← Magyarország

2017. XXXV. törvény a Magyarország Kormánya és a Kínai Népköztársaság Kormánya között a Budapest–Belgrád vasútvonal újjáépítési beruházás magyarország

Röviden

Ez a törvény a Budapest–Belgrád vasútvonal újjáépítési beruházás magyarországi szakaszának fejlesztésével, kivitelezésével és finanszírozásával kapcsolatos Egyezmény 2. mellékletének kihirdetéséről szól. A törvény felhatalmazást ad az Egyezmény 2. mellékletének kötelező hatályának elismerésére és kihirdeti azt.

Amit szabályoz

Akire vonatkozik

Kulcspontok

Jogszabály szövege

  1. XXXV. törvény a Magyarország Kormánya és a Kínai Népköztársaság Kormánya között a Budapest–Belgrád vasútvonal újjáépítési beruházás magyarországi szakaszának fejlesztése, kivitelezése és finanszírozása kapcsán született Egyezmény
  2. mellékletének kihirdetéséről.
  3. § Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad a
  4. évi XXIV. törvénnyel kihirdetett, a Magyarország Kormánya és a Kínai Népköztársaság Kormánya között a Budapest–Belgrád vasútvonal újjáépítési beruházás magyarországi szakaszának fejlesztése, kivitelezése és finanszírozása kapcsán született Egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény)
  5. melléklete kötelező hatályának elismerésére.
  6. § Az Országgyűlés az Egyezmény
  7. mellékletét e törvénnyel kihirdeti.
  8. § Az Egyezmény
  9. mellékletének hiteles angol és magyar nyelvű szövege a következő: A törvényt az Országgyűlés a
  10. május 3-i ülésnapján fogadta el.
  11. melléklet a Magyarország Kormánya és a Kínai Népköztársaság Kormánya között a Budapest–Belgrád vasútvonal újjáépítési beruházás magyarországi szakaszának fejlesztése, kivitelezése és finanszírozása kapcsán született Egyezmény értelmezéséről Magyarország Kormánya és a Kínai Népköztársaság Kormánya (a továbbiakban együttes nevükön a Felek, illetve külön-külön a Magyar Fél és a Kínai Fél, vagy a Fél) között a
  12. szeptember 9-én Belgrádban tartott bilaterális kormányközi tárgyaláson a Magyarország Kormánya, valamint a Kínai Népköztársaság Kormánya között a Budapest–Belgrád vasútvonal újjáépítési beruházás magyarországi szakaszának fejlesztése, kivitelezése és finanszírozása kapcsán született egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) egyes rendelkezéseinek értelmezéséről létrejött megállapodás alapján, A felek megállapodtak, hogy az Egyezmény és az Egyezmény
  13. melléklete, a Beszerzési Szabályzat bizonyos rendelkezéseinek értelmezéséről szóló
  14. melléklet az Egyezmény jogilag kötelező erővel bíró részét képezi, figyelembe véve, hogy Magyarország az Európai Unió tagállama és tekintettel a Felek jogszabályaira és nemzetközi kötelezettségeire, ideértve Magyarországnak az Európai Unió jogából fakadó kötelezettségeit;
  15. A Felek közös értelmezése alapján az Egyezmény
  16. Cikk
  17. bekezdését az alábbiak szerint kell értelmezni: „
  18. A Fővállalkozó a Beszerzési Szabályzat szerinti Felhívásban előírt feltételek útján biztosítja, hogy a Projekthez alkalmazott gépek, berendezések és anyagok az Európai Unió műszaki előírásainak megfeleljenek vagy azzal egyenértékűek legyenek.”
  19. A Felek közös értelmezése alapján az Egyezmény
  20. Cikk
  21. bekezdését az alábbiak szerint kell értelmezni: „
  22. Felek mindent megtesznek, hogy a MÁV Zrt. mint Megrendelő és a Fővállalkozó között megállapodás jöjjön létre a Projekt közös megvalósítását célzó együttműködésre vonatkozóan (a továbbiakban: Fővállalkozói Szerződés). A Fővállalkozó kizárólag a létesítő okiratában (a továbbiakban: Alapszabály) a jelen Egyezmény alapján meghatározott tevékenységeket látja el, amelyeken túl semmilyen más tevékenységet nem láthat el, más piaci, gazdasági tevékenységet nem végezhet. A Fővállalkozó az Alapszabályban meghatározott tevékenységének ellátásával a Megrendelő Projektre vonatkozó közfeladatainak ellátásában teljesítési segédként közreműködik, e körben – a MÁV Zrt. nevében és helyett eljárva – a Projekt megvalósításához szükséges beszerzéseket a Beszerzési Szabályzat szerint Ajánlatkérőként lebonyolítja, a Projekt folyamat tekintetében menedzsment feladatokat lát el. A Fővállalkozó a Projekt közös megvalósításának jogi formáját testesíti meg a 2014/24/EU irányelv
  23. cikk

