← Magyarország

M.70037/2024/19 – Balassagyarmati Törvényszék

Balassagyarmati Törvényszék 3.M.70.037/2024/

  1. szám A Balassagyarmati Törvényszék a Giró Szász és Társai Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd: Dr. Gáspár Attila Tibor, Cím1) által képviselt Felperes1 (Felperesi cím) felperesnek a Dr. Spiczmüller Bence egyéni ügyvéd (Cím2) által képviselt Alperes1 (Alperesi cím) alperes ellen munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezménye és kártérítés megfizetése iránt indított perében meghozta a következő í t é l e t e t: A bíróság kötelezi az alperest, hogy a munkaviszony jogellenes megszüntetése jogkövetkezményeként tizenöt napon belül fizessen meg a felperes részére 514.800.(ötszáztizennégyezer-nyolcszáz) forintot felmondási időre járó távolléti díj jogcímén, ezen összeg után
  2. március
  3. napjától a kifizetés napjáig járó, a Ptk. 6:
  4. § szerinti törvényes mértékű késedelmi kamatot, valamint 187.000.- (egyszáznyolcvanhétezer) forint + ÁFA ügyvédi munkadíj perköltséget. A bíróság a keresetet egyebekben elutasítja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak e határozat jogerőre emelkedésétől számított 60 napon belül 22.240.- (huszonkettőezer-kettőszáznegyven) forint feljegyzett kereseti illetéket az állami adó- és vámhatóság 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlája javára. Az alperest terhelő, 30.712.- (harmincezer-hétszáztizenkettő) forint feljegyzett kereseti illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül van helye fellebbezésnek, mely fellebbezést a Fővárosi Ítélőtáblához címezve, a Balassagyarmati Törvényszéken lehet írásban, az elektronikus kapcsolattartás szabályai szerint benyújtani. Ha a felek a fellebbezést nem elektronikus úton nyújtják be, úgy az hatálytalan és úgy kell tekinteni, mintha fellebbezést nem nyújtottak volna be, továbbá a bíróság a fellebbezőt pénzbírsággal sújtja. A másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, kivéve, ha a felek bármelyike tárgyalás tartását kéri. A fellebbező félnek a tárgyalás tartására irányuló kérelmét a fellebbezésben kell előterjesztenie. A felek kérelme alapján sem kell tárgyalást tartani, ha az elsőfokú bíróság ítéletét az eljárás megszüntetése miatt vagy eljárási szabálysértés miatt kell hatályon kívül helyezni; a fellebbezés a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik; a fellebbezés csak a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével, illetve az előzetes végrehajthatósággal kapcsolatos; vagy az ítélet indokolása ellen irányul. Balassagyarmati Törvényszék 3.M.70.037/2024/19-II 2 Indokolás [1] Tényállás A bíróság a felperes keresetlevele, alperes ellenkérelme, a felek személyes meghallgatása, valamint a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként az alábbi tényállást állapította meg. [2] A felperes
  5. augusztus
  6. napjától állt határozatlan idejű munkaviszonyban az alperessel szakács munkakörben, havi személyi alapbére 296.400.- Ft, távolléti díja 17.160.- Ft/nap volt. Az alperes munkaszerződésének
  7. pontja értelmében a munkaszerződés mellékletét képezi a munkaköri leírás. [3] A NÉBIH
  8. február
  9. napján ellenőrzést tartott az alperesnél, melynek során összesen 13,5 kg lejárt szavatosságú alapanyagot talált, és emiatt 367.740.- Ft ellenőrzési bírsággal sújtotta a felperest, melyet felperes megfizetett. [4] Az alperes
  10. február
  11. napján a munkaviszonyt felmondással, 30 nap felmondási idővel megszüntette, a felmondási időre a munkavégzés alól nem volt felmentve. A felmondási idő lejárta előtt,
  12. március
  13. napján azonnali hatályú felmondást közölt a felperessel. A felperes a felmondásról szóló iratot nem vette át. A felperes aznap jegyzőkönyvben rögzítette, hogy az alperes az átadott bérszámfejtő lapot nem volt hajlandó aláírni, a lapokat visszaadta, és bejelentette, hogy azonnali hatállyal felmond. [5] Az azonnali hatályú felmondást az alperes a következőkkel indokolta.
  14. A munkahelyén engedély nélküli kamerás megfigyelésnek volt kitéve, mely sérti a személyes adatok védelméhez fűződő jogát és a munkahelyi etikai normákat.
