📄 Jogszabály szövege
535/2013. (XII. 30.) Korm. rendelete a pénzügyi intézmények, a befektetési vállalkozások és az árutőzsdei szolgáltatók informatikai rendszerének védelméről.
A Kormány
a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 290. § (1) bekezdés c) pontjában,
az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény 88. § a) pontjában, valamint
a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló
2007. évi CXXXVIII. törvény 180. § (1) bekezdés a) pontjában
kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket
rendeli el:
1. § E rendelet hatálya
a) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény szerinti hitelintézetre és
pénzügyi vállalkozásra,
b) az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény szerinti pénzforgalmi intézményre,
elektronikuspénz-kibocsátó intézményre és a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény
pénzforgalmi szolgáltatási és elektronikus pénzkibocsátási tevékenységére, valamint
c) a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek
szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény szerinti befektetési vállalkozásra és árutőzsdei szolgáltatóra
(a továbbiakban együtt: intézmény) terjed ki. 2. § (1) Az intézmény kialakítja a pénzügyi szolgáltatási, a kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, a befektetési szolgáltatási
tevékenységének és kiegészítő szolgáltatásának ellátásához használt informatikai rendszer biztonságával
kapcsolatos szabályozási rendszerét, valamint gondoskodik az informatikai rendszer kockázatokkal arányos
védelméről. A szabályozási rendszerben meg kell határozni az információ-technológiával szemben támasztott
követelményeket, a használatából adódó biztonsági kockázatok felmérésére és kezelésére vonatkozó szabályokat
az informatikai vállalatirányítás, a tervezés, a fejlesztés és a beszerzés, valamint az üzemeltetés, a monitorozás és
független ellenőrzés területén.
(2) Az intézmény az informatikai rendszer biztonsági kockázatelemzését szükség szerint, de legalább kétévente
felülvizsgálja és aktualizálja.
(3) Az informatika alkalmazásából fakadó biztonsági kockázatok figyelembevételével az intézmény meghatározza
a szervezeti és működési rendeket, a felelősségi, a nyilvántartási és a tájékoztatási szabályokat, a folyamatba épített
ellenőrzési követelményeket és szabályokat.
3. § (1) Az intézmény kiépíti az informatikai rendszere biztonságos működtetését felügyelő informatikai ellenőrző rendszert
és azt folyamatosan működteti.
(2) A biztonsági kockázatelemzés eredményének értékelése alapján a biztonsági kockázattal arányos módon
gondoskodni kell legalább az alábbiakról:
a) a rendszer legfontosabb elemeinek (eszközök, folyamatok, személyek) egyértelmű és visszakereshető
azonosításáról,
b) az informatikai biztonsági rendszer önvédelmét, kritikus elemei védelmének zártságát és teljeskörűségét
biztosító ellenőrzésekről, eljárásokról,
c) a rendszer szabályozott, ellenőrizhető és rendszeresen ellenőrzött felhasználói adminisztrációjáról
(hozzáférési szintek, egyedi jogosultságok, engedélyezésük, felelősségi körök, hozzáférés naplózás, rendkívüli
események),
d) olyan biztonsági környezetről, amely az informatikai rendszer működése szempontjából kritikus folyamatok
eseményeit naplózza, alkalmas a naplózás rendszeres (esetleg önműködő) és érdemi értékelésére, valamint
lehetőséget nyújt a nem rendszeres események kezelésére is,
e) a távadatátvitel bizalmasságáról, sértetlenségéről és hitelességéről,
f ) az adathordozók szabályozott és biztonságos kezeléséről, valamint
g) a rendszer biztonsági kockázattal arányos vírus- és más rosszindulatú program elleni védelméről.
