Pf.20012/2025/7 – Győri Ítélőtábla

(1)bekezdés előírásának megfelelően teljes bizonyító erejű magánokiratként - kellett benyújtania, ezért azon a Pp. 325. §

(1)bekezdés f) pontja alapján legalább minősített elektronikus aláírását kellett volna elhelyeznie. A fellebbezésen szereplő AVDH aláírás és hitelesítés nem felel meg az elektronikus kapcsolattartásra a DÁP Vhr. 31. §

(1)bekezdése által előírt követelménynek, így a fellebbezés hiánypótlási felhívás mellőzésével való visszautasításának volt helye. Győri Ítélőtábla Az ügy száma: Pf.III.20.012/2025/

1. A felperes: Felperes1 (cím2) A felperes jogi képviselője: dr. Szabady Attila egyéni ügyvéd (cím13) Az I. rendű alperes: Alperes1 (cím1) Az I. rendű alperes jogi képviselője: Dr. Bordács Ügyvédi Iroda (cím14, ügyintéző: dr. Bordács István ügyvéd) A II. r. alperes: Alperes2 (cím3) A per tárgya: élettársi vagyonszaporulat kiadása, hagyatéki hitelezői igény Az elsőfokú bíróság neve és fellebbezéssel támadott határozatának száma: Székesfehérvári Törvényszék 8.P.20.050/2023/47-I. számú ítélete A fellebbezést előterjesztő fél és a fellebbezés sorszáma: felperes
2. sorszámú beadványa Győri Ítélőtábla III.Pf.20.012/2025/
3. 2 Végzés: Az ítélőtábla a Székesfehérvári Törvényszék 8.P.20.050/2023/47-I. számú ítélete ellen a felperes által
4. sorszám alatt benyújtott fellebbezést visszautasítja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperes részére 1.770.000,(egymillió-hétszázhetvenezer) forint másodfokú perköltséget. E végzés ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Kúriához intézett fellebbezésnek van helye, melyet a Győri Ítélőtáblán kell jogi képviselő útján és elektronikus úton, az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó jogszabályokban meghatározott módon benyújtani. A jogi képviselő közreműködése nélkül, illetve nem szabályszerű elektronikus úton előterjesztett fellebbezést az ítélőtábla – hiánypótlási felhívás kiadása nélkül – visszautasítja. A felek számára a jogi képviselet kötelező a jogorvoslati eljárásban is. Indokolás A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy a helység1-i hrsz.1-ú ingatlan ½ tulajdoni hányadát, valamint a helység1-i hrsz.2.-ú ingatlan alperes tulajdonában lévő 40/360 tulajdoni hányadának felét, azaz az egészhez viszonyított 20/360 tulajdoni hányadát élettársi vagyonszaporulat kiadása címén megszerezte. Kérte az érintett tulajdoni hányadok tekintetében tulajdonjoga ingatlan-nyilvántartási bejegyzését is az alperes azonos tulajdoni hányadának törlése mellett. Ezen kívül kérte az alperes kötelezését - módosított keresete szerint – 117.949.769,- Ft megfizetésére élettársi vagyonszaporulat kiadása címén. Kérte, hogy a bíróság a helység1-i hrsz.3-on nyilvántartott ingatlan tulajdoni lapjára a javára 79.310.000,- Ft hagyatéki hitelezői igény biztosítására bejegyzett jelzálogjogot hatályában tartsa fenn. A II. r. alperest fentiek tűrésére kérte kötelezni. Perköltsége megtérítésére is igényt tartott. A törvényszék a fellebbezéssel támadott 47-I. számú ítéletével a keresetet – jogalap hiánya miatt – elutasította. Egyúttal megkereste a Vármegye1i Kormányhivatal Földhivatali Főosztályát mint ingatlanügyi hatóságot, hogy a helység1-i hrsz.3ú ingatlan tulajdoni lapjára III/
5. szám alatt 79.310.000,- Ft hagyatéki hitelezői igény biztosítását szolgáló, a felperes javára bejegyzett jelzálogjogot törölje. Kötelezte a felperest az állam javára a feljegyzett fellebbezési illeték megfizetésére. Az ítéletének perorvoslati részében tájékoztatta a feleket, hogy a fellebbezést jogi képviselővel eljárva, elektronikus úton kell előterjeszteni. Figyelmeztette a feleket, hogy a jogi képviselő közreműködése nélkül előterjesztett fellebbezést a bíróság – hiánypótlási felhívás kiadása nélkül – visszautasítja. Győri Ítélőtábla III.Pf.20.012/2025/
6. 3 Az ítélet ellen a felperes – jogi képviselő útján –
7. december 17-én fellebbezést terjesztett elő elektronikus úton, amelyben az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és a törvényszék keresetnek részben helytadó közbenső ítélet meghozatalára utasítását kérte (48.). A törvényszék a
8. sorszámú végzésével a polgári perrendtartásról szóló
9. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
10. §