  15. A felperes nem fizette meg a 25 év alattiak adókedvezményét, amellyel neki anyagi hátrányt okozott.
  16. A felperes azzal, hogy nem tájékoztatta a kamerás megfigyelésről és nem fizette meg az adókedvezményt, aláásta a bizalmát a munkáltatóval szemben és negatívan befolyásolta a munkakörülményeit. [6] A munkaviszony megszűnését követően az alperes - jogi képviselője - útján felszólította a felperest, hogy fizessen meg a részére 500.000.- Ft sérelemdíjat. Sérelmezte, hogy nem lett megfizetve a 25 év alattiak adókedvezménye, és ezzel kapcsolatban téves tájékoztatást is kapott, mely szerint a levont jövedelemadót visszaigényelheti. Sérelmezte továbbá az engedély nélküli kamerás megfigyelést. Az azonnali hatályú felmondást a felperes kérésére az alperes postai úton megküldte. [7] A felperes keresete, az alperes írásbeli ellenkérelme A felperes - jogi képviselővel eljárva -
  17. április
  18. napján érkeztetett keresetlevelet terjesztett elő a Balassagyarmati Törvényszéken. Végleges kereseti kérelmében az Mt.
  19. §

(1)bekezdésére alapozva, munkaviszony jogellenes megszüntetése jogkövetkezményeként 30 nap felmondási időre járó, 514.800.- Ft összegű távolléti díj, valamint az Mt. 179. §
(1)bekezdése alapján, kártérítés jogcímén 367.740.- Ft, és ezen összegek után járó késedelmi kamatok megfizetésére kérte alperes kötelezését, továbbá perköltség igényt terjesztett elő. Tanúként kérte meghallgatni Tanú1, valamint törvényes képviselő2 szervezeti törvényes képviselő személyes meghallgatását indítványozta. Balassagyarmati Törvényszék 3.M.70.037/2024/19-II 3 [8] A felperes az azonnali hatályú felmondás jogellenessége körében előadta, hogy az nem okszerű és nem valós, ezáltal sérti az Mt. 64. §
(2)bekezdését és a 78. §
(1)-
(2)bekezdését. A felmondási okok tekintetében az alábbiakat adta elő.
  1. A kamerarendszer vagyonvédelmi célt szolgál, és akkor aktiválódik, amikor az üzlethelyiség mozgás- és nyitásérzékelővel ellátott riasztója bekapcsolt állapotban van, vagyis amikor senki nem tartózkodik a helyiségben. A konyhában, öltözőben, mellékhelyiségekben kamera nincs felszerelve. A dolgozókról felvételt nem készít. A kamerarendszerről az alperes a belépéskor tájékoztatást kapott, adatkezelési hozzájárulás beszerzése nem volt indokolt.
  2. Az alperes részére a 25 év alattiak adókedvezménye a munkabér megfizetése során figyelembe lett véve. A munkabér megfizetésére részben átutalással, részben készpénzes kifizetés formájában került sor, az utóbbi az SZJA adókedvezmény összege is volt.
  3. március kivételével az alperes a megfizetett munkabér átvételét az aláírásával igazolta, és a bérszámfejtő lapokat
  4. augusztus és
  5. január között átvette.
  6. Az alperes a kamerarendszerrel és a bérkifizetéssel kapcsolatos információkat az ügyvezetőtől és az üzletvezetőtől megkapta, és kifogást nem emelt. [9] A felperes álláspontja szerint az azonnali hatályú felmondás jogát az alperes az Mt.
  7. §
(2)bekezdésében meghatározott szubjektív határidőn túl gyakorolta. A bérszámfejtő lapokat ugyanis átvette, a kamerát pedig láthatta, a működését ismerhette. [10] Az alperes károkozásával kapcsolatos kereseti kérelem körében a felperes előadta, hogy az alperes munkaköri leírása szerint a feladatköréhez tartozott a főzéshez szükséges nyersanyagok előkészítése, átvétele, azok megfelelő tárolása, ellenőrzése és megfelelő felhasználása. Napi feladatkörébe tartozott az alapanyagok szavatossági idejének az ellenőrzése, az esetleges lejárt szavatosságú alapanyagok megsemmisítése, és annak dokumentálása. [11] A felperes álláspontja szerint a NÉBIH ellenőrzés által feltárt hiányosságok annak voltak köszönhetőek, hogy az alperes nem teljesítette a munkaköri leírásában szereplő feladatokat, a lejárt szavatossági idejű termékeket nem ellenőrizte és nem semmisítette meg. Munkaköri kötelezettségét vétkesen megszegte és elmulasztotta. Az alperes ezáltal a bírság összegével azonos mértékű kárt okozott a felperesnek. A felperes az alperes kizárólagos felelősségét a
  1. február
  2. napján felvett jegyzőkönyvben rögzítette. Eszerint a felperes belső vizsgálatot rendelt el, melynek során - átnézve a munkaköri leírásokat - kizárólag az alperes vonható egyedül felelősségre a lejárt szavatosságú hús megsemmisítésének elmaradásáért. [12] Az alperes az ellenkérelemben a teljes kereset elutasítását kérte és perköltség igénnyel élt. Álláspontja szerint az azonnali hatályú felmondás a munkaviszony alatt nem hatályosult, a következők miatt. Az alperes munkaviszonya a felmondási idő lejártával,
  3. március
  4. napján megszűnt. Az alperes az azonnali hatályú felmondást
  5. március
  6. napján megkísérelte átadni az ügyvezetőnek, aki az átvételt megtagadta, és a postai úton történő kézbesítés is meghiúsult, mert a felperestől „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza, így az a munkaviszony megszűnését követően vált közöltté. E körben utalt az Mt.