(1)bekezdés
  1. a)pontjára figyelemmel. A Fővállalkozó Alapszabályában meghatározott feladatait a Fővállalkozói Szerződés csak megismétli. A Fővállalkozó az Alapszabályában meghatározott és a Fővállalkozói Szerződésben megismételt feladatainak ellátásáért díjazásra, illetve bármilyen egyéb vagyoni előnyre nem jogosult. A Fővállalkozó részvényesei a Projekt megvalósítását – a Projekt jogerős használatbavételi engedélyének a MÁV Zrt. általi kézhezvételét – követően kötelesek a Fővállalkozó végelszámolás útján jogutód nélkül történő megszüntetése iránt intézkedni. A Felek megállapítják, hogy a Projekt Fővállalkozójaként megalapított Kínai–Magyar Vasúti Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság Alapszabálya, valamint a MÁV Zrt. és a Fővállalkozó között megkötött Fővállalkozói Szerződés az Egyezmény és a jelen 2. melléklet rendelkezéseinek és értelmezésének megfelelően kerültek megkötésre.” 3. A Felek közös értelmezése alapján az Egyezmény 6. Cikk 3. bekezdését az alábbiak szerint kell értelmezni: „3. A Fővállalkozó cégformája zártkörűen működő részvénytársaság. A Fővállalkozó és részvényesei nem vesznek részt közvetlenül a Projekt kivitelezésében. A Fővállalkozó valamennyi beszerzést a jelen Egyezmény 7. Cikk 5. bekezdése szerinti Beszerzési Szabályzat alapján köteles lebonyolítani, a MÁV Zrt. által részvényesi mellékszolgáltatásként nyújtott szolgáltatásokat kivéve. A Fővállalkozó köteles a Beszerzési Szabályzat szerinti Felhívásban feltételként előírni, hogy az Ajánlattevőknek vállalniuk kell, hogy a teljesítési biztosítékaikat, illetve biztosítéki céllal visszatartott pénzeszközeiket minden esetben közvetlenül a MÁV Zrt-nek mint Megrendelőnek nyújtják.” 4. A Felek közös értelmezésére tekintettel az Egyezmény mellékletét képező Beszerzési Szabályzat II.5. pontjában az „Ajánlatkérő” fogalom tartalmát a Felek egybehangzóan az alábbiak szerint értelmezik: „Ajánlatkérő”: a Beszerzési Szabályzatban meghatározottak szerint a MÁV Zrt. mint Megrendelő és Szerződő Fél nevében és javára képviselőként eljáró Fővállalkozó.” „Szerződő Fél”: a Beszerzési Szabályzat alapján kötendő szerződések és a beszerzési igény, valamint a megkötött szerződések alapján megszerzett jogok és kötelezettségek tekintetében a MÁV Zrt.” 5. A Felek közös értelmezésére tekintettel az Egyezmény mellékletét képező Beszerzési Szabályzat II.5. pontjában a „Döntéshozó” fogalom tartalmát a Felek egybehangzóan az alábbiak szerint értelmezik: „Döntéshozó”: az Egyezmény 6. cikk 1. bekezdése szerinti Fővállalkozó közgyűlése. A Fővállalkozó működéséhez kapcsolódó, 200.000 EUR értékhatár alatti beszerzések esetében a Döntéshozói feladatok ellátását a Fővállalkozó közgyűlése a Fővállalkozó igazgatóságára, vagy valamely, a Fővállalkozó alapszabályában megjelölt tisztségviselőjére delegálhatja.” 6. A Felek közös értelmezésére tekintettel az Egyezmény mellékletét képező Beszerzési Szabályzat II.5. pontjában a „Hirdetmény” fogalom tartalmát a Felek egybehangzóan az alábbiak szerint értelmezik: „Hirdetmény”: a TED-ben (Tenders Electronic Daily) és a MÁV Zrt. honlapján közzétett Felhívás.” 