Kfv.45096/2021/4 – Kúria

(4)bekezdésének az "önhibán kívüli" fordulata a felperes érdekkörén kívül eső körülményt jelent (Kfv.IV.37.409/2019/5.). Az Értesítésben szereplő adatok tekintetében a felperes saját előadása szerint első olvasatra nem talált hibát, illetve nyomtatási hibát feltételezett, ami nyilvánvalóan az érdekkörébe eső körülmény. A keresetében előadott körülmények - tévedése, illetve nyomtatási hibára gyanakvása - az önhiba hiányának igazolására nem alkalmasak. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: A tanács tagjai: Kfv.VII.45.096/2021/

1. Dr. Farkas Katalin a tanács elnöke Dr. Stumpf-Rádai Ágota előadó bíró Dr. Magyarfalvi Katalin bíró A felperes: felperes neve – személyesen eljárt – (felperes címe) Az alperes: Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal (alperes címe) Az alperes képviselője: dr. Bera Krisztina kamarai jogtanácsos A per tárgya: társadalombiztosítási jogvita A fellebbezést benyújtó fél: alperes Az elsőfokú bíróság határozatának száma: Győri Törvényszék 10.K.700.733/2021/
2. Rendelkező rész A Kúria a Győri Törvényszék 10.K.700.733/2021/
3. számú ítéletét hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítja. A Kúria az alperes felülvizsgálati eljárásban felmerült költségét 15.000 (tizenötezer) forintban állapítja meg. A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye. Indokolás Kúria VII.Kfv.45.096/2021/4 2 Tényállás [1] Az alperes
4. november 24-én hivatalból indított eljárást a felperes biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyaira és kereseteire, jövedelmeire vonatkozó nyilvántartásba bejelentett adatok hatósági eljárás keretében való egyeztetése céljából. Az egyeztetési eljárás megindítását megelőzően a nyugdíjbiztosítási hatósági nyilvántartásban szereplő adatok kiadásáról szóló Értesítésében (a továbbiakban: Értesítés) tájékoztatta a felperest az eljárás menetéről és részletes kimutatást küldött az általa nyilvántartott adatokról, amely alapján a felperes javára
5. január
6. és
7. december
8. közötti időszakra vonatkozóan 10 év és 124 nap nyugdíjjogosultság elbírálásához figyelembe vehető szolgálati időt állapított meg. Az alperes a felperest nyilatkozattételre hívta fel 60 napos határidőt biztosítva az Értesítés mellékletét képező kimutatásban foglaltakkal való egyetértés esetén annak elfogadására, vagy annak kifogásolására. Felhívta, hogy amennyiben a kimutatás adataival nem ért egyet, úgy nyilatkozatával egyidejűleg jelölje meg a hiányolt jogviszonyokra vonatkozó adatokat, amelyekhez mellékelje az állításait alátámasztó bizonyítékokat. Az Értesítés tartalmazta azt is, hogy az eljárás határozattal zárul, amelyben a kimutatásban feltüntetett jogviszonyok elismerése történik meg. A felperes az Értesítésben foglaltakra a nyitva álló határidőn belül észrevételt nem tett. [2] Az alperes
9. április
10. napján kelt határozatával az adategyeztetési eljárás eredményeként
11. február
12. és
13. december
14. közötti időszakra a határozat részét képező mellékelt kimutatásban szereplő biztosítási jogviszonyokra vonatkozó adatokat ismerte el és jegyezte be a nyugdíjbiztosítási hatósági nyilvántartásba, amely alapján a felperes javára 21 év 96 nap a nyugdíjjogosultság elbírálásához figyelembe vehető szolgálati időt állapított meg. A felperes keresete és az alperes védirata [3] A felperes pontosított keresetében az adategyeztetési eljárásban hozott alperesi határozat megváltoztatását kérte. Előadta, hogy az Értesítés mellékletében szereplő
15. július 1-től
16. december 31-ig tartó munkaviszonyán kívül
17. január
18. és augusztus
19. között is a ...-nél dolgozott, amelynek alátámasztásául jövedelemigazolást csatolt. Előadta, hogy az Értesítésben megküldött kimutatásra azért nem nyilatkozott, mert első olvasatra abban eltérést nem tapasztalt, illetve a kimutatás nyomtatási hibájára gyanakodott. [4] Az alperes védiratában – a határozatában foglalt indokai fenntartásával – a kereset elutasítását kérte a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló
20. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 96/B. §

