← Magyarország

Mf.40032/2024/13 – Szegedi Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: I. Az elsőfokú ítélet lényeges tényállás megállapítási hiányosságai, szerkesztési hibái előidézhetik, hogy a másodfokú bíróság az érintett viszontkereset vonatkozásában az ítéletet érdemi felülbírálatra alkalmatlannak minősítse, és arra nézve a Pp.

  1. § c) pontját alkalmazza. II. Munkajogi jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetéséhez kapcsolódó munkavállalói joglemondó nyilatkozat értelmezési kérdései. Szegedi Ítélőtábla Az ügy száma: Mf.I.40.032/2024/
  2. A felperes: felperes neve (székhelye) A felperes meghatalmazott jogi képviselője: Jákó & Társai Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Jákó János ügyvéd, címe) Az alperes: alperes neve (címe) Az alperes meghatalmazott jogi képviselője: Tuczai Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Tuczai Dóra ügyvéd, címe) A per tárgya: Kártérítés Az elsőfokú bíróság neve és megfellebbezett határozatának a száma: Kecskeméti Törvényszék 3.M.70.079/2021/
  3. részítélet A fellebbező fél és a fellebbezés sorszáma: A felperes, 3.M.70.079/2021/
  4. ÍTÉLET Szegedi Ítélőtábla I.Mf.40.032/2024/13 2 Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja az alábbiak szerint: Az alperes 20 759 104 (húszmillió-hétszázötvenkilencezer-száznégy) forint rendkívüli munkaidőre járó munkabér és járulékai megfizetésére irányuló viszontkeresetét elutasítja. A felperes által az alperes javára fizetendő elsőfokú perköltség összegét 2 000 000 (kettőmillió) forintra leszállítja. Az állam terhén maradó elsőfokú viszontkereseti eljárási illeték összegét 945 000 (kilencszáznegyvenötezer) forintra leszállítja, egyúttal kötelezi az alperest a fennmaradó 315 000 (háromszáztizenötezer) forint viszontkereseti eljárási illeték megfizetésére. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 1 000 000 (egymillió) forint másodfokú eljárási költséget. Kötelezi az alperest, hogy külön felhívásra fizessen meg az államnak 625 000 (hatszázhuszonötezer) forint fellebbezési eljárási illetéket, míg a fennmaradó 1 875 000 (egymillió-nyolcszázhetvenötezer) forint fellebbezési eljárási illeték az állam terhén marad. Az alperes által fizetendő első- és másodfokú eljárási illeték a jelen ítélet meghozatalától számított 60 napon belül esedékes, melyeket a NAV Illetékbevételi számlájára kell befizetni. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás [1] A felperes (felperes), mint az egyesületek különös formája, a (sportág neve) sportág hazai és nemzetközi feladatainak ellátására létrehozott, a sportág versenyrendszerében működő sportszervezetek tevékenységét összefogó és összehangoló, kiemelten közhasznú szervezetként működő országos sportági szakszövetség, amely Alapszabállyal és Szervezeti Működési Szabályzattal (a továbbiakban: SZMSZ) rendelkezik. [2] A felperes ügyintéző-képviseleti szerve az elnökség. A szervezet legfőbb tisztségviselője és törvényes képviselője az elnök. [3] A szakszövetség hivatali munkáját az elnökség által kinevezett főtitkár irányítja, aki a felperessel munkaviszonyban áll, felette a munkáltatói jogkört a szövetség elnöke gyakorolja. Szegedi Ítélőtábla I.Mf.40.032/2024/13 3 [4] A felperes elnöksége
  5. szeptember 10-én kelt (határozatszám 1) számú egyhangú határozatával felhatalmazta az elnököt az operatív döntések meghozatalára. [5] Az alperes
  6. augusztus
  7. napjától állt határozatlan idejű munkaviszonyban a felperesnél, főtitkár munkakörben. A felek
  8. június
  9. napján egységes szerkezetbe foglalt munkaszerződést írtak alá, amelyben rögzítették, hogy a felperes elismeri a folyamatos munkaviszony fennállását, és az ehhez fűződő kedvezményekben részesíteni kívánja az alperest. Az alperes munkabérét havi bruttó 985 000 forintban állapították meg. Kikötötték, az alperest az Mt.
  10. § alapján 12 havi végkielégítés, továbbá – az alapbérén felül – év végi vagy negyedéves jutalom, felsőkategóriás hordozható személyi számítógép, csúcskategóriás mobiltelefon, mobiltelefon előfizetés, Audi A4 Kombi gépjármű, éves autópályamatrica, valamint üzemanyag térítés illeti meg. [6] Az alperes a munkaszerződésben foglaltakkal ellentétben a főtitkári munkakörre vonatkozó munkaköri leírást nem kapott. [7] Az Alapszabály
  11. §

(2)bekezdés e) pont értelmében a felperes a vele munkaviszonyban álló dolgozók felett a Munka törvénykönyve, az egyéb jogviszonyban állók esetében az arra vonatkozó jogszabály alapján gyakorolja a jogokat, amelyek nem tartoznak az elnökség kizárólagos hatáskörébe. [8] A (verseny 1 neve) női (sportág neve) tornát 1993-tól 2013-ig minden év júliusában a helyszín 1 neve (címe) salakos pályán szabad téren rendezték meg. A verseny 2014-től a (nemzetközi női sportági szervezet neve) versenynaptárából kikerült és (ország 1 neve)-ben, (város 2 neve)-en került megrendezésre. [9] A (nemzetközi női sportági szervezet neve) 1973-ban alakult meg a profi női (sportág neve) játékosok érdekeinek képviseletére, amely egyesület szervezi a nemzetközi női (sportág neve) versenyeket. A férfi profi (sportág neve) játékosok érdekképviseletét és a nemzetközi férfi (sportág neve) versenyek szervezését a (nemzetközi férfi sportági szervezet neve) végzi. [10] Az (cég 1) (a továbbiakban: (cég 1)) egy USA-ban bejegyzett vállalkozás, amely a sport, média és szórakoztatás tevékenységi körökben nemzetközi ügynöki tevékenységet folytat. [11] A felperesi szakszövetség
  1. évben három évre (2017., 2018., 2019.) bérleti szerződést kötött az a (cég 1)-vel egy fedett pályás nemzetközi kategóriájú 250 000 USD összdíjazású női (nemzetközi női sportági szervezet neve) (sportág neve) torna rendezésére. A megállapodás alapján
  2. február 20.-26.,
  3. február 18.-25., majd
  4. február 17.-
  5. között állami garanciával egy 250 000 USD összdíjazású (nemzetközi női sportági szervezet neve) (sportág neve) torna került megrendezésre a (város 1 neve)-i (helyszín 2 neve)-en. Szegedi Ítélőtábla I.Mf.40.032/2024/13 4 [12]
  6. szeptemberében kormányzati döntés született arról, hogy a februári fedett pályás verseny helyett
  7. évtől a Magyar Állam a (verseny 1 neve) elnevezésű szabadtéri júliusi (nemzetközi női sportági szervezet neve) verseny megrendezését kívánja támogatni. Az (X) számú Magyar Közlönyben (dátum) napján jelent meg az (Y) Kormányhatározat a nemzetközi (sportág neve) tornák Magyarországon történő megrendezéséhez szükséges kormányzati intézkedésekről, ebben a Kormány a (időszak)-ban a (verseny 1 neve) (nemzetközi női sportági szervezet neve) (verseny 6 neve) női szabadtéri (sportág neve) torna Magyarországon történő megrendezését támogatta. A (sportág neve) verseny rendezési jogának elnyerése érdekében a 2020-
  8. években történő magyarországi megrendezéshez
  9. évben 900 000 USD-nek megfelelő forintot biztosított a kormány. A kormányhatározatban megfogalmazott támogatás eredményeként kívánták a (verseny 1 neve) (nemzetközi női sportági szervezet neve) (verseny 6 neve) (sportág neve) tornát visszahozni Magyarországra. A tárgyalások azonban nem vezettek eredményre, a (nemzetközi női sportági szervezet neve) nem járult hozzá, hogy a több éve már (város 2 neve)-en megrendezett (nemzetközi női sportági szervezet neve) (sportág neve) torna
  10. évtől a (helyszín 1 neve)-n kerüljön lebonyolításra. A kérelem elutasítása miatt, a verseny Magyarországra hozatala nem volt lehetséges. [13] Magyarország
  11. áprilisában rendezte volna meg (város 1 neve)-n a nemzetek közötti női (verseny 2 neve)-t, és a szakszövetség vezetőiben felmerült, az esemény kívánatos előzménye lenne, ha
  12. év
  13. hetében fedett pályás női (sportág neve) verseny kerülne megrendezésre hasonlóképpen, mint a megelőző három évben (2017-2019.). Ennek érdekében a felperesi szakszövetség elnöke egyeztetést kezdeményezett az Emberi Erőforrások Minisztériuma sportért felelős államtitkárával a júliusi, salakpályán megrendezendő versenyre szánt állami támogatás átcsoportosítása érdekében. [14] A sportért felelős államtitkár egy
  14. november 5-én kelt levélben arról tájékoztatta a felperesi szervezet elnökét, hogy a kormányhatározatokban csak a
  15. évi (sportág neve) torna megrendezéséhez biztosítottak forrást, a
  16. évi (sportág neve) versenyhez támogatási kérelmet nem nyújtott be a felperes, így a jogszabályi rendelkezések alapján erre nem kaphat sport célú állami támogatást. [15] A felperes elnöke még ugyanezen a napon írt válaszlevelében nyilatkozott arról, hogy a kormányhatározattal támogatni kívánt (sportág neve) verseny megrendezésére nincs mód, mert azt a (nemzetközi női sportági szervezet neve) elnöksége elutasította, valamint, hogy (nemzetközi női sportági szervezet neve) (sportág neve) torna csak február hónapban kerülhet megrendezésre Magyarországon. Utalt arra, szerződés még nem kötettett meg a felek között, azonban kifejezetten hasznos lenne egy verseny megrendezése még a
  17. áprilisi (verseny 2 neve) előtt. [16] A
  18. november
  19. napján kelt válaszlevélben a sportért felelős államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy a felperes nem küldött regisztrációs kérelmet annak érdekében, hogy a Kormány fontolóra vegye az utóbb kért támogatást, a meglévő kormányhatározat pedig egy nyári női szabadtéri (verseny 1 neve) (nemzetközi női sportági szervezet neve) (verseny 6 neve) (sportág neve) tornát támogat. A Kormány a
  20. februári (nemzetközi női sportági szervezet neve) (sportág neve) versennyel kapcsolatban nem fogalmazott meg állásfoglalást, így arra forrást nem tudnak biztosítani. Szegedi Ítélőtábla I.Mf.40.032/2024/13 5 [17] A tárgyalások a levelezéssel nem zárultak le, a támogatási összeg átcsoportosítása érdekében a szakszövetség akkori elnöke, (tanú 1) a sportért felelős államtitkárral, további személyes egyeztetéseket folytatott. [18] Az felperes elnöke
  21. november
  22. napján levélben közvetlenül fordult Magyarország miniszterelnökéhez annak érdekében, hogy az (Y) Kormányhatározatban biztosított 900 000 USD összeget a
  23. februárra tervezett sport-esemény megrendezéséhez nyújtott támogatásként lehessen felhasználni. Emellett kormányzati tisztségviselőkkel, valamint a sportért felelős államtitkárral is személyes megbeszélést folytatott annak érdekében, hogy a kormányhatározatban szereplő támogatás összege átcsoportosításra kerüljön a
  24. év
  25. hetében megrendezendő (nemzetközi női sportági szervezet neve) (sportág neve) versenyre. [19] A felperes vezetősége
  26. év őszén tudomást szerzett arról, hogy a tervezett (sportág neve) verseny (város 1 neve)-n a (helyszín 2)-n nem kerülhet megrendezésre egyéb előre tervezett más esemény miatt. A felperes képviseletében az alperes és munkatársai elsősorban (város 1 neve)-n kerestek lehetőséget az eseményhez, majd tárgyalásokat folytattak a megfelelő helyszín biztosítása céljából a (város 3 neve)-i (helyszín 3 neve) vezetőjével. Tudomással bírtak arról, hogy a tervezett időpontban,
  27. év
  28. hetében egy fitnesz rendezvény miatt a csarnokot már lefoglalták, azonban olyan tájékoztatást kaptak, lehetőség van a program másik időpontra történő áthelyezésére. Ennek érdekében az alperes – a szakszövetség elnökének nevében és megbízásából – a térség országgyűlési képviselőjéhez fordult levélben, amelyben a nemzetközi női (sportág neve) torna (város 3 neve)-ben történő megrendezéséhez kért támogatást (
  29. december
  30. 5:48 PM e-mail). [20] Az alperes és az akkori felperesi kommunikációs igazgató, (tanú 3 neve)
  31. január 2-án (város 3 neve)-be utazott, ahol megbeszélést folytatott a (város 3 neve)-i (cég 2) ügyvezetőjével, (személy 1)-gyel a (helyszín 3 neve) rendelkezésre bocsátása érdekében. Az ügyvezető vállalta, amennyiben a pénzügyi fedezet az esemény megrendezéséhez rendelkezésre áll, úgy hajlandóak az akadályozó programot egy másik időpontra áthelyezni. Ezt követően további egyeztetések zajlottak, ennek keretében a (város 3 neve)-i (helyszín 3 neve) megfelelőségének ellenőrzése végett a (nemzetközi női sportági szervezet neve) képviseletében, (személy 2) Magyarországra utazott és (tanú 4 neve) főtitkári asszisztens kíséretében helyszíni bejárást tartott. [21] A felperes vezetőire
  32. január közepétől már egyre nagyobb nyomás nehezedett az (cég 1) részéről a tervezett (sportág neve) versennyel kapcsolatos szerződés aláírása érdekében, tekintettel arra, hogy a verseny megrendezésének időpontja már nagyon közeledett, és a felek között még nem került sor megállapodás aláírására. [22] Időközben (személy 1) a (város 3 neve)-i (cég 2) ügyvezetője
  33. január 20-án levelet küldött (személy 3), a (nemzetközi női sportági szervezet neve) elnöke részére azzal a tájékoztatással, hogy a
  34. február 15-
  35. közötti napokra tervezett (nemzetközi női sportági szervezet neve) verseny helyszínét a (város 3 neve)-i (helyszín 3 neve) nem tudja biztosítani egy másik verseny lefoglalt időpontja miatt. E levél (személy 3) részéről az alpereshez továbbításra került azzal a kérdéssel: „mi folyik itt?”. Az alperes megdöbbenve vette tudomásul a helyszínnel kapcsolatos információt, egyúttal tájékoztatta a (nemzetközi női Szegedi Ítélőtábla I.Mf.40.032/2024/13 6 sportági szervezet neve) elnökét, továbbá az (cég 1) vezetőjét, (személy 4)-t, hogy az felperes elnöke 14 órakor egyeztet az illetékes miniszterrel. (személy 3), a (nemzetközi női sportági szervezet neve) elnöke, az alperes és (személy 4) ((cég 1) vezető) részére egyaránt továbbított válaszában felhívta a figyelmet arra: „Noha ön nem tudta biztosítani a kormányzati finanszírozást, az (cég 1) jelezte, hogy készen áll az esemény vállalására, így a helyszínnel kapcsolatos jelentős változások nem indokolhatóak azzal, hogy a kormány biztosítja-e a pénzügyi támogatást vagy sem.” Az alperes ezt követő e-mail-ben vállalta, jelentkezik, amint releváns információt kap az ügyben. [23] (Személy 1)
  36. január
  37. napján a (nemzetközi női sportági szervezet neve) elnökének írásban ismételten megerősítette, hogy a (sportág neve) verseny megrendezésére a (város 3 neve)-i (helyszín 3 neve) nem szolgálhat helyszínként. [24] (Személy 5) sportért felelős államtitkár
  38. január 21-én levélben tájékoztatta a (nemzetközi női sportági szervezet neve) elnökét, (személy 3)t, hogy a
  39. februári (nemzetközi női sportági szervezet neve) verseny (város 3 neve)-ben történő megrendezése tekintetében sem állami támogatás, sem pedig kormánygarancia nem áll rendelkezésre. [25] Az (cég 1)-vel megkötni kívánt versenyrendezési jogbérleti szerződés aláírását megelőzően az elnök az elnökséget nem hívta össze, és formális elnökségi határozat sem született a szerződés aláírása tárgyában. Az elnökség egyes tagjai az elnök, az alperes, a kommunikációs igazgató és a sportigazgató személyes, telefonos üzeneteiből vagy e-mail útján kapott tájékoztatás alapján értesültek a (sportág neve) versennyel kapcsolatos tárgyalásokról, a kialakult helyzetről. [26] Az alperes
  40. február
  41. napján a felperes elnökének azon tájékoztatása után, mely szerint „a szerződés aláírható”, főtitkárként ellenjegyezte a három évre szóló (2020.2021.-2022.) bérleti szerződést az (cég 1)-vel. A szerződés tartalma szerint a felperes évi 275 000 € bérleti díj megfizetésének kötelezettségét vállalta mintegy három évre, összesen 875 000 € összegben. Az alperes által folytatott egyeztetés eredményeként a (cég 1) visszaigazolta, a (nemzetközi női sportági szervezet neve) is hozzájárult ahhoz, hogy
  42. évben a verseny (város 1) helyett a (város 3 neve)-i (helyszín 3 neve)-n kerüljön megrendezésre, így a bérleti szerződésben már ez a kikötés került rögzítésre. [27] Az alperes a szerződést azt követően írta alá, miután a részben személyes jelenléttel, részben telefonos bekapcsolódás útján tartott megbeszélésen – amelyen (tanú 1) elnök, (személy 6) alelnök, (személy 7) elnökségi tag, (tanú 2) sportigazgató, (tanú 3 neve) kommunikációs igazgató, (tanú 4 neve) főtitkári asszisztens, valamint (tanú 5) jogász vettek részt – adott az elnök tájékoztatást arról, hogy a bérleti szerződés aláírható. [28] Az alperes a bérleti szerződés aláírásakor annak legutolsó oldalát, az ún. „Execution Page”-t írta alá. A nemzetközi sportdiplomáciában gyakori a szerződéskötések esetén, hogy a felek csak a megállapodás utolsó oldalát írják alá és küldik meg egymásnak, amellyel lényegében a megállapodásra irányuló szándéknyilatkozatukat teszik meg, ezzel meghagyva annak lehetőségét, hogy utóbb a szerződés egyes pontjain még módosíthassanak. Szegedi Ítélőtábla I.Mf.40.032/2024/13 7 [29] (Tanú 4 neve) főtitkári asszisztens
  43. január
  44. napján intézkedett a bérleti szerződés utolsó, alperes által aláírt oldalának (cég 1) részére történő megküldéséről azzal a tájékoztatással, hogy a megállapodás egyes pontjainak közös kidolgozása még folyamatban van, ilyen az 50 000 € levonás az első éves bérleti díjból, továbbá a
  45. évi rendezvény eredményétől függően lehetőség arra, hogy közös megegyezéssel a rendezvény más helyszínre áthelyezhető legyen (
  46. sorsz. elők. irat
  47. o.). [30] Az alperes
  48. január 24-én e-mailben fordult (személy 1) ügyvezetőhöz a (helyszín 3 neve) helyszínként biztosítása érdekében. Az ügyvezető elismerte, korábban vállalták annak lehetőségét, hogy a befoglalt rendezvényeket lemondják, de arra hivatkozott, hogy a kért írásbeli garancia nem teljesült a felperes részéről, ezért értesítette az alperest arról, hogy a lefoglalt rendezvény áthelyezésére már nincs mód, és egyéb további napokra is foglalás érkezett, így a csarnok végül nem tud helyszínt biztosítani a (sportág neve) versenynek. [31] Az alperes és kollégái – arra az esetre, amennyiben a (város 3 neve)-i (helyszín 3 neve) mégsem áll rendelkezésre – tárgyalásokat folytattak abból a célból, hogy a (tanú 6) elnökségi tag tulajdonában lévő (város 4 neve)-i (helyszín 4)-en kerüljön sor a (nemzetközi női sportági szervezet neve) (sportág neve) torna lebonyolítására. A (helyszín 4) korábban kisebb díjazású nemzetközi tornaversenyeknek már helyet adott. Az alperes tájékoztatta ennek lehetőségéről az (cég 1) vezetőjét, utóbbi a (nemzetközi női sportági szervezet neve)vel történt egyeztetés alapján továbbította, hozzájárulnak ahhoz, hogy kivételesen a (helyszín 4) legyen a verseny helyszíne. Erre vonatkozóan WhatsApp üzenetben tájékoztatta (személy 3) ((nemzetközi női sportági szervezet neve) elnök-vezérigazgató) az alperest a következőkről: „rendelkezem a játékosok támogatásával, hogy a Klubban kerüljön a verseny megrendezésre, ha (város 3 neve) nem tud működni”. [32] Ezt követően a (nemzetközi női sportági szervezet neve) képviseletében (személy 8) vette fel a kapcsolatot az alperessel, hogy a nevezett (város 4 neve)-i (sportág neve) klub helyszíni ellenőrzését mielőbb elvégezhessék. A (nemzetközi női sportági szervezet neve) részéről a megfelelőséget minősítő (személy 2)-vel e-mailben történt kapcsolatfelvétel alapján
  49. január
  50. napjára jelölték ki a bejárást. [33] A tervezett helyszíni szemle megtartására nem került sor, mert az alperes az felperes elnökének utasítására levélben lemondta a (sportág neve) verseny megrendezését. [34] Erre az elnök azon tájékoztatása alapján került sor, mely szerint a kormányzat nem támogatja a (sportág neve) versenyt, azt le kell mondani, erről a szerződés aláírásáról korábban már értesült személyi kör is tájékoztatást kapott. Az alperes – a felperes képviseletében – az általa aláírt és (személy 4), az (cég 1) vezetőjének megküldött levélben a
  51. február 17-i kezdő időponttal tervezett (sportág neve) verseny megrendezését mondta le, egyúttal visszavonhatatlan kötelezettséget vállalt arra, hogy a felperesi szakszövetség
  52. április
  53. napjáig az (cég 1)-nek megfizet 325 000 USD-t, a járulékokkal, és a játékosoknak a költségeivel együtt. Szegedi Ítélőtábla I.Mf.40.032/2024/13 8 [35] A fenti események után a
  54. február 6-ai elnökségi ülésen – az elnök bérleti szerződés aláírására és a
  55. évi (sportág neve) verseny lemondására vonatkozó tájékoztatását követően – az alperes a főtitkári munkaköréről lemondott. [36] Ezt követően a munkaszerződést a felek közös megegyezéssel megszüntették. E tárgyban két megállapodás is született: [37] A
  56. február
  57. napján kelt munkaviszonyt megszüntető okirat tartalma szerint a felek abban állapodtak meg, hogy a munkavállaló alperest munkavégzési kötelezettség terheli a munkaviszony megszűnésének napjáig, és az utolsó munkában töltött nap megegyezik a munkaviszony megszűnésének napjával. A
  58. pontban a felperes kötelezettséget vállalt arra, hogy mint munkáltató a munkaviszony megszűnésére tekintettel bruttó 5 havi alapbér összeget megfizet az alperes részére. A
  59. pontban kötelezettséget vállalt arra, hogy a munkaviszony megszűnéséig esedékes pénzbeli járandóságait, továbbá a munkaviszony megszűnésével kapcsolatos igazolásokat a munkaviszony megszűnésétől számított 5 munkanapon belül eljuttatja az alperesnek. [38] A
  60. pontban a felek egybehangzóan kijelentették, a megállapodást annak tudatában kötik, hogy egymással szemben a munkaviszonyból eredően – a jelen megállapodásban foglaltakon túlmenően – semmilyen további igényük nincsen, ekképpen a felek a közöttük fennállt munkaviszonyt
  61. május
  62. napjával lezártnak tekintik. [39] A
  63. május
  64. napján kelt második megállapodásban változatlanul rögzítették, hogy a jogviszony megszűnésének időpontja
  65. május
  66. napja, de
  67. február
  68. napjától felmentették az alperest a munkavégzési kötelezettség alól. A
  69. pontban rögzítették, a munkavállalót – a munkaviszonyának megszűnéséig terjedő időre számított alapbérén kívül – egyéb pénzbeli juttatás nem illeti meg. [40] A
  70. évi (nemzetközi női sportági szervezet neve) verseny elmaradásának kivizsgálását a felperes Ellenőrző Testülete
  71. február 25-én tartotta meg, amelyen az alperes, a felperes jogásza, (tanú 5), (tanú 2), mint új főtitkár, valamint a bizottság tagjai vettek részt. Rögzítették, hogy
  72. szeptemberétől az alperes tárgyalásokat folytatott a (nemzetközi női sportági szervezet neve) verseny esetleges (város 1 neve)-i megrendezése érdekében a magyar állami szervekkel, a (nemzetközi női sportági szervezet neve)-vel és a jogtulajdonossal, az (cég 1)-gyel. Az angol nyelvű szerződést a (cég 1) jogtulajdonos képviselője
  73. január 8-án írta alá, az alperes pedig
  74. január 22-én. A szerződés az elkövetkezendő három évre köttetett egy esetleges hosszabbítási lehetőséggel. Megállapították, hogy a volt főtitkár sok és komoly hibát követett el az elmúlt hónapok során ezzel kapcsolatban. Az elsődleges hiba az volt, hogy az elnökséget nem tájékoztatta a tárgyalások, levelezések menetéről, semmilyen információt nem adott a témában. Súlyos hibát követett el a szerződés aláírásával, amelyre felhatalmazása sajnálatos módon nem volt a felperes elnökségétől, jól lehet ezzel komoly kötelezettségvállalást tett a felperes nevében. A kötelezettségvállalás anyagi kártérítés jogcímén jelentkezik, amely 325 000 USD. A fenti megállapítások egyértelművé teszik alperes teljes mértékű felelősségét a kialakult helyzetben. [41] A bérleti szerződés véglegesítése és annak másik fél részére történő megküldése felől az alperes nem intézkedett. Az alperes főtitkári pozícióból való távozását követően az új Szegedi Ítélőtábla I.Mf.40.032/2024/13 9 főtitkár, (tanú 2)
  75. február
  76. napján közölte a (cég 1)-vel, hogy megküldi a teljes bérleti szerződést, DHL útján.
  77. február
  78. napján (személy 9) – a (nemzetközi női sportági szervezet neve) torna jogtulajdonosának képviseletében eljáró jogász – tájékoztatta (tanú 2) főtitkárt, másolatban pedig az felperes elnökét, – hogy a DHL-től értesítést kapott mikorra várható a szerződés érkezése, amely igazoltan
  79. február
  80. napján megtörtént. A szerződés perfektuálódása (véglegesítése) ez utóbbi dátumra tehető. [42] A felperes elnöksége
  81. május 13-án lemondott. Az új tisztségviselők megválasztására
  82. július
  83. napján került sor. [43] Az új vezetőség
  84. augusztus
  85. napján elnökségi ülést tartott (személy 10) pénzügyi biztos jelenlétében. A pénzügyi biztos a felperes kintlévőségeit és kötelezettségeit felmérte, és ennek eredményeként konszolidációs tervet készített, mely mintegy 3,5 milliárd forint hiányt mutatott ki. Ezen a napon az elnökség a (határozatszám 2) Eln. Határozattal az aggályos, nem a szövetség érdekeit szem előtt tartó nagy értékű szerződések, így a (cég 1) ((cég 1)) céggel kötött szerződést a februári (nemzetközi női sportági szervezet neve) torna megrendezésére, valamint az egyéb szerződések felmondását, illetve megszüntetését határozta el, azzal, hogy az ehhez szükséges jogi és sportdiplomáciai lépéseket a lehető legrövidebb időn belül megteszi. Elrendelte továbbá minden egyéb, a tartozásállományban szereplő szerződés felülvizsgálatát. [44] A fenti napon megszületett a (határozatszám 3) Eln. Határozat, amely szerint „Az elnök haladéktalanul büntetőfeljelentést tesz (alperes neve) volt főtitkár ellen, mert elnökségi határozat, fedezet és szerződött helyszín hiányában kötötte meg a (cég 1) céggel a szerződést a (nemzetközi női sportági szervezet neve) torna magyarországi megrendezésére, egyben kéri a hatóságot, hogy vizsgálja meg a (cég 3) és az (cég 4) cégekkel ugyancsak (alperes neve) volt főtitkár által kötött ügyleteket is.” Az elnökség ezen határozatot egyhangúlag hozta meg, amelyet a felperes honlapján is közzétett. [45] A következő elnökségi ülés megtartására
  86. október 6-án került sor. Ekkor született meg a (határozatszám 4) Eln. Határozat, amelyben az elnökség arról döntött, hogy a (cég 1) ((cég 1)) gazdasági társasággal aláírt szerződés ellenére 2021-ben, illetve 2022-ben nem kerülnek versenyek megrendezésre. A döntésről mind a (cég 5)-et ((cég 1)), mind a (nemzetközi női sportági szervezet neve)-t a szövetség írásban értesíti, és felhívja a (nemzetközi női sportági szervezet neve) figyelmét arra, hogy a februári verseny kapcsán (város 1) ne kerüljön be a versenynaptárába. Az (cég 1) részéről érkezett egyezségi ajánlat tekintetében az elnökség akként határozott, hogy bekéri a (cég 1) költségeit alátámasztó dokumentumokat, és ennek érdekében haladéktalanul megkeresi a (cég 1)-t. [46] A Kormány a (Z számú) Kormányhatározattal rendelkezett arról, egyetért a felperes működési feltételeinek stabilizálása (konszolidációja) és az általa megvalósítandó szakmai programok, fejlesztések támogatásával. Ennek eredményeként a (cég 6) és a felperesi szakszövetség között
  87. szeptember
  88. napján (okirat száma) számon támogatói okirat aláírására került sor, melyben a kormányhatározatban rögzített támogatási cél megvalósításához 2 500 000 000 forint összegű támogatást nyújtott a (cég 6) (
  89. sorsz. beadv. mell.). Szegedi Ítélőtábla I.Mf.40.032/2024/13 10 [47] Ezt követően folytatott egyeztetést a felperesi szakszövetség a (cég 1)-vel. (Személy 4), a (cég 1) vezetője
  90. szeptember
  91. napján a felperes új elnöke részére küldött levelében 1 645 147 USD, valamint 550 000 € összeg megfizetésére tett javaslatot a szerződés megszüntetése esetére. A felperes elnöke
  92. október
  93. napján kelt válaszlevelében 412 500 € és 351 625 USD összeg megfizetésére tett ajánlatot (
  94. sorsz. elők. irat F/38-F/39). [48] Az egyeztetés eredményeként
  95. december 2-án megszületett a „Settlement and Mutual Release Agreement” – Elszámolási és Kölcsönös Felmentési Megállapodás, amelyben a (cég 1) és a felperes a bérleti szerződés megszüntetésében állapodott meg. Ellentételezésként a felperes vállalta, hogy 412 500 €-t és 351 625 USD-t megfizet a (cég 1) részére, mellyel szabadul a bérleti szerződésben foglalt valamennyi kötelezettség teljesítésétől nemcsak a 2020., de a
  96. és
  97. évekre vonatkozóan is. A megállapodás alapján a felperes 252 998 744 forintot fizetett meg a (cég 1) részére akként, hogy a (Z számú) Korm. alszámláról
  98. december 2-án 104 836 994 forintot, valamint 148 161 750 forintot átutalással teljesített (Keresetlevél mell.). A (cég 6) által biztosított támogatás elszámolásában feltüntetésre került a
  99. december
  100. napján jogdíj címén kifizetett 252 998 744 forint (
  101. sorszámon csatolt pendrive adathordozó). [49] A peres felek a munkaviszony fennállása alatt
  102. április
  103. napján a (verseny 2 neve) megrendezésével összefüggésben megbízási szerződést is létesítettek, amelyben a felperes kötelezettséget vállalt a
  104. április 1-től
  105. október
  106. napjáig terjedő időre bruttó 12 219 102 forint ellenérték megfizetésére, ezt követően havonta minden hónap
  107. napjáig bruttó 1 335 000 forint megbízási díjat határoztak meg. A megbízási szerződést
  108. május
  109. napján a felek közös megállapodással megszüntették, tekintettel arra, hogy a
  110. évi (verseny 2 neve) döntő nem került megrendezésre. A bizonylatok tartalma szerint a felperes összesen 12 500 000 forintot fizetett meg megbízási díj címén az alperesnek. [50] A felperes ismeretlen tettes ellen büntetőfeljelentést tett, majd pedig a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-magyarországi Bűnügyi Igazgatósága Vizsgálati Osztály
  111. október
  112. napján kelt, (ügyszám 1).bü számú határozatában bűnügyek egyesítéséről rendelkezett, ennek következtében a hűtlen kezelés bűntett elkövetésének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen az (ügyszám 1) bűnügyi számon folytatott büntetőügynek az (ügyszám 2) iktatószámú büntetőügyhöz történő egyesítésére került sor. [51] Az alperes
  113. évben bruttó 11 820 000 forint munkabérben részesült, valamint egyéb jogcímen 33 812 000 forint jövedelemre tett szert. 2019-ben 11 820 000 forint munkabérben, és további 14 887 641 forint megbízási díjban részesült a (verseny 2 neve) szervezésével összefüggő megbízási szerződés alapján. 2020-ban, május
  114. napjáig bruttó 4 925 000 forint munkabér, valamint a (verseny 2 neve)-ből eredően 6 671 345 forint megbízási díj, és 5 havi társas vállalkozóként kapott bevételként, bruttó 805 000 forint képezte a jövedelmét. Ebben az évben adóbevallásában feltüntette, az (ország 2 neve)-i (verseny 9 neve) (nemzetközi férfi sportági szervezet neve) torna versenyigazgatói feladataiért kapott 8 880 500 forintot, amely után (ország 2 neve)-ben adózott, így ez csak tájékoztató jellegű adatként szerepelt az adóbevallásában. Alperes 2021-ben társas vállalkozásból származó éves jövedelme 2 841 400 forint volt, az egész éves jövedelem fedezetét a novemberben tartott (verseny 2 elnevezése), illetve az (verseny 9 neve) szervezésében vállalt munkák biztosították részére, amelyekre a cége szerződött. 2022-ben Szegedi Ítélőtábla I.Mf.40.032/2024/13 11 szintén társas vállalkozásból származó jövedelme volt 2 400 000 forint összegben, amelyet az (verseny 9 neve) szervezésében vállalt munka biztosított részére. [52] Az alperes
