A határozat elvi tartalma: Amennyiben a terhelt a gyanúsítás során, valamint az előkészítő ülésen az ügy lényegi megítélését illetően releváns tények tekintetében következetesen beismeri a büntetőjogi felelősségét – és a Be. 504. §
(2)bekezdésében meghatározott egyéb törvényi feltételek is teljesülnek –, nem valósul meg a Be. 608. §
(1)bekezdés h) pontja szerinti abszolút hatályon kívül helyezési ok a beismerés elfogadását illetően. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.III.1.294/2024/
- A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Molnár Ferencné dr., a tanács elnöke Dr. Horváth Péter, előadó bíró Dr. Bartkó Levente, bíró Dr. Idzigné dr. Novák Marianna Csilla, bíró Dr. Varga Eszter, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
- szeptember
- Az ügy tárgya: embercsempészés bűntette Terhelt(ek): terhelt Első fok: Másodfok: Szegedi Járásbíróság, 17.B.96/2022/8., ítélet, előkészítő ülés,
- május
- Szegedi Törvényszék, 3.Bf.147/2022/9., végzés, nyilvános ülés,
- október
- Az indítvány előterjesztője: a terhelt védője Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria az embercsempészés bűntette miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Szegedi Járásbíróság Kúria 3.Bfv.1.294/2024/8-I. 2 17.B.96/2022/
- számú ítéletét és a Szegedi Törvényszék 3.Bf.147/2022/
- számú végzését hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] A Szegedi Járásbíróság a
- május
- napján tartott előkészítő ülésen meghozott 17.B.96/2022/
- számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki társtettességben elkövetett embercsempészés bűntettében [Btk.
- §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés a), b) pont]. Ezért őt 2 év 6 hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy legkorábban a szabadságvesztés büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Rendelkezett a lefoglalt bűnjelekről és a bűnügyi költségről. [2] Védelmi fellebbezés alapján a Szegedi Törvényszék mint másodfokú bíróság a
- október
- napján tartott nyilvános ülésen meghozott 3.Bf.147/2022/
- számú végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. II. [3] A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be.
- §
(2)bekezdés d) pontjára alapítottan a támadott határozatok hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítása érdekében. [4] Indokai szerint kétséges a terhelt beismerő vallomásának önkéntessége, és nyilatkozatát az ügy iratai sem támasztják alá. A terhelt nem azt nyilatkozta az előkészítő ülésen, hogy a vád szerint elismeri a bűncselekmény elkövetését, hanem azt, hogy elismeri az elkövetést, vallomása azonban a vádirati tényállással nem volt egyező. Álláspontja szerint ezért a beismerő nyilatkozat elfogadásának feltételei nem álltak fenn. [5] A Legfőbb Ügyészség BF.1268/2024/
- számú átiratában a felülvizsgálati indítványt nem tartotta alaposnak. [6] Indokai szerint az előkészítő ülésen a bíróság a terheltet teljeskörűen figyelmeztette a jogaira, bűnössége beismerésének, és a tárgyaláshoz való jogáról lemondás következményeire, ami kiterjedt arra is, hogy ellenkező esetben előadhatja a védekezése alapjául szolgáló tényeket és azok bizonyítékait, bizonyítás lefolytatását, bizonyíték kirekesztését indítványozhatja. Kúria 3.Bfv.1.294/2024/8-I. 3 [7] A figyelmeztetést a terhelt megértette, majd elismerte a bűncselekmény elkövetését, és lemondott a tárgyaláshoz való jogáról. [8] Mindezek alapján indítványozta, hogy a Kúria a Szegedi Járásbíróság 17.B.96/2022/
- számú ítéletét és a Szegedi Törvényszék 3.Bf.147/2022/
- számú végzését hatályában tartsa fenn. III. [9] A terhelt védőjének felülvizsgálati indítványa nem alapos. [10] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a Be.
- §-a valamennyi felülvizsgálati okra kiterjedően rögzíti, hogy felülvizsgálatnak csak a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen van helye, és a jogerős ügydöntő határozatban rögzített tényállás alapulvételével, kizárólag a Be.
- §-ában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. [11] A Be.
