A határozat elvi tartalma: A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadja, amennyiben a fél a joggyakorlat egységének szükségességére, valamint a felvetett jogkérdés különleges társadalmi jelentőségére csak általánosságban hivatkozik, de nem fejti ki, hogy saját, egyéni érdekein túl miért tartja szükségesnek a felülvizsgálati kérelme érdemi elbírálását. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.III.45.290/2022/
- A tanács tagjai: Dr. Farkas Katalin a tanács elnöke Dr. Bérces Nóra előadó bíró Dr. Sperka Kálmán bíró Dr. Gyurán Ildikó bíró Dr. Sugár Tamás bíró A felperes: felperes neve (felperes címe) Felperesi képviselő: dr. Ódor Éva ügyvéd (felperesi képviselő címe) Az alperes: Budapest Főváros Kormányhivatala (alperes címe) A per tárgya: társadalombiztosítási ügyben indult közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes Az első fokon eljárt bíróság neve: Fővárosi Törvényszék A felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: 109.K.702.507/2022/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás Kúria III.Kfv.45.290/2022/2 2 [1] A felperes szolgálati nyugdíjban részesült, amely
- január
- napját követően szolgálati járandóságként került részére továbbfolyósításra. Budapest Főváros Kormányhivatala ... Hivatala
- május 10-én adategyeztetési eljárást indított, amelyben a felperes vonatkozásában 14 év 13 nap szolgálati időt ismert el. A felperes fellebbezése nyomán az alperes a .... számú határozatával megállapította, hogy a felperes 27 év 4 nap szolgálati idővel rendelkezik, illetve 25 év 279 nap korkedvezményre jogosító időt szerzett. A felperes által előterjesztett keresetlevelet követően az alperes eljárást indított saját határozata felülvizsgálata iránt, és a .... számú módosító határozatában már 30 év 4 nap szolgálati időt állapított meg a korkedvezményre jogosító idő változatlanul hagyása mellett, majd a .... számú határozattal annak indokolását módosította. [2] A felperes az alperes alaphatározatával szemben keresetet terjesztett elő, amelyet kiterjesztett a módosító határozatokra is; kereseti kérelme az alperes döntéseinek megsemmisítésére és az alperes új eljárásra kötelezésére irányult. Vitatta, hogy az alperes hatáskörrel rendelkezne az egyeztetési eljárás lefolytatására szolgálati járandóságban részesülő személyekkel szemben. Sérelmezte, hogy a határozat nem tartalmazott kimutatást az általa
- január
- és
- december
- közötti időszakban szerzett jövedelem vonatkozásában. Kifogásolta továbbá, hogy az alperes nem ismerte el szolgálati időként a ... tiszti iskolai tanulmányok időtartamát, illetve az is, hogy a határozat mellékletét képező kimutatásban a ... helyett az ... került feltüntetésre foglalkoztatóként. Az elsőfokú bíróság ítélete [3] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló
- évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.)
- §
(1)és
(3)bekezdése, Tny. 96/B. §
(1)
(2)bekezdése, Tny. 96/C. §
(1)bekezdése, valamint a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 18. §
(2)bekezdése alkalmazásával elutasította. A felülvizsgálati kérelem [4] A felperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet megváltoztatását kérte akként, hogy a Kúria a ...., a ...., valamint .... számú határozatokat semmisítse meg. [5] A felperes a felülvizsgálati kérelme befogadását jogszabályhely megjelölése nélkül, tartalmában a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)és
- ab)alpontjai alapján kérte azzal, hogy az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata egyrészt előmozdítaná a joggyakorlat egységét, másrészt a felvetett jogkérdés különleges társadalmi jelentőséggel bír. A keresettel támadott közigazgatási határozatok, valamint az azokat jóváhagyó ítélet sérti a jogbiztonság elvét, mivel tévesen kiterjesztő, a jogalkotói szándékkal ellentétes jogértelmezésükkel a már korábban megállapított és rögzített szolgálati idő felülvizsgálatát végzik el utólag. A nyugdíjak alapját képező szolgálati idő megállapítása az alkalmazott jogszabályhelyek hatályba lépése előtt megtörtént, így mintegy „szerzett jog”-ot sért annak utólagos Kúria III.Kfv.45.290/2022/2 3 felülvizsgálata és a megváltoztatása. A nyugdíjak megállapításának jogszerűsége kiemelt társadalmi érdek, az újonnan hatályba lépő jogszabályokkal a már megállapított járandóságok nem csökkenthetőek. A Kúria döntése és jogi indokai [6] A felülvizsgálati kérelem elbírálására – az alábbiak szerint – nincs lehetőség. [7] A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 118. §
(1)bekezdése szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [8] A Kp. 3. §
(3)bekezdése szerint a jogvita elbírálásához szükséges tények feltárása, az alátámasztásukra szolgáló adatok és bizonyítékok rendelkezésre bocsátása – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a feleket terheli. A Kp. 115. §
(2)bekezdése szerint a felülvizsgálatra a fellebbezésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. [9] A Kúria mindenekelőtt rámutat arra, hogy a Kp. 117. §
(4)bekezdése nem teremt alanyi jogot a felülvizsgálati kérelem befogadásra. A felülvizsgálati kérelemben nevesített befogadási okok alapján történik annak vizsgálata, hogy a konkrét ügyben felmerült-e olyan kérdés, amely a Kp. 118. §
(1)bekezdésének rendelkezései körébe tartozik, ezáltal a felülvizsgálati kérelem befogadását és érdemi elbírálását megalapozza. A Kp. 117. §
(4)bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, de azt indokolni, illetve a fennállását bizonyítékokkal alátámasztani – a 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti ok kivételével – nem kell, a bíróság pedig a fél által megjelölt befogadhatósági okhoz nincs kötve. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a felülvizsgálatot kérő félnek elegendő lenne mindössze a befogadhatóság törvényi jogcímére utalnia. Annyit mindenképpen ki kell fejtenie, hogy az adott okból miért tartja szükségesnek a felülvizsgálati kérelme érdemi elbírálását, mivel csak így kerülhet a Kúria abba a helyzetbe, hogy a fél szempontjait értékelhesse a kérelem befogadhatóságáról hozandó döntése körében. Ellenkező esetben a fél szempontjainak figyelembevétele lehetetlen lenne, ami módot adna a jogerős határozat önkényes felülbírálatára (Kfv.VII.38.147/2021/2., Kfv.VII.38.157/2021/2., Kfv.VII.45.225/2022/2., Kfv.IV.38.224/2021/2., Kfv.V.37.035/2022/2.). [10] A felperes a felülvizsgálati kérelem befogadását – tartalma szerint – a Kp. 118. §
(1)bekezdése
- a)pont
- aa)és
- ab)alpontjára hivatkozással kérte, azonban egyik befogadási ok esetében sem adta konkrét indokát annak, hogy a joggyakorlat egységének biztosítása, valamint a felvetett jogkérdés társadalmi jelentősége alapján miért szükséges a felülvizsgálati kérelem befogadása. Felülvizsgálati kérelme befogadhatóságának alátámasztására nem tárt fel olyan eltérő bírói döntéseket, amelyek arra világítanának rá, hogy a bírói gyakorlat széttartó lenne, annak egysége – ellentétes jogértelmezés miatt – a támadott jogerős ítélet folytán sérült Kúria III.Kfv.45.290/2022/2 4 volna, vagy ennek veszélye fenyegetne. Továbbá nem vetett fel a bírói gyakorlat megváltoztatását, továbbfejlesztését, kúriai iránymutatást igénylő kérdést sem. A felperes csupán általánosságban utalt arra, hogy a nyugdíjak megállapításának jogszerűsége kiemelt társadalmi érdek, azonban ebben a körben sem tett további nyilatkozatot, nem fejtette ki, hogy saját, egyéni érdekein túl miért tartja szükségesnek a felülvizsgálati kérelme érdemi elbírálását. Egyetlen jogterület társadalmi jelentőségére való általános utalás nem alapozza meg a felülvizsgálati kérelem befogadását (Kfv.VII.37.107/2022/2.). [11] A fentiekre tekintettel a felülvizsgálati kérelem befogadásának feltételei nem állnak fenn, ezért a Kúria a befogadást a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján megtagadta. A döntés elvi tartalma [12] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadja, amennyiben a fél a joggyakorlat egységének szükségességére, valamint a felvetett jogkérdés különleges társadalmi jelentőségére csak általánosságban hivatkozik, de nem fejti ki, hogy saját, egyéni érdekein túl miért tartja szükségesnek a felülvizsgálati kérelme érdemi elbírálását. Záró rész [13] A végzés ellen a Kp. 116. § d) pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. [14] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásáról a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül, indokolt végzéssel határozott. Budapest,
- január
- Dr. Farkas Katalin s.k. tanácselnök, Dr. Bérces Nóra s.k. előadó bíró, Dr. Sperka Kálmán s.k. bíró, Dr. Gyurán Ildikó s.k. bíró, Dr. Sugár Tamás s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő