← Magyarország

Bfv.81/2023/14 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Amennyiben a bíróság a tárgyalást vagy a nyilvános ülést oly módon tartja meg, hogy a jelenlét jogáról le nem mondott, terhére irányuló fellebbezéssel érintett terheltet a más ügyben történt letartóztatása ellenére nem a fogvatartást foganatosító büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka útján, hanem a lakcíméről idézi, és a terhelt részére a más ügyben elrendelt letartóztatása ellenére védőt nem rendel ki: feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértést valósít meg. A másodfokú bíróság ügydöntő határozatának hatályon kívül helyezése és új eljárásra utasítása esetén a Kúria, mint felülvizsgálatban eljáró bíróság által elrendelt letartóztatás a megismételt eljárásra utasított bíróságnak a megismételt eljárásban a tárgyalás előkészítése során hozott határozatáig tart. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.I.81/2023/

  1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Domonyai Alexa, a tanács elnöke Dr. Schmidt Péter, előadó bíró Dr. Gimesi Ágnes, bíró Dr. Kardos Andrea, bíró Dr. Tuba István Krisztián, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
  2. október
  3. Az ügy tárgya: testi sértés bűntette Terhelt(ek): Terhelt1 Elsőfok: Budapest Környéki Törvényszék, 10.B.104/2020/47., ítélet, tárgyalás,
  4. június
  5. Másodfok: Fővárosi Ítélőtábla, 2.Bf.286/2021/14., ítélet, nyilvános ülés,
  6. február
  7. Az indítvány előterjesztője: a terhelt Az indítvány iránya: hatályon kívül helyezés iránt Rendelkező rész A Kúria a testi sértés bűntette miatt Terhelt1 ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva, a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 2.Bf.286/2021/
  8. számú ítéletét hatályon kívül helyezi és a másodfokú bíróságot új eljárásra utasítja. A Kúria Terhelt1 (szül.: születési adatok) letartóztatását a Fővárosi Ítélőtáblának a megismételt eljárásban a tárgyalás előkészítése során hozott határozatáig, de legfeljebb a nem jogerősen kiszabott szabadságvesztés tartamáig elrendeli. A Kúria elrendeli a hatályon kívül helyezett ítélet alapján Terhelt1 terheltet terhelő 146.840 (száznegyvenhatezer-nyolcszáznegyven) forint bűnügyi költség címén esetlegesen befizetett összegnek a befizetéstől a visszatérítés időpontjáig eltelt időre számított mindenkori kamatával együtt történő visszatérítését. Kúria 1.Bfv.81/2023/14.1 2 A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás [1] I. A Budapest Környéki Törvényszék a
  9. június
  10. napján kihirdetett 10.B.104/2020/
  11. számú ítéletével Terhelt1 terheltet bűnösnek mondta ki testi sértés bűntettében [a Büntető Törvénykönyvről szóló
  12. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.)
  13. §

(1)bekezdés és
(8)bekezdés I. fordulat], ezért őt – mint visszaesőt – 3 év 6 hónap börtön fokozatú szabadságvesztésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte. Megállapította, hogy a terhelt nem bocsátható feltételes szabadságra. Rendelkezett a bűnjelekről és a terheltet kötelezte 146.840 forint bűnügyi költség megfizetésére. [2] A terhelt és védője felmentésért előterjesztett fellebbezése folytán eljáró Fővárosi Ítélőtábla a
  1. február
  2. napján tartott nyilvános ülésen meghozott 2.Bf.286/2021/
