← Magyarország

Pf.20508/2024/3 – Fővárosi Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: Tisztességtelen szerződési feltétel érvénytelensége. Fővárosi Ítélőtábla Az ügy száma: 4.Pf.20.508/2024/

  1. A felperes: Az Felperes A felperes képviselője: Fővárosi Fellebbviteli FőFelperesség felperes címe Az alperes: Alperes alperes címe Az alperes képviselője: ügyvéd neve1 MBA Ügyvédi Iroda (ügyintéző: ügyvéd neve1 ügyvéd) ügyvéd címe1) A per tárgya: tisztességtelen szerződési feltételek érvénytelenségének megállapítása Az elsőfokú bíróság: Fővárosi Törvényszék A fellebbezéssel támadott határozat száma: 15.G.42.252/2021/18-I. A fellebbezést benyújtó fél: alperes Ítélet Fővárosi Ítélőtábla 4.Pf.20.508/2024/3 2 A Fővárosi Ítélőtábla az alperes által alkalmazott, a Bérleti szerződés blankettához tartozó Általános Szerződési Feltételek megnevezésű blanketta 3.2 pont
  2. mondata érvénytelenségének megállapítása tekintetében helybenhagyja, az alperes kereseti illetékfizetési kötelezettségének mértékét 25.000 (huszonötezer) forintra leszállítja azzal, hogy ezen összeget a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlájára kell teljesítenie e határozat meghozatalának napjától számított 60 napon belül; megállapítja, hogy a további 11.000 (tizenegyezer) forint le nem rótt kereseti illeték az állam terhén marad. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg az állam javára 88.500 (nyolcvannyolcezer-ötszáz) forint együttes fellebbezési és felülvizsgálati eljárási részilletéket, melyet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlájára kell teljesítenie e határozat meghozatalának napjától számított 60 napon belül; megállapítja, hogy a további 29.500 (huszonkilencezer-ötszáz) forint le nem rótt fellebbezési és felülvizsgálati részilleték az állam terhén marad. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás [1] A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes által alkalmazott Bérleti szerződés megnevezésű blanketta szerződéshez tartozó Általános Szerződési Feltételek megnevezésű blanketta (ÁSZF), a Bérleti szerződés elnevezésű blanketta, továbbá az Adásvételi szerződés használt termék, helyszíni adásvétel, helyszíni átvétel, valamint az Adásvételi szerződés új termék, készleten lévő termék, helyszíni adásvétel, helyszíni fizetés, helyszíni átvétel című blanketta keresetben megjelölt rendelkezései az alperessel szerződő valamennyi fogyasztóra kiterjedő hatállyal érvénytelenek azzal, hogy az érvénytelenség megállapítása nem érinti azokat a szerződéseket, melyeket a megtámadásig már teljesítettek. Kérte a bíróság által megállapított tartalmú közlemény alperes saját költségén történő közzétételére kötelezését, valamint az alperest perköltségben marasztalni. Így többek között kérte a
  3. május
  4. napjától hatályos „Általános Szerződési Felételek” (ÁSZF) 3.
  5. pontjának
  6. mondatában foglalt alábbi szövegrész érvénytelenségének megállapítását is: „Ha a rendezvény a Szerződésben meghatározott dátumát megelőző 14., azaz tizennegyedik napig nem, vagy hiányosan adja meg a méretadatokat, úgy a Csoportos szerződés azon alanya – akit illetően nem kerültek a méretadatok maradéktalanul megadásra – a szerződésszegésre való tekintettel szerződésszegési kötbér címen a Bérleti Díj Hátralék nettó összegének megfelelő összegre jogosult az Alperes.” [2] A felperes e pont vonatkozásában azt állította, hogy a Ptk. 6:
  7. §

(1)bekezdés c) pontja értelmében a feltétel tisztességtelen, mert bár az alperes a fogyasztó méreteit ismeri és Fővárosi Ítélőtábla 4.Pf.20.508/2024/3 3 ezért a ruha rendelkezésre bocsájtásának nem lenne akadálya, mégis az alperes a saját nem teljesítése jogszerűségének megállapítása mellett a fogyasztót a teljes szerződéses összeg megfizetésére kötelezi. [3] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte a felperes perköltségben történő marasztalása mellett figyelemmel arra, hogy a támadott feltételek a felperes által megjelölt okból nem tisztességtelenek. [4] Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével megállapította, hogy az alperes által alkalmazott, a fogyasztói szerződés részévé váló, a keresettel érintett összes általános szerződési feltétel az alperessel szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal érvénytelen azzal, hogy az érvénytelenség megállapítása nem érinti azokat a szerződéseket, amelyeket a megtámadásig, 2021. december 16. napjáig már teljesítettek. Többek között tisztességtelennek találta a keresetben a 2021. május 28. napjától hatályos „Általános Szerződési Felételek” (ÁSZF) 3.2. pontjának a keresetben idézett 14. mondatába foglalt szövegrészt. Rendelkezett az általa megfogalmazott közlemény alperes költségén történő közzétételéről, valamint rendelkezett a perköltség viseléséről is. Döntését azzal indokolta, hogy a támadott kikötésekben a bérlő együttműködési kötelezettsége elmulasztása esetére a teljes bérleti díj megfizetését köti ki meghiúsulási kötbérként. A kikötés a Ptk. 6:104. §
(2)bekezdés j) pontja alapján tisztességtelen, mert a fogyasztó mulasztásához viszonyítva eltúlzott mértékű pénzösszeg fizetésére szóló kötelezést jelent a teljes bérleti díj megfizetése. Kiemelte, hogy az alperes álláspontja szerint ilyen mértékű meghiúsulási kötbérre azért van szükség, mert minél közelebb kerül a felmondás a rendezvény időpontjához, annál kisebb az esélye, hogy az adott terméket az alperes ki tudja adni. Azonban maga sem állította, hogy a rendezvényt megelőző „30 napon belül” lehetetlen a ruha ismételt kiadása, erre csupán kisebb esélyt lát, ugyanakkor ennek szankciójaként nem a bérleti díj arányos, hanem teljes összegét követeli. Az elsőfokú bíróság által megfogalmazott közlemény szerint e kikötés azért érvénytelen, mert a fogyasztó mulasztásához viszonyítva eltúlzott mértékű pénzösszeg fizetésére szóló kötelezést jelent a teljes bérleti díj megfizetése. [5] Az alperes fellebbezésében az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását kérte. A 3.
  1. pont
  2. mondata vonatkozásában arra hivatkozott, hogy tévesen tartalmazza az ítélet a nyilatkozatát, miszerint kisebb az esélye a ruha újbóli kiadására a támadott szerződésben foglalt esetben. Ezzel szemben előadása az volt, hogy a ruhát már nem tudja bérbe adni, ha a bérlő a ruha kiadása előtt 30 napon belül áll el figyelemmel arra, hogy mind a szalagavatókra, mind az esküvőkre hónapokkal, gyakran fél évvel korábban lefoglalják a ruhákat. Amennyiben nem a hátralék összegével megegyező összegű kötbért követelne, az azt jelentené, hogy ő szerződésszerűen teljesített, illetve tudott volna teljesíteni, így a teljes bérleti díj mégsem illetné meg őt. [6] A Fővárosi Fellebbviteli FőFelperesség fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását indítványozta az alperes fellebbezésével érintett részben. Kérte az esetlegesen felmerülő perköltség megfizetésére az alperest kötelezni. Kiemelte, hogy e körben Fővárosi Ítélőtábla 4.Pf.20.508/2024/3 4 az elsőfokú ítélet indokolása [67] pontjában foglaltakkal – annak megismétlése nélkül – egyetért. [7] A Fővárosi Ítélőtábla 4.Pf.20.811/2022/
  3. számú ítéletével a keresetet – többek között – e pont vonatkozásában is elutasította és az elsőfokú ítéletben megfogalmazott közleményből e rendelkezéseket mellőzni rendelte, továbbá döntött a perköltség viselése tárgyában is. Döntését az ÁSZF 2.
  4. pontjával kapcsolatban kifejtett érvekre visszautalva indokolta. [8] A felperes felülvizsgálati kérelme alapján eljárva a Kúria Pfv.I.20.767/2023/
  5. számú részítéletével a 3.
  6. pont
  7. mondata érvénytelenségének a megállapítására irányuló keresetet és e rendelkezéssel összefüggő közlemény vonatkozásában az ítélőtábla perköltségre és a le nem rótt illetékre vonatkozó döntésével együtt a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és e körben a másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. A le nem rótt felülvizsgálati illeték összegét 70.000 forintban állapította meg. Indokolása szerint e tekintetben a jogerős ítélet sérti a Pp.
  8. §
(5)bekezdését. Előírta az ítélőtáblának, hogy e feltételre vonatkozó alperesi fellebbezés elbírálását követően jogi indokolását a részítéletében írtaknak megfelelően tüntesse fel. A perköltség és a meg nem fizetett illeték viselése körében történt hatályon kívül helyezésre figyelemmel az ítélőtáblának kell döntenie az eljárást befejező határozatában a Pp. 82. §
(1)bekezdése és
  1. és
  2. §-a alapján. [9] A fellebbezés nem alapos. [10] A megismételt eljárásban az ítélőtábla az ÁSZF 3.
  3. pont
  4. mondata vonatkozásában az alábbi álláspontot foglalta el: Az ítélőtábla e szerződéses feltétel tekintetében egyetértett az elsőfokú bíróság álláspontjával, miszerint az a Ptk. 6:
  5. §
(2)bekezdése j) pontja alapján tisztességtelen. E pont szerint a bérlő a termék szerződés szerinti kiadásának időpontját megelőző – helyesen –
  1. naptól kezdődően az együttműködési kötelezettsége miatti meghiúsulás esetén a hátralék nettó összegével megegyező meghiúsulási kötbért köteles megfizetni. Az ítélőtábla nem vonja kétségbe, hogy a bérlők az alperesi vállalkozás által kínált ruhákat olyan alkalmakra kívánják igénybe venni, melyet az esemény előtt több hónappal kitűztek és a ruhát is hónapokkal előtte lefoglalták, így a
  2. napon belül történő szerződésszegés esetén az alperesi vállalkozásnak jóval kevesebb az esélye a ruha bérbeadására, azonban a teljes bérleti díj hátralék megfizetése nem indokolt. Amennyiben a bérlő a szolgáltatást nem veszi igénybe, abban az esetben az alperesi vállalkozásnak nem merül fel többek között a ruha tisztításával kapcsolatos költsége, így a káronszerzés tilalmának sérelme folytán tisztességtelen az igénybe nem vett szolgáltatás mellett is a teljes bérleti díj megfizetésének előírása. Fővárosi Ítélőtábla 4.Pf.20.508/2024/3 5 [11] A kifejtettekre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét az ÁSZF 3.
  3. pont
  4. mondata érvénytelenségének megállapítása tekintetében a Pp. 383.§
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. [12] Az alperes fellebbezése részben sikeres volt, ezért az ítélőtábla az alperes által fizetendő kereseti illeték mértékét a pernyertesség/pervesztesség arányára tekintettel leszállította azzal, hogy a fennmaradó 11.000 forint illeték az állam terhén marad. A kereseti illetéket – az időközben bekövetkezett jogszabályváltozásra figyelemmel – a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 10032000-01070044-09060018 illetékbevételi számlájára kell befizetni, mely fizetési kötelezettség a bíróság határozatának jogerőre emelkedését követő
  1. napon válik esedékessé, azaz a másodfokú ítélet meghozatalának napjától számított 60 napon belül kell a jogerős ítéletben foglalt illetéket megfizetni. Közleményként fel kell tüntetni: a Fővárosi Ítélőtábla megnevezést, a Fővárosi Ítélőtábla e határozatának számát és a fizetésre kötelezett adóazonosító számát. Az ítélőtábla figyelmezteti az alperest, ha az illetéket annak esedékességekor nem fizeti meg, az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerinti késedelmi pótlékot kell fizetnie. [13] Tekintettel arra, hogy az alperes 7 szerződési feltétel vonatkozásában az elsőfokú ítélet ellen fellebbezéssel nem élt, fellebbezése pedig kisebb mértékben volt sikeres, továbbá a felperes felülvizsgálati kérelme túlnyomó részben alaposnak bizonyult, ezért az ítélőtábla pernyertesség/pervesztesség arányában a rendelkező részben írtak szerint a Pp.
  2. §
(2)bekezdése alapján határozott a le nem rótt fellebbezési és felülvizsgálati illeték megfizetéséről. Budapest,
  1. november
  2. Dr. Németh László s.k. a tanács elnöke Dr. Molnár Ágnes s.k. előadó bíró Dr. Merőtey Anikó s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.