2017. XXXV. törvény a Magyarország Kormánya és a Kínai Népköztársaság Kormánya között a Budapest–Belgrád vasútvonal újjáépítési beruházás magyarországi szakaszának fejlesztése, kivitelezése és finanszírozása kapcsán született Egyezmény 2. mellékletének kihirdetéséről.
1. §Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad a 2016. évi XXIV. törvénnyel kihirdetett, a Magyarország Kormánya
és a Kínai Népköztársaság Kormánya között a Budapest–Belgrád vasútvonal újjáépítési beruházás magyarországi szakaszának fejlesztése, kivitelezése és finanszírozása kapcsán született Egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) 2. melléklete kötelező hatályának elismerésére.
2. §Az Országgyűlés az Egyezmény 2. mellékletét e törvénnyel kihirdeti
3. §Az Egyezmény 2. mellékletének hiteles angol és magyar nyelvű szövege a következő
A törvényt az Országgyűlés a 2017. május 3-i ülésnapján fogadta el.
2.melléklet a Magyarország Kormánya és a Kínai Népköztársaság Kormánya között a Budapest–Belgrád vasútvonal újjáépítési beruházás magyarországi szakaszának fejlesztése, kivitelezése és finanszírozása kapcsán született Egyezmény értelmezéséről Magyarország Kormánya és a Kínai Népköztársaság Kormánya (a továbbiakban együttes nevükön a Felek, illetve külön-külön a Magyar Fél és a Kínai Fél, vagy a Fél) között a 2016. szeptember 9-én Belgrádban tartott bilaterális kormányközi tárgyaláson a Magyarország Kormánya, valamint a Kínai Népköztársaság Kormánya között a Budapest–Belgrád vasútvonal újjáépítési beruházás magyarországi szakaszának fejlesztése, kivitelezése és finanszírozása kapcsán született egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) egyes rendelkezéseinek értelmezéséről létrejött megállapodás alapján, A felek megállapodtak, hogy az Egyezmény és az Egyezmény 1. melléklete, a Beszerzési Szabályzat bizonyos rendelkezéseinek értelmezéséről szóló 2. melléklet az Egyezmény jogilag kötelező erővel bíró részét képezi, figyelembe véve, hogy Magyarország az Európai Unió tagállama és tekintettel a Felek jogszabályaira és nemzetközi kötelezettségeire, ideértve Magyarországnak az Európai Unió jogából fakadó kötelezettségeit;
1.A Felek közös értelmezése alapján az Egyezmény 4. Cikk 1. bekezdését az alábbiak szerint kell értelmezni: „1. A Fővállalkozó a Beszerzési Szabályzat szerinti Felhívásban előírt feltételek útján biztosítja, hogy a Projekthez alkalmazott gépek, berendezések és anyagok az Európai Unió műszaki előírásainak megfeleljenek vagy azzal egyenértékűek legyenek.”
2.A Felek közös értelmezése alapján az Egyezmény 6. Cikk 2. bekezdését az alábbiak szerint kell értelmezni: „2. Felek mindent megtesznek, hogy a MÁV Zrt. mint Megrendelő és a Fővállalkozó között megállapodás jöjjön létre a Projekt közös megvalósítását célzó együttműködésre vonatkozóan (a továbbiakban: Fővállalkozói Szerződés). A Fővállalkozó kizárólag a létesítő okiratában (a továbbiakban: Alapszabály) a jelen Egyezmény alapján meghatározott tevékenységeket látja el, amelyeken túl semmilyen más tevékenységet nem láthat el, más piaci, gazdasági tevékenységet nem végezhet. A Fővállalkozó az Alapszabályban meghatározott tevékenységének ellátásával a Megrendelő Projektre vonatkozó közfeladatainak ellátásában teljesítési segédként közreműködik, e körben – a MÁV Zrt. nevében és helyett eljárva – a Projekt megvalósításához szükséges beszerzéseket a Beszerzési Szabályzat szerint Ajánlatkérőként lebonyolítja, a Projekt folyamat tekintetében menedzsment feladatokat lát el. A Fővállalkozó a Projekt közös megvalósításának jogi formáját testesíti meg a 2014/24/EU irányelv 9. cikk
(1)bekezdés a) pontjára figyelemmel. A Fővállalkozó Alapszabályában meghatározott feladatait a Fővállalkozói Szerződés csak megismétli. A Fővállalkozó az Alapszabályában meghatározott és a Fővállalkozói Szerződésben megismételt feladatainak ellátásáért díjazásra, illetve bármilyen egyéb vagyoni előnyre nem jogosult. A Fővállalkozó részvényesei a Projekt megvalósítását – a Projekt jogerős használatbavételi engedélyének a MÁV Zrt. általi kézhezvételét – követően kötelesek a Fővállalkozó végelszámolás útján jogutód nélkül történő megszüntetése iránt intézkedni. A Felek megállapítják, hogy a Projekt Fővállalkozójaként megalapított Kínai–Magyar Vasúti Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság Alapszabálya, valamint a MÁV Zrt. és a Fővállalkozó között megkötött Fővállalkozói Szerződés az Egyezmény és a jelen 2. melléklet rendelkezéseinek és értelmezésének megfelelően kerültek megkötésre.”