  3. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, a közügyektől eltiltást mellékbüntetésként tekintette kiszabottnak, a bűnjelként kezelt adatrögzítő és talajminta lefoglalását megszüntette, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. [3] II. A bíróság jogerős, vádról rendelkező ügydöntő határozat ellen a terhelt nyújtott be felülvizsgálati indítványt, amelyben a másodfokú ítélet hatályon kívül helyezését és a megismételt másodfokú bírósági eljárás lefolytatását indítványozta. Előadta, hogy a másodfokú nyilvános ülésen részt kívánt venni, a bírósági idézéséről őt a büntetésvégrehajtási intézet nem értesítette és nem is állították elő a nyilvános ülésre. Hangsúlyozta, hogy saját védelmében fel kívánt szólalni, ezt önhibáján kívüli okból nem tehette meg, így olyan hiba valósult meg, amely sérti a tisztességes eljáráshoz való jogát, és amely csakis a másodfokú ítélet hatályon kívül helyezésével orvosolható. Kérte továbbá a szabadságvesztés büntetése félbeszakítását és szabadlábra helyezését a megismételt másodfokú eljárásig. [4] A Legfőbb Ügyészség BF.273/2023/
  4. számú átiratában a terhelt felülvizsgálati indítványát alaposnak tartotta. Kifejtette, hogy a másodfokú eljárásban a védő nyilvános ülés kitűzését kérte, erre figyelemmel a másodfokú bíróság
  5. október
  6. napján meghozott végzésével
  7. február
  8. napjára nyilvános ülést tűzött ki, amelyre idézni rendelte a terheltet és védőjét, értesíteni rendelte a sértettet, valamint a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészséget. [5] A terhelt részére szóló idézést a lakcímén élettársa
  9. október
  10. napján vette át, így azt szabályszerűen kézbesítettnek kellett tekinteni. Az ítélőtábla tisztviselője által
  11. január
  12. napján készített 13-I. sorszámú hivatalos feljegyzés alapján a Fővárosi BV. Intézet Nyilvántartási Osztályától kapott tájékoztatás szerint a terhelt
  13. január
  14. napjától a Közép-Dunántúli Országos BV. Intézet Székesfehérvári Objektumában volt letartóztatásban. Utalt rá, hogy az ítélőtábla által
  15. február
  16. napján megtartott nyilvános ülésről készült
  17. sorszámú jegyzőkönyvből megállapíthatóan a tanács elnöke ismertette a hivatalos feljegyzést, amely szerint a terhelt kényszerintézkedés hatálya alatt áll. A nyilvános ülésen a védő elmondta, hogy az alkalmazott ügyvédnek, ügyvéd1nak január
  18. napján a terhelt úgy nyilatkozott, hogy a nyilvános ülésen nem kíván részt venni, mindezek alapján pedig a tanács elnöke megállapította, hogy a nyilvános ülés megtartásának törvényi akadálya nincs. Kiemelte a Legfőbb Ügyészség, hogy az ily módon a terhelt részvétele nélkül megtartott nyilvános ülésen hozta meg a Fővárosi Ítélőtábla a 2.Bf.286/2021/
  19. számú ítéletét. Hivatkozott rá, hogy a Székesfehérvári Járásbíróság a 8.Bny.63/2022/
  20. számú,
  21. január
  22. napján meghozott határozatával az elsőfokú bíróságnak a tárgyalás előkészítése során hozandó határozatáig, de legfeljebb
  23. február
  24. napjáig elrendelte a terhelt letartóztatását, amelyet a büntetőeljárásról szóló
  25. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.)
  26. §
(1)bekezdése alapján a fellebbezésekre tekintet nélkül végre kellett hajtani. A jelen Kúria 1.Bfv.81/2023/14.1 3 ügyben az elsőfokú ítélettel kiszabott 3 év 6 hónap börtön fokozatú szabadságvesztés foganatba vételéről szóló értesítésből megállapíthatóan a folyamatos fogvatartás kezdete a terhelt tekintetében
  1. január
  2. napja, míg a szabadságvesztés kezdő időpontja
  3. február
  4. napja. A Legfőbb Ügyészség álláspontja szerint egyértelműen megállapítható, hogy a másodfokú nyilvános ülés időpontjában a terhelt fogvatartásban volt. Hivatkozott a Be.
