← Magyarország

Bfv.1271/2024/9 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A kereskedés fogalma szempontjából továbbra is irányadó az 1/

  1. Büntető Jogegységi Határozat. E szerint a kereskedés mint elkövetési magatartás adásvételek által valósul meg, mely haszonszerzésre irányul. Magában foglal minden olyan tevékenységet, amely elősegíti, hogy a kábítószer eljusson a viszonteladóhoz vagy a fogyasztóhoz. Ezek közé tartozik a kábítószernek kereskedés céljából történő megszerzése is. A kábítószernek kereskedés céljára történt megszerzése önmagában akkor is a kereskedés körébe tartozik, ha többletmagatartás nem kapcsolódik hozzá. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.III.1.271/2024/
  2. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Bartkó Levente, a tanács elnöke Dr. Varga Eszter, előadó bíró Molnár Ferencné dr., bíró Dr. Hornyák Szabolcs János, bíró Dr. Idzigné dr. Novák Marianna Csilla, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
  3. szeptember
  4. Az ügy tárgya: kábítószer-kereskedelem bűntette és más bűncselekmények Terhelt(ek): I. rendű Első fok: Budai Központi Kerületi Bíróság, 7.Fk.2289/2022/22., ítélet, tárgyalás,
  5. április
  6. Másodfok: Fővárosi Törvényszék, 31.Fkf.8267/2023/7., ítélet, nyilvános ülés,
  7. november
  8. Kúria 3.Bfv.1.271/2024/9-I. 2 Az indítvány előterjesztője: az I. rendű terhelt Az indítvány iránya: az I. rendű terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a kábítószer-kereskedelem bűntette és más bűncselekmények miatt az I. rendű terhelt és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben az I. rendű terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Budai Központi Kerületi Bíróság 7.Fk.2289/2022/
  9. számú és a Fővárosi Törvényszék 31.Fkf.8267/2023/
  10. számú ítéletét az I. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] A Budai Központi Kerületi Bíróság a
  11. április
  12. napján kihirdetett 7.Fk.2289/2022/
  13. számú ítéletével a Budai Központi Kerületi Bíróság 26.Bpk.1258/2022/
  14. számú büntetővégzésének a próbára bocsátást kimondó rendelkezését hatályon kívül helyezte és a terhelttel szemben garázdaság vétsége miatt alkalmazott próbára bocsátást megszüntette. Az I. rendű terheltet bűnösnek mondta ki kábítószer-kereskedelem bűntettében [Btk.
  15. §

(1)bekezdés], kábítószer-kereskedelem bűntettében [Btk. 177. §
(1)bekezdés a) pont,
(4)bekezdés] és garázdaság vétségében [Btk. 339. §
(1)bekezdés]. Ezért őt – halmazati büntetésül – 2 év 10 hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy legkorábban a szabadságvesztés büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Rendelkezett a korábbi felfüggesztett büntetése végrehajtásának elrendeléséről, az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról, a vagyonelkobzásról, a bűnjelekről és a bűnügyi költség viseléséről. [2] Védelmi fellebbezés alapján eljárva a Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság a
  1. november
  2. napján jogerős
  3. Fkf.8267/2023/
  4. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét az I. rendű terhelt tekintetében akként változtatta meg, hogy a Budai Központi Kerületi Bíróság 26.Bpk.1258/2022/
  5. számú büntetővégzésével alkalmazott próbára bocsátást kimondó rendelkezést hatályon kívül helyező és az I. rendű terhelttel szemben a Kúria 3.Bfv.1.271/2024/9-I. 3 próbára bocsátást megszüntető, valamint az I. rendű terhelt tekintetében a garázdaság vétsége [Btk.
