← Magyarország

Pfv.21171/2021/5 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Ha a jogalkotó nem orvosolja a mulasztásával előidézett alaptörvény-ellenességet, a bíróság a jogvitában a perben megállapított tényállásra irányadó hatályos jogszabályok értelmezésével határoz. Jogszabály rendelkezése alapján történő szerződésátruházás egyik esete az, amikor a (haszon)bérbeadó a (haszon)bérleti szerződés megkötését követően a (haszon)bérbe adott dolog tulajdonjogát átruházza. Jogszabály, a Fétv. 50/A. § alapján kezdeményezheti a haszonbérlő a

  1. január
  2. előtt megkötött haszonbérleti szerződés módosítását a haszonbérleti díjnak a kezdeményezéskor irányadó helyben szokásos piaci haszonbérleti díjra való módosítása érdekében, ha a föld tulajdonjogát átruházással a
  3. január 6-át követően szerezte meg. Az ügy száma: A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Pfv.V.21.171/2021/
  4. A tanács tagjai: dr. Bartal Géza a tanács elnöke dr. Kocsis Ottilia előadó bíró dr. Puskás Péter bíró A felperes: cég1 (cím1) dr. Dobrovitz Magdolna ügyvéd (cím2) alperes1 (cím3) dr. Méhes László ügyvéd (cím4) A felperes képviselője: Az alperes: Az alperes képviselője: A per tárgya: haszonbéremelés kezdeményezése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Győri Törvényszék 1.Pf.20.467/2020/
  5. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: helyiség Járásbíróság 9.P.20.225/2020/15/II. Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kúria V.Pfv.21.171/2021/5/2 2 Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperes részére 30.000 (harmincezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes a
  6. szeptember 6-án 50 évre megkötött mezőgazdasági földhaszonbérleti szerződés alapján több helyiség föld haszonbérlője. A tulajdonos Magyar Államtól az alperes
  7. március 3-án kötött adásvételi szerződéssel megszerezte a szám1 hrsz.-ú föld tulajdonjogát, a változás
  8. július
  9. napjával bejegyzést nyert az ingatlannyilvántartásba. Az alperes a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló
  10. évi CXXII. törvénnyel (a továbbiakban: Földforgalmi tv.) összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló
  11. évi CCXII. törvény (a továbbiakban: Fétv.) 50/A. § alapján
  12. január 31-én kezdeményezte a haszonbérleti díj helyben szokásos mértékű piaci, 76.700 Ft/ha/év haszonbérleti díjra történő módosítását „a 2017-es gazdasági évre vonatkozóan, illetőleg attól kezdődően” a csatolt,
  13. december 22-én keltezett igazságügyi szakértői vélemény alapján. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [2] A felperes a módosított keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes nem jogosult a haszonbérleti szerződés módosítását kezdeményezni a Fétv. 50/A. §

(1)bekezdése alapján, másodlagosan: a kezdeményezése érvénytelen, harmadlagosan: a Fétv. 50/A. §
(4)bekezdése alapján a szokásos piaci haszonbérleti díj 581,59 Ft/AK/év. [3] Az alperes kérte az ellenkérelmében a kereset elutasítását és a viszontkeresete alapján a helyben szokásos piaci értékként a kezdeményezése szerint 76.700 Ft/ha/év haszonbér meghatározását. Az első- és másodfokú ítélet [4] Az elsőfokú bíróság az ítéletével a szám hrsz.-ú föld haszonbérleti díját 2017. évtől 70.100 Ft/év/ha, azaz 2.521 Ft/AK/év összegben határozta meg, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Az indokolása szerint az elsődleges és másodlagos kereset nem megalapozott, a harmadlagos összegszerűségében megalapozatlan; a viszontkereset alapos. Rögzítette, hogy a Fétv. 50/A. §
(1)-