  5. §
(6)bekezdésére, mely szerint, ha a címzett fogva van, részére az ügyiratot a fogvatartást végrehajtó intézet parancsnoka útján kell kézbesíteni, ebből pedig az következik, hogy a terhelt részére szabályszerűen, postai úton kézbesített és az élettársa által átvett nyilvános ülésre szóló idézés jelentőségét veszítette akkor, amikor az ítélőtábla – már a nyilvános ülés határnapját megelőzően – hivatalos tudomást szerzett arról, hogy a terheltet bv. intézetben tartják fogva. Kifejtette, hogy erre tekintettel a másodfokú bíróság nem elégedhetett volna meg a védő azon szóbeli tájékoztatásával, hogy a terhelt a nyilvános ülésen nem kíván részt venni, a terheltet ugyanis a bv. intézet parancsnoka útján szabályszerűen idéznie kellett volna. Hivatkozott a BH 2013.209. számú határozatra, melyre tekintettel ez az eljárásjogi szabálysértés megalapozza a Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontja szerinti felülvizsgálati okot. [6] A Legfőbb Ügyészség mindezek alapján indítványozta, hogy a Kúria a Be. 660. §
(1)bekezdése szerinti tanácsülésen, a Be. 663. §
(2)bekezdése, valamint a
(4)bekezdés a) pontja alapján a Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.286/2021/
  1. számú ítéletét helyezze hatályon kívül, és a másodfokú bíróságot utasítsa új eljárásra. Indítványozta továbbá, hogy a Kúria a Be.
  2. §
(5)bekezdése szerint, a Be.
  1. §-a és
  2. §
(4)bekezdése alapján a terhelt letartóztatását a Be. 276. §
(2)bekezdés
  1. c)pont
  2. ca)és
  3. cb)alpontjában foglalt okból rendelje el a másodfokú bíróságnak a megismételt eljárásban a tárgyalás előkészítése során hozott határozatáig. A terhelttel szemben több eljárás is folyamatban van; büntetett előéletére, valamint a büntetőeljárások hatálya alatti újabb szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény elkövetésére figyelemmel megalapozottan feltehető, hogy a szabadon hagyása esetén szabadságvesztéssel büntetendő újabb bűncselekményt követne el. A Legfőbb Ügyészség hivatkozott arra, hogy a terheltet a jelen ügyben 2019. március 12. napján történt gyanúsítotti kihallgatását követően elkövetett újabb, szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény miatt három ügyben is gyanúsítottként hallgatták ki és vele szemben vádat is emeltek, mindezek alapján álláspontja szerint a letartóztatásnál enyhébb, személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés elrendelésére a Be. 277. §
(4)bekezdés e) pontjára figyelemmel nincs lehetőség. [7] A terhelt felülvizsgálati indítványa későbbi kiegészítésében a büntetése félbeszakítását és szabadlábra helyezését kérte a felülvizsgálati indítványában előterjesztettekkel egyezően. Hivatkozott arra, hogy jelen ügyben a büntetését már 1 év 6 hónapja tölti, amely őt, élettársát és három kiskorú gyermeküket megviseli, élettársa egészségügyi problémákkal küzd. Hivatkozott arra, hogy az ellene folyó eljárások során mindig együttműködő és közreműködő volt, továbbá, hogy jelen ügyben előzetes fogvatartás alatt nem állt. Lakóhelyéhez kötött – akár nyomkövetővel biztosított – bűnügyi felügyelete esetén biztosított lenne a családi és az ő megélhetése. [8] A terhelt védője az észrevétel előterjesztésére nyitva álló határidő elmulasztása kapcsán előterjesztett igazolási kérelmét követően beadványában kifejtette, hogy a Legfőbb Ügyészség átiratában foglaltakkal egyetért, hivatkozott a BH 2020.292. számú eseti döntésre is. Hangsúlyozta, hogy a másodfokú bíróság már a nyilvános ülést megelőzően tudomással bírt a terhelt magatartásáról, ezért – a Be. 115. §
(1)bekezdése és 131. §
(6)bekezdése alapján – a terheltet a fogvatartást végrehajtó intézet parancsnoka útján kellett volna megidézni és intézkedni kellett volna az átkísérése iránt. A Be. 648. § b) pontjára, a 649. §
(2)bekezdés d) pontját és a 608. §
(1)bekezdés d) pontjára figyelemmel abszolút eljárási Kúria 1.Bfv.81/2023/14.1 4 szabálysértés történt, mert a nyilvános ülést olyan személy távollétében tartották meg, akinek a részvétele kötelező lett volna. [9] Mindezek alapján indítványozta a másodfokú ítélet hatályon kívül helyezését és a másodfokú eljárás megismétlését. Indítványozta továbbá, hogy a Kúria a Be. 659. §
(7)bekezdése alapján a terhelt szabadságvesztés büntetésének végrehajtását a megismételt másodfokú eljárás jogerős befejezéséig szakítsa félbe. Hivatkozott arra, hogy a terhelt élettársának egészsége megromlott, egyedül neveli három gyermekét, melyre testi és lelki okokból sem képes már megfelelően. Hivatkozott arra, hogy szabadulása esetén a terhelt testvére mellett állást kapna, így a család megélhetése biztosított lenne. Beadványához a terhelt egészségügyi problémáit bemutató leleteket és egy munkáltatói szándéknyilatkozatot csatolt. [10] III. A terhelt felülvizsgálati indítványa a Legfőbb Ügyészség átiratában foglalt indokok és tények alapján megalapozott. [11] A Be. 648. § b) pontja szerint felülvizsgálatnak a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen eljárási szabálysértés miatt is van helye. [12] A Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontjára figyelemmel eljárási szabálysértés miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a határozatát a 608. §
(1)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg. A Be. 608. §
(1)bekezdés d) pontja alapján hatályon kívül helyezési ok, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező. [13] A Be. 428. §
(1)bekezdésére figyelemmel, a vádlott jelenléte a tárgyaláson kötelező, ha a tárgyaláson való jelenlét jogáról a 430. §
(1)bekezdése szerint nem mondott le, illetve, ha ennek ellenére a bíróság a tárgyaláson való jelenlétre kötelezi. [14] A Be. 425. §
(3)bekezdése alapján a nyilvános ülésre az e törvényben meghatározott eltérésekkel a tárgyalásra vonatkozó rendelkezések az irányadók. [15] A Be. 651. §
(2)bekezdés b) pontja szerint saját javára a terhelt is terjeszthet elő felülvizsgálati indítványt. A Be.
  1. § 4) pontjára figyelemmel a terhelt javára szóló felülvizsgálati indítvány benyújtása nincs határidőhöz kötve. [16] A Kúria az 1/
  2. számú Büntető jogegységi határozatában kimondta, hogy az eljárási szabálysértés [Be.
  3. §
(2)bekezdés] miatt előterjesztett felülvizsgálati indítványnak nincs iránya. [17] A Kúria az ügy iratai alapján megállapította, hogy a Legfőbb Ügyészség átiratában foglaltak helytállóak. [18] A Fővárosi Ítélőtábla tanácselnöke a 2.Bf.286/2021/
  1. számú,
  2. október
  3. napján kelt intézkedésével elrendelte a
  4. február
  5. napjára kitűzött tanácsülésről a vádlott, a védő és a fellebbviteli főügyészség értesítését. A meghatalmazott védő
  6. október
  7. napján elektronikus úton indítványt terjesztett elő nyilvános ülés kitűzésére, erre figyelemmel a másodfokú tanács elnöke a
  8. sorszámú,
  9. október
  10. napján meghozott végzésével
  11. február
  12. napjára nyilvános ülést tűzött ki, amelyre idézni rendelte a terheltet és védőjét, értesíteni rendelte a sértettet, valamint a fellebbviteli főügyészséget. [19] A terhelt részére szóló idézést a lakcímén élettársa
  13. október
  14. napján vette át, az szabályszerűen kézbesítettnek volt tekinthető. Szabályszerűen megtörtént a védő idézése, valamint az ügyészség és a sértett értesítése is. Az iratok alapján azonban megállapítható, hogy az ítélőtábla tisztviselője által
  15. január
  16. napján készített 13-I. sorszámú hivatalos feljegyzés már tartalmazza azt, hogy a Fővárosi BV. Intézet Nyilvántartási Osztályától kapott tájékoztatás szerint a terhelt
  17. január
  18. napjától a Közép-Dunántúli Országos BV. Intézet Székesfehérvári Objektumában letartóztatásban volt. A másodfokú bíróság által
  19. Kúria 1.Bfv.81/2023/14.1 5 február
  20. napján megtartott nyilvános ülésről készült
  21. sorszámú jegyzőkönyvből megállapítható, hogy a tanács elnöke ismertette ezt a hivatalos feljegyzést, így tudomása volt arról, hogy a terhelt személyi szabadságot elvonó kényszerintézkedés hatálya alatt áll. A tanács elnöke ugyanakkor a védő nyilatkozata alapján azt állapította meg, hogy a nyilvános ülés megtartásának törvényi akadálya nincs, mert a védő tájékoztatása szerint a terhelt úgy nyilatkozott, hogy a nyilvános ülésen nem kíván részt venni. A Fővárosi Ítélőtábla ezt követően a megtartott nyilvános ülésen hozta meg az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztató jogerős ügydöntő határozatát. [20] Megállapítható, hogy a terhelt a Székesfehérvári Járásbíróság 8.Bny.63/2022/
  22. számú,
  23. január
  24. napján meghozott határozatára figyelemmel a másodfokú nyilvános ülés időpontjában fogva volt:
  25. január
  26. napjától kezdődően először letartóztatást, majd
  27. február
  28. napjától jelen ügyben kiszabott szabadságvesztés büntetését töltötte. [21] Mindezek alapján kétségtelen, hogy a másodfokú bíróság által megtartott nyilvános ülés időpontjában a terhelt a másodfokú bíróság által tudottan fogva volt. [22] A Be.
