2013. CVI. törvény az ír népnek a Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatos aggályairól szóló jegyzőkönyv kihirdetéséről.

2013. CVI. törvény az ír népnek a Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatos aggályairól szóló jegyzőkönyv kihirdetéséről. 1. § Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad az ír népnek a Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatos aggályairól szóló jegyzőkönyv (a továbbiakban: Jegyzőkönyv) kötelező hatályának elismerésére. 2. § Az Országgyűlés a Jegyzőkönyvet e törvénnyel kihirdeti. 3. § A Jegyzőkönyv hiteles magyar nyelvű szövege a következő: „JEGYZŐKÖNYV az ír népnek a Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatos aggályairól A BELGA KIRÁLYSÁG, A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG, A CSEH KÖZTÁRSASÁG, A DÁN KIRÁLYSÁG, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG, ÍRORSZÁG, A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG, A SPANYOL KIRÁLYSÁG, A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG, AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG, A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG, A LETT KÖZTÁRSASÁG, A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG, A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG, MAGYARORSZÁG, A törvényt az Országgyűlés a 2013. június 21-ei ülésnapján fogadta el. MÁLTA, A HOLLAND KIRÁLYSÁG, AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG, A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG, A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG, ROMÁNIA, A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG, A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG, A FINN KÖZTÁRSASÁG, A SVÉD KIRÁLYSÁG, NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA, a továbbiakban: A MAGAS SZERZŐDŐ FELEK, EMLÉKEZTETVE az Európai Unió 27 tagállamának az Európai Tanács keretében ülésező állam-, illetve kormányfői által 2009. június 18–19-én elfogadott, az ír népnek a Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatos aggályairól szóló határozatra; EMLÉKEZTETVE az  Európai Tanács keretében ülésező állam-, illetve kormányfők által 2009. június 18–19-én tett nyilatkozatra, miszerint a  következő csatlakozási szerződés megkötésének időpontjában az  említett határozat rendelkezéseit egy, a saját alkotmányos követelményeiknek megfelelően az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolandó jegyzőkönyvbe foglalják; TUDOMÁSUL VÉVE, hogy a Magas Szerződő Felek aláírták a Magas Szerződő Felek és a Horvát Köztársaság közötti, a Horvát Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló szerződést; MEGÁLLAPODTAK a  következő rendelkezésekben, amelyeket az  Európai Unióról szóló szerződéshez és az  Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolnak: I. cím AZ ÉLETHEZ VALÓ JOG, A cSALÁD ÉS AZ OKTATÁS 1. cikk A Lisszaboni Szerződésnek az  Európai Unió Alapjogi Chartáját jogi kötőerővel felruházó rendelkezései, illetve a  szabadságon, a  biztonságon és a  jog érvényesülésén alapuló térségre vonatkozó rendelkezései semmilyen módon nem érintik Írország Alkotmánya 40.3.1.  cikkében, 40.3.2.  cikkében és 40.3.3.  cikkében az  élethez való jog védelmére, 41. cikkében a család védelmére, valamint 42. cikkében, 44.2.1. cikkében és 44.2.5. cikkében az oktatással kapcsolatos jogok védelmére vonatkozó rendelkezések hatályát és alkalmazhatóságát. II. cím ADÓZÁS 2. cikk A Lisszaboni Szerződés semmilyen módon és egyetlen tagállam tekintetében sem változtatja meg az Európai Unió hatásköreinek terjedelmét és gyakorlását az adózás területén. III. cím BIZTONSÁG ÉS VÉDELEm 3. cikk Az Unió nemzetközi szintű fellépését a demokrácia és a jogállamiság elve, az emberi jogok és alapvető szabadságok egyetemes és oszthatatlan voltának elve, az  emberi méltóság tiszteletben tartása, az  egyenlőség és a  szolidaritás elve, valamint az Egyesült Nemzetek Alapokmányában foglalt elvek és a nemzetközi jog elveinek tiszteletben tartása vezérli. Az Unió közös biztonság- és védelempolitikája a közös kül- és biztonságpolitika szerves része, amely biztosítja az Unió műveleti képességét ahhoz, hogy az  Unió – az  Egyesült Nemzetek Alapokmányának alapelveivel