Kfv.37060/2023/2 – Kúria

(1)bekezdésében foglalt feltételek hiányában a felülvizsgálati kérelem befogadására nem kerülhet sor. Az ügy száma: A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Kfv.II.37.060/2023/

1. A tanács tagjai: Dr. Tóth Kincső a tanács elnöke Dr. Szilas Judit előadó bíró Dr. Bögös Fruzsina bíró Dr. Figula Ildikó bíró Dr. Kovács András bíró A felperes: felperes (cím1) A felperes képviselője: Czövek és Deme Ügyvédi Iroda Dr. Deme János ügyvéd (cím2) Az alperes: Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (1117 Budapest, Budafoki út 60.) Az alperes képviselője: Dr. Konyhás Szilvia kamarai jogtanácsos A per tárgya: idegenrendészeti ügy A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Fővárosi Törvényszék 22.K.703.523/2022/
2. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás Kúria II.Kfv.37.060/2023/2 2 [1] A felperes a korábbiakban tanulmányok folytatása célú – legutóbb a 000786552 számú,
3. szeptember 30-ig érvényes – tartózkodási engedéllyel rendelkezett. Az elsőfokú hatóság az egyetem értesítése alapján
4. április
5. napján a tartózkodási engedély felülvizsgálata iránt eljárást indított, amelynek eredményeként a
6. április
7. napján kelt határozatával a felperes tartózkodási engedélyét visszavonta. A felperesi fellebbezés alapján eljárt alperes
8. július
9. napján kelt 106-T-13702/2/
10. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. [2] A felperes által előterjesztett kereset alapján eljárt Fővárosi Törvényszék a
11. január
12. napján kelt 19.K.705.292/2021/
13. számú ítéletével az alperesi határozatot az elsőfokú határozatra kiterjedően megsemmisítette és az elsőfokú közigazgatási szervet új eljárás lefolytatására kötelezte. [3] A felperes
14. január
15. napján terjesztett elő egyéb célú tartózkodási engedély iránti kérelmet az elsőfokú hatóságnál, mely a
16. április
17. napján kelt 106-114203/8/2022-T. számú határozattal került elutasításra. [4] A fellebbezés nyomán eljárt alperes az elsőfokú határozatot a
18. július
19. napján kelt 106-T-22898/2/
20. számú határozatával helybenhagyta, hivatkozva a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló
21. évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.)
22. §

(1)bekezdés b) pontjában és

(2)bekezdésében foglaltakra. Megállapította, hogy a felperes esetében a tanulmányi célú tartózkodási engedély visszavonására vonatkozó eljárás folyamatban van, jelenleg nem rendelkezik érvényes tartózkodási engedéllyel, melyre figyelemmel a tartózkodási engedélye meghosszabbítására nem kerülhet sor. [5] A felperes 106-T-22898/2/

1. számú határozattal szemben előterjesztett keresetét a Fővárosi Törvényszék 22.K.703.523/2022/
2. számú ítéletével elutasította. Indokolásában kifejtette, hogy az alperes döntése meghozatalának időpontjában a felperes tartózkodási engedélyének visszavonására irányuló eljárás még folyamatban volt, ezért felperes nem felelt meg a Harmtv.
3. §

(2)bekezdésbe foglalt kógens törvényi rendelkezésnek. Az alperes helytállóan döntött az egyéb törvényi feltételek vizsgálata nélkül a felperes kérelmének elutasítására vonatkozó döntés helybenhagyásáról. A felülvizsgálati kérelem [6] A felperes a jogerős ítélet ellen a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 117. §

(1)bekezdésében foglalt határidőn belül felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, amelyben az azonnali jogvédelem biztosítása mellett a törvényszék ítéletének és alperes határozatának az első fokon meghozott közigazgatási cselekményre kiterjedő hatályon kívül helyezését és a közigazgatási szerv új eljárás lefolytatására kötelezését, másodlagosan az ítélet hatályon kívül helyezését és az ügyben eljárt elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte. [7] Állította, hogy a törvényszék ítélete jogszabálysértő, mert a Harmtv. 17. §

(1)bekezdés b) pontjában és

(2)bekezdésében foglaltak értelmezését nem az ügyintézési határidőre vonatkozó Harmtv. 29/A. §

