← Magyarország

Kfv.37576/2022/8 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Nem mellőzhető a rendeltetésmódosítási engedélyezési eljárásban szakkérdésben nyilatkozatot tevő hatóság perbe állítása, ha az alperes határozata a szakkérdésben tett kötelező nyilatkozaton alapul, és a felperes a szakkérdésben tett nyilatkozat tartalmát vitatja. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.VI.37.576/2022/

  1. A tanács tagjai: Dr. Vitál-Eigner Beáta a tanács elnöke Dr. Rák-Fekete Edina előadó bíró Dr. Kurucz Krisztina bíró Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit bíró Dr. Horváth Tamás bíró A felperes: Név1 (cím1) A felperes képviselője: Hauser Ügyvédi Iroda ügyintéző: Dr. Hauser Edit ügyvéd (cím2) Bittera, Kohlrusz és Tóth Ügyvédi Iroda ügyintéző: Dr. Kohlrusz Milán (cím3) Az alperes: Budapest Főváros Kormányhivatal (cím4) Az alperes képviselője: Dr. Cziráky Gábor kamarai jogtanácsos A per tárgya: rendeltetésmódosítási engedély iránti kérelem tárgyában indult közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: az alperes Kúria VI.Kfv.37.576/2022/8-2 2 A felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: Fővárosi Törvényszék
  2. április
  3. napján kelt 111.K.706.996/2021/
  4. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Törvényszék 111.K.706.996/2021/
  5. számú ítéletét hatályon kívül helyezi, az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítja. A felperes felülvizsgálati eljárásban felmerült perköltségének összegét 68.580 (hatvannyolcezer-ötszáznyolcvan) forintban, az alperes felülvizsgálati eljárásban felmerült perköltségének összegét 36.000 (harminchatezer) forintban állapítja meg. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes
  6. augusztus 13-án rendeltetésmódosítási engedély iránti kérelmet terjesztett elő az ÉTDR-ben a Hely1, szám1 hrsz-ú Név2 megnevezésű 3342602 m² területű és a Hely2 680203,00 m², a Hely3 a meglévő T2 terminálhoz kapcsolódó Pier 1 utasterminál épületben tervezett építési átalakításokkal összefüggésben. A tervezett átalakítások szerint a felperes a már meglévő három üzlet alapterületét (Név3 üzlet 155 m², Név4 94,02 m² Név5 150,09 m²) a közlekedőfolyosó mellett, az utasok kiszolgálása érdekében megnövelné. Az átalakítást követően Név5 alapterülete 220 m², a Név4 üzlet 133 m², Név3 üzlet 155 m², azaz összesen 508 m² lenne. [2] A tárgyi beruházást a Kormány a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló
  7. évi LIII. törvény
  8. §

(5)bekezdésében kapott felhatalmazása alapján a Hely3 fejlesztésére irányuló beruházások megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 181/
  1. (VII.1.) Korm. rendelet
  2. §-ban foglaltak szerint nemzetgazdasági szempontból kiemelt üggyé nyilvánította. [3] A közigazgatási eljárásban az alperes - a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti és működési szabályzatáról szóló 3/
  3. (II.28.) MvM utasítás
  4. §
(1)és
(2)bekezdései, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 57/C. §
(1)bekezdése, a 400 m² -nél nagyobb bruttó alapterületű kereskedelmi építményekre vonatkozó előzetes szakhatósági állásfoglalás kiadása iránti kérelem tartalmi követelményeinek, az eljárásban közreműködő Bizottság működésének Kúria VI.Kfv.37.576/2022/8-2 3 egyes szabályairól szóló 5/2015. (I.29.) Korm.rendelet (a továbbiakban:5/2015. Korm.rendelet) 2. §
(1)bekezdése, valamint a rendeltetésmódosítási eljárás során alkalmazandó részletes szabályokról szóló 143/
  1. (VIII.13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 143/
  2. Korm.rendelet)
  3. §
(1)bekezdése alapján - megkereste a HajdúBihar Megyei Kormányhivatalt és kérte a kereskedelmi építménynek a létesítés helye szerinti településre és vonzáskörzetére gyakorolt környezeti, közlekedési és településrendezési hatásaival összefüggő szakkérdésre vonatkozó nyilatkozatának megküldését. [4] A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal a 2020. szeptember 21-én kelt HB/11HAT/02894-4/2020. számú véleményében megállapította, hogy az Étv. 57/C. §