  6. §
(1)bekezdés] vonatkozásában bűnösséget megállapító ítéleti rendelkezést mellőzte. Megállapította, hogy 1 rendbeli kábítószer-kereskedelem bűntettének jogszabályi alapja a Btk. 176. §
(1)bekezdés IV. fordulata, a további 1 rendbeli kábítószer-kereskedelem bűntettének jogszabályi alapja a Btk. 177. §
(1)bekezdés a) pont II. fordulata és a
(4)bekezdése. Az I. rendű terhelttel szemben kiszabott szabadságvesztés tartamát 2 év 6 hónapra enyhítette. Pontosította a beszámításra és a vagyonelkobzásra vonatkozó rendelkezést. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét az I. rendű terhelt tekintetében helybenhagyta. [3] A jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállásnak a felülvizsgálati indítvánnyal érintett I/A. és I/B. tényállási pontja a következő: I/A. tényállási pont: – Az I. rendű terhelt 2021 nyarán anyagi haszonszerzés végett több személynek értékesített marihuánát, speedet és extasyt, melyet a fiatalkorú II. rendű terhelttől, illetve két alkalommal a fiatalkorú III. rendű terhelttől szerzett be. Az átadásokra a park1-ben, illetve a park2-ben került sor. Az I. rendű terhelt a haszonból saját fogyasztását fedezte. – Az I. rendű terhelt tanú5-nek
  1. július
  2. napján 1 gramm marihuánát 4.000 forintért,
  3. július
  4. napján 1 gramm marihuánát 4.000 forintért,
  5. augusztus
  6. napján 2 darab marihuánát tartalmazó cigarettát adott el 6.000 forintért, tanú3-nak
  7. július
  8. napján 3 darab extasy tablettát, összesen 9.000 forintért, és 3 darab marihuánát tartalmazó cigarettát 9.000 forintért,
  9. augusztus
  10. napján 8 gramm marihuánát adott el ismeretlen személyeknek 31.000 forintért. – A Nemzeti Szakértői és Kutató Központ (NSZKK) vizsgálatainak eredménye alapján
  11. évben 1 adag marihuánás cigaretta, illetve 1 adag marihuána 0,5-1 gramm marihuánát tartalmazott, melyre tekintettel az I. rendű terhelt összesen 12,5 gramm marihuánát és 3 darab extasy tablettát értékesített. – Az I. rendű terhelt oly módon is részt vett a kábítószer-értékesítésben, hogy ismerőseit beajánlotta a fiatalkorú II. rendű terheltnek, majd a találkozóra elkísérte őket, ahol a fiatalkorú II. rendű terhelt átadta a marihuánát, extasyt vagy speedet ezen személyeknek. Az I. rendű terhelt ennek fejében saját fogyasztásra kapott 1-2 gramm marihuánát, illetve speedet, illetve néhány alkalommal 1.000-1.500 forintot grammonként. – Az I. rendű terhelt ily módon
  12. augusztus
  13. napján egyéb érdekeltnek 15.000 forintért értékesített 5 darab marihuánát tartalmazó cigaretta, ismeretlen személyeknek
  14. augusztus
  15. napján 15.000 forintért értékesített 5 darab marihuánát tartalmazó cigaretta,
  16. augusztus
  17. napján 24.000 forintért értékesített 8 darab marihuánát tartalmazó cigaretta, és 18.000 forintért értékesített 6 gramm speed,
  18. augusztus
  19. napján 15.000 forintért értékesített 10 darab extasy tabletta tovább értékesítésében működött közre. – Az I. rendű terhelt összesen 21,5 gramm marihuánát, 6 gramm speed-et – amfetamin – és 13 darab extasy – MDMA – tablettát értékesített, illetve értékesítésében működött közre. A Nemzeti Szakértői és Kutató Központ (NSZKK) vizsgálatainak eredménye alapján
  20. évben 1 darab extasy tabletta legkevesebb 50-250 mg MDMA-t tartalmazott, az amfetamin hatóanyag-tartalma átlagosan 1-75% közé esett, a marihuána hatóanyag-tartalma átlagosan 0,1-20% közé esett. – Az I. rendű terhelt legalább 650 mg tiszta hatóanyag-tartalmú extasyt, 2,15 gramm delta-9 THC-t tartalmazó marihuánát és 0,06 gramm tiszta hatóanyagú speedet értékesített, illetve értékesítésében működött közre. A 650 mg MDMA nem éri el a csekély mennyiség felső határát, annak 65%-a, a 0,06 gramm amfetamin nem éri el csekély mennyiség felső határát Kúria 3.Bfv.1.271/2024/9-I. 4 annak 12%-a, a 0,021 g totál THC tartalmú marihuána nem haladja meg a csekély mennyiség felső határát, annak 0,35 %-a. Az I. rendű terhelt által értékesített kábítószer együttes tiszta hatóanyag-tartalma nem haladja meg a csekély mennyiség felső határát. – Az I. rendű terhelt
  21. augusztus
  22. napján az általa saját fogyasztásra vásárolt speedből adott fogyasztásra tanú6-nak, illetve egy alkalommal marihuánát tartalmazó cigarettát adott neki, melyért pénzt nem kért. – Az I. rendű terhelt
  23. év júliusában pontosan meg nem határozható időben és helyen, az utcán leszólította tanú4-et, és marihuánát kínált részére megvételre 2.000 forintért, azonban tanú4 végül elállt a vásárlástól. – Az I. rendű terhelt
  24. augusztus
  25. napján a vele szemben a cím1 játszótérnél foganatosított rendőri intézkedéskor 80 darab, nettó 27,59 gramm tömegű, MDMA hatóanyagú tablettát, valamint nettó 0,28 gramm tömegű amfetamin hatóanyagú port tartott magánál, melyet a fiatalkorú II. rendű terhelttől vett át megőrzésre. Az I. rendű terhelt tisztában volt azzal, hogy a kábítószereket a fiatalkorú II. rendű terhelt továbbértékesítés céljából szerezte, és ennek tudatában működött közre annak megőrzésében. – Az I. rendű terhelt cím2 szám alatti tartózkodási helyén
  26. augusztus
  27. napján foganatosított kutatás során amfetaminnal és marihuánával szennyezett digitális mérleg, amfetaminnal szennyezett plasztik kártya, valamint amfetaminnal és marihuánával szennyezett simítózáras tasak került lefoglalásra. Az I. rendű terhelttől lefoglalt tablettákban jelenlévő MDMA-bázis mennyisége 9,33 gramm, ami a csekély mennyiség felső határának 933%-a. A lefoglalt por amfetaminbázis értéke 0,003-0,21 grammra tehető, amely a csekély mennyiség felső határának a 0,6-42%-a. Igy az I. rendű terhelttől lefoglalt kábítószer tiszta hatóanyag-tartalma meghaladja a csekély mennyiség felső határát, annak 9,3-9,8-szorosa (934-975%), de nem éri el a jelentős mennyiség alsó határát, annak 46,7-48,8%-a. I/B. tényállási pont: – Az I. rendű terhelt
  28. június
  29. napján kiskorú tanú2-nek 1 gramm marihuánát 3.000 forintért, illetve ezt megelőzően még 2 alkalommal alkalmanként 1 gramm marihuánát összesen 6.000 forintért, fiatalkorú III. rendű terheltnek legalább 1 adag speedet adott 3.000 forintért. – Az I. rendű terhelt az általa tudottan tizennyolcadik életévét be nem töltött tanú2-nek, illetve fiatalkorú III. rendű terheltnek 3 gramm marihuánát és 1 adag speedet értékesített. – A Nemzeti Szakértői és Kutató Központ (NSZKK) vizsgálatainak eredménye alapján
  30. évben egy adag amfetamin – speed – átlagosan 0,5 gramm por volt, melynek hatóanyagtartalma átlagosan 1-75% közé esett, a marihuána hatóanyag-tartalma átlagosan 0,1-20% közé esett. – Az I. rendű terhelt összesen legalább 0,05 gramm tiszta hatóanyag-tartalmú speedet – amfetamin – és 0,003 gramm delta-9 THC t tartalmazó marihuánát értékesített tizennyolcadik életévét be nem töltött személyeknek. A 0,05 gramm amfetamin nem éri el a csekély mennyiség felső határát, annak 10 %-a, a 0,003 gramm delta-9-THC szintén nem éri el a csekély mennyiség felső határát, annak 0,05%-a. – Az I. rendű terhelt által tizennyolcadik életévét be nem töltött személyeknek értékesített kábítószerek együttes tiszta hatóanyag-tartalma nem éri el a csekély mennyiség felső határát. II. Kúria 3.Bfv.1.271/2024/9-I. 5 [4] A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen az I. rendű terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be.