- §
(2)bekezdése értelmében a felülvizsgálati indítványt főszabályként a megtámadott határozat meghozatala idején hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni. [12] A Be. 649. §
(2)bekezdése alapján felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a határozatát az ehelyütt írt eljárási szabályok megsértésével hozta meg. [13] A Be. 649. §
(2)bekezdése taxatíve felsorolja azon eljárási szabálysértéseket, amelyek felülvizsgálat alapjául szolgálhatnak. A
(2)bekezdés d) pontja szerint felülvizsgálatnak a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen akkor van helye, ha a bíróság a határozatát a Be. 607. §
(1)bekezdés b) pontjában vagy a Be. 608. §
(1)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg. [14] A Be. 608. §
(1)bekezdés a következő eljárási szabálysértéseket tekinti hatályon kívül helyezési oknak:
- a)a bíróság nem volt törvényesen megalakítva, vagy a tárgyaláson a tanács tagjai nem voltak mindvégig jelen,
- b)az ítélet meghozatalában a törvény szerint kizárt bíró vett részt,
- c)a bíróság a hatáskörét túllépte, katonai büntetőeljárásra vagy más bíróság kizárólagos illetékességébe tartozó ügyet bírált el,
- d)a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező,
- e)a bíróság a 492. §
(1)bekezdés c)-
- d)és
- i)pontjában, a
(2)bekezdésében vagy az 567. §
(1)bekezdés a)-
- b)és
- g)pontjában, valamint a
(2)bekezdésben meghatározott valamely ok törvénysértő megállapítása miatt az eljárást megszüntette,
- f)az elsőfokú ítélet indokolása a rendelkező résszel teljes mértékben ellentétes,
- g)az ítélet szóbeli indokolása során elhangzott és az írásba foglalt ítélet tényállási elemei a bűncselekmény minősítését befolyásoló mértékben térnek el egymástól, és a fellebbezést az 583. §
(3)bekezdése alapján jelentették be vagy az eltérés az 584. §
(2)bekezdése szerinti fellebbezés esetén a fellebbezéssel nem érintett cselekményre vonatkozik, h) az elsőfokú bíróság a bűnösséget beismerő nyilatkozatot az 504. §
(2)bekezdésében meghatározott feltételek hiányában fogadta el, vagy az írásba foglalt ítélet tényállási elemei a bűncselekmény minősítését befolyásoló mértékben térnek el a vádirati tényállástól. Kúria 3.Bfv.1.294/2024/8-I. 4 [15] Az indítványozó kifogásolta, hogy a bíróság az előkészítő ülésen a terhelt beismerő nyilatkozatát és a tárgyaláshoz való jogról lemondását a törvényi feltételek teljesülése ellenére fogadta el. [16] A terhelt az előkészítő ülésen beismerheti a bűnösségét abban a bűncselekményben, amely miatt ellene vádat emeltek; a beismeréssel érintett körben lemondhat a tárgyaláshoz való jogáról, és ha a bíróság a bűnösség beismerésére vonatkozó nyilatkozatot elfogadja, akkor a vádirati tényállás megalapozottságát és a bűnösség kérdését nem vizsgálja [Be. 500. §
(2)bekezdés
- a)és
- b)pont]. [17] A Be. 565. §
(1)bekezdése szerint, amennyiben a bíróság a bűnösséget beismerő nyilatkozatot elfogadta, a terhelt bűnösségét a bűnösség beismerésére, a bűnösséget beismerő nyilatkozat elfogadására és az eljárás ügyirataira alapítja, és ebben az esetben az ítélet ellen a bűnösség megállapítása, illetve a váddal egyező tényállás és minősítés miatt fellebbezésnek sincs helye [Be. 580. §
(2)bekezdés
- a)és
- b)pont]. [18] A terhelt beismerő nyilatkozata elfogadásának tehát az eljárás menetére és a hozandó ügydöntő határozatra is meghatározó jelentőségű kihatása van; az kizárja a vád tárgyává tett cselekményre vonatkozó bizonyítást, maga után vonja a váddal egyező minősítésű cselekményre vonatkozó bűnösség megállapítását, és annak a fellebbezéssel való támadhatatlanságát. [19] Az ilyen eljárást ezért a törvény szigorú feltételekhez köti. [20] A Be. 504. §
(2)bekezdése szerint a beismerő nyilatkozat elfogadásának akkor van helye, ha – a terhelt e nyilatkozatának természetét és jóváhagyásának következményeit megértette, – a terhelt beszámítási képessége és beismerésének önkéntessége iránt észszerű kétely nem mutatkozik, és – a terhelt bűnösséget beismerő nyilatkozata egyértelmű, és azt az eljárás ügyiratai alátámasztják. [21] A beismerő nyilatkozat elfogadására tehát kizárólag a fenti feltételek maradéktalan, egyidejű megvalósulása esetén van törvényi lehetőség; akár egyetlen feltétel hiánya is az elfogadást kizárja. [22] Mindezen törvényi rendelkezésekkel összefüggésben abszolút eljárási szabálysértés, ha az elsőfokú bíróság a beismerő nyilatkozatot a Be. 504. §
(2)bekezdésben meghatározott feltételek hiányában fogadta el [Be. 608. §
(1)bekezdés h) pont], jelen ügyben azonban ez nem valósult meg az alábbiak okán. [23] A Kúria az iratok alapján a következőket állapította meg. [24] A Szegedi Járási Ügyészség a Szegedi Járásbíróságra
- február
- napján benyújtott 1.B.4909/2021/
- számú vádiratában társtettesként elkövetett, több személynek segítséget nyújtva elkövetett embercsempészés bűntette [Btk.
