← Magyarország

Kfv.35076/2026/2 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A meghatározott törvényi feltételek fennállásának hiányában a felülvizsgálati kérelem befogadását meg kell tagadni. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.VI.35.076/2026/

  1. A tanács tagjai: Dr. Kurucz Krisztina a tanács elnöke Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit előadó bíró Dr. Vitál-Eigner Beáta bíró Dr. Hajas Barnabás bíró Dr. Rák-Fekete Edina bíró A felperes: felperes (cím1) A felperes képviselője: Dr. Bacskai Edina Ügyvédi Iroda eljáró ügyvéd: Dr. Bacskai Edina (cím2) Az alperes: Agrárminiszter (cím3) Az alperes képviselője: Dr. Kovács Margit kamarai jogtanácsos A per tárgya: agrártámogatás tárgyában indult közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: Győri Törvényszék
  2. január
  3. napján kelt 9.K.701.068/2025/
  4. számú ítélete Rendelkező rész Kúria VI.Kfv.35.076/2026/2-2 2 A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes
  5. május
  6. napján 117,2868 hektár nagyságú terület után egységes területalapú támogatás keretében zöldítés jogcímmel támogatás kifizetése iránti kérelmet, majd
  7. május
  8. napján egységes kérelem adatváltozás dokumentumot nyújtott be a elsőfokú hatósághoz (a továbbiakban: elsőfokú hatóság). [2] Az elsőfokú hatóság a felperest először a kérelem pontosítására, ezt követően adategyeztetésre hívta fel, majd
  9. október
  10. napján helyszíni ellenőrzést tartott, melyről készített jegyzőkönyvben rögzítette, hogy a
  11. és 20/
  12. számú tábla tekintetében az igényelt 5,504 hektár területtel szemben a fizikailag mért támogatható terület 3,5661 hektár, a
  13. számú táblánál az igényelt 9,8306 hektár területtel szemben a fizikailag mért támogatható terület 9,2367 hektár, a
  14. és a 30/
  15. számú táblánál az igényelt 1,1887 hektár területtel szemben a fizikailag mért támogatható terület 0,9566 hektár. A jegyzőkönyvet a felperes
  16. november
  17. napján átvette, arra észrevételt nem tett. [3] Az elsőfokú hatóság
  18. március
  19. napján kelt, 3436958541 számú határozatában a felperes zöldítés iránti kérelmének részben helyt adott, 3.808.211 Ft támogatási összeget állapított meg, mely ellen a felperes fellebbezést terjesztett elő. [4] Az alperes
  20. május
  21. napján kelt EUJF/1395-1/
  22. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. [5] Döntését a 1306/2013/EU Európai Parlament és Tanácsi rendeletnek az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer, a kifizetések elutasítására és visszavonására vonatkozó feltételek, valamint a közvetlen kifizetésekre, a vidékfejlesztési támogatásokra és a kölcsönös megfeleltetésre alkalmazandó közigazgatási szankciók tekintetében történő kiegészítéséről szóló bizottság 640/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendeletének (a továbbiakban: 6406204/EU rendelet)
  23. cikk

(1)bekezdés
  1. pontjára, a mezőgazdasági, agrárvidékfejlesztési, valamint a halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló
  2. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Támogatási tv.)
  3. §
(2)bekezdésére és 57/C. §
(1)és
(4)bekezdéseiben foglaltakra alapította. Megállapította, a
  1. és a
  2. sorszámú táblák jóváhagyható területe a jegyzőkönyvben foglalt területtel megegyezik. A mérés két eltérő növényhasznosítás határán történt, a két eltérő növényhasznosítás jól elkülöníthető. A felperes az agrotechnikai műveleteit a gazdálkodási napló adatai szerint sem a táblák teljes területére végezte el, a mérés eltérés ebből adódott. [6] A felperes keresettel támadta az alperes határozatának a
  3. és
  4. sorszámú táblával kapcsolatos megállapításait. Az elsőfokú bíróság döntése [7] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a keresetet elutasította. [8] Indokolásában megállapította, hogy az alperes szerint a tényleges hasznosítás módja eltért a felperes kérelemben jelzettől, a lucerna meghaladta a
  5. sorszámú tábla területét, ezzel azonban a
  6. sorszámú táblán a zöldugar területe csökkent. Kúria VI.Kfv.35.076/2026/2-2 3 [9] A Kúria döntéseire (Kfv.35.394/2022/5., Kfv.35.393/2022/6.) hivatkozással rögzítette, hogy támogatási ügyekben az ágazati jogszabályokat az általános közigazgatási rendtartásról szóló
  7. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) rendelkezéseivel összhangban kell értelmezni, az Ákr. mögöttes jogszabályként alkalmazandó. A közigazgatási szerv tényállás tisztázási kötelezettségének kereteit a Támogatási tv. 43/B. §-a és az Ákr.
