← Magyarország

42/2014. (XI. 7.) MNB rendelete а pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseinek érvénytelen szerződéses kikötéseire tekintettel szükséges elsz

Röviden

Ez a rendelet a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseinek érvénytelen szerződéses kikötései miatt szükséges elszámolás általános szabályait határozza meg. Célja, hogy egységes módszertant biztosítson a túlfizetések kiszámítására és rendezésére.

Amit szabályoz

Akire vonatkozik

Kulcspontok

Jogszabály szövege

42/

  1. (XI. 7.) MNB rendelete а pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseinek érvénytelen szerződéses kikötéseire tekintettel szükséges elszámolás módszertanának általános szabályairól. A Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló
  2. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló
  3. évi XL. törvény
  4. § a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyar Nemzeti Bankról szóló
  5. évi CXXXIX. törvény
  6. §

(7)bekezdésében, valamint a
(9)bekezdés
  1. a)és
  2. d)pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. § Е rendeletet azon fogyasztói kölcsönszerződésre kell alkalmazni, amely az elszámolás időpontjában megfelel a következő két feltételnek:
  3. a)a fogyasztónak nincs és a fogyasztói kölcsönszerződés fennállása alatt sem volt a fogyasztói kölcsönszerződésből származó fizetési késedelme,
  4. b)a fogyasztó nem áll és a fogyasztói kölcsönszerződés fennállása alatt sem állt fizetéskönnyítő program vagy kedvezmény hatálya alatt. 2. § E rendeletet nem kell alkalmazni abban az esetben, ha a rendelet hatálybalépésének napját megelőzően a fogyasztói kölcsönszerződés tárgyában a bíróság jogerős ítéletet hozott és abban a bíróság a szerződés egészének érvénytelenségét állapította meg, és azt nem nyilvánította érvényessé vagy a határozathozatalig terjedő időre hatályossá. 3. § E rendelet alkalmazásában: 1. fizetéskönnyítő program: fogyasztói kölcsönszerződés alapján fennálló fizetési kötelezettség átmeneti csökkentése érdekében a pénzügyi intézmény és a fogyasztó között létrejött olyan – futamidő módosításnak nem minősülő – megállapodás, amelynek eredményeként a fogyasztót a hátralévő futamidő meghatározott időtartamára a megállapodás megkötése előtt fennálló havi törlesztési kötelezettségénél kisebb havi törlesztési kötelezettség terheli; 2. fogyasztó: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 6. §
(1)bekezdése szerinti fogalom;
  1. fogyasztói kölcsönszerződés: a Kúriának а pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló
  2. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban:
  3. évi XXXVIII. törvény)
  4. §
(1)és
(1a)bekezdésében meghatározott hitel-, kölcsön és pénzügyi lízingszerződés azzal, hogy a hitel- és kölcsönszerződésre vonatkozó előírásokat a pénzügyi lízingszerződésre megfelelően kell alkalmazni;
  1. kedvezmény: minden olyan – szerződésmódosításon, а felek által, egymás közötti viszonyukban alkalmazott gyakorlaton, kötelező jogszabályi rendelkezésen vagy bírósági határozaton alapuló – vagyoni előny, illetve juttatás, amely abból származik, hogy а pénzügyi intézmény a fogyasztó fizetési kötelezettsége fennállása alatt tőkét, kamatot, illetve díjat engedett el, vagy kedvezményes árfolyamot alkalmazott, és ennek következtében а fogyasztó fizetési kötelezettsége а szerződésben eredetileg meghatározott kötelezettséghez képest csökkent;
  2. pénzügyi intézmény: a Hpt.
  3. §
(1)bekezdése szerinti, a
  1. évi XXXVIII. törvény alapján elszámolásra köteles intézmény;
  2. előtörlesztés: a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló
  3. évi CLXII. törvény
  4. §-a szerinti fogalom;
  5. tisztességes szerződéses kikötés: a fogyasztói kölcsönszerződés azon szerződési feltétele, amely a
  6. évi XXXVIII. törvény
  7. és
  8. §-a alapján nem minősül tisztességtelennek, továbbá amelyet a bíróság jogerős döntésével a
  9. évi XXXVIII. törvény
  10. alcímében foglalt szabályok szerinti polgári peres eljárás során, vagy a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló
  11. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló
  12. évi XL. törvény (a továbbiakban: a
  13. évi XL. törvény)
  14. alcímében foglalt szabályok szerinti közérdekű keresettel indított perben tisztességesnek ítél.
  15. §
(1)A pénzügyi intézmény а
  1. évi XL. törvényben meghatározott elszámolást (a továbbiakban: elszámolás) az
  2. mellékletben foglalt módszertan alapján végzi el.
(2)A pénzügyi intézmény az elszámolást a
  1. és
  2. mellékletben foglalt módszertan alapján is elvégezheti.
(3)A pénzügyi intézmény az elszámolást az
  1. § alapján e rendelet alkalmazási körébe tartozó minden fogyasztói kölcsönszerződés tekintetében ugyanazon módszertan alapján végzi el.