  115. májusában és júniusában tárgyalásokat folytatott telefonon, valamint Zoom online kapcsolaton keresztül a (külföldi szövetség neve) (a továbbiakban: (szövetség rövid neve)) alelnökével, (személy 11)-gyel egy szakmai tanácsadói megbízás megszerzése érdekében, amelynek során az alperest 2 évre évi 100 000 USD dollár nettó díjazás ellenében sportigazgatóként foglalkoztatták volna. A (szövetség rövid neve) ekkor 3 jelölttel tárgyalt: egy szerb sportszakemberrel, továbbá (személy 12)-vel, a Nemzetközi (sportág neve) Szövetségben évtizedek óta tevékenykedő személlyel, valamint az alperessel. Ennek keretében
  116. augusztus 5-én a (szövetség rövid neve) alelnöke, (személy 11) és az alperes egy „munkaköri meghatározás” elnevezésű ún. „Job Discription” megállapodást írtak alá. Ebben rögzítették, hogy a felek között létrejött szóbeli megállapodás alapján a (szövetség rövid neve) jelen munkakör meghatározás formájában összegzi az ajánlatát, amelyet (alperes neve) úr (alperes) felé tett. Jelen ajánlat elfogadását követően a formai szerződés előkészítésre kerül a felek számára aláírás céljából. A felajánlott pozícióként professzionális szaktanácsadó munkakör került megjelölésre, aki felügyeli a (szövetség rövid neve) új sportstratégiájának bevezetését, tanácsadást végez, és amennyiben szükségesnek látja a (szövetség rövid neve), úgy a nemzetközi (sportág neve) színpadán való képviseletet is ellátja. A munkakapcsolat tanácsadói megállapodásban került rögzítésre az alperessel, mint magánszeméllyel. A vállalt díj évi nettó 100 000 USD, továbbá a szükséges költségek, amely szerint a saját adófizetési kötelezettségét teljesíteni köteles az alperes, amelyet költségként megtérít számára a (szövetség rövid neve), miután az összeg igazolásra, bemutatásra kerül. Amennyiben a (szövetség rövid neve)-nek kell adót fizetni, úgy ezen adókat is megtéríti részére. Elvárás volt, hogy az alperes (ország 2 neve)-be utazzon, amikor az szükséges, de az utazási költségeket a (szövetség rövid neve) vállalja. A szerződés 2 éves időtartamát a felek
  117. szeptember
  118. napjától
  119. augusztus
  120. napjáig tervezték egy nem kötelező érvényű meghosszabbítási záradékkal, ami további 1 évre szólhat. [53] A
  121. június
  122. napján a (szövetség rövid neve) alelnöke által alperesnek írt levele szerint „Jelen nyilatkozatunk a közöttünk létrejött megállapodás megerősítésére szolgál, amely szerint Önt szakmai tanácsadónak kinevezzük az (ország 2 neve)-i (sportág neve) Szövetség új sportstratégiájának megvalósítása, ellenőrzése kapcsán, valamint vezető tanácsadóként való részvételére a nemzetközi ügyekkel kapcsolatban. A megállapodásunk 2 éves határozott időtartamra szólt,
  123. szeptember 1-jével kezdődően. Előzetes megállapodásunk szerint a szolgáltatásaiért fizetendő díjak: 100 000 USD évente, plusz az egyéb felmerülő költség. Megerősítjük, hogy a véglegesítésre, vagyis a fenti szerződés aláírására kizárólag azért nem került sor, mert tudomásunkra jutottak a felperes által a magyar médiában közölt tények, amelyek szerint Ön jelentős kárt okozott a felperesnek, és emiatt büntetőeljárás van folyamatban Ön ellen. Jelen nyilatkozatunkat az Ön kérésére tesszük, és kifejezett beleegyezésünket adjuk ahhoz, hogy ezt bizonyítékként felhasználja a folyamatban lévő bírósági eljárásban (város 5 neve)-n, Magyarországon. Biztosíthatom, hogy részünkről kétség nem merült fel az Ön szakmai kompetenciáját illetően, de biztos vagyok benne, hogy megérti, a jelenlegi körülmények között nem volt más választásunk. Sok sikert kívánunk Önnek a jövőre nézve, üdvözlettel: (személy 11) alelnök.” (
  124. sorszámú beadvány A/2/
  125. sz. melléklet) A felperes keresete, az alperes viszontkeresete, az ellenkérelmek Szegedi Ítélőtábla I.Mf.40.032/2024/13 12 [54] A felperes
  126. február
  127. napján keresetet terjesztett elő, kérve, hogy a bíróság kötelezze az alperest 252 998 744 forint, valamint ezen összeg után
  128. január
  129. napjától a kifizetés napjáig járó, a mindenkori érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamat megfizetésére kártérítés jogcímén. Emellett kérte az alperes perköltségben marasztalását is a 32/
  130. (VIII.22.) IM rendelet
  131. §
(2)bekezdés alapján. [55] Az alperes ellenkérelmében a felperes keresetének elutasítását, valamint a felperes perköltségben marasztalását kérte, egyúttal viszontkereset-levelet is előterjesztett a felperessel szemben, amelyben kérte a felperes kötelezését elmaradt munkabér, kártérítés, valamint rendkívüli munkavégzésért járó ellenérték megfizetésére. A tőkekövetelések után késedelmi kamatot igényelt és perköltség felszámítást is bejelentett. Az elsőfokú bíróság részítélete [56] A bíróság a
  1. június
  2. napján kelt 3.M.70.079/2021/
  3. számú részítéletével a felperes kártérítés iránti keresetét elutasította, egyúttal a felperest bruttó 15 760 000 forint elmaradt munkabér megfizetésére kötelezte az alperes részére annak késedelmi kamatával együtt, valamint 5 080 000 forint perköltség megfizetésében is marasztalta a felperest. Az ítélőtábla részítélete [57] A részítélet ellen a felperes által előterjesztett fellebbezés folytán indult másodfokú eljárásban a Szegedi Ítélőtábla
  4. március
  5. napján kelt Mf.I.40.060/2023/
  6. számú részítéletével az elsőfokú bíróság részítéletét helybenhagyta, egyúttal kötelezte a felperest 2 000 000 forint másodfokú eljárási költség megfizetésére az alperes javára. Az alperes részítélettel el nem bírált viszontkeresete [58] Az alperes összegszerűségében módosított, a részítélettel még nem elbírált viszontkeresetében a felperes 62 132 000 forint kártérítés megfizetésére kötelezését kérte, emellett rendkívüli munkavégzésért járó ellenérték címén 20 759 104 forintot, valamint ezen összeg után
  7. június
  8. napjától a kifizetés napjáig járó törvényes mértékű késedelmi kamatot igényelt, továbbá perköltséget is felszámított. [59] Az érvényesíteni kívánt jog körében a kártérítési igény kapcsán a munka törvénykönyvéről szóló
  9. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.)
  10. §
(1)bekezdés és a Polgári Törvénykönyvről szóló
  1. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 2:
  2. §, 2:
  3. § b) pont, 2:
  4. §, 2:
  5. §, az Mt.
  6. §
(1)és
(2)bekezdés, az Mt. 167. §
(1)bekezdés, az Mt.
  1. §, a Ptk. 6:
  2. §, 6:
  3. §, 6:
  4. §, 6:527.§ és 6:
  5. § rendelkezéseire hivatkozott. [60] A rendkívüli munkavégzés ellenértéke körében az érvényesíteni kívánt jogot az Mt.
  6. §
(1),
(2),
(3)bekezdéseire, 130. §
(3)bekezdésre, 140. §
(1),
(2),
(3)bekezdéseire alapította. Szegedi Ítélőtábla I.Mf.40.032/2024/13 13 [61] A kártérítési igénye kapcsán előadott tényállítása szerint a felperes nagy nyilvánosság előtt, a honlapján és Facebook oldalán, továbbá az egyéb hírportálokon olyan nyilatkozatokat, közléseket tett, amelyek személyére vonatkozó valótlan tényeket tartalmaztak. Ilyen volt pl. „az alperes 3,5 milliárd forint tartozást halmozott fel, felhatalmazás nélkül kötött szerződést,” stb. Ezek a nyilatkozatok valótlan tényeket állítottak, továbbá alkalmasak voltak arra, hogy a valós tényeket hamis színben tüntessék fel, ezáltal a becsületének és jóhírnevének sérelmét valósították meg. [62] E tárgyban jogi érvelésként azt adta elő, hogy az Mt. 9. §
(1)bekezdés alapján a munkavállaló és a munkáltató személyiségi jogainak védelmére, ha a törvény másként nem rendelkezik, a Ptk. 2:42-
  1. §-át kell alkalmazni azzal, hogy a 2:
  2. § alkalmazásakor az Mt. kártérítési felelősségre vonatkozó szabályai az irányadók. A Ptk. 2:
  3. § kimondja a személyiségi jogok általános védelmét, a 2:
  4. § pedig az egyes nevesített személyiségi jogokat sorolja fel, közöttük a becsülethez és a jóhírnévhez való jogot. A Ptk. 2:
  5. § meghatározza a becsület megsértésének tényállását, valamint megfogalmazza a jóhírnév sérelmét. [63] A személyiségi jogok megsértése esetére a Ptk. 2:
  6. §
(1)bekezdés elsősorban a sérelemdíj fizetését rendeli szankcióként alkalmazni, azonban a Ptk. 2:
  1. § alapján lehetőség van arra, hogy a károsult – azaz akinek a személyiségi jogait megsértik – kártérítést követeljen abban az esetben, ha a személyiségi jog megsértéséből eredően kárt szenved. Jelen esetben számszerűsíthető kár érte, mert a felperes nagy nyilvánosság előtt tett nyilatkozatai által megvalósított becsület és jóhírnév sérelme miatt elesett egy külföldi megbízási szerződéstől, ezáltal egy pontosan meghatározható összegű megbízási díj, mint jövedelem maradt el. Erre tekintettel a személyiségi jogának megsértése kapcsán nem sérelemdíjat, hanem kárának megtérítését igényli. [64] A jogszabályhoz fűzött magyarázatra, valamint a Ptk. tervezetéhez fűzött szakértői javaslatra is hivatkozva kiemelte: előfordulhat olyan eset, hogy az, akinek személyiségi jogait megsértették, kárt szenved. Ebben az esetben a sértett fél a jogellenesen okozott károkért való felelősség szabályai szerint követelheti a jogsértőtől kárának megtérítését. Jelen tényállásnál rendkívül lényeges az Mt.
  2. §
(1)bekezdésének hivatkozott rendelkezése, amelynek értelmében a Ptk. 2:52. §
(2)és
(3)bekezdés, valamint a Ptk. 2:
  1. § alkalmazásakor az Mt. kárfelelősségre vonatkozó szabályai irányadók. Ez azt jelenti, amennyiben a munkáltató sérti meg a munkavállaló személyiségi jogait, úgy a munkavállaló az Mt.
  2. §
(1)bekezdés alapján követelhet kártérítést. Ennek megfelelően a munkáltatónak meg kell térítenie a munkavállaló kárát. A felelősség alóli mentesülés is az Mt. szabályai szerint alakul. [65] Hangsúlyozta, az Mt.
  1. § a Ptk.-nál szigorúbb, objektív kárfelelősségi alakzatot rendel alkalmazni a munkáltató által elkövetett személyiségi jogsértés esetére. A munkáltatói kárfelelősséghez fűzött magyarázatból kiemelte, a munkáltatói kárfelelősség tárgya a munkavállaló munkaviszonnyal összefüggésben elszenvedett károsodásának reparációja. A munkáltatói felelősség szigorú, ún. objektív felelősség, amely jogi természetét tekintve a polgári jogi veszélyes üzemért fennálló felelősséggel rokon. A munkáltatói kárfelelősség karakterisztikusan kártelepítési, illetve kockázatviselési jellegű. A munkavállaló fokozott védelmet élvez. Szegedi Ítélőtábla I.Mf.40.032/2024/13 14 [66] A kárfelelősség objektív, a munkáltató oldalán fel sem merül a vétkesség kérdése, mint feltétel. A munkáltató felelőssége megállapításához három pozitív, és még egy negatív konjunktív feltétel együttállása szükséges. A három pozitív feltétel: kár keletkezése, a munkaviszony fennállása, a munkaviszony és a kár közötti ok-okozati összefüggés, míg a negatív feltétel, hogy a munkáltató ne tudja kimenteni magát. A munkavállaló bizonyítási kötelezettsége így a károkozás és a munkaviszony közötti ok-okozati összefüggésre, a kár keletkezésére, és annak mértékére terjed ki. A kimentési esetek, okok fennállta tekintetében a munkáltatónak kell bizonyítania. Kiemelte, hogy a munkáltatónak az Mt. XIII. fejezetében szabályozott kártérítési felelőssége kontraktuális felelősség, a munkáltató a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárát köteles megtéríteni, vagyis a felelősség egyik jogalapi eleme a felek közötti munkaviszony. [67] Hangsúlyozta, a munkáltatói kárfelelősség szabályait kell alkalmazni azokra az esetekre is, amikor a kár ugyan a munkaviszony megszűnte után jelentkezik, azonban a munkajogviszony fennállása alatt keletkezett. Összefügghet a munkaviszonnyal az a kár is, amely a jogviszony megszűnését követően keletkezik. (BH
  2. 87.) [68] Álláspontja szerint okfejtését támasztja alá a Kúria 1/
  3. (VI. 25.) KMK véleményének indokolása is, amely szerint a munkaviszonnyal összefüggés a felek között fennálló, vagy fennállt munkaviszony és a kárnak e jogviszonnyal való összefüggése a munkaviszonyból folyó valamely tevékenység (magatartás, mulasztás) és a károsodás közötti kapcsolat alapján állapítható meg. A munkaviszonnyal összefüggés megállapítható akkor is, ha a körülmények – akár írásba foglalt munkaszerződés nélkül – a jogviszony fennállására utalnak. [69] Jelen esetben nem vitatott, hogy a peres felek között munkaviszony állt fenn, és az sem, hogy a felperes által nagy nyilvánosság előtt, a becsületét és jóhírnevét sértő állításokat tett, melyek összefüggésben álltak a munkaviszonyával. A felperes közlései arra vonatkoztak, hogy milyen elítélendő dolgokat tett, milyen károkat okozott volt munkáltatójának, azaz a felperesnek azon időszak alatt, amikor még a felperes alkalmazásában állt, milyen hiányt halmozott fel, milyen elszámolási gondok maradtak utána. [70] A becsületének és jóhírnevének megsértése és az általa elszenvedett kár közötti ok-okozati összefüggést bizonyítja a (szövetség rövid neve) alelnöke által írt levél. Emellett az alelnök, (személy 11) elektronikus hírközlő hálózat útján történő tanúkénti meghallgatására tett indítványt a kár mértéke, valamint a becsületét és jóhírnevét sértő állítások, és a kár bekövetkezése közötti ok-okozati összefüggés bizonyítására. [71] Alperes előadta,
  4. májusában és júniusában tárgyalásokat folytatott a (szövetség rövid neve) vezetőjével, és más (nemzetközi férfi sportági szervezet neve) tornák jogtulajdonosaival, nagy nemzetközi (sportág neve) akadémiák vezetőivel a további foglalkoztatása érdekében. A tárgyalások célja az volt, hogy nevezett szervezetek foglalkoztassák versenyigazgatóként vagy szakmai tanácsadóként. A felperes jogellenes magatartása folytán megjelenő sajtóhírek, tényközlések, Facebook közösségi oldalon tett nyilatkozatok megakadályozták és ellehetetlenítették ennek a szerződésnek a végleges megkötését. A szerződéskötés elmaradásának egyetlen és közvetlen okozója a felperes által Szegedi Ítélőtábla I.Mf.40.032/2024/13 15 közzétett lejárató sajtónyilatkozatok, és a közösségi oldalon való közlések voltak. Okirati bizonyítékként hivatkozott (személy 11), a (szövetség rövid neve) alelnöke által
  5. június
  6. napján kelt angol nyelvű nyilatkozat egyszerű, magyar nyelvű fordítására is. (
  7. sorszámú alperesi beadvány A/2/
  8. számú melléklet) [72] Véleménye szerint az érvényesített kártérítési igényét az Mt.
  9. §-
  10. § szerinti rendelkezések alapján kell elbírálni. A kárigénye nem az Mt.-ben szabályozott „klasszikus” munkavállalói elmaradt munkabér, vagy rendszeres juttatás, amelyet az Mt.
  11. §
(1)bekezdése rendez. Nem elmaradt jövedelemre alapított kártérítési igényt fogalmazott meg, követelése egy konkrét megbízásnak az elmaradása és a konkrét megbízási jogviszonyból származó elmaradt bevételnek a reparációjára irányul, azt a számszerűen meghatározott megbízási díjat követeli, amitől okirattal bizonyítottan a felperes jogellenes magatartásának okán esett el. [73] Hivatkozott arra, hogy az Mt.
  1. § a kár megtérítésére egyebekben a Ptk. 6:518-
  2. § rendelkezéseit írja elő alkalmazni. Ebből következik, valamint a jogszabályhoz fűzött kommentárból is levezethető, amennyiben az Mt. nem rendelkezik a munkáltató által okozott kár megtérítésével kapcsolatos valamely kérdésről, akkor a Ptk. 6:518.-
  3. §-ait kell alkalmazni. A Ptk. 6:
  4. §
(1)bekezdés előírja, hogy a károkozó a kárt pénzben köteles megtéríteni. A munkajogban az in integrum restitutio a jogviszony természete miatt háttérbe szorul, és a munkáltatónak elsősorban a munkavállaló kárát kell megtéríteni, mert az eredeti állapot helyreállítása adott esetben lehetetlen. Ilyenkor a kártérítés célja a károsultat olyan helyzetbe hozni, ami a legteljesebb mértékben megközelíti a kár elszenvedését megelőző ép és egészséges állapotot. (Fővárosi Ítélőtábla 6.Pf.21.664/2010/5.) Abból kell kiindulni, hogy az Mt. 166. §
(1)bekezdés, amely arra kötelezi a munkálatót, hogy a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárát térítse meg, a Ptk. hivatkozott rendelkezése szerint főszabályként pénzben kell megtéríteni. A Ptk. 6:522. §
(1)-
(3)bekezdés is alkalmazandó a munkaviszonyokra is, amely a károsult teljes kárának megtérítési kötelezettségét írja elő. [74] A kártérítés a károsodás bekövetkezésekor nyomban esedékes, amelyet a Ptk. 6:
  1. § ír elő. A kárért felelős személy helyzetére a szerződés teljesítésében késedelmes kötelezettre irányadó szabályokat megfelelően alkalmazni kell. [75] Előadta továbbá, hogy a felperes jogellenes magatartása folytán megjelent sajtóhírek, a felperes képviselőinek nyilatkozatai, a Facebook közösségi oldalon tett bejegyzések ellehetetlenítették a szerződések végleges megkötését. A felperesnek ez a magatartása sérti az Mt.
  2. §
(2)bekezdésében írt, a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelő eljárást, a kölcsönös együttműködést és azt, hogy nem lehet olyan magatartást tanúsítani, amely a másik fél jogát, vagy jogos érdekét sérti. Emellett az Mt. 7. §
(1)bekezdés is megfogalmazza a joggal való visszaélés tilalmát. [76] Sérelmesnek tartotta, hogy a felperes
  1. augusztus 13-án honlapján közölte a „Fontos döntések az elnökségi ülésen” címmel, a (határozatszám 3) Eln. sz. Határozat: „Az elnök haladéktalanul büntetőfeljelentést tesz (alperes neve) volt főtitkár ellen, mert elnökségi határozat, fedezet és szerződött helyszín hiányában kötötte meg a (cég 1) (a továbbiakban: Szegedi Ítélőtábla I.Mf.40.032/2024/13 16 (cég 1)) céggel a szerződést a (nemzetközi női sportági szervezet neve) 250-es torna magyarországi megrendezésére, egyben kéri a hatóságot, hogy vizsgálja meg a (cég 3) és a (cég 4) cégekkel ugyancsak (alperes neve) volt főtitkár által kötött ügyleteket is..” [77] A szövetség honlapján
  2. szeptember 16-ai – „Lezajlott a közgyűlés” – címmel megjelent tájékoztató szintén rögzíti, hogy „a szakszövetség elnöke megtette a büntetőfeljelentést a korábbi főtitkár, (alperes neve) ellen”. [78] A személyét sértő kommunikáció tovább folytatódott, mert a
  3. március 24-én a felperes honlapján tette közzé: „Több mint 250 millió forint a kár, keresetet nyújtott be a felperes”. A tájékoztatás tartalma szerint „A felperes 253 millió forint és késedelmi kamatok megfizetését követeli a korábbi munkavállalójától tekintettel arra, hogy álláspontja szerint
  4. januárjában pénzügyi fedezet, elnökségi jóváhagyás és szerződött helyszín hiányában írt alá egy három évre szóló bérleti szerződést a (cég 1) gazdasági társasággal a (város 1 neve)-i (nemzetközi női sportági szervezet neve) 250-es torna kapcsán”…”Az okozott kár egyébként ennél is sokkal jelentősebb lenne, közel félmilliárd forint,”… „A felperes új elnöksége úgy döntött, hogy a büntetőfeljelentés megtételét követően peres úton visszaköveteli (alperes neve)-től az általa okozott kárt. A korábbi vezetés időszakában megkötött további szerződések vizsgálata alapján már több büntetőfeljelentés született, illetve áll előkészítés alatt.” [79] Az atlaltszo.hu weboldalán megjelent
  5. október 14-ei cikkből kiemelte: „A nyomozó hatóságnak (NAV) hűtlen kezelés és költségvetési csalás ügyében kell vizsgálódnia és bizonyítékokat gyűjteni, a felperestől évek alatt „kikezelt” és (cég 5) három bűnvádi feljelentéssel is megtámadott, több milliárdos, értelmetlen és célszerűtlen pénzfelhasználásban. A korábban (tanú 1) országgyűlési képviselő elnökletével irányított felperesnél is nehéz lesz bizonyítani azokat a kártételeket, amelyeket egyelőre a gyanúsított nélküli bűncselekményekben a mostani elnök, (személy 13) szerint csak a volt főtitkár, (alperes neve) követhetett el”. [80] A (portál 2) online felületén
  6. március 24-én jelent meg: „Új elnökség is alakult, amely azóta próbálja eltakarítani az előző vezetés piszkát, benne a majd 3 milliárd forint adósságot és furcsa körülmények között kötött érthetetlen és lezáratlan nemzetközi szerződéseket.” [81] Emellett közzétételre kerültek a
  7. december 1-jei elnökségi ülés határozatai, amelyből az derül ki, hogy „az elnökség jóváhagyta egy új, e kár enyhítését szolgáló megállapodás aláírását a (cég 1) gazdasági társasággal. Ezzel szemben ezzel lényegében de facto bizonyítottá vált, hogy (alperes neve) tevékenységével mekkora – információink szerint többszáz milliós – anyagi kárt okozott a felperes-nek. Mindezért az elnökség (határozatszám 5) számú határozatában arról rendelkezett, hogy: A szövetség a (cég 1) gazdasági társasággal megkötött „Settlement and Mutual release agreement” elnevezésű megállapodásban foglaltak alapján jelentkező kárának megtérítése érdekében indítson bírósági eljárást (alperes neve) korábbi főtitkárral szemben. Ez azt jelenti, hogy ha a korábbi feljelentés megállja a helyét, úgy valóban lehetőség lesz arra, hogy bíróság előtt feleljen tetteiért (alperes neve)”. Ez a cikk a (portál 4) oldalon jelent meg „Bíróság elé kerül (alperes neve)?” címmel. Szegedi Ítélőtábla I.Mf.40.032/2024/13 17 [82] A felperes hivatkozott továbbá a (portál 1), a (portál 2), valamint a (portál 3) és a (portál 4) oldalakon megjelent közlésekre is. [83] A (portál 1) „(sportág neve) háború – (személy 13): Haladéktalanul juttassák vissza a szövetség számlájáról leemelt 500 millió forintot” elnevezésű írással összefüggésben azt emelte ki, azok tartalma a jelenlegi felperesi vezetéstől származik, amit igazolt, hogy „a szövetség pénteken az MTI-hez eljuttatott tájékoztatása szerint” szövegrész is. [84] Az (portál 5) oldalán jelent meg, hogy „(személy 13), a felperes nemrégiben megválasztott elnöke adott interjút, amiben arról beszélt, (…) mindenekelőtt szembe kell néznünk azzal, hogy az előző szövetségi vezetés nem átlátható körülmények között kötött szerződéseket nemzetközi (sportág neve) tornák rendezésére. Áll minden vizsgálat elé a volt főtitkár, akit (személy 13) feljelent.” [85] A (portál 6) weboldalán közzétételre került, hogy „a felperes – honlapjának szerdai tájékoztatása szerint – 253 millió forint és a késedelmi kamatok megfizetését követeli korábbi munkavállalójától.” Ezt követően ismerteti a kifogásolt elnökségi határozat tartalmát is. [86] A felperes
  8. augusztus
  9. napján tette közzé honlapján, mely ott a mai napig megtalálható az Ellenőrző Testület jelentése a felperes 2019-es gazdálkodásáról, annak 7.) pontja rögzíti: „(alperes neve) főtitkár az év folyamán felvett 23,5 millió forint készpénzt elszámolásra a pénztárból, amivel az év végéig nem számolt el.” [87] Alperes viszontkeresete ténybeli alapjaként előadta továbbá, hogy a személyét és jóhírnevét sértő nyilatkozat jelent meg a (portál 2)/sport oldalán
  10. augusztus 31-én is: „(személy 13): Ha az állam nem lenne a sport legnagyobb támogatója, számos sportág működésképtelen lenne” cikkben, továbbá a (portál 1)/sport oldalon
  11. augusztus 14-én „(személy 13) feljelenti a volt főtitkárt, a nyomozók megszállták a (sportág neve) szövetséget” hírben, a (portál 1)/sport oldalon
  12. augusztus 27-én ”Százmilliókat emeltek le a (sportág neve) szövetség számláiról, ráadásul becsúszott egy bődületes hiba is a végrehajtásba” cikkben, amelyből kiemelte a személyét sértő közlemény: „A megválasztott vezetőség egyértelműen kijelentette, hogy nem maradhat következmények nélkül az elmúlt években összehozott 3,5 milliárd forintos hiány, ezért első lépésként a szervezet új elnöke, (személy 13) büntetőfeljelentést tett (alperes neve) korábbi főtitkár ellen.” [88] A (portál 3) weboldalon „Milliárdos adósság, elszámolási gondok és fedezet nélküli megállapodás, a (sportág neve) szövetség feljelenti a korábbi főtitkárt”
  13. augusztusban megjelent cikk, az kifogásolt elnökségi ülésen született határozat idézése után állította „a szakszövetség több milliárd forint tartozást halmozott fel”. A (portál 4)
  14. október 9-én „Felfelé bukott a menesztett főtitkár” című cikkben tett alperes személyét sértő bejegyzést: „Bizarrnak nevezhető hírre bukkantunk: magyar tornaigazgató irányítja az október végi (ország 2 neve)-i (nemzetközi férfi sportági szervezet neve) versenyt. A jelentős megbízatás általában megsüvegelendő, ám igencsak árnyalja a helyzetet, hogy az érintettnek az felperes főtitkári posztjáról (többek között) a vitatható, jogilag és pénzügyileg megkérdőjelezhető nemzetközi szerződései miatt kellett távoznia.” Alperes mindezeken túl a (portál 4)
  15. szeptember 17-én megjelent „Pénzügyek: zűrös számlák nyomában” cikkére Szegedi Ítélőtábla I.Mf.40.032/2024/13 18 is hivatkozott, amelyben a felperes elnökének közlését ekként rögzítették: „A szövetség keddi közgyűlésén (személy 13) felperes elnök ismét bejelentette, hogy megtette a büntetőfeljelentést a korábbi főtitkár, (alperes neve) ellen.” [89] Alperes hangsúlyozta az ismertetett sajtóközlemények súlyos érdeksérelmet okoztak számára, a szakmai megítélését oly mértékben lerontották, hogy elhelyezkedése ellehetetlenült a felperesnél fennállt jogviszonyának megszűnését követően. A felperes a saját honlapján közzétett tájékoztatókban, a Facebook oldalán tett bejegyzéseiben kész tényként közli, hogy neki felróható a hatalmas pénzügyi veszteség, és teszi ezt úgy, hogy tudomása szerint vele szemben büntetőeljárás nincs folyamatban, sem gyanúsítottként, sem tanúként kihallgatására nem került sor, bűnösségét nem állapították meg. Az a tényállítás, hogy kárt okozott a felperesnek, ez csak a felperes perbeli álláspontja lehet, tekintettel arra, hogy jogerős döntés a kártérítési felelősségét nem állapította meg. [90] Egyértelműen nyilatkoztak a nemzetközi szervezetek, társaságok, hogy a végleges szerződést kizárólag annak okán nem kötik meg, mert negatív sajtóhírek jelentek meg személyét illetően. Hangsúlyozta emellett, a felperes továbbra is folytatja vele szemben a jogellenes kommunikációt jelen peres eljárás időtartama alatt is annak ellenére, hogy a bíróság hivatott eldönteni a felek jogvitáját, és állást foglalni abban, a magatartása károkozónak minősíthető-e. A közlések mindig azzal végződnek, hogy ellene büntetőeljárás van folyamatban, és jelentős összegeket tüntetnek fel. [91] Ezzel összefüggésben kérte, a bíróság kötelezze a felperest a saját honlapján és Facebook oldalán megjelentetett internetes közléseinek hitelt érdemlő formában történő benyújtására. Ezek a nyilatkozatok, közlések pontos ismerete nyilvánvalóan nélkülözhetetlen a felperes által okozott kár megítélése megalapozottsága kérdésében, és a felperes felelősségének megállapításához, a kárigény okozati kérdéseinek feltárásához. [92] Az alperes személyes előadásában érvelését azzal egészítette ki, hogy még a felmondási idejét töltötte a felperesnél, amikor telefonon egyeztettek a (szövetség rövid neve) vezetőivel a tanácsadói megbízási jogviszonyról. Feltételként kérte, nem költözik (ország 2 neve)-be, de vállalja az időszakos kinn tartózkodást, amelynek utazási költségeit a szövetség felvállalta. A feladata: az utánpótlás, a támogatás, a szponzoráció, a nemzetközi versenyeztetés, valamint a stratégia felállítása volt. Állította, hogy az alelnökkel kifejezetten abban egyeztek meg, hogy 2 évre kötik meg a tanácsadói szerződést évente 100 000 USD díjazás ellenében, így 2 évre 200 000 USD jövedelemtől esett el. [93] Tudomása van arról, hogy a
  16. július végén megválasztott új elnökség olyan kommunikációt folytatott, és olyan közléseket tett közzé, amelyek szerint büntetőfeljelentést tettek ellene hűtlen kezelés és egyéb bűncselekmények miatt, emellett még a felperesi vezetőségből néhányan erről a nemzetközi (sportág neve) élet szervezőit személyesen is értesítették és ezek a hírek a nemzetközi (sportág neve) világban nagyon gyorsan elterjedtek. Ennek volt az a következménye, hogy bár elkészült és aláírták a
  17. augusztus 5-én kelt angol nyelvű ún. munkaköri leírást, azonban 2020 szeptemberében a (szövetség rövid neve) alelnöke mégis arról értesítette, nem kötnek vele szerződést. Amikor rákérdezett, hogy ennek mi az indoka, egyértelműen közölték, nem a szakmai hozzáértését, kompetenciáját vonják kétségbe, hanem a körülötte kialakult helyzet miatt, a Magyarországon megjelent sajtóhírek, Szegedi Ítélőtábla I.Mf.40.032/2024/13 19 és a felperes nyilvános közlései alapján jutottak arra a következtetésre, hogy ezt a megállapodást nem vele kötik meg. [94] Az alperes viszontkeresetében rendkívüli munkaidőre járó munkabér címén 20 759 104 forintot, valamint ezen összeg után
  18. június