  8. §-a jelöli ki, az ellenőrzés lehetséges eszközeit pedig a Támogatási tv.
  9. §
(5)és
(6)bekezdések. A hatóság a távérzékeléssel és a helyszíni ellenőrzéssel folytatott vizsgálat során eleget tett a Támogatási tv.-ben foglaltaknak, a tényállást a szükséges mértékben tisztázta, a beszerzett bizonyítékok alapján helyes következtetésre jutott. [10] A helyszíni ellenőrzésről készült jegyzőkönyvben foglaltakkal kapcsolatos észrevételezési jogát a felperes a Támogatási tv. 54. §
(1)bekezdés d) pontja alapján az átvételtől számított 8 napon belül gyakorolhatta. Az észrevételezési határidő eredménytelen elteltének annyiban van jelentősége, hogy a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 78. §
(4)bekezdése alapján a megelőző eljárásban nem értékelt tényre, körülményre a felperes nem hivatkozhat. [11] Az elsőfokú ítélet indokolást tartalmaz arra vonatkozóan is, hogy a felperes által felajánlott bizonyítékokat miért nem tudta figyelembe venni és a bizonyítást (szakértő kirendelés) miért nem foganatosította. Felülvizsgálati kérelem, befogadás iránti kérelem [12] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság új eljárásra, új határozat hozatalára utasítását kérte. A felülvizsgálati kérelme I. pontjában a befogadhatóság körében a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont aa),
  2. ab)és
  3. ad)alpontjaira és a
  4. b)pontjára hivatkozott. [13] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontjával összefüggésben kifejtette, a jogorvoslati joga gyakorlását nem érinti a Támogatási tv 54. §
(1)bekezdés d) pontja szerinti észrevételezési jog elmaradása. A Kp. 78. §
(4)bekezdése azokra a tényekre vonatkozik, amelyeket az ügyfél a teljes megelőző közigazgatási eljárásban önhibájából elhallgatott. Az elsőfokú bíróságnak a Kp. 78. §
(4)bekezdésére hivatkozó kirekesztése súlyos jogszabálysértés. A Támogatási tv. 54. §
(1)bekezdés d) pontjának és a Kp. 78. §
(4)bekezdésének efféle értelmezése a jogorvoslati jog tekintetében elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, mellyel kapcsolatban a Kúria állásfoglalása szükséges. [14] A szakértő kirendelés elmaradása sérti a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 300. §
(1)bekezdését, az elsőfokú bíróság a hamisszínű ortofotók értelemzéséhez, annak a gazdálkodási naplóval összevetéséhez szükséges különleges szakértelemmel nem rendelkezik. [15] Az ismertetett jogértelmezések és jogsértések olyan elvi jelentőségű jogkérdést vetnek fel, amelyek tekintetében a Kúria még nem foglalt állást, és a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. [16] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ab)alpontjával összefüggésben arra hivatkozott, a felvetett jogkérdés társadalmi jelentőségét az adja, hogy a területalapú és zöldítési támogatások ellenőrzése többségében műholdas távérzékeléssel, illetve hamisszínű ortofotók alkalmazásával történik. Évente több tízezer gazdálkodót érinthet az a kérdés, hogy a speciális, kizárólag szakértői kompetenciával értékelhető technikai felvételek és a gazdálkodók által kötelezően vezetett gazdálkodási naplók közötti ellentmondás esetén mi a bizonyítás törvényes rendje. A bírói jogalkalmazás a szakértői bizonyítás mellőzésével a Kúria VI.Kfv.35.076/2026/2-2 4 teljes támogatási rendszer kiszámíthatóságát aláássa, és ezzel együtt a jogbiztonságot sérti. E kérdésben a Kúria még nem foglalt állást, ezért indokolt a felülvizsgálati kérelem befogadása. [17] A Kp. 118. §
(1)bekezdés ad) alpontjához kapcsolódóan előadta, sérült a tisztességes eljáráshoz való joga azzal, hogy az elsőfokú bíróság a szakértői bizonyítást mellőzte, ennek következtében téves megállapításra jutott, jogszabálysértő döntést hozott. [18] A Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontja alapján hivatkozott arra, hogy a Kúria bár az ortofotókat igénylő szakkérdésben még nem foglalt állást, azonban a szakértő kirendelés szükségességéről számos döntésében foglalkozott. Utalt a Kúria Jogegységi Panasz Tanácsa Jpe.II.60.040/2023/
  1. számú határozatára (a továbbiakban: jogegységi döntés), a Pfv.20.364/2018/
  2. és a Pfv.21.119/2018/
  3. számú döntésekre, melyek rögzítik, hogy mikor nem mellőzhető a szakértői bizonyítás elrendelése. Azzal, hogy az elsőfokú bíróság mellőzte a szakértői bizonyítást, megsértette a hivatkozott döntéseket. A Kúria döntése és jogi indokai [19] A felülvizsgálati kérelem befogadása nem indokolt. [20] A Kp.