(3)bekezdésére figyelemmel a kereskedelmi létesítmény olyan hátrányos következményeket okoz, amelyek aránytalanul meghaladják a kereskedelmi építmény létesítésétől várható előnyöket, a tervezett kereskedelmi építménynek a létesítés helye szerinti településre és annak vonzáskörzetére gyakorolt környezeti, infrastrukturális, településrendezési, valamint településfejlesztési közvetlen és közvetett hatása összességében nem kedvező. A becsatolt dokumentumok és az Étv. 57/D. §
(1)bekezdése alapján beszerzett bizottsági véleménye alapján – mely szerint a beruházás társadalmi, gazdasági, kereskedelmi szempontú szükségessége nem áll fenn – rögzítette, hogy a kérelemben megjelölt kereskedelmi építmény működésének hátrányos következményei a létesítéstől várható előnyöket aránytalanul meghaladják. [5] Az alperes a 2021. december 11-én meghozott BP/2603/00935-3/2021. számú határozatában a felperes rendeltetésmódosítási engedély iránti kérelmet elutasította. [6] Indokolásában kiemelte, hogy az Étv. 57/C. §
(1)bekezdés utolsó mondatában foglaltak alapján a szakkérdésben született nyilatkozattól az építésügyi hatósági engedélyezés során hozott döntésben nem lehet eltérni. Mindezekre tekintettel az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. Korm.rendelet 11/A. §
(3)bekezdése és a 143/2018. Korm.rendelet, valamint a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal szakkérdésben tett nyilatkozata alapján döntött a kérelem tárgyában. A kereseti kérelem [7] A felperes keresetében elsődlegesen az alperes határozatának megváltoztatását, és a rendeltetésmódosítás iránti kérelmének helyt adást, másodlagosan a határozat megsemmisítését és az alperes új eljárás lefolytatására kötelezését kérte. Állította, hogy a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal eljárása jogszabálysértő volt és részletes érvelés mentén vitatta – a Bizottság véleményére kiterjedően - annak szakkérdésben tett nyilatkozatát (keresetlevél II. és III. pontja). Az elsőfokú ítélet [8] Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperes határozatát megsemmisítette és az alperest új eljárásra kötelezte. Indokai szerint az Étv. 57/C. §
(1)bekezdésének és az 57/F. § alkalmazásában az önálló rendeltetési egységeknek minősülő tervezett üzleteket önállóan kell Kúria VI.Kfv.37.576/2022/8-2 4 számításba venni az Étv. 57/C. § alkalmazásában, így nem teljesült a hivatkozott jogszabályi rendelkezések azon feltétele, hogy az átalakítással, bővítéssel az egyes kereskedelmi egységek alapterülete a bruttó 400 m²-t meghaladja. Következésképpen az alperesnek az 57/C. és 57/F. §-aiban meghatározott rendeltetésmódosítási eljárást sem kellett lefolytatnia, és ennek keretében a Hajdú-Bihar-Megyei-Kormányhivatal megkeresése és a Bizottság véleményének beszerzése is indokolatlan volt. Minderre tekintettel a Hajdú-Bihar-Megyei Kormányhivatal eljárása kapcsán hivatkozott jogszabálysértéseket érdemben nem vizsgálta. Rámutatott továbbá arra, hogy ugyanezen okból kifolyólag a Hajdú-Bihar-Megyei Kormányhivatal perbeállítása sem volt szükséges. [9] A megismételt eljárásra vonatkozóan előírta, hogy az alperesnek –az ítéletben kifejtettekre figyelemmel- ismét döntenie kell a felperes kérelme tárgyában. A felülvizsgálati kérelem és az ellenkérelem [10] Az alperes felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését, és az ügyben eljárt bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását; másodlagosan az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és a kereset elutasítását kérte. [11] Állította, hogy az elsőfokú ítélet sérti a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 25. §
(2)bekezdését, a Kp. 78. §
(2)bekezdését, valamint az Étv. 57/B.-F. §-ait. [12] Leszögezte, hogy az Étv. 57/F. §