  19. napjától számított törvényes mértékű késedelmi kamatának megfizetését is igényelte. [95] Ezzel kapcsolatban azt adta elő, hogy a munkaviszonya alatt mindennapos volt a rendkívüli, munkaidőn túli munkavégzés. Ez még inkább jellemző volt a felperes szervezésében rendezett (sportág neve) tornák, nemzetközi (sportág neve) versenyek előkészítése és lebonyolítása idején. Ezek kiemelt jelentőségű, de fokozottabb munkamegterhelést jelentő események voltak. Ilyen a (verseny 3 neve), a (verseny 2 neve) rendezése, az (nemzetközi férfi sportági szervezet neve) (verseny 4 neve), az (nemzetközi férfi sportági szervezet neve) (verseny 5 neve), a (nemzetközi női sportági szervezet neve) (verseny 6 neve), az (verseny 7 neve) versenyek, felnőtt magyar bajnokság, a (sportág neve) bál szervezése, és más nemzetközi, sportdiplomáciai feladatok a versenyek és a hazai (sportág neve) kapcsán. A rendkívüli munkavégzés a felperesi szervezet érdekében történt, amelyeket a munkáltatói jogkör gyakorlója rendelt el. Alperes tényállításait egyrészt az elektronikus levelezés adatainak tartalmával, valamint tanúk vallomásával kívánta bizonyítani. [96] A (verseny 2)-vel kapcsolatos szervezési feladatok ellátása, már 2019 áprilisától megkezdődött az ezzel kapcsolatos előkészületi munkálatok 2019 októberétől növekedtek meg. Ekkoriban már akár napi 10 óra munkavégzés is felmerült. Hangsúlyozta, a munkaszerződés 2.3 pontjában kikötötték, hogy mint munkavállaló vállalja, feladatát legjobb tudása, szakértelme alapján látja el, és a munkaidejét a munkáltató céljának megvalósítására fordítja. A 3.3 pontban abban állapodtak meg, hogy a munkáltató a munkaviszony megszűnése/megszüntetése esetén a Munka Törvénykönyvének rendelkezései szerint köteles a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggő okmányait és a részére járó valamennyi esedékes iratot kiadni, pénzbeli juttatást és egyéb járandóságot kifizetni. Arra tekintettel, hogy a munkaszerződésben általános munkaidőt – napi 8 óra, heti 40 óra – kötöttek ki, ezért a rendes munkaidőre járó munkabérén felül a rendkívüli munkaidőre bérpótlékkal növelt díjazás illeti meg attól függően, hogy ez munkanapra, hétvégi pihenőnapra vagy munkaszüneti napra esett. [97] Hivatkozott továbbá arra, hogy a Magyarországon megrendezett (nemzetközi női sportági szervezet neve) és (nemzetközi férfi sportági szervezet neve) versenyek kapcsán azok előkészítése, lebonyolítása rendkívüli munkateljesítményt igényelt nem csak tőle, hanem a munkatársaitól is, azonban a teljesített többlet munkaórák ellenére díjazásban nem részesült, mert az akkori vezetőségnek az volt az álláspontja, hogy a versenyeken való tevékenység szorosan kapcsolódik a főtitkári pozícióhoz, ezért külön díjazás nem jár. Több alkalommal előfordult, hogy az itthon megrendezett nemzetközi tornán versenyigazgatói és egyéb tanácsadói feladatokat látott el, és emellett a főtitkári munkaköri feladatait is elvégezte. Ebben kollégái ugyancsak rendkívüli munkateljesítménnyel vettek részt, mindezt díjazás nélkül tették a versenyek sikeres lebonyolítása érdekében, ezzel nemcsak a (sportág neve)-t népszerűsítették, hanem Magyarországot bevonták a nemzetközi (sportág neve) életbe. Az nem összeférhetetlen, hogy főtitkári munkaköre mellett adott esetben egy (nemzetközi férfi Szegedi Ítélőtábla I.Mf.40.032/2024/13 20 sportági szervezet neve) vagy (nemzetközi női sportági szervezet neve) tornaverseny versenyigazgatói feladatait is ellátta. [98] Az elnöknek és a vezetőségnek egyaránt jelezte, hogy a munkáját a napi 9-től 17 óráig tartó munkaidőben nem képes elvégezni. Kért segítséget, ennek eredményeként alkalmazták 2019-ben (tanú 4 neve)-t asszisztensként, aki részben vett át feladatokat tőle, mert nem napi 8, hanem sokszor napi 14-16 órát is munkával töltött. [99] Emellett elvárás volt vele szemben, hogy a nemzetközi (sportág neve) versenyeken való részvétel során a főtitkári munkából adódó feladatokat is elvégezze. Ezek a nemzetközi versenyek általában egybekapcsolódtak a nemzetközi (sportág neve) szövetség vagy az európai (sportág neve) szövetség közgyűlésével, vagy (nemzetközi férfi sportági szervezet neve), (nemzetközi női sportági szervezet neve) versenyigazgatói találkozókkal, mert rendszerint azokat mindig nemzetközi (sportág neve) versenyekhez kapcsolják. Ilyenkor nem a mérkőzéseken volt, hanem üléseken, megbeszéléseken vett részt, egyeztetett a nemzetközi szövetségek tagjaival. Ez számára napközben munkavégzést jelentett és nem szórakozással járt. A tárgyalások, ülések befejezését követően pedig az aznap küldött üzeneteket, e-maileket válaszolta meg, ezzel is főtitkári feladatait látta el. [100] A rendkívüli munkavégzés ellenértéke iránti igényét
  20. március
  21. napjától
  22. szeptember
  23. napjáig terjedő időszakra kívánta érvényesíteni, amelyet az egyes események és azok időpontjainak, valamint a rendkívüli munkavégzés óraszámának feltüntetésével egy táblázatban foglalt össze. (
  24. sorszámú alperesi beadvány A/8/
  25. számú melléklet). Emellett CD és pendrive adathordozókon tényállításának alátámasztására, a túlmunka tételek igazolására az email levelezése adatait bocsátotta a bíróság rendelkezésére. [101] Hangsúlyozta, a táblázatban bírósághoz benyújtott és kidolgozott beadványában nem azokat az e-maileket tüntette fel, amelyekre csak egysoros vagy 1-2 mondatos választ adott, hanem azokat, amelyekhez vagy mellékletek voltak csatolva, vagy nagyobb terjedelműek voltak. [102] Hangsúlyozta, az Mt. szabályai alapján a bérpótlék a rendes munkaidőre járó munkabérén felül jár, ebből következik, hogy megilleti a rendkívüli munkavégzési időre járó időarányos munkabére, valamint a túlóra pótlék is. Ez esetben az egy órára járó alapbért úgy kellett megállapítani, hogy a havibér összegét elosztotta az adott hónap általános munkarend szerint teljesítendő órák számával. Itt figyelembe vette, hogy a napi tényleges, illetve a heti munkaideje a munkaszerződésének 4.3 pontja szerint napi 8 óra, heti 40 óra. Az Mt. irányadó rendelkezése alapján az osztószám 174, amelyre 50%-os mértékű túlóra pótlék jár, ha a munkaidőbeosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan elrendelt rendkívüli munkaidőben, a munkaidőkereten felül vagy az elszámolási időszakon felül végzett munka esetén. 100%-os mértékű túlóra pótlék akkor illeti meg, ha heti pihenőnapra vagy heti pihenőidőre elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés történt. A számítás során az alapbéréből, a havi bruttó 985 000 forintból indult ki, és a számítás során ezt osztotta 174-gyel, így 5 660 forint a túlórapótlék egy órára eső díja. Ennek alapulvételével számította ki a mellékelt táblázatban is rögzített rendkívüli munkavégzés ellenértékének összegét. A felperes viszontkeresetre előadott ellenkérelme Szegedi Ítélőtábla I.Mf.40.032/2024/13 21 [103] A felperes a viszontkeresettel szembeni ellenkérelmében az viszontkeresetének elutasítását és az alperes perköltség fizetésére kötelezését kérte. [104] alperes Elsősorban alaki, másodsorban érdemi védekezést terjesztett elő. [105] Kérte, hogy a Pp.
  26. §
(1)bekezdése alapján a Pp. 508. §
(5)bekezdésre figyelemmel az eljárást a bíróság részben szüntesse meg. Érvelése szerint az alperes kártérítési igénye nem a munkaviszonyával áll összefüggésben, hanem valójában egy harmadik személlyel tervezett megbízási szerződés elmaradt jövedelmét kívánja érvényesíteni, így álláspontja szerint annak elbírálására a munkaügyi bíróságnak sem hatásköre, sem joghatósága nincs. A megbízási szerződésből fakadó igény nem kapcsolható össze jelen perrel, mert nem minősül adhéziós pernek. Az alperes által felhozott precedens döntések arra mutatnak rá, hogy az alperesi igény nem sorolható az adhéziós munkaügyi per kategóriájába. A hivatkozott összes eseti döntés az adott munkaviszony során keletkezett egészségkárosodás vagy sérelemdíj igény tárgyában született, amely nem azonos az alperes igényének jogalapjával. Adhéziós igényt csak a munkaviszonnyal kapcsolatosan lehet előterjeszteni, az alperes saját hivatkozása szerint is. Ebbe a körbe valóban beletartoznak a személyiségi jogi igények, azonban jelen ügyben az alperes nem ilyen igényt érvényesít, hanem azt arra alapozza, hogy a felperes valótlan, megtévesztő tényállításai következtében nem kötött vele megbízási szerződést egy külföldi harmadik személy. Nem személyiségjogi igényt érvényesít, hanem egy jövőben megkötni kívánt, nem a munkajog által szabályozott, nem a magyar munkajogi szabályok hatálya alá eső, sőt nem is a közösségi jog hatálya alá tartozó polgári jogi szerződéstől esett el állítása szerint. [106] Mindezekre tekintettel az alperes kártérítési igénye esetében az eljárás megszüntetésének van helye. [107] Felperes az érdemi védekezés körében a viszontkereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint a felperes közösségi oldalán tett olyan közlései, mint „munkaügyi keresetet indított a felperes korábbi vezető beosztású alkalmazottja ellen kártérítés megfizetése iránt”, vagy – „mivel a szövetség álláspontja szerint a korábbi főtitkár 2020 januárjában pénzügyi fedezet, elnökségi jóváhagyás és szerződött helyszín hiányában írta alá egy három évre szóló bérleti szerződést az (cég 1) ((cég 1)) gazdasági társasággal a (verseny 8 neve) néven elhíresült (város 1 neve)-i (nemzetközi női sportági szervezet neve) 250-es torna kapcsán” nem károkozó magatartásként értékelhető, hanem az Alaptörvényben megfogalmazott kötelezettségének tett eleget, amely a közpénzekkel való gazdálkodás nyilvánosságára vonatkozik. [108] A magyar jogforrási hierarchia csúcsán álló alaptörvényi rendelkezésekből következő a közpénzek átláthatóságának felhasználására vonatkozó alapelvek betartása nem jelenthet egyúttal károkozó magatartást, így az alperes ezen viszontkereseti követelése teljességgel alaptalan. Az Alaptörvény a közpénzek fogalmát a költségvetéshez, a költségvetésből nyújtott támogatásokhoz vagy kifizetésekhez kötheti. Tartalmazza azt is, hogy a támogatás felhasználására irányuló tevékenységnek átláthatónak kell lennie. A közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. Szegedi Ítélőtábla I.Mf.40.032/2024/13 22 törvény célja, hogy a közpénzekből finanszírozott minden támogatás átlátható, a nyilvánosság által ellenőrizhető legyen. A közpénz fogalmának meghatározását ezen törvény nem tartalmazza, azonban a részletszabályok alapján egyértelmű, hogy a pénzben juttatott támogatásokra terjed ki. [109] Hivatkozott emellett a Kúria Joggyakorlat-elemző Csoportjának 2017. El. II. JGYP 3. számú a közérdekű adatok kiadásával kapcsolatos perek bírósági gyakorlata tárgykörében készült összefoglaló véleményére, amelyben rögzítették, hogy a közpénzekkel összefüggő, annak felhasználására vonatkozó adatokat fő szabály szerint nem lehet üzleti titokként kezelni, és nem lehet a kiadásuk iránti kérelem teljesítését megtagadni. [110] Az felperes Alapszabály 39. §
(1)bekezdés k) pontja rögzíti, hogy a szakszövetség közvetlenül is részesülhet állami támogatásban. Az állami támogatás a költségvetésből származó támogatás, mely közpénznek minősül. A felperes működését javarészt állami támogatásból, állami kifizetésekből és állami vagyonból finanszírozza. A fentiek alapján az állami támogatás felhasználásával a felperes-nek, mint közpénzekkel gazdálkodó szervezetnek a nyilvánosság előtt el kell tudnia számolni. Az információhoz való jog a polgár, és különösen a sajtó joga arra, hogy a társadalmat kifejezetten érintő kérdésekről, a közügyekről, így a közpénzek felhasználásáról is információt kapjon, hogy ezáltal eleget tehessen tájékoztatási kötelezettségének. Az Alkotmánybíróság számos döntésében rámutatott arra, hogy az Alaptörvény XXXIX. Cikk
(3)bekezdés alapján a nyilvánosság előtti elszámolásra a „közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles…” [21/
  1. (július.19.) AB határozat 25/
  2. (július 22.) AB határozat]. Az EH
  4. számú eseti döntés rögzíti, hogy „A közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet közérdekű adatként köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a tevékenységével”. A felperes működésének túlnyomó részét – a
  5. évben egészen pontosan 92%-át – közpénzből finanszírozta, ennélfogva köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával. Ez pedig kiterjed arra is, hogy az alperes sorozatos kötelezettségszegéseivel felhalmozott pénzügyi hiány megtérítésére a felperes milyen intézkedéseket tett, illetve helyezett kilátásba. Ez alapján kijelenthető, hogy a felperes károkozó magatartást nem fejtett ki, hanem éppen ellenkezőleg, tényszerűen tájékoztatta a közvéleményt arról, hogy az alperes mint a felperes volt főtitkára, pénzügyi fedezet, elnökségi jóváhagyás és szerződött helyszín hiányában írt alá egy három évre szóló jogbérleti szerződést és ezzel kár okozott. Ez okból a felperes oldalán károkozó magatartás nem merülhet fel. [111] Az alperes által hivatkozott cikkek, sajtóközlemények kapcsán a felperes kiemelte, ezek egyszerű tájékoztatásokat tartalmaznak az általa megtett intézkedésekkel kapcsolatban. Ezek különböző hírportálokon jelentek meg, saját közösségi oldalán csak két cikk található, amely a (határozatszám 3) elnökségi határozat, valamint a felperes által 2020 szeptemberi közgyűléssel kapcsolatban megjelent közlemény, amely utóbbi úgy fogalmaz, hogy „Ezzel összefüggésben fontos fejlemény volt, hogy elnök úr megtette a büntetőfeljelentést a korábbi főtitkár, (alperes neve) ellen, …”. A becsület és jóhírnév megsértésének nem nevezhető az említett két közlés. A (portál 2), a (portál 1), a (portál 4) és egyéb hírportálokon megjelenő cikkek esetében az alperes az adott médiatartalom szolgáltatóval szemben tudna fellépni akár sajtóhelyreigazítási kérelemmel, illetve sérelemdíj, vagy kártérítés iránt. E tekintetben hiányzik az oksági kapcsolat a megjelent cikk és a felperesi magatartás között, mert a sajtószervek közlései nem az felperes közléseinek minősülnek. Szegedi Ítélőtábla I.Mf.40.032/2024/13 23 [112] Az alperes jogalapi hivatkozásai tekintetében felperes kifogásolta, hogy hol az Mt-re, hol a Pp. rendelkezéseire hivatkozik, mindig arra a jogszabályhelyre, amelyik számára kedvezőbb. Állítása szerint az Mt.
  6. §
(1)bekezdése alapján követel kártérítést a, de a kár, ami érte, nem az Mt-ben szabályozott munkavállalói elmaradt jövedelem vagy elmaradt rendszeres juttatás, hanem a Ptk. 6:522. §
(2)bekezdés b) pont szerinti elmaradt vagyoni előny, ekként a kárigényére az Mt. 169-
  1. § rendelkezései nem vonatkoznak, az ott szabályozott levonási szabályokat nem kell alkalmazni, mert a kártérítési igénye tisztán a Ptk.-ban szabályozott elmaradt vagyoni előny. [113] Az alaki kifogás körében előadottakat fenntartva arra hivatkozott, hogy a viszontkereset munkaügyi bíróság általi befogadására azért kerülhetett sor, mert az alperes kártérítési igénye (érvényesíteni kívánt jog) a munkaviszonyból ered vagy azzal áll összefüggésben. Ebből következően az alperes kártérítési igényének vizsgálatára elsődlegesen az Mt. rendelkezései irányadók, és csak mögöttes szabályként jelenik meg a Ptk. [114] A kommentár irodalom is így tekinti, hogy a Ptk. 6:518-
  2. § rendelkezéseit csak annyiban kell alkalmazni, amennyiben az Mt. 166-
  3. § azt nem szabályozza. Ehhez képest az Mt.
  4. §
(2)bekezdés kifejezetten rögzíti: „A munkaviszonyon kívül elmaradt jövedelemként a sérelem folytán elmaradt egyéb rendszeres, jogszerűen megszerzett jövedelmet kell megtéríteni.” Az ilyen kereset csak akkor képezheti a kártérítés alapját, ha azt megelőzően a jövedelem rendszeres volt. Az alperes által a jövőben esetleg megkötésre kerülő megbízási szerződés és az az alapján neki járó megbízási díj minden bizonnyal nem rendszeres, jogszerűen megszerzett jövedelem, így azt munkaügyi perben nem lehet követelni. Az alperes erre tekintettel nyilatkozott úgy, hogy akkor az Mt. 177. § szerinti utaló szabályt alkalmazva inkább áttér a Ptk. 6:522. § rendelkezésének
(2)bekezdés b) pontjára, és ezt a kártérítést elmaradt vagyoni előnyként érvényesíti. A Ptk. hivatkozott rendelkezései azonban csak annyiban érvényesülhetnek és alkalmazhatók, ha azt az Mt. nem szabályozza. Az Mt. azonban részletesen szabályozza, hogy a kár szempontjából mi vehető figyelembe elmaradt jövedelemként és melyek a levonás szabályai, amelyet az Mt.
  1. § ír elő. [115] Felperes kifogásolta, hogy az alperes egyáltalán nem volt figyelemmel az Mt.