  4. §
(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [21] A Kúria a Kp. 118. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
  1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
  2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
  3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
  4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
  5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
  6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [22] A Kúria a felülvizsgálti kérelmet – a felperes befogadási kérelmében megjelölt indokok – a Kp. 118. §
(1)bekezdésében foglaltak alapján megvizsgálta, és megállapította, hogy a befogadás feltételei nem állnak fenn. [23] A Kúria eseti döntéseiben már rögzítette, hogy a befogadhatóság tárgyában hozandó döntése körében kizárólag a Kp. 118. §
(1)bekezdésében felsorolt befogadási ok(ok) fennállását vizsgálhatja, a felülvizsgálati kérelemben megjelölt, annak alapját képező jogszabálysértésekről nem foglalhat állást, mert arra csupán a már befogadott felülvizsgálati kérelmet érdemben elbíráló határozatában van törvényes lehetőség (Kfv.VII.37.196/2023/2., Kfv.37.562/2023/2., Kfv.IV.37.483/2023/2), Kfv.VII.37.557/2024/2.). Így annak megítélése, hogy az ortofotók értelmezése különleges szakértelmet igényel, a szakértői bizonyítás elmaradása okán sérült-e a felperes tiszteséges eljáráshoz való joga, nem a befogadás körébe, hanem az ügy érdemére tartozó kérdés. Kúria VI.Kfv.35.076/2026/2-2 5 [24] A Kúria a joggyakorlat egységének biztosítása – a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpont – érdekében a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha a jogerős határozat olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogi értelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdés vonatkozásában a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. A Kúria a joggyakorlat továbbfejlesztésének szükségességére figyelemmel a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel a továbbiakban nem indokolt (Kfv.37.567/2023/2., Kfv.37.232/2023/2.). [25] A felperes felülvizsgálati kérelmében hivatkozott a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontjára, annak indokaként utalt a Támogatási tv. 54. §
(1)bekezdés d) pontjának és a Kp. 78. §
(4)bekezdésének jogszabálysértő értelmezésére, a szakértői bizonyítás jogsértő mellőzésére, arra, hogy az ismertetett jogértelmezések, jogsértések elvi jelentőségű jogkérdést vetnek fel melyekben a Kúria még nem foglalt állást. Önmagában az a körülmény, hogy a Kúria egy adott jogkérdésben még nem foglalt állást, általában nem elegendő a felülvizsgálati kérelem befogadására mindaddig, amíg az alsóbb fokú bíróságoknak a felmerült jogkérésben hozott döntései között nincs eltérés, mivel addig a joggyakorlat egységének biztosítása nem kívánja meg a Kúria iránymutatását. Széttartó bírósági döntések nélkül az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata nem indokolható a joggyakorlat egységének biztosítására hivatkozással. A felperes nem jelölt meg olyan, az ügy érdemét adó elvi jelentőségű jogkérdést, amellyel kapcsolatban a bírói gyakorlat nem egységes, illetve nem valószínűsíthető, hogy jelen ügy kapcsán a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, a jogegység megbomlásának a veszélye állna fenn, ilyet a Kúria sem tárt fel jelen ügyben. [26] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ab)alpontja alapján, a felvetett jogkérdés különleges súlyára alapítottan a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha az nagy számban előforduló új típusú ügyben merült fel; a jogkérdés társadalmi jelentőségére figyelemmel pedig akkor, ha a jogalanyok széles körét érinti. A befogadás azonban ezekben az esetekben is csak akkor indokolt, ha a Kúria az adott jogkérdésben korábban még nem foglalt állást közzétett ítélkezési gyakorlatában (Kfv.I.37.471/2023/2., Kfv.II.37.590/2023/2.; Kfv.II.37.596/2023/2.; Kfv.VII.45.059/2023/2.; Kfv.VII.45.115/2023/3.). A felperes felülvizsgálati kérelmében a jelen egyedi ügy önmagán túlmutató – társadalmi érdeklődésre is számot tartó – súlyaként arra hivatkozott, hogy a területalapú támogatások ellenőrzése számos gazdálkodót érint, melynek során kérdésként merül fel, hogy a hamisszínű ortofotók, mint speciális szakértői kompetenciával értékelhető technikai felvételek és a gazdálkodók által vezetett gazdálkodási naplók közötti ellentmondás esetén mi a bizonyítás törvényes rendje. Azt azonban nem mutatta be, hogy ebben a jogkérdésben nagy számban lennének folyamatban ügyek, amelyek jogszerű megítéléséhez kúriai iránymutatás szükséges. Ennek hiányában a felülvizsgálati kérelem befogadására a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ab)alpontja alapján nem kerülhetett sor. [27] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ad)alpontjára hivatkozás esetén a befogadási okot a Kp. 117. §
