← Magyarország

Bfv.735/2025/13 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Megvalósul a befolyással üzérkedés abban az esetben is, ha az elkövető jogtalan anyagi előny fejében harmadik – arról tudomással nem bíró – személy befolyásának felhasználásával valótlanul ígéri a konkrétan meg nem nevezett, hivatali vagy gazdasági ügyben döntéshozó személy befolyásolását. Kúria végzése Az ügy száma: A határozat szintje: A tanács tagjai: Az eljárás helye: Az eljárás formája: Az ülés napja: Az ügy tárgya: Terhelt: Elsőfok:

  1. február
  2. Másodfok: Bfv.II.735/2025/
  3. felülvizsgálat Dr. Harangozó Attila, a tanács elnöke Dr. Boros Tibor, előadó bíró Dr. Somogyi Gábor, bíró Dr. Metzing Márton, bíró Dr. Nagy Antal, bíró Budapest tanácsülés
  4. február
  5. befolyással üzérkedés bűntette és más bűncselekmény I. rendű Fővárosi Törvényszék, 29.B.194/2021/170., ítélet, tárgyalás, Fővárosi Ítélőtábla, 2.Bf.108/2024/38., ítélet, nyilvános ülés,
  6. október
  7. Az indítvány előterjesztője: az I. rendű terhelt védője Az indítvány iránya: az I. rendű terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a befolyással üzérkedés bűntette és más bűncselekmény miatt I. rendű terhelt és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben az I. rendű terhelt védője által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Fővárosi Törvényszék 29.B.194/2021/
  8. számú és a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 2.Bf.108/2024/
  9. számú ítéletét az I. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás Kúria 2.Bfv.735/2025/13-I 2 [1] I. A Fővárosi Törvényszék a
  10. február 1-jén kihirdetett 29.B.194/2021/
  11. számú ítéletével az I. rendű terheltet bűnösnek mondta ki befolyással üzérkedés bűntettében [Btk.
  12. §

(1)bekezdés,
(2)bekezdés c) pont] és 4 rendbeli, 1 esetben társtettesként elkövetett befolyással üzérkedés vétségében [Btk. 299. §
(3)bekezdés]. Ezért mint visszaesőt, halmazati büntetésül 5 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre, 5 év közügyektől eltiltásra, 200 napi tétel, napi tételenként 5.000 forint, összesen 1.000.000 forint pénzbüntetésre ítélte. Megállapította, hogy az I. rendű terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható, egyben vele szemben 36.000.0000 forint összegre vagyonelkobzást rendelt el. [2] Az ellentétes irányú fellebbezések nyomán eljárt Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a 2024. október 17-én meghozott 2.Bf.108/2024/38. számú ítéletével az elsőfokú ítéletet az I. rendű terheltre nézve megváltoztatta, megállapította, hogy a terhére rótt befolyással üzérkedés vétsége helyesen a Btk. 300. §
(1)bekezdése szerint minősül, a pénzbüntetés napi tételszámát 300-ra, az egy napi tétel összegét 10.000 forintra felemelte azzal, hogy az így kiszabott 3.000.000 forint pénzbüntetést meg nem fizetése esetén szabadságvesztésre kell átváltoztatni. Egyebekben az elsőfokú ítéletet az I. rendű terhelt tekintetében helybenhagyta. [3] II. 1. A jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozattal szemben az I. rendű terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt, amelyet a Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontjára, valamint a Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpontjára alapított. [4] Érvelése szerint a jogerős ítélet tényállásának 1. pontja az I. rendű terhelt tekintetében a Btk. 300. §
(1)bekezdésének tényállási elemeit, a közvetett, színlelt befolyásolást nem tartalmazza. A jogerős ítélet tényállása nem rögzít olyan tényt, hogy I. rendű terhelt részéről V. rendű terhelt irányába akár közvetlenül, akár II. rendű terhelten keresztül olyan közlés hangzott volna el, amelyből egyértelmű, hogy hivatalos személy befolyásolására kerül majd sor annak érdekében, hogy a bank a biztosítási intézkedéssel lefoglalt összegeket feloldja. [5] Kifejtette, hogy az 1. tényállási pont vonatkozásában az I. rendű terhelt részéről nincs tényállásszerű elkövetési magatartás, a találkozó utáni pénzátadás jogtalan előnyként minősítése is sérti a büntető anyagi jog szabályait, ebből következően a Btk. 300. §
(1)bekezdés tényállási elemeinek hiányában a büntető anyagi jog szabályainak megszegésével került sor az I. rendű terhelt bűnösségének megállapítására. [6] A tényállás
  1. pontja tekintetében azt kifogásolta, hogy abban nem található meg a közvetett színlelt befolyásolás tényállásszerű leírása. Ekként hiányzik az, hogy az I. rendű terhelt részéről akár közvetlenül, akár más terhelt személyén keresztül olyan közlés hangzott volna el, amelyből egyértelmű, hogy gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személlyel kapcsolatban befolyásolásra kerül majd sor annak érdekében, hogy a VI. rendű terhelt ügyvezetése alatt álló cég 1 megbízást kapjon. [7] Álláspontja szerint a jogerős tényállás olyan tényt sem rögzít, amelyből az lenne megállapítható, hogy az I. rendű terhelt bárkit közvetlenül vagy közvetve befolyásolt volna, vagy a befolyásolás látszatát keltette volna a VI. rendű terheltben. A megbízás elérésére törekvés, a találkozó megbeszélése, a találkozón megjelenés és a meghatalmazás nélküli képviselet ellátása – mint az I. rendű terhelt részéről kifejtett, a jogerős tényállásban rögzített magatartások –, nem illeszkednek a Btk.
