← Magyarország

Mfv.10026/2025/4 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A tulajdonosi döntésre történő hivatkozás sem eredményezheti a munkabér védelmére vonatkozó – munkáltatót terhelő – jogszabályi követelmények figyelmen kívül hagyását. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Mfv.V.10.026/2025/

  1. A tanács tagjai: Dr. Suba Ildikó a tanács elnöke Dr. Tánczos Rita előadó bíró Dr. Csesznok Judit Anna bíró Dr. Puskás Péter bíró Dr. Varga Edit bíró A felperes: felperes neve (felperes címe) A felperes képviselője: Dr. Ferencz Jácint ügyvéd (felperes képviselőjének címe) Az alperes: alperes neve (alperes címe) Az alperes képviselője: alperes képviselőjének neve (alperes képviselőjének címe) Kúria V.Mfv.10.026/2025/4 A per tárgya: 2 elmaradt munkabér megfizetése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A másodfokú bíróság és a jogerős határozat száma: Győri Ítélőtábla Mf.V.30.046/2024/
  2. Az elsőfokú bíróság és határozatának száma: Győri Törvényszék 62.M.70.043/2024/
  3. Rendelkező rész A Kúria a Győri Ítélőtábla Mf.V.30.046/2024/
  4. számú jogerős ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 438.150 (négyszázharmincnyolcezer-százötven) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi az alperest, hogy az esedékesség napjáig fizessen meg az államnak az állami adó- és vámhatóság illetékbevételi számlájára 690.000 (hatszázkilencvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az illetékfizetési kötelezettség e határozat meghozatalától számított
  5. napon esedékes. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás Kúria V.Mfv.10.026/2025/4 3 [1] A felperes
  6. augusztus 15-től állt az alperes alkalmazásában, a perbeli időszakban ... munkakört töltött be, alapbére havi ... forint volt. A munka törvénykönyvéről szóló
  7. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt. )
  8. §

(1)bekezdése szerint vezető állású munkavállalónak minősült. Munkaszerződés-módosítása ... pontja szerint prémiumkitűzés esetén prémiumban részesülhetett. [2] Az alperes 2022. január 21-én kelt Javadalmazási Szabályzatának 12. §
(2)bekezdése szerint a teljesítménykövetelmények és feltételek meghatározásának (kitűzésnek) tartalmaznia kell – más mellett – a kiértékelésről és a kifizetésről dönteni jogosult szerv vagy személy megnevezését. A Javadalmazási Szabályzat
  1. §-a tartalmazza a prémiumcsökkentő tényezőket és
  2. §-a a prémiumfizetést kizáró eseteket. A
  3. § rendelkezése szerint a teljesítménykövetelmény kitűzésére jogosult további prémium kifizetést kizáró-, illetve csökkentő tényezőket állapíthat meg a prémium kitűzése során. [3] Az alperes köztulajdonban álló gazdasági társaság, amelynek Alapszabálya értelmében tulajdonosa és alapítója a ..., a tulajdonosi jogokat az ... Minisztérium gyakorolja. Az Alapszabály ... alpontja szerint az alapító kizárólagos hatáskörébe tartozik a legfőbb szerv általi döntés meghozatala (alapítói határozat), az alperes munkaviszonyban álló vezető tisztségviselői, valamint – az Mt.
  4. §-a szerinti – vezető állású, illetve annak minősülő munkavállalói részére történő teljesítménykövetelmény, és az ahhoz kapcsolódó teljesítménybér (prémium) vagy más juttatás megállapítása és kifizetése tárgyában. [4] Az Igazgatóság ügyvezető szervként az alapító kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdések vonatkozásában előterjesztéseket készít az alapító döntésének előkészítése céljából. [5] Az Alapszabály szerint a Felügyelőbizottság köteles az alapító elé kerülő előterjesztéseket megvizsgálni és ezekkel kapcsolatos álláspontját írásban ismertetni, továbbá a más juttatásról (prémium) a Felügyelőbizottság véleményét előzetesen ki kell kérni. [6] Az alperes Igazgatósága a ... számú határozatával
  5. január 1-től
  6. december 31-ig terjedő időszakra az éves bruttó alapbér ...%-ának megfelelő mértékű prémiumfeladat kitűzésére tett előterjesztést, amelyet a Felügyelőbizottság a ... számú határozatával a tulajdonosi jogkör gyakorló részére elfogadásra javasolt. [7] Az alperes a felperes részére a
  7. április 21-én kelt, a felperes által aláírt okirattal a
  8. január
  9. és
  10. december
  11. közötti üzleti évre teljesítményösztönzőt tűzött ki. Az okirat a teljesítménykövetelmények mellett tartalmazta, hogy a teljesítménykövetelmények kiértékelésére és a prémiumkiírás szerinti díjazás kifizetésére a
  12. évi üzleti évet lezáró éves beszámoló elfogadását követően kerül sor a Javadalmazási Szabályzatnak megfelelően. A kitűzés tartalmazta, hogy a teljesítményösztönzők kiértékelésével és kifizetésével kapcsolatban – a Felügyelőbizottság véleménye alapján – az Igazgatóság jogosult dönteni. A kitűzés szerint a kiértékelt feladatok teljesítés függvényében való kifizetésére akkor kerülhet sor, ha a társaság elnök-vezérigazgatója részére a legfőbb szerv által tulajdonosi határozatban kiadásra kerül az engedély. A kitűzés a Javadalmazási Kúria V.Mfv.10.026/2025/4 4 Szabályzat
  13. §-ának és
  14. §-ának rendelkezéseire utalva azzal egyezően idézte a prémium kifizetését kizáró, valamint a prémium mértékét csökkentő feltételeket. [8] Az alperes Igazgatósága a ... számú határozatában a
  15. évre kitűzött prémiumfeladatok értékelése körében előterjesztést készített, amelynek ... pontja szerint a felperes 100%-ban teljesítette a prémiumfeladatait, ezért az Igazgatóság jóváhagyta a
  16. évi prémium kifizetését. Az alperes Felügyelőbizottsága az előterjesztést ... számú határozatával véleményezte és elfogadta. [9] A tulajdonosi jogokat gyakorló ... Minisztérium ...
  17. augusztus 24-én kelt tájékoztatásában közölte az alperessel, hogy a miniszter döntése alapján az Mt.
  18. §
(1)és
(2)bekezdése szerinti munkavállalók és a megbízási jogviszonyban álló vezető tisztségviselők számára prémium kiírására és kifizetésére nem kerülhet sor. A tájékoztatás a miniszteri döntés indokait nem tartalmazta. [10] A felperes jogviszonyát az alperes
  1. március 30-án felmondással megszüntette. A felperes keresete, az alperes ellenkérelme [11] A felperes a
  2. április 2-án benyújtott keresetében ... forint elmaradt prémium és
  3. július 1-től számított késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest a perköltség viselése mellett. Álláspontja szerint az alperes a részére prémiumfeladatot tűzött ki, azt teljesítette, ezért az alperes köteles a prémiumot megfizetni. A prémiumkiírás, teljesítményösztönzés a munkáltató egyoldalú kötelezettségvállalásának minősül, amelynek módosítása vagy felmondása az Mt.
  4. §-ában foglalt feltételek hiányában nem lehetséges és az alperes ilyen indokot nem jelölt meg, kizárólag a ... levelére utalt. A felperes arra hivatkozott, hogy a tulajdonosi határozat formaság, korábban mindig kifizetésre került a prémium. [12] Az alperes a kereset elutasítását kérte vitatva a követelés jogalapját. Álláspontja szerint az Alapszabály, a munkaszerződés, a Javadalmazási Szabályzat és a prémiumkiírás tartalmazta, hogy a kifizetéshez szükséges a tulajdonos engedélye, a tulajdonos utasítását pedig az alperes köteles végrehajtani. Az első- és másodfokú bíróság határozatai [13] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította és kötelezte a perköltség és az illeték viselésére. Megállapította, hogy az alperest terhelte annak bizonyítása, hogy szükség volt a kifizetéshez tulajdonosi beleegyezésre, ezt a felperessel a prémiumfeladatok kiírása időpontjában közölte, annak hiánya a juttatás kifizetést kizáró feltételnek minősült és erről a felperes tudomással bírt. Amennyiben ezt nem igazolja, úgy bizonyítania kell, hogy az Mt.