- §
(1)bekezdés és
(2)bekezdés
- a)és
- b)pont] miatt indítványozta, hogy a bíróság a terheltet börtönben végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélje. A terheltnek az előkészítő ülésen tett beismerő vallomása esetén 3 év 8 hónap szabadságvesztés kiszabására tett indítványt. [25] Az elsőfokú bíróság az ügyben 2022. május 3. napján előkészítő ülést tartott, amelyen a terhelt a terhére rótt bűncselekmény elkövetését beismerte, és lemondott a tárgyaláshoz való jogáról, amit a bíróság végzésével elfogadott (Szegedi Járásbíróság 17.B.96/2022/8. számú jegyzőkönyv 2. és 3. oldal). Kúria 3.Bfv.1.294/2024/8-I. 5 [26] A Btk. 353. §
(1)bekezdése szerint az embercsempészést az követi el, aki államhatárnak más által a jogszabályi rendelkezések megszegésével történő átlépéséhez segítséget nyújt. [27] A terhelt védője azt sérelmezte, hogy az eljáró bíróság annak ellenére fogadta el a beismerő vallomást, hogy a terhelt az előkészítő ülésen nem a váddal egyezően ismerte el a bűncselekmény elkövetését, hiszen a vádban két külföldi állampolgár szabálytalan határátlépéséhez nyújtott segítséget, neki viszont két másik állampolgárságú személyről volt tudomása, és ezt nyilatkozta a gyanúsítotti kihallgatása alkalmával is. [28] E körben a Kúria egyetértett a Legfőbb Ügyészség átiratában írtakkal, amely szerint a büntetőjogi felelősségre vonás szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a terhelt másik vagy külföldi állampolgároknak kívánt volna segítséget nyújtani az államhatár jogellenes átlépéséhez. [29] A terhelt gyanúsítotti kihallgatása alkalmával panasszal nem élt, beismerő vallomása mindvégig következetes volt az ügy lényegi megítélése szempontjából releváns tények tekintetében, miszerint a magyar államhatár illegális átlépéséhez külföldi állampolgároknak segítséget nyújtott. [30] Ezzel a törvényi tényállás minden eleme megvalósult, sem a migránsok nevével, sem a pontos állampolgárságukkal nem kellett tisztában lennie, ez utóbbit nem kifogásolta az előkészítő ülésen sem, hiszen az ismertetett vádiratra vonatkozóan, az abban megjelölt eseménysorral kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy: „megértettem, hogy mivel vádolnak. Elismerem a bűncselekmény elkövetését és lemondok a tárgyaláshoz való jogomról.”. E nyilatkozata pedig akként értelmezendő, hogy az előtte ismertetett vád szerint ismerte el az elkövetést, ekként a védő indítványában foglalt hivatkozás nem foghat helyt. [31] Mindezek alapján a Kúria – miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést, amelynek vizsgálatára a Be. 659. §
(6)bekezdése alapján hivatalból köteles – a megtámadott határozatot a Be. 660. §
(1)bekezdése alapján tanácsülésen eljárva, a Be. 662. §
(1)bekezdés alapján hatályában fenntartotta. [32] A döntés elvi tartalma Amennyiben a terhelt a gyanúsítás során, valamint az előkészítő ülésen az ügy lényegi megítélését illetően releváns tények tekintetében következetesen beismeri a büntetőjogi felelősségét – és a Be. 504. §
(2)bekezdésében meghatározott egyéb törvényi feltételek is teljesülnek –, nem valósul meg a Be. 608. §
(1)bekezdés h) pontja szerinti abszolút hatályon kívül helyezési ok a beismerés elfogadását illetően. IV. [33] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 6. §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pont második fordulata zárja ki. [34] A Be. 652. §
(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul. A Be. 652. §
(7)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja [Be. 656. §
(4)bekezdés]. Kúria 3.Bfv.1.294/2024/8-I. 6 Budapest,
- szeptember
- Molnár Ferencné dr. s.k. a tanács elnöke, Dr. Horváth Péter s.k. előadó bíró, Dr. Bartkó Levente bíró, Dr. Idzigné dr. Novák Marianna Csilla s.k. bíró, Dr. Varga Eszter s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő BÉ