Röviden
Ez a rendelet az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak panaszkezelési eljárásait szabályozza, biztosítva, hogy a pénztártagok kifogásait kivizsgálják és megválaszolják.
Amit szabályoz
- A pénztártagok panaszainak kivizsgálását és megválaszolását.
- Az írásbeli panaszok benyújtásának módját és a formanyomtatvány használatát.
- A panaszok továbbítását a megfelelő szervezeti egységhez.
- A válaszadási kötelezettséget és a tájékoztatás tartalmát.
Akire vonatkozik
- Önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak (szolgáltatók).
- Pénztártagok.
Főbb pontok
- A szolgáltató köteles a pénztártag panaszát teljeskörűen kivizsgálni és megválaszolni.
- A szolgáltató lehetővé teszi a Felügyelet honlapján közzétett formanyomtatvány használatát írásbeli panasz benyújtásához, de köteles befogadni az egyéb formában benyújtott írásbeli panaszt is.
- A szolgáltató a panasz kivizsgálásának eredményéről pontos, közérthető és egyértelmű indokolással ellátott választ ad.
- A pénztártagot tájékoztatni kell arról, hogy a panasz jellegétől függően a Felügyelethez, a Pénzügyi Békéltető Testülethez vagy bírósághoz fordulhat.
📄 Jogszabály szövege
6/2012. (IX. 11.) PSZÁF rendelete az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak panaszkezelésére vonatkozó szabályokról.
Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 79. §-ában kapott felhatalmazás alapján, a Pénzügyi
Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény 21. § n) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva
a következőket rendelem el: Panaszkezelés 1. § (1) Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár (a továbbiakban: szolgáltató) köteles a pénztártagnak a szolgáltató – tagsági
jogviszony létesítését megelőző, vagy a tagsági jogviszony létesítésével, a szolgáltatás-nyújtással, valamint a tagsági
jogviszony megszűnésével, illetve azt követően a tagsági jogviszonyt érintő jogvita rendezésével összefüggő –
tevékenységét vagy mulasztását érintő kifogását (a továbbiakban: panasz) teljeskörűen kivizsgálni és megválaszolni.
(2) Amennyiben a panasz kivizsgálásához a szolgáltatónak a pénztártagnál rendelkezésre álló további – így különösen
a pénztártag azonosításához, a panasszal érintett jogviszonnyal kapcsolatos – információra van szüksége, úgy
haladéktalanul felveszi a pénztártaggal a kapcsolatot, és beszerzi azokat.
(3) A szolgáltató lehetővé teszi, hogy a pénztártag az írásbeli panasz benyújtásához – a Pénzügyi Szervezetek Állami
Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) honlapján közzétett – formanyomtatványt alkalmazhasson. A szolgáltató
a honlapján a pénztártagok számára elérhetővé teszi a formanyomtatványt. A szolgáltató köteles az egyéb formában
benyújtott írásbeli panaszt is befogadni. 2. § (1) Amennyiben a pénztártag az írásbeli panaszát nem a panaszkezelési szabályzatban meghatározott panaszkezeléssel
foglalkozó szervezeti egység címére küldi meg, vagy ha az írásbeli panaszt a szolgáltató valamely ügyfélforgalom
számára nyitva álló helyiségében nem a panaszkezelésre kijelölt ügyintézőnek adja át, úgy a szolgáltató a beérkezést
követően haladéktalanul továbbítja a panaszt a panaszkezeléssel foglalkozó szervezeti egysége részére.
(2) A szolgáltató a valamely ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségében személyesen leadott írásbeli panasz esetén
a pénztártagot tájékoztatja a panaszt a továbbiakban kezelő szervezeti egység elérhetőségéről.
(3) Amennyiben a pénztártag szóbeli panaszát nem a panaszkezelésre kijelölt ügyintézőnél terjeszti elő, a szolgáltató
köteles a pénztártagot tájékoztatni a panaszt a továbbiakban kezelő szervezeti egység elérhetőségéről.