(6)bekezdései értelmében a bíróságnak a haszonbérleti díjat meg kell állapítania, mely pozitív megállapítási keresetet jelent, ezért a felperes elsődleges és másodlagos – negatív megállapítási – keresete nem alapos. Az alperes a haszonbérleti díj módosítását a jogszabálynak megfelelően kezdeményezte. Az ingatlan helyben szokásos mértékű, piaci haszonbérleti díját a perben kirendelt termőföld-forgalmazó és termőföldértékbecslő igazságügyi szakértő piaci összehasonlító adatokon alapuló véleménye alapján állapította meg. A szakértő megerősítette a kezdeményezés alapjául szolgált igazságügyi szakértő azon álláspontját, hogy a felperes által megjelölt 581,59 Ft/AK/év (17.000 Ft/ha/év összegnek megfelelő) haszonbérleti díj jóval alatta marad a vizsgált településen 2016-2017 években kötött haszonbérleti szerződések alapján realizált, átlag 50.000 Ft/ha/év díjnak. [5] A másodfokú bíróság a felperes fellebbezése folytán meghozott ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Az indokolásában rögzítette, hogy a felperes a fellebbezésében az elsődleges keresetnek helyt adó – erre tekintettel a másodlagos keresetet érdemi vizsgálat nélkül elutasító – határozat hozatalát, másodlagosan az ítéletet hatályon kívül helyezését kérte. A másodfokú bíróság egyetértett az elsődleges és a másodlagos kereset elutasításával és annak jogi indokolásával is: a Fétv. 110/A. § folytán a Fétv. 50/A. §, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény (a Kúria V.Pfv.21.171/2021/5/2 3 továbbiakban: Ptké.) 53/C. §, és a Ptk. 6:340. § [A bérelt dolog átruházása]
(2)bekezdése alkalmazhatóságával, és azzal is, hogy nemleges megállapítási keresetnek nem volt helye. A haszonbérleti díj módosítására irányuló alperesi kezdeményezés alapját képező Fétv. 50/A. §
(4)bekezdése szerint a haszonbérlő az általa el nem fogadott díjmódosítás esetén azt kérheti a bíróságtól, hogy a piaci haszonbért állapítsa meg. Az elsőfokú bíróság csupán a Fétv. 50/A. § és a Ptké. 53/C. § alkalmazhatósága szempontjából rögzítette – helyesen –, hogy a haszonbérleti szerződés kizárólag az alanyváltozás miatt tekintendő jogszabály rendelkezésénél fogva új szerződésnek. Az alperes a haszonbérleti díj módosítását a Fétv. 50/A. §-ban írtaknak megfelelően kezdeményezte, a csatolt szakvéleményt kompetens igazságügyi szakértő készítette. A felek észrevételeire figyelemmel kiegészített szakvéleménye aggálytalan, az alkalmazott módszer alapján végzett vizsgálat reprodukálható, megfelelő részletességgel leírta a vizsgálati eszközöket, eljárásokat, módszereket. Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg azt is, hogy a haszonbérleti díj az alperes kezdeményezésének az időpontjától, a 2017 gazdasági évtől módosul. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [6] A felperes a felülvizsgálati kérelmében kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és elsődlegesen a másodfokú bíróság új eljárásra utasítását annak kimondásával, hogy az ügyben a Pesti Központi Kerületi Bíróság az illetékes, másodlagosan az elsődleges kereseti kérelmének helyt adó határozat hozatalát, harmadlagosan a haszonbérleti díj megállapítására új bizonyítási eljárás lefolytatásának előírását. [7] Megsértett jogszabályként jelölte meg az Alaptörvény B) cikk
(1), a XXVIII. cikk
(1), az M) cikk
(1)-
(2), a XIII. cikk
(1), a XV. cikk
(2)bekezdését és a
  1. cikkében biztosított alapjogot, mert a jogerős ítélet a Ptké. 53/C. §-án, ehhez kapcsolódóan a Földforgalmi tv.
  2. §
(2)bekezdésén és a Fétv. 110/A. és 50/A. §-án alapul [22/
  1. (XI. 20.) AB határozat]. A jogerős ítélet sérti a Polgári Törvénykönyvről szóló
  2. évi IV. törvény (a továbbiakban:
  3. évi Ptk.)
  4. §,
  5. §,
  6. §,
  7. §,
  8. §
(1)bekezdése, a Ptk. 6:
  1. §, a Ptké.