  5. §-a szerinti mentesülési feltételek fennálltak. Rögzítette, hogy a felperes a prémiumfeladatok teljesítésével nem szerzett automatikusan jogosultságot a prémium Kúria V.Mfv.10.026/2025/4 5 kifizetésére, mert az alperes bizonyította, hogy a felperestől független mértékcsökkentő, kizáró tényezőket és a juttatás kifizetését kizáró további feltételt határozott meg és ezt a felperessel közölte. Ezt nem csupán a prémiumkiírás, hanem az Alapszabály és a munkaszerződés-módosítás is tartalmazta. Nem fogadta el azt a felperesi állítást, hogy a tulajdonosi határozat csupán formaság volt, a tulajdonos engedélyező határozata nélkülözhetetlen feltétele volt a juttatás kifizetésének. Bár a felperes a kitűzött prémiumfeladatokat 100%-ban teljesítette és a juttatás mértékét csökkentő vagy kizáró feltétel sem állt fenn, de a kifizetést kizáró körülmény (tulajdonosi engedélyező határozat) igen. [14] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és kötelezte az alperest ... forint elmaradt munkabér és késedelmi kamata, valamint az első- és másodfokú perköltség, továbbá elsőfokú és fellebbezési illeték megfizetésére. Érvelése szerint a felperes megalapozottan hivatkozott arra, hogy a prémium teljesítménybérnek minősült, az alperes az Mt.
  6. §-a szerinti egyoldalú kötelezettségvállalással vállalta annak kifizetését a feltételek teljesülése esetén, és a felperesnek a kifizetésre alanyi joga keletkezett. Megállapította, hogy az Mt.
  7. §
(2)bekezdésében rögzítettek a perbeli esetben nem alkalmazhatóak, mivel az alperes a kötelezettségvállalást nem módosította vagy nem a jövőre nézve mondta fel, hanem a kifizetést indokolás nélkül tagadta meg. [15] Nem értett egyet az elsőfokú bíróság azon megállapításával, miszerint az Alapszabály és a felperes munkaszerződés-módosítására figyelemmel a prémium kifizetését kizáró további feltételként került meghatározásra a tulajdonos beleegyezésének hiánya. Megállapította, hogy a felperes a feladatait a munkaszerződés-módosítás ... pontja alapján az alperes Alapszabálya, Szervezeti és Működési Szabályzata, az alapító írásos utasításai és az alperes határozatai, utasításai szerint volt köteles végezni. A munkaszerződésben nem szabályozott kérdésekben az Mt., a Polgári Törvénykönyvről szóló
  1. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.), továbbá a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló
  2. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Takarékos tv.) rendelkezésein kívül irányadóak voltak a munkáltató belső utasításaiban, szabályzataiban foglaltak is. Az Alapszabály jogi természetéből fakadóan nem tekinthető munkáltatói szabályzatnak, ezért a másodfokú bíróság álláspontja szerint az Alapszabály ... alpontja sem értékelhető munkáltatói szabályzat rendelkezéseként. A Javadalmazási Szabályzat
  3. §
(2)bekezdése alapján a teljesítményösztönző kitűzésnek kell tartalmaznia az arról dönteni jogosult szerv vagy személy megjelölését. A kitűzés szerint a kiértékeléssel és a kifizetéssel kapcsolatban a döntési jog az Igazgatóságot illette, így megállapítása szerint az Alapszabály ... alpontjának rendelkezése nem tekinthető a prémium kifizetését kizáró további feltételnek. [16] Rögzítette, hogy a BH 2013.