  29. §
(1)bekezdése szerint a bíróság az ügy iratát postai úton is kézbesítheti a címzett részére. A Be. 131. §
(6)bekezdésére figyelemmel ugyanakkor, ha a címzett fogva van, részére az ügyiratot a fogvatartást végrehajtó intézet parancsnoka útján kell kézbesíteni. [23] A Be. 598. §
(2)bekezdése szerint a másodfokú bíróság tanácsülésen határoz akkor is, ha az ítélet ellen a vádlott terhére nem jelentettek be fellebbezést és a tényállás megalapozott, vagy a vádlott terhére bejelentett fellebbezés kizárólag az 583. §
(3)bekezdés
  1. a)vagy
  2. c)pontján alapszik és nyilvános ülés vagy tárgyalás kitűzését az ügyészség, a vádlott, a védő vagy a fellebbező nem indítványozza. [24] A Be. 599. §
(1)bekezdése értelmében a másodfokú bíróság a fellebbezés elintézésére nyilvános ülést tart, kivéve, ha az ügy tanácsülésen intézhető el, vagy tárgyalást kell tartani. [25] A Be. 599. §
(4)bekezdése alapján a nyilvános ülésen az ügyész és – a
(2)bekezdés b) pontjában meghatározott eseten kívül (ha a büntetéskiszabási körülmények további tisztázása érdekében a vádlott meghallgatása nem szükséges) – a vádlott jelenléte nem kötelező. [26] A Be. 599. §
(5)bekezdése értelmében a fellebbezés a szabályszerűen idézett vádlott távollétében akkor is elbírálható, ha a nyilvános ülés eredményeként megállapítható, hogy a meghallgatása nem szükséges. [27] A Kúria a BH 2020.
  1. számon közzétett döntésében megállapította, amennyiben a bíróság a tárgyalást vagy a nyilvános ülést oly módon tartja meg, hogy a jelenlét jogáról le nem mondott, terhére irányuló fellebbezéssel érintett terheltet a más ügyben történt letartóztatása ellenére nem a fogvatartást foganatosító büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka útján, hanem a lakcíméről idézi, és a terhelt részére a más ügyben elrendelt letartóztatása ellenére védőt nem rendel ki: feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértést valósít meg. A hivatkozott döntés alapjául szolgáló ügyben jelen esettel egyezően a másodfokú bíróság úgy tartott nyilvános ülést, hogy a terhelt más ügyben letartóztatásban volt, ugyanakkor korábban idézése a lakcíméről szabályszerű kézbesítést követően érkezett vissza. [28] A Kúria a hivatkozott határozatban kimondta, hogy a Be.