  2. §
(1)bekezdése, a Földforgalmi tv. 38. § - 59. §, 70. §
(1)és
(2)bekezdés rendelkezéseit, a Fétv. föld használatára vonatkozó rendelkezéseit; a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 1. §, 2. §
(1)bekezdése, 3. §
(1)-
(2), 41. §
(1)és
(4)bekezdése, a
  1. §, a
  2. §
(1), a 213. §
(1)bekezdése, a
  1. §, a
  2. §, a
  3. §
(1)bekezdése rendelkezéseit. [8] Az elsődleges kérelem indokai szerint a Kúria 7/2021. Polgári Jogegységi határozatára (továbbiakban: PJE határozat) tekintettel a haszonbérleti szerződés illetékességi kikötése alapján a kereset eldöntésére a Pesti Központi Kerületi Bíróság az illetékes. Eljárásjogi jogszabálysértésként jelölte meg azt, hogy az eljárt bíróságok a keresetek elutasítását célzó ellenkérelmen túlterjeszkedve hoztak az alperesre kedvezőbb, a keresettől eltérő haszonbért a kezdeményezés időpontjára visszamenőleg megállapító határozatot, a döntés nem felel meg a bírói szerződésmódosítás követelményeinek sem. A Fétv. 50/A. §
(4)bekezdésében előírt peres út, a haszonbérlő által indítandó kereset nincs összhangban a Pp. rendelkezéseivel, sérti a fél rendelkezési jogát. Az elsődleges kereset elutasításának indokait is vitatta: kizárólag ebben a perben tudja az érvénytelenségi kifogását előadni, valamennyi anyagi jogi igényét érvényesíteni, tekintettel a jogvesztő határidőre. [9] Az anyagi jogi jogszabálysértés kapcsán a felperes azzal érvelt, hogy az alperes, mint haszonbérbeadó nem általános (univerzális) jogutód. A haszonbérleti jogviszony oszthatatlan, a tárgya az egy gazdasági egységet képező ingatlanok összessége, melyek egy szerződéssel egy összegű bérleti díjon lettek bérbe adva, oszthatóságukról a felek megállapodása rendelkezhet. A haszonbérleti szerződés a tulajdonosváltozással bérbeadói oldalon többalanyúvá vált. A 2001-ben létrejött haszonbérleti szerződés tárgya több különböző minőségű, művelési ágú ingatlan, illetőleg kivett, a művelés alatt álló ingatlanokat kiszolgáló Kúria V.Pfv.21.171/2021/5/2 4 ingatlan. Nincs lehetőség egy ingatlan bérleti díjának a terület arányában meghatározni. Azzal, hogy az egy-egy ingatlan tulajdonosának változásával a haszonbérbeadói oldal többalanyúvá vált, nem valósult meg – a 7/2021. PJE határozat szerint sem – a Ptké. 53/C. §ban előírt kettős feltétel: a szerződésből származó valamennyi jog és valamennyi kötelezettség az alperesre nem szállt át, és az átruházást nem a jogszabály rendelte el. A Ptk. 6:340. §
(2)bekezdése a bérlő jogait védi az új bérbeadóval szemben; a felek az adásvételi szerződésben rendelkeztek a haszonbérleti jogviszonyban a bérbeadói pozíció átruházásáról. A Kúria Pfv.V.20.090/2021/
  1. számú ítélete szerint is a szerződésátruházás célja a teljes szerződéses pozíció (jogok és kötelezettségek) átruházása. A díj megváltoztatásra, a szerződés módosítás kezdeményezésére a szerződés és a többalanyú bérbeadói oldalra vonatkozó szabályok szerint van mód: osztható szolgáltatás esetén a többi haszonbérbeadóval egyeztetve, egyébként a teljes szerződésre a tulajdonosok egységesen. Ezért az alperest a Fétv. 110/A. § és 50/A. § alapján a díjmódosítás lehetősége nem illette meg. [10] A felperes fenntartotta a szakértői véleménnyel szemben megfogalmazott azon kifogásait is, hogy a szakértő nem a teljes szerződést vizsgálta, és nem ismertette a helyben szokásos bérleti díjat érvényes és hatályos szerződések alapján. A Pp.
  2. §
(3)bekezdése felhívásával vitatta a jogerős ítéletben írtakat, a „szakértő egyik feladatának sem tett eleget.” „…a szakvélemény ellentmondását és megalapozottságát nem oldotta fel.” [11] A felperes további érvei szerint a 22/
  1. (XI. 20.) AB határozatra tekintettel az ügyben döntés nem hozható, míg az Országgyűlés nem tesz eleget a mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértés miatt előírt kötelezettségének. [12] Az alperes a felülvizsgálati ellenkérelmében kérte a jogerős ítéletet saját indokai alapján hatályában fenntartani. A Kúria döntése és jogi indokai [13] A felülvizsgálati kérelem nem alapos, a jogerős ítélet a felperes által megjelölt okokból nem jogszabálysértő. [14] A Kúria elöljáróan rögzíti, hogy felülvizsgálati kérelem egymással szorosan összefüggő kötelező tartalmi kellékei a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése, valamint annak kifejtése, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja [Pp.
