← Magyarország

Kfv.37121/2025/5 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A felülvizsgálati kérelmet a Kúria visszautasítja, ha a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél - hiánypótlásra felhívás és részletes tájékoztatás ellenére - nem gondoskodik a jogi képviseletéről. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.I.37.121/2025/

  1. A tanács tagjai: Dr. Tóth Kincső a tanács elnöke Dr. Figula Ildikó előadó bíró Dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit bíró Dr. Hajnal Péter bíró Dr. Heinemann Csilla bíró A felperes: felperes (cím1) Az alperes: Vas Vármegyei Kormányhivatal Kőszegi Járási Hivatal (9730 Kőszeg, Jurasics tér 5.) Az alperes képviselője: Dr. Sztankovics Koletta hivatali főtanácsos A jogvita tárgya: gyámhatósági ügyben hozott határozat jogszerűsége vizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes A felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat: a Győri Törvényszék 11.K.700.533/2024/
  2. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmét visszautasítja. Kúria I.Kfv.37.121/2025/5 2 A végzés ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes kérelmet terjesztett elő kk. egyéb érdekelt1 unokájával való kapcsolattartásának
  3. március
  4. napján 16 órától
  5. március
  6. napján 18 óráig az elvitel jogával történő engedélyezése iránt, amely kérelmet az alperes
  7. március
  8. napján kelt VA-03/HGY/9-81/
  9. számú határozattal elutasította. A döntés indokolása szerint a kérelem elutasítására azért került sor, mert az alperes a nagyszülőnek a gyermekkel való kapcsolattartási jogát a
  10. december
  11. napján kelt VA-03/HGY/9-328/
  12. számú határozatával megvonta. [2] A felperes a határozattal szemben keresetet terjesztett elő, amelyben annak hatályon kívül helyezését, jogsérelmeinek orvoslását kérte. [3] Az alperes védiratában elsődlegesen a keresetlevél visszautasítását kérte a közigazgatási perrendtartásról szóló
  13. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
  14. §