  7. §
(4)bekezdésére, a 22. §
(1)bekezdésére és a 24. §
(2)bekezdés b) pontjára. Balassagyarmati Törvényszék 3.M.70.037/2024/19-II 4 [13] Az alperes előadta, hogy munkaköri leírással nem rendelkezett. A felperes a részére folyamatosan azt a szóbeli tájékoztatást adta, hogy számára nem jár a 25 év alattiak adókedvezménye, azt májusban visszaigényelheti. Vitatja, hogy adókedvezmény címén adta volna át a felperes készpénzben. Az alperes
  1. március
  2. napján a könyvelővel egyeztetett, aki jelezte, hogy az adókedvezményt automatikusan meg kellett volna kapnia. A kérdés tisztázásától a felperes elzárkózott, és az alperest a kollégái figyelmeztették, hogy amúgy sem fognak vele foglalkozni, egyébként is a kamerákon mindent látnak. Ezen információkra tekintettel született meg az azonnali hatályú felmondás. [14] Az alperes előadta, hogy a NÉBIH vizsgálatnak csak a tényéről tudott, aznap nem volt munkára beosztva. A részére felrótt mulasztás nem képezte a feladatát. [15] Az alperes vitatta, hogy a munkaköri leírást az alperessel közölték volna, az átvétel igazolására nem alkalmas az a kitétel, hogy a munkaszerződés aláírásával ismeri el a munkaköri leírás átvételét. Munkaköri leírás hiányában a kártérítési követelés alaptalan. [16] Perfelvételi szak A felperes a válasziratban előadta, hogy az alperes munkaköri feladatait Tanú1 tanúval kívánja igazolni. [17] A felperes vitatta az azonnali hatályú felmondás közlésével kapcsolatos alperesi jogi érvelést, álláspontja szerint, az Mt.
  3. §
(1)bekezdés alapján a felmondás hatályosult. Azt úgy kell tekinteni, hogy a felmondási idő lejárta előtt a munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással megszüntette. E körben hivatkozott a Kúria Mfv.10.125/2021/
  1. számú, az Mfv.10.266/
  2. számú és az Mfv.10.237/
  3. számú precedensképes határozataira. [18] A felperes álláspontja szerint a kártérítési igény érvényesítésének nem előfeltétele, hogy az ellenőrzésben az alperes is részt vegyen. [19] A viszontválaszban az alperes előadta, hogy a FEOR szerint sem képezi a szakács munkaköri feladatát a szavatossági idő ellenőrzése. Egyébként elvárható a felperes részéről, hogy ne egy munkavállalóra terhelje ezt a feladatot, és a feladat teljesítését ellenőrizze. [20] Az azonnali hatályú felmondás hatályosulása körében álláspontja szerint nemcsak a felmondás tényének, hanem az indokának is közöltnek kell lennie. A felperes akkor ismerhette meg, amikor kérésére az alperes megküldte az iratot. Tehát az Mt.
  4. §
(1)bekezdés nem hívható fel. [21] A felperes - munkáltatói jogkört gyakorló - szervezeti törvényes képviselője, törvényes képviselő1 a perben a felmondás közlésének körülményeivel kapcsolatban további tényállítást tett, mely szerint az alperes
  1. március
  2. napján először szóban közölte a felmondást, majd elviharzott, és később egy papírral tért vissza, amit az ügyvezető nem vett át. A felmondást az alperes nem indokolta. A munkaköri leírásokat a konyha vezetője ismerteti a szakácsokkal, aki átolvastatja azokat, és elmondja a kötelezettségeket, amelyet jelen esetben az ügyvezető is megtett. Egyébként a NÉBIH ellenőrzés szempontjából is fontos, hogy mindig egy személy van megnevezve a raktárban kezelt áruk ellenőrzésére. Egyidejűleg 5 Balassagyarmati Törvényszék 3.M.70.037/2024/19-II 5 szakács dolgozik az étteremben, és általánosan mindig egy személy van megbízva a raktári feladatok elvégzésével, és ebben az időszakban az alperes volt ez a személy. A megbízott személyt akkor helyettesírti valaki, ha valamilyen okból nem dolgozik. [22] A felperes a további többlet tényállításokat tette. A munkaköri leírás átadására a munkaszerződés megkötésekor kerül sor. A munkabér megfizetése azért történik kétféle módon, mert míg a munkabért átutalással teljesítik, addig a felosztott szervízdíjat készpénzben fizetik meg. A kamerarendszer napközben nem működik, az utolsó munkavállaló távozáskor élesíti be. A kamera mozgásra kapcsol be. A dolgozók is megkapták erről a tájékoztatást. Az adókedvezménnyel kapcsolatban belépéskor az hangzott el, hogy írásban kérheti, hogy egy összegben érvényesíti, de ha nem, akkor havi leosztásban fogja megkapni. [23] Az alperes a személyes meghallgatása során előadta, hogy a belépéskor rákérdezett az adókedvezményre, amire azt a választ kapta, hogy ezzel nem foglalkoznak, ezért ebből arra következtetett, hogy májusban fogja tudni visszaigényelni. Munkaköri leírást nem kapott, a feladatait az ügyvezető nem ismertette. A készpénzben kifizetett összeg jogcíméről nem volt tudomása. Bérjegyzéket nem kapott. A munkabérről féléves összesítést kapott, amit nem tudott értelmezni, az adóbevalláshoz kapott igazolást pedig nem értelmezte.