  31. §
(1)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpontját megjelölve elsődlegesen a támadott határozat hatályon kívül helyezése, és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítása, másodlagosan a büntetés enyhítése érdekében. [5] Álláspontja szerint a cselekményének helyes minősítése a Btk. 178. §
(1)bekezdésébe ütköző és aszerint minősülő kábítószer birtoklásának bűntette. E helyes minősítés esetén, figyelemmel a halmazati szabályokra is, a büntetési tételkeret jóval enyhébb lett volna, 1 évtől 7 év 6 hónapig terjedő szabadságvesztés. [6] Kifejtette, hogy a kábítószer-kereskedelem bűntette vonatkozásában a megállapított tényállás hiányos, az alapján nem állapítható meg kétséget kizáróan az, hogy részt vett volna a kereskedési magatartással elkövetett kábítószer-kereskedelemben. [7] A terhére kizárólag a tőle lefoglalt kábítószerek tartását lehetett volna megállapítani, ugyanis nem állt rendelkezésre bizonyíték arra vonatkozóan, hogy az általa megszerzett kábítószert továbbértékesítette, valamint fontos tény, hogy ő kábítószer-fogyasztónak minősül. [8] Kifogásolta, hogy a bíróság kizárólag közvetett bizonyítékokra alapította a tényállást, a bűnössége nem bizonyított, az ítélet indokolását nem tartotta megfelelőnek. [9] A Legfőbb Ügyészség Fk.Bf.1243/
  1. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt részben törvényben kizártnak, részben alaptalannak tartotta. [10] Kifejtette, hogy az irányadó tényállás egyértelműen tartalmazza, hogy az I. rendű terhelt 2021 nyarán anyagi haszonszerzés végett több személynek értékesített különböző kábítószereket, melyet a fiatalkorú II. rendű és a fiatalkorú III. rendű terhelttől szerzett be, közreműködött a fiatalkorú II. rendű terhelt kábítószer-kereskedelmi tevékenységében oly módon, hogy neki vevőket vitt, illetve egy alkalommal átvette megőrzésre a fiatalkorú II. rendű terhelt kereskedelmi céllal megszerzett csekély mennyiséget meghaladó kábítószerét. Továbbá kereskedelmi tevékenysége során két tizennyolcadik életévét be nem töltött személynek is adott át kábítószert. [11] Ezért indítványozta, hogy a Kúria a Budai Központi Kerületi Bíróság 7.Fk.2289/2022/
  2. számú és a Fővárosi Törvényszék 31.Fkf.8267/2023/
  3. számú ítéletét az I. rendű terhelt tekintetében hatályában tartsa fenn. [12] Az ügyészi átiratban foglaltakra tett észrevételében az I. rendű terhelt lényegében megismételte az indítványában foglaltakat. III. [13] Az I. rendű terhelt felülvizsgálati indítványa nem alapos. [14] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozattal szemben jogi – nem ténybeli – okból terjeszthető elő. Kizárólag a Be.
  4. §ában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. [15] A Be.