  2. §
(2), 275. §
(2)bekezdés]. Ezen együttes törvényi feltételeknek a fél akkor tesz eleget, ha egyrészt a megsértett jogszabály-helyet konkrétan megjelöli, másrészt pedig a hivatkozott jogszabálysértést tartalmilag is körülírja, az arra vonatkozó jogi álláspontját kifejti, vagyis, ha a jogszabálysértésre való hivatkozása indokait is ismerteti. Mindezek bármelyikének hiánya a felülvizsgálati kérelem hivatalbóli elutasítását eredményezi. Érdemben csak azok a hivatkozások vizsgálhatók, amelyek esetében a törvény hivatkozott rendelkezése által előírt tartalmi követelmények maradéktalanul teljesültek. Az egyéb hivatkozásokat a Kúria figyelmen kívül hagyja, amely körülményre határozata indokolásában utal [A felülvizsgálati kérelem hivatalbóli elutasításának egyes kérdéseiről szóló 1/
  1. (II. 15.) PK vélemény
  2. és
  3. pont]. Ezért a Kúria figyelme kívül hagyta a felülvizsgálati kérelem hivatkozását a Földforgalmi tv.
  4. § -
  5. §, a Fétv. föld használatára vonatkozó rendelkezései megsértésére. [15] A Kúria a 2017-ben megindult perben a két érintett bíróság között felmerült negatív illetékességi összeütközést a Pkk.V.25.013/2018/
  6. számú végzésével, a helyiség Járásbíróság kijelölésével feloldotta. A Kúria a jelen ügyben is irányadónak tekinti – a felperes másik ügyében hozott – Pkk.V.25.148/2021/
  7. számú végzésében kifejtetteket: a korábban már kijelölt bíróság illetékessége hiányának megállapítására a Kúria 7/
  8. számú, a Magyar Közlöny
  9. július 21-i
  10. számában közzétett PJE határozata nem ad okot: a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló
  11. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.)
  12. §
(1)Kúria V.Pfv.21.171/2021/5/2 5 bekezdése alapján a jogegységi határozat a bíróságokra a Magyar Közlönyben történő közzététel időpontjától kötelező. Ezért a felperes elsődleges felülvizsgálati kérelme alaptalan. [16] A Kúria a felülvizsgálati kérelemnek az Alaptörvény sérelmét állító tartalma kapcsán rámutat arra, hogy a Pp. 270. §
(2), 272. §
(2)bekezdésében írt, a felülvizsgálati kérelemben hivatkozható jogszabálysértés az Alaptörvény T) cikk
(2)bekezdésében taxatíve felsorolt jogszabályok megsértését jelenti. Az Alaptörvény R) cikk
(1)bekezdése értelmében a jogrendszer alapja, amellyel jogszabály nem lehet ellentétes. Az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve az Alaptörvény 24. cikk
(1)bekezdése értelmében az Alkotmánybíróság, ennek megfelelően a
(2)bekezdés d) pont a hatáskörébe utalja a bírói döntés Alaptörvénnyel való összhangjának a felülvizsgálatát (az Alkotmánybíróságról szóló
  1. évi CLI. törvény
  2. §). [17] A felperes által
  3. szeptember 6-án megkötött mezőgazdasági földhaszonbérleti szerződésben a haszonbérbe adó tulajdonos személyében az egyik föld tulajdonjogának
  4. január 6.-t követő átruházása folytán következett be változás. A felperes mindhárom kereseti kérelmével a földhaszonbérleti díj alperes által kezdeményezett módosítását kívánta elkerülni: elsődlegesen és másodlagosan a Fétv. 50/A. § alkalmazhatóságának a kizárására alapított nemleges megállapítási keresettel, az eshetőleges harmadlagos – a Fétv. 50/A. § alapján a helyben szokásos piaci haszonbérleti díj megállapítása iránti – keresetével a kezdeményezést megelőző haszonbér fenntartásával. Az eljárt bíróságok szerint az elsődleges és a másodlagos kereset alaptalan, az alperest a haszonbér módosítás kezdeményezésének a joga a Fétv. 50/A. § alapján megillette, míg a harmadlagos kereset csak összegszerűségében megalapozatlan. A felperes felülvizsgálati kérelme alapján a Kúriának egyrészt állást kellett foglalnia az ügy által felvetett, a peres felek haszonbérleti jogviszonyában az érdemet érintő jogkérdésről, a Fétv. 50/A. § alkalmazhatóságáról, másrészt a Fétv. 50/A. §
(4)bekezdése alapján indított perben érvényesíthető igényről. [18] Téves a felperes azon álláspontja, miszerint a Ptké. 53/C. §-ával összefüggő mulasztás megállapításáról szóló 22/
  1. (XI.20.) AB határozatra tekintettel az ügyben döntés nem hozható. A bíróság a döntését a perben megállapított tényállásra irányadó hatályos jogszabályok alkalmazásával hozza meg. Az Alaptörvény
  2. cikke kifejezetten a bíróságok kötelezettségévé teszi a jogszabályok értelmezését {3062/
  3. (II. 19.) AB végzés [26]}, jogalkalmazói jogértelmezéssel oldandó fel az azonos szintű jogszabályok között esetleg fennálló ellentmondás is {3043/
  4. (II. 19.) AB határozat [29], 3029/
  5. (II. 2.) AB határozat [24]}. A Kúria az Alaptörvény
  6. cikk
(2)és
(3)bekezdésében meghatározott feladatának ellátása körében a Bszi.
