2004. XXXVII. törvény a polgári repülés biztonsága elleni jogellenes cselekmények leküzdéséről szóló, 1971. szeptember 23-án, Montrealban elfogadott E

2004. XXXVII. törvény a polgári repülés biztonsága elleni jogellenes cselekmények leküzdéséről szóló, 1971. szeptember 23-án, Montrealban elfogadott Egyezményt kiegészítő, a nemzetközi polgári repülést szolgáló repülőterek elleni jogellenes és erőszakos cselekmények visszaszorításáról szóló, 1988. február 24-én, Montrealban aláírt Jegyzőkönyv kihirdetéséről. 1. § Az Országgyűlés a polgári repülés biztonsága elleni jogellenes cselekmények leküzdéséről szóló, 1971. szeptember 23-án, Montrealban elfogadott Egyezményt kiegészítő, a nemzetközi polgári repülést szolgáló repülőterek elleni jogellenes és erőszakos cselekmények visszaszorításáról szóló, 1988. február 24-én, Montrealban aláírt Jegyzőkönyvet (a továbbiakban: Jegyzőkönyv) e törvénnyel kihirdeti. (Magyarország megerősítő okiratának letétbe helyezése 1988. szeptember 7-én megtörtént; Magyarország tekintetében a Jegyzőkönyv 1989. augusztus 6-án lépett hatályba.) 2. § A Jegyzőkönyv angol nyelven készült szövege és hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő: A törvényt az Országgyűlés a 2004. április 26-i ülésnapján fogadta el. ,,A POLGÁRI REPÜLÉS BIZTONSÁGA ELLENI JOGELLENES CSELEKMÉNYEK LEKÜZDÉSÉRŐL SZÓLÓ EGYEZMÉNYT KIEGÉSZÍTŐ, A NEMZETKÖZI POLGÁRI REPÜLÉST SZOLGÁLÓ REPÜLŐTEREK ELLENI JOGELLENES ÉS ERŐSZAKOS CSELEKMÉNYEK VISSZASZORÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ, 1988. FEBRUÁR 24-ÉN, MONTREALBAN ALÁÍRT JEGYZŐKÖNYV Az e jegyzőkönyvben részes Államok figyelembe véve, hogy azok a jogellenes erőszakos cselekmények, amelyek veszélyeztetik vagy veszélyeztethetik a nemzetközi polgári repülést kiszolgáló repülőtereken a személyek biztonságát, illetve amelyek veszélyeztetik az ilyen repülőterek működését, aláássák a világ népeinek az ilyen repülőterek biztonságába vetett bizalmát és zavarják valamennyi állam tekintetében a polgári repülés biztonságos és rendezett tevékenységét; figyelembe véve, hogy az ilyen cselekmények a nemzetközi közösségben súlyos aggodalmat keltenek és az ilyen cselekményektől való visszatartás céljából sürgős szükség van az elkövetők megbüntetését célzó megfelelő intézkedésekre; tekintettel arra, hogy a nemzetközi polgári repülést kiszolgáló repülőterek elleni jogellenes és erőszakos cselekmények visszaszorítása érdekében kiegészítő rendelkezések elfogadására van szükség a polgári repülés biztonsága elleni jogellenes cselekmények leküzdéséről szóló, Montrealban, 1971. szeptember 23-án aláírt Egyezményhez kapcsolódóan a következőkben állapodtak meg: I. Cikk E Jegyzőkönyv a polgári repülés biztonsága elleni jogellenes cselekmények leküzdéséről szóló, Montrealban, 1971. szeptember 23-án aláírt Egyezményt (a továbbiakban: Egyezmény) egészíti ki, és a jelen Jegyzőkönyv Részesei között az Egyezményt és a Jegyzőkönyvet egységes dokumentumként kell kezelni és értelmezni. II. Cikk 1. Az Egyezmény 1. Cikke a következő új 1 bis bekezdéssel egészül ki: ,,1 bis. Bűncselekményt követ el az a személy, aki jogellenesen és szándékosan bármely szerkezet, anyag vagy fegyver felhasználásával: a) a nemzetközi polgári repülést kiszolgáló repülőtéren bármely személy ellen olyan erőszakos cselekményt követ el, amely annak testi épségét károsítja vagy károsíthatja, illetve halált okoz vagy okozhat; vagy b) a repülőtér berendezését vagy a repülőtéren tartózkodó üzemen kívüli légi járművet megsemmisíti, vagy jelentősen megrongálja, illetve a repülőtér működését megzavarja, amennyiben az ilyen cselekmény a biztonságot ezen a repülőtéren veszélyezteti vagy veszélyeztetheti.’’ 2. Az Egyezmény 1. Cikke 2. bekezdésének a) pontja az ,,1. bekezdésében’’ kifejezés után a következő kifejezéssel egészül ki: ,,vagy 1 bis bekezdésben’’. III. Cikk Az Egyezmény 5. Cikke a következő új 2 bis bekezdéssel egészül ki: ,,2 bis. Mindegyik Szerződő Állam megteszi továbbá azokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek lehetnek ahhoz, hogy megállapítsa joghatóságát az 1. Cikk 1 bis bekezdésében és az 1. Cikk 2. bekezdésében említett bűncselekmények tekintetében abban az esetben, ha a területén tartózkodó feltételezett elkövetőt a 8. Cikk rendelke zéseinek megfelelően nem adja ki az e cikk 1. bekezdésének a) pontjában említett államnak.’’ IV. Cikk E Jegyzőkönyv 1988. február 24-től, Montrealban áll nyitva aláírásra azon államok számára, amelyek az 1988. február 9. és 24. között Montrealban tartott Nemzetközi Légijogi Konferencián részt vettek. A Jegyzőkönyv 1988. március 1-je után a VI. Cikkben meghatározott hatálybalépésig minden Állam számára Moszkvában, Londonban, Washingtonban és Montrealban áll nyitva aláírásra. V. Cikk 1. E Jegyzőkönyvet az aláíró Államoknak meg kell erősíteniük. 2. Bármely olyan állam, amely az Egyezményben nem Szerződő Állam, jelen Jegyzőkönyvet akkor erősítheti meg, ha egyidejűleg az Egyezmény 15. Cikkének megfelelően az Egyezményt megerősíti, illetve csatlakozik ahhoz. 3. A megerősítő okiratokat a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, Nagy-Britannia és Észak Írország Egyesült Királyság, az Amerikai Egyesült Államok Kormányánál vagy a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetnél kell letétbe helyezni, amelyek ezennel Letéteményesnek jelöltetnek ki. VI. Cikk 1. Amint az e Jegyzőkönyvet aláíró államok közül tíz állam letétbe helyezte a megerősítő okiratát, az közöttük attól az időponttól számított harmincadik napon lép hatályba, amikor a tizedik megerősítő okiratot letétbe helyezték. Minden olyan állam vonatkozásában, amely e dátumot követően helyezte letétbe a megerősítő okiratát, a Jegyzőkönyv attól a naptól számított harmincadik napon lép hatályba, amikor a megerősítő okirat letétbe helyezése megtörtént. 2. A Jegyzőkönyv hatálybalépését követően a Letéteményesek a Jegyzőkönyvet az Egyesült Nemzetek Szervezete Alapokmányának 102. cikke, valamint a Nemzetközi Polgári Repülésről szóló Egyezmény (Chicago, 1944.) 83. cikke szerint nyilvántartásba vétetik. VII. Cikk 1. E Jegyzőkönyv a hatálybalépését követően minden olyan állam részére, amely azt nem írta alá, csatlakozásra nyitva áll. 2. Bármely olyan állam, amely az Egyezményben nem Szerződő Állam, e Jegyzőkönyvhöz akkor csatlakozhat, ha egyidejűleg az Egyezmény 15. Cikkének megfelelően az Egyezményt megerősíti, illetve csatlakozik ahhoz. 3. A csatlakozási okiratokat a Letéteményeseknél kell letétbe helyezni, és a csatlakozás a letétbe helyezéstől számított harmincadik napon lép hatályba. VIII. Cikk 1. E Jegyzőkönyv bármely Részese a Letéteményesekhez intézett írásbeli értesítéssel felmondhatja a Jegyzőkönyvet. 2. A felmondás attól a naptól számított hat hónap elteltével lép hatályba, amikor a felmondásról szóló értesítést a Letéteményesek átvették. 3. E Jegyzőkönyv felmondása nem jelenti az Egyezmény felmondását. 4. Az Egyezménynek a Szerződő Állam részéről történő felmondása a jelen Jegyzőkönyv felmondását is jelenti. IX. Cikk 1. A Letéteményesek haladéktalanul értesítik a Jegyzőkönyvet aláíró és ahhoz csatlakozó, illetve az Egyezményt aláíró és ahhoz csatlakozó valamennyi államot, a) minden egyes aláírásnak, valamint minden egyes megerősítő vagy csatlakozási okirat letétbe helyezésének az időpontjáról jelen Jegyzőkönyvvel összefüggésben, és b) a Jegyzőkönyv felmondásáról szóló egyes értesítések átvételéről, feltüntetve annak átvételi időpontját. 2. A Letéteményesek értesítik továbbá az 1. bekezdésben említett államokat jelen Jegyzőkönyv VI. Cikke szerinti hatálybalépésének időpontjáról. Ennek hiteléül az alulírott teljhatalmú megbízottak, akiket erre Kormányuk megfelelően felhatalmazott, aláírták ezen Jegyzőkönyvet. Készült Montrealban, az ezerkilencszáznyolcvannyolcadik évi február hó huszonnegyedik napján, négy eredeti példányban angol, francia, orosz és spanyol nyelven, mindegyik szöveg egyaránt hiteles.’’ 3. § A Jegyzőkönyv rendelkezéseinek alkalmazása során a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell, ha a Jegyzőkönyvből más nem következik. 4. § Ez a törvény a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba. Mádl Ferenc s. k., Dr. Szili Katalin s. k., a Köztársaság elnöke az Országgyűlés elnöke