Bfv.296/2024/12 – Kúria

(1)bekezdés

1. b)pont
2. ba)alpontja alapján, a Btk. 50. §

(3)bekezdésének megsértése miatt felülvizsgálati indítvánnyal élt. Ugyanis a Btk. 50. §

(3)bekezdésének

1. szeptember
2. napjától – így a az elkövetés napján is - hatályos rendelkezése alapján a pénzbüntetés egy napi tétel összege legalább 1.300 forint. A Kúria az indítvány helyes indokai alapján jogerős határozatot megváltoztatta, s a pénzbüntetés egynapi tételének összegét 1.300 forintra felemelte, a kiszabott pénzbüntetés összege így 169.000 forint lett. Kúria ítélete Az ügy száma: Bfv.II.296/2024/
3. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Somogyi Gábor, a tanács elnöke Dr. Boros Tibor, előadó bíró Dr. Harangozó Attila, bíró Dr. Demeter Zsuzsanna, bíró Dr. Metzing Márton, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: nyilvános ülés Az ülés napja:
4. május
5. Az ügy tárgya: járművezetés ittas állapotban vétsége Terhelt: … Első fok: Pécsi Járásbíróság, 4.Bpk.1396/2023/2., büntetővégzés, tárgyalás mellőzésével,
6. január
7. (jogerő:
8. január 23.) Másodfok: Az indítvány előterjesztője: Baranya Vármegyei Főügyészség Az indítvány iránya: a terhelt terhére Rendelkező rész A Kúria a járművezetés ittas állapotban vétsége miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a Baranya Vármegyei Főügyészség által a terhelt terhére előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Pécsi Járásbíróság 4.Bpk.1396/2023/
9. számú büntetővégzését megváltoztatja, a terhelttel szemben kiszabott pénzbüntetés egy napi tételének összegét 1.300 (ezerháromszáz) forintra felemeli, a kiszabott pénzbüntetés összege így 169.000 (százhatvankilencezer) forint. Egyebekben a megtámadott határozatot hatályában fenntartja. A felülvizsgálati eljárásban felmerült 28.000 (huszonnyolcezer) forint bűnügyi költséget az állam viseli. Kúria 2.Bfv.296/2024/12-II 2 A Kúria ítélete ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye. Ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás [1] I. A Pécsi Járásbíróság a
10. január
11. napján – tárgyalás mellőzésével – meghozott 4.Bpk.1396/2023/
12. számú büntetővégzéssel a terhelttel szemben járművezetés ittas állapotban vétsége [Btk.
13. §

(1)bekezdés] miatt 130 napi tétel, napi tételenként 1.200 forint, összesen 156.000 forint összegű pénzbüntetést és 1 év közúti járművezetéstől eltiltást szabott ki. [2] A büntetővégzés

1. január
2. napján – tárgyalás tartására irányuló kérelem hiányában – jogerőre emelkedett. [3] II.
3. A vádról rendelkező jogerős ügydöntő határozat ellen a Baranya Vármegyei Főügyészség a terhelt terhére nyújtott be felülvizsgálati indítványt Bf.B.67/2024/
4. szám alatt a Be.
5. §

(1)bekezdés

1. b)pont
2. ba)alpontban meghatározott okból, anyagi jogszabálysértés miatt. Ebben a jogerős ügydöntő határozat hatályon kívül helyezésére és a Pécsi Járásbíróság új eljárás lefolytatására utasítására tett indítványt. [4] Indokai szerint a Btk. 50. §

(3)bekezdésének

1. szeptember
2. napjától – így az elkövetés napján is – hatályos rendelkezése alapján a pénzbüntetés egy napi tételének összege legalább 1.300 forint. Ezen törvényi rendelkezést az elsőfokú bíróság megsértette, amikor a pénzbüntetés egynapi tétel összegét ennél alacsonyabban, 1.200 forintban állapította meg. A törvénysértő büntetés kiszabásához a Btk. más szabályának megsértése vezetett, ami megalapozza a felülvizsgálati eljárás lefolytatását. [5] Ugyanakkor a büntetővégzés nem tartalmazza az elbírálás során figyelembe vett enyhítő és súlyosító körülményekre vonatkozó mérlegelést, ezért a jogerős határozat hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását tartotta indokoltnak. [6]
3. A Legfőbb Ügyészség BF.166/2024/
4. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt helyes indokai folytán fenntartotta, ugyanakkor azt indítványozta, hogy a Kúria a megtámadott határozat hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítása helyett a jogerős határozatot változtassa meg, a pénzbüntetés egynapi tételének összegét a törvényi keretnek megfelelően emelje fel, egyebekben pedig a jogerős határozatot hatályában tartsa fenn. [7] A terhelt védője írásbeli észrevételében nem értett egyet az ügyészség álláspontjával, mivel „bírói oda nem figyelés történt”, ami miatt a terheltet nem érheti hátrány akkor sem, ha az indítványozott felemelés teljes összege valójában csak 13.000 forint. Kitért arra, hogy a terhelt olyan járművet vezetett, amihez vezetői engedély sem szükséges, ugyanakkor vezetési jogosultsága a cselekmény elkövetése óta szünetel, így a hatályon kívül helyezés is a terhelt terhére esne. A beadványában felsorolt enyhítő körülményekre figyelemmel a pénzbüntetés kiszabása is súlyos büntetés, aminek a megemelése nem indokolt. Mindezek alapján azt indítványozta, hogy a Kúria mellőzze a pénzbüntetés kiszabását, a büntetővégzést pedig hatályában tartsa fenn. [8] A nyilvános ülésen a Legfőbb Ügyészség az indítványt fenntartotta és a jogerős ítélet megváltoztatásával a pénzbüntetés egy napi tételének felemelését indítványozta, míg a Kúria 2.Bfv.296/2024/12-II 3 védő az írásbeli beadványával egyező érvek alapján a pénzbüntetés mellőzésére tett indítványt. [9] III. A felülvizsgálati indítvány alapos. [10] Az ügyészség jogosult a terhelt terhére felülvizsgálati indítványt előterjeszteni [Be.
5. §

(1)bekezdés], amit a jogerős ügydöntő határozat közlésétől (

1. január 10.) számított hat hónapon belül terjesztett elő [Be.
2. §

(3)bekezdés]. Jelen esetben az indítvány

1. február 20-án érkezett az elsőfokú bírsághoz, így az joghatályos. [11] A felülvizsgálati indítvány a terhelt terhére irányul. A védő a terhelt terhére benyújtott felülvizsgálati indítvány kézbesítésétől számított nyolc napon belül nyilvános ülés tartását indítványozta [Be.
2. §

(2)bekezdés a) pont], ezért a Kúria a Be. 660. §

(1)bekezdése szerinti főszabálytól eltérve az indítványról nyilvános ülésen határozott. [12] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amely a Be.

1. §-a alapján csak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen vehető igénybe. A jelen ügyben a bíróság büntetővégzést hozott, amely a Be.
2. §

(2)bekezdése alapján ügydöntő – tartalma szerint a vádról rendelkező [Be. 456. §

(1)bekezdés] – határozat és amelyre – ha a Be. másképp nem rendelkezik – az ítéletre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. [13] Felülvizsgálatnak kizárólag a Be.

1. §-ában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokból van helye. A felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető, ezért az azon kívül eső anyagi vagy eljárásjogi kérdések a felülvizsgálatban közömbösek. [14] A büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság – a bűncselekmény minősítésén túl – a Btk. más szabályának megsértésével szabott ki törvénysértő büntetést [Be.
2. §

(1)bekezdés

1. b)pont második fordulat
2. ba)alpont]. [15] Felülvizsgálati okot valósít meg törvénysértő büntetés okából az olyan anyagi jogi szabály megsértése, amelynek alkalmazását a büntetés (intézkedés) meghatározása esetében a törvény a bíróság számára korlátok közé szorítva biztosítja, és elvétése miatt az egyszerűsített felülvizsgálat (Be. XCIV. Fejezet) nem ad jogorvoslati lehetőséget. Ilyen esetben a büntetés nem felel meg a törvénynek, mert joghátrányt ebben a formában a törvény nem tesz lehetővé [Kúria Bfv.III.1559/2018/10. (BH 2020.9.)]. A kiszabott büntetés törvényessége kérdésében tehát akkor van helye felülvizsgálatnak, ha a kiszabott büntetés, illetve annak neme és mértéke a büntető törvény valamely mérlegelést nem tűrő rendelkezésébe ütközik (BH 2012.239.). [16] Az ügyészi indítvány szerint a bíróság jogerős határozatában megsértette a Btk. 50. §

(3)bekezdésében írt, a pénzbüntetés egy napi tétele összegének alsó határára vonatkozó rendelkezést, ekként az a fent írt felülvizsgálati oknak megfelel. [17] A bűncselekményt a Btk. 2. §

(1)bekezdésében foglalt főszabály szerint – az említett törvényhely

(2)és

(3)bekezdésében írt, a jelen ügyben nem releváns kivételekkel – az elkövetésekor hatályos büntetőtörvény szerint kell elbírálni. [18] Jelen esetben a terhelt a terhére rótt cselekményt

1. október 23-án követte el. A Btk. e napon hatályos – a Magyarország
2. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló
3. évi LIII. törvény
4. §

(1)bekezdésével,

1. szeptember 1-jei hatállyal módosított –
2. §

(3)bekezdés második mondat első fordulata szerint a pénzbüntetés egy napi tételének összegét legalább ezerháromszáz forintban kell meghatározni. [19] E szabálytól a Btk. a bíró mérlegelése alapján eltérést nem enged. [20] Következésképpen a terhelttel szemben kiszabott pénzbüntetés egy napi tétel összegének 1.200 forintban történt meghatározása törvénysértő. Kúria 2.Bfv.296/2024/12-II 4 [21] A Be. 662. §

(2)bekezdés b) pontja szerint a Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot megváltoztatja, és a törvénynek megfelelő határozatot hoz, ha az alapügyben a bíróság a bűncselekmény törvénysértő minősítése, illetve a Btk. más szabályának megsértése miatt szabott ki törvénysértő büntetést vagy alkalmazott törvénysértő intézkedést. [22] Csupán kisegítő szabály, hogy a Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot hatályon kívül helyezi, és a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságot új eljárásra utasítja, ha a Be. 662. §

(1)vagy

(2)bekezdése szerinti határozat meghozatala az ügyiratok alapján nem lehetséges [Be. 663. §

(1)bekezdés b) pont]. [23] A Kúria gyakorlata következetes abban, hogy a (kizárólag) büntetéskiszabás kereteinek áthágásában megnyilvánuló anyagi jogszabálysértést [Be. 649. §

(1)bekezdés b) pont második fordulat] akként orvosolja, hogy a büntetés adott elemét mindig a jogerős ítéletben kiszabotthoz legközelebb eső, de már törvényes mértékre növeli vagy csökkenti (Kúria Bfv.II.363/2021/4.); azaz, ha a büntetés meghaladja az Általános Részi rendelkezések figyelembevételével kiszabható törvényi felső határt, akkor arra enyhíti, ha viszont nem éri el az ugyanilyen módon törvényesen kiszabható alsó határt, akkor e minimumra súlyosítja a büntetést. [24] Ezért a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése a Be. 663. §

(2)bekezdés b) pontja alapján jelen ügyben fel sem merülhetett; a Kúria nem mérlegelhette az enyhítő és súlyosító körülményeket – ekként az erre vonatkozó védői hivatkozásokat sem –, felülbírálati és döntési jogköre kizárólag a pénzbüntetés törvényessé tételére terjedt ki. Ehhez pedig nem volt szükség az ügyiratokból, illetve a Be. 741. §

(4)bekezdése szerint indokolt büntetővégzésből ki nem tűnő körülmény ismeretére. [25] A védői észrevételekre tekintettel utal a Kúria arra, hogy a Be. 659. §

(5)és

(6)bekezdése szerint a Kúria a jogerős ügydöntő határozatot – a Be. 649. §

(2)bekezdésben írt okokon kívül – csak a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott részében és csak a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálja felül. Következésképp a járművezetéstől eltiltás jelen ügyben teljes egészében a felülbírálat körén kívül esett. [26] Ugyancsak nem bírálhatta felül a Kúria a jogerős büntetővégzést meghozó bíróság azon mérlegelés alapján meghozott – kötelező törvényi szabályt bizonyosan nem sértő – rendelkezését, miszerint a terhelttel szemben pénzbüntetés kiszabása indokolt, tovább annak a napi tételei számának a törvényes keretek között történt meghatározását sem. Az enyhébb büntetés kiszabása iránti igényét a terhelt a jogerőt megelőzően tárgyalás tartása iránti indítvánnyal és azt követően, szükség esetén, fellebbezéssel érvényesíthette volna; a felülvizsgálati eljárás azonban az indítvány tartalmához igazodóan kizárólag – az egy napi tétel összegének meghatározása során megvalósult – törvénysértés kiküszöbölésére szorítkozott. [27] Ez a törvénysértés pedig – mivel az a terhelt javára valósult meg – kizárólag a terhelt terhére küszöbölhető ki. A terhelt terhére eső felülvizsgálat – a törvényben írt jogosult kezdeményezésére és határidőn belül – törvényes jogorvoslati eszköz, ami alapján a Kúriának lehetősége van a büntetés súlyosítására (BH 2017.256.). [28] A kifejtettekre tekintettel a Kúria, miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést, aminek vizsgálatára a Be. 659. §

(6)bekezdése alapján hivatalból köteles, a felülvizsgálati indítványnak helyt adott, és a megtámadott határozatot a Be. 662. §

(2)bekezdés b) pont második fordulata alapján a fent írtak szerint megváltoztatta. [29] A Kúria megállapította a pénzbüntetés így kialakult összegét, egyebekben pedig a megtámadott határozatot a Be. 662. §

(1)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Kúria 2.Bfv.296/2024/12-II 5 [30] A felülvizsgálati eljárásban felmerült bűnügyi költségről a Be. 664. §

(1)bekezdés zárófordulata alapján rendelkezett. [31] A Kúria elnöke a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 10. §

(2)bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a Kúria ügyelosztási rendjének IV.

1. pontjában jelen ügytípusra öttagú tanács eljárását rendelte el. [32] IV. Az ítélet ellen a Be.
2. §

(4)bekezdése alapján nincs helye fellebbezésnek; felülvizsgálatát a Be. 650. §

(1)bekezdés b) pont második fordulata zárja ki. [33] A Be. 652. §

(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egyszer nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §

(3)-

(5)bekezdésén alapul. A Be. 656. §

(4)bekezdés első fordulata pedig akként rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. Budapest,

1. május
2. Dr. Somogyi Gábor s.k. a tanács elnöke, Dr. Boros Tibor s.k. előadó bíró, Dr. Harangozó Attila s.k. bíró, Dr. Demeter Zsuzsanna s.k. bíró, Dr. Metzing Márton s.k. bíró