  1. számú határozat eltérő tényállás mellett született, abban a jogosult szerv döntésének hiányában hiányzott volna az objektív értékelés a feladatok teljesítéséről, így nem tekinthető irányadónak a perbeli esetben. [17] A kifizetési jogosultság vizsgálata során nem találta figyelmen kívül hagyhatónak azt a tényt sem, hogy a felperesnek alanyi joga keletkezett a prémiumra és ezt a jogát veszítené el, amennyiben az alperes követné az alapító álláspontját. A Takarékos tv.
  2. §
(1)bekezdése vonatkozásában megállapította, hogy a felperes perbeli igényét az alperessel szemben érvényesíthette és a tulajdonosi jogok gyakorlójának eljárásáért az alperest terheli a prémium ki nem fizetéséből eredő felelősség. Rögzítette továbbá, hogy az adott tényállás Kúria V.Mfv.10.026/2025/4 6 mellett a prémium kifizetését meg nem engedő tulajdonosi döntés nem áll összhangban az Mt. 7. §
(1)bekezdés tiltó rendelkezéseivel, az a körülmény pedig, hogy többi vezető állású munkavállalónak sem fizettek ilyen juttatást, a perbeli követelés megítélésében nem játszik szerepet. Megállapította továbbá, hogy a tulajdonosi jogokat gyakorló kifizetést tiltó döntése nem értelmezhető a Javadalmazási Szabályzat 17. §
(2)bekezdése szerinti „a szabályozási, jogszabályi környezetben bekövetkező jelentős változás”-nak, amit az alperes az Alapszabály szerint nem hagyhatott figyelmen kívül. A felülvizsgálati kérelem és felülvizsgálati ellenkérelem [18] A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérte, hogy a Kúria azt helyezze hatályon kívül, az elsőfokú ítéletet „hatályában tartsa fenn” és marasztalja az alperest a másodfokú és felülvizsgálati eljárásban felmerült költségeiben. Érvelése szerint a felperest is tájékoztatta arról, hogy az ... Minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) a 2022. évi prémiumkifizetéseket nem engedélyezte. Az Alapszabály ... alpontja értelmében a Minisztérium kizárólagos joga volt a teljesítménykövetelmény és az ehhez tartozó teljesítmény megállapításáról és kifizetéséről való rendelkezés. Érvelése szerint ez a rendelkezés összhangban áll a Ptk. 3:109. §
(2)bekezdésében foglaltakkal. [19] Utalt az alperes Javadalmazási Szabályzatának 4. §
(1)bekezdésére, illetve 17. §
(2)bekezdésére, amely szerint a szabályozási, jogszabályi környezetben az év során bekövetkező jelentős változások figyelembevételéről a teljesítménykövetelmények kiértékelésénél a teljesítménykövetelmény kitűzésére jogosult határozni. Hangsúlyozta, hogy ... Alapszabály ... pontja alapján az alapító az Igazgatóság, az Igazgatóság elnöke, valamint a vezérigazgató részére írásban utasítást adhat. Mindezekre tekintettel véleménye szerint az alperes azzal, hogy végrehajtotta a számára adott utasítást, nem sértette a jóhiszeműség és tisztesség elvét, magatartása megfelelt az Mt. 6. §
(2)bekezdésében foglalt követelményeknek. [20] Hivatkozott az Mt. 207. §
(2)bekezdésére, amely szerint a vezető állású munkavállaló számára teljesítménykövetelményt, valamint az ahhoz kapcsolódó teljesítménybért és az egyéb juttatást a tulajdonosi jogokat gyakorló állapíthat meg. Az alapító rendelkezése egyértelműen tilalmazta a
  1. évi prémium címén történő kifizetést. A köztulajdonban álló munkáltatók vezetőire vonatkozó különös rendelkezések alapján a tulajdonosi jogokat gyakorló számára az Mt. felhatalmazást ad, hogy általános jelleggel meghatározza azokat a munkaköröket, amelyekben – az Mt.
