42/2014. (XI. 7.) MNB rendelete а pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseinek érvénytelen szerződéses kikötéseire tekintettel szükséges elsz

42/2014. (XI. 7.) MNB rendelete а pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseinek érvénytelen szerződéses kikötéseire tekintettel szükséges elszámolás módszertanának általános szabályairól. A Kúriának a  pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló 2014. évi XL. törvény 46.  § a)  pontjában kapott felhatalmazás alapján, a  Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 4.  § (7)  bekezdésében, valamint a  (9)  bekezdés a) és d)  pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. § Е rendeletet azon fogyasztói kölcsönszerződésre kell alkalmazni, amely az  elszámolás időpontjában megfelel a következő két feltételnek: a) a  fogyasztónak nincs és a  fogyasztói kölcsönszerződés fennállása alatt sem volt a  fogyasztói kölcsönszerződésből származó fizetési késedelme, b) a fogyasztó nem áll és a fogyasztói kölcsönszerződés fennállása alatt sem állt fizetéskönnyítő program vagy kedvezmény hatálya alatt. 2. § E  rendeletet nem kell alkalmazni abban az  esetben, ha a  rendelet hatálybalépésének napját megelőzően a fogyasztói kölcsönszerződés tárgyában a bíróság jogerős ítéletet hozott és abban a bíróság a szerződés egészének érvénytelenségét állapította meg, és azt nem nyilvánította érvényessé vagy a  határozathozatalig terjedő időre hatályossá. 3. § E rendelet alkalmazásában: 1. fizetéskönnyítő program: fogyasztói kölcsönszerződés alapján fennálló fizetési kötelezettség átmeneti csökkentése érdekében a pénzügyi intézmény és a fogyasztó között létrejött olyan – futamidő módosításnak nem minősülő – megállapodás, amelynek eredményeként a fogyasztót a hátralévő futamidő meghatározott időtartamára a  megállapodás megkötése előtt fennálló havi törlesztési kötelezettségénél kisebb havi törlesztési kötelezettség terheli; 2. fogyasztó: a  hitelintézetekről és a  pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 6. § (1) bekezdése szerinti fogalom; 3. fogyasztói kölcsönszerződés: a  Kúriának а pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvény (a  továbbiakban: 2014. évi XXXVIII. törvény) 1.  § (1) és (1a)  bekezdésében meghatározott hitel-, kölcsön és pénzügyi lízingszerződés azzal, hogy a  hitel- és kölcsönszerződésre vonatkozó előírásokat a  pénzügyi lízingszerződésre megfelelően kell alkalmazni; 4. kedvezmény: minden olyan – szerződésmódosításon, а felek által, egymás közötti viszonyukban alkalmazott gyakorlaton, kötelező jogszabályi rendelkezésen vagy bírósági határozaton alapuló – vagyoni előny, illetve juttatás, amely abból származik, hogy а pénzügyi intézmény a  fogyasztó fizetési kötelezettsége fennállása alatt tőkét, kamatot, illetve díjat engedett el, vagy kedvezményes árfolyamot alkalmazott, és ennek következtében а fogyasztó fizetési kötelezettsége а szerződésben eredetileg meghatározott kötelezettséghez képest csökkent; 5. pénzügyi intézmény: a Hpt. 7. § (1) bekezdése szerinti, a 2014. évi XXXVIII. törvény alapján elszámolásra köteles intézmény; 6. előtörlesztés: a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény 3. §-a szerinti fogalom; 7. tisztességes szerződéses kikötés: a  fogyasztói kölcsönszerződés azon szerződési feltétele, amely a  2014. évi XXXVIII. törvény 3. és 4.  §-a alapján nem minősül tisztességtelennek, továbbá amelyet a  bíróság jogerős döntésével a 2014. évi XXXVIII. törvény 6. alcímében foglalt szabályok szerinti polgári peres eljárás során, vagy a  Kúriának a  pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló 2014. évi XL. törvény (a  továbbiakban: a  2014. évi XL. törvény) 15. alcímében foglalt szabályok szerinti közérdekű keresettel indított perben tisztességesnek ítél. 4. § (1) A  pénzügyi intézmény а 2014. évi XL. törvényben meghatározott elszámolást (a  továbbiakban: elszámolás) az 1. mellékletben foglalt módszertan alapján végzi el. (2) A pénzügyi intézmény az elszámolást a 2. és 3. mellékletben foglalt módszertan alapján is elvégezheti. (3) A  pénzügyi intézmény az  elszámolást az  1.  § alapján e  rendelet alkalmazási körébe tartozó minden fogyasztói kölcsönszerződés tekintetében ugyanazon módszertan alapján végzi el. 5. § (1) Ha a pénzügyi intézmény az elszámolást az 1. mellékletben foglalt módszertan alapján végzi el, akkor a 2014. évi XXXVIII. törvény 1.  § (1)  bekezdésében meghatározott deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződés esetében első lépésként újraszámolja a  fogyasztó kezdeti, a  hitelnyújtás devizanemében kifejezett tartozását – figyelembe véve a  folyósításhoz kapcsolódó, az  első törlesztési periódust megelőzően felszámított díjakat és költségeket is – és az ebből adódó első havi, a hitelnyújtás devizanemében kifejezett törlesztőrészletét. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakat követően a pénzügyi intézmény kiszámolja a megvalósult első törlesztési periódus során forintban felmerülő túlfizetés mértékét, amelyet a  pénzügyi intézmény által használt árfolyam jegyzési értéknapján érvényes, az MNВ által közzétett hivatalos devizaárfolyamon a hitelnyújtás devizanemére átvált, majd ezzel csökkenti a törlesztési periódus utolsó napján fennálló, a hitelnyújtás devizanemében kifejezett tartozást. (3) A pénzügyi intézmény a számításnál a  rendszeres kamat-, kamatfelár- (a  továbbiakban együtt: kamat), költség- és díjtételek, valamint az  árfolyamrés használatán kívül minden egyéb szerződéses kikötést az  eredeti fogyasztói kölcsönszerződés szerint vesz figyelembe. (4) A  pénzügyi intézmény az  (1)–(3)  bekezdés szerinti lépéseket ismételve határozza meg a  következő törlesztési periódusok törlesztőrészleteit, a  túlfizetések mértékét és a  mindenkor fennálló tőketartozás nagyságát, egészen az  elszámolási fordulónapig, illetve, ha a  fogyasztói kölcsönszerződés az  elszámolási fordulónapot megelőzően megszűnt, a fogyasztói kölcsönszerződés megszűnésének napjáig. Az elszámolási fordulónapon, illetve a fogyasztói kölcsönszerződés megszűnésekor fennálló tőketartozás és az átszámításból adódó tőketartozás közötti különbség az árfolyamrésből, valamint az egyoldalú szerződésmódosításból származó, a teljes futamidőre vonatkozó túlfizetés. 6. § (1) Ha a  pénzügyi intézmény az  elszámolást a  2.  mellékletben foglalt módszertan alapján végzi el, akkor a  fogyasztó adott havi túlfizetését egy külön technikai számlán – gyűjtőszámlán –, a  hitelnyújtás devizanemében felhalmozottnak tekinti. (2) A  2.  mellékletben foglalt módszertan alkalmazása során, a  gyűjtőszámlán felhalmozott túlfizetések mellett a  pénzügyi intézmény az  elszámolási fordulónapon, illetve a  fogyasztói kölcsönszerződés megszűnésekor fennálló magasabb tőketartozás korrekcióját is elvégzi annak érdekében, hogy a  kiszámított túlfizetések mértéke megegyezzen az 1. mellékletben foglalt módszertan alapján számított összeggel. 7. § Az  1. és 2.  mellékletben foglalt módszertan alkalmazása során az  árfolyamrésből és az  egyoldalú szerződésmódosításból származó túlfizetés az  elszámolási fordulónapon, illetve, ha a  fogyasztói kölcsönszerződés még nem szűnt meg, akkor a  fogyasztói kölcsönszerződés szerint fennálló tőketartozás és a  fogyasztói kölcsönszerződés 6. §, illetve 9. § (1) bekezdése szerint átszámított fennálló tartozásának különbsége. 8. § Ha a pénzügyi intézmény az elszámolást a 3. mellékletben foglalt módszertan alapján végzi el, az árfolyamrésből és az  egyoldalú szerződésmódosításból származó túlfizetést az  egyes törlesztési periódusokra vonatkozóan egymást követően számítja ki. 9. § (1) Az  1–3.  mellékletben foglalt módszertan alkalmazása során a  már megszűnt fogyasztói kölcsönszerződés esetében az  árfolyamrésből és az  egyoldalú szerződésmódosításból származó túlfizetést csak azokra a  fogyasztói kölcsönszerződésekre kell kiszámítani, amelyek a 2014. évi XXXVIII. törvény szerinti elévülési időn belül szűntek meg. (2) A  pénzügyi intézmény az  1–3.  mellékletben foglalt módszertan alkalmazása során az  árfolyamrésre vonatkozó számítást az alábbi esetben nem végzi el: a) az azonos devizanemben nyilvántartott vagy nyújtott és törlesztett fogyasztói kölcsönszerződés esetében, b) ha a fogyasztói kölcsönszerződésben foglalt lehetőségével élve a fogyasztó a törlesztőrészletet a hitelnyújtás devizanemében fizette meg, az így megfizetett törlesztőrészletek vonatkozásában, c) a forint fogyasztói kölcsönszerződés esetében, d) a 2014. évi XXXVIII. törvény 3. § (3) bekezdése szerinti esetben. 10. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. 11. § E rendelet tervezetének a nemzeti hatóságoknak az Európai Központi Bankkal a  jogszabálytervezetekről folytatott konzultációjáról szóló, 1998. június 29-i 98/415/EK tanácsi határozat 2. cikk (1) bekezdés hatodik francia bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént. Dr. Matolcsy György s. k., a Magyar Nemzeti Bank elnöke