  2. §
(1)bekezdésére és 131. §
(6)bekezdésére figyelemmel, ha a címzett fogva van, részére az ügyiratot a fogvatartást végrehajtó intézet parancsnoka útján kell kézbesíteni; a címzett fogvatartása esetén a bíróságnak az idézéssel és az értesítéssel egyidejűleg intézkednie kell a címzett átkísérése iránt. Arra figyelemmel, hogy a terhelt fogva volt és ezért őt a fogvatartást végrehajtó intézet parancsnoka útján kellett volna megidézni, a lakcímére kézbesítés nem volt Kúria 1.Bfv.81/2023/14.1 6 szabályszerű. A másodfokú nyilvános ülés pedig csak akkor tartható meg a terhelt távollétében egyéb feltételek fennállása mellett, ha azon a terhelt szabályszerű idézés ellenére nem jelenik meg. [29] A Kúria a BH 2013.
  1. számon közzétett döntésében lényegében ezen elvek alapján egyezően állapította meg, hogy a másodfokú bíróság a fellebbezés elintézésére kitűzött nyilvános ülést nem tarthatja meg a megidézett vádlott távollétében, ha a vádlott a nyilvános ülésre szóló idézést lakóhelyén átvette ugyan, de másnap – más ügyben – őrizetbe vették, majd letartóztatását rendelték el, amelyet a nyilvános ülés időpontjában és folyamatosan töltött, és e tényekről a másodfokon eljáró bíróságnak mindvégig hivatalos tudomása volt. A másodfokú bíróság előtt a terhelt fogvatartásának ténye ismert volt, ezért mulasztott, amikor a terheltet csupán a lakcíméről idézte, és a fogvatartást foganatosító bv. intézet parancsnoka útján előállítása iránt nem intézkedett. A terhelt idézése így szabályszerűnek nem tekinthető, és jogkövetkezményei nem alkalmazhatók. A nyilvános ülés terhelt távollétében történő megtartása feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértést valósít meg, mert a bíróság a nyilvános ülést olyan személy távollétében tartotta meg, akinek a részvétele a törvény értelmében kötelező. Mindez a jelenlegi büntetőeljárási törvény szabályozása alapján is megállapítható. [30] A nyilvános ülés megtartása ebben az esetben akkor is a határozat feltétlen hatályon kívül helyezéséhez vezet, ha az előállítás meg nem történte a bíróságnak nem felróható (BH 2022.40.). [31] Mindebből egyértelműen következik, hogy a másodfokú nyilvános ülés megtartására és az elsőfokú ítélet felülbírálatára olyan személy távollétében került sor, akinek a részvétele azon kötelező lett volna, erre figyelemmel a Be.
  2. §
(1)bekezdés d) pontja szerinti feltétlen eljárási szabálysértés, ebből következően pedig a Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontja szerinti felülvizsgálati ok megvalósult. [32] IV. A Kúria ezért a felülvizsgálati indítványnak helyt adott, a Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.286/2021/14. számú ítéletét a Be. 663. §
(2)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és a másodfokú bíróságot új eljárásra utasította. [33] A Kúria megállapította, hogy a Legfőbb Ügyészség indítványa a terhelt letartóztatásának elrendelésére alapos. [34] A Be. 663. §
(5)bekezdése szerint, ha a Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot hatályon kívül helyezi, és a terhelt fogva van, a fogvatartás kérdésében határoz. [35] A felülvizsgálati eljárás visszautaló szabálya miatt jelen esetben is irányadó Be.
