A határozat elvi tartalma: Ha a jogerős ítélet valamely, az ügyben releváns tény bizonyítottsága hiányában utasítja el a keresetet, és emiatt a jogvita érdemi elbírálása szempontjából egyébként szóba jöhető anyagi jogi kérdésben már nem is tartja szükségesnek az állásfoglalást, a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet sem alapozza meg az ügy tényleges elbírálása során nem vizsgált, a per tárgyával összefüggő anyagi jogi jogkérdés. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Pfv.V.20.515/2021/
- A tanács tagjai: dr. Szabó Klára a tanács elnöke, dr. Magosi Szilvia előadó bíró, dr. Madarász Anna bíró A felperes: Felperes1 A felperes képviselője: kamarai jogtanácsos Az alperes: Alperes1 Az alperes képviselője: dr. Tóth Katalin ügyvéd A per tárgya: haszonbérleti díj megfizetése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Budapest Környéki Törvényszék 2.Pf.20.337/2020/
- Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Ráckevei Járásbíróság 1.P.20.094/2019/
- Rendelkező rész A Kúria a felülvizsgálatot megtagadja. A le nem rótt 304.692 (háromszáznégyezer-hatszázkilencvenkettő) forint illetéket az állam viseli. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás Kúria V.Pfv.20.515/2021/2 2 [1] A felperes keresetében 15.234.616 forint haszonbér és járulékai megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte arra hivatkozással, hogy a követelés elévült. [2] A másodfokú bíróság ítéletével azonos jogszabályi rendelkezésre és jogi indokolásra utalással helybenhagyta a keresetet elutasító elsőfokú ítéletet. Az indokolásában foglaltak szerint az elsőfokú bíróság helyesen foglalt állást abban, hogy az alperesnek megküldött
- februári levél „nem kereste” jelzéssel történt visszaküldésének időpontja egyértelműen nem állapítható meg. Azonban ettől függetlenül önmagában alapossá tette az elévülési kifogást az a tény, hogy nem állapítható meg a postára adott levél tartalma. A levelet a felperes nem csatolta, a meghallgatott tanúk vallomása pedig nem volt alkalmas a levél tartalmának igazolására. Nem ismert, hogy
- február 12-én a felperes milyen levelet adott postára, így nem lehetett vizsgálni, alkalmas volt-e annak tartalma az elévülés megszakítására [Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Ptk.)
- §
(1)bekezdés]. [3] A felperes a jogerős ítélet ellen felülvizsgálattal élt, és a felülvizsgálati kérelemmel együtt kérelmet nyújtott be a felülvizsgálat engedélyezése iránt. A felülvizsgálati kérelmét a régi Ptk. 4. §
(4)bekezdésében,
- §-ában,
- §
(1)bekezdésében, 324. §
(1)bekezdésében, 327. §
(1)bekezdésében, a polgári perrendtartásról szóló 2017. CXXX. törvény 263. §
(1)bekezdésében, 266. §
(2),
(3)bekezdésében,
- §-ában,
- §
(1)bekezdésében foglaltak megsértésére, valamint arra alapította, hogy a jogerős ítélet a Kúria közzétett határozatától (Pfv.V.20.722/2015/11.; BH
- 12.; BH
- 68., GKT 72/1973.; 3/
- számú Polgári elvi határozat) jogkérdésben eltér. [4] A felülvizsgálat engedélyezése álláspontja szerint a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása érdekében szükséges [Pp.
- §
(2)bekezdés a) pont], valamint a jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége indokolja [Pp. 409. §
(2)bekezdés b) pont]. Érvelése szerint a felülvizsgálati kérelemben is hivatkozott bírói gyakorlat alapján a „nem kereste” jelzéssel visszaérkezett írásbeli nyilatkozat is közöltnek tekintendő, és amennyiben ahhoz az elévülést megszakító joghatás társul, az elévülés megszakítására alkalmas. Az adott esetben bizonyítást nyert, hogy kilenc alkalommal a
- március 25-én kelt fizetési felszólítással azonos tartalmú iratot küldtek ki a kötelezettnek. Az alperes némelyiket át is vette. A székhelye a felszólítások idején változatlan volt. A felek között más jogviszony nem állt fenn, ezért nyilvánvaló, hogy a felszólítás mire vonatkozott. Ezt az érvelést erősíti a Fővárosi Törvényszék 48.Pf.635.016/2019/
- számú jogerős ítélete, amely a bejelentett lakcímtől eltérő címre küldött, ott át nem vett, más kötelezett tartozása miatt és más összegre vonatkozó fizetési felszólításnak is olyan joghatást tulajdonított, hogy a perbeli követelés vonatkozásában az elévülés megszakadt. Számos jogügylet vonatkozásában még a régi Ptk. alkalmazandó, amely szerint az írásbeli felszólítás alkalmas az elévülés megszakítására. Jelentős társadalmi súllyal bír ezért az a kérdés, hogy milyen tartalmú írásbeli felszólítás szakíthatja meg az elévülést, és milyen jelentősége van annak, ha a címzett a felszólítást nem veszi át, hanem azt a posta „nem kereste” jelzéssel visszaküldi. Amennyiben ebben a kérdésben egymással ellentétes tartalmú jogerős ítéletek születnek, sérül a jogbiztonság. [5] A Kúria a felülvizsgálattal támadott jogerős ítélet indokaira figyelemmel arra mutat rá, hogy amennyiben a jogerős ítélet valamely, az ügyben releváns tény bizonyítottsága Kúria V.Pfv.20.515/2021/2 3 hiányában utasítja el a keresetet, és emiatt a jogvita érdemi elbírálása szempontjából egyébként szóba jöhető anyagi jogi kérdésben már nem is tartja szükségesnek az állásfoglalást, a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet sem alapozza meg az ügy tényleges elbírálása során nem vizsgált, a per tárgyával összefüggő anyagi jogi jogkérdés. A felülvizsgálattal érintett ügyben a bíróság döntése azon alapult, hogy a bizonyításra köteles felperes nem bizonyította azt az elévülés megszakadása szempontjából releváns tényt, hogy mi volt a 2013 februárjában postára adott levél tartalma. Nem képezte ezért az ügyben vizsgálat tárgyát annak a jogi jelentősége, hogy a címzett a levelet nem vette át, valamint az sem, hogy melyek a fizetési felszólítás kellékei. A jogerős ítélet ehhez képest nem vetette fel a felperes által hivatkozott elvi jelentőségű jogkérdést, amelyre tekintettel a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása érdekében engedélyezhető lenne a kért felülvizsgálat. Nem lehet továbbá szó arról, hogy az ügyben a jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége indokolja a felülvizsgálatot. [6] A Kúria mindezekre tekintettel a jogerős ítélet felülvizsgálatát a Pp.
- §
(1)-
(2)bekezdése szerint megtagadta. [7] A felperes illetékmentessége folytán le nem rótt eljárási illetéket az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 4. §
(1)bekezdése és a 74. §
(3)bekezdése folytán alkalmazandó 6/
- (VI. 26.) IM rendelet
- §-a alapján az állam viseli. [8] A végzés ellen a Pp.
- §
(1)bekezdés d) pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. Budapest,
- május
- Dr. Szabó Klára s.k. a tanács elnöke, Dr. Magosi Szilvia s.k. előadó bíró, Dr. Madarász Anna s.k. bíró