  2. §
(1)bekezdésének keretei közé, így – a védő álláspontja szerint – tényállási elemek hiányában, a büntető anyagi jog szabályainak megszegésével került sor az I. rendű terhelt bűnösségének megállapítására a
  1. tényállási pont vonatkozásában. [8] Érvelt azzal is, hogy a jogerős ítélet azt is megállapította, miszerint tanú 1 egyetlen tényállási pont vonatkozásában sem volt döntéshozó. Nem állapítható meg közvetett színlelt Kúria 2.Bfv.735/2025/13-I 3 befolyásolás a tényállásból sem, mert a gazdálkodó szervezet döntéshozójának befolyásolására vonatkozó tényt nem állapít meg az I. rendű terhelt tekintetében. Nem tényállásszerű elkövetési magatartás ugyanis az I. rendű terhelt részéről az, hogy valótlanul állította, hogy eléri a megbízás megszerzését tanú 1 és személy 1 befolyása felhasználásával, amennyiben döntéshozó befolyásolását közvetetten sem állította. A találkozó utáni pénzátadás jogtalan előnyként minősítésére is a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével került sor. Mindez azt eredményezte a védő vélekedése szerint, hogy a tényállás
  2. és
  3. pontjában is a büntető anyagi jog szabályainak megszegésével került sor az I. rendű terhelt bűnösségének megállapítására. [9] Az
  4. tényállási pont kapcsán kifejtette, hogy a tényállás szerint az I. rendű terhelt arra hivatkozott, hogy tanú 1 és személy 1 befolyásának felhasználásával eléri, hogy a X. rendű terhelt üzleti elképzelése megvalósulhasson. Nem tartalmazza szerinte a tényállás, hogy ez a hivatkozás valótlan, és ezáltal a közvetett befolyásolás színlelt lett volna. Ebből pedig az következik a védő szerint, hogy az
  5. pontban rögzített cselekmény vonatkozásában sem rögzíti a Btk.
  6. §
(1)bekezdés tényállási elemeit, gazdálkodó szervezet döntéshozójának (közvetett vagy közvetlen, valóságos vagy színlelt) jogellenes befolyásolására vonatkozó tényt, így az I. rendű terhelt büntetőjogi felelősségének megállapítására törvénysértően került sor. [10]
  1. Sérelmezte azt is, hogy a büntetés kiszabására nem a törvényben meghatározott keretek között került sor, amely törvénysértően súlyos büntetést eredményezett. Az anyagi jogszabálysértés miatt törvénysértően súlyos a büntetés azért is, mert az a bűnösség anyagi jogszabályoknak megfelelő megállapítása esetén sem igazodna a bűncselekmény tárgyi súlyához. Az ítélet az enyhítő körülményeket a Btk.
  2. §
(1)bekezdésével ellentétesen nem vette figyelembe. [11] Kifogásolta, hogy az enyhítő körülmények közül nem a törvény céljának (Btk.
  1. §) szem előtt tartásával vette figyelembe a jogerős ítélet az eljárás elhúzódását (10 éves időmúlás), az I. rendű terhelt előrehaladottabb korát, hogy a büntetőeljárás alatt törvénytisztelő életmódot folytatott, illetve élettársa gyermekeinek tartásáról, neveléséről gondoskodik. [12] Mindezek alapján elsődlegesen az I. rendű terhelt bűncselekmény hiánya, másodlagosan bizonyítottság hiánya miatti felmentését, harmadlagosan a kiszabott büntetés jelentős enyhítését indítványozta azzal, hogy amennyiben a Be.
  2. §
(2)bekezdés szerinti határozat meghozatala az ügyiratok alapján nem lehetséges, a Be. 663. §
(1)bekezdés b) pontja alapján a Kúria a jogerős ügydöntő határozatot helyezze hatályon kívül, a bíróságot utasítsa új eljárásra azzal, hogy a felülvizsgálati indítványban írt büntető anyagi jogszabálysértéseket küszöbölje ki. [13] A Legfőbb Ügyészség BF.798/2025/
  1. számú átirata szerint az I. rendű terhelt védőjének felülvizsgálati indítványa törvényben kizárt. [14] Indokai szerint a felülvizsgálat törvényi okára való puszta hivatkozás jogi érvek nélkül nem alapoz meg felülvizsgálatot és az I. rendű terhelt védője a Be.
  2. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpont szerinti felülvizsgálati ok tekintetében jogi érvet nem fogalmazott meg, csupán az irányadó tényállást vitatta arra hivatkozással, hogy az I. rendű terhelt elkövetési magatartását rögzítő tények hiányában a bűnösségére vont következtetés téves. Mindez azonban – törvényben kizártsága okán – felülvizsgálatot nem alapoz meg. [15] Kifejtette, hogy az irányadó tényállás valamennyi pontja rögzíti az I. rendű terhelt által tanúsított cselekvőséget, és ezek alapján az alapügyben eljárt bíróságok helyes következtetést vontak bűnösségére, a jogerős ítéletben az I. rendű terhelt cselekményeinek minősítése törvényes. Kúria 2.Bfv.735/2025/13-I 4 [16] Utalt arra is, hogy a védő az I. rendű terhelt cselekményeinek jogi minősítését nem vitatta, e tekintetben indítványa érveket nem tartalmaz, pusztán azon hivatkozást, miszerint annak elfogadása esetén, ha az I. rendű terhelt bűnösségének megállapítása helyes, a kiszabott büntetése azért törvénysértő, mert az a bűncselekmény tárgyi súlyához, és az általa megjelölt, az I. rendű terhelt tekintetében értékelhető büntetéskiszabási körülményekhez viszonyítottan eltúlzottan súlyos. Ebben az esetben a védőnek a felülvizsgálat Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpontjára hivatkozása csupán formai, amely felülvizsgálatot nem alapoz meg. Önmagában – a felülvizsgálattal elérni kívánt cél érdekében – a büntetéskiszabási tényezőkre, azok mikénti értékelésére hivatkozás felülvizsgálat tárgyát nem képezheti, az törvényben kizárt. [17] Mindezek alapján indítványozta, hogy a Kúria az I. rendű terhelt védőjének felülvizsgálati indítványát – a Be. 660. §
(1)bekezdése alapján tartandó tanácsülésen – a Be. 656. §
(2)bekezdés a) pontja alapján mint törvényben kizártat, utasítsa el. [18] III. A felülvizsgálati indítvány alaptalan. [19]
  1. A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amely a Be.
  2. §-a alapján csak a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen és a jogerős bírósági határozatban rögzített tényállás alapulvételével, kizárólag a Be.
  3. §-ában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe. A felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető, ezért az azon kívül eső anyagi vagy eljárásjogi kérdések a felülvizsgálatban közömbösek. [20] A Be.
