← Magyarország

2009. XC. törvény a menekültek vízumkötelezettségének eltörléséről szóló, 1959. április 20-án, Strasbourgban aláírt Európai Megállapodás kihirdetésérő

Röviden

Ez a törvény az 1959-ben aláírt Európai Megállapodás kihirdetéséről szól, amely a menekültek vízumkötelezettségének eltörlését célozza meg. A cél a menekültként elismert személyek utazásának megkönnyítése a részes államok területén.

Amit szabályoz

Akire vonatkozik

Főbb pontok

📄 Jogszabály szövege
2009. XC. törvény a menekültek vízumkötelezettségének eltörléséről szóló, 1959. április 20-án, Strasbourgban aláírt Európai Megállapodás kihirdetéséről. 1. § Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad a menekültek vízumkötelezettségének eltörléséről szóló, 1959. április 20-án, Strasbourgban aláírt Európai Megállapodás (a továb biak ban: Megállapodás) kötelező hatályának elismerésére. 2. § Az Országgyűlés a Megállapodást e törvénnyel kihirdeti. 3. § A Megállapodás hiteles angol nyelvű szövege, illetve hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő: territory. A törvényt az Országgyűlés a 2009. szeptember 14-i ülésnapján fogadta el. „A menekültek vízumkötelezettségének eltörléséről szóló Európai Megállapodás Az aláíró kormányok, az Európa Tanács tagjai, a területükön tartózkodó, menekültként elismert személyek utazása megkönnyítésének vágyával, az alábbiakban állapodtak meg: 1. Cikk (1) Valamely Szerződő Fél területén jogszerűen tartózkodó menekültek – jelen Megállapodásban foglaltak szerint és a kölcsönösség alapján – mentesülnek a vízum beszerzésének kötelezettsége alól egy másik Szerződő Fél területére bármely határon keresztül történő belépéshez vagy kiutazáshoz, feltéve, hogy: a) rendelkeznek a menekültek helyzetére vonatkozó, 1951. július 28-i Egyezménnyel vagy a menekültek részére úti okmány kiállításáról szóló 1946. október 15-i Megállapodással összhangban azon Szerződő Fél hatóságai által kiállított úti okmánnyal, amelynek területén jogszerűen tartózkodnak, és b) tartózkodásuk nem haladja meg a három hónapot. (2) A három hónapot meghaladó időtartamú tartózkodáshoz, valamint egy másik Szerződő Fél területén jövedelemszerző tevékenység folytatása céljából történő tartózkodáshoz vízum követelhető meg. 2. Cikk Jelen Megállapodás alkalmazásában valamely Szerződő Fél „területe” abban az értelemben használatos, ahogy azt az érintett Fél a többi Szerződő Fél értesítése céljából az Európa Tanács Főtitkárához címzett nyilatkozatában meghatározta. 3. Cikk Amennyiben azt egy vagy több Szerződő Fél szükségesnek tartja, az államhatár csak az arra kijelölt pontokon (határátkelőhelyeken) léphető át. 4. Cikk (1) Jelen Megállapodásban foglalt rendelkezések nem érintik a Szerződő Feleknek a külföldiek tartózkodását szabályozó törvényeit és rendeleteit. (2) Mindegyik Szerződő Fél fenntartja magának a jogot arra, hogy a nem kívánatosnak tartott személyek saját területére történő beutazását és tartózkodását megtiltsa. 5. Cikk Jelen Megállapodás értelmében valamely Szerződő Fél területére lépett menekülteket az a Szerződő Fél köteles – az elsőként említett Fél kérelmére – visszafogadni, amelynek hatóságai a menekült úti okmányát kiállították, kivéve, ha a megkereső Fél az érintett személy letelepedését engedélyezte. 6. Cikk Jelen Megállapodás nem sérti azokat a belső jogi elő írásokat, továbbá azokat a hatályos, illetve a jövőben hatályba lépő két- vagy többoldalú nemzetközi szerződéseket, egyezményeket és megállapodásokat, amelyek valamely Szerződő Fél területén jogszerűen tartózkodó menekültekre nézve előnyösebb rendelkezéseket állapítanak meg a határátlépés tekintetében. 7. Cikk (1) Mindegyik Szerződő Fél fenntartja annak a lehetőségét, hogy – az 5. Cikkben foglalt rendelkezések kivételével – az összes többi Szerződő Fél, ille tő leg valamelyikük vonatkozásában közrendi (ordre public), közbiztonsági, nemzetbiztonsági vagy közegészségügyi okokból elhalassza jelen Megállapodás hatálybalépését vagy elrendelje a Megállapodás alkalmazásának időleges felfüggesztését. Erről az intézkedésről, valamint ennek visszavonásáról az Európa Tanács Főtitkárát haladéktalanul értesíteni kell. (2) Az a Szerződő Fél, aki él az előző bekezdésben foglalt lehetőségek egyikével, csak akkor formálhat jogot jelen Megállapodás másik Szerződő Fél általi alkalmazására, amennyiben ő maga is alkalmazza azt a másik Szerződő Fél vonatkozásában. 