  1. § alapján a szerződésátruházási szabályok érvényesülése tárgyában lefolytatott jogegységi eljárásban meghozta a 7/
  2. számú PJE határozatát, mely a Bszi.
  3. §
(1)bekezdése alapján már a jogalkalmazó Kúria jelen eljárásában irányadó volt. A PJE határozat szerint, ha a Ptk. hatálybalépése előtt kötött szerződésből származó valamennyi jog és kötelezettség 2016. január 6-án vagy azt követően jogszabály rendelkezése alapján száll át másra, a szerződésre a továbbiakban a Ptk. szabályait kell alkalmazni; a szerződésátruházás ilyenkor is jogutódlást jelent azzal, hogy a szerződést ebben az esetben – a Ptké. 53/C. §
(2)bekezdése alkalmazásában – a szerződésben maradó és a szerződésbe belépő fél közötti új szerződésnek kell tekinteni; a szerződés tartalma, a feleket a jogviszony alapján megillető jogok és kötelezettségek változatlanok maradnak. Erre figyelemmel az
  1. évi Ptk. alkalmazásának nem volt helye, a rendelkezései megsértésére az I. rendű alperes alappal nem hivatkozhatott. [19] A Ptk. 6:
  2. § [Szerződésátruházás jogszabály rendelkezése alapján] hatálya alá tartozik, annak egyik esete – a Ptk. 6:
  3. § [A bérlet szabályainak alkalmazása] alapján a haszonbérletre is alkalmazandó – Ptk. 6:
  4. § [A bérelt dolog átruházása]
(2)bekezdés első mondata alapján az, ha a bérbeadó a bérleti szerződés megkötését követően a bérbe adott Kúria V.Pfv.21.171/2021/5/2 6 dolog tulajdonjogát átruházza. Az Alkotmánybíróság értelmezése szerint is jogszabály rendelkezése alapján szállnak át a jogok és a kötelezettségek bérleti szerződés esetén, ha a bérbeadó a szerződés megkötését követően a bérbe adott dolog tulajdonjogát átruházza {22/
  1. (XI. 20.) AB határozat Indokolás III. [64]}. A 7/
  2. PJE határozat a perbeli jogvitára abban a tekintetben releváns és irányadó jogértelmezés, hogy a Fétv. 110/A. § alapján az 50/A. § rendelkezéseit arra a
  3. január
  4. előtt megkötött haszonbérleti szerződésre is alkalmazni kell, amely a
  5. január 6-át követően a föld tulajdonjogának átruházása folytán a haszonbérbe adó tulajdonos személyében bekövetkezett változásra tekintettel szerződésátruházás miatt megszűnt haszonbérleti szerződés helyébe lépett. [20] A Kúria a felülvizsgálat alapjául szolgáló hasonló tényállásra és a haszonbérlő felperes által érvényesített hasonló igényre figyelemmel a perbeli esetben is irányadó döntésnek tekinti a Kúriai Döntések Bírósági Határozatok 2022/
  6. számában
  7. szám alatt is közzétett [https://kuria-birosag.hu/kuriai-dontesek] Pfv.V.20.424/2021/
  8. számú határozatában kifejtetteket: A Ptké. 53/C. § a Ptké.
  9. §
(1)bekezdése alóli kivétel, attól eltérő rendelkezés. A Földforgalmi tv.