  4. §
(2)bekezdése szerint a felülvizsgálati indítványban a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás nem támadható. Ennek megfelelően a Be. 659. §
(1)bekezdése rögzíti, hogy a felülvizsgálati eljárásban a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó, a bizonyítékok ismételt egybevetésének, eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye. [21] A tényállás irányadó jellege azt jelenti, hogy a felülvizsgálat során nemcsak maga a tényállás, hanem mindaz, ami a tényállás megállapításához vezetett, támadhatatlan. Következésképp a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése különkülön és egymás viszonyában sem vizsgálható. [22] A felülvizsgálat során tehát a jogerős határozatban megállapított tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése nem vizsgálható, az eljárt bíróságok által levont jogi következtetések – így a bűnösség megállapításának és a cselekmény jogi minősítésének – helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével bírálható el. [23] Nincs lehetőség a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységének és ezen keresztül a bűnösség kérdésének, valamint a – minősítéssel kapcsolatos, vagy más büntető anyagi jogi szabály sérelme nélkül – kiszabott büntetés, illetve annak mértéke vitatására. [24] Ebből következően a felülvizsgálat során a tényállás helyessége, az ítélet megalapozottsága, a bizonyítékok értékelése nem bírálható felül. A jogerős ítéletben rögzített tényállás nem változtatható meg. [25]
  1. A jogerős tényállás lényege a következő: ‒ A III. rendű terhelt azzal kereste meg a II. rendű terheltet, hogy amennyiben kapcsolatot tudnak találni a klub vezetőségéhez, úgy különböző vállalkozókkal tudnának tárgyalni, és felajánlani nekik, hogy a klub támogatása fejében lehetőségük van a klub vezetőségén keresztül hivatalos ügyek intézésére vagy különböző – bevételt biztosító – projektekben való részvételre, a pályázatok kiírása kapcsán előnyt élvezhetnének. ‒ A III. rendű terheltnek és a II. rendű terheltnek sem volt valójában kapcsolata a klubhoz, és a megnevezett előnyök biztosítására lehetőség nem volt. A II. rendű terhelt a klubhoz való kapcsolat megteremtése érdekében felkereste az I. rendű terheltet azzal, hogy tanú 2-vel Kúria 2.Bfv.735/2025/13-I 5 próbáljon meg kapcsolatot teremteni, mert tanú 2 a cég 2 alkalmazásában áll, így jó viszonyt ápol személy 1-gyel, aki a klub elnöke, a szövetség országos pártigazgatója, országgyűlési képviselő. I. rendű terhelt tanú 3 révén ismerkedett meg tanú 2-vel. Az I. rendű terhelt kérésére tanú 2 a klub a parknál lévő székházában, illetve a szövetség cím 1 szám alatti székházában, illetve ezen székházakhoz közel eső étteremben és kávézóban biztosított helyiséget arra, hogy az I. rendű terhelt tárgyalásokat folytasson a II. rendű terhelt, III. rendű terhelt és IV. rendű terhelt által hozzá közvetített személyekkel, akiknek jogtalan előny ellenében a döntéshozó személy befolyásolását ígérte. ‒ Az I. rendű terhelt a hozzá közvetített személyektől a klub részére nyújtandó támogatást, illetve anyagi ellenszolgáltatást kért, azt a látszatot keltve, hogy a hozzá közvetített magánszemélyek és az érdekeltségi körükbe tartozó gazdasági társaságok tanú 1 vagy személy 1 befolyásolása útján hivatali ügyben vagy gazdasági ügyben előnyt élvezhetnek. ‒ II. rendű terhelt, III. rendű terhelt és IV. rendű terhelt abban a tudatban közvetítette a gazdasági társaságok vezetőit I. rendű terhelthez, hogy I. rendű terhelt jogtalan anyagi előny fejében befolyásszerzést ígér. A befolyás megszerzésére valójában lehetőségük nem volt, tanú 1 és személy 1 nem tudtak arról, hogy rájuk hivatkozva jogtalan előnyt vesznek át és befolyásolásukat ígérik. 2.
  2. A II. rendű és az V. rendű terheltek között –
  3. május 21-én – közjegyzői okiratba foglalt tartozáselismerő nyilatkozat jött létre, miszerint az V. rendű terhelt 130 millió forinttal tartozik a II. rendű terheltnek a vele kötött marketing tevékenység megbízási díjaként, amelynek megfizetésére akkor kerül sor, ha a piacfelügyeleti vizsgálat eredményeként a bank legkésőbb
  4. június 30-ig az V. rendű terhelt és az érdekeltségi körébe tartozó gazdasági társaságok vagyonának zárolását feloldja, és a gazdasági társaságok a tevékenységüket folytatni tudják. A zár alá vétel feloldása érdekében – 2014 júliusában – a II. rendű terhelt felajánlotta az V. rendű terheltnek, hogy összeismerteti az I. rendű terhelttel, amely megtörtént, és az I. rendű terhelt arra hivatkozott, amennyiben az V. rendű terhelt a klubot támogatja, akkor tanú 1 és személy 1 befolyását felhasználva eléri a zárolt vagyon feloldását. ‒ Az ideiglenes biztosítási intézkedésként zárolt és lefoglalt pénzeszközök feloldása iránti döntés meghozatalát kizárólag hivatalos személy befolyásolása útján lehetett volna elérni. ‒ I. rendű terhelt tanú 2 igénybevételével találkozót szervezett V. rendű terhelt és tanú 1 között 2014 júliusában. Ennek során V. rendű terhelt tanú 1-gyel közölte, hogy amennyiben a bank által – álláspontja szerint jogtalanul – zárolt magyarországi és külföldi pénzeszközök feloldása megtörténik, úgy szponzoráció útján anyagilag támogatná a klub vagy a klub 2 futballcsapatát. V. rendű terhelt az anyagi támogatást azért helyezte kilátásba, hogy ennek fejében tanú 1-en és személy 1-en keresztül a bank által ideiglenes biztosítási intézkedésként zárolt és lefoglalt pénzeszközök feloldásáról dönteni jogosult hivatalos személy befolyásolását elérje, számára kedvező döntés szülessen. ‒ A befolyás megszerzése érdekében a tanú 1-gyel való találkozó után I. rendű terhelt kérésére V. rendű terhelt 11.000.000 forint jogtalan előnyt adott át I. rendű terheltnek, melyből I. rendű terhelt 7.500.000 forintot tartott meg, 3.500.000 forintot pedig II. rendű terhelt részére adott tovább. 2.