  3. március
  4. napján egyeztetett a könyvelővel, aki azt mondta, hogy az adót nem lehet visszaigényelni, mert ki lett fizetve. Miután nem tudta megbeszélni az ügyvezetővel, ezért írta bele a felmondásba. A perben nem vitatta, hogy ne részesült volna adókedvezményben, és emiatt anyagi kára keletkezett volna. Előadta, hogy senkinek nem volt delegálva, hogy a raktár kezelésével és elpakolásával kapcsolatban mi a feladata. Egy műszakban 3-4 szakács dolgozott. A kamerarendszerről semmilyen tájékoztatást nem kapott. Mivel a felmondást az ügyvezető nem akarta átvenni, ezért letette az asztalra, aki utánament és belegyűrte a kapucnijába. Az indokokra az ügyvezető sem volt kíváncsi, agresszív magatartást tanúsított. Az alperes a
  5. március
  6. napján történteket a telefonján rögzítette és a hangfelvételt a bizonyítékok körében benyújtotta. [24] A bíróság tájékoztatta a feleket a rájuk irányadó bizonyítási kötelezettségről. Alperes volt köteles bizonyítani, hogy a munkaviszony megszüntetése valós, okszerű, és az indokolás világos volt. Azaz a felperes az adókedvezményt nem biztosította, ezzel az alperesnek anyagi kárt okozott; az engedély nélkül üzemeltetett kamerarendszerrel megfigyelte, és ezzel sértette a személyiségi jogait és az etikai normákat; valamint nem tájékoztatta sem az adókedvezmény megfizetéséről, sem a kamerás megfigyelésről, amellyel aláásta a bizalmat és negatívan befolyásolta a munkakörülményeit. Felperes mindezzel a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyosan gondatlanul megszegte, vagy olyan magatartást tanúsított, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné tette. Bizonyítania kellett, hogy az azonnali hatályú felmondás jogát a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül gyakorolta. A károkozás körében a felperes volt köteles bizonyítani, hogy az alperes a munkaviszonyból származó feladatait nem úgy teljesítette, ahogy az adott helyzetben általában elvárható lett volna, és ezzel okozati összefüggésben a felperesnek kárt okozott, azaz az alperessel közölve lettek a munkaköri feladatai, illetve az alperes hogyan járt el és hogyan kellett volna eljárnia, hogy a kár ne következzen be. Továbbá bizonyítania volt szükséges, hogy az alperes kizárólagosan felelős a károkozásért, illetve, hogy a munkaköri leírás átadása megtörténte-e. Az alperes ellenbizonyítással élhetett, hogy nem képezte a feladatát a károkozó magatartás, amely a kár bekövetkezéséhez vezetett. Balassagyarmati Törvényszék 3.M.70.037/2024/19-II 6 [25] A bíróság a felek által tett bizonyítási indítványokból a tényállás megállapításához az alábbi okirati bizonyítékokat vette figyelembe: munkaszerződés, munkaköri leírás, azonnali hatályú felmondás, jegyzőkönyv, levelezések, bérjegyzékek, kormányhivatali határozat, hangfelvétel. A bíróság tanúként hallgatta meg Tanú
  7. [26] A bíróság a 3.M.70.037/2024/18.-I. számú, jegyzőkönyvbe foglalt végzéssel felperes munkavállalói költségkedvezményre való jogosultságát megállapította. [27] A bíróság a bizonyítási eszközök együttes értékelése és mérlegelése alapján, a Pp. 279.§-a alkalmazásával a felperes keresetét az alábbiak szerint találta alaposnak. [28] A bíróság döntései és jogi indokai A bíróságnak a perben egyfelől az azonnali hatályú felmondás jogszerűségéről vagy jogellenességéről, és a jogellenesség jogkövetkezményéről kellett döntenie. E körben vizsgálnia kellett, hogy a felmondás közöltnek tekinthető-e, és az alperes a felmondás jogát határidőben gyakorolta-e. A bíróságnak döntenie kellett abban a kérdésben is, hogy az alperes köteles-e kártérítés megfizetésére amiatt, hogy a hús alapanyagok szavatosságának a lejártát nem ellenőrizte és az árukat nem selejtezte le, azt nem dokumentálta. [29] A bíróság az alábbi jogszabályokat vette figyelembe. [30] Mt.