  2. §
(2)bekezdése kivételével – a vezető állású munkavállalókra vonatkozó szabályok alkalmazandóak. Ennek megfelelően az alperes az Mt. 207. §
(2)bekezdésére figyelemmel járt el, így a jogerős ítélet sérti ezen jogszabályi rendelkezést. [21] A felülvizsgálati kérelem szerint az adott esetben juttatás mértékét csökkentő vagy a juttatást kizáró feltétel nem állt fenn, azonban a kifizetést kizáró körülmény igen, mégpedig a tulajdonosi engedélyező határozat hiánya, amely nélkülözhetetlen feltétele volt a juttatás kifizetésének, így tévesen foglalt e kérdésben állást a másodfokú bíróság. Kúria V.Mfv.10.026/2025/4 7 [22] Vitatta azt is, hogy az adott esetben az intézkedés nem állt összhangban az Mt. 7. §
(1)bekezdésében foglaltakkal, joggal való visszaélés nem történt. Érvelése szerint a másodfokú bíróság a javadalmazási szabályzat 17. §
(2)bekezdésével ellentétes döntést hozott, az alapító rendelkezése a szabályozási környezetben bekövetkezett jelentős változásnak minősült, így annak figyelmen kívül hagyására nem volt lehetőség, különös tekintettel ... Alapszabály ... pontjára. [23] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében kérte, hogy a Kúria „teljes terjedelmében utasítsa el az alperes felülvizsgálati kérelmét és hagyja helyben a Győri Ítélőtábla ítéletét”, marasztalja az alperest a perköltségben. Érvelése szerint a prémium teljesítménybérnek minősül, az Mt. 16. §-a szerinti egyoldalú kötelezettségvállalás, amely alanyi jogot keletkeztet annak kifizetésére. Az Mt. 16. §
(2)bekezdésében foglaltak az ügy szempontjából nem bírtak jelentőséggel, mivel az alperes a kifizetést indokolás nélkül tagadta meg. [24] Érvelése szerint az Alapszabály ... alpontja valóban azt rögzíti, hogy az alapító kizárólagos hatáskörébe tartozó feladat az Mt.
  1. §-a szerinti vezető állású és annak minősülő munkavállalók tekintetében a teljesítménykövetelményről és az ehhez tartozó bér megállapításáról és kifizetéséről való döntés, azonban ez nem jogosítja fel az alapítót a jogszabályok teljes figyelmen kívül hagyásával történő önkényes joggyakorlásra. Előadása szerint alaptalan azt állítani, hogy egy tulajdonosi döntés a munkabér védelmével kapcsolatban előírt jogszabályi követelmények figyelmen kívül hagyását eredményezheti. Utalt a Kúria Mfv.II.10.147/2019/
  2. számú döntésében kifejtettekre, miszerint a prémiumfeladat teljesítése alapozza meg a munkavállaló alanyi jogát a prémiumra, mint munkabérelemre. [25] Álláspontja szerint a tulajdonosi jogokat gyakorló kifizetést tiltó döntés nem értelmezhető a Javadalmazási Szabályzat
  3. §
(2)bekezdése szerinti „szabályozási, jogszabályi környezetben bekövetkező jelentős változásnak”, de ha ilyen fel is merült volna, azt a teljesítmény-kiértékelés során kellett volna vizsgálni. Ezzel ellentétben az elnökvezérigazgató azt nyilatkozta, hogy a prémium kifizetését csökkentő, valamint kizáró tényezők a
  1. évre vonatkozóan nem merültek fel és ezt az Igazgatóság, illetve a Felügyelőbizottság jóváhagyta. Kifejtette, hogy utólag az Igazgatóság döntését felülíró körülményekre nem hivatkozhatna az alperes, de mindez egyébként sem minősülne a szabályozási környezet változásának indokolás nélküli tulajdonosi döntés alapján. Azt állította, hogy az alperes nem mentesülhet a felelősség alól arra hivatkozással, hogy a kifizetés megtagadásának tárgyában nem ő hozta meg a döntést. [26] Érvelése szerint az alperes magatartása nem állt összhangban az Mt.