  1. § – visszamenőleges hatályt kizáró – rendelkezéseit egyaránt áttörő szabály a Fétv. 110/A. § és a tartalma szerint irányadó Ptké. 53/C. §. E rendelkezéseket
  2. január 6-i hatállyal a Polgári Törvénykönyvről szóló
  3. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló
  4. évi CLXXVII. törvény és a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló
  5. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló
  6. évi CCXII. törvény módosításáról szóló
  7. évi CCXX. törvény (a továbbiakban: Módtv.) iktatta be. A Ptké. 53/C. § a Ptk. 6:
  8. §-át rendelte alkalmazni a Ptk. hatálybalépése előtt kötött szerződésre, a Fétv. 110/A. § a Fétv. 50/A. §-t rendelte alkalmazni a
  9. január
  10. (Módtv. hatálybalépése) előtt megkötött haszonbérleti szerződésre, amelyben a haszonbérbe adó tulajdonos személyében a föld tulajdonjogának
  11. január
  12. napját követő átruházása folytán következett be változás. Ez a jogviszony folytonosságának fennmaradása mellett a szerződésből kilépő és a szerződésbe belépő fél között jogutódlást eredményez, a szerződés tartalma, a feleket a jogviszony alapján megillető jogok és kötelezettségek változatlanok maradnak (7/
  13. PJE határozat). [21] A fentiekből a perbeli esetben is az következik, hogy a felperes által a Ptk. és a Módtv. hatálybalépése előtt kötött mezőgazdasági földhaszonbérleti szerződésre, amelyben a haszonbérbe adó tulajdonos személyében a föld tulajdonjogának
  14. január
  15. követő átruházása folytán következett be változás, alkalmazni kell a Módtv. által megállapított Fétv. 50/A. § rendelkezéseit (Kúria Pfv.VI.20.006/2021/3.). Azaz a haszonbérbeadó alperest megillette az a jog, hogy kezdeményezze a haszonbérleti szerződés egyoldalú módosítását a haszonbérleti díjnak a kezdeményezéskor irányadó, helyben szokásos piaci haszonbérleti díjra emelése érdekében; a kezdeményezése – miután a szerződő felek eltérően nem rendelkeztek – megfelelt az első kezdeményezés konjunktív törvényi feltételeinek [Fétv. 50/A. §
(1)–
(2),
(6)bekezdés] mert:
  1. a haszonbérleti szerződés legalább 10 éves időtartamú,
  2. a kezdeményezéskor a szerződéskötést követő 5 év eltelt,
  3. a kezdeményezéskor a haszonbérleti szerződés időtartamából legalább még 5 év van hátra,
  4. a kezdeményezésben a piaci haszonbérleti díj mértéke – a kezdeményezéshez csatolt – igazságügyi szakértői véleményen alapult [az igazságügyi szakértőkről szóló
  5. évi XXIX. törvény
  6. §
  7. pont,
  8. §
(1)bekezdés, 4. §
(1)bekezdés]. [22] A haszonbérlőnek a kezdeményezéssel szembeni igényérvényesítési lehetősége kapcsán a Kúria visszautal a fent hivatkozott Pfv.V.20.424/2021/5. számú határozatában kifejtettekre: a haszonbérlő felperest, mint az ellenérdekű felet megillető, választható és a Kúria V.Pfv.21.171/2021/5/2 7 kezdeményezés kézhezvételétől számított 30 napos jogvesztő határidőn belül gyakorolható joga [Fétv. 50/A. §
(3)-
(4)bekezdés]: - legalább 20% mértékű haszonbérleti díjemelés esetén a haszonbérleti szerződés felmondása a gazdasági év végére, - bármilyen mértékű haszonbérleti díjemelés esetén a bíróságtól kérheti a piaci haszonbérleti díj meghatározását (ellenkező esetben a haszonbérleti díjat a kezdeményezésben megjelölt mértékben módosítottnak kell tekinteni). [23] A kifejtettekre tekintettel a felperes elsődleges és másodlagos negatív megállapítási kereseti kérelme nem vezethetett eredményre, a másodlagos felülvizsgálati kérelme alaptalan. [24] A Fétv. 50/A. §
(4)bekezdésében szabályozott, kizárólag a haszonbér emelés itt engedett egyoldalú kezdeményezéséhez, azaz a szerződés kivételes egyoldalú módosításához kapcsolódó, anyagi jog által szabályozott, sui generis igényérvényesítés során a bíróság arról dönt, hogy a kezdeményezésben megjelölt haszonbér megfelel-e a törvényi követelményeknek: a kezdeményezéskor irányadó helyben szokásos piaci – igazságügyi szakértői véleménnyel alátámasztott – haszonbérleti díjnak. A Kúria a Pfv.V.20.424/2021/5. számú határozatában már rámutatott arra is, hogy a bíróságot ez esetben nem a keresetben elvárt díj, hanem a kezdeményezésben meghatározott díj köti. A szakértői bizonyítás alapján a bíróság a keresetet elutasítja, ha a kezdeményezésben megjelölt díj megegyezik a perben kirendelt