Válaszadási kötelezettség 3. § (1) A szolgáltató a panaszok kivizsgálását követően köteles olyan választ adni, amelyben részletesen kitér a kifogás teljes
körű kivizsgálásának eredményére, a panasz rendezésére vagy megoldására vonatkozó intézkedésre, illetve a panasz
elutasítása esetén az elutasítás indokára. (2) A szolgáltató a panasz kivizsgálásának eredményéről történő tájékoztatást pontos, közérthető és egyértelmű
indokolással látja el, amely indokolás – a panasz tárgyától függően – tartalmazza a vonatkozó pénztári szabályzat
pontos szövegét és hivatkozik a pénztártagnak küldött elszámolásokra, valamennyi, a tagsági jogviszony alatt
teljesített egyéb tájékoztatásra, valamint a panasz elutasítása esetén arra, hogy a panasz és a panaszkezelés álláspontja
szerint a) a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény fogyasztóvédelmi rendelkezései
megsértésének kivizsgálására, vagy b) a tagsági jogviszony létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, kapcsolatos jogvita
rendezésére irányult. (3) A pénztártagot tájékoztatni kell arról, hogy
a) a (2) bekezdés a) pontja esetében a fogyasztóvédelmi eljárás a Felügyeletnél kezdeményezhető az I. melléklet
IV. pont a) pontjában meghatározott elérhetőségen, b) a (2) bekezdés b) pontja esetében a pénztártag döntése alapján az I. melléklet IV. pont b) pontjában
meghatározott elérhetőségen a Pénzügyi Békéltető Testülethez vagy a polgári perrendtartás szabályai szerint
bírósághoz fordulhat. (4) Amennyiben a szolgáltató álláspontja szerint a panasz a (2) bekezdésnek mind az a), mind a b) pontját érinti, akkor
a pénztártagot tájékoztatni kell arról, hogy a panaszban foglaltak mely része tartozik a (2) bekezdés a) pontja, illetve
a (2) bekezdés b) pontja körébe, és ennek megfelelően mely panaszrésszel melyik hatósághoz vagy szervhez fordulhat.
(5) A szolgáltató a (3)–(4) bekezdésben foglalt tájékoztatást figyelemfelhívásra alkalmas módon teszi meg.
(6) A szolgáltató válaszát oly módon küldi meg a pénztártag részére, amely alkalmas annak igazolására, hogy a szolgáltató
a küldeményt kinek a részére küldte meg, emellett kétséget kizáróan igazolja a küldemény elküldésének tényét és
időpontját is. Jegyzőkönyv 4. § (1) A szolgáltató az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Öpt.) 29/A. §
(5)–(6) bekezdése szerinti jegyzőkönyvet az 1. mellékletnek megfelelően rögzíti.
(2) A szolgáltató az Öpt. 29/A.§ (5)–(6) bekezdése szerinti jegyzőkönyvet a 3. § (6) bekezdésében meghatározott módon
küldi meg a pénztártag részére. Nyilvántartás 5. § (1) A szolgáltató az Öpt. 29/A. § (11) bekezdése szerinti nyilvántartását úgy köteles kialakítani, hogy abból a válaszadási
határidő egyértelműen megállapítható legyen. (2) A nyilvántartásnak alkalmasnak kell lennie arra, hogy a szolgáltató
a) a panaszokat azok témája szerint csoportosíthassa; b) a panasz okát képező tényeket és eseményeket feltárhassa és azonosíthassa;
c) megvizsgálhassa, hogy a b) pontban rögzített tények és események hatással lehetnek-e más eljárásra vagy
termékre, szolgáltatásra; d) eljárást kezdeményezhessen a feltárt, b) pontban rögzített tények és események korrekciójára;
e) összefoglalhassa az ismétlődő vagy rendszerszintű problémákat, a jogi kockázatokat.
Panaszkezelési szabályzat 6. § (1) A panaszkezelési szabályzatot az 1. mellékletben foglalt szerkezeti, formai követelményeknek megfelelően, legalább
az 1. mellékletben szereplő tartalmi elemekkel kell elkészíteni.
(2) A szolgáltató a panaszkezelési szabályzatát jól láthatóan, figyelemfelhívásra alkalmas módon teszi közzé.
Tájékoztatás a panaszkezelést megelőzően és annak folyamán 7. § (1) A szolgáltató köteles a pénztártag részére a panaszkezeléssel összefüggésben az e rendeletben foglaltak szerint
tájékoztatást adni, ennek során egyszerű nyelvezetet használni és kerülni a jogi szakkifejezések indokolatlan
használatát. (2) Szóbeli panasz esetén – ha a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges vagy az nem vezet eredményre –
a szolgáltató köteles a pénztártaggal közölni a panasz azonosítására szolgáló adatokat.
Záró rendelkezések 8. § Ez a rendelet 2013. január 1-jén lép hatályba.
Dr. Szász Károly s. k.,
a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.