(5)-

(5a)bekezdéseivel, illetőleg a Harmtv. végrehajtásáráról szóló 114/

1. (V. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Harmtv. vhr.)
2. §

(6)bekezdéseivel összhangban értelmezte. Álláspontja szerint e körben annak van jelentősége, hogy a tartózkodási engedélye visszavonására vonatkozó eljárásban meghozott másodfokú döntést a törvényszék ítéletével megsemmisítette és új eljárás lefolytatását rendelte el, ugyanakkor az új elsőfokú eljárás a kérelem benyújtásának időpontjában még nem indult meg. [8] Érvelése szerint a törvényszék által irányadónak tekintett Kúria Kfv.II.37.703/2020/

1. számú ítéletében elfoglalt álláspont alaptalan és életszerűtlen, ezért e hivatkozást a Kúria II.Kfv.37.060/2023/2 3 jogalkalmazás során indokolt lenne mellőzni, arra közigazgatási döntés nem alapítható. A Harmtv.
2. § rendelkezései alapján ugyanis jogszerűtlen az az elvárás, hogy a tartózkodási engedély meghosszabbítása iránti kérelem alapján indult eljárás teljes tartama nem lehet vele szemben a tartózkodási engedély visszavonására irányuló eljárás folyamatban. Érvelése szerint a tartózkodási engedély meghosszabbítása iránti engedély beadását követően a tartózkodási engedélynek még 30 napig kell érvényesnek lennie és nem tovább. A felperes ennek megfelelt, hiszen az idegenrendészeti hatóság a meghosszabbítás iránti kérelem
3. január 21-i benyújtásának napján a korábban kiadott és még érvényes tartózkodási engedélyének a visszavonása iránti – a bírósági ítélettel elrendelt – újabb eljárást még nem indította meg. [9] A felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp.
4. §

(1)bekezdés

1. a)pont aa),
2. ab)és
3. ad)alpontjai alapján kérte, hivatkozva a felülvizsgálati kérelemben felvetett jogkérdés különleges súlyára, a társadalmi jelentőségére és a joggyakorlat egységének, továbbfejlesztésének biztosítására, valamint arra, hogy az alperesi döntéshez az ügy érdemére kiható eljárási szabálysértés vezetett. [10] A társadalmi jelentőség körében azzal érvelt, hogy számos harmadik országbeli állampolgár esetén felmerülhet ez a körülmény, hogy amennyiben a korábban kiadott tartózkodási engedélyt a hatóság „el kezdi visszavonni", a meghosszabbítás szempontjából ez azt jelenti, hogy nem rendelkezik érvényes tartózkodási engedéllyel, így annak meghosszabbítása kizárt. A joggyakorlat körében arra hivatkozott, hogy – álláspontja szerint – a Kúria Kfv.II.37.703/2020/4. számú ítéletében elfoglalt jogi álláspont téves, az az ügyben nem alkalmazható. E körben jogegységi eljárás lefolytatását is indokoltnak tartotta. A Kúria döntése és jogi indokai [11] A Kúria a Kp. 118. §

(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha

1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata,
2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [12] A Kp. 117. §

(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani, és azt – a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A Kp. 118. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti befogadási okra hivatkozás esetén azonban meg kell jelölni a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltért. [13] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja körében a Kúria a kérelmet különösen akkor fogadja be, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdéseket vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria jogegységi határozatában, kollégiumi véleményében, az elvi iránymutatás még hatályos eszközeiben (irányelv, elvi döntés, kollégiumi állásfoglalás), illetve az általa közzétett eseti határozatban még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdés vonatkozásában a bírói joggyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység Kúria II.Kfv.37.060/2023/2 4 megbomlásának a veszélye áll fenn. A joggyakorlat továbbfejlesztésének szükségessége akkor merül fel, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel nem támogatható. [14] A Kúria megállapította, hogy a felülvizsgálattal támadott jogerős ítélet a Kúria Kfv.II.37.703/2020/4. számú ítéletében elfoglalt jogi állásponttal megegyezett, attól nem tért el. A rendelkezésre álló periratok alapján az is megállapítható, hogy a felperes tartózkodási engedélyének visszavonására vonatkozó eljárás már 2021. április 6. napján megindult és a felülvizsgálattal érintett első és másodfokú határozatok meghozatalának időpontjában folyamatban volt. Az elsőfokú bíróság által hivatkozott, 2021. január 19. napján meghozott Kfv.II.37.703/2020/4. számú ítéletben elfoglalt jogi álláspont alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések, illetve a körülmények időközben nem változtak meg. A joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása érdekében a befogadás feltételei azon okból pedig nem állnak fenn, hogy a felperes vélekedése szerint az elsőfokú bíróság által irányadónak tekintett kúriai ítéletben elfoglalt jogi álláspont téves. Erre figyelemmel a Kúria ezen okból a felülvizsgálati kérelem befogadását nem tartotta indokoltnak. [15] A felperes által felvetett jogegységi eljárás kezdeményezésével összefüggésben a Kúria utal a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 32. §