  5. II. rendű terhelt felajánlotta VI. rendű terheltnek 2014-ben, hogy a fővárosban található telepet érintő környezetszennyezés felszámolásával kapcsolatos rekultivációs munkákra tud megbízást szerezni. II. rendű terhelt felajánlotta azt is, hogy ismeretségi köre útján személyes találkozót szervez tanú 1-gyel, illetve személy 1-gyel. Ennek érdekében 2014 júliusában II. rendű terhelt összeismertette I. rendű és VI. rendű terheltet. I. rendű terhelt a találkozón a klubra hivatkozással azt ígérte, hogy eléri, hogy VI. rendű terhelt ügyvezetése alatt álló cég 1 a kívánt munkára megbízást kapjon. Kúria 2.Bfv.735/2025/13-I 6 ‒ A rekultivációs munkákra vonatkozó megbízást az e körben gazdálkodó szervezetként eljáró önkormányzatnál tevékenységet végző személy befolyásolása útján lehetett volna elérni. Az önkormányzat részéről valójában nem kerestek ezen tevékenység elvégzésére gazdálkodó szervezetet, pályázati kiírás nem volt folyamatban, a hivatkozott munka elvégzésére valós lehetőség nem volt. ‒ 2014 júliusában tanú 2-n keresztül találkozót szerveztek VI. rendű terhelt részére, ahol I. rendű terhelt és tanú 1 is megjelent. VI. rendű terhelt felvázolta a telep rekultivációjával kapcsolatos elképzeléseit, illetve, hogy a rekultivációs munka megszerzése érdekében a polgármesterhez, tanú 4-hez, illetve a kormányhivatal kormánymegbízottjához, tanú 5-höz szeretne eljutni. ‒
  6. július és október között I. rendű terhelt egy találkozót beszélt meg az alpolgármesterrel, tanú 6-tal. I. rendű terhelt a találkozón beszélt tanú 6-tal a telep rekultivációjáról, a megbeszélésen – erre szóló meghatalmazás nélkül – a cég 1-et képviselte. Tanú 6 a telep rekultivációjával kapcsolatban semmiféle munkalehetőséget nem ajánlott és nem ígért I. rendű terheltnek, hiszen a teleppel kapcsolatban az önkormányzatnak hatásköre nem is volt. ‒ VI. rendű terhelt a teleppel kapcsolatos munka megszerzése érdekében két részletben összesen 5.000.000 forintot adott át jogtalan előnyként II. rendű terheltnek. Ebből az összegből I. rendű terhelt 4.500.000 forintot, II. rendű terhelt 500.000 forintot tartott meg. 2.
  7. III. rendű terhelt IV. rendű terhelten keresztül felajánlotta VII. rendű terhelt részére, hogy a cég 3 területén folyó munkálatokban részt vehet. VII. rendű terhelt élni kívánt a lehetőséggel, ezért III. rendű terhelt létrehozott egy találkozót I. rendű terhelttel abból a célból, hogy a megbízás lehetőségét VII. rendű terheltnek részletezzék. A VII. rendű terhelt és I. rendű terhelt között létrejött személyes találkozón I. rendű terhelt valótlanul arra hivatkozott, hogy a klub részére nyújtandó támogatásért cserébe megszerzik tanú 1 befolyását, és ezt felhasználva elérik, hogy VII. rendű terhelt ügyvezetése alatt álló cég 4 nyerje meg a megbízást a cég 2 rekultivációs munkálataira. VII. rendű terhelt ennek érdekében jogtalan előnyként 15.000.000 forintot ajánlott fel. Korábban II. rendű terhelt III. rendű terhelten keresztül azt a tájékoztatást adta VII. rendű terheltnek, hogy a klub támogatása fejében szerezhető meg a megbízás. II. rendű terhelt, III. rendű terhelt és IV. rendű terhelt tudott arról, hogy I. rendű terhelt azt ígéri a hozzá közvetített VII. rendű terheltnek, hogy jogtalan előny ellenében befolyásolja a döntéshozó személyt. Ennek tudatában ismertették össze VII. rendű terheltet I. rendű terhelttel. ‒ A cég 3 épületeinek bontását és területének rekultivációját érintő megbízást a felszámolóként eljáró cég 5 gazdálkodó szervezetnél tevékenységet végző személy befolyásolása útján lehetett volna elérni. A cég 5 valójában nem kívánt pályázatot kiírni a rekultivációs munkákra, a cég 6-tal fennálló szerződése volt, más céget bevonni ebbe a tevékenységbe nem kívánt. A munka megszerzésére így valós lehetőség nem volt. ‒ A befolyás megszerzése érdekében VII. rendű terhelt két részletben összesen 15.000.000 forintot adott át jogtalan előnyként I. rendű és III. rendű terheltnek. A pénzösszegből I. rendű terhelt 13.000.000 forintot, III. rendű terhelt 1.000.000 forintot és II. rendű terhelt 1.000.000 forintot kapott. 2.