összhangban – az Unión kívül békefenntartó, konfliktusmegelőző és a nemzetközi biztonságot erősítő missziókat hajtson végre. A közös biztonság- és védelempolitika nem érinti az  egyes tagállamok – így Írország – biztonság- és védelempolitikáját vagy bármely tagállam kötelezettségeit. A Lisszaboni Szerződés nem érinti és nem sérti Írország hagyományos katonai semlegességi politikáját. A tagállamok – beleértve Írországot is, amely a  szolidaritás szellemében, és hagyományos katonai semlegességi politikájának sérelme nélkül lép fel – maguk fogják meghatározni, hogy milyen jellegű segítséget vagy támogatást fognak nyújtani egy olyan tagállamnak, amelyet terrortámadás ért, vagy amelynek területét fegyveres támadás érte. A közös védelem irányába mutató bármilyen döntéshez az  Európai Tanács egyhangú határozatára van szükség. A  tagállamok – köztük Írország – döntik el, hogy a  Lisszaboni Szerződés rendelkezéseinek és saját alkotmányos követelményeiknek megfelelően létrehoznak-e egy közös védelmet. Az ebben a címben foglaltak semmilyen módon nem érintik vagy sértik egyetlen más tagállamnak a biztonsággal és védelemmel kapcsolatos álláspontját vagy politikáját sem. Maguk az  egyes tagállamok döntik el azt is, hogy – a  Lisszaboni Szerződés rendelkezéseivel és saját nemzeti jogi követelményeikkel összhangban – részt vesznek-e állandó strukturált együttműködésben vagy az Európai Védelmi Ügynökségben. A Lisszaboni Szerződés nem rendelkezik európai haderő létrehozásáról vagy bármely katonai alakulatba való besorozásról. A Lisszaboni Szerződés nem érinti Írország vagy bármely más tagállam arra vonatkozó jogát, hogy meghatározza a védelmi és biztonsági kiadásai jellegét és mértékét vagy védelmi képességeinek jellegét. Írország és az  egyes tagállamok saját nemzeti jogi követelményeikkel összhangban maguk döntik el, hogy részt vesznek-e bármely katonai műveletben. IV. cím ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 4. cikk E jegyzőkönyv 2012. június 30-áig áll nyitva a Magas Szerződő Felek általi aláírásra. A Magas Szerződő Felek és – amennyiben a  Horvát Köztársaságnak az  Európai Unióhoz történő csatlakozása időpontjában ez a jegyzőkönyv még nem lépett hatályba – a Horvát Köztársaság ezt a jegyzőkönyvet alkotmányos követelményeiknek megfelelően megerősítik. A megerősítő okiratokat az Olasz Köztársaság kormányánál helyezik letétbe. E jegyzőkönyv – amennyiben lehetséges – 2013. június 30-án lép hatályba, feltéve, hogy az  összes megerősítő okiratot letétbe helyezték, illetve ennek hiányában az  azt követő hónap első napján, hogy az  utolsó tagállam is letétbe helyezte megerősítő okiratát. 5. cikk Ezt a jegyzőkönyvet, amely egyetlen eredeti példányban angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, ír, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák és szlovén nyelven készült, és amelynek az  e  nyelveken készült szövegeinek mindegyike egyaránt hiteles, az  Olasz Köztársaság kormányának irattárában helyezik letétbe, amely minden további tagállam kormányának eljuttat egy-egy hitelesített másolatot. A Horvát Köztársaság csatlakozásának feltételeiről szóló okmány 2.  cikke alapján e  jegyzőkönyvnek a  Horvát Köztársaság tekintetében történő hatálybalépésétől e  jegyzőkönyv horvát nyelvű szövege az  első bekezdésben említett szövegekkel együtt egyaránt hiteles, és azt is az  Olasz Köztársaság kormányának irattárában helyezik letétbe, amely minden további tagállam kormányának eljuttat egy-egy hitelesített másolatot. FENTIEK HITELÉÜL az alulírott meghatalmazottak aláírták ezt a jegyzőkönyvet. Kelt Brüsszelben, a kétezer-tizenkettedik év június havának tizenharmadik napján.” 4. § (1) E törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) A 2. § és a 3. § a Jegyzőkönyv 4. cikk harmadik bekezdésében meghatározott időpontban lép hatályba. (3) A  Jegyzőkönyv, illetve a  2.  § és a  3.  § hatálybalépésének naptári napját a  külpolitikáért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett közleményével állapítja meg. (4) E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a külpolitikáért felelős miniszter gondoskodik. Áder János s. k., Kövér László s. k., köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke