← Magyarország

Bfv.520/2023/11 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Ittas (bódult) állapotban elkövetett járművezetés esetén fő szabályként kötelező a járművezetéstől eltiltás alkalmazása nem engedélyhez között jármű vezetése esetén is. Anyagi jogszabályt sért azonban a büntetés, ha az eltiltást a bíróság olyan járműkategóriára korlátozza, ami a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/

  1. (XII.28.) Korm. rendelet
  2. számú mellékletében nem szerepel. Kúria ítélete Az ügy száma: Bfv.II.520/2023/
  3. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Somogyi Gábor, a tanács elnöke Dr. Demeter Zsuzsanna, előadó bíró Dr. Harangozó Attila, bíró Dr. Metzing Márton, bíró Dr. Boros Tibor, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
  4. október
  5. Az ügy tárgya: járművezetés ittas állapotban vétsége Terhelt: … Elsőfok: Csornai Járásbíróság, B.122/2022/4., ítélet, előkészítő ülés,
  6. október
  7. Másodfok: Győri Törvényszék, 4.Bf.304/2022/4., ítélet, tanácsülés,
  8. február
  9. Az indítvány előterjesztője: Győr-Moson-Sopron Vármegyei Főügyészség Az indítvány iránya: a terhelt terhére Rendelkező rész A Kúria a járművezetés ittas állapotban vétsége miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Főügyészség által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Csornai Járásbíróság B.122/2022/
  10. számú és a Győri Törvényszék mint másodfokú bíróság 4.Bf.304/2022/
  11. számú ítéletét annyiban változtatja meg, hogy a terhelttel szemben kiszabott büntetést járművezetéstől eltiltásnak nevezi meg és azt az elektromos kerékpárok vezetésétől való eltiltás helyett a közúti járművek fajtájára korlátozza. Egyebekben a megtámadott határozatot hatályában fenntartja. A felülvizsgálati eljárásban felmerült 22.860 (huszonkettőezer-nyolcszázhatvan) forint bűnügyi költséget az állam viseli. Kúria 2.Bfv.520/2023/11-I 2 Az ítélet ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben az indítvány előterjesztője újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás [1] I.
  12. A Csornai Járásbíróság a
  13. október 20-án kihirdetett B.122/2022/
  14. számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki – az ítéletben használt megnevezés szerint – ittas járművezetés vétségében [Btk.
  15. §

(1)bekezdés], és ezért őt 140 napi tétel, 1.000 forint napi tétel összegű, összesen 140.000 forint összegű pénzbüntetésre ítélte. [2] Az ügyészség a terhelt terhére bejelentett fellebbezése folytán eljárt Győri Törvényszék mint másodfokú bíróság a
  1. február 14-én meghozott 4.Bf.304/2022/
  2. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a terheltet 6 hónap tartamra „az elektromos kerékpárok vezetésétől eltiltásra” is ítélte, rendelkezett a vezetői engedély leadása óta eltelt időnek az eltiltás tartamába való beszámításról, míg egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. [3]
  3. A jogerős ítéletben megállapított tényállás lényege szerint a terhelt
  4. június 18-án 15.05 órakor város 1 belterületén közlekedett elektromos – gépi meghajtású – üzemmódban, pedálok hajtása nélkül az általa vezetett elektromos kerékpárral, amikor a rendőrkapitányság járőrei közlekedésrendészeti ellenőrzés alá vonták. A rendőri intézkedés során a terhelttel szemben alkalmazott Lion SD 400 típusú légalkoholszondával történt mérés eredménye 0,70 mg/liter lett, ezért a rendőrök a terheltet a rendőrkapitányságra, további légalkoholszondás vizsgálatra előállították. [4] A légalkoholmérő berendezéssel elvégzett vizsgálat eredménye
  5. június 18-án 15.15 órakor 0,56 mg/liter, míg 15.46 órakor 0,52 mg/liter lett, azaz a terhelt enyhe fokú ittas állapotban vezetett közúton, gépi meghajtású járművet, magatartásával megszegte a KRESZ
  6. §
(1)bekezdés c) pont II. fordulatában írt rendelkezést. [5] II.
  1. A jogerős ügydöntő határozat ellen a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Főügyészség Bfel.163/21023/
  2. szám alatt, a terhelt terhére nyújtott be felülvizsgálati indítványt a Be.
  3. §
(1)bekezdés
  1. b)pont második fordulat
  2. ba)alpontban meghatározott okból, anyagi jogszabálysértés miatt, a Be. 651. §
(1)bekezdése alapján, a jogerős ítélet megváltoztatása végett. [6] A felülvizsgálati indítvány szerint a másodfokú bíróság anyagi jogszabályt, a Btk. 55. §
(3)bekezdését megsértve törvénysértő büntetés szabott ki, amikor a terheltet az elektromos kerékpárok vezetésétől eltiltásra ítélte. [7] Kifejtette, hogy az elektromos kerékpár a KRESZ I. számú függelék II. fejezetének r/
  1. pontjára tekintettel kerékpárnak minősül és engedély nélkül vezethető, azonban a terhelt azzal gépi meghajtású üzemmódban vezetve közlekedett annak ellenére, hogy szervezetében szeszes ital fogyasztásából származó alkohol volt. A terhelttel szemben – miután ezáltal megszegte a KRESZ
  2. §
(1)bekezdés c) pontjában foglalt rendelkezést – a Btk. 55. §
(2)bekezdése alapján a közúti járművezetéstől eltiltásnak helye van. [8] Utalt rá, hogy a másodfokú bíróság helyesen állapította meg, miszerint a jelen ügyben olyan, különös méltánylást érdemlő ok nem áll fenn, amelyre figyelemmel a Btk. 55. §
(2)bekezdésének zárófordulata alapján az eltiltás kiszabása mellőzhető lenne. Miután azonban a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/
  1. (XII. 28.) Korm. rendelet
  2. számú mellékletében a „elektromos kerékpár”, mint vezetői engedélyhez kötött járműkategória nem Kúria 2.Bfv.520/2023/11-I 3 szerepel, az annak vezetésétől eltiltás jogszabályi alapja hiányzik, szó sem kerülhet az ilyen járművek vezetésétől való eltiltásra. [9] Mindezek alapján a megtámadott határozatok megváltoztatását indítványozta azzal, hogy a Kúria hozzon törvénynek megfelelő határozatot oly módon, hogy mellőzze a terhelt elektromos kerékpárok vezetésétől eltiltását, és vele szemben határozott idejű közúti járművezetéstől eltiltást szabjon ki. [10]
  3. A Legfőbb Ügyészség BF.540/2023/
  4. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt fenntartotta, és a törvénynek megfelelő határozat meghozatalát akként indítványozta, hogy a Kúria a terhelttel szemben kiszabott elektromos kerékpár vezetésétől eltiltás helyett hat havi időtartamra közúti járművezetéstől eltiltás büntetést szabjon ki, egyebekben a határozatokat hatályában tartsa fenn. [11] Utalt rá, hogy a Btk. más szabályának megsértése körébe tartozik, ha a bíróság a járművezetéstől eltiltást nem létező járműkategóriára korlátozva szabja ki és miután a bíróságok nem állapítottak meg a terhelt javára különös méltánylást érdemlő esetet, nem mellőzhető a járművezetéstől eltiltás büntetés kiszabása, amelyet a közúti ágazatra indokolt korlátozni. [12]
  5. A terhelt védője a felülvizsgálati indítványra és a Legfőbb Ügyészség nyilatkozatára írásbeli észrevételt tett, amelyben a felülvizsgálati indítvány elutasítását és a jogerős határozat hatályban fenntartását indítványozta. [13] Álláspontja szerint a terhelt ittas állapotban elektromos kerékpárt, mint engedélyhez nem kötött, nem gépi meghajtású járművet vezetett, erre tekintettel vele szemben a Btk.
  6. §
(2)bekezdése nem alkalmazható. [14] Kifejtette, hogy az elektromos kerékpár tömegénél, sebességénél fogva a közlekedés biztonságára mindenképpen kisebb veszélyt jelent magában, erre tekintettel van lehetőség az eltiltás korlátozására a közlekedés egyes ágazataira, illetve ezeken belül járműkategóriákra és járműfajtákra. Ezért álláspontja szerint téves az indítványozó azon feltevése, hogy a Btk. 55. §
(3)bekezdésében meghatározott szabály megszegésével szabott ki a másodfokú bíróság törvénysértő büntetést. [15] III. A felülvizsgálati indítvány megalapozott. [16]
  1. A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amely a Be.
  2. §-a értelmében kizárólag a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen, és a Be.
  3. §-ában megjelölt anyagi jogi és eljárásjogi okokból vehető igénybe. A felülvizsgálati okok törvényben meghatározott köre nem bővíthető; az ott meghatározottakon kívül más okból felülvizsgálatnak nincs helye. [17]
  4. A felülvizsgálati indítvány a terhelt terhére irányul. Az ügyészség a terhelt terhére a jogerős határozat közlésétől számított hat hónapon belül jogosult felülvizsgálati indítványt előterjeszteni [Be.
  5. §
(3)bekezdés]. Az ügyiratokból megállapíthatóan a bíróság a jogerős ügydöntő határozatát az ügyészséggel
  1. március 9-én közölte, ehhez képest a GyőrMoson-Sopron Vármegyei Főügyészség felülvizsgálati indítványa
  2. április 20-án a járásbírósághoz megérkezett. Erre tekintettel a Be.
  3. §
(3)bekezdése szerinti törvényes határidő megtartott, az ügyészség által a terhelt terhére előterjesztett felülvizsgálati indítvány joghatályos. [18]
  1. A büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság – a bűncselekmény minősítésén túl – a Btk. más szabályának megsértésével szabott ki törvénysértő büntetést [Be.
  2. §
(1)bekezdés
  1. b)pont 2. fordulat
  2. ba)alpont]. A büntetőjog más szabályának törvénysértő büntetés kiszabását eredményező megsértése címén mindazon büntető anyagi jogi szabály megszegése felülvizsgálati okot képez, amelynek alkalmazását a büntetés kiszabása körében a törvény az ítélőbíró számára Kúria 2.Bfv.520/2023/11-I 4 korlátok közé szorítva biztosítja, és elvétése miatt a Be. XCIV. Fejezete nem nyújt jogorvoslati lehetőséget. Ilyen esetben a büntetés nem felel meg a törvénynek, mert joghátrányt ebben a formában a törvény nem tesz lehetővé [Bfv.III.1.559/2018/10. (BH 2020.9.)]. [19] A Btk. 55. §
(1)bekezdése szerint a járművezetéstől azt lehet eltiltani, aki az engedélyhez kötött járművezetés szabályainak megszegésével követi el a bűncselekményt [
  1. a)pont], illetve azt, aki a bűncselekmény elkövetéséhez járművet használ [
  2. b)pont]. [20] A Btk. 55. §
(2)bekezdése alapján a járművezetéstől el kell tiltani azt, aki járművezetés ittas állapotban vagy járművezetés bódult állapotban bűncselekményt követ el; különös méltánylást érdemlő esetben a járművezetéstől eltiltás kötelező alkalmazása mellőzhető. [21] A Btk. 55. §
(3)bekezdése szerint a járművezetéstől eltiltás meghatározott fajtájú (légi, vasúti, vízi vagy közúti) és kategóriájú járműre is vonatkozhat. [22] Az ügyészség indítványában azt sérelmezte, hogy a bíróság jogerős ítéletében nem a törvényben engedélyezett járműfajtára vagy kategóriára korlátozta a járművezetéstől eltiltást és ilyen módon a törvény által lehetővé nem tett büntetést szabott ki. Az ügyészség felülvizsgálati indítványa ekként törvényes felülvizsgálati okra hivatkozik, ezért az alapján a felülvizsgálatnak helye van. [23] Jelen esetben a terhelt nem engedélyhez kötött járművet vezetett ittas állapotban. A Btk. 236. §
(1)bekezdésében foglalt járművezetés ittas állapotban vétségét az követi el, aki ittas állapotban – egyebek mellett – közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt magánúton gépi meghajtású járművet vezet. Ehhez képest a bűncselekmény megvalósulásának nem az a feltétele, hogy az elkövető által vezetett jármű vezetése engedélyhez kötött, hanem az, hogy a vezetett jármű gépi meghajtású legyen. [24] Gépi meghajtású pedig az a jármű, amelyet gép hajt (Kúria Bfv.II.502/2022/9., Bfv.II.1106/2012/5.). A gépi meghajtás módja, energiaforrása, teljesítménye stb. már közömbös. Jelen esetben az irányadó jogerős ítéleti tényállás tartalmazza, hogy a terhelt az általa vezetett elektromos kerékpárt gépi üzemmódban használta. A Kúria gyakorlata egységes abban, hogy az elektromos kerékpár – motorteljesítménytől függetlenül – gépi meghajtású jármű, ha azt gépi üzemmódban használják (Kúria Bfv.II.914/2013/5., Bfv.II.1459/2012/5., Bfv.II.1106/2012/5.). [25] A járművezetés engedélyhez kötöttsége helyesen a járművezetéstől eltiltás Btk. 55. §
(1)bekezdés a) pontja szerinti okának feltétele; eszerint ugyanis a járművezetéstől az tiltható el, aki az engedélyhez kötött járművezetés szabályainak megszegésével követi el a bűncselekményt. [26] Korábban e joghelyzet eredményezte azt, hogy a
  1. július
  2. napját megelőzően hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló
  3. évi IV. törvény (a továbbiakban: korábbi Btk.) alapján is megvalósult az ittas járművezetés, ha az elkövető ittas állapotban elektromos kerékpárt vezetett gépi üzemmódban, azonban járművezetéstől eltiltást nem lehetett miatta kiszabni (Legfelsőbb Bíróság Bfv.II.623/2011/5.). A korábbi Btk.
  4. §
(1)bekezdése ugyanis a jelenleg hatályos szabályozással egyezően a gépi meghajtású jármű ittas állapotban történő vezetését rendelte büntetni, azonban a korábbi Btk. 58. §
(1)bekezdés első fordulata – a jelenleg hatályos Btk. 55. §
(1)bekezdés a) pontjával egyezően – csak az engedélyhez kötött járművezetés szabályainak megszegése esetén tette lehetővé a járművezetéstől eltiltás kiszabását. [27] A hatályos Btk. 55. §
(2)bekezdése azonban – az
(1)bekezdésében szabályozott eseteken túl és azoktól függetlenül – kimondja, hogy a járművezetéstől el kell tiltani azt, aki járművezetés ittas állapotban vagy járművezetés bódult állapotban bűncselekményt követ el; Kúria 2.Bfv.520/2023/11-I 5 különös méltánylást érdemlő esetben a járművezetéstől eltiltás kötelező alkalmazása mellőzhető. [28] Ez utóbbi törvényhely tehát kizárólag, önmagában a Btk.
  1. (és 237.) §-a szerinti bűncselekmény megvalósulásához köti a járművezetéstől eltiltás alkalmazhatóságát (egyúttal a főszabálykénti kötelező voltát is). Aki az említett bűncselekmények valamelyikét elköveti, azt el lehet, sőt főszabályként el kell tiltani a járművezetéstől. E bűncselekmény pedig – a korábban írtak szerint – nem engedélyhez kötött jármű vezetésével is elkövethető. [29] A Btk.
  2. §
(2)bekezdés esetében az alapot adó bűncselekmény és a szankció között maga a Btk. teremt kapcsolatot, amikor kimondja, hogy az ittas állapotban elkövetett járművezetés bűncselekmény esetében a járművezetéstől eltiltás kötelező. A szabályozásból következően ekként a járművezetéstől eltiltás alkalmazásának nem előfeltétele az engedélyhez kötött járművezetés szabályainak megszegése, elégséges a járművezetés ittas állapotban bűncselekményének megvalósítása (Kúria Bfv.II.1223/2014/5., Bfv.II.950/2017/5., Bfv.II.460/2018/5.). [30] Az ítélkezési gyakorlat alapján a „gépi meghajtású jármű” fogalma lényegesen szélesebb járműkategóriát ölel fel a „gépjármű” 1/
  1. (II. 5.) KPM-BM együttes rendeletben meghatározott definíciójához képest. A Btk. alkalmazásában a KRESZ-ben a gépjármű fogalom alól kivont járművek is a gépi meghajtású járművek fogalmi körébe vonhatók, így ezek közúton ittas állapotban vezetése megvalósítja a járművezetés ittas állapotban bűncselekményét. Ugyanígy gépi meghajtású a gépjárműnek nem minősülő, de ténylegesen gépi meghajtású jármű is. [31] A kerékpár fogalmát a közúti közlekedés szabályairól szóló, többször módosított 1/
  2. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) I. számú függelék II. fejezetének r/
  3. pontja akként határozza meg, hogy a kerékpár olyan, legalább kétkerekű jármű, amelyet emberi erő hajt és ezt legfeljebb 300 W teljesítményű motor segíti. Az elektromos kerékpár tehát 300 W-t meg nem haladó motorteljesítmény esetén kerékpárnak minősül és engedély nélkül vezethető. A terhelt ugyanakkor elektromos kerékpárját gépi meghajtású üzemmódban vezetve közlekedett, annak ellenére, hogy szervezetében szeszes ital fogyasztásából származó alkohol volt, ezáltal megszegte a KRESZ
  4. §
(1)bekezdés c) pontjában foglalt rendelkezést. [32] A terhelt elektromos kerékpárt, mint engedélyhez nem kötött gépi meghajtású járművet vezetett ittas állapotban, ezért vele szemben a Btk. 55. §
(2)bekezdése alapján a járművezetéstől eltiltásnak helye van, főszabály szerint az kötelező is, de különös méltánylást érdemlő esetben az eltiltás mellőzhető. Különös méltánylást érdemlő körülményt azonban a másodfokú bíróság – amely az elsőfokú bíróság álláspontját éppen ebben a körben nem osztotta – nem észlelt, ezért az eltiltás kiszabását nem mellőzte, melynek kifejezett indokolását is adta {Győri Törvényszék 4.Bf.304/2022/4. [12]}. [33] 4. A bíróság jogerős ítéletében tehát – a védői észrevételben írtakkal szemben – törvényesen szabott ki a Btk. 55. §
(2)bekezdése alapján, tartalmában a járművezetéstől eltiltásnak megfelelő büntetést a terhelttel szemben és a másodfokú ítéletből egyértelműen kitűnik az is, hogy a büntetési nem alkalmazását az említett törvényhely zárófordulata alapján nem kívánta mellőzni. [34] A jogerős ítélet az „elektromos kerékpárok vezetésétől” tiltotta el a terheltet. [35] A Kúria előre bocsátja, hogy ez önmagában is téves. A törvényben meghatározott büntetési nemeket a Btk. 33. §
(1)és
(2)bekezdése sorolja fel. A Btk. 33. §
(1)bekezdés f) pontja szerint a szóban lévő és részletesen a Btk. 55-
  1. §-ában szabályozott büntetési nem megnevezése: járművezetéstől eltiltás. Ez tehát a kiszabható büntetési nem, ami a Btk.
  2. §
(3)bekezdése szerint korlátozható meghatározott fajtájú (légi, vasúti, vízi vagy közúti) és kategóriájú járműre. Kúria 2.Bfv.520/2023/11-I 6 [36] A törvény szövegéből egyértelműen következik, hogy a járműfajta Btk.-beli fogalma a járműkategóriánál tágabb: azt maga a törvényhozó a légi, vasúti, vízi és közúti járműfajtákban határozta meg. A Btk.-ban meghatározott járműfajta tehát egybeesik a közlekedési ágazatok hagyományos fogalmával (2/2023. BK véleménnyel módosított 38. BK vélemény III. pontja). [37] Következésképp az állapítható meg, hogy a bíróság jogerős ítéletével a Btk. 55. §
(2)bekezdése alapján járművezetéstől eltiltás büntetést szabott ki a terhelttel szemben, amit a Btk. 55. §
(3)bekezdése alapján az elektromos kerékpárok kategóriájára kívánt korlátozni. [38] Az ügyészség indítványával ez utóbbi rendelkezés anyagi jogszabálysértő voltát állította. [39] A Kúria – egyetértve a felülvizsgálati indítványban foglaltakkal – megállapította, hogy a jogerős ítélet ezen rendelkezése anyagi jogszabályt sért [Btk. 55. §
(3)bekezdés], mivel a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/
  1. (XII. 28.) Korm. rendelet
  2. számú melléklete nem tartalmaz „elektromos kerékpár” vezetői engedélyhez kötött járműkategóriát. [40] Következetes a bírói gyakorlat abban, hogy anyagi jogszabályt sért a büntetés, ha az eltiltást a bíróság olyan járműkategóriára korlátozza, ami a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/
  3. (XII. 28.) Korm. rendelet
  4. számú mellékletében nem szerepel [Kúria Bfv.II.716/2022/8., Bfv.II.751/2020/
  5. (BH 2021.63.)]. A Btk.
  6. §
(3)bekezdése szempontjából járműkategória alatt a vezetői engedélybe bejegyezhető azon kategóriáik értendők, amelyek a vezetési jogosultság terjedelmét meghatározzák. Az egyes járműkategóriákat a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/
  1. (XII. 28.) Korm. rendelet
  2. számú melléklete taxatíve meghatározza; ebben nem szereplő járműkategóriára az eltiltás nem korlátozható (2/
  3. BK véleménnyel módosított
  4. BK vélemény III. pontja). [41] Jelen esetben ráadásul a bíróság ítéletében olyan járművek vezetésétől „tiltotta el” a terheltet, amelyek vezetése nem engedélyhez között; ehhez képest az eltiltás igazgatási úton nem jegyezhető be, sem járművezetésre jogosító okmány visszavonásához, sem kiadásának tilalmához nem vezethet, nem is ellenőrizhető, egyszóval nem hajtható végre. Végrehajthatatlan, a törvény által lehetővé nem tett büntetés akkor sem szabható ki, ha az – miképp a rendelkezésre álló adatok szerint jelen esetben is – a vezetői engedély leadása óta eltelt időnek a büntetés tartamába való beszámítása folytán nem igényel további végrehajtást. [42] Ekként a bíróság jogerős ítéletében a terhelttel szemben – a Btk.
  5. §
(3)bekezdésének megsértése folytán – törvénysértő büntetést szabott ki. [43] Megjegyzi a Kúria, hogy kétségtelen, miszerint az adott joghelyzetben a bíróságnak – amennyiben a Btk. 55. §
(2)bekezdése zárófordulatának alkalmazására nem lát alapot – olyan büntetést kell kiszabnia, ami éppen arra a járműre nem vonatkozik, amivel a terhelt a bűncselekményt elkövette. Ez azonban nem gátolhatja a Btk. 55. §
(2)és
(3)bekezdésében foglalt szabályok alkalmazását. [44] Végezetül utal a Kúria arra is, hogy a Győri Törvényszék nem tett eleget a Be. 561. §
(3)bekezdés g) pontjában foglalt azon kötelezettségének, miszerint az ügydöntő határozat indokolása tartalmazza azokat az indokokat, amelyek miatt a bíróság – a Be. 649. §
(1)és
(2)bekezdésében meghatározott, felülvizsgálati eljárás alapjául szolgáló kérdésben – eltért a Kúria Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatától, csupán deklarálta, hogy döntését a BH 2021.
