Bf.98/2025/11 – Győri Ítélőtábla

(1)bekezdés,

(2)bekezdés b) pont,

(3)bekezdés

1. a)és
2. d)pont,

(4)bekezdés a) pont]. Ezért 6 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre, 4 év közúti járművezetéstől eltiltásra, 6 év közügyektől eltiltásra ítélte és 4 év időtartamra az államhatár Név1 vármegyére valamint Név2 vármegyére eső szakaszának 20 kilométeres körzetéből kitiltotta. Megállapította, hogy a vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható, 600.000 Ft vagyonelkobzást rendelt el vele szemben, rendelkezett még a bűnjelekről és a bűnügyi költség viseléséről. [2] A törvényszék ítélete ellen az ügyész a büntetés súlyosítása, a vádlott a büntetés enyhítéséért, védője elsődlegesen a büntetés enyhítéséért, másodlagosan a bűnszervezeti minősítés mellőzéséért, harmadlagosan a járművezetéstől eltiltás mellőzéséért jelentett be fellebbezéseket. Győri Ítélőtábla I.Bf.98/2025/11.. 2 [3] A Győri Fellebbviteli Főügyészség BF.207/2025/1-I. szám alatti átiratában az ügyész által a büntetés súlyosítása végett bejelentett fellebbezést fenntartotta, a vádlott és védője által bejelentett fellebbezéseket nem tartotta alaposnak. Utalt arra, hogy a felülbírálat teljes körű. Álláspontja szerint a törvényszék a bizonyítási eljárás lefolytatása során a perrendi szabályokat megtartotta, a beszerzett bizonyítékokat logikusan értékelte, megindokolta, hogy az egyes tényeket milyen bizonyítékok alapján állapította meg, és hogy a vádlott tudattartamára mely bizonyítékok alapján következtetett. Rámutatott, hogy az elsőfokú bíróság e mérlegelő tevékenysége eredményeképpen megalapozott tényállást állapított meg, mely alapján a törvényszék a vádlott büntetőjogi felelősségét okszerűen állapította meg, a minősítés helytálló. Kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság által kiszabott szankció nem tükrözi megfelelően a bűnszervezetben megvalósított bűncselekmény kiemelkedő tárgyi súlyát. Hangsúlyozta, hogy a folytatólagosság keretében figyelembe kell venni a szállított személyek számát, és hogy a vádlott ugyanazt a bűncselekményt egymás után négyszer valósította meg, továbbá felhívta a figyelmet arra is, hogy terhére további súlyosító körülményként értékelendő a bűncselekmény többszörös minősülése is. A bűncselekmények elszaporodottságával is indokolta, hogy speciális prevenció érdekében a középmértékhez jobban közelítő tartamú szabadságvesztés büntetés, ehhez igazodó tartamú közügyektől eltiltás mellékbüntetés kiszabására kerüljön sor és a bűncselekmény megvalósítási módjára figyelemmel a közúti járművezetéstől eltiltást is hosszabb tartamban kérte megállapítani. Az ítélet egyéb rendelkezéseit törvényesek találta azzal, hogy a bűnjelekre vonatkozó rendelkezések közül a rendszám1 frsz-ú Mercedes Sprinter típusú gépjármű értékesítéséből befolyt 876.676 Ft ellenérték elkobzását mellőzni kell, mivel ugyanezt a rendelkezést a törvényszék a lekülönített ügyben már a III., IV., VI., VII., IX., X., XI. r. terheltek vonatkozásában korábban,

