A határozat elvi tartalma: A felperes a fellebbezésében kizárólag az ítélet hatályon kívül helyezését kérte, ezzel azt juttatta kifejezésre, hogy az elsőfokú ítélet érdemi felülbírálatát nem kéri. E fellebbezési kérelemre tekintettel a másodfokú bíróság kizárólag azt vizsgálhatta, hogy az elsőfokú eljárásban történt-e olyan lényeges eljárási szabálysértés, ami miatt kötelező lenne az ítélet hatályon kívül helyezése, vagy amelyre fel kellett volna hívnia a felek figyelmét, ilyen eljárási szabálysértést az elsőfokú bíróság nem. Pécsi Ítélőtábla Az ügy száma: Pf.V.20.019/2024/4/II. A felperes: felperes1 (cím1) A felperes képviselője: Gudicsné Dr. Bukli Anna ügyvéd (cím2) Az alperes: alperes1 (cím3) Az alperes képviselője: Dr. Keresztes Amália ügyvéd (cím4) A fellebbezési kérelmet előterjesztő fél: a felperes (
- sorszám alatt) A per tárgya: közgyűlési határozat hatályon kívül helyezése Az elsőfokú bíróság: Szekszárdi Törvényszék A fellebbezéssel támadott határozat száma: 16.P.20.465/2023/
- számú ítélet Ítélet A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 90.000 (kilencvenezer) forint másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás Pécsi Ítélőtábla V .Pf.20.019/2024/4/II [1] [2] [3] [4] [5] 2 Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperessel, mint az alperes tagjával szemben az alperes elnöke
- február
- napján kizárási eljárást kezdeményezett. A
- március 17-én megtartott ülésen azt érdemben tárgyalva az elnökség meghozta az E5/
- számú határozatát, amellyel a felperest az egyesületből kizárta. A határozatot az alperes
- március
- napján küldte meg a felperesnek, aki azt
- március 29-én átvette és a jogi képviselője útján
- április 7-én terjesztett elő fellebbezést. A fellebbezést a
- július 15-én megtartott közgyűlés tárgyalta, a harmadik napirendi pontként került ismertetésre az elnökség határozata. A közgyűlési jegyzőkönyv több oldalon keresztül rögzíti az ezzel kapcsolatosan elhangzottakat. A közgyűlésen a felperes személyesen, illetve jogi képviselője is részt vett, a jegyzőkönyvben a jogi képviselő által elmondottak rögzítésre kerültek. Ezt követően a közgyűlés meghozta a 21/2023.(07.15.) számú – írásba foglalást követően K17/
- számú – határozatát, amely az elsőfokú elnökségi határozatot helybenhagyta. Kiegészítette a határozat indokolását a 2.
- tényállási pont vonatkozásában egyéni vadászati napló adataival. A felperes és jogi képviselője a határozat meghozatalát és kihirdetését megelőzően a közgyűlésről távozott. Az írásba foglalt közgyűlési határozatot a felperes jogi képviselője útján
- július
- napján átvette, majd
- augusztus 23-án terjesztette elő a keresetét, melyben kérte az alperes közgyűlésének K17/
- számú határozata hatályon kívül helyezését az alperes elnökségének E5/
- számú határozatára kiterjedően. Keresetében arra hivatkozott, hogy az alperes nem biztosította számára a védekezés lehetőségét, a tisztességes eljárás elve nem érvényesült. Utalt arra, hogy az elnökségi ülést a kérelmére nem halasztották el, a vádakról pontos tudomása nem volt. Érdemben kifejtette azt, hogy a vele szemben felhozott és a kizárást eredményező magatartások egy része nem tisztázott. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte elsődlegesen arra hivatkozással, hogy a kereset elkésett, a felperes a határozatról kellő körültekintés mellett ugyanis
- július
- napján tudomást szerzett, így a keresetindítási határidő
- augusztus
- napján lejárt. Érdemben is vitatta a felperesi hivatkozásokat, álláspontja szerint a határozat nem jogsértő. Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével a keresetet elutasította. Kifejtette, a Ptk. 3:35.§-a biztosít lehetőséget a jogi személy határozatainak felülvizsgálatára. A keresetet a Ptk. 3:36.§
(1)bekezdés értelmében attól az időponttól számított 30 napon belül lehet megindítani, amikor a jogosult a határozatról tudomást szerzett, vagy a határozatról tudomást szerezhetett volna azzal, hogy a határozat meghozatalától számított egy éves jogvesztő határidő elteltével per nem indítható. Utalt arra, hogy a bírói gyakorlat egyértelmű abban, hogy a 30 napos keresetindítási határidő nem az írásba foglalt határozat postai kézbesítésének időpontjától, hanem a tudomásszerzés időpontjától számítandó. Kifejtette, elegendő az, ha az érintett a határozat lényeges tartalmáról tudomást szerzett, vagy arról tudomást szerezhetett volna kellő gondosság mellett. A jelen esetben a felperes és jogi képviselője a