  5. §
(2)bekezdése szerint felülvizsgálati indítványban a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás nem támadható. Kúria 3.Bfv.1.271/2024/9-I. 6 [16] A Be. 659. §
(1)bekezdése értelmében a jogkövetkeztetések – így a bűnösség vagy a jogi minősítés megállapításának – helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható. [17] A Kúria a jogerős ügydöntő határozatot – az eljárási szabálysértések kivételével – csak a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott részében, és csak a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálja felül [Be. 659. §
(5)bekezdés]. [18] A Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpontja szerint felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt, illetve a Btk. más szabályainak megsértésével szabott ki törvénysértő büntetést. [19] A 2025. szeptember 1. napjától hatályos Be. 649. §
(1)bekezdés c) pontja szerinti új felülvizsgálati ok, ha a bíróság a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt szabott ki olyan büntetést, illetve alkalmazott olyan intézkedést, amely a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozat szerint irányadó büntetési tételkerettől eltérő, törvényes büntetési tételkeretre figyelemmel aránytalanul súlyos vagy aránytalanul enyhe. [20] Az I. rendű terhelt a Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpontjára alapítottan nyújtotta be a felülvizsgálati indítványát, azonban az indítvány tartalmilag a bűncselekmény jogi minősítését vitatja, és arra alapítja a kérelmét, hogy a helyes minősítés eltérő büntetési tételkeretet vonna maga után. [21] Ez pedig a Be. 649. §
(1)bekezdés c) pont szerinti felülvizsgálati oknak feleltethető meg. [22] Ezen új felülvizsgálati ok alapján a felülvizsgálat abban az esetben is lehetséges, ha a bűncselekmény korábbi, utóbb törvénysértőnek minősített jogi minősítése helyett egy olyan törvényes minősítést kell megállapítani, amely következtében a büntetés kiszabására eltérő – a különös részben meghatározott – törvényes keretek között kell sort keríteni. Ez a feltétel az új felülvizsgálati ok objektív feltétele. Emellett a felülvizsgálathoz szükséges az is, hogy e törvényes minősítés alapján megállapítandó tételkerethez képest a korábban kiszabott büntetés már aránytalan. [23] Az I. rendű terhelt által hivatkozott Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpont szerinti esetben a továbbiakban felülvizsgálatra csak akkor kerülhet sor, ha a törvénysértő büntetés objektíve törvénysértő, tehát a bűncselekmény tételkeretére figyelemmel törvényesen kiszabható büntetésen kívüli, attól törvénysértő módon lefelé vagy felfelé eltérő büntetés kiszabását eredményezte. [24] Nem sértett törvényt az eljárt bíróság, amikor az I. rendű terhelt cselekményét a Btk. 176. §
(1)bekezdés IV. fordulatába ütköző, és aszerint minősülő kábítószer-kereskedelem bűntettének és a Btk. 177. §
(1)bekezdés a) pont II. fordulatába ütköző és a
(4)bekezdés szerint minősülő kábítószer-kereskedelem bűntettének minősítette. [25] A Btk. 176. §
(1)bekezdése alapján, aki kábítószert kínál, átad, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. [26] A Btk. 177. §
(1)bekezdés a) pontja szerint az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki a tizennyolcadik életévét be nem töltött személynek kábítószert kínál, átad, bűntett miatt öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A
(4)bekezdés első fordulata alapján, aki az
(1)bekezdés
  1. a)vagy