8. Cikk Jelen Megállapodás aláírásra nyitva áll az Európa Tanács tagállamai előtt, amelyek a) a megerősítés fenntartása nélküli aláírással, vagy b) a megerősítés fenntartásával történő aláírás esetén az azt követő megerősítéssel válhatnak a Megállapodás részes felévé. A megerősítésről szóló okiratokat az Európa Tanács Főtitkáránál kell letétbe helyezni. 9. Cikk (1) Jelen Megállapodás attól a naptól számított egy hónap múlva lép hatályba, amelyen a Tanács három tagállama – a 8. Cikkel összhangban – megerősítés fenntartása nélkül aláírta vagy megerősítette a Megállapodást. (2) Amennyiben egy tagállam ezt köve tően írja alá megerősítés fenntartása nélkül a Megállapodást vagy erősíti meg azt, a Megállapodás az ő vonatkozásában az aláírás vagy a megerősítő okirat letétbe helyezésének napjától számított egy hónap múlva lép hatályba. 10. Cikk Jelen Megállapodás hatálybalépését köve tően az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága – egyhangúan – bármely olyan, a Tanácsban nem tag állam kormányát meghívhatja a Megállapodáshoz való csatlakozásra, amely részese a menekültek helyzetére vonatkozó, 1951. július 28-i Egyezménynek vagy a menekültek részére úti okmány kiállításáról szóló, 1946. október 15-i Megállapodásnak. E csatlakozás a csatlakozási okiratnak az Európa Tanács Főtitkáránál történő elhelyezésétől számított egy hónap múlva válik hatályossá. 11. Cikk Az Európa Tanács Főtitkára a Tanács tagállamait és a csatlakozó államokat értesíti: a) valamennyi aláírásról – így azokról is, amelyeket a megerősítés fenntartásával tettek –, valamennyi megerősítő okirat letétbe helyezéséről, illetve jelen Megállapodás hatálybalépésének időpontjáról; b) a 10. Cikknek meg fele lően letétbe helyezett valamennyi csatlakozási okiratról; c) a 2., 7. és 12. Cikkeknek meg fele lően tett valamennyi értesítésről és nyilatkozatról, valamint azok hatályának kezdőidőpontjáról. 12. Cikk Jelen Megállapodás alkalmazását három hónapos határidővel bármely Szerződő Fél megszüntetheti az Európa Tanács Főtitkárához intézett értesítéssel. A fentiek hiteléül az alulírott, erre kellőképpen meghatalmazottak a jelen Megállapodást aláírták. Készült Strasbourgban, 1959. április 20. napján, angol és francia nyelven, mindkét nyelvű szöveg egyaránt hiteles; egy eredeti példányban, amely az Európa Tanács irattárában marad letétbe helyezve. Az Európa Tanács Főtitkára a hiteles másolatokat megküldi az aláíró kormányoknak.” 4. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazást ad arra, hogy a Magyar Köztársaság a Megállapodáshoz az alábbi nyilatkozatot fűzze. (2) A nyilatkozat hiteles angol és magyar nyelvű szövege a következő: „to Article 1 b): The Republic of Hungary interprets the term „visit of not more than three months’ duration” contained in Article 1 b) of the Agreement as a period of three months during the six months following the date of first entry.” „az 1. Cikk b) pontjához: A Magyar Köztársaság a Megállapodás 1. Cikk b) pontjában foglalt „tartózkodásuk nem haladja meg a három hónapot” kifejezést az első beutazástól számított hat hónapon belüli három hónapot meg nem haladó tartózkodásként értelmezi.” 5. § Az Országgyűlés a 4. §-ban meghatározott nyilatkozatot e törvénnyel kihirdeti. 6. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) A 2–3. §-ok és az 5. § a Megállapodás 9. Cikk (2) bekezdésében meghatározott időpontban lépnek hatályba. (3) A Megállapodás, illetve a 2–3. §-ok és az 5. § hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter annak ismertté válását köve tően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg. (4) E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter gondoskodik. Sólyom László s. k., Dr. Katona Béla s. k., köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.