szakértő által megállapított díjjal, vagy attól alacsonyabb. A kereset abban az esetben alapos, ha a kezdeményezésben megjelölt díj magasabb a perben kirendelt szakértő által megállapított díjnál, ebben az esetben állapítja meg a bíróság az ítéletében, a kezdeményezésben megjelölt kezdő időpontra nézve a haszonbér mértékét a perben kirendelt szakértő véleménye szerint. [25] Az előzőekből következően az alperesnek elég lett volna az ellenkérelmében a kereset elutasítását kérnie, a kezdeményezése „a 2017-es gazdasági évre vonatkozóan, illetőleg attól kezdődően” történő hatályosulásához a viszontkereset szükségtelen volt. Miután a felperes Fétv. 50/A. §
(4)bekezdésén alapuló harmadlagos keresete a piaci haszonbérleti díj meghatározására irányulhatott, az eljárt bíróságok jogszabálysértés nélkül állapították azt meg a kezdeményezésben megjelölt kezdő időpontra nézve a szakértői vélemény alapján. [26] A felperes további érvei kapcsán a Kúria szükségesnek ítélte annak a hangsúlyozását, hogy a felülvizsgálat a rendes jogorvoslat (fellebbezés) alapján hozott jogerős bírósági határozat anyagi jogi és/vagy eljárásjogi hibájának az orvoslására szolgáló, kérelemhez kötött rendkívüli jogorvoslat. A felülvizsgálat nem a per folytatása, hanem mint rendkívüli jogorvoslat, a jogerő áttörésének kivételes eszköze, amelyre csak szigorú törvényi feltételek fennállása esetén kerülhet sor. A jelen esetben a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet lényegében helyes indokai alapján hagyta helyben. A felperes a felülvizsgálati kérelmét a fellebbezési kérelmével egyezően az elsődleges, nemleges megállapítási keresetének helyt adó határozat hozatala érdekében terjesztette elő, azonban a jogi érvelését megváltoztatta, eltért a fellebbezése indokaitól. A fellebbezésében nem vetette fel a szolgáltatás oszthatósága kérdését: az 1959. évi Ptk. és a haszonbérleti szerződési feltételek alkalmazása, valamint amellett érvelt, hogy miért nem alkalmazható a felek jogviszonyára a Fétv. 110/A. § és 50/A. §. A Pp. 270. §
(2)bekezdés alapján a felülvizsgálat tárgya a jogerős ítélet. A jogerős ítéletnek nem volt - azt érintő fellebbezés hiányában nem is lehetett - tárgya az alperes kezdeményezésének azon okból történő vizsgálata, hogy a felülvizsgálati kérelemben hivatkozottak szerint a bérleti díj változtatását a teljes szerződésre vonatkozóan a tulajdonosok egységesen kezdeményezhetik a szerződés szerint. A felperes ezen érveit a fellebbezésében nem terjesztette elő, arról a másodfokú bíróság állást nem foglalt, így azzal kapcsolatban jogszabálysértést sem követhetett el, e kérdés kapcsán a terhére téves jogi álláspont vagy mulasztás nem róható [BH
  2. BH
  4. EBH
  5. 653.]. Kúria V.Pfv.21.171/2021/5/2 8 Mindebből következően a felülvizsgálati kérelmében foglaltak közül e hivatkozás nem képezhette az érdemi felülvizsgálat tárgyát. [27] A felperes a harmadlagos felülvizsgálati kérelmében a harmadlagos keresete alapján a helyben szokásos piaci haszonbérleti díj megállapításának alapjául szolgáló szakértői vélemény hiányosságaira hivatkozással tartotta indokoltnak az eljárás megismétlését. A Fétv. 50/A. §
(4)bekezdésben szabályozott, kizárólag a haszonbér emelés itt engedett egyoldalú kezdeményezéséhez, azaz a szerződés kivételes egyoldalú módosításához kapcsolódó, anyagi jog által szabályozott, sui generis igényérvényesítés során a bíróság arról dönt, hogy a kezdeményezésben megjelölt haszonbér megfelel-e a törvényi követelményeknek: a kezdeményezéskor irányadó helyben szokásos piaci – igazságügyi szakértői véleménnyel alátámasztott – haszonbérleti díjnak (Kúria Pfv.V.20.424/2021/5.). A polgári peres bírósági eljárásokban a bizonyítás, ennek részeként a szakértői vélemény, mint bizonyíték beszerzésének a rendjét a Pp. szabályozza. A Pp. felperes által felhívott 182. §
(3)bekezdése kapcsán a Kúria rögzíti, hogy a tárgyalás berekesztésére történt figyelmeztetést követően a felek kijelentették, hogy további bizonyítási indítványuk nincs (
  1. számú jegyzőkönyv). Az eljárt bíróságok a kiegészített szakvéleményt alkalmasnak tartották az érdemi döntésük megalapozására, más szakértőt pedig csak a fél indítványa alapján lehetett volna a perben kirendelni, figyelemmel a Pp.