(2)bekezdése alapján – visszautasítás terhe mellett – hívta fel a felperest a fellebbezése hiányának pótlására, idetartozóan a Pp. 371. §

(1)bekezdése b) pontja szerinti határozott fellebbezési kérelem előterjesztésére (az ítélet hatályon kívül helyezése és ezzel együtt az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítása a Pp. 381. §-a alapján, avagy az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatásával közbenső ítélet meghozatala a Pp. 383. §

(1),

(2)és

(4)bekezdése szerint). A felperes – jogi képviselő útján – terjesztette elő a pontosított fellebbezését

1. január 9én elektronikus úton. A pontosított fellebbezést az erre rendszeresített P23-22-02 számú űrlap útján („Űrlap egyéb beadvány benyújtásához”) nyújtotta be, és annak mellékleteként csatolta másolatban a géppel szerkesztett fellebbezését, mely a felperes nevének feltüntetése mellett semmilyen aláírást nem tartalmazott. Az űrlap mellékleteként másolatban csatolt iratot az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés (a továbbiakban: AVDH) szolgáltatás igénybevételével elektronikus aláírással látta el. A pontosított fellebbezési kérelemben elsődlegesen az elsőfokú ítélet megváltoztatását és közbenső ítélettel annak megállapítását kérte, hogy a néhai Személy1val 2011-től
2. november 13-ig élettársi kapcsolatban élt. A másodlagos kérelme az ítélet hatályon kívül helyezésére és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására, új határozat meghozatalára utasítására irányult az alperes perköltségben marasztalása mellett. Az alperes – minősített elektronikus aláírással ellátott – fellebbezési ellenkérelmet nyújtott be Pf.
3. szám alatt, amelyben elsődlegesen a fellebbezés visszautasítását, ennek hiányában – tartalma szerint – az elsőfokú bíróság érdemben helytálló ítéletének helybenhagyását, és a felperes másodfokú perköltségben marasztalását kérte. A másodfokú perköltség igényét a 32/
4. (VIII. 22.) IM rendelet
5. §

(1)bekezdésére hivatkozással számította fel. Az alperes a fellebbezés visszautasítása iránti kérelmét azzal indokolta, hogy a felperes (felperesi jogi képviselő) a fellebbezése hiányainak felhívásra történő pótlása körében beadványát nem a Pp. 114. §

(3)második fordulatában, illetve a Pp.

1. §-ában foglaltak szerinti teljes bizonyító erejű magánokirati formában nyújtotta be. A pontosított fellebbezést tartalmazó dokumentum ugyanis kizárólag AVDH hitelesítéssel ellátott, amely a Pp.
2. §

(1)bekezdés g) pontja alapján

1. december 31-ig teljes bizonyító erejű magánokiratnak minősült. A Pp.
2. §

(1)bekezdés g) pontja ugyanakkor

1. január 1-jétől kivezetésre került. A felperesi jogi képviselő által benyújtott elektronikus dokumentumról a felperesi jogi képviselő aláírása és elektronikus aláírása hiányzik. A digitális államról és a digitális Győri Ítélőtábla III.Pf.20.012/2025/
2. 4 szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló
3. évi CIII. törvény (továbbiakban: DÁPtv.)
4. §

(5)bekezdése alapján, ha a jogszabály egy nyilatkozat megtétele vonatkozásában az elektronikus kapcsolattartást – vagy az elektronikus kapcsolattartás módját – kötelezővé teszi, az e követelménynek meg nem felelő nyilatkozat – törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott esetek kivételével – érvénytelen. A Pp. 618. §

(1)bekezdés b) pontja szerint, ha az elektronikus úton kapcsolatot tartó beadványát az elektronikus úton, de nem a Dáptv.-ben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon terjeszti elő – ha e törvény másként nem rendelkezik –, a bíróság a keresetlevelet, a bírósági meghagyással szembeni ellentmondást, a fellebbezést, a felülvizsgálati kérelmet és a perújítási kérelmet visszautasítja, az egyéb beadványban foglalt nyilatkozat pedig hatálytalan. A fentiek alapján a felperes pontosított fellebbezési kérelmét tartalmazó

1. sorszám alatti beadványa hatálytalan, azaz alkalmatlan arra, hogy a
2. szám alatti fellebbezés pontosítására figyelembe vehető legyen. A
3. sorszámú fellebbezés annak hiányos volta miatt önmagában nem alkalmas a fellebbezési eljárás megindítására. A jogi képviselő a törvényszék
4. számú végzésben foglalt felhívásnak nem tett eleget, ezért a Pp. 367.

(1)bekezdés alapján a fellebbezés visszautasításának van helye. Az álláspontja alátámasztásaként a Kúria Kfv.37025/2025/

1. számú határozatát jelölte meg. Az ítélőtábla megállapította, hogy a törvényszék
2. számú hiánypótlási felhívásra benyújtott nyilatkozata (50.) az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályok megszegése miatt a Pp.
3. §

(1)bekezdés b) pont utolsó fordulata alapján – az alábbiak miatt – hatálytalan. A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Dáptv.) 2024. szeptember 1-jén hatályba lépett 19. §

(1)bekezdése b) pontja alapján a felperes jogi képviselője elektronikus ügyintézésre köteles. A 2024. szeptember 1-jétől módosított Pp. 608. §

(1)bekezdése előírja, hogy a Dáptv. alapján elektronikus úton történő kapcsolattartásra kötelezett minden beadványt kizárólag elektronikusan – a Dáptv.-ben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon – nyújthat be a bírósághoz. Ehhez kapcsolódóan – a szintén ekkor módosított – Pp. 618. §

(1)bekezdés b) pontja úgy rendelkezik, hogy ha az elektronikus úton kapcsolatot tartó a beadványát elektronikus úton, de nem a Dáptv.-ben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon terjeszti elő, a fellebbezést (és más nevesített beadványokat) a bíróság visszautasítja, az egyéb beadványban foglalt nyilatkozat pedig hatálytalan. A digitális állampolgárság egyes szabályairól szóló 321/2024. (XI. 6.) Kormány rendelet (a továbbiakban: DÁP Vhr.) 1. §

(1)bekezdése értelmében e rendelet szabályai szerint kell eljárni a digitális szolgáltatás igénybevétele során a felhasználónak, azaz a rendelet az Győri Ítélőtábla III.Pf.20.012/2025/

1. 5 elektronikus ügyintézés részletszabályait határozza meg (pl. képviseleti jog, elektronikus azonosítás követelményei elektronikus kapcsolattartás során, elektronikus dokumentumok hitelesítése). Az
2. §

(2)bekezdése szerint pedig e rendelet irányadó a papíralapú magánokiratról történő elektronikus másolat (XII. Fejezet) készítésére is. Az elektronikus dokumentum hitelesítése tekintetében a DÁP Vhr. 31. §

(1)bekezdés a) pontja úgy rendelkezik, hogy akkor hiteles az elektronikus dokumentum, ha az teljes bizonyító erejű magánokiratnak vagy közokiratnak minősül, és – ha jogszabály így rendelkezik – elektronikus időbélyegzővel látták el. A

(2)bekezdés szerint az így hitelesített elektronikus dokumentumba foglalt nyilatkozatról vélelmezni kell, hogy az a megtétele óta változatlan. A DÁP Vhr. 44. §

(4)bekezdése szerint jogszabály lehetővé teheti, hogy a felhasználó a beadvány elektronikus másolatát saját maga hitelesítse. Az ilyen esetre a DÁP Vhr. 31. §

(3)bekezdése szintén azt írja elő, hogy a felhasználó a beadványát digitalizálja, és azt az

(1)bekezdés a) pontja szerint hitelesíti; azaz a teljes bizonyító erejű magánokirati minőséget követeli meg az elektronikus másolat hitelesítésére is. A beadványok alaki kellékeit illetően a Pp. további rendelkezéseket tartalmaz: A Pp. 114. §

(3)bekezdése szerint ügyvédi képviselet esetén – ha a törvény papír alapú benyújtást lehetővé tesz – az ügyvédnek a beadvány első példányát eredeti aláírásával kell ellátnia; egyébként a beadvány első példányát az e törvény szerint meghatározott, teljes bizonyító erejű magánokirati formának megfelelően kell elkészíteni. Az ügyvéd által benyújtott fellebbezés vonatkozásában – a kötelező elektronikus ügyintézés folytán – csak e rendelkezés második fordulata az irányadó, azaz csak a Pp. szerinti teljes bizonyító erejű magánokirat megfelelő. A DÁP Vhr. fent ismertetett rendelkezései által előírt teljes bizonyító erejű magánokiratok kellékeit elektronikus okiratok tekintetében a Pp. 325. §

(1)bekezdése szabályozza az alábbiak szerint: A Pp. 325. §

(1)bekezdés eredeti

1. g)és
2. f)pontja – a 2024. szeptember 1-ig hatályban volt elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) talaján állva – lehetővé tette mind az AVDH igénybevételével történő elektronikus aláírást, mind a minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírás vagy bélyegző, szükség esetén időbélyegző (a továbbiakban: minősített elektronikus aláírás) alkalmazását. A DÁP tv. 2024. szeptember 1-jén történt hatálybalépésével (és az E-ügyintézési tv. hatályon kívül helyezésével) egyidejűleg a Pp. is a DÁPtv. szerinti elektronikus ügyintézés követelményeit alkalmazza. Győri Ítélőtábla III.Pf.20.012/2025/7. 6 A teljes bizonyító erejű elektronikus okiratokkal szemben támasztott, szigorúbb követelményeket azonban fokozatosan vezette be: azaz – a digitális állam megvalósítása érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2024. évi XII. törvény (a továbbiakban: DÁP-saláta tv.) 159. § – csak 2025. január 1-jétől helyezte hatályon kívül a Pp. 325. §

(1)bekezdés

1. g)pontját, ezáltal mintegy 4 hónapos átmeneti időszakra még lehetővé tette az
2. g)pont szerinti AVDH szolgáltatás igénybevételével történő elektronikus aláírást és hitelesítést. 2025 január 1-jétől azonban ez a lehetőség megszűnt, így ezen időponttól csak a Pp. 325. §

(1)bekezdés f) pontjában írt követelmény érvényesül, azaz az elektronikus irat akkor teljes bizonyító erejű magánokirat, ha azon az aláíró (legalább) minősített elektronikus aláírását helyezte el. A felperes jogi képviselőjének – a fentiek alapján – a

1. január
2. napján, az űrlaphoz mellékletként csatolt fellebbezés pontosítást – a hiánypótlási felhívás teljesítéseként – elektronikus okiratként kellett benyújtania, és azon a DÁP Vhr.
3. §

(1)bekezdés a) pontja és Pp. 325. §

(1)bekezdés f) pontja alapján azon legalább minősített elektronikus aláírását kellett volna elhelyeznie. A pontosított fellebbezésen szereplő AVDH aláírás és hitelesítés tehát nem felel meg az elektronikus kapcsolattartásra a Dáptv.-ben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott követelménynek. Mindezek alapján az ítélőtábla azt állapította meg, hogy a felperes jogi képviselője a törvényszék hiánypótlási felhívására benyújtott fellebbezési kérelem pontosítását tartalmazó beadványát az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó – a Dáptv.-ben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott – szabályok megsértésével nyújtotta be, ezért azt a Pp. 618. §

(1)bekezdés b) pont utolsó fordulata alapján hatálytalan, azaz nem vehető figyelembe. Itt utal arra az ítélőtábla, hogy a jogorvoslati kérelem AVDH hitelesítéssel való benyújtását hasonló érvek mentén visszautasítandónak mondta ki a Kúria Kfv.37.025/2025/

1. számú precedensképes határozatában. A felhívott döntés [22] bekezdésében megerősítette a Kúria elektronikus kapcsolattartás szabályainak megsértése körében követett azon gyakorlatát (Pfv.IV.24.780/2022/2., megjelent BH
2. 298.), hogy ilyen esetben a Pp. a beadványt hatálytalannak, nem pedig hiányosnak minősíti, ezért hiánypótlási felhívás kiadásának nincs helye. A Pp.
3. §

(2)bekezdése szerint, ha a fellebbezés hiányos, az elsőfokú bíróság rövid határidő tűzésével a felet hiánypótlásra hívja fel; a határidő meghosszabbításának nincs helye. Amennyiben a fél a fellebbezés hiányait a kitűzött határidő alatt nem pótolja, azt a bíróság visszautasítja; e végzés ellen külön fellebbezésnek van helye. A Pp. fellebbezésre vonatkozó speciális szabályai nem biztosítanak lehetőséget arra, hogy a hiánypótlás elmulasztása esetén a bíróság a fellebbezést tartalma vagy hiányos tartalma szerint bírálja el, a Pp. 366. §

(2)bekezdése alapján ugyanis a hiánypótlás elmulasztásának a jogkövetkezménye a fellebbezés egészének visszautasítása. Győri Ítélőtábla III.Pf.20.012/2025/

1. 7 Figyelemmel arra, hogy a felperes hiánypótlási felhívásra benyújtott beadványa hatálytalan, a felperes nem tett eleget a törvényszék hiánypótlási felhívásának, ez a jogorvoslati kérelem érdemi elbírálásának akadálya. Ezért az ítélőtábla a felperes
2. számú fellebbezését a Pp.
3. §

(1)bekezdése alapján visszautasította. Az ítélőtábla az eredménytelenül fellebbező felperest a Pp. 83. §

(1)bekezdése alapján kötelezte az alperes által a 32/

1. (VIII.22.) IM rendelet (IM rendelet)
2. §

(1)bekezdése alapján felszámított másodfokú perköltség megfizetésére. Annak összegét az ítélőtábla a fellebbezési pertárgyérték alapulvételével (134.986.769 forint) az IM rendelet 3. §

(2)bekezdés c) pontja és a 3. §

(5)bekezdése alapján határozta meg. A fellebbezés visszautasítása folytán a fellebbezési eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §

(1)bekezdése a) pontja alapján illetékmentes. A végzés ellen a fellebbezési jogot a Pp. 365. §

(2)bekezdésének b) pontja biztosítja. Győr,

1. április
2. Dr. Maurer Ádám sk. a tanács elnöke Dr. Sarmon Hedvig sk. Dr. Zsitva Ágnes sk. előadó bíró bíró