(1),

(3)és

(4)bekezdéseire hivatkozással. Álláspontja szerint a felperes keresetlevele és melléklete olyan jogviszonyokat tartalmaz, amit korábban nem lehetett vizsgálni, mert a kiküldött Értesítésre és a mellékelt kimutatásra a felperes észrevételt nem tett, nem kérte a hiányzó biztosítási idők vizsgálatát. Az elsőfokú bíróság ítélete Kúria VII.Kfv.45.096/2021/4 3 [5] Az elsőfokú bíróság az alperes KE/L101/4160-2/2020. számú határozatát megsemmisítette és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte a Tny. 96/B. §

(1),

(3)és

(4)bekezdése, a közigazgatási perrendtartásról szóló

1. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
2. §

(1)bekezdése, 78. §

(4)bekezdése és az általános közigazgatási rendtartásról szóló

1. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.)
2. §

(1)bekezdése alkalmazásával. [6] Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a Tny. 96/B. §-a semmilyen jogkövetkezményt nem tartalmaz arra az esetre, ha az ügyfél, a kimutatásban szereplő adatokra határidőn belül nem nyilatkozik vagy valótlan adatot közöl. A felperes által a keresetlevélhez csatolt jövedelemigazolás nem ütközött a Kp. 78. §

(4)bekezdésébe, mert a felperesnek nem kellett azzal számolnia, hogy a ...-nél jogviszonyban töltött idejének nem a teljes terjedelmét számítja be az alperes. A felperes önhibáján kívül nem hivatkozhatott az adategyeztetési eljárás során arra, hogy a .... munkáltató vonatkozásában a jogviszonyban töltött időt illetően a kimutatásban szereplő adat téves. [7] A csatolt bizonyíték alapján az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az alperes határozata nem „helytálló”, ezért az alperes számára előírta, hogy a megismételt eljárás során értékelje a csatolt jövedelemigazolás alapján a felperesnek a ...-nél 2003. január 1. és augusztus 31. napja között fennállt jogviszonyát és ez alapján hozzon határozatot. A felülvizsgálati kérelem [8] Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte. [9] Az alperes álláspontja szerint a bíróságnak a keresetet – a Kp. 78. §

(4)bekezdésre figyelemmel – el kellett volna utasítania amiatt, mert a felperes a megelőző (közigazgatási hatósági) eljárásban nem értékelt tényre (a keresetlevélhez csatolt jövedelemigazolás) önhibájából nem hivatkozott, amit a per első tárgyalásán el is ismert: az általa megjelölt munkáltató esetén nyomtatási hibára gyanakodott, azonban ebbéli aggályát az adategyeztetési eljárás során nem jelezte. [10] Az alperes hivatkozott az Ákr. 105. §

(1)bekezdésének első fordulata kógens rendelkezésére, amely alapján az ügyfél a hatóság felhívására köteles adatot szolgáltatni, ennek elmaradásából eredő hátrány – álláspontja szerint – az ügyfelet terheli. Az adategyeztetési eljárás során, figyelemmel a Tny. 96/B. §

(3)-

(4)bekezdésére, fokozottan érvényesül az ügyfél együttműködési kötelezettsége azzal, hogy bizonyítékai becsatolása mellett észrevételt terjeszthet elő, amennyiben a hatóság által küldött kimutatással nem ért egyet. Az Értesítésben rögzítésre került az is, hogy az eljárás a kimutatásban feltüntetett jogviszonyok elismerésére irányuló határozattal zárul. Az Értesítési eljárás lényege, hogy a hatóság, amennyiben szükségessé válik célirányos ellenőrzést tudjon lefolytatni a hatóság nyilvántartásában nem szereplő, de az ügyfél által jelzett hiányos időszakok tekintetében. Ügyféli jelzés hiányában a hatóságnak nincs és nem is lehet mindenre kiterjedő bizonyítási kötelezettsége. Mindezek alapján, amennyiben az ügyfél a hatóság felhívására kifogást nem támaszt, abban az esetben a megküldött kimutatásban szereplő jogviszonyokat rögzítve az alperes határozatot hoz. Ezek után amennyiben a határozat tartalma nem egyezik a felperes által jogos vagy jogosnak vélt jogviszonyokkal, az ügyfél mulasztásának következménye, tehát önhiba hiányáról nem lehet szó. Kúria VII.Kfv.45.096/2021/4 4 [11] Az alperes utalt arra is, hogy a felperesnek lehetősége van újabb adategyeztetési eljárást megindítani [Tny. 96/D. §

(1)-

(2)bekezdése], amelynek során a lezárt időszakra nyilvántartott adatok kiegészíthetők vagy módosíthatók. [12] A Kúria felhívására a felperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem nyújtott be. A Kúria döntése és a jogi indokai [13] Az alperes felülvizsgálati kérelme az alábbiak szerint megalapozott. [14] A Kúria a jogerős ítéletet kizárólag a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta [Kp. 115. §

(2)bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 108. §

(1)bekezdése]. [15] A Tny. 96/B. §

(3)bekezdése szerint a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv az egyeztetési eljárás hivatalbóli megindítását megelőzően a biztosítottat, volt biztosítottat értesíti az eljárás menetéről, továbbá részletes kimutatást küld az általa nyilvántartott, az a)-e) pontokban felsorolt adatokról. [16] A

(4)bekezdés alapján a biztosított, volt biztosított a

(3)bekezdés szerinti értesítés vele való közlését követő hatvan napon belül nyilatkozik a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek azokról az általa ismert,

(3)bekezdés a)-e) pontja szerinti adatokról, amelyeket a nyilvántartás nem tartalmaz, vagy amelyek nem egyeznek meg a nyilvántartott adatokkal. A biztosított, volt biztosított az általa közölt adatokat igazoló, rendelkezésére álló okiratokat megküldi a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek. [17] Az alperes a fentiek alapján a hivatalból indult hatósági eljárás keretében egyeztette a felperes biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyaira, kereseteire, jövedelmeire vonatkozó, nyilvántartásba bejelentett adatokat. Nem vitásan a felperes az Értesítés és a mellékelt kimutatás adataival összefüggésben a Tny. 96/B.§

(4)bekezdésében biztosított 60 napos határidőn belül a

(3)bekezdés szerinti nyilatkozattétel lehetőségével nem élt. A Tny. 96/B. §

(4)bekezdésének utolsó mondata kötelezettséget ír elő a biztosított, volt biztosított számára, ezzel ellentétes vagy eltérő értelmezés esetén szankció nélküli norma lenne ez az előírás. [18] A Tny. 96/B. § további az egyeztetési eljárásra vonatkozó

(5)-

(8)bekezdései garanciális szabályokat tartalmaznak a határidők tekintetében. [19] Az alperes helytállóan hivatkozott arra, hogy a közigazgatási perben a felperes a Kp. 78. §

(4)bekezdése alapján a megelőző eljárás idején fennálló, de megelőző eljárásban nem értékelt tényre, körülményre akkor hivatkozhat, ha azt a megelőző eljárásban a közigazgatási szerv arra való hivatkozása ellenére nem vette figyelembe, azt önhibáján kívül nem ismerte, illetve arra önhibáján kívül nem hivatkozott. [20] A Kúria a Kfv.II.37.722/2021/7., Kfv.III.38.143/2021/6., Kfv.VII.37.719/2021/6. számú döntéseiben állást foglalt a Kp. 78. §

(4)bekezdésének értelmezéséről, amelyekben kifejtette, hogy a jogszabály szövege a tény és körülmény hivatkozhatóságával kapcsolatban tartalmaz szabályozást. Ebből következően amennyiben a fél, jelesül a felperes a megelőző eljárásban nem hivatkozott egy adott bizonyítékra, vagy bizonyítási indítványt nem tett – egy már a megelőző eljárásban is hivatkozott tény és körülmény vonatkozásában – ez nem zárja ki ezen bizonyítási indítvány közigazgatási bíróság általi figyelembevételét. A Kp. 78. §

(4)bekezdése a megelőző eljárás idején fennálló és a megelőző eljárásban nem értékelt, a felperes részéről önhiba miatt nem hivatkozott tény és körülmény – és nem a bizonyíték, bizonyítási indítvány – bíróság általi figyelembevételét zárja ki. Kúria VII.Kfv.45.096/2021/4 5 [21] Jelen ügyben a felperes keresetében olyan új tényre – a ...-nél

1. január
2. és augusztus
3. között fennálló munkaviszonyra – hivatkozott, amelyet a megelőző eljárásban az alperes felperesi jelzés hiányában nem értékelt. A feleknek a közigazgatási eljárás során kell mindent megtenniük a tényállás teljes körű tisztázása érdekében. A megelőző eljárásban nem értékelt tényre főszabályként a Kp.
4. §

(4)bekezdésére tekintettel nem lehet hivatkozni. A Kúria következetes gyakorlata szerint a Kp. 78. §

(4)bekezdésének az "önhibán kívüli" fordulata a felperes érdekkörén kívül eső körülményt jelent (Kfv. IV. 37.409/2019/5). Az Értesítésben szereplő adatok tekintetében a felperes saját előadása szerint első olvasatra nem talált hibát, illetve nyomtatási hibát feltételezett, ami nyilvánvalóan az érdekkörébe eső körülmény. A keresetében előadott körülmények – tévedése, illetve nyomtatási hibára gyanakvása – az önhiba hiányának igazolására nem alkalmasak. [22] A fentebb kifejtettekre figyelemmel az elsőfokú bíróság a Tny. 96/B. § és a Kp. 78. §

(4)bekezdése téves értelmezésével jutott arra a következtetésre, hogy a felperes annak ellenére, hogy az értesítési eljárásban az alperes felhívására nem nyilatkozott, a perben önhiba hiányára hivatkozva, jogszerűen kifogásolhatta az alperes határozatában megállapított szolgálati időt. [23] Az elsőfokú bíróság az Ákr. 105. §

(1)bekezdése téves értelmezésével állapította meg, hogy miután a felperes mulasztásához törvény vagy kormányrendelet jogkövetkeményt nem fűzött, ezért a perben jogszerűen hivatkozhatott a megelőző eljárásban nem értékelt tényekre, mivel az Ákr. 105. §

(1)bekezdése általánosan, valamennyi hivatalbóli eljárásban kötelező ügyféli adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő és kizárólag a jogkövetkezmények differenciálását utalja az ágazati jogra. Az Ákr. tehát az általános szabályok szintjén kötelezően és kikényszeríthetően előírja az ügyfél terhére, hogy a hatóság felhívására adatokat közöljön (Kfv.II.38.119/2015/10.). [24] Az értesítési eljárásban a hatóság tájékoztatja a felet a nyilatkozattétel lehetőségéről, azaz nem adatszolgáltatásra kötelezi. A fél kötelezettsége, hogy amennyiben az értesítésben foglaltakkal nem ért egyet, a bizonyítékokat is csatolja a vitatott vagy az elismerni kért időszak tekintetében. Mulasztásának szankciója, hogy a hatóság a rendelkezésre álló adatok alapján hozza meg határozatát. Az adatszolgáltatási kötelezettséget [Ákr. 105. §

(1)bekezdés] el kell határolni az ügyféli nyilatkozattól [Ákr. 63. §], mely utóbbi arról rendelkezik, hogy a hatóság, ha a tényállás tisztázásához szükséges az ügyfelet nyilatkozattételre hívhatja fel. [25] Az alperes helyesen mutatott rá arra, hogy a lezárt időszakra nyilvántartott adatok a Tny. 96/D. §

(1)bekezdés b) pontja alapján olyan tény, adat, bizonyíték alapján egészíthető ki vagy módosíthatók, amely a korábbi adategyeztetési eljárásban nem képezte vizsgálat tárgyát. Újabb egyeztetési eljárás iránti kérelemhez csatolni kell a kérelemben foglaltakat igazoló okiratokat. [26] Mindezekre figyelemmel a Kúria a jogerős ítéletet a Kp. 121.§

(1)bekezdés a) pontja alkalmazásával hatályon kívül helyezte. [27] A megismételt eljárásban az elsőfokú bíróságnak a fentebb kifejtettekre és arra figyelemmel kell döntését meghoznia, hogy a felperes a megelőző eljárásban az Értesítésben foglalt felhívás szerinti határidőben, mulasztása okán nem hivatkozott a .... munkáltatóval 2003. január 1. és augusztus 31. között fennálló munkaviszonyára. A döntés elvi tartalma Kúria VII.Kfv.45.096/2021/4 6 [28] A Kúria következetes gyakorlata szerint a Kp. 78. §

(4)bekezdésének az "önhibán kívüli" fordulata a felperes érdekkörén kívül eső körülményt jelent (Kfv. IV. 37.409/2019/5). Az Értesítésben szereplő adatok tekintetében a felperes saját előadása szerint első olvasatra nem talált hibát, illetve nyomtatási hibát feltételezett, ami nyilvánvalóan az érdekkörébe eső körülmény. A keresetében előadott körülmények – tévedése, illetve nyomtatási hibára gyanakvása – az önhiba hiányának igazolására nem alkalmasak. Záró rész [29] A Kúria az alperes felülvizsgálati eljárásban felmerült költségét csupán megállapította, annak viseléséről az új határozatot hozó bíróság dönt [Kp. 115. §

(2)bekezdése, 110. §

(3)bekezdése], melynek összegét a Kúria bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §

(3)-

(6)bekezdései alkalmazásával, a kifejtett jogi képviselet figyelembevételével határozta meg. [30] A felülvizsgálati eljárás a Tny. 81. §

(1)bekezdése alapján illeték- és költségmentes, ezért az illetékről a Kúriának rendelkeznie nem kellett. [31] A Kúria végzése ellen sem fellebbezésnek, sem felülvizsgálatnak nincs helye [Kp. 99. §

(1)bekezdése,

1. § d) pont]. [32] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Kp.
2. §

(2)bekezdése alapján alkalmazandó 107. §

(1)bekezdése szerint tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,

1. április
2. Dr. Farkas Katalin s. k. a tanács elnöke, Dr. Stumpf-Rádai Ágota s. k. előadó bíró, Dr. Magyarfalvi Katalin s. k. bíró