(2)bekezdés alapján a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal megkeresése és a Bizottság véleményének beszerzése elengedhetetlen volt, és az abban foglaltakon alapul a határozata. A határozatot a felperes a Hajdú-Bihar-Megyei Kormányhivatal és azon keresztül a Bizottság jogszabálysértő eljárására hivatkozással támadta. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság akkor járt volna el jogszerűen, ha a Kp. 25. §
(2)bekezdése alapján perbe állította volna a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatalt és felhívja nyilatkozattételre a véleménnyel kapcsolatos kereseti vitatásokra tekintettel. [13] Álláspontja szerint az ügy érdemét illetően elsőfokú bíróság tévesen állapította meg, hogy nem teljesült az Étv. 57/C.§
(1)bekezdésének azon feltétele, hogy a perbeli ingatlanok átalakításával, bővítésével az egyes kereskedelmi egységek alapterülete meghaladja a 400 m²t, tekintettel arra, hogy a tervezett kereskedelmi egységek a kereskedelmi rendeltetésre önállóan –a repülőtér nyújtotta szolgáltatások nélkül- nem alkalmasak. [14] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében az elsőfokú ítélet hatályában fenntartását indítványozta. [15] Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy az Étv. 57/C. §
(1)bekezdésénekés az 57/F. §
(1)bekezdésének azon feltétele, hogy az átalakítással, bővítéssel az egyes kereskedelmi egységek bruttó alapterülete a bruttó 400 négyzetmétert meghaladja nem teljesült, ezért az Étv. 57/C. § és az 57/F. § alkalmazásának az ügyben nem volt helye. [16] Nézete szerint az elsőfokú bíróság jogszerűen járt el, amikor a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal perbeállítását mellőzte. A mellőzés alapjaként helyesen jelölte meg, hogy az alperesnek az Étv. 57/C. §-ában és 57/F. §-ában meghatározott rendeltetésmódosítási eljárást sem kellett volna lefolytatnia, és ennek keretében a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal megkeresése indokolatlan volt. Kúria VI.Kfv.37.576/2022/8-2 5 A Kúria döntése és jogi indokai [17] A felülvizsgálati kérelem alapos. [18] A Kúria a jogerős ítéletet a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 115. §
(2)bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 108. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem és az ellenkérelem keretei között vizsgálta felül. Ennek során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az eljárása során az ügy érdemére kiható és a felülvizsgálati eljárásban nem orvosolható eljárási jogszabálysértést követett el. [19] A Kp. 19. §
(4)bekezdése szerint több alperes együtt is perelhető, ha a közigazgatási tevékenységet együtt valósították meg, így különösen, ha az egyik közigazgatási tevékenysége a másiknak a keresetlevélben vitatott közigazgatási tevékenységén alapul, vagy megvalósításukra ugyanabban a megelőző eljárásban került sor. [20] A Kp. 25. §
(2)bekezdése alapján, ha a bíróság azt állapítja meg, hogy a pert további közigazgatási szerv ellen is meg kellett volna indítani, e közigazgatási szervet a keresetlevél közlésével perbe állítja. [21] Az 5/2015. Kormányrendelet 2. §
(1)bekezdése értelmében az építésügyi hatóság az Étv. 57/C. §
(1)bekezdésben foglalt esetben szakkérdés vizsgálata céljából megkeresi a Hajdú-Bihar-Megyei Kormányhivatal vezetőjét. [22] Az Étv 57/C. §
(1)bekezdés alapján az építési engedélyhez kötött építési tevékenységgel megvalósuló, 400 m2-nél nagyobb bruttó alapterületű kereskedelmi építmény építésének, átalakításának, valamint a 400 m2-t meghaladó bruttó alapterületre való bővítésének építésügyi hatósági engedélyezési eljárásában az országos illetékességgel eljáró Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal vezetője (a továbbiakban: Kormányhivatal) amennyiben annak törvényi és kormányrendeleti feltételei fennállnak - szakkérdésben nyilatkozik. A szakkérdésben született nyilatkozattól az építésügyi hatósági engedélyezési eljárás során hozott döntésben nem lehet eltérni. [23] Az Étv. 57/F. §