(3) Az intézmény tevékenysége ellátásához, nyilvántartásai naprakész és biztonságos vezetéséhez a biztonsági
kockázatelemzés alapján indokolt védelmi intézkedéseket megvalósítja, és rendelkezik
a) informatikai rendszerének működtetésére vonatkozó utasításokkal és előírásokkal, valamint a fejlesztésre
vonatkozó tervekkel,
b) minden olyan dokumentációval, amely az üzleti tevékenységet közvetlenül vagy közvetve támogató
informatikai rendszerek folyamatos és biztonságos működését – még a szállító, valamint a rendszerfejlesztő
tevékenységének megszűnése után is – biztosítja,
c) a szolgáltatások ellátásához szükséges informatikai rendszerrel, valamint a szolgáltatások folytonosságát
biztosító tartalék berendezésekkel, illetve e berendezések hiányában az ezeket helyettesítő egyéb
– a tevékenységek, illetve szolgáltatások folytonosságát biztosító – megoldásokkal,
d) olyan informatikai rendszerrel, amely lehetővé teszi az alkalmazási környezet biztonságos elkülönítését
a fejlesztési és a tesztelési környezettől, valamint a megfelelő változáskövetés és változáskezelés fenntartását,
e) az informatikai rendszer szoftver elemeiről (alkalmazások, adatok, operációs rendszer és környezetük) olyan
helyreállítási tervekkel, biztonsági mentésekkel és mentési renddel (mentések típusa, módja, visszatöltési és
helyreállítási tesztek, eljárási rend), amelyek az adott rendszer helyreállíthatóságát a rendszer által nyújtott
szolgáltatás kritikus helyreállítási idején belül lehetővé teszik,
f ) jogszabályban meghatározott nyilvántartás ismételt előhívására alkalmas adattároló rendszerrel, amely
biztosítja, hogy az archivált anyagokat a jogszabályokban meghatározott ideig, de legalább öt évig, bármikor
visszakereshetően, helyreállíthatóan megőrizzék, valamint
g) a szolgáltatásai folyamatosságát akadályozó rendkívüli események kezelésére szolgáló tervvel.
(4) A (3) bekezdés e) pontja szerinti mentéseket kockázati szempontból elkülönítetten és tűzbiztos módon kell tárolni,
valamint gondoskodni kell a mentések forrásrendszerrel azonos szintű hozzáférési védelméről.
4. § (1) Az intézménynél mindenkor rendelkezésre kell állnia
a) az általa fejlesztett, megrendelésére készített informatikai rendszer felépítésének és működtetésének
az ellenőrzéséhez szükséges rendszerleírásoknak és modelleknek,
b) az általa fejlesztett, megrendelésére készített informatikai rendszernél az adatok szintaktikai szabályainak,
az adatok tárolási szerkezetének,
c) az informatikai rendszer elemeinek az intézmény által meghatározott biztonsági osztályokba sorolási
rendszerének,
d) az adatokhoz történő hozzáférési rend meghatározásának,
e) az adatgazda és a rendszergazda kijelölését tartalmazó dokumentumnak,
f ) az alkalmazott szoftvereszközök jogtisztaságát bizonyító szerződéseknek, valamint
g) az informatikai rendszert alkotó ügyviteli, üzleti szoftvereszközök teljes körű és naprakész nyilvántartásának.
(2) A szoftvereknek együttesen alkalmasaknak kell lenniük
a) a működéshez szükséges és jogszabályban előírt adatok nyilvántartására,
b) a pénzeszközök és a pénzügyi eszközök biztonságos nyilvántartására,
c) az intézmény tevékenységével összefüggő országos informatikai rendszerekhez történő közvetlen vagy
közvetett csatlakozásra, ideértve a pénzforgalmi számlák cégbíróság felé történő bejelentését is,
d) a tárolt adatok ellenőrzéséhez való felhasználására, valamint
e) a biztonsági kockázattal arányos logikai védelemre és a sérthetetlenség védelmére.
5. § Az intézmény a belső szabályzatában meghatározza az egyes munkakörök betöltéséhez szükséges informatikai
ismeretet.
6. § Ez a rendelet 2014. január 1-jén lép hatályba.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.