  2. §
(1)bekezdésének rendelkezésével. A Kúria döntése és jogi indokai [27] Az alperes felülvizsgálati kérelme nem megalapozott. Kúria V.Mfv.10.026/2025/4 8 [28] Az alperes a
  1. január 1-től
  2. december 31-ig terjedő üzleti évre teljesítményösztönzőt tűzött ki a felperes részére, amelyet a felperes maradéktalanul teljesített. Az Igazgatóság az erre vonatkozó szabályoknak megfelelően kiértékelte a teljesítmények, követelmények teljesítését és a ... számú határozatában megállapította, hogy a felperes a prémiumfeladatokat 100%-ban teljesítette és jóváhagyta a prémium kifizetését. Ezután az alperes Felügyelőbizottsága szintén az irányadó szabályoknak megfelelően a ... számú határozatával elfogadta azt. [29] Az alperes a felülvizsgálati kérelmében arra hivatkozott, hogy az alperes Alapszabálya ... alpontja szerint az alapító jogosultságai körébe tartozott a teljesítménykövetelmény és az ehhez kapcsolódó teljesítménybér megállapításáról és kifizetéséről történő rendelkezés, így az alapító tiltó rendelkezésére tekintettel jogszerűen mellőzték a felperes részére a prémium kifizetését, ami összhangban áll a Takarékos tv. rendelkezéseivel. Helytállóan állapította meg a másodfokú bíróság, hogy a felperes munkaszerződés-módosításnak ... pontja rögzítette azt, hogy a felperes többek között az Alapszabály rendelkezései szerint köteles a munkaviszonyból származó kötelezettségeit teljesíteni és munkáját ellátni, míg a munkaszerződés-módosítás ... pontja szerint a munkaszerződésben nem szabályozott kérdésekben az Mt. , a Ptk. és a Takarékos tv. rendelkezései voltak az irányadók. Ennek megfelelően jogszerűen jutott arra a következtetésre, hogy az alperes Alapszabálya nem tekinthető munkáltatói szabályzatnak, így annak a felülvizsgálati érvelésben is hivatkozott ... alpontja sem értékelhető ilyen rendelkezésnek. Ebből következően az Alapszabály ezen rendelkezése nem minősülhet a prémium kifizetését kizáró további feltételnek. [30] Helytállóan állapította meg a jogerős ítélet azt is, hogy a tulajdonosi jogokat gyakorló kifizetést tiltó rendelkezése nem értelmezhető a Javadalmazási Szabályzat
  3. §
(2)bekezdése szerinti „szabályozási, jogszabályi környezetben bekövetkező jelentős változás”nak. Ezen felül megalapozottan hivatkozott az alperes a felülvizsgálati ellenkérelmében arra, hogy az ilyen jellegű változást annak felmerülése esetén a teljesítményértékelés során kellett volna értékelni, erre azonban nem került sor. Az Igazgatóság azt állapította meg, hogy a prémium kifizetését csökkentő vagy kizáró tényező a 2022. évre vonatkozóan nem merült fel, a Felügyelőbizottság pedig a határozatot elfogadta és jóváhagyta. [31] Az Mt. 207. §
(2)bekezdésére figyelemmel a teljesítménykövetelmény, valamint az ahhoz kapcsolódó teljesítménybér vagy egyéb juttatás megállapításának joga a tulajdonosi jogokat gyakorlót illeti meg, mindez azonban nem eredményezheti azt, hogy az Mt. egyéb rendelkezéseit figyelmen kívül lehetne hagyni, a tulajdonosi jogokat gyakorlónak is figyelemmel kell lennie az Mt. általános magatartási követelményeire, illetve az irányadó egyéb jogszabályi rendelkezésekre. A prémiumfeladatok kiírás szerinti teljesítése esetén – kizáró és korlátozó feltételek hiányában – a mérlegelési szempontok megjelölése és indokolás nélkül a prémium kifizetését meg nem engedő tulajdonosi döntés nem áll összhangban az Mt. 7. §
(1)bekezdésének a joggal való visszaélést tiltó rendelkezésével. [32] Jogszerűen rögzítette azt is a másodfokú bíróság, hogy az adott esetben a juttatás mértékét csökkentő vagy kizáró feltétel nem állt fenn, a tulajdonos engedélyező határozata nem volt ilyen feltétele a juttatás kifizetésének. Ennek megfelelően az elsőfokú bíróság által hivatkozott BH 2013.