(2)bekezdése kimondja, hogy a rendeltetésmódosítási hatóság engedélye iránti eljárásban a Kormányhivatal szakkérdésben nyilatkozik. A nyilatkozat kialakítása során az 57/C. és 57/D. § rendelkezéseit kell alkalmazni. [24] A Kúria a rendelkezésre álló iratok alapján megállapította, hogy az alperesi határozat a Hajdú-Bihar-megyei Kormányhivatalnak - a Bizottság véleményét is tartalmazó szakkérdésben tett nyilatkozatában foglaltakon alapul, azaz a felperes kérelme tárgyában lényegében osztott döntés született. [25] Az Étv. 57/C. §
(1)bekezdés utolsó mondata kimondja, hogy a szakkérdésben hozott nyilatkozattól az építésügyi hatósági engedélyezési eljárás során hozott döntésben nem lehet eltérni. Ebből következően, még ha az Étv. nem is nevesíti szakhatóságként a szakkérdésben megkeresett Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatalt, de mivel kimondja, hogy annak a szakkérdésben tett nyilatkozatától nem lehet eltérni, a szakkérdésben tett nyilatkozatnak valójában ugyanolyan kötőereje van, mint a szakhatósági állásfoglalásnak. [26] A Kp. 19. §
(3)bekezdése azt kifejezetten lehetővé teszi, hogy a közigazgatási pert a hatóság és szakhatóság ellen, mint alperesi pertársak ellen együttesen indítsák meg. A felperes a keresetében vitatta ugyan a szakkérdésben tett nyilatkozatot, azonban a HajdúBihar Megyei Kormányhivatallal szemben a pert nem indította meg a pert. Kúria VI.Kfv.37.576/2022/8-2 6 [27] Ilyen esetben a bíróság számára a Kp. 25. §
(2)bekezdésből az következik, hogy az ő kompetenciájába tartozik annak eldöntése a keresetlevélben foglaltak alapján, hogy a jogvita a szakkérdésben nyilatkozatot adó közigazgatási szerv perben állása nélkül elbírálható-e. Mivel a felperes a keresetében kifejezetten vitatta a szakkérdésben tett nyilatkozatot, ezért az elsőfokú bíróság köteles lett volna a keresetlevél közlésével a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatalt perbe állítani. [28] A perbeállítás szükségessége nem függhet a bíróság érdemi döntésétől. A bíróság feladata a hatékony jogvédelem keretében, hogy mindazon közigazgatási szervek és személyek elfoglalják eljárásjogi pozíciójukat a perben, akiknek a részvétele nélkül a per nem bírálható el. [29] A fentiekre tekintettel a Kúria a Kp. 121. §
(1)bekezdés a) pontját alkalmazva a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította. [30] Az új eljárás során az elsőfokú bíróságnak a Hajdú-Bihar-Megyei Kormányhivatalt a Kp. 25. §
(2)bekezdése alapján perbe kell állítania és nyilatkoztatnia kell a szakkérdésben tett nyilatkozatát érintő kereseti kifogásokra, majd ezt követően kerül abba a helyzetbe, hogy a keresetről érdemben döntsön. A döntés elvi tartalma [31] Nem mellőzhető a rendeltetésmódosítási engedélyezési eljárásban szakkérdésben nyilatkozatot tevő hatóság perbe állítása, ha az alperes határozata a szakkérdésben tett kötelező nyilatkozaton alapul, és a felperes a szakkérdésben tett nyilatkozat tartalmát vitatja. Záró rész [32] A felülvizsgálati eljárásban felmerült költség megállapítása a Kp. 115. §
(2)bekezdése alapján alkalmazandó Kp.110. §
(3)bekezdésén alapul. A Kúria a felülvizsgálati perköltség összegét - felszámítás hiányában - a Kp. 35. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 82. §
(3)bekezdésére, valamint a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/
  1. (VIII. 22.) IM rendeletben foglaltakra is figyelemmel mérlegeléssel – a felperesi és az alperesi jogi képviselői által elvégzett munkát és annak színvonalát alapul véve – állapította meg. [33] A Kúria végzésével szembeni felülvizsgálat lehetőségét a Kp.
  2. § d) pontja zárja ki. [34] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a felek kérelmére, a Kp.
  3. §
(2)bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 107. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson bírálta el. Budapest,
  1. november
  2. Kúria VI.Kfv.37.576/2022/8-2 7 D. Vitál-Eigner Beáta sk. a tanács elnöke Dr. Rák-Fekete Edina sk. előadó bíró Dr. Kurucz Krisztina sk. bíró Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit sk. bíró Dr. Horváth Tamás sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.