(1)bekezdésének k) pontja alapján figyelemmel arra, hogy a felperes keresetindítási határidőben nem jelölte meg a közigazgatási tevékenységgel okozott jogsérelmet, másodlagosan amennyiben a bíróság a keresetlevelet nem utasítaná vissza - a határozatában szereplő indokai fenntartásával a kereset elutasítását kérte. A jogerős ítélet [4] A Győri Törvényszék a
  1. november
  2. napján meghozott 11.K.700.533/2024/
  3. számú jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Megállapította, hogy a keresetlevél visszautasításának nem volt helye, ezért az alperes határozatát a kereseti kérelem korlátai között érdemben vizsgálta, és megállapította, hogy az nem jogszabálysértő, ezért a felperes keresetét a közigazgatási perrendtartásról szóló
  4. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
  5. §
(1)bekezdés a) pontja alapján elutasította. A felülvizsgálati kérelem és a Kúria hiánypótlása [5] A felperes
  1. december
  2. napján felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő a jogerős ítélet ellen, kérelmét postai úton, a Győri Törvényszéknél nyújtotta be, személyesen, jogi képviselő nélkül eljárva. Kúria I.Kfv.37.121/2025/5 3 [6] A Kúria a
  3. február
  4. napján kelt, Kfv/
  5. sorszámú végzésében tájékoztatta a felperest arról, hogy a Kúria előtt a jogi képviselet a Kp.
  6. §
(1)bekezdésének a) pontja értelmében kötelező, és erre tekintettel felhívta, hogy a felülvizsgálati eljárásra szóló meghatalmazással rendelkező ügyvédje vagy pártfogó ügyvédje által készített és ellenjegyzésével ellátott felülvizsgálati kérelmet a polgári perrendtartásról szóló
  1. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
  2. §-nak megfelelő meghatalmazást csatolva, jogszabálysértés megjelölése mellett, a Kp.
  3. §-a szerinti tartalommal terjessze elő. A tájékoztatás kiterjedt arra is, hogy a jogi képviselet nélkül eljáró fél cselekménye hatálytalan. [7] A Kúria emellett a végzésben részletesen tájékoztatta a felperest a jogi segítségnyújtásról szóló 2003.évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Jst.)
  4. §-a szerinti pártfogó ügyvédi képviselet lehetőségéről, továbbá arról, hogy a félnek a Jst.-ben meghatározott támogatások iránti kérelmet hol és milyen módon lehet előterjesztenie. [8] A felperes a részére postai úton megküldött hiánypótlásra felhívó végzést
  5. február
  6. napján vette át, azonban a hiánypótlási felhívásnak a mai napig nem tett eleget. A Kúria döntése és jogi indokai [9] A felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálására - a következők miatt - nincs törvényes lehetőség. [10] A Kp.
  7. §
(1)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelmet jogi képviselővel eljárva kell az elsőfokú határozatot hozó bíróságnál a jogerős határozat közlésétől számított 30 napon belül benyújtani. A Kp. 27. §
(1)bekezdés a) pontja alapján a Kúria előtti eljárásokban a jogi képviselet kötelező. [11] A Kúria joggyakorlata egységes abban, hogy a felülvizsgálati kérelem jogi képviselő nélküli előterjesztése során bár hiánypótlásnak helye van, annak nem teljesítése a felülvizsgálati kérelem visszautasítását eredményezi (Kúria Kfv.37.565/2022/7., Kfv.37.575/2022/4. számú határozatok). [12] A Kp. 115. §
(2)bekezdése és 99. §
(3)bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 48. §
(1)bekezdés j) pontja szerint a bíróság a felülvizsgálati kérelmet visszautasítja, ha a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél a hiánypótlási felhívás teljesítésére rendelkezésre álló határidőben a felülvizsgálati kérelmet nem, vagy újból hiányosan nyújtja be, és emiatt a felülvizsgálati kérelem nem elbírálható. [13] A Kúria a jogszabályban előírt kötelező jogi képviselet miatt a jogi képviselő közreműködésétől nem tekinthetett el. [14] A Kúria megjegyzi, hogy a hiánypótlási felhívást tartalmazó végzés közlését követően a felperes részéről jogi képviselő nélkül benyújtott beadványokat nem tudta figyelembe venni azok hatálytalansága miatt. A 2025. február 24. napján személyesen, jogi képviselő nélkül, email útján előterjesztett Kfv/3. beadványt a felperes a Vas Megyei Kormányhivatalnak címezte, amelyben jogi segítségnyújtási támogatást, illetve pártfogó ügyvéd kirendelését kérte, a 2025. március 10-én érkezett Kfv/4. sorszám alatti beadványban az alperes és a bíróság jogsértő eljárására hivatkozott. A beadványok azonban a Kp. 27. §
(4)bekezdése folytán alkalmazandó, a Pp. 74. §
(1)bekezdés rendelkezésére tekintettel hatálytalanok, így az abban foglaltakat a Kúriának vizsgálnia nem kellett. [15] A felperes a felülvizsgálati eljárásban jogi képviseletéről felhívás ellenére nem gondoskodott, jogi képviselője útján felülvizsgálati kérelmet nem terjesztett elő, ezért a Kúria Kúria I.Kfv.37.121/2025/5 4 a kötelező jogi képviselet ellenére jogi képviselő mellőzésével benyújtott felülvizsgálati kérelmet a Kp. 115. §
(2)bekezdése és 99. §
(3)bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 48. §
(1)bekezdés j) pontja alapján visszautasította. A döntés elvi tartalma [16] A felülvizsgálati kérelmet a Kúria visszautasítja, ha a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél - hiánypótlásra felhívás és részletes tájékoztatás ellenére - nem gondoskodik a jogi képviseletéről. Záró rész [17] A Kúria a felülvizsgálati kérelem visszautasításáról a Kp. 117. §
(2)bekezdése alapján tanácsban, tárgyaláson kívül, indokolt végzésben határozott. [18] A felülvizsgálati eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés
  1. a)pontja alapján illetékmentes, ezért a Kúriának az illeték megfizetéséről rendelkeznie nem kellett. [19] A végzés ellen a további felülvizsgálatot a Kp. 116. §
  2. d)pontjában foglalt rendelkezés zárja ki. Budapest, 2025. március 27. Dr. Tóth Kincső s.k. a tanács elnöke, Dr. Figula Ildikó s.k. előadó bíró, Dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit s.k. bíró, Dr. Hajnal Péter s.k. bíró, Dr. Heinemann Csilla s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.