  2. §
(3)bekezdése második mondatára, a 164. §
(2)bekezdésére. A Pp. 3. §
(3)bekezdés második mondata szerint a bizonyítás indítványozása elmulasztásának a jogkövetkezményei a bizonyításra kötelezett felperest terheli. A Kúria mindezekre figyelemmel a felülvizsgálati kérelem szakértői bizonyítást kifogásoló érveit is megalapozatlannak találta. [28] A Kúria a kifejtettekre tekintettel a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdés alapján hatályában fenntartotta. A határozat elvi tartalma: Ha a jogalkotó nem orvosolja a mulasztásával előidézett alaptörvény-ellenességet, a bíróság a jogvitában a perben megállapított tényállásra irányadó hatályos jogszabályok értelmezésével határoz. Jogszabály rendelkezése alapján történő szerződésátruházás egyik esete az, amikor a (haszon)bérbeadó a (haszon)bérleti szerződés megkötését követően a (haszon)bérbe adott dolog tulajdonjogát átruházza. Jogszabály, a Fétv. 50/A. § alapján kezdeményezheti a haszonbérlő a
  1. január
  2. előtt megkötött haszonbérleti szerződés módosítását a haszonbérleti díjnak a kezdeményezéskor irányadó helyben szokásos piaci haszonbérleti díjra való módosítása érdekében, ha a föld tulajdonjogát átruházással a
  3. január 6-át követően szerezte meg. Az alkalmazott jogszabályok Alaptörvény
  4. cikke a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló
  5. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló
  6. évi CCXII. törvény (Fétv.) 50/A. §, 110/A. § Kúria V.Pfv.21.171/2021/5/2 9 a Polgári Törvénykönyvről szóló
  7. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló
  8. évi CLXXVII. törvény (Ptké.) 53/C. § a Polgári Törvénykönyvről szóló
  9. évi V. törvény 6:
  10. §. 6:
  11. §, 6:
  12. §
(2)bekezdés a Polgári perrendtartásról szóló
  1. évi III. törvény
  2. §
(2)bekezdés Záró rész [29] A felülvizsgálati eljárásban vitatott érték az 5 ha 2358 m2 ingatlan 70.700 Ft/ha/év, azaz évi 370.171 forint haszonbérleti díja, a látszólagos tárgyi keresethalmazatra figyelemmel a legnagyobb értékű követelés. [Pp. 270. §
(1)bekezdés, 24. §
(2)bekezdés c) pont]. A felperes a Pp. 270. §
(1), a 78. §
(1)bekezdés alapján köteles az alperes ügyvédi munkadíjból álló, a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(2),
(5)-
(6)bekezdés szerint, a kifejtett képviseleti tevékenységgel arányban meghatározott felülvizsgálati eljárási költségét megfizetni. [30] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(1)bekezdésnek megfelelően tárgyaláson bírálta el. [31] E határozat ellen a felülvizsgálat lehetőségét a Pp. 271. §
(1)bekezdés e) pont zárja ki. Budapest,
  1. június
  2. dr. Bartal Géza s.k. a tanács elnöke, dr. Kocsis Ottilia s.k. előadó bíró, dr. Puskás Péter s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.