  2. § szerinti, az elmaradt jövedelem járulékokkal történő csökkentésének szabályára. E vonatkozásban a tényállítása hiányos, mert azt, hogy
  3. június
  4. napjától hol, mikor, milyen bevételre tett szert, ismerni kell ahhoz, hogy a levonás elvégezhető legyen és a viszontkereset ezáltal összegszerűségében is vitatható legyen felperesi részről. [116] Bizonyítási indítványt tett a NAV adatközlés céljából történő megkeresésére, hogy az alperes hol, milyen időszakban állt Magyarországon jogviszonyban, mi volt a bevallott adózott jövedelme a kérdéses időszakban. Megjegyezte, még ez sem ad teljes képet, mert az alperes az utóbbi időben főként külföldön állt alkalmazásban. Ennek az elsőfokú bíróság eleget tett, és a tényállás tartalmazza is az alperes adóbevallása szerinti jövedelmeit 20202022 évekre vonatkozóan. [117] A felperes arra hivatkozott továbbá, hogy a munkajog alapvetően egy elkülönült jogterület a jogrendszeren belül, a Ptk.-nak az Mt. szempontjából beazonosítható szabályaiba tételes jogilag részletesen beépítésre került az Mt.-be, illetve a Ptk.-t szelektíven mögöttes, illetve kiegészítő joganyagként vette figyelembe az Mt. a kodifikáció során. Alperes előadása Szegedi Ítélőtábla I.Mf.40.032/2024/13 24 szerint kártérítési igénye összefüggésben áll a felperessel fennállt munkaviszonyával, ezért a viszontkeresetben érvényesített kártérítés jogalapi hivatkozása az Mt.
  5. §-án alapul. Alperes maga választotta azt, hogy a jelen munkaügyi peren belül érvényesíti viszontkeresetlevél formájában a kártérítés iránti igényét. Annak sem lett volna akadálya, hogy egyező jogi érvelés mentén egy polgári perben érvényesítse kártérítési igényét, ekkor is hivatkozhatott volna a személyiségi jogsértésre és a Ptk. 2:
  6. § szerinti jóhírnév sérelmére. A Ptk. 2:
  7. § a deliktuális felelősség alkalmazásának szabályait írja elő, és végső soron a Ptk. 6:
  8. és 6:
  9. §
(1)bekezdés b) pontját hívta fel. Ebben az esetben viszont az Mt. 166-
  1. § szabályai nem alkalmazhatók, így elmaradt vagyoni előnyként ezt az alperes nem érvényesítheti, csak elmaradt egyéb rendszeres jogszerűen megszerzett jövedelem esetében. Felperes megjegyezte, az alperest ebben az esetben is a Ptk. 6:
  2. § szerinti kárenyhítési kötelezettség terheli, és figyelembe kellene venni, hogy milyen munkaviszonyra vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonya állt fenn a kérdéses időszakban, és abból milyen díjazást realizált. Utalt arra, adott esetben a különböző munkák egymással összeférhetetlenek is lehetnek, azaz a (szövetség rövid neve)-nél betöltött tanácsadói pozíció mellett elképzelhető, hogy nem tudott volna az alperes olyan egyéb megbízásokat vállalni, amelyeket munkaviszonya megszüntetésével már tudott és ellátott. Mindezekre tekintettel felperes szerint a kártérítési kereset elutasításának van helye. [118] Felperes felhívta a figyelmet továbbá az Mt.
  3. §
(1)bekezdés második mondatának azon rendelkezésére, amely szerint nem kell megtéríteni azt a kárt, amellyel kapcsolatban a munkáltató bizonyítja, hogy annak bekövetkezése a károkozás idején nem volt előre látható. Abban az esetben, ha a felperes a saját közösségi oldalán közzétett cikkek károkozó magatartás kifejtésének minősülnek, a felperesnek semmilyen módon nem kellett volna előre látnia azt, hogy az államháztartásból származó forrás felhasználásával és elszámolásával kapcsolatosan a nyilvánosság tájékoztatása, amely egyébként az Alaptörvényből eredő kötelessége volt, az alperesnek mint volt munkavállalónak kárt okozhat. [119] Kiemelte még, tudomása van arról, hogy az (ország 2 neve)-ben megtartott és a (szövetség rövid neve) által megrendezésre kerülő (nemzetközi férfi sportági szervezet neve) 250 (sportág neve) verseny versenyigazgatói pozícióját időközben megszerezte az alperes, ez arra utal, hogy a (szövetség rövid neve) szakmai tanácsadói pozícióját viszont nem azért nem szerezte meg, mert lejárató kampány folyt vele szemben.
  1. október 23-án olyan cikk jelent meg, mely a (külföldi szövetség neve)-vel szorosan együttműködő személyként mutatja be az alperest, amely egyébként a (szövetség rövid neve) hivatalos honlapján is megtalálható. Felperes a közleményeket bizonyítékként csatolta. (
  2. sorszámú beadvány F/
  3. és F/35.) Hivatkozott továbbá arra is, hogy 2020-ban az (verseny 9 neve) záróünnepségén beszédet tartott az alperes, ezt a (szövetség rövid neve) oldalán megjelent nyilatkozat bizonyítja, (
  4. sorszámú beadvány F/36.), amely cáfolja azt az alperesi állítást, hogy a felperes magatartásának következtében a (szövetség rövid neve)-vel az együttműködés meghiúsult volna. Véleménye szerint ezt a lehetőséget nem a (nemzetközi férfi sportági szervezet neve) vagy a (nemzetközi női sportági szervezet neve) nyomására szerezte meg, hanem kizárólag (személy 14)-nek – a (szövetség rövid neve) elnökének – köszönheti, aki személyes barátja. [120] Felperesnek tudomására jutott az online sajtóban megjelent cikkekből, hogy az alperes (szövetség rövid neve) szervezésében
  5. október
  6. és november
  7. között megrendezett (verseny 9 neve) elnevezésű, (nemzetközi férfi sportági szervezet neve) 250-es 273 345 USD összdíjazású (sportág neve) verseny tornaigazgatói pozícióját elnyerte. Ezt a Szegedi Ítélőtábla I.Mf.40.032/2024/13 25 (sportág neve)palya.hu, a (portál 2) és a (portál 7) online felületei is közleményként jelentették meg. Emellett beadványának mellékleteként csatolta a verseny megrendezéséről szóló hivatalos „fact sheet” elnevezésű tájékoztatót, amelyet a (nemzetközi férfi sportági szervezet neve) állít ki a játékosok tájékoztatására az adott versennyel kapcsolatos legfontosabb információkkal, amelyben versenyigazgatóként (director) az alperes szerepel. Így elfogadhatatlan az az állítás, hogy a (szövetség rövid neve) szakmai tanácsadói pozícióját azért nem szerezte meg, mert a felperes lejárató kampányt folytatott vele szemben, mivel alperes 2 hónappal később a (ország 2 neve)-i (verseny 9 neve) (nemzetközi férfi sportági szervezet neve) 250-es (sportág neve) verseny versenyigazgatói posztját mégis megkapta (
  8. sorszámú felperesi beadvány melléklete). [121] Felperes álláspontja szerint az alperes közszereplőnek minősült. A közpénz felhasználása kapcsán a közszereplői minőség megállapíthatósága vonatkozásában a jelenlegi alapvető jogok biztosának jogelődjeként működő Ombudsman a (V) számú állásfoglalásában kifejtette, hogy „… minden olyan személyt közszereplőnek kell tekinteni, aki közhatalmat gyakorol vagy közpénzek felett rendelkezik. Megjegyezte azonban, hogy nem homogén személyi körről van szó, ezért esetről-esetre vizsgálni kell, hogy az adott szituációban az érintett közszereplőnek minősül-e.” [122] A Ptk. 2:
  9. §
(1)bekezdés rendelkezik arról, hogy a közügyek szabad vitatását biztosító alapjogok gyakorlása a közéleti szereplő személyiségi jogainak védelmét szükséges és arányos mértékben az emberi méltóság sérelme nélkül korlátozhatja; azonban ez nem járhat a magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével. A közszereplőt megillető személyiségvédelem szűkebb, mint más személy esetében. A Ptk. azonban nem határozza meg a közszereplő fogalmát, e körben csak az Alkotmánybíróság ad iránymutatást a határozataiban. [123] Az alperes a felperes korábbi főtitkáraként általa önként vállaltan rendszeresen adott televíziós riportokat, rendszeresen szerepelt országos nézettségű televíziós műsorokban, amely műsorokban a szövetséget érintő közéleti kérdések kerültek megvitatásra, így az alperes e minőségében eljárva közszereplőnek minősül, ezért az ő vonatkozásában magasabb tűrési kötelezettségről beszélhetünk. [124] Az alperes rendkívüli munkavégzésért járó ellenértékre irányuló igényével kapcsolatban a felperes kifejtette, hogy a felek a 2020. február 6. napján kelt munkaviszonyt közös megegyezéssel megszüntető megállapodással, valamint a 2020. május 6. napján kelt megállapodással megszüntették. Ebben rögzítették már 2020. február 6-án, hogy „Egymással szemben a munkaviszonyból eredően – a jelen megállapodásban foglaltakon túlmenően – semmilyen további igényünk nincsen.” [125] A bírói gyakorlat következetesen alkalmazza azt a polgári jogi elvet, hogy a joglemondás kiterjesztően nem értelmezhető (Legfelsőbb Bíróság Mfv.I.10.686/2000/3.). Ezt a jogelvet az Mt. is tartalmazza az értelmezési alapelvek között az 5. §
(2)bekezdésben, amely szerint a jogról lemondó vagy abból engedő nyilatkozatot nem lehet kiterjesztően értelmezni. Ide kapcsolódik az is, hogy a lemondás csak az annak időpontjában ismert követelésekre vonatkozhat. (EBH
  1. 889.) A túlmunka mértéke már a közös megegyezéssel történő munkaviszony megszüntetésekor ismert kellett, hogy legyen az alperes Szegedi Ítélőtábla I.Mf.40.032/2024/13 26 előtt. Amennyiben az alperes ilyen jellegű igényt kívánt volna előterjeszteni, akkor a szerződésben meg kellett volna erről állapodni. A felek azonban arról állapodtak meg, hogy a jogviszony megszűnésére tekintettel 5 havi alapbért fizet meg a felperes, és megfizeti a munkaviszony megszűnéséig járó alapbérét, ki nem vett szabadságának arányos részét pénzben megváltja, a munkavállaló felé fennálló egyéb tartozásokat visszafizeti, de a felek valamennyi további igényükről lemondanak. Az újabb –
  2. május 6-ai – közös megegyezéses megszüntető megállapodás ezt annyiban módosította, hogy az alapbéren felül semmi más járandóság nem illeti meg az alperest. Így az alperes a saját jognyilatkozatának mondott ellent akkor, amikor túlmunka igényt érvényesít. [126] Az alperes érvénytelenségi okot nem hozott fel a megállapodással kapcsolatban és nem lehet nyilvánvalóan semmisnek tekinteni az okiratot, hiszen arra a bíróság már részítéletet alapított. Emellett felperes hangsúlyozta, hogy az Mt.
  3. §
(7)bekezdés alapján a megtámadás határideje 30 nap, amely a tévedés felismerésétől vagy a jogellenes fenyegetés megszűnésétől kezdődik, emellett az elévülés szabályaira figyelemmel 6 hónap elteltével a megtámadás joga már nem gyakorolható. Az Mt. 28. §
(8)bekezdésben írtak szerint a megtámadásra irányuló nyilatkozatot a törvényi határidőn belül írásban kell a másik féllel közölni. Az Mt. 287. §
(3)bekezdése továbbá azt írja elő, hogy az egyoldalú jognyilatkozatot vagy megállapodást megtámadása esetén a megtámadás eredménytelenségének megállapításától számított 30 napon belül lehet a bírósághoz előterjeszteni. Az alperes ilyen igény jelen perben már nem terjeszthet elő. [127] Felperes hangsúlyozta, a rendkívüli munkaidő megállapításának egyik feltétele, hogy a munkáltató azt elrendelje. Nem rendkívüli munkaidő, amely időben az alperes valahol megjelenik, bár munkavégzési kötelezettsége nincs. A rendkívüli munkaidő teljesítése időtartamának és időpontjának bizonyítása is a munkavállaló terhére esik. A Kúria eseti döntése szerint a túlmunkadíj igény feltételezésekre, következtetésekre nem alapítható. Az igény elbírálásához nem elegendő a tényeket a bíróság elé tárni, szükséges azok bizonyítása is. A rendkívüli munkaidő biztosítása pedig nem tanúkkal, hanem a munkaidő nyilvántartásban írásban rögzített adatokkal bizonyítható. [128] A munkaidő nyilvántartás és annak vezetése elmaradt, egyúttal megjegyezte, a felperes alapszabálya és SZMSZ-e szerint a nyilvántartás vezetése az alperes feladata volt mint főtitkáré. [129] Emellett változatlanul fenntartotta azon álláspontját, hogy az alperes vezető állású munkavállaló volt, akinek az Mt. 209. §
(4)bekezdés szerinti munkarendje kötetlen. Kötetlen munkarend esetén az Mt. munkaidő beosztásra vonatkozó szabályainak nagy részét nem kell alkalmazni. Azzal, hogy a munkavállaló a munkaidejét saját maga osztja be, nem kell többek között figyelemmel lennie a munkaközi szünetre, a maximális napi, illetve heti munkaidő mértékére, a vasárnapi, illetve a munkaszüneti napi munkavégzésre vonatkozó szabályokra. Mindez az Mt. 96. §
(3)bekezdés a) pontjából vezethető le. A munkáltató kötetlen munkarend alkalmazása esetén nem köteles a munkavállaló munkaidejének nyilvántartására az Mt. 96. §
(3)bekezdés b) pont szerint, így a feleknek jelenléti ív vezetéséről sem kellett gondoskodniuk, ehhez kötődően a munkavállalónak nem keletkezik rendkívüli munkaideje és a munkáltató sem köteles neki erre tekintettel pótlékot fizetni. Amennyiben az alperes nem minősülne az Mt. 208. §
(1)bekezdése szerinti vezető állású munkavállalónak, akkor is nem vitatottan kötetlen volt a munkaideje, ugyanis a beosztásából származó feladatok ellátásának Szegedi Ítélőtábla I.Mf.40.032/2024/13 27 más jellegű munkarendben nem tudott volna eleget tenni, amire nagyon jó példa a rengeteg utazás. Az alperes maga is azt állította, hogy a munkaköréből eredő feladatokat 9-től 17 óráig tartó munkaidejében nem tudta ellátni, ezért munkarendje – annak ellenére, hogy a munkaszerződés ezt nem tartalmazza – valójában kötetlen volt. Ez akkor is tényszerű, ha a bíróság nem állapítja meg, hogy az alperes vezető állású munkavállalónak minősült. [130] Felperes kifogásolta emellett, hogy az alperes által igényelt túlóra pótlék nem helytálló megfogalmazás, mert a rendkívüli munkavégzés alapján járó bér tekintetében az alperes határozott kereseti kérelmet nem terjesztett elő, így az érdemi elbírálásra alkalmatlan. A rendkívüli munkaidő alapja az egy órára eső távolléti díj összege és az is feltétele annak megítélésénél, hogy az alperes minden egyes munkanapra pontosan levezetve számolja ki az igényét. Csak ekkor bírálható el érdemben a viszontkeresete. [131] Felhívta a figyelmet arra, hogy legfeljebb a viszontkereset benyújtásától számított három évre visszamenőleg érvényesítheti rendkívüli munkavégzés ellenértékére irányuló igényét az alperes. [132] Arra hivatkozott továbbá, hogy a felek között
  1. április
  2. napján aláírt határozatlan időtartamú megbízási szerződés is létrejött, amelyet
  3. május
  4. napján szüntettek meg. A megbízási szerződésben is rögzítették, hogy közöttük munkaviszony áll fenn, azonban a megbízási szerződésben meghatározott feladatok nem tartoznak az alperes munkakörébe sem a felperes alapszabály szerinti tevékenységébe. Lényegében a (verseny 2 neve) megrendezésével, lebonyolításával kapcsolatos feladatok ellátására irányult ez a megbízási szerződés, azonban a szerződés létrejötte kapcsán is érdekes, hogy ezt akkor kötötték meg, amikor még Magyarország el sem nyerte a 2020 évi (verseny 2 neve) szervezési jogát. A megbízási díj
  5. október
  6. napjáig terjedő időszakra egyszeri bruttó 12 219 102 forintról szólt, majd ezt követően
  7. november
  8. napjától kezdődően havi bruttó 1 335 000 forintban határozták meg a felek a díjat. Ennek azért van jelentősége a rendkívüli munkavégzés jogcímén előterjesztett viszontkereseti igény kapcsán, mert munkaviszony állt fenn a felek között és egy megkérdőjelezhető tartalommal bíró megbízási szerződést kötöttek a feladatok ellátására. A napi 8 órás munkavégzés időtartamát figyelembe véve, ha az alperes további napi 8 órát az egyéb megbízási jogviszonyban is teljesített, ebben az időszakban 16 órára jönne ki a napi munkavégzése, amely mélyrehatóbb vizsgálódás nélkül is megállapítható, hogy a rendkívüli munkavégzés alapján előterjesztett igény nem lehetséges. [133] Felperes vitatta a rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatosan az alperes által előterjesztett 1220 oldalas melléklet bizonyító erejét. Hangsúlyozta, az e-mailekből kitűnik, hogy az alperes akként írt alá: „General secretary of Hungarian (sportág neve) Association, Tournament Director and (nemzetközi férfi sportági szervezet neve) (verseny 10 neve), tournament director and (nemzetközi női sportági szervezet neve) (verseny 11 neve) (város 1), vice-president (sportág neve) Europe, azaz felperes főtitkár, (város 1) (nemzetközi férfi sportági szervezet neve) 250 versenytorna igazgató, (város 1) (nemzetközi női sportági szervezet neve) tornaigazgató, Európai (sportág neve) Szövetség alelnök.” Ebből az következik, hogy a főtitkári pozíción túl további két igazgatói pozíciót betöltött, emellett az Európai (sportág neve) Szövetség alelnöke is volt. Az alperes az Európai (sportág neve) Szövetség igazgatósági ülésén történő részvételét kívánja a felperes munkaviszonyára elszámoltatni mint túlmunka követelést. Szegedi Ítélőtábla I.Mf.40.032/2024/13 28 Az elsőfokú bíróság döntése és jogi indokai [134] Az elsőfokú bíróság a pert lezáró ítéletével, a korábbi részítélettel még el nem bírált két viszontkereseti követelésnek helyt adva kötelezte a felperest kártérítés címén 62 132 000 forint, valamint rendkívüli munkaidőre járó munkabér címén további 20 759 104 forint alperes javára történő megfizetésére. A tőkeösszegek után törvényes mértékű késedelmi kamatfizetési kötelezettséget írt elő, és elsőfokú perköltségben is marasztalta a felperest. Rendelkezett az állam által előlegezett költség, valamint a le nem rótt viszontkereseti eljárási illeték viseléséről. A bíróság ítéleti rendelkezéssel a felperes eljárás megszüntetésére irányuló kérelmét elutasította. [135] A bíróság a felperes viszontkeresettel szembeni alaki védekezése kapcsán elsődlegesen arra tért ki, hogy a Pp.