  8. IV. rendű terhelt 2015 májusában lépett kapcsolatba üzlettársain keresztül VIII. rendű terhelttel, akinek felajánlotta, hogy ismerősei útján, tanú 1 és személy 1 befolyásának felhasználásával segítséget tud nyújtani a település 1-i önkormányzat tulajdonában lévő szilárdhulladék-lerakó telep rekultivációjával kapcsolatos, a katasztrófavédelmi alapból finanszírozható építőipari tevékenység elvégzésére. IV. rendű terhelt azt állította, hogy a tevékenység elnyeréséhez 4.000.000 forintot és a nyereség 10%-át kell megfizetni. Kúria 2.Bfv.735/2025/13-I 7 ‒ A munka megszerzésének lehetősége tanú 7-et, az cég 7 ügyvezetőjét is érdekelte, és amennyiben a munkát elnyeri, úgy a VIII. rendű terhelt cégének, a cég 8-nak is lehetősége lett volna a munkákban való részvételre. ‒ II. rendű terhelt és III. rendű terhelt tudtával és közreműködésével IV. rendű terhelt összeismertette VIII. rendű terheltet I. rendű terhelttel. A találkozójukon I. rendű terhelt azt a valótlan ígéretet tette VIII. rendű terheltnek, hogy 4.000.000 forintért és az elnyert munkából származó nyereség 10%-áért, melyet a klubnak kell juttatni támogatásként, tanú 1 és személy 1 befolyásának felhasználásával eléri, hogy VIII. rendű terhelt, illetve az ügyvezetése alatt álló cég 8, illetve a vele kapcsolatban álló cég 7 megbízást kapjon a település 1-i hulladéklerakó telep rekultivációjával kapcsolatos munkáinak elvégzésére. ‒ A rekultivációs munkára megbízást a hulladéklerakó telep tulajdonosánál, az e körben gazdálkodó szervezetként eljáró település 1-i önkormányzatnál tevékenységet végző személy befolyásolása útján lehetett volna elérni. A település 1-i önkormányzatnak a munka elvégzésére érvényes szerződése volt a cég 9-cel, az önkormányzatnak nem volt szándéka pályázatot kiírni az ügyben vagy más módon a munkába vállalkozásokat bevonni. Erre forrása sem volt, ahogy nem volt forrása erre a katasztrófavédelmi alapnak sem. A munka megszerzésére valójában lehetőség nem volt. ‒ A találkozó után,
  9. június 5-én VIII. rendű terhelt III. rendű terheltnek 4.000.000 forintot adott át. A 4.000.000 forintból I. rendű terhelt 2.000.000 forintot kapott, a fennmaradó összegből II. rendű terhelt, III. rendű terhelt és IV. rendű terhelt részesült. ‒ Tanú 1 miután tudomást szerzett arról, hogy jogtalan előnyként VIII. rendű terhelttől I. rendű terhelt 4.000.000 forintot vett át, tanú 2 útján felszólította I. rendű terheltet, hogy az összeget adja vissza. Ezért
  10. augusztus 10-én a délelőtti órákban a cég 7 munkatársának, tanú 8-nak adta át a IV. rendű terhelt és a II. rendű terhelt a 4.000.000 forintot. 2.
  11. X. rendű terhelt 2015 áprilisában szerette volna elérni, hogy az érdekeltségébe tartozó cég 10 és cég 11 által kidolgozott energetikai minőségjavító programját, illetve az általa kidolgozott módszer alkalmazását a cég 12 is hasznosítsa. III. rendű terhelt X. rendű terhelt szándékáról IX. rendű terhelt útján szerzett tudomást. Így IX. rendű terhelten keresztül felajánlották X. rendű terheltnek, hogy személy 1 közreműködésével és befolyásával megszerzik a megbízást a X. rendű terheltnek. III. rendű terhelt IX. rendű terhelten keresztül megígérte, hogy kapcsolatot teremt a klubon keresztül személy 1-hez. ‒ Ennek érdekében III. rendű terhelt és IX. rendű terhelt összeismertette X. rendű terheltet I. rendű terhelttel, akivel találkozott, melynek során I. rendű terhelt arra hivatkozott, hogy tanú 1 és személy 1 befolyásának felhasználásával eléri, hogy X. rendű terhelt üzleti elképzelése megvalósulhasson. ‒ II. rendű terhelt arról tájékoztatta III. rendű terheltet, hogy a klub támogatása fejében szerezhető meg a megbízás. III. rendű terhelt és IX. rendű terhelt tudott arról, hogy I. rendű terhelt a hozzá közvetített személyeknek jogtalan előny ellenében a döntéshozó személy befolyásolását ígéri. ‒ Az energetikai minőségjavító program alkalmazását, illetve annak bevezetését a cég 12 gazdálkodó szervezetnél tevékenységet végző személy befolyásolása útján lehetett volna elérni. ‒ I. rendű terhelt, III. rendű terhelt és IX. rendű terhelt a találkozót követően X. rendű terhelttől a befolyás megszerzése érdekében összesen 12.000.000 forintot vett át, illetve II. rendű terhelt egyik ismerősének cége útján X. rendű terhelt további 20.000.000 forintot juttatott el jogtalan előnyként a részükre. Az átvett összegekből I. rendű terhelt pontosan meg nem határozható összeget, de legalább 11.000.000 forintot kapott, II. rendű terhelt pontosan Kúria 2.Bfv.735/2025/13-I 8 meg nem határozható összeget, de legalább 10.000.000 forintot kapott, III. rendű terhelt 2.000.000 forintot és IX. rendű terhelt szintén 2.000.000 forintot kapott. [26]