  2. §
(1)Ha a pénzügyi intézmény az elszámolást az
  1. mellékletben foglalt módszertan alapján végzi el, akkor a
  2. évi XXXVIII. törvény
  3. §
(1)bekezdésében meghatározott deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződés esetében első lépésként újraszámolja a fogyasztó kezdeti, a hitelnyújtás devizanemében kifejezett tartozását – figyelembe véve a folyósításhoz kapcsolódó, az első törlesztési periódust megelőzően felszámított díjakat és költségeket is – és az ebből adódó első havi, a hitelnyújtás devizanemében kifejezett törlesztőrészletét.
(2)Az
(1)bekezdésben foglaltakat követően a pénzügyi intézmény kiszámolja a megvalósult első törlesztési periódus során forintban felmerülő túlfizetés mértékét, amelyet a pénzügyi intézmény által használt árfolyam jegyzési értéknapján érvényes, az MNВ által közzétett hivatalos devizaárfolyamon a hitelnyújtás devizanemére átvált, majd ezzel csökkenti a törlesztési periódus utolsó napján fennálló, a hitelnyújtás devizanemében kifejezett tartozást.
(3)A pénzügyi intézmény a számításnál a rendszeres kamat-, kamatfelár- (a továbbiakban együtt: kamat), költség- és díjtételek, valamint az árfolyamrés használatán kívül minden egyéb szerződéses kikötést az eredeti fogyasztói kölcsönszerződés szerint vesz figyelembe.
(4)A pénzügyi intézmény az
(1)–
(3)bekezdés szerinti lépéseket ismételve határozza meg a következő törlesztési periódusok törlesztőrészleteit, a túlfizetések mértékét és a mindenkor fennálló tőketartozás nagyságát, egészen az elszámolási fordulónapig, illetve, ha a fogyasztói kölcsönszerződés az elszámolási fordulónapot megelőzően megszűnt, a fogyasztói kölcsönszerződés megszűnésének napjáig. Az elszámolási fordulónapon, illetve a fogyasztói kölcsönszerződés megszűnésekor fennálló tőketartozás és az átszámításból adódó tőketartozás közötti különbség az árfolyamrésből, valamint az egyoldalú szerződésmódosításból származó, a teljes futamidőre vonatkozó túlfizetés. 6. §
(1)Ha a pénzügyi intézmény az elszámolást a 2. mellékletben foglalt módszertan alapján végzi el, akkor a fogyasztó adott havi túlfizetését egy külön technikai számlán – gyűjtőszámlán –, a hitelnyújtás devizanemében felhalmozottnak tekinti.
(2)A
  1. mellékletben foglalt módszertan alkalmazása során, a gyűjtőszámlán felhalmozott túlfizetések mellett a pénzügyi intézmény az elszámolási fordulónapon, illetve a fogyasztói kölcsönszerződés megszűnésekor fennálló magasabb tőketartozás korrekcióját is elvégzi annak érdekében, hogy a kiszámított túlfizetések mértéke megegyezzen az
  2. mellékletben foglalt módszertan alapján számított összeggel.
  3. § Az
  4. és
  5. mellékletben foglalt módszertan alkalmazása során az árfolyamrésből és az egyoldalú szerződésmódosításból származó túlfizetés az elszámolási fordulónapon, illetve, ha a fogyasztói kölcsönszerződés még nem szűnt meg, akkor a fogyasztói kölcsönszerződés szerint fennálló tőketartozás és a fogyasztói kölcsönszerződés
  6. §, illetve
  7. §
(1)bekezdése szerint átszámított fennálló tartozásának különbsége.
  1. § Ha a pénzügyi intézmény az elszámolást a
  2. mellékletben foglalt módszertan alapján végzi el, az árfolyamrésből és az egyoldalú szerződésmódosításból származó túlfizetést az egyes törlesztési periódusokra vonatkozóan egymást követően számítja ki.
  3. §
(1)Az 1–
  1. mellékletben foglalt módszertan alkalmazása során a már megszűnt fogyasztói kölcsönszerződés esetében az árfolyamrésből és az egyoldalú szerződésmódosításból származó túlfizetést csak azokra a fogyasztói kölcsönszerződésekre kell kiszámítani, amelyek a
  2. évi XXXVIII. törvény szerinti elévülési időn belül szűntek meg.
(2)A pénzügyi intézmény az 1–3. mellékletben foglalt módszertan alkalmazása során az árfolyamrésre vonatkozó számítást az alábbi esetben nem végzi el:
  1. a)az azonos devizanemben nyilvántartott vagy nyújtott és törlesztett fogyasztói kölcsönszerződés esetében,
  2. b)ha a fogyasztói kölcsönszerződésben foglalt lehetőségével élve a fogyasztó a törlesztőrészletet a hitelnyújtás devizanemében fizette meg, az így megfizetett törlesztőrészletek vonatkozásában,
  3. c)a forint fogyasztói kölcsönszerződés esetében,
  4. d)a 2014. évi XXXVIII. törvény 3. §
(3)bekezdése szerinti esetben.
  1. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
  2. § E rendelet tervezetének a nemzeti hatóságoknak az Európai Központi Bankkal a jogszabálytervezetekről folytatott konzultációjáról szóló,
  3. június 29-i 98/415/EK tanácsi határozat
  4. cikk
(1)bekezdés hatodik francia bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént. Dr. Matolcsy György s. k., a Magyar Nemzeti Bank elnöke

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.