  8. §
(4)bekezdése alapján az egyoldalú jognyilatkozat a címzettel való közléssel válik hatályossá és – e törvény eltérő rendelkezésének hiányában – csak a címzett hozzájárulásával módosítható vagy vonható vissza. [31] Mt. 22. §
(1)bekezdése alapján a jognyilatkozatot – ha munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása eltérően nem rendelkezik – alaki kötöttség nélkül lehet megtenni. A
(3)bekezdés értelmében a megállapodást, ha írásba kellett foglalni, módosítani vagy megszüntetni csak írásban lehet. [32] Az Mt. 24. §
(1)bekezdés alapján az írásbeli jognyilatkozat akkor tekinthető közöltnek, ha azt a címzettnek vagy az átvételre jogosult más személynek átadják, vagy az elektronikus dokumentum részükre hozzáférhetővé válik, továbbá a 22. §
(2)bekezdés b) pontjában meghatározott jognyilatkozat esetében, ha azt a helyben szokásos és általában ismert módon közzéteszik. Az elektronikus dokumentum akkor válik hozzáférhetővé, amikor a címzettnek vagy az átvételre jogosult más személynek lehetősége nyílik arra, hogy annak tartalmát megismerje. A közlés akkor is hatályos, ha a címzett vagy az átvételre jogosult más személy az átvételt megtagadja vagy szándékosan megakadályozza. A
(2)bekezdés értelmében az
(1)bekezdésben foglaltakon túlmenően a postai szolgáltatásokról szóló jogszabály szerint tértivevény különszolgáltatással feladott küldeményként kézbesített jognyilatkozatot,
  1. a)ha a címzett vagy az átvételre jogosult más személy a küldemény átvételét megtagadta vagy a címzett által bejelentett elérhetőségi címen a kézbesítés a címzett ismeretlensége vagy elköltözése miatt meghiúsult, a kézbesítés megkísérlésének napján,
  2. b)egyéb esetekben az eredménytelen kézbesítési kísérlet, valamint az értesítés elhelyezésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni. Balassagyarmati Törvényszék 3.M.70.037/2024/19-II 7 [33] Az Mt. 64. §
(1)bekezdés c) pontja alapján a munkaviszony megszüntethető azonnali hatályú felmondással. A
(2)bekezdés szerint a megszüntetés okának az indokolásból világosan ki kell tűnnie. A megszüntető jognyilatkozat indokának valóságát és okszerűségét a nyilatkozattevő bizonyítja. (MK 95.) Az Mt. 67. §
(1)bekezdése szerint a munkavállaló határozatlan idejű munkaviszonyának felmondását nem köteles indokolni. [34] Az Mt. 78. §
(1)alapján a munkáltató vagy a munkavállaló a munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással megszüntetheti, ha a másik fél
  1. a)a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy
  2. b)egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.
(2)Az azonnali hatályú felmondás jogát az ennek alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig lehet gyakorolni. A tudomásszerzés időpontjának, ha az azonnali hatályú felmondás jogát testület jogosult gyakorolni, azt kell tekinteni, amikor az azonnali hatályú felmondás okáról a testületet - mint a munkáltatói jogkört gyakorló szervet - tájékoztatják. [35] Az Mt. 84. §
(1)bekezdése értelmében a munkavállaló, ha munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg, köteles a munkavállalói felmondás esetén irányadó felmondási időre járó távolléti díjnak megfelelő összeget megfizetni. [36] Az Mt. 179. §
(1)bekezdés szerint a munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható.
(2)Az
(1)bekezdésben foglalt feltételek fennállását, a kárt, valamint az okozati összefüggést a munkáltatónak kell bizonyítania. [37] A bíróságnak elsőként abban a kérdésben kellett állást foglalni, hogy az alperes
  1. március
  2. napján az azonnali hatályú felmondás jogát határidőn túl gyakorolta-e. E körben a bíróság a következő megállapításokat tette. Az alperes nyilatkozata szerint a jogellenes kamerás megfigyelésről a felmondás napján értesült a kollégáitól. A bíróság nem osztja azt a felperesi érvelést, hogy az alperes tudatában volt annak, hogy kamerarendszer működik, hiszen látta azt, ugyanis a felmondás jogellenes kamerás megfigyelést kifogásol, nem a rendszer működését kérdőjelezi meg. Előadása alapján az alperes a felmondás napján jutott annak az információnak a birtokába, hogy adókedvezményben részesült. Tekintettel arra, hogy az alperes a perben elismerte a felmondási ok valótlanságát, így a tudomásszerzés időpontja nem releváns. A felperes részéről elmaradó tájékoztatási kötelezettségről, mint felmondást megalapozó okról való tudomásszerzés a bíróság álláspontja szerint egy tekintet alá esik a másik két felmondási okkal. Mindezeket figyelembe véve megállapítható, hogy az alperes megtartotta az Mt.