  12. A felülvizsgálati indítvány az anyagi jogszabálysértés körében a Be.
  13. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontját és a Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpontját egyaránt megjelölte. [27] Ezzel összefüggésben a Kúria előrebocsátja, hogy az eljárási törvény az anyagi jogszabálysértésre vezető felülvizsgálati okok meghatározásakor a normaszöveg szerkezeti bontását éppen a felülvizsgálatra vezető okok érdemi differenciálása érdekében teszi meg. Az elhatárolás alapja pedig a Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontjában és a Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpontjában a bűnfelelősség terjedelme, ami a két felülvizsgálati ok tartalmában relevánsan eltérő. [28] A Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontja alapján felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság a jogerős ítéletében a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével állapította meg a terhelt bűnösségét. Ez a felülvizsgálati ok akkor valósul meg, ha a jogerős ítéleti tényállásban foglalt terhelti magatartás nem meríti ki (semmilyen) bűncselekmény törvényi tényállási elemeit, avagy – ugyancsak az irányadó tényállásból kitűnően – büntethetőséget kizáró vagy megszüntető ok ellenében került sor a terhelt elítélésére. Ilyen esetben az indítvány célja a terhelt felmentése vagy vele szemben az eljárás megszüntetése. [29] A Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpontjában meghatározott ok alapján ellenben akkor van helye felülvizsgálatnak, ha a bíróság a jogerős ítéletében a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt, illetve a Btk. más szabályának megsértésével szabott ki törvénysértő büntetést. Az ezen az okon alapuló indítvány tehát nem támadja a bűnfelelősség megállapítását, csak a cselekmény téves minősítését és a kiszabott büntetés – ebből fakadóan, vagy önmagában – törvénysértő voltát állítja; célja pedig – az elsőként írt esetben a minősítés korrekciója mellett – a büntetés (terhelt javára bejelentett indítvány esetén) enyhítése. [30] Következésképp ugyanazon cselekmény a két felülvizsgálati ok kapcsán egyidejűleg, azonos érvek mentén fogalmilag soha nem valósulhat meg. Az ilyen kifogások legfeljebb sorrendbe állítva, alternatív indítványként értelmezhetők. [31] 4. A védőnek a Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontjára hivatkozó felülvizsgálati indítvány azt sérelmezi, hogy a bíróság jogerős ítéletében a terhelt terhére rótt cselekmény nem meríti ki bűncselekmény törvényi tényállási elemeit. Nem a bizonyítékok eltérő értékelésén keresztül támadja a tényállást – ahogyan arra a Legfőbb Ügyészség utalt –, hanem azt állítja, hogy a jogerős ítéletben megállapított tényállás nem tartalmazza az I. rendű terhelt terhére rótt bűncselekmények vonatkozásában az elkövetési magatartást. Vagyis az eljárt bíróságok tévesen állapították meg, hogy a rögzített történeti tények megfeleltethetők a bűncselekmény törvényi tényállásának és ez a tévedés vezetett az I. rendű terhelt bűnösségének törvénysértő megállapítására. [32] A védő azt állította, hogy I. rendű terhelt részéről nem hangzott el olyan közlés, amelyből egyértelmű, hogy gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személlyel kapcsolatban befolyásolására kerül majd sor annak érdekében, hogy a VI. rendű terhelt ügyvezetése alatt álló cég 1 megbízást kapjon. I. rendű terhelt közvetlenül és közvetve sem befolyásolt senkit és ennek a látszatát sem keltette a VI. rendű terheltben. Az nem tényállásszerű elkövetési magatartás I. rendű terhelt részéről, hogy valótlanul állította, hogy eléri a megbízás megszerzését tanú 1 és személy 1 befolyása felhasználásával. A megszervezett üzleti találkozók utáni pénzátadás jogtalan előnyként minősítésére is a büntető anyagi jogi szabályok megsértésével került sor. X. rendű terhelt esetében I. rendű terhelt arra hivatkozott, hogy tanú 1 és személy 1 befolyásának felhasználásával eléri, hogy X. rendű Kúria 2.Bfv.735/2025/13-I 9 terhelt üzleti elképzelése megvalósulhasson, azt pedig nem tartalmazza a tényállás, hogy ez a hivatkozás valótlan, és ezáltal a közvetett befolyásolás színlelt lett volna. [33] Ezt a védői álláspontot a Kúria nem osztotta. [34] 5. Az elkövetéskor hatályos Btk. 299. §
(1)bekezdése szerint, aki arra hivatkozással, hogy hivatalos személyt befolyásol, a maga vagy más számára előnyt kér, az előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetve a rá tekintettel harmadik személynek adott vagy ígért előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A
(2)bekezdés
  1. a)pontja szerint a büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az elkövető azt állítja, vagy azt a látszatot kelti, hogy hivatalos személyt veszteget, illetve a
  2. c)pont szerint a bűncselekményt üzletszerűen követi el. [35] A Btk. 300. §
(1)bekezdése szerint, aki a 299. §
(1)bekezdésében meghatározott bűncselekményt gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személlyel kapcsolatban követi el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. [36] Az elbíráláskor hatályos Btk. 299. §
(1)bekezdése, valamint a
(2)bekezdés c) pontja azonos rendelkezést tartalmaz, amelynek törvényi fenyegetettsége is megegyezik az elkövetéskori büntető anyagi jogszabállyal. Ugyanez a megállapítás érvényes az elkövetéskori Btk. 300. §
(1)bekezdése szerinti cselekmények tekintetében is, amelyek azonban a Btk. 299. §
(3)bekezdésében találhatók meg. Ebből következően az I. rendű terhelt cselekményének elbírálására az elkövetéskori büntető anyagi jogszabály az irányadó. [37]