- július
- napján megtartott közgyűlésen személyesen vett részt, a felperes és jogi képviselője a határozat meghozatalát és kihirdetését megelőzően önként távozott. A felperes tehát a határozat tartalmának megismerését saját magatartásával korlátozta, mely javára nem értékelhető, a határozat lényeges tartalmáról már
- július
- napján kellő gondosság és körültekintés mellett tudomást szerezhetett volna, így a rendelkezésére álló határidő
- augusztus
- napján lejárt, az ezt követően benyújtott keresete elkésett. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, kérte az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új Pécsi Ítélőtábla V .Pf.20.019/2024/4/II [6] [7] [8] [9] [10] [11] 3 határozat hozatalára kérte utasítani. Másodlagosan kérte a perköltség összegének mérséklését. Megsértett jogszabályhelyként a Ptk. 3:36.§-át, illetve a 3:71.§
(1)bekezdését jelölte meg. Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság az ügy érdemével nem foglalkozott arra hivatkozva, hogy a kereset elkésett. Fenntartotta változatlanul azt az álláspontját, hogy a Ptk.-nak nem az egyesületekre vonatkozó általános rendelkezéseit kell alkalmaznia, hanem az egyesületi taggal szembeni kizárási eljárásra vonatkozó Ptk. 3:370.§-a szerint kell az eljárást lefolytatni, a kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni, és indokolással kell ellátni, az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket, bizonyítékokat, és ezt az indokolt határozatot kell közölni a taggal. Utalt arra, hogy az alapszabály
- fejezet
- pontja szerint a közgyűlés határozatát 8 napon belül kell írásba foglalni, és igazolható módon kell közölni az érintett taggal, így a 30 napos keresetindítási határidő a határozat kézbesítésétől számítandó. Másodlagos fellebbezési kérelmében arra hivatkozva kérte az elsőfokú perköltség összegének mérséklését, hogy az elsőfokú bíróság érdemi tárgyalást nem tartott. Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte helyes indokai alapján. Kifejtette, a felperes a keresetét a Ptk. 3:
- §-ára alapítottan terjesztette elő, a Ptk. 3:
- §
(1)bekezdése folytán a jogi személy határozatának hatályon kívül helyezése iránti kereset benyújtására irányadó szubjektív, 30 napos határidőt a határozatról tudomás szerzéstől számítandó. Téves az a hivatkozás, hogy az egyesületi tag kizárására vonatkozó határozatra más speciális szabály az irányadó, miután ilyen speciális szabály nincs. Utalt arra, hogy az elsőfokú bíróság a perköltség összegét már mérsékelte, annak további mérséklése nem indokolt. A fellebbezés nem megalapozott. A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 2.§
(2)bekezdése határozza meg a Pp. egyik legfontosabb alapelvét, a rendelkezési elvet, eszerint a bíróság a törvény eltérő rendelkezése hiányában a felek által előterjesztett kérelmekhez és jognyilatkozatokhoz kötve van. Ez az alapelv érvényesül a fellebbezési eljárásban is, a Pp. 370. §
(1)bekezdése szerint a másodfokú bíróság felülbírálati jogkörét – a
(2)-
(4)bekezdésben foglalt eltéréssel – az erre irányuló fellebbezési kérelemre, csatlakozó fellebbezésre, ellenkérelemre, azok korlátai között gyakorolja. Ilyen korlátnak minősülnek a 371. §
(1)bekezdés
- a)-
- d)pontjában megjelölt tartalmi követelmények körében előadottak. A fellebbezés tartalmát meghatározó 371.§
(1)bekezdés b) pontja szerint a fellebbezésnek határozott kérelmet kell tartalmaznia arra, hogy az elsőfokú ítélet kifogásolt rendelkezését vagy részét a másodfokú bíróság mennyiben és milyen módon változtassa meg vagy helyezze hatályon kívül. A
(2)bekezdés szerint az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését a fél, az ítélet megváltoztatására irányuló kérelem nélkül a 379-381.§-ban foglaltakra hivatkozva kérheti. Az ítélet hatályon kívül helyezésére a Pp. 379.§-a az eljárás megszüntetése miatt, a
- §-a az ott felsorolt lényeges eljárási szabálysértések miatt, a
- §-a pedig a másodfokú eljárásban nem orvosolható, az ügy érdemi eldöntésére kiható lényeges eljárási szabálysértés miatt ad lehetőséget. Ilyen kérelem esetén a másodfokú bíróság az elsőfokú határozat érdemét nem vizsgálja, kizárólag a fél által megjelölt eljárási szabálysértés alapján dönt. Mindez azt jelenti, hogy amennyiben a fél által jelzett eljárási szabálysértés nem áll fenn vagy a fél nem jelöl meg ilyet és a másodfokú bíróság sem tapasztal, a Pp.