  3. §
(2)bekezdésében meghatározott 15 napos szubjektív határidőt. [38] A továbbiakban azt vizsgálta a bíróság, hogy a
  1. március
  2. napján kelt azonnali hatályú felmondás a felperessel közöltnek tekinthető-e. [39] A bíróság álláspontja szerint a kérdés eldöntésében nincs jelentősége annak, hogy az alperes az ügyvezetővel történt első, vagy második találkozása alkalmával kívánta átadni a Balassagyarmati Törvényszék 3.M.70.037/2024/19-II 8 felmondásról készült iratot, tekintettel arra, hogy mindkettő
  3. március
  4. napján történt. A perben nem volt vitatott, hogy az alperes egyértelművé tette a felperes számára, hogy az azonnali hatályú felmondásról készült iratot kívánja átadni. [40] A bíróság egyetértett a felperes jogi érvelésével, mely szerint jelen esetben a munkaviszony fennállása alatt, a felmondási idő lejárta előtt az alperes a munkaviszonyát azonnali hatályú felmondással megszüntette. A munkavállaló munkaviszonyt megszüntető nyilatkozata is a közléssel hatályosul, ezáltal a munkaviszonyt az abban foglalt időpontban megszünteti a jognyilatkozat jogszerűségétől függetlenül. [41] A bíróság figyelemmel volt a Kúria Mfv.10.266/
  5. számú határozatában (BH
  6. 182.) megfogalmazott azon érvelésre, mely szerint az Mt.
  7. § körében értékelendő az a magatartás, amikor a munkáltató a felmondásról szóló iratot nem veszi át, ezzel ugyanis az együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, a felmondás közlésének megtörténtét ez nem érinti. ([51] bekezdés) [42] A Fővárosi Ítélőtábla is kifejti az Mf. 31.181/2022/
  8. számú határozatának [64] bekezdésében, hogy a következetesen érvényesülő bírói gyakorlat szerint a felmondás, mint egyoldalú írásbeli jognyilatkozat közöltnek minősül, ha az irat átadása annak tartalma megismerését biztosító módon történik. A közlés megtörténtét, illetve a közlés hatályosulását nem érinti, ha felmondásban foglaltakat a címzett nem fogadja el, a jognyilatkozatot nem írja alá, az iratot nem viszi magával (BH2020.182) A munkavállaló azzal, hogy megtagadja a felmondás átvételét, önmagát fosztja meg a jogorvoslati határidő megismerésének lehetőségétől (BH2021.22). Ez megfelelően irányadó a felmondás indokai tekintetében is. [43] A bíróság nem osztotta az alperesi jogi képviselő álláspontját, mely szerint az Mt.
  9. §
(1)bekezdésének utolsó mondata kisegítő szabály, kizárólag a ténylegesen közölt, de írásban át nem vett jognyilatkozat kapcsán alkalmazható, ha az egyoldalú jognyilatkozat elhangzik, de annak átvételét a fél megtagadja. Mivel az alperes nem tudta elmondani a felmondás okát, ezért ez a jogszabályhely nem hívható fel. [44] A bíróság e körben figyelemmel volt az Mfv.10.137/2020/5. számú döntésben (BH2021.113) foglaltakra, mely alapján az Mt. 31. § szerint alkalmazandó Ptk. 6:4 §
(2)bekezdése értelmében a jognyilatkozatot nemcsak írásban, hanem szóban vagy ráutaló magatartással is meglehet tenni. A munkaviszony megszüntetésének egyértelműnek és feltétel nélkülinek kell lenni, hogy joghatás kiváltására alkalmas legyen. ([30] bekezdés) [45] A bíróság a fentiek alapján megállapította, hogy az alperesi azonnali hatályú felmondás
  1. március
  2. napján közöltnek tekinthető, ezért vizsgálta, hogy megfelel-e a világosságvalóság-okszerűség hármas követelményrendszerének. [46] A világosság követelményének megtartása a perben nem volt vitatott, az indokolás világosan tartalmazta azokat az okokat, melyekre az alperes a felmondást alapozta. Balassagyarmati Törvényszék 3.M.70.037/2024/19-II [47] [48] [49] [50] [51] 9 A felmondási okok valóságának vizsgálata során a bíróság a következő megállapításokat tette.