(4)bekezdése szerint indokolással alá kell támasztani, mégpedig kifejezetten a befogadhatóság körében. A Kúria rögzíti, hogy az ad) alpont szerinti befogadási ok a felülvizsgálat tárgyát képező bírói határozathozatalhoz kapcsolódó, bírósági eljárás során bekövetkezett eljárási szabályszegést, vagy a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél alapvető eljárási jogának sérelme állítását követeli meg. [28] A kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási jogszabálysértésre alapozott felülvizsgálat a tisztességes eljárás Kúria VI.Kfv.35.076/2026/2-2 6 kontrollját jelenti. Az egységes gyakorlat szerint az alapvető eljárási jogok megsértése vagy az egyéb eljárási szabályszegés nem önmagában, hanem az adott ügy egészének összefüggésében, az összes körülmény mérlegelésével értékelendő, mivel nem valamennyi, hanem csak az ügy érdemére kiható jogszabálysértés esetén biztosítja a felülvizsgálati kérelem befogadását. [29] A bizonyítékok, a mérlegelési szempontok értékelésén alapuló ítélet felülvizsgálati eljárásban eredménnyel csak akkor támadható, ha a bíróság a tényállást iratellenesen állapította meg, illetőleg a bizonyítékok mérlegelése kirívóan okszerűtlen volt. A felperes hivatkozásával szemben az elsőfokú bíróság a tényállást a Kp. 78. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 279. §
(1)bekezdése szerint állapította meg, döntésének jogi indokolása a Kp. 84. §
(2)bekezdés folytán alkalmazandó Pp. 346. §
(5)bekezdésében foglaltaknak megfelel. Az elsőfokú bíróság ismertette a szakértői bizonyítás mellőzésének indokát, a felperes által felvetett jogsértést vizsgálta, az alperes által alkalmazott ellenőrzési módszerek és a gazdálkodási napló adatainak összevetését értékelte, indokolási kötelezettségének eleget tett, felülmérlegelésre a Kúriának nincs jogszabályi lehetősége. Az ügy érdemére kiható jogszabálysértés hiánya miatt sem volt indokolt tehát a felülvizsgálati kérelem befogadása. [30] A felperes felülvizsgálati kérelmében a Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontjához kapcsolódóan megjelölte a Kúria jogegységi döntését és a Pfv.20.364/2018/7., Pfv.21.119/2018/
  1. számú döntéseket. A Kúria egységes joggyakorlata szerint ezen befogadási oknál elsődleges feltétel az ügyazonosság. A befogadást megalapozó eltérésnek a Kúriának már közzétett határozata és a támadott ügyazonos, jogerős bírósági határozat között kell fennállnia. A felperes a befogadási kérelmében a polgári jogi döntések és a jelen per közötti azonosságot nem mutatta be. Továbbá a Kp. idézett
  2. §
(4)bekezdése szerint meg kell jelölni a hivatkozott döntésnek azt a részét is, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A megjelölés kötelezettsége, a határozat számának a feltüntetése mellett kiterjed arra, hogy a felperes tartalmában is bemutassa, megindokolja miben értékeli az eltérést, mivel a Kúriának a bemutatott eltérő jogértelmezést kell vizsgálni a döntés során. A felperes ennek a kötelezettségének nem tett eleget, így a felülvizsgálati kérelem a Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontja alapján sem volt befogadható. [31] A felperes egyéb [Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ac)alpontra] befogadási okra nem hivatkozott. [32] A Kúria a jogerős ítélet vizsgálatát követően megállapította, hogy a felperes felülvizsgálati kérelme felsőbb bírósági iránymutatást igénylő kérdést nem vetett fel, ezért a rendkívüli jogorvoslati eljárásnak minősülő felülvizsgálati eljárás lefolytatását nem minősítette indokoltnak. [33] Mindezek folytán a Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján megtagadta. A döntés elvi tartalma [34] A meghatározott törvényi feltételek fennállásának hiányában a felülvizsgálati kérelem befogadását meg kell tagadni. Záró rész [35] A végzés ellen a Kp.
  1. § d) pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. Kúria VI.Kfv.35.076/2026/2-2 7 [36] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp.
  2. §
(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül határozott. Budapest,
  1. április
  2. Dr. Kurucz Krisztina sk. a tanács elnöke Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit sk. előadó bíró bíró Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. Dr. Hajas Barnabás sk. bíró bíró Dr. Rák-Fekete Edina sk. A kiadmány hiteléül: tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.