  1. szám alatt megjelent határozatban foglalt tényállás eltért a perbeli tényállástól. A perbeli esetben az Igazgatóság és a Felügyelőbizottság egyértelműen Kúria V.Mfv.10.026/2025/4 9 rögzítette, hogy prémiumra való jogosultságot korlátozó vagy kizáró tényező nem merült fel, annak kifizetését indokolás nélkül tagadta meg a tulajdonosi joggyakorló. [33] Megalapozatlanul állította az alperes a felülvizsgálati kérelmében azt is, hogy a munkáltató az Mt.
  2. §
(2)bekezdésére figyelemmel járt el, amikor megtagadta a prémium kifizetését. A prémium teljesítménybérnek minősülő egyoldalú kötelezettségvállalás, és a prémiumfeltételek teljesítése esetén a munkavállaló alanyi jogot szerez a prémiumra. Az adott esetben az Mt. 16. §
(2)bekezdése nem alkalmazható, mivel az alapító a kötelezettségvállalást nem módosította és nem a jövőre nézve mondta fel, a kifizetést indokolás nélkül tagadta meg. [34] Mindezek alapján megállapítható, hogy a jogerős ítélet nem sértette a felülvizsgálati érvelésben megjelölt jogszabályhelyeket, így azt a Kúria a Pp. 424. §
(1)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. [35] Az alperes a pervesztességére tekintettel köteles a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp. ) 83. §
(1)bekezdése alapján viselni a felperes jogi képviseletével a felülvizsgálati eljárásban felmerült, a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi és kamarai jogtanácsosi költségekről szóló 17/2024. (XII. 9.) IM rendelet 3. §
(1)és
(4)bekezdése szerint megállapított, az 5. §
(1)bekezdése szerint az általános forgalmi adóra is kiterjedő ügyvédi munkadíjból álló felülvizsgálati eljárási költséget megfizetni. [36] Mivel a per tárgyi költségfeljegyzéses volt, a le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a Pp. 101. §
(1)bekezdésére, illetve a Pp. 102. §
(1)bekezdésére figyelemmel köteles megfizetni az alperes. [37] A Kúria tájékoztatja az alperest, hogy a terhére megállapított meg nem fizetett illetéket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlájára kell megfizetnie és a megfizetés során közleményként fel kell tüntetnie: a Kúria megnevezését, a Kúria jelen határozatának számát (Mfv.V.10.026/2025/4.), és a fizetésre kötelezett alperes adószámát. [38] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 405. §
(1)bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 376. §
(1)bekezdése szerint tárgyaláson kívül bírálta el. [39] Az ítélet elleni felülvizsgálatot a Pp. 407. §
(1)bekezdés d) pontja kizárja. A határozat elvi tartalma A tulajdonosi döntésre történő hivatkozás sem eredményezheti a munkabér védelmére vonatkozó – munkáltatót terhelő – jogszabályi követelmények figyelmen kívül hagyását. Kúria V.Mfv.10.026/2025/4 10 Budapest,
  1. május
  2. Dr. Suba Ildikó s.k. a tanács elnöke, dr. Tánczos Rita s.k. előadó bíró, dr. Csesznok Judit Anna s.k. bíró, dr. Puskás Péter s.k. bíró, dr. Varga Edit s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.