  3. A perben meghallgatott tanú - egyezően a felperesi szervezeti törvényes képviselők egybehangzó nyilatkozatával - előadta, hogy a kamerarendszer akkor lép működésbe, ha az üres ingatlan beélesítésre kerül. Ezt a tényt az alperes nem vitatta, ellenbizonyítással nem élt, ezért a bíróság a tényt valónak fogadta el. Többlet tényállítást nem tett arra nézve, hogy a személyes adatai védelméhez fűződő jogai miként sérültek, és milyen etikai normát sértett a felperes, bizonyítékot nem terjesztett elő, bizonyítási indítványt nem tett. Az alperes ezáltal nem bizonyította, hogy a kamerarendszer által folyamatos megfigyelésnek volt kitéve. Mindezek alapján az erre alapozott felmondási ok nem valós.
  4. A bérszámfejtő lapok tanúsága szerint az alperes munkabéréből személyi jövedelemadó nem került levonásra. A nettó jövedelem összegét a felperes megosztotta, annak egy részét folyószámlára utalta, a fennmaradó részt készpénzben fizette meg. Ennek mértéke a 18,4%tól az 55,6%-ig terjedt. Annyiban tényszerű a felperes azon állítása, hogy az adókedvezmény megfizetésére is készpénzben került sor, hogy annak mértéke a személyi jövedelemadóról szóló
  5. évi CXVII. törvény
  6. §
(1)bekezdése alapján 15%. A perben az alperes nem vitatta, hogy a munkaviszonya fennállása alatt részesült a 25 év alattiak adókedvezményében. Elismerte, hogy a bérjegyzéket ő látta el az aláírásával. Felmondási okként történő szerepeltetése abból a téves feltevésből származott, hogy a megfelelő tájékoztatást a munkáltatótól nem kapta meg. A perbeli bizonyítékok alapján viszont az volt megállapítható, hogy megismerhette a bérjegyzékek tartalmát, illetve a jövedelemadó bevalláshoz megkapta a munkáltatói igazolást is. A könyvelő is arról tájékoztatta, hogy az adókedvezményt megkapta. Mindezek alapján ez a felmondási ok nem valós.
  1. Az alperes az azonnali hatályú felmondás harmadik okaként a munkáltatóval szembeni bizalom elvesztését jelölte meg amiatt, hogy részére a megfelelő tájékoztatást nem adta meg az adókedvezményről és a kamerarendszer működtetéséről, és ez negatívan befolyásolta a munkakörülményeit. Ezen felmondási ok körében az alperes nem tett többlet tényállítást, vagy bizonyítási indítványt, állítását egyéb bizonyítási eszközzel nem támasztotta alá, ezért bizonyítottság hiányában a bíróság nem fogadta el valósnak. [52] A fentiek alapján megállapítható, hogy a felmondási okok egyike sem valós, az azokra alapított azonnali hatályú felmondás nem okszerű, ezért jogellenes. Valós felmondási okok hiányában az Mt.
  2. §
(1)-
(2)bekezdésben foglalt feltételeket a bíróság nem tudta vizsgálni. [53] A felperes ezen kereseti kérelme megalapozott, melyre tekintettel a bíróság a jogellenesség jogkövetkezményeit alkalmazta, és az Mt. 84. §
(1)bekezdése alapján kötelezte az alperest 30 nap felmondási időre járó távolléti díjnak megfelelő 514.800.- Ft megfizetésére. [54] Ezt követően a bíróság Mt.
  1. § alapján az alperes kártérítési felelősségének a fennállását vizsgálta. A vétkességen alapuló munkavállalói kárfelelősségi alakzat megállapításának négy Balassagyarmati Törvényszék 3.M.70.037/2024/19-II 10 konjunktív feltétele van: a munkavállaló kötelezettségszegése, vétkessége, a kár bekövetkezése, okozati összefüggés a károkozó magatartás és a kár között. [55] A felperes a belső vizsgálatról becsatolt jegyzőkönyv tanúsága szerint az alperes kizárólagos felelősségét a munkaköri leírására alapozta: „A vizsgálat során megállapítást nyert - átnézve a munkaköri leírásokat -, hogy kizárólag Alperes1 vonható egyedül felelősségre azért, hogy a NÉBIH ellenőrei a mélyhűtőben 13 kg lejárt szavatosságú húst találtak, azokat a fent nevezett munkavállaló a lejárat előtt nem semmisítette meg.” A jegyzőkönyvet a szervezeti törvényes képviselők, Tanú1 és Név1 látták el aláírásukkal. [56] A jegyzőkönyv felvételével kapcsolatban törvényes képviselő2 szervezeti törvényes képviselő úgy nyilatkozott, hogy az a NÉBIH vizsgálat után jött létre, mert az alperes nem végezte el ezeket a feladatokat. Az alperes munkaszerződésének az aláírásakor jelen volt, de a munkaköri leírás átadásával kapcsolatban nem emlékszik a körülményekre. Arra a kérdésre, hogy mitől olyan biztos abban, hogy ez az a munkaköri leírás, amit átadott az alperesnek, azt nyilatkozta, hogy „Mindenki ugyanazt kapja.” (