7. Az Egyezmény mellékletét képező Beszerzési Szabályzat II.5. pontja az alábbi meghatározással egészül ki: „Tpvt.”: a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény.” 8. Az Egyezmény mellékletét képező Beszerzési Szabályzat IV.2.2. pontjának ötödik, az értékelési szempontokra vonatkozó bekezdése az alábbiak szerint értelmezendő: „Az Ajánlatkérő – ide nem értve az építési beruházásokra irányuló beszerzéseket – a Felhívásban értékelési szempontként jelöli meg: – elsősorban a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot (felsorolva és súlyozva az ajánlati áron túli egyéb szempontokat
  2. is)vagy – amennyiben a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat mint értékelési szempont megjelölése a beszerzési eljárás tárgya vagy a beszerzési eljárás értéke miatt nem indokolt, úgy a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatást. Az Ajánlatkérő az építési beruházásokra irányuló beszerzésekre vonatkozó Felhívásban értékelési szempontként a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot jelöli meg (az ajánlati áron túli egyéb szempontokat is felsorolva és súlyozva).” 9. Az Egyezmény mellékletét képező Beszerzési Szabályzat az alábbi XIII. fejezettel egészül ki: „XIII. JOGORVOSLAT Az Ajánlatkérő a Beszerzési Szabályzat alapján lefolytatott eljárásokat – így különösen a versenytárgyalást és a pályáztatást – úgy köteles lefolytatni, hogy a versenyeztetés tisztaságát semmilyen módon ne sértse. A versenyeztetés tisztaságának megsértésére vonatkozó tilalom megsértése miatt a Beszerzési eljárás résztvevői és bármely érdekelt a Tpvt. 86. §-ával összhangban jogosult bírósághoz fordulni.” 10. Jelen 2. melléklet azon későbbi diplomáciai jegyzék kézhezvételétől számított 7. (hetedik) napon lép hatályba, amelyben a Felek értesítették egymást arról, hogy a jelen 2. melléklet hatályba lépéséhez szükséges belső jogi előírásaiknak eleget tettek. Készült Budapesten, 2017. január hó 26. napján magyar, kínai és angol nyelven, két-két példányban, mindhárom szöveg egyaránt hiteles. Vita esetén az angol szöveg az irányadó. Magyarország Kormánya a Kínai Népköztársaság Kormánya nevében nevében” 4. §
(1)Ez a törvény – a
(2)bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2)A
  1. § és a
  2. § az Egyezmény
  3. melléklet
  4. pontjában meghatározott időpontban lép hatályba.
(3)Az Egyezmény
  1. melléklete, illetve a
  2. § és a
  3. § hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter – annak ismertté válását követően – a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett közleményével állapítja meg.
(4)E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a közlekedésért felelős miniszter gondoskodik. Áder János s. k., Lezsák Sándor s. k., köztársasági elnök az Országgyűlés alelnöke

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.