1. április
2. napján hozott 18.B.43/2023/
3. számú ítéletében rögzítette. [4] A fentiekre figyelemmel indítványozta, hogy az ítélőtábla a törvényszék ítéletét akként változtassa meg, hogy a vádlottal szemben hosszabb tartamú szabadságvesztés büntetést szabjon ki, ehhez igazítva a közügyektől eltiltás mellékbüntetés tartamát, emellett a közúti járművezetéstől eltiltás büntetést is hosszabb tartamban állapítsa meg, illetőleg a fenti gépjármű értékesítéséből származó összeg elkobzásáról szóló rendelkezést mellőzze. [5] A vádlott védője a bűnszervezeti minősítés mellőzéséért bejelentett fellebbezést visszavonta. [6] A védő a fellebbezése írásbeli indokolásában amellett érvelt, hogy vádlottal szemben nem kerülhet sor közúti járművezetéstől eltiltás kiszabására, mert annak törvényi feltétele, a bűncselekmények elkövetéséhez történő járműhasználat nem állapítható meg a folytatólagos bűncselekmény elkövetésében marasztalt védencével szemben. Mindezekre tekintettel a közúti járművezetéstől eltiltás mellőzését indítványozta. Név és jogszabályhelyek elírására is felhívta az ítélőtábla figyelmét. Álláspontja szerint a büntetés kiszabásakor az elsőfokú bíróság nem kellő súllyal vette figyelembe védence egészségi állapotát, mely a szabadságvesztés büntetés letöltését lényegesen nehezebbé teszi, minderre figyelemmel rövidebb tartamú szabadságvesztés büntetés kiszabását kérte. [7] A fellebbviteli főügyészség képviselője a nyilvános ülésen az átiratban írtaktól eltérően nyilatkozott a felülbírálat terjedelméről azzal, hogy az a fellebbezés részbeni Győri Ítélőtábla I.Bf.98/2025/11.. 3 visszavonására figyelemmel csak a büntetés kiszabására terjedhet ki. A védői fellebbezésre tett észrevételként kifejtette, hogy a vádlott által elkövetett elkülönülő bűncselekményekre tekintettel a járművezetéstől eltiltás törvényi feltétele fennáll. Az átiratban írtakkal egyezően nyilatkozott a vádlott bűnössége megállapításának és a cselekmény minősítésének helyességéről, az elsőfokú bíróság által megállapított súlyosító és enyhítő körülmények általa szükségesnek tartott korrekciójáról és egyes járulékos kérdés körében felmerülő kiegészítés és változtatás szükségességéről. [8] A fellebbezési nyilvános ülésen a vádlott védője fenntartotta a fellebbezésének írásban benyújtott indokolásában írtakat. Indítványát az ott írtakkal egyezően adta elő külön hangsúlyozva, hogy álláspontja szerint a közúti járművezetéstől eltiltás alkalmazásának feltételei nem állnak fenn. [9] A fellebbezések tartalma alapján a Be.
4. §

(3)bekezdés a) pontjában és 591. §

(2)bekezdésben rögzített felülbírálati korlátra figyelemmel, az ítélőtábla a törvényszék ítéletének felülbírálata során a Be. 590. §

(3),

(5)és

(7)bekezdései szerint járt el. [10] A fellebbezések irányára tekintettel a korlátozott felülbírálat keretében az ítélőtábla vizsgálta a Be. 590. §

(5)bekezdése alapján, hogy észlelhető-e olyan abszolút vagy relatív eljárási szabálysértés, amely miatt az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésének lenne helye, a bűnösség megállapítására vonatkozó rendelkezést, ha a terheltet fel kell menteni vagy meg kell-e szüntetni az eljárást, azt, hogy a bűncselekmény minősítése törvényes-e, továbbá vizsgálata a büntetés kiszabására vonatkozó rendelkezést, amely jelen eljárásban a fellebbezés tárgya és a Be. 590. §

(7)bekezdés alapján az elsőfokú bíróság járulékos rendelkezések körében hozott döntéseit is. Ugyanakkor a Be. 591. §

(2)bekezdése és az 583. §

(3)bekezdés alapján nem vizsgálhatta az elsőfokú ítélet megalapozottságát és határozatát az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásra alapította. [11] Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság eljárásában nem észlelt olyan hibát, hiányosságot, amely az elsőfokú ítélet abszolút hatályon kívül helyezését eredményezhette volna, illetve olyan relatív eljárási szabálysértést sem, amely a másodfokú bíróság felülbírálatának akadályát képezte volna. [12] A Be. 591.§