  1. A Kúria rámutat arra, hogy az irányadó tényállásnak részét képezik a bevezető részben rögzített ténymegállapítások is, amelyek közül a következők bírnak relevanciával az I. rendű terhelt vonatkozásában. [38] II. rendű terhelt a klubhoz való kapcsolat megteremtése érdekében felkereste I. rendű terheltet azzal, hogy tanú 2-vel próbáljon meg kapcsolatot teremteni, mert tanú 2 a cég 2 alkalmazásában áll, így jó viszonyt ápol személy 1-gyel, aki a klub elnöke, a szövetség országos pártigazgatója, országgyűlési képviselő. I. rendű terhelt tanú 3 révén ismerkedett meg tanú 2-vel. I. rendű terhelt kérésére tanú 2 a klub a parknál lévő székházában, illetve a szövetség cím 1 szám alatti székházában, illetve ezen székházakhoz közel eső étteremben és kávézóban biztosított helyiséget arra, hogy I. rendű terhelt tárgyalásokat folytasson a II. rendű terhelt, III. rendű terhelt és IV. rendű terhelt által hozzá közvetített személyekkel, akiknek jogtalan előny ellenében a döntéshozó személy befolyásolását ígérte. [39] I. rendű terhelt a hozzá közvetített személyektől a klub részére nyújtandó támogatást, illetve anyagi ellenszolgáltatást kért, azt a látszatot keltve, hogy a hozzá közvetített magánszemélyek és az érdekeltségi körükbe tartozó gazdasági társaságok tanú 1 vagy személy 1 befolyásolása útján hivatali ügyben vagy gazdasági ügyben előnyt élvezhetnek. [40] II. rendű terhelt, III. rendű terhelt és IV. rendű terhelt abban a tudatban közvetítette a gazdasági társaságok vezetőit I. rendű terhelthez, hogy I. rendű terhelt jogtalan anyagi előny fejében befolyásszerzést ígér. A befolyás megszerzésére valójában lehetőségük nem volt, tanú 1 és személy 1 nem tudtak arról, hogy rájuk hivatkozva jogtalan előnyt vesznek át és befolyásolásukat ígérik. [41] Ilyen körülmények mellett hivatkozott az I. rendű terhelt arra, hogy amennyiben az V. rendű terhelt a klubot támogatja, akkor tanú 1 és személy 1 befolyását felhasználva eléri az V. rendű terhelt és az érdekeltségi körébe tartozó gazdasági társaságok zárolt vagyonának feloldását. Az ideiglenes biztosítási intézkedésként zárolt és lefoglalt pénzeszközök feloldása iránti döntés meghozatalát kizárólag hivatalos személy befolyásolása útján lehetett volna elérni. A befolyás megszerzése érdekében a tanú 1-gyel való találkozó után I. rendű terhelt kérésére V. rendű terhelt 11.000.000 forint jogtalan előnyt adott át I. rendű terheltnek, Kúria 2.Bfv.735/2025/13-I 10 melyből I. rendű terhelt 7.500.000 forintot tartott meg, 3.500.000 forintot pedig II. rendű terhelt részére adott tovább (
  2. pont). [42] I. rendű terhelt a klubra hivatkozással azt ígérte, hogy eléri, hogy VI. rendű terhelt ügyvezetése alatt álló cég 1 a kívánt munkára megbízást kapjon. VI. rendű terhelt a teleppel kapcsolatos munka megszerzése érdekében két részletben összesen 5.000.000 forintot adott át jogtalan előnyként II. rendű terheltnek. Ebből az összegből I. rendű terhelt 4.500.000 forintot, II. rendű terhelt 500.000 forintot tartott meg. A rekultivációs munkákra vonatkozó megbízást az e körben gazdálkodó szervezetként eljáró önkormányzatnál tevékenységet végző személy befolyásolása útján lehetett volna elérni (
  3. pont). [43] VII. rendű terhelt és I. rendű terhelt között létrejött személyes találkozón I. rendű terhelt valótlanul arra hivatkozott, hogy a klub részére nyújtandó támogatásért cserébe megszerzik tanú 1 befolyását, és ezt felhasználva elérik, hogy VII. rendű terhelt ügyvezetése alatt álló cég 4 nyerje meg a megbízást a cég 3 rekultivációs munkálataira. A cég 3 épületeinek bontását és területének rekultivációját érintő megbízást a felszámolóként eljáró cég 5 gazdálkodó szervezetnél tevékenységet végző személy befolyásolása útján lehetett volna elérni. VII. rendű terhelt ennek érdekében jogtalan előnyként 15.000.000 forintot ajánlott fel. A befolyás megszerzése érdekében VII. rendű terhelt két részletben összesen 15.000.000 forintot adott át jogtalan előnyként I. rendű és III. rendű terheltnek. A pénzösszegből I. rendű terhelt 13.000.000 forintot, III. rendű terhelt 1.000.000 forintot és II. rendű terhelt 1.000.000 forintot kapott (
  4. pont). [44] I. rendű terhelt azt a valótlan ígéretet tette a VIII. rendű terheltnek, hogy 4.000.000 forintért és az elnyert munkából származó nyereség 10%-áért, amelyet a klubnak kell juttatni támogatásként, tanú 1 és személy 1 befolyásának felhasználásával eléri, hogy VIII. rendű terhelt, illetve az ügyvezetése alatt álló cég 8, illetve a vele kapcsolatban álló cég 7 megbízást kapjon a település 1-i hulladéklerakó telep rekultivációjával kapcsolatos munkáinak elvégzésére. A rekultivációs munkára megbízást a hulladéklerakó telep tulajdonosánál, az e körben gazdálkodó szervezetként eljáró település 1-i önkormányzatnál tevékenységet végző személy befolyásolása útján lehetett volna elérni. VIII. rendű terhelt III. rendű terheltnek 4.000.000 forintot adott át. A 4.000.000 forintból I. rendű terhelt 2.000.000 forintot kapott (
  5. pont). [45] X. rendű terhelt szerette volna elérni, hogy az érdekeltségébe tartozó cég 10 és cég 11 által kidolgozott energetikai minőségjavító programját, illetve az általa kidolgozott módszer alkalmazását a cég 12 is hasznosítsa. III. rendű terhelt IX. rendű terhelt útján X. rendű terhelt szándékáról tudomást szerzett és a IX. rendű terhelten keresztül felajánlották X. rendű terheltnek, hogy személy 1 közreműködésével és befolyásával megszerzik a megbízást a X. rendű terheltnek. [46] Ennek érdekében III. rendű terhelt és IX. rendű terhelt összeismertette X. rendű terheltet I. rendű terhelttel, akivel találkozott, melynek során I. rendű terhelt arra hivatkozott, hogy tanú 1 és személy 1 befolyásának felhasználásával eléri, hogy a X. rendű terhelt üzleti elképzelése megvalósulhasson. [47] I. rendű terhelt, III. rendű terhelt és IX. rendű terhelt a találkozót követően X. rendű terhelttől a befolyás megszerzése érdekében összesen 12.000.000 forintot vett át, illetve II. rendű terhelt egyik ismerősének cége útján X. rendű terhelt további 20.000.000 forintot juttatott el jogtalan előnyként a részükre. Az átvett összegekből I. rendű terhelt pontosan meg nem határozható összeget, de legalább 11.000.000 forintot kapott. Az energetikai minőségjavító program alkalmazását, illetve annak bevezetését a cég 12 gazdálkodó szervezetnél tevékenységet végző személy befolyásolása útján lehetett volna elérni. Kúria 2.Bfv.735/2025/13-I 11 [48]
  6. Az irányadó tényállás alapján fel sem merülhet, hogy az I. rendű terhelt és társai egy törvényes gazdasági lobbitevékenységet végeztek, ilyet a felülvizsgálati indítvány sem állított. A tényállás alapján pontosan az állapítható meg, hogy az I. rendű terhelt volt az a személy, aki a Btk.
