← Magyarország

2004. III. törvény az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezmény tizenharmadik, a halálbünt

Röviden

Ez a törvény az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló Egyezmény kiegészítéseként a halálbüntetés teljes eltörlését hirdeti ki. Célja az élethez való jog védelme és az emberi méltóság teljes elismerése.

Amit szabályoz

Akire vonatkozik

Főbb pontok

📄 Jogszabály szövege
2004. III. törvény az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezmény tizenharmadik, a halálbüntetés minden körülmények között történő eltörlésére vonatkozó jegyzőkönyvének kihirdetéséről. (A Magyar Köztársaságnak a jegyzőkönyv megerősítéséről szóló okiratának letétbe helyezése az Európa Tanács Főtitkáránál 2003. július 17-én megtörtént. A jegyzőkönyv hatálybalépésének napja — a 7. cikk 2. pontjában foglalt rendelkezésnek megfelelően — 2003. november 1.) 1. § Az Országgyűlés az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezmény tizenharmadik, a halálbüntetés minden körülmények között történő eltörlésére vonatkozó jegyzőkönyvét e törvénnyel kihirdeti. 2. § A jegyzőkönyv angol nyelvű szövege és annak hivatalos fordítása a következő: A törvényt az Országgyűlés a 2004. február 16-i ülésnapján fogadta el. Tizenharmadik jegyzőkönyv az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló Egyezményhez, a halálbüntetés minden körülmények között történő eltörléséről Az Európa Tanács e jegyzőkönyvet aláíró tagállamai, abban a meggyőződésben, hogy az élethez való jog alapvető érték egy demokratikus társadalomban, és hogy a halálbüntetés eltörlése nélkülözhetetlen e jog védelméhez és a minden emberben természettől benne rejlő méltóság teljes elismeréséhez, attól a kívánságtól vezérelve, hogy megerősítsék az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezményben (a továbbiakban: az Egyezmény) biztosított élethez való jog védelmét, megjegyezve, hogy az Egyezmény Strasbourgban, 1983. április 28-án aláírt Hatodik kiegészítő jegyzőkönyve a halálbüntetés eltörléséről nem zárja ki halálbüntetés alkalmazását háború vagy háború közvetlen veszélye idején elkövetett cselekmények tekintetében, abban az elhatározásban, hogy megteszik a végső lépést a halálbüntetés eltörlésére minden körülmények között, az alábbiakban állapodtak meg: 1. cikk A halálbüntetés eltörlése A halálbüntetést el kell törölni. Senkit sem lehet halálbüntetésre ítélni, sem kivégezni. 2. cikk Hatály felfüggesztésének a tilalma E jegyzőkönyv előírásaitól az Egyezmény 15. cikke alapján nem lehet eltérni. 3. cikk Fenntartások tilalma E jegyzőkönyv előírásainak vonatkozásában az Egyezmény 57. cikke alapján nem lehet fenntartással élni. 4. cikk Területi hatály 1. Az aláíráskor vagy a megerősítésről, elfogadásról, illetőleg jóváhagyásról szóló okirat letétbe helyezése időpontjában mindegyik állam meghatározhatja azt a területet, illetve azokat a területeket, amelyeken ez a jegyzőkönyv alkalmazást nyer. 2. Az Európa Tanács Főtitkárához intézett nyilatkozattal minden állam bármely későbbi időpontban kiterjesztheti e jegyzőkönyv alkalmazását a nyilatkozatban meghatározott bármely más területre. E terület vonatkozásában a jegyzőkönyv a nyilatkozatnak a Főtitkár általi kézhezvétele időpontját követő három hónapos időszak lejárta utáni hónap első napján lép hatályba. 3. Az előző két bekezdés alapján tett minden nyilatkozat, a nyilatkozatban meghatározott bármely terület vonatkozásában visszavonható vagy módosítható a Főtitkárhoz intézett értesítéssel. A visszavonás vagy módosítás az értesítésnek a Főtitkár általi kézhezvételének időpontját követő három hónapos időszak lejárta utáni hónap első napján válik hatályossá. 5. cikk Az Egyezményhez fűződő viszony A részes államok e jegyzőkönyv 1—4. cikkeit az Egyezmény kiegészítő cikkeinek tekintik, és az Egyezmény valamennyi rendelkezését ennek megfelelően alkalmazzák. 6. cikk Aláírás és megerősítés Ez a jegyzőkönyv az Európa Tanács azon tagállamai részére áll nyitva aláírásra, amelyek az Egyezményt aláírták. A jegyzőkönyv megerősítésre, elfogadásra vagy jóváhagyásra szorul. Az Európa Tanács tagállama a jegyzőkönyvet csak akkor erősítheti meg, fogadhatja el, vagy hagyhatja jóvá, ha egyidejűleg megerősíti, vagy már korábban megerősítette az Egyezményt. A megerősítésről, elfogadásról vagy jóváhagyásról szóló okiratot az Európa Tanács Főtitkáránál kell letétbe helyezni. 7. cikk Hatálybalépés 1. Ez a jegyzőkönyv az azon időpontot követő három hónapos időszak lejárta utáni hónap első napján lép ha tályba, amikor az Európa Tanács tíz tagállama hozzájárulását fejezte ki ahhoz, hogy e jegyzőkönyv a 6. cikk rendelkezéseinek megfelelően kötelező legyen számára. 2. Mindazon tagállamok vonatkozásában, amelyek ezt követően fejezik ki hozzájárulásukat ahhoz, hogy a jegyzőkönyv kötelező legyen számukra, a jegyzőkönyv a megerősítésről, elfogadásról vagy jóváhagyásról szóló okirat letétbe helyezésének időpontját követő három hónapos időszak lejárta utáni hónap első napján lép hatályba. 8. cikk Letétbe helyezéssel kapcsolatos feladatok Az Európa Tanács Főtitkára értesíti a Tanács Tagállamait: a) minden aláírásról; b) minden megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okirat letétbe helyezéséről; c) e jegyzőkönyvnek a 4. és 7. cikkeknek megfelelően történt hatálybalépése időpontjairól; d) az e jegyzőkönyvre vonatkozó minden cselekmény ről, értesítésről vagy közlésről. Minek hiteléül a kellőképpen meghatalmazott alulírot tak aláírták ezt a jegyzőkönyvet. Készült Vilniusban 2002. május 3. napján, angol és francia nyelven, egyetlen példányban, melyet az Európa Tanács levéltárában kell elhelyezni. Mindkét nyelvű szöveg egyaránt hiteles. Az Európa Tanács Főtitkára az Európa Tanács valamennyi tagállama részére hiteles másolatot küld.’’ 3. § Ez a törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, rendelkezéseit 2003. november 1. napjától kell alkalmazni. Mádl Ferenc s. k., Dr. Szili Katalin s. k., a Köztársaság elnöke az Országgyűlés elnöke

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.