3.A Felek közös értelmezése alapján az Egyezmény 6. Cikk 3. bekezdését az alábbiak szerint kell értelmezni: „3. A Fővállalkozó cégformája zártkörűen működő részvénytársaság. A Fővállalkozó és részvényesei nem vesznek részt közvetlenül a Projekt kivitelezésében. A Fővállalkozó valamennyi beszerzést a jelen Egyezmény 7. Cikk 5. bekezdése szerinti Beszerzési Szabályzat alapján köteles lebonyolítani, a MÁV Zrt. által részvényesi mellékszolgáltatásként nyújtott szolgáltatásokat kivéve. A Fővállalkozó köteles a Beszerzési Szabályzat szerinti Felhívásban feltételként előírni, hogy az Ajánlattevőknek vállalniuk kell, hogy a teljesítési biztosítékaikat, illetve biztosítéki céllal visszatartott pénzeszközeiket minden esetben közvetlenül a MÁV Zrt-nek mint Megrendelőnek nyújtják.”
4.A Felek közös értelmezésére tekintettel az Egyezmény mellékletét képező Beszerzési Szabályzat II.5. pontjában az „Ajánlatkérő” fogalom tartalmát a Felek egybehangzóan az alábbiak szerint értelmezik: „Ajánlatkérő”: a Beszerzési Szabályzatban meghatározottak szerint a MÁV Zrt. mint Megrendelő és Szerződő Fél nevében és javára képviselőként eljáró Fővállalkozó.” „Szerződő Fél”: a Beszerzési Szabályzat alapján kötendő szerződések és a beszerzési igény, valamint a megkötött szerződések alapján megszerzett jogok és kötelezettségek tekintetében a MÁV Zrt.”
5.A Felek közös értelmezésére tekintettel az Egyezmény mellékletét képező Beszerzési Szabályzat II.5. pontjában a „Döntéshozó” fogalom tartalmát a Felek egybehangzóan az alábbiak szerint értelmezik: „Döntéshozó”: az Egyezmény 6. cikk 1. bekezdése szerinti Fővállalkozó közgyűlése. A Fővállalkozó működéséhez kapcsolódó, 200.000 EUR értékhatár alatti beszerzések esetében a Döntéshozói feladatok ellátását a Fővállalkozó közgyűlése a Fővállalkozó igazgatóságára, vagy valamely, a Fővállalkozó alapszabályában megjelölt tisztségviselőjére delegálhatja.”
6.A Felek közös értelmezésére tekintettel az Egyezmény mellékletét képező Beszerzési Szabályzat II.5. pontjában a „Hirdetmény” fogalom tartalmát a Felek egybehangzóan az alábbiak szerint értelmezik: „Hirdetmény”: a TED-ben (Tenders Electronic Daily) és a MÁV Zrt. honlapján közzétett Felhívás.”
7.Az Egyezmény mellékletét képező Beszerzési Szabályzat II.5. pontja az alábbi meghatározással egészül ki: „Tpvt.”: a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény.”
8.Az Egyezmény mellékletét képező Beszerzési Szabályzat IV.2.2. pontjának ötödik, az értékelési szempontokra vonatkozó bekezdése az alábbiak szerint értelmezendő: „Az Ajánlatkérő – ide nem értve az építési beruházásokra irányuló beszerzéseket – a Felhívásban értékelési szempontként jelöli meg:
–elsősorban a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot (felsorolva és súlyozva az ajánlati áron túli egyéb szempontokat is) vagy
–amennyiben a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat mint értékelési szempont megjelölése a beszerzési eljárás tárgya vagy a beszerzési eljárás értéke miatt nem indokolt, úgy a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatást.
Az Ajánlatkérő az építési beruházásokra irányuló beszerzésekre vonatkozó Felhívásban értékelési szempontként a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot jelöli meg (az ajánlati áron túli egyéb szempontokat is felsorolva és súlyozva).”
9.Az Egyezmény mellékletét képező Beszerzési Szabályzat az alábbi XIII. fejezettel egészül ki: „XIII. JOGORVOSLAT Az Ajánlatkérő a Beszerzési Szabályzat alapján lefolytatott eljárásokat – így különösen a versenytárgyalást és a pályáztatást – úgy köteles lefolytatni, hogy a versenyeztetés tisztaságát semmilyen módon ne sértse.
A versenyeztetés tisztaságának megsértésére vonatkozó tilalom megsértése miatt a Beszerzési eljárás résztvevői és bármely érdekelt a Tpvt. 86. §-ával összhangban jogosult bírósághoz fordulni.”
10.Jelen 2. melléklet azon későbbi diplomáciai jegyzék kézhezvételétől számított 7. (hetedik) napon lép hatályba, amelyben a Felek értesítették egymást arról, hogy a jelen 2. melléklet hatályba lépéséhez szükséges belső jogi előírásaiknak eleget tettek.
Készült Budapesten, 2017. január hó 26. napján magyar, kínai és angol nyelven, két-két példányban, mindhárom szöveg egyaránt hiteles. Vita esetén az angol szöveg az irányadó.
Magyarország Kormánya a Kínai Népköztársaság Kormánya nevében nevében”
4. §(1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba
(2)A 2. § és a 3. § az Egyezmény 2. melléklet 10. pontjában meghatározott időpontban lép hatályba.
(3)Az Egyezmény 2. melléklete, illetve a 2. § és a 3. § hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter
–annak ismertté válását követően – a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett közleményével állapítja meg.
(4)E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a közlekedésért felelős miniszter gondoskodik.
Áder János s. k., Lezsák Sándor s. k., köztársasági elnök az Országgyűlés alelnöke