  7. §
(1)bekezdése szerinti bűncselekmény elkövetési magatartását tanúsította. Ő volt az, aki a klubnak nyújtandó támogatásként kért jogtalan előnyt arra hivatkozással, hogy tanú 1 és személy 1 befolyásolását használja fel annak érdekében, hogy az
  1. tényállás esetében a bank piacfelügyeleti eljárásában meghozott intézkedésekkel zárolt V. rendű terhelt és a hozzá tartozó gazdasági társaságok vagyona feloldásra kerüljön, míg a
  2. tényállási pontok esetében az adott munkát a VI. rendű, VII. rendű, illetve VIII. rendű terheltek megszerezzék, valamint az
  3. tényállási pont esetén a X. rendű terhelt érdekeltségi körébe tartozó két cég által kidolgozott program és módszer a cég 12 által hasznosításra kerüljön. Az I. rendű terhelt tényállásban rögzített cselekményéből teljesen egyértelműen kitűnik, hogy arra hivatkozással, hogy személy 1-en és tanú 1-en keresztül hivatalos személyt, illetve gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személyt befolyásol a maga számára előnyt kért és kapott, amelynek összegét a tényállás minden esetben rögzíti. Mindezekből következően az eljárt bíróságok megalapozottan állapították meg az I. rendű terhelt bűnöségét és cselekményeinek minősítése is törvényes. [49]
  4. A Be.
  5. §
(1)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpontja alapján felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság jogerős ítéletében a terhelt cselekményének törvénysértő minősítése miatt törvénysértő büntetést szabott ki. Az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2025. évi XLIX. törvény 211. §-a, 2025. szeptember 1-jei hatállyal módosította a Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. c)és
  2. d)pontját. A törvény ezt követően élesen megkülönbözteti a Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. b)pontjában írt törvénysértő, illetve a
  2. c)pontban írt aránytalanul enyhe vagy súlyos büntetés és intézkedés fogalmát. [50] A Be. 649. §
(1)bekezdés b) pont szerinti esetben a hatályos törvény alapján felülvizsgálatra csak akkor kerülhet sor, ha a törvénysértő büntetés objektíve törvénysértő, tehát a bűncselekmény tételkereteire – ideértve a Btk. Általános Részében írt, a büntetési tételkereteket befolyásoló rendelkezéseket is – figyelemmel törvényesen kiszabható büntetésen kívüli, attól törvénysértő módon lefelé vagy felfelé eltérő, vagy más kötelező szabályt sértő büntetés kiszabását eredményezték. Ettől eltérően a Be. 649. §
(1)bekezdés c) pontja szerinti esetben a bűncselekmény téves minősítése és arra tekintettel a kiszabott büntetés vagy intézkedés neme és/vagy mértéke már csak azzal a feltétellel valósít meg felülvizsgálati okot, ha törvényes minősítés a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozat szerint irányadó büntetési tételkerettől eltérő törvényes büntetési tételkeretet eredményezett és a kiszabott – nem törvénysértő, azaz a helyes minősítés alapulvételével is kiszabható – büntetés vagy intézkedés arra figyelemmel aránytalanul súlyos vagy aránytalanul enyhe. Mindezek alapján a felülvizsgálat kizárt, ha a helyes minősítés mellett is azonos tételkeret lenne irányadó. [51] A téves minősítés azonban mind a Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. b)pont első fordulat
  2. ba)alpontja, mind a
  3. c)pontja szerinti felülvizsgálatnak mellőzhetetlen feltétele. [52] Az I. rendű terhelt védője hivatkozott ugyan a terhelt bűnösségének téves, törvénysértő megállapítására, azonban a cselekmények törvénysértő minősítését nem panaszolta. Érvelését arra alapította, hogy az I. rendű terhelt vonatkozásában az enyhítő körülményeket nem kellő nyomatékkal értékelte a bíróság, így a Btk. 79. § és 80. §
(1)bekezdésében írt szabályok sérültek, a kiszabott büntetés nem egyeztethető a prevenciós célokkal. [53] Az indítványozó a cselekmény téves minősítését nem állította, nem is utalt arra, hogy milyen érvek mentén tekinti a cselekményét a bíróság által tévesen minősítettnek. Így az indítvány ezen kifogása az elbíráláskor hatályos Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. b)pont első fordulat Kúria 2.Bfv.735/2025/13-I 12
  2. ba)alpontja és a
  3. c)pontja szerinti felülvizsgálati oknak sem felel meg. Ennek kapcsán az indítványozót a Be. 652. §
(1)bekezdés szerint terhelő indokolási kötelezettség sem teljesített, ami önmagában is az indítvány e részében való kizártságát eredményezné [Bfv.1.186/2023/
  1. (BH 2024.285.)]. [54] Miután a felülvizsgálattal érintett cselekmények elbírálásához kapcsolódó anyagi jogszabálysértés (így törvénysértő minősítés) nem valósult meg, a büntetés önálló vizsgálatára nincs törvényes lehetőség. A büntetés önmagában nem képezheti a felülvizsgálat tárgyát, így az olyan kifogás sem vizsgálható, amely arra vonatkozik, hogy a bíróságok a büntetéskiszabás során a büntetés célját (Btk.
  2. §), a büntetéskiszabás elveit (Btk.
  3. §), illetőleg a büntetéskiszabás során értékelhető (súlyosító, enyhítő) tényezőkről szóló
  4. BK állásfoglalást miként veszik figyelembe [Kúria Bfv.I.1134/2018/
  5. (BH 2019.158.II.), Bfv.I.415/2016/
  6. (BH 2016.264.II.)]. [55] A Kúria a Be.
  7. §
(2)bekezdése szerinti olyan további felülvizsgálati okot, melynek vizsgálatára a Be. 659. §
(6)bekezdése alapján hivatalból köteles, nem észlelt. [56] A kifejtett érvek mentén a Kúria a támadott határozatokat – a Be. 660. §
(1)bekezdésének megfelelően tartott tanácsülésen, a Be. 655. §
(1)bekezdése szerinti összetételben eljárva – a Be. 662. §
(1)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. [57] A döntés elvi tartalma Megvalósul a befolyással üzérkedés abban az esetben is, ha az elkövető jogtalan anyagi előny fejében harmadik – arról tudomással nem bíró – személy befolyásának felhasználásával valótlanul ígéri a konkrétan meg nem nevezett, hivatali vagy gazdasági ügyben döntéshozó személy befolyásolását. [58] IV. A Be. 6. §
(4)bekezdése értelmében a Kúria határozatával szemben fellebbezésnek helye nincs; felülvizsgálatát a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pont második fordulata zárja ki. [59] A Be. 652. §
(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egyszer nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul. Az említett törvényhely
(7)bekezdése szerint felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. A Be. 656. §
(4)bekezdése pedig akként rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. Budapest,
  1. február
  2. Dr. Harangozó Attila s.k. a tanács elnöke, Dr. Boros Tibor s.k. előadó bíró, Dr. Somogyi Gábor s.k. bíró, Dr. Demeter Zsuzsanna s.k. bíró, Dr. Metzing Márton s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.