  9. §
(5)bekezdése lehetővé teszi a munkaviszonnyal szorosan kapcsolatban lévő polgári jogi igény elbírálását a munkaügyi per keretei között. Az ún. adhéziós per biztosítja, hogy a felek az egyébként polgári perre tartozó további jogvitájukat egységesen egy per, vagyis a munkaügyi per keretében rendezhessék. Az alperes választása szerint ennek megfelelően kártérítési igényét viszontkeresettel a jelen munkaügyi perben eljáró bíróság előtt érvényesíthette. Az Mt. kártérítési felelősségre vonatkozó szabályait kell e viszontkeresetre vonatkozóan irányadónak tekinteni. A bíróság eseti döntések ismertetése nyomán arra következtetett, a Pp. 508. §
(5)bekezdéséhez fűzött magyarázat is azt az álláspontot támasztja alá, hogy az Mt.
  1. § alapján alkalmazandó Ptk. szabályaira alapítva a munkavállaló a munkaügyi perben eljáró bíróság előtt is érvényesíthet személyiségi jogsértésből eredő igényt. Az alperes viszontkereseti kárigényét a bíróság ebből a szempontból úgy minősítette, hogy az az Mt.
  2. §-a alapján alkalmazandó Ptk. 6:
  3. § b) pont szerinti elmaradt vagyoni előny megtérítése iránti igény, mely munkaügyi perben érvényesíthető, arra munkaügyi bíróságnak hatásköre van, a hatásköri kifogás alaptalan, ezért a viszontkereset visszautasítását nem találta indokoltnak. Ez alapján sem volt indokolt az eljárás megszüntetése a kártérítési igény esetében. Az eljárás részbeni megszüntetésére irányuló felperesi kérelem így elutasításra került. [136] A bíróság érdemi döntését indokolva elsődlegesen az alperes 62 132 000 forint és járulékaira irányuló kárigényére tért ki. Felsorolta és idézte a Ptk., valamint az Mt. e körben irányadó szabályait. [137] A bíróság egyetértett az alperes személyiségi jogok sérelmével kapcsolatban kifejtett jogi érvelésével. Hangsúlyozta, a személyiségi jog megsértése mellett előfordulhat olyan eset, hogy a sérelmet szenvedett személyt effektív vagyoni kár is éri. Ez esetben az Mt.
  4. §
(1)bekezdés alapján követelhető kártérítés. Kifejtette az Mt. 166. §
(2)bekezdésére utalva, hogy személyiségi jogsértés megvalósulása esetén a felelősség alóli mentesülésnek aligha lehet helye. [138] A bíróság a továbbiakban az alperesi kárigény alapjául szolgáló felperesi magatartások kapcsán a becsület- és a jóhírnév sértés fogalmát és az azokhoz kapcsolódó elbírálási szempontokat elemezte, és kitért a Legfelsőbb Bíróság (Kúria) PK
  1. számú állásfoglalás II. pontjában szereplő vizsgálati szempontokra is. Szegedi Ítélőtábla I.Mf.40.032/2024/13 29 [139] Kiemelte, az Mt. XIII. fejezetében szabályozott kártérítési felelősség kontraktuális felelősség, a munkáltató a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárát köteles ez alapján megtéríteni. A felelősség jogalapi eleme a munkaviszony, mely jelen esetben a peres felek között fennállt. A további tényállási elemeket vizsgálva arra a következtetésre jutott, hogy a személyiségi jogsértés és a károkozás a felek között fennállt munkaviszonnyal összefüggésben valósult meg. Ezt alátámasztják az online felületeken a felperesi vezetők által közzétett nyilatkozatok, állítások, melyek alperes sportszakmai jóhírnevét sértették, azok alkalmasak voltak arra, hogy a valóságot hamis színben tüntessék fel. Ezeket az ítélet 8 pontban részletesen ismertette. Az idézett közlemények, sajtóhírek felperes vezetőitől származtak, az alperes személyére vonatkozó olyan objektív, valótlan tényállítást fejeztek ki, illetve a valós tényeket olyan hamis színben tüntették fel, amely a közmegítélés szerint alkalmas arra, hogy az alperes társadalmi megítélését hátrányosan befolyásolja. Ez egyúttal a kártérítési igény jogalapját is megteremti. A bíróság kitért arra, a perben nem volt bizonyított, hogy az alperes egy személyben döntött a jogbérleti szerződés aláírásáról, elnökségi jóváhagyás, illetve megfelelő pénzügyi forrás és helyszín hiányában. Az ezzel kapcsolatos hamis tényállítások a felperes részéről a honlapon, illetve a megjelölt online felületeken alkalmasak voltak az alperes szakmai jóhírnevének megsértésére. [140] A továbbiakban a bíróság a tanúbizonyítás eredményét értékelte, mely álláspontja szerint alátámasztotta, hogy mindezekkel okozati összefüggésben került sor arra, hogy a (külföldi szövetség neve) nem kötötte meg a 2 évre szóló tanácsadói szerződést az alperessel, aki emiatt 200 000 USD díjazástól esett el. A bíróság álláspontja szerint az alperes a perben ezzel a kár összegszerűségét is bizonyította a kár bekövetkezése mellett, így az alperes 62 132 000 forint összegű kártérítési igényét megalapozottnak találta. Nem fogadta el a felperes – Mt.
  2. §
(2)bekezdésére utaló – azon érvelését, hogy az alperes a (külföldi szövetség neve)-től származó bevétel elmaradását azért nem érvényesítheti, mert a károkozást megelőzően ilyen rendszeres juttatása nem volt. Az Mt.
  1. § szerinti levonás szabályait pedig azért nem látta relevánsnak, mert az alperes nem „klasszikus” elmaradt munkabért, hanem a Ptk.-ban szabályozott elmaradt vagyoni előnyt igényelt kártérítésként, a Ptk. 6:
  2. §
(2)bekezdés b) pontja a levonás szabályát nem írja elő, a rendszeres elmaradt jövedelemre irányadó Mt.
  1. § pedig ez esetben nem alkalmazható. [141] A bíróság a továbbiakban a rendkívüli munkaidőre hivatkozással követelt többlet bérkövetelést vizsgálta. Elsődlegesen idézte az Mt. ezzel kapcsolatos rendelkezéseit. Kiindulópontnak tekintette, hogy a perben a Pp.
  2. §
(1)bekezdése alapján az alperesnek, mint állító félnek kellett bizonyítania, hogy a rendes munkaidőn túl, munkaidő-beosztásától eltérően többletmunkát végzett, melyet a munkáltató rendelt el és amelyet a munkáltató érdekében, munkaviszonyával összefüggésben látott el. A szolgáltatott bizonyítékokkal szemben a felperest terhelte annak bizonyítása – egyfajta kimentési bizonyítás körében –, hogy nem volt rendkívüli munkavégzése az alperesnek, illetve az nem annyi munkaidő volt, mint amennyit fel kívánt a perben számítani. [142] A felperes határozott perbeli álláspontja az volt, hogy az alperes túlóradíjazás iránti igénye teljes mértékben alaptalan, mivel rendkívüli munkát egyáltalán nem teljesített. E viszontkereseti követelés kapcsán a bíróság abból indult ki, hogy a felek között fennállt munkaszerződés tartalma szerint (4.3. pont) az Mt. általános munkarendre vonatkozó szabályától eltérést nem tettek a felek, általános napi munkaidőben állapodtak meg, azaz napi 8, illetve heti 40 óra munkaidő teljesítésére volt köteles az alperes. Szegedi Ítélőtábla I.Mf.40.032/2024/13 30 [143] A bíróság álláspontja szerint a felperest terhelte a perben annak bizonyítása, hogy az alperes munkarendje az írásbeli kikötés hiánya ellenére kötetlen volt. Ebből a szempontból a bíróság ismételten állást foglalt a tekintetben, hogy az alperes nem minősült az Mt. 208. §
(1)bekezdés szerinti vezetőállású munkavállalónak. E körben utalt a részítéletben már kifejtett jogi érvekre, melyet a másodfokú bíróság is elfogadott. Tekintettel arra, hogy az alperes nem volt vezetőállású munkavállaló, így az ennek kapcsán hivatkozott kötetlen munkarend sem volt megállapítható esetében. Az eljárásban bizonyítottá vált, hogy a felperesnél papír alapú munkaidő-nyilvántartást alkalmaztak, az alperesre vonatkozó jelenléti ív hiányából azonban nem következik, hogy a rendkívüli munkavégzés ellenértékére ne tarthatna igényt. A munkáltató érdekkörébe tartozó mulasztás az ő terhére értékelhető és nem eredményezi a munkavállaló túlmunkaigényének elvesztését. A bíróság a közvetett bizonyítékok értékelésével is megállapíthatja a munkavállaló által teljesített túlmunka idejét. A tanúvallomásokat értékelve, különösen (tanú 1) a felperes korábbi elnöke, valamint (tanú 2) korábbi sportigazgató tanúvallomása alapján a bíróság az alperesi összeállítás szerinti túlóra kimutatás mennyiségét elfogadhatónak találta. [144] A munkaviszony közös megegyezéssel történő megszűnéséről szóló két megállapodás kapcsán, a bíróság külön rögzítette, hogy eredményes megtámadás hiányában az okiratokban foglaltakat érvényesnek kell tekinteni. Álláspontja szerint a
  1. február 6-i megállapodásban szereplő joglemondás nem érintette az alperes rendkívüli munkavégzés ellenértékére vonatkozó igényét, annak
  2. pontját nem lehet úgy értelmezni, hogy az alperes ezen igényéről való lemondás tudatában írta azt alá. Ezzel kapcsolatban lényeges bizonyítéknak tekintette azonban, hogy a két tanú vallomásából kitűnt, az alperes közölte, rendkívüli munkavégzése ellenértékére igényt tart. Ezt megerősítette a
  3. március
  4. napján az alperes által az akkori főtitkár részére küldött e-mail üzenet is, melyet a bíróság külön idézett. Ugyancsak releváns bizonyítékként értékelte az alperesnek a
  5. május
  6. napján a főtitkár részére küldött elektronikus levelét, mely egyértelműen az elmaradt munkabér kifizetését sürgette, kitérve a túlórák kérdésére is. Ezek alátámasztják, hogy az alperes a rendkívüli munkavégzésért járó munkabérre a munkaviszonyt megszüntető megállapodás aláírását követően is igényt tartott, arról nem mondott le. A bíróság a
  7. március 1-től
  8. február
  9. napjáig felszámított, táblázatban összefoglalt alperesi túlóra kimutatás alapján – melyhez alátámasztó okirati bizonyítékok csatolására is sor került –, összegszerűségében is megalapozottnak találta a 20 759 104 forint viszontkereseti igényt. A bíróság a kimutatást
  10. számú mellékleteként tette az ítélet részévé. A felperes fellebbezése, alperes fellebbezési ellenkérelme [145] Az ítélet ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést. Fellebbezésében a kártérítés tárgyában elsődlegesen – e körben – az ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását, másodlagosan az ítélet megváltoztatását és az alperes kártérítési viszontkeresetének elutasítását, harmadlagosan pedig az ítélet megváltoztatását és az alperesnek megítélt kártérítés bruttó 16 975 211 forintra leszállítását kérte. A rendkívüli munkaidőre járó munkabér tárgyában fellebbezési kérelme elsődlegesen az ítélet ezen részének hatályon kívül helyezésére és e részben az eljárás megszüntetésére, másodlagosan az ítélet hatályon kívül helyezésére és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat meghozatalára utasítására, harmadlagosan az ítélet e részében megváltoztatására és az alperes rendkívüli munkaidőre járó munkabér címén előterjesztett viszontkeresetének Szegedi Ítélőtábla I.Mf.40.032/2024/13 31 elutasítására irányult. Perköltséget is felszámított a 32/
  11. (VIII. 22.) IM rendelet
  12. §
(5)bekezdésére utalással azzal, hogy jogi képviselője áfa körbe tartozik. [146] A kártérítés tárgyában előterjesztett elsődleges fellebbezési kérelme indokolásában eljárási hibákat rótt fel az elsőfokú bíróságnak. Különösen sérelmezte a
  1. szeptember
  2. napján lefolytatott anyagi pervezetést, melyre már a per érdemi szakában került sor. Álláspontja szerint ennek során a bíróság a törvényi kereteken túlmutatóan, a tisztességes eljárás elvébe ütköző módon részletesen kitanította az alperest a viszontkeresetei kapcsán szükséges bizonyítási kérdésekről. Ennek eredményeként az alperes
  3. október 6ai előkészítő iratával nem megengedett viszontkereset-változtatást jelentett be. Ez alapján bírálta el a bíróság a viszontkeresetet, mellyel a Pp.
  4. §
(1)bekezdését sértette meg. [147] Érvelése szerint ezen túlmenően az elsőfokú eljárás a Pp.
  1. §, valamint
  2. § rendelkezéseivel kapcsolatban is hiányokat mutatott. E körben hangsúlyozta, az alperes anyagi pervezetésre tett nyilatkozata nem felelt meg a törvényi feltételeknek, az alperes maga is azt állította, hogy az nem minősül viszontkereset-változtatásnak. Csak az anyagi pervezetést követően, annak hatására csatolt az alperes olyan új okirati bizonyítékot, melynek dátumozásából kitűnik, hogy az már a perindításkor a rendelkezésére állt. Ekkor indítványozott tanúbizonyítást is, melyre utóbb a bíróság elsődlegesen alapozta a kártérítésben marasztalást. A felperes a tisztességes eljáráshoz való alapelv sérüléseként rótta fel a bíróságnak, hogy engedélyezte a viszontkereset-változtatást, elrendelte a perfelvételi tárgyalás kiegészítését és bizonyítékok csatolására is lehetőséget adott az alperesnek az érdemi szakban. A bíróságnak valójában a Pp.
  3. §-át alkalmazva vissza kellett volna utasítania a hiányos, nem megengedett viszontkereset-változtatást. Ennek elmaradása miatt az eljárás a viszontkereset tekintetében szabályszerűtlenné vált, a Pp.
  4. §
(1)bekezdés szerinti eljárási szabálysértés folytán a Pp.
  1. § alkalmazásával az ítéletet hatályon kívül kell helyezni, bár erősen kérdéses, hogy az eljárás szabályszerűtlensége egy új eljárás keretében orvosolható-e. [148] A kártérítés tárgyában anyagi jogi felülbírálat érdekében előterjesztett másodlagos és harmadlagos fellebbezési kérelme indokolásaként elsődlegesen ismertette az e tekintetben megállapított elsőfokú ítéleti tényállást, mellyel kapcsolatban több eljárási és anyagi jogi szabálysértést állított. A Pp. és az Mt., valamint a Ptk. megsértett szabályait jogszabályhelyek megjelölésével sorolta fel. Kiindulópontként elfogadhatónak tekintette, hogy az alperes kártérítési igénye az Mt.
  2. §
(1)bekezdése folytán a Ptk. 2:42-
  1. §-ai, valamint a Ptk. 2:
  2. §-án alapul. Hangsúlyozta azonban, az Mt.
  3. §
(1)bekezdése a Ptk. általános kártérítési szabályait felülírja, és speciális szabályként az Mt. 166-
  1. § rendelkezései alkalmazandók. A fellebbezési álláspont szerint nem egy ún. adhéziós peres eljárás keretében került sor e viszontkereseti igény érvényesítésére, így a Pp.