  1. §-ára figyelemmel, a jelen ügyben a másodfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezése esetén a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedésről a hatályon kívül helyező végzésben kell határoznia a Kúriának. Ebben az esetben a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedést a megismételt eljárásra utasított bíróságnak a
  2. §
(4)bekezdésére, illetve 301. §
(2)bekezdésére figyelemmel, a 240. §
(4)bekezdése szerinti döntéséig, vagy fellebbezés esetén a fellebbezést elbíráló bíróság 630. §
(5)bekezdése szerinti döntéséig kell fenntartani. [36] A Be. 290. §
(4)bekezdése alapján az elsőfokú vagy a másodfokú bíróság ügydöntő határozatának hatályon kívül helyezése és új eljárásra utasítása esetén a másodfokú vagy a harmadfokú bíróság által elrendelt vagy fenntartott távoltartás, illetve bűnügyi felügyelet a megismételt eljárásra utasított bíróságnak a megismételt eljárásban a tárgyalás előkészítése során hozott határozatáig, vagy fellebbezés esetén a fellebbezés elbírálására jogosult bíróság 630. §
(5)bekezdése szerinti döntéséig tart. Kúria 1.Bfv.81/2023/14.1 7 [37] Megállapítható, hogy a terhelttel szemben a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés általános feltétele a Be. 276. §
(1)bekezdés
  1. a)pont II. fordulata és
  2. b)pontja alapján fennáll; valamint fennáll a 276. §
(2)bekezdés
  1. c)pont
  2. ca)és
  3. cb)alpontjában írt különös feltétele is. Jelen ügyben a terheltet a gyanúsítotti kihallgatását követően elkövetett újabb szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény miatt gyanúsítottként hallgatták ki, emellett a büntetett előéletének adataira figyelemmel megalapozottan feltehető, hogy az eljárás tárgyához hasonló szabadságvesztéssel büntetendő újabb bűncselekményt követne el. [38] A jelen ügyben hatályon kívül helyezett ítélet meghozatalát követően a Pesti Központi Kerületi Bíróság 6.B.21.116/2018/166. számú, 2022. április 29. napján jogerőre emelkedett ítéletével garázdaság bűntette miatt közérdekű munka büntetésre ítélte. A Ráckevei Járási Ügyészség B.366/2018. számú vádemelése folytán a Ráckevei Járásbíróság 2023. március 20. napján 40.B.51/2020/309. számú, nem jogerős ítéletével a terheltet garázdaság bűntette miatt, mint visszaesőt 1 év 8 hónap szabadságvesztés büntetésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. A Székesfehérvári Járási Ügyészség 2023. február 17. napján B.4591/2021/2007. számon történő vádemelése alapján jelenleg a Székesfehérvári Járásbíróságon B.71/2023. számon van ellene eljárás folyamatban. A Ráckevei Járási Ügyészség 2022. november 14. napján B.172/2021. számon emelt vádat lopás bűntette miatt a Ráckevei Járásbíróságon, itt 45.B.75/2022. számon indult eljárás. A Ráckevei Járási Ügyészség B.83/2022. számon járművezetés az eltiltás hatálya alatt bűntette miatt emelt vádat 2022. augusztus 22. napján, mely alapján a Ráckevei Járásbíróság 45.B.49/2022. számon indult büntetőeljárás. [39] A terhelt büntetett előéletére, a büntetőeljárás hatálya alatti elkövetésére figyelemmel megalapozottan feltehető, hogy szabadlábon hagyása esetén újabb szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekményt követne el. Emellett megállapítható az is, hogy a jelen ügyben 2019. március 12. napján történt gyanúsítotti kihallgatását követően elkövetett újabb, szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény miatt három ügyben is gyanúsítottként hallgatták ki és vele szemben vádat is emeltek. [40] A Be. 277. §
(4)bekezdés e) pontjára figyelemmel a terhelt büntetőeljárás előtt és eljárás során tanúsított ezen magatartására figyelemmel, a bűnismétlés megakadályozása érdekében szükséges a letartóztatás elrendelése, mert a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedéssel elérni kívánt cél bűnügyi felügyelettel nem biztosítható. [41] A Kúria végzése ellen a Be. 6. §
(4)bekezdése értelmében fellebbezésnek, a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pontja értelmében pedig felülvizsgálatnak nincs helye. [42] A Kúria a Be. 650. §
(1)bekezdés a) pontjára és
(4)bekezdésére figyelemmel, a 857. §
(1)bekezdés c) pontja alapján elrendelte a hatályon kívül helyezett jogerős ügydöntő határozatban megállapított terheltet terhelő bűnügyi költség összegének – annak esetleges megfizetése esetén a terheltnek történő – visszatérítését. Budapest,
  1. október
  2. Dr. Domonyai Alexa s.k. a tanács elnöke, Dr. Schmidt Péter s.k. előadó bíró, Dr. Gimesi Ágnes s.k. bíró, Dr. Kardos Andrea s.k. bíró, Dr. Tuba István Krisztián s.k. bíró Kúria 1.Bfv.81/2023/14.1 8 A Kúria Bfv.I.81/2023/
  3. számú végzése
  4. október
  5. napján véglegessé vált. Dr. Domonyai Alexa s.k. a tanács elnöke

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.