  1. számú jogesetben kifejtettek ellenében hozza meg. Valójában a másodfokú bíróságnak nem a Kúria Döntések című jogi folyóiratban a fenti számon Kúria 2.Bfv.520/2023/11-I 7 megjelentetett, hanem a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett Bfv.II.716/2022/
  2. számú – azonos tartalmú – határozattól való eltérést kellett volna megindokolnia. Arra vonatkozó okfejtést azonban a másodfokú ítélet egyáltalán nem tartalmaz, hogy álláspontja szerint a járműfajta fogalma – a törvény rendelkezése ellenére – miért szűkebb a járműkategóriánál, és miért lehet – a közzétett határozatban kifejtettekkel szemben – jogszabályban meg nem határozott járműkategóriára, sőt engedélyhez nem kötött jármű vezetésére vonatkozó járművezetéstől eltiltást is kiszabni. [45] Minderre figyelemmel a Kúria – miután nem észlelt olyan egyéb eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára hivatalból köteles – az ügyészség felülvizsgálati indítványát alaposnak ítélve a Be.
  3. §
(2)bekezdés b) pont
  1. fordulata alapján a megtámadott határozatot az indítványban foglaltaknak megváltoztatva maga hozott törvényes határozatot akként, hogy a büntetési nem megnevezésének helyesbítése mellett azt – a Btk.
  2. §
(3)bekezdése alapján – a közúti járművek fajtájára korlátozta, míg egyebekben pedig – a Be. 662. §
(1)bekezdése alapján – a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. [46] 5. A Be. 660. §
(1)bekezdése értelmében a Kúria a felülvizsgálati indítványt tanácsülésen bírálja el. E főszabály alóli kivételként a Kúria nyilvános ülésen határoz a felülvizsgálati indítványról, ha a terhelt vagy a védő a terhelt terhére benyújtott felülvizsgálati indítvány kézbesítésétől számított nyolc napon belül ezt indítványozza [Be. 660. §
(2)bekezdés a) pont]. E figyelmeztetés után az arra jogosultak nem indítványozták nyilvános ülés kitűzését, ezért a Kúria a felülvizsgálati indítványt tanácsülésen bírálta el. [47]
  1. A terhelt kirendelt védője a felülvizsgálati eljárásban a felülvizsgálati indítványra írásbeli észrevételt tett. A kirendelt védőt tevékenységéért a felülvizsgálati eljárásban díjazás illeti meg akkor is, ha a Kúria az ügyben nyilvános ülést nem tart (Kúria Bfv.I.1.323/2018/20., eseti döntésként BH 2019.217.III. számon közzé téve). Ezért a Kúria a védő részére a pártfogó ügyvéd, az ügygondnok és a kirendelt védő részére megállapítható díjról szóló 32/
  2. (XII. 27.) IM rendelet
  3. §
(3)bekezdésére figyelemmel, a 7. §
(3)bekezdése szerint állapította meg a kirendelt védőnek járó díjat az ügyenként legalább járó felkészülési díj összegének megfelelően. [48] Az ennek folytán felmerült bűnügyi költség viseléséről a Kúria a Be. 664. §
(1)bekezdés zárófordulata alapján rendelkezett. [49] A Kúria a felülvizsgálati eljárásban – a Kúria elnöke számára a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 10. §
(2)bekezdésében biztosított felhatalmazás alapján, a Kúria ügyelosztási rendjének IV.
  1. pontjában írt rendelkezés nyomán – öttagú tanácsban járt el. [50] IV. A Kúria ítélete elleni fellebbezést a Be.
  2. §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [51] Az ugyanazon jogosult általi ismételt indítvány előterjesztésének tilalma, illetve az azonos tartalmú indítvány ismételt előterjesztésének tilalma a Be. 652. §
(6)és
(7)bekezdésén alapul. A Be. 656. §
(4)bekezdése alapján az ilyen indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. Budapest,
  1. október
  2. Dr. Somogyi Gábor s.k. a tanács elnöke, Dr. Demeter Zsuzsanna s.k. előadó bíró, Dr. Harangozó Attila s.k. bíró, Dr. Metzing Márton s.k. bíró, Dr. Boros Tibor s.k. bíró Kúria 2.Bfv.520/2023/11-I 8

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.