  2. §
(5)bekezdés alkalmazása fel sem merülhet. A személyiségi jog megsértésére alapított igény munkaviszonyból ered, azzal kapcsolatos, így az Mt. 169. §
(2)bekezdés, valamint az Mt.
  1. § szerinti levonási szabály alkalmazása nem mellőzhető. Az Mt.
  2. §
(1)és
(2)bekezdését idézve hangsúlyozta, a kártérítésként igényelt elmaradt jövedelem nem volt a károkozás bekövetkezését megelőzően rendszeres, jogszerűen megszerzett jövedelem, tehát jelen perben az ilyen jogalapi hivatkozás a törvényi feltétel hiányában nem érvényesíthető. Ez okból azt az Mt. 9. § és 166. §
(1)bekezdése alapján alperes javára nem lehet megítélni. Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság mindezt figyelmen kívül hagyva alkalmazta a Ptk. alperes számára kedvezőbb rendelkezéseit, továbbá mellőzte az Mt. 172. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti levonási szabályt is. Szegedi Ítélőtábla I.Mf.40.032/2024/13 32 [149] Utóbbit illetően a felperes utalt arra, az alperes az érintett 2 éves időszakban – NAV-hoz bejelentett jövedelemigazolása szerint – bruttó 16 975 211 forint jövedelemben részesült, továbbá az (ország 2 neve)-ben 2020 évben lebonyolított (verseny 9 neve) versenyigazgatói pozíciójáért járó díjazást is figyelembe kellene venni, mely adóbevallásában azért nem szerepel, mert ezen jövedelem (ország 2 neve)-ben adózott. Megjegyezte, tudomása szerint ez is 10 millió forintot meghaladó összeg volt. Ennek figyelembevétele folytán indokolt a kártérítés legalább ilyen mértékű csökkentése még abban az esetben is, ha a jogalap tekintetében a bíróság a felperes kárfelelősségét megállapítja. [150] A felperes mindezek mellett továbbra is vitatta kártérítési felelőssége jogalapjának fennálltát. E tekintetben elsődlegesen a károkozó magatartást, a károkozó körülményt kérte megvizsgálni. Ezzel kapcsolatban ismertette az ítélet [111]-[113] bekezdés ezzel kapcsolatos indokolásbeli megállapításait. Sérelmezte, hogy a bíróság a Pp.
  1. § által előírt ítéleti teljesség szabályától eltérve az általa előadott valamennyi ellenkérelemre, illetve védekezésre nem tért ki az ítélet indokolásában. [151] Felhívta a figyelmet, a bíróság az alperes jóhírnevét sértő felperesi magatartások körében négy olyan sajtóhírt is figyelembe vett, melyek azt követően jelentek meg, hogy a (külföldi szövetség neve) már elállt az alperessel kötendő megbízási szerződéstől
  2. szeptember 1-jén. E körben a nyilvánvalóan okszerűtlen bizonyíték-mérlegelésre hivatkozott. A megbízási szerződéskötés meghiúsulásának időpontját megelőző hírek közül pedig a
  3. augusztus 14-i (portál 1) rovatban megjelent közlés nem tekinthető a felperes megnyilatkozásának, míg a
  4. augusztus 31-én a (portál 2) sportrovat online felületen, ahol a felperes újonnan választott elnökét idézték, nem szerepel az alperes neve, személy szerint nem említette őt az elnök, hanem általában az előző szövetségi vezetőségre nézve mondott kritikai véleményt. A felperes honlapján a
  5. augusztus
  6. napján közzétett ellenőrző testületi jelentés a 2019 évi gazdálkodásról a tényeknek megfelelő állítást tartalmazott, mivel a megjelenés időpontjáig az alperes főtitkárként még nem számolt el 23,5 millió forint készpénzzel. [152] Az elnökség
  7. augusztus 13-án felperesi honlapon közzétett határozatának alperesre vonatkozó megállapítása azt tartalmazta, hogy az elnök haladéktalanul büntetőfeljelentést tesz a volt főtitkár ellen, akit ott név szerint valóban megjelöltek. A felperes a továbbiakban részletesen elemezte azt, hogy e közlés álláspontja szerint valós alapokon nyugvó, tényszerű adatokat tartalmaz. Ezért határozottan vitatta, hogy az idézett elnökségi határozat alkalmas lett volna arra, hogy a valóságot hamis színben tüntesse fel az alperes vonatkozásában. Kitért továbbá arra is, önmagában az, hogy a büntetőfeljelentés tényét közölték, nem tekinthető alperesi jóhírnévsértésnek. Ez a szervezeti és működési szabályzat alapján kötelezettsége volt az elnökségnek. Másrészt kérte figyelembe venni, hogy a nyomozás 4 éve zajlik a feljelentés alapján, az a mai napig nem került megszüntetésre, így nem zárható ki, hogy vádemelésre sor kerül. Az elnökségi határozatok nyilvánosak, az SzMSz rendelkezései alapján azokat a szövetség honlapján közzé kell tenni. A
  8. augusztus 13-i honlapon kiadott tájékoztató közlés teljes mértékben valós tényeken alapult, ezért az nem alkalmas arra, hogy a felperes kártérítési felelősségét megalapozza. [153] A tanúbizonyítást értékelve a felperes hangsúlyozta, (személy 11) tanú azt nyilatkozta, hogy a felperesi szövetség honlapját tanulmányozta, az onnan szerzett Szegedi Ítélőtábla I.Mf.40.032/2024/13 33 információk alapján hoztak a továbbiakban a (külföldi szövetség neve)-nél olyan döntést, hogy nem szerződnek az alperessel. A felperes kérte figyelembe venni, hogy ez, vagyis, hogy alperessel szemben büntetőeljárás indult, volt az egyedüli oka, hogy a (külföldi szövetség neve) nem az alperest választotta a pozícióra. A felperesnek azonban az adott esetben kötelezettsége volt, hogy a bűncselekmény gyanúja miatt feljelentéssel éljen. A továbbiakban a nyomozóhatóság, az ügyészség és végső soron a bíróság feladata, hogy eldöntse, a feljelentésben foglaltak megállják-e a helyüket vagy sem. Önmagában azonban az, hogy valaki egy másik személlyel szemben büntetőfeljelentést tesz, még nem minősül jóhírnévsértő magatartásnak. [154] A felperes mindezeken túl kitért arra is, hogy a megbízásra pályázó másik személy, (személy 12) egy 2020 novemberi facebook bejegyzésben azt tette közzé, ő már 2020 júniusában megegyezett a (külföldi szövetség neve)-vel, hogy 2020 szeptemberétől ő lesz a sportigazgató. A felperes kifogásolta, hogy ennek ellenére a megkérdőjelezhető hitelességű tanúvallomás bizonyító erejét tekintette jelentősebbnek az elsőfokú bíróság. Ez a fellebbezési álláspont szerint okszerűtlen bizonyítás-mérlegelés volt a bíróság részéről. Álláspontja szerint közvetett bizonyítékként figyelembe kell venni azt is, hogy a (külföldi szövetség neve)
  9. október 23-án igen kedvező szakmai minősítést adott az alperesről, és továbbra is együttműködés volt köztük a (verseny 9 neve) sikeres és biztonságos lebonyolítása érdekében. Ez (személy 11) tanúvallomását lerontó bizonyíték. [155] A bizonyítékok egyenként és összességében történő értékelésekor ezen ellentmondásokat kérte figyelembe venni azzal, hogy az okirati bizonyítékoknak is kellő súlyt kell biztosítani a mérlegelés során. Fenntartotta, hogy az alperest közszereplőnek kell tekinteni, lényegében közhatalmat gyakorolt, közpénzek felett rendelkezett, külföldön képviselte a felperest, tevékenységéért közpénzből részesült javadalmazásban. A közszereplőnek el kell fogadnia, hogy közérdekből a közvélemény is megismerhesse tevékenységét, emiatt egy átlagos személyhez képest több kritikát kell elviselnie, és a jóhírneve sérelmét csak a személyét érintő jelentősebb, dehonesztáló tényállítások valósíthatják meg. [156] Mindezekre tekintettel a felperes kérte az ítélőtáblát, hogy másodfokú bíróságként vizsgálja az elsőfokú ítélet anyagi és eljárási jognak való megfelelését, továbbá felülbírálati jogkörgyakorlás útján az ítéletet változtassa meg és a másodlagos fellebbezési kérelme szerint az alperes kártérítési viszontkeresetét utasítsa el, vagy a harmadlagos fellebbezési kérelem szerint mérsékelje. [157] A továbbiakban a felperes fellebbezésében áttért a túlmunkaigényre alapozott viszontkereset elsőfokú elbírálásának kritikájára. [158] E körben elsődleges fellebbezése körében hatályon kívül helyezést kért azzal, hogy a bíróság erre nézve részbeni megszüntetést alkalmazzon. A felperesi álláspont szerint a munkaviszonyt megszüntető közös megegyezés megtámadásának hiányára tekintettel az alperesnek nincs perbeli igényérvényesítési joga, a bíróságnak a viszontkereset levelet ez okból vissza kellett volna utasítania. E körben utalt az Mt.
  10. §
(3)bekezdésére, valamint az Mt. 28. §
(7)bekezdésben megjelölt határidő elmulasztására. Kifejtette, az alperesnek a megállapodás megtámadásával kapcsolatos igényét kellett volna elsődlegesen érvényesítenie, Szegedi Ítélőtábla I.Mf.40.032/2024/13 34 a perbeli igényérvényesítést a megtámadási eljárásnak meg kellett volna előznie. Ennek hiányában a Pp. 176. §
(1)bekezdés c) pontja szerinti visszautasítási ok áll fenn. A visszautasítás elsőfokú eljárásban történő elmaradása miatt másodfokon kérte a Pp. 240. §
(1)bekezdés a) pontja szerinti permegszüntetés alkalmazását. [159] A rendkívüli munkaidőre járó munkabér tárgyában előterjesztett másodlagos – hatályon kívül helyezésre irányuló – fellebbezési kérelme indokaként visszautalt a kártérítés tárgyában előterjesztett elsődleges fellebbezési kérelme tekintetében előadott érvekre. Az ott leírtakat kiegészítette azzal, hogy (tanú 1) és (tanú 2) második alkalommal történő tanúmeghallgatása és az alperes által (tanú 2)-nek
  1. május
  2. napján küldött email üzenet becsatolása, melyeken az elsőfokú ítélet érintett rendelkezése alapszik, a törvényi kereteken túlterjeszkedő anyagi pervezetés eredménye. Az előbbiek miatt ezen bizonyítékok nem képezhetnék jogszerűen a per anyagát, az anyagi pervezetés és a perfelvételi tárgyalás eljárásjogi szempontból jogellenes kiegészítése hatására sérült a fegyveregyenlőség elve és az egész eljárás szabálytalanná vált. [160] A rendkívüli munkaidőre járó munkabér tárgyában előterjesztett harmadlagos fellebbezési kérelme vonatkozásában valamennyi felülbírálati jogkör gyakorlását kérte (Pp.
  3. §
(1)és
(3)bekezdés). Elsőként azt hangsúlyozta a munkaviszony megszüntetésére irányuló közös megegyezéses megállapodás lényegében egy polgári jogi megállapodás, azt az Mt. csak annyiban szabályozza, hogy mint munkaviszony- megszüntetési okot rögzíti az Mt. 64. §
(1)bekezdés a) pontjában, de egyebekben annak tartalmára vonatkozó előírást nem fogalmaz meg. Ebből kifolyólag a felek annak keretében bármiben megállapodhatnak, ahogy az a jelen esetben is történt. A felek tehát megállapodtak a jogviszony megszüntetésével kapcsolatos lényeges és bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben, melyek között nem szerepelt az alperes rendkívüli munkaidőre járó díjazás iránti igénye. Az általános jogelvekből következően a megállapodásokat teljesíteni kell, a fél ahhoz kötve van. A bíróság az ítélettel a felek szerződéses szabadságának elvét sérti azzal, hogy e jogviszonyba belenyúl olyan módon, hogy az egyik felet olyan juttatásban részesíti, amely, bár járhatna neki, de amelyről lemondott az öthavi végkielégítésért cserébe. [161] A közös megegyezésre vonatkozó alakszerűségi szabályokra utalva (Mt. 22. §
(3)bekezdés és
  1. §) azt hangsúlyozta, azoknak nem felelnek meg az alperes és (tanú 1), illetve az alperes és (tanú 2) között esetlegesen lefolytatott szóbeli egyeztetések az alperes túlmunka igényéről. Hasonlóan értékelendő az alperes által a (tanú 2)-nek
  2. május 9-én írt elektronikus levélüzenet is. Az Mt.
  3. §
(4)bekezdése értelmében pedig az alaki kötöttség megsértésével tett jognyilatkozat érvénytelen. [162] Álláspontja szerint aggályokat vet fel az is, hogy amennyiben az alperes valóban megfogalmazott túlmunka igényt a
  1. február 6-a és
  2. május
  3. napja előtt akkor miért írt alá mégis egy olyan megállapodást, amelyben erről lemond. Ezzel kapcsolatban hivatkozott az Mt.
  4. §
(6)bekezdésére, mely szerint a fél titkos fenntartása vagy rejtett indoka a megállapodás érvényességét nem érinti. E körben hangsúlyozta azt is, ha az alperes a túlmunka igényéről a közös megegyezése aláírásakor – ahogy az saját előadásából kitűnik – tudott, akkor az egyébként sem érinti a megállapodás érvényességét. Szegedi Ítélőtábla I.Mf.40.032/2024/13 35 [163] Érvelése szerint felvetődhet a szerződés színlelt jellege is, amennyiben a felperes akkori elnöke és az alperes is tudott a túlmunka igényről, hiszen ez esetben a közös megegyezés e körben nem egyezett az akaratukkal. A színlelt megállapodás az Mt. 27. §
(2)bekezdése értelmében semmis, a
(3)bekezdés szerint pedig erre az érdekelt bármikor határidő nélkül hivatkozhat és a határidő semmisségét a bíróság hivatalból észleli. [164] További érvelése szerint bár a bírói gyakorlat a joglemondás kiterjesztő értelmezését tiltja, ezt az Mt. 5. §
(2)bekezdése törvényi szinten is rögzíti, és a lemondás csak az annak időpontjában ismert követelésekre vonatkozhat (EBH 2003/889.) ugyanakkor a jelen esetben a
  1. május 6-i megállapodásban az alperes úgy tett joglemondó nyilatkozatot, hogy pontosan tisztában volt azzal, korábban milyen értékű és mértékű munkát végzett, tehát a lemondása erre mindenképpen vonatkozik. E körben hivatkozott az alperes
  2. május 9én (tanú 2)-nek küldött levelére, az alperes saját előadására és (tanú 1) tanúvallomására, valamint a
  3. február
  4. napján és
  5. május
  6. napján kelt megállapodásokra, amelyek az előbbieket alátámasztják. [165] Megjegyezte még, önmaga az elnök elnökségi hozzájárulás hiányában egyébként sem egyeztethetett volna meg az alperessel 20 millió forintos nagyságrendű, bérjellegű, egyösszegű juttatásról, ennek kifizetésére szerződési vállalást nem tehetett. [166] További érvelése szerint az ellenőrző testület még az 5 havi végkielégítés összegét is sokallotta és túlzónak, irreálisan magasnak találta, a felperes akkori vagyoni helyzetével nem összeegyeztethető kifizetési kötelezettségvállalásnak tekintette. Az előbbiek alátámasztására hivatkozott a (személy 15) által csatolt iratra, illetve az általa F/
  7. szám alatt csatolt, (tanú 2) által írt levélre, illetve (tanú 1) tanúvallomására, az előbbiek bíróság általi téves értékelésére. [167] A felperes sérelmezte az elsőfokú bíróság azon megállapítását is, mely szerint a viszontkereset összegét az elsőfokú eljárásban ő nem vitatta. E körben kérte figyelembe venni, hogy az alperes különböző szervezetekben több pozíciót is vállalt és tevékenysége ezekhez is kapcsolható. Ugyanakkor az nem választható külön, hogy ezek a többlettevékenységek mennyiben tartoztak a főtitkári munkaviszonyhoz, illetve az ún. külsős pozíciókhoz, melyeket minden esetben önként vállalt. Mindezeken túl kérte figyelembe venni azt, hogy az alperes megbízási jogviszonyt is létrehozott a felperessel 2019 év során, ezért további 12 millió forintos nagyságrendű megbízási díjra tett szert a (verseny 2 neve) szervezésével kapcsolatosan, melynek érdekében kifejtett tevékenysége ugyancsak nem elhatárolható a felperessel munkaviszonyban végzett szervező, illetve főtitkári poszthoz kapcsolódó munkákhoz. [168] Sérelmezte azon – tanúvallomásokkal igazolt – hivatkozásának figyelmen kívül hagyását is, hogy az alperes ténylegesen kötetlen munkaidőben dolgozott. Megjegyezte továbbá, hogy az utazással töltött idő az Mt.
  8. §
(3)bekezdése szerint nem munkaidő, az els

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.