  2. ca)pontjában meghatározott bűncselekményt csekély mennyiségű kábítószerre követi el, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. [27] Az irányadó tényállás – a felülvizsgálattal érintett részében – egyértelműen rögzíti a következőket: Kúria 3.Bfv.1.271/2024/9-I. 7 – Az I. rendű terhelt 2021 nyarán anyagi haszonszerzés végett több személynek értékesített marihuánát, speedet és extasyt, melyet a fiatalkorú II. rendű terhelttől, illetve két alkalommal a fiatalkorú III. rendű terhelttől szerzett be. – Az I. rendű terhelt oly módon is részt vett a kábítószer-értékesítésben, hogy ismerőseit beajánlotta a fiatalkorú II. rendű terheltnek, majd a találkozóra elkísérte őket, ahol a fiatalkorú II. rendű terhelt átadta a marihuánát, extasyt vagy speedet ezen személyeknek. Az I. rendű terhelt ennek fejében saját fogyasztásra kapott 1-2 gramm marihuánát, vagy speedet, illetve néhány alkalommal 1.000-1.500 forintot grammonként. – Az I. rendű terhelt legalább 650 mg tiszta hatóanyag-tartalmú extasyt, 2,15 gramm delta-9 THC-t tartalmazó marihuánát és 0,06 gramm tiszta hatóanyagú speedet értékesített, illetve értékesítésében működött közre. Az I. rendű terhelt által értékesített kábítószer együttes tiszta hatóanyag-tartalma nem haladja meg a csekély mennyiség felső határát. – Az I. rendű terhelt 2021. augusztus 23. napján a vele szemben a cím1 játszótérnél foganatosított rendőri intézkedéskor 80 darab, nettó 27,59 gramm tömegű, MDMA hatóanyagú tablettát, valamint nettó 0,28 gramm tömegű, amfetamin hatóanyagú port tartott magánál, melyet a fiatalkorú II. rendű terhelttől vett át megőrzésre. Az I. rendű terhelt tisztában volt azzal, hogy a kábítószereket a fiatalkorú II. rendű terhelt továbbértékesítés céljából szerezte, és ennek tudatában működött közre annak megőrzésében. – Az I. rendű terhelt cím2 szám alatti tartózkodási helyén 2021. augusztus 23. napján foganatosított kutatás során amfetaminnal és marihuánával szennyezett digitális mérleg, amfetaminnal szennyezett plasztik kártya, valamint amfetaminnal és marihuánával szennyezett simítózáras tasak került lefoglalásra. Az I. rendű terhelttől lefoglalt tablettákban jelenlévő MDMA-bázis mennyisége 9,33 gramm, ami a csekély mennyiség felső határának 933%-a. A lefoglalt por amfetaminbázis értéke 0,003-0,21 grammra tehető, amely a csekély mennyiség felső határának a 0,6-42%-a. Igy az I. rendű terhelttől lefoglalt kábítószer tiszta hatóanyag-tartalma meghaladja a csekély mennyiség felső határát, annak 9,3-9,8-szorosa (934-975%), de nem éri el a jelentős mennyiség alsó határát, annak 46,7-48,8%-a. – Az I. rendű terhelt 2021. június 21. napján kiskorú tanú2-nek 1 gramm marihuánát 3.000 forintért, illetve ezt megelőzően még 2 alkalommal alkalmanként 1 gramm marihuánát összesen 6.000 forintért, a fiatalkorú III. rendű terheltnek legalább 1 adag speedet adott el 3.000 forintért. – Az I. rendű terhelt az általa tudottan tizennyolcadik életévét be nem töltött tanú2-nek, illetve fiatalkorú III. rendű terheltnek 3 gramm marihuánát és 1 adag speedet értékesített. – Az I. rendű terhelt összesen legalább 0,05 gramm tiszta hatóanyag-tartalmú speedet – amfetamin – és 0,003 gramm delta-9 THC t tartalmazó marihuánát értékesített tizennyolcadik életévét be nem töltött személyeknek. A 0,05 gramm amfetamin nem éri el a csekély mennyiség felső határát, annak 10%-a, a 0,003 gramm delta-9-THC szintén nem éri el a csekély mennyiség felső határát, annak 