  2. számú tárgyalási jegyzőkönyv,
  3. oldal,
  4. bekezdés). Tanú1 tanú a munkaköri leírás átadásával kapcsolatban előadta, hogy az a szerződés része, alá is íratnak valamit, de nem szokta figyelni (
  5. számú tárgyalási jegyzőkönyv,
  6. oldal, utolsó bekezdés). Mindezek alapján egyértelmű bizonyossággal nem lehet megállapítani, hogy a becsatolt munkaköri leírás az alperes részére átadásra került volna, amit az alperes is tagadott. [57] A tanú a felmutatott munkaköri leírás alapján úgy nyilatkozott, hogy „az alapanyagok szavatossági idejének ellenőrzése, az esetleges lejárt szavidővel rendelkező alapanyagok megsemmisítése és annak dokumentálása” megjelölésű munkaköri feladat az alperes feladatai közé tartozott, és más személy csak akkor kapott kijelölést, ha az alperes tartósan távol volt. [58] A lefolytatott belső vizsgálattal kapcsolatban a felperes bizonyítékot nem terjesztett elő. A munkaköri leírás nem rögzítette, hogy a fenti munkaköri feladat az alperes kizárólagos feladata lett volna. A többi szakács munkaköri leírását a felperes nem nyújtotta be, így ennek tényszerűsége nem volt megállapítható. A felperes nem igazolta, hogy a felperesnél megtörténik-e a lejárt szavatosságú alapanyagok megsemmisítése és a megsemmisítés dokumentálása. [59] A felperes a bekövetkezett kár mértékét a hatóság határozatával megfelelően igazolta. A kártérítési felelősség megállapításának további feltételeit, az alperes kötelezettségszegését, vétkességét és az okozati összefüggést a károkozó magatartás és a kár között, a felperes nem bizonyította. A bíróság e körben megállapította, hogy az alperest munkavállalói kárfelelősség nem terheli. [60] A bíróság az Mt.
  7. §
(4)bekezdése alapján rámutat, hogy nem kell megtéríteni azt a kárt, amely abból származott, hogy a munkáltató a kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget. A NÉBIH határozat értelmében a legkorábbi termék fogyaszthatósági ideje
  3. napja volt, tehát gyakorlatilag az alperes munkaviszonyának a kezdetétől állt fenn a terhére rótt mulasztás. A perbeli nyilatkozatok és az okirati bizonyítékok alapján tényként lehetett megállapítani, hogy a munkáltató az alperesi munkaviszony fennállása alatt nem ellenőrizte, hogy az alperes ezen munkaköri feladatait teljesíti-e. Balassagyarmati Törvényszék 3.M.70.037/2024/19-II 11 [61] Alperes a kereseti követelés összegszerűsége tekintetében a felmondási idő tartamát (30 nap) és a távolléti díj összegét (17.160.- Ft/nap) nem vitatta. [62] A perben a felperes jogsértő bizonyítékként kérte figyelembe venni és a bizonyítás köréből kizárni az alperes által benyújtott és engedély nélkül rögzített hangfelvételt. A bíróság a Pp.
  4. §
(1)bekezdés c) pontja alapján jogsértőnek minősített bizonyítási eszközt a
(4)bekezdés c) pontja alapján kivételesen figyelembe vette, tekintettel arra, hogy egyértelműen igazolja azt a tényt, hogy azonnali hatályú felmondás közlése valósult meg. [63] A bíróság a pertárgy értékét a Pp. 512. §
(2)bekezdése alapján 882.540.- Ft összegben határozta meg. Felperes 58%-ban lett pernyertes. A költségmentesség és a költségfeljegyzési jog polgári és közigazgatási bírósági eljárásban történő alkalmazásáról szóló 2017. évi CXXVIII. törvény 3. §
(1)bekezdés d) pontja alapján feljegyzett, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 42. §
(1)bekezdés a) pontja szerinti 52.952.- Ft kereseti illeték 58%-t, 30.712.- Ft-ot alperes munkavállalói költségkedvezményére tekintettel az állam viseli, a fennmaradó 22.240.- Ft eljárási illetéket a felperes köteles megfizetni. Az ügyvédi munkadíj perköltséget a bíróság a pernyertesség-pervesztesség arányában, a Pp. 82. §
(2)bekezdése figyelembevételével állapította meg. [64] A fellebbezés lehetőségét a Pp. 365. §
(2)bekezdés a) pontja és a
(6)bekezdés biztosítja. A fellebbezés előterjesztésével kapcsolatos tájékoztatás a Pp. 376. §
(1)-
(2)bekezdésein alapul. Balassagyarmat,
  1. január
  2. Dr. Kerekes Andrea s.k. bíró az aláírásukban akadályozott ülnökök helyett is Dr. Sándor Tiborné s.k. ülnök Kaszásné Márton Éva s.k. ülnök

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.