(1)bekezdésére, melynek értelmében jogegységi eljárásnak akkor van helye, ha az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében a korábban meghozott jogegységi határozat megváltoztatása vagy hatályon kívül helyezése szükséges, illetőleg a Kúria valamely ítélkező tanácsa jogkérdésben kíván eltérni a Kúria közzétett határozatával. Mindebből következően a jogegységi eljárás lefolytatásának azon okból nincs helye, hogy a felperes állítása szerint korábban a kúriai döntéssel ellentétes elsőfokú bírósági határozatok is születtek. Ezen elsőfokú bírósági döntések egyrészt az első fokon eljáró bíróság másik tanácsa részére nem kötelezőek, másrészt e fenti okból jogegységi eljárás kezdeményezésének nincs helye. A felperes nem vetett fel az egyedi ügyben olyan tényt, körülményt sem, amely alapján a jelen tanács a Kúria korábbi határozatától történő eltérést tartaná indokoltnak. [16] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ab)alpontja körében a felülvizsgálati kérelem befogadásának feltétele abban az esetben áll fenn, ha van a felmerülő jogkérdésnek, illetve ügynek olyan eleme, amely a társadalom széles körét közvetlenül vagy közvetett módon érinti. A felperes tartózkodási engedély meghosszabbítása iránti egyedi ügyben előterjesztett kérelme a Kúria álláspontja szerint nem vet fel olyan társadalmi jelentőségű kérdést, amely a felülvizsgálati kérelem befogadását ez okból indokolná. [17] A felperes a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpont alapján is kérte, azonban ezzel összefüggésben a hatóság által elkövetett eljárási szabálysértésre hivatkozott. A felülvizsgálati kérelem benyújtására a támadott ítélet jogszabálysértő voltára történő hivatkozással kerülhet sor, a felperes azonban az elsőfokú bírósági eljárással összefüggésben nem jelölt meg olyan, az ügy érdemére kiható eljárási szabálysértést, amelyet a Kúria e körben mérlegelhetett volna. Minderre figyelemmel azt állapította meg, hogy a felülvizsgálati kérelem befogadása ez okból sem volt indokolt. [18] A Kúria hivatalból megvizsgálta a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ac)alpontjában rögzített befogadási okot is és megállapította, hogy nem merült fel az ügyben az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége sem. [19] A felperes a Kp. 118. §

(1)bekezdés b) pontjára nem hivatkozott és nem is jelölt meg olyan kúriai határozatot, amelytől az elsőfokú bíróság jogkérdésben eltért, ezért a Kp. 117. §

(4)bekezdésére figyelemmel ezen befogadási okot a Kúria érdemben nem vizsgálta. Kúria II.Kfv.37.060/2023/2 5 [20] A fentiek alapján a Kúria azt állapította meg, hogy jelen ügyben a befogadás feltételei nem állnak fenn, ezért a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §

(2)bekezdésére alapozottan megtagadta. Az azonnali jogvédelem iránti kérelemről a Kp. 119. §

(2)bekezdésére figyelemmel befogadás hiányában a Kúriának nem kellett döntenie. A döntés elvi tartalma [21] A Kp. 118. §

(1)bekezdésében foglalt feltételek hiányában a felülvizsgálati kérelem befogadására nem kerülhet sor. Záró rész [22] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságáról a Kp. 118. §

(2)bekezdése alkalmazásával tárgyaláson kívül határozott. [23] A végzés elleni felülvizsgálatot a Kp.

1. § d) pontja zárja ki. Budapest,
2. február
3. Dr. Tóth Kincső s.k. a tanács elnöke, Dr. Szilas Judit s.k. előadó bíró, Dr. Bögös Fruzsina s.k. bíró, Dr. Figula Ildikó s.k. bíró, Dr. Kovács András s.k. bíró