(2)bekezdés a) pontja szerint a másodfokú bíróság számára irányadó tényállás alapján helytállónak ítélte az ítélőtábla a vádlott bűnösségére vont következtetést, olyan eltérő jogi álláspontot nem foglalt el, és olyan körülmény sem merült időközben fel, amelyre tekintettel az adott tényállás alapján is a vádlott felmentéséről vagy vele szemben az eljárás megszüntetéséről kellett volna rendelkezni. [13] A vádlott terhére rótt bűncselekmény minősítése és megnevezése is törvényes. A törvényszék példás jogi indokolást fűzött a bűncselekmény minősítéséhez, kellő alapossággal megindokolta a cselekmény bűnszervezetben elkövetését és sértettek sanyargatásával elkövetést mint minősítő körülményt. [14] A büntetés kiszabási körülményeket az elsőfokú bíróság maradéktalanul feltárta, azokat részletesen ismertette. Győri Ítélőtábla I.Bf.98/2025/11.. 4 [15] A bíróságnak a törvényben meghatározott keretek között - figyelemmel a büntetési tételkeret irányadó középmértékére is - olyan büntetést kell kiszabnia, mely szem előtt tartja a büntetés célját, figyelemmel kell lennie a fokozatosság, és kellő egyéniesítés követelményeire, valamint a társadalomra veszélyesség fokára mind a cselekmény, mind az elkövető tekintetében, az egyéb enyhítő és súlyosító körülményekre és igazodnia kell a cselekmény konkrét tárgyi súlyához. [16] A vádlott terhére rótt bűncselekményt 5 évtől 20 évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni a törvény, az irányadó középmérték 12 év 6 hónap. [17] Az ítélőtábla álláspontja szerint az elsőfokú bíróság által a törvényi minimumhoz közeli, azt egy évvel meghaladó tartamú szabadságvesztés büntetés kiszabásakor figyelembe vett minden feltárt enyhítő és súlyosító körülményt és azokat a súlyuknak megfelelően is értékelte. A vádlott egészségi állapota is megfelelő súllyal került értékelésre, az eggyel enyhébb végrehajtási fokozat alkalmazása törvényes és az ítélőtábla álláspontja szerint szükséges is volt. [18] A Btk. 6. §

(2)bekezdés szerint folytatólagosan elkövetett bűncselekmény az, ha az elkövető ugyanolyan bűncselekményt, egységes elhatározással, azonos sértett sérelmére, rövid időközönként többször követ el. [19] A folytatólagos egységbe a vádlott által elkövetett több, ugyanolyan bűncselekmény vonható, azaz, ha az elkövető ugyanazt a cselekményt rövid időközönként többször követi el egységes akarat-elhatározással, azonos sértett sérelmére, akkor nem bűnhalmazatot kell megállapítani, hanem bűncselekmény-egységet. A több bűncselekmény elkövetése törvényi feltétele a folytatólagosság megállapításának, ezért a járművezetéstől eltiltás alkalmazhatóságaként előírt a Btk. 55. §

(1)bekezdés b) pontjában írt, bűncselekmények elkövetése feltétel folytatólagos bűncselekmények esetén is megvalósul, amennyiben a járműhasználat legalább két részcselekménynél megvalósul. A vádlott mind a négy részcselekményénél használt járművet, ezért a közúti járművezetéstől eltiltás büntetés alkalmazása törvényes. [20] Mindezen büntetéskiszabási körülmények és a vádlott terhére rótt bűncselekmény konkrét tárgyi súlya és az elkövető társadalomra veszélyessége alapján kiszabott szabadságvesztés büntetés a közúti járművezetéstől eltiltással, a közügyektől eltiltás mellékbüntetéssel és a kitiltással együtt szükséges és egyben elégséges joghátrány, mely alkalmas a büntetési célok megvalósításához és kellően igazodik a büntetéskiszabási körülményekhez is. A büntetés így törvényes, mely kellő visszatartó erővel bír, biztosítja, hogy a vádlott a jövőben ne kövessen el semmilyen bűncselekményt és megfelel a generál prevenció céljainak is. Az ítélőtábla erre figyelemmel sem lényegesen súlyosabb, sem pedig enyhébb joghátrány alkalmazását nem látta indokoltnak. [21] Az ítélőtábla a Be. 590. §

(7)bekezdése alapján vizsgálta az egyszerűsített felülvizsgálat tárgyát képező járulékos kérdésekben hozott rendelkezések helyességét is és Győri Ítélőtábla I.Bf.98/2025/11.. 5 megállapította, hogy az ítélet járulékos rendelkezései egy bűnjel és a bűnügyi költségről hozott rendelkezések kivételével törvényesek voltak. [22] Az ítélőtábla az eljárás során lefoglalt és a Veszprémi Törvényszék Gazdasági Hivatalánál BL.61/