- § alapján a határozat érdemi felülvizsgálata nélkül az elsőfokú ítéletet helybenhagyja. Ilyen tartalommal értelmezte a Pp. e szabályait a Kúria is a Pfv.20.127/2023/6., a Pfv.20.994/2020/
- és a Pfv.20.163/2023/
- számú határozatában. A felperes a fellebbezésében kizárólag az ítélet hatályon kívül helyezését kérte, ezzel azt juttatta kifejezésre, hogy az elsőfokú ítélet érdemi felülbírálatát nem kéri. A felperes által a fellebbezésében megjelölt indokok azonban nem tartalmaznak egyetlen eljárási szabálysértést Pécsi Ítélőtábla V .Pf.20.019/2024/4/II [12] [13] [14] 4 sem, a felperes ugyanis fellebbezésében csak arra hivatkozik, hogy az elsőfokú bíróság miután megállapította, hogy a kereset elkésett azt érdemben nem vizsgálta, ezért az alaptalan. A felperes tehát kizárólag anyagi jogi szabály megsértésére hivatkozik és eljárási szabálysértést egyáltalán nem állít. E fellebbezési kérelemre tekintettel a másodfokú bíróság kizárólag azt vizsgálhatta, hogy az elsőfokú eljárásban történt-e olyan lényeges eljárási szabálysértés, ami miatt kötelező lenne az ítélet hatályon kívül helyezése, vagy amelyre fel kellett volna hívnia a felek figyelmét, ilyen eljárási szabálysértést az elsőfokú bíróság nem vétett. A felperes másodlagos fellebbezési kérelmében az elsőfokú bíróság ítélete perköltségre vonatkozó rendelkezése megváltoztatását kérte, és a fizetendő perköltség összegének mérséklését. Egyetértett a másodfokú bíróság az alperesnek a fellebbezési ellenkérelemben kifejtett érvelésével, az elsőfokú bíróság már mérsékelte a felszámított ügyvédi munkadíjat, a 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 2.§
(2)bekezdése alapján további mérséklés már nem indokolt. Az alperesi jogi képviselő részletes ellenkérelmet terjesztett elő, a tárgyláson részt vett, a mérsékelt összegű ügyvédi munkadíj a kifejtett tevékenységgel arányban áll. Miután a felperes fellebbezésében az érdemi felülbírálat körében csak a perköltségre kiterjedően kérte az elsőfokú ítélet megváltoztatását, egyebekben kizárólag az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróságot új eljárás és új határozat hozatalára kérte kötelezni, eljárási szabálysértés hiányában a másodfokú bíróság a fenti indokokra tekintettel az elsőfokú bíróság ítéletét – az ügy érdemét nem érintve – a Pp. 382. §-a alapján helybenhagyta. A másodfokú bíróság az eredménytelenül fellebbező felperest a Pp. 83. §
(1)bekezdése alapján kötelezte az alperes által a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 2. §
(2)bekezdés a) pontja alapján felszámított, fellebbezési eljárásban felmerült perköltség megfizetésére. Pécs,
- május
- Dr. Zóka Ferenc s.k. a tanács elnöke, dr. Berki Csilla s.k. előadó bíró, dr. Hrubi Adrienn s.k. bíró