0,05%-a. – Az I. rendű terhelt által tizennyolcadik életévét be nem töltött személyeknek értékesített kábítószerek együttes tiszta hatóanyag-tartalma nem éri el a csekély mennyiség felső határát. [28] A kereskedés fogalma szempontjából továbbra is irányadó az 1/2007. Büntető Jogegységi Határozat. E szerint a kereskedés mint elkövetési magatartás adásvételek által valósul meg, mely haszonszerzésre irányul. Magában foglal minden olyan tevékenységet, amely elősegíti, hogy a kábítószer eljusson a viszonteladóhoz vagy a fogyasztóhoz. Ezek közé tartozik a kábítószernek kereskedés céljából történő megszerzése is. A kábítószernek kereskedés céljára történt megszerzése önmagában akkor is a kereskedés körébe tartozik, ha többletmagatartás nem kapcsolódik hozzá. Kúria 3.Bfv.1.271/2024/9-I. 8 [29] A jogerős tényállás szerint azonban az I. rendű terhelt több személynek pénzért adott el kábítószert a tényállásban rögzített összegekért, közreműködött a társa értékesítő tevékenységében, átvette, társa által őrizte a továbbértékesítés céljából szerzett kábítószert. Ebből nyilvánvalóan következik az I. rendű terhelt kereskedői magatartása és haszonszerzési célzata. [30] A tényállás I/B. pontja egyértelműen rögzíti azt is, hogy a tanú2 és a III. rendű terhelt még nem töltötte be a 18. életévét, mely tényről az I. rendű terheltnek tudomása volt. [31] Téves az I. rendű terhelt álláspontja, mely szerint a terhére legfeljebb a kábítószerbirtoklás bűntette róható fel. [32] Következetes ítélkezési gyakorlat, hogy az alanyi oldal elemeként az úgynevezett alanyi okozatosság, azaz a tudattartalom, a bűnösség (szándékos, gondatlan) és emellett a célzat az jogkövetkeztetés, és mint ilyen, felülvizsgálatban kifogás tárgyát képezheti. [33] Kétségtelen, hogy a tényállásban írt elkövetési magatartás mögött a bűnösség kérdésében elengedhetetlen a tudattartalom vizsgálata (alanyi oldal). Felülvizsgálatban azonban a megállapított tényállás alapulvételével kell a jogi álláspontot vizsgálni, mivel a felülvizsgálat nem új tény megállapítását célozza (mint a perújítás), hanem az anyagi vagy eljárási jog esetleges hibás alkalmazásának kijavítását. [34] Jelen ügyben az I. rendű terhelt által kifejtett (értékesítő) magatartás gyakorisága, valamint a tőle lefoglalt kábítószer mennyisége, illetve a kábítószer-kereskedéshez szükséges eszközök (kábítószerrel szennyezett simítózáras tasak, digitális mérleg, amfetaminnal szennyezett plasztik kártya) együttesen azok, melyek a felrótt bűncselekmény mögötti tudattartalom mibenlétét meghatározzák. [35] E tényekből kitűnően egyértelműen megállapítható, hogy az I. rendű terhelt szándéka és tényleges cselekvősége a kábítószerrel kereskedésre irányult. [36] Nem sértett tehát törvényt az eljárt bíróság, amikor az I. rendű terhelt büntetőjogi felelősségét kábítószer-kereskedelem bűntettében [Btk. 176. §
(1)bekezdés IV. fordulat, és Btk. 177. §
(1)bekezdés a) pont II. fordulat,
(4)bekezdés] megállapította, és törvényes a cselekményeinek a minősítése is. [37] A halmazati szabályokra is figyelemmel az ezen bűncselekmények miatt kiszabható büntetés tételkerete 2 évtől 12 évig terjedő szabadságvesztés, így az I. rendű terhelttel szemben kiszabott 2 év 6 hónap szabadságvesztés nem törvénysértő. [38] Miután a minősítés törvényes, és más anyagi jogszabálysértés sem történt, önmagában a kiszabott büntetés mértékét a Kúria nem vizsgálhatta. [39] Az indítvány kifogásolta, hogy a bíróság nem