1. számon bevételezett, a rendszám1 forgalmi rendszámú Mercedes Sprinter típusú tehergépkocsi értékesítéséből befolyt 876.676 forint ellenérték elkobzására vonatkozó rendelkezést mellőzte, tekintettel arra, hogy ugyanezt a rendelkezést a törvényszék a III., IV., VI., VII., IX., X., XI. r. terheltek vonatkozásában korábban,
2. április
3. napján hozott 18.B.43/2023/
4. számú ítéletében már rögzítette. [23] A törvényszék egyetemlegesen kötelezte Terhelt8 vádlottat a Veszprémi Törvényszék 18.B.43/2023/
5. számú jogerős ítéletében kötelezett Terhelt2 II. r., a Veszprémi Törvényszék 18.B.43/2023/
6. számú jogerős ítéletében kötelezett Terhelt1 I. r. a Veszprémi Törvényszék 18.B.43/2023/
7. számú és a Győri Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Bf.III.127/2023/
8. számú határozatával jogerős ítéletében kötelezett Terhelt14 XIV.r., a Veszprémi Törvényszék 18.B.43/2023/
9. számú ítéletében kötelezett Terhelt3 III. r. terheltekkel 32.435,-Ft, a Veszprémi Törvényszék 18.B.43/2023/
10. számú jogerős ítéletében kötelezett Terhelt2 II.r., a Veszprémi Törvényszék 18.B.43/2023/
11. számú jogerős ítéletében kötelezett Terhelt1 I. r., a Veszprémi Törvényszék 18.B.43/2023/
12. számú ítéletében kötelezett Terhelt6 VI.r., Terhelt7 VII. r. terheltekkel 555.000 forint, a Veszprémi Törvényszék 18.B.43/2023/
13. számú ítéletében kötelezett Terhelt3 III. r., Terhelt4 IV. r. , Terhelt6 VI. r, Terhelt7 VII. r., Terhelt9 IX. r., Terhelt10 X. r. és Terhelt11 XI. r. terheltekkel 152.986.- Ft megfizetésére külön felhívásra az állam javára. [24] Így már jogerős marasztaló határozattal érintett I. r., II. r. , IX. r. és XIV. r. vádlottat, valamint a még nem jogerős marasztaló határozattal érintett III. r., IV. r. , VI. r. , VII. r. X. r. és XI. r. vádlottakat a bűnügyi költségek egy részének egyetemleges megfizetésére kötelezte Terhelt8 vádlottal. Ez utóbbi terheltek jelen eljárásnak nem résztvevői, ezért a velük való egyetemleges kötelezésnek ebben az ítéletben nem volt helye, ezért az erre vonatkozó rendelkezéseket az ítélőtábla mellőzte. Ilyen tartalmú rendelkezés meghozatalára valamennyi vádlottal szemben jogerősen befejezett eljárást követően, egyszerűsített felülvizsgálati eljárás keretében van helye. [25] A rendelkezésre álló iratokból megállapítható, hogy a vádlottat külön terhelő 525.660,-Ft bűnügyi költség összegébe a törvényszék helyesen nem kétszer a 308., hanem egyszer a 306., egyszer pedig a
14. tételszám alatti bűnügyi költséget számolta, valamit helytállóan - beleszámolta a költségjegyzék
15. sorszám alatt felvett 25.200,-Ft védői díjat is, a felsorolásból azonban ez hiányzik. Mindezekre tekintettel az ítélet [110] bekezdésének
16. sorában az első
17. tételt - mely nyilvánvaló elírás - javította
18. tételre, valamint a felsorolást kiegészítette a
19. tételszám felsorolásával is. Az elsőfokú bíróság által számolt 535.660,-Ft bűnügyi költség összege egyébként helyesen került megállapításra. [26] Az indokolásban még egy elírást kellett javítani az ítélet [103] bekezdésének
20. sorában a Terhelt10 X. r. vádlott helyesen Terhelt8 VIII. r. vádlott. [27] Mindezek alapján a Győri Ítélőtábla a Veszprémi Törvényszék
21. május
22. napján kihirdetett18.B.22/2025/
23. számú ítéletét egy bűnjelről, egyes bűnügyi költség tételek Győri Ítélőtábla I.Bf.98/2025/11.. 6 egyetemleges megfizetéséről hozott rendelkezés tekintetében a Be.
24. §

(1)bekezdés alapján megváltoztatta, míg egyebekben a Be. 605. §

(1)bekezdése alapján helybenhagyta. [28] A másodfokú eljárásban felmerült bűnügyi költségről az ítélőtábla a Be. 613.§

(1)bekezdése szerint rendelkezett. Győr,

1. február
2. Dr. Takácsné dr. Helyes Klára s.k. a tanács elnöke Szalainé dr. Joánovits Krisztina s.k. Dr. Élő András s.k. előadó bíró bíró Záradék: A Győri Ítélőtábla ítélete és ezáltal a Veszprémi Törvényszék
3. május
4. napján kihirdetett 18.B.22/2025/
5. számú ítéletének meg nem változtatott része a mai napon jogerőre emelkedett. Győr,
6. február
7. Dr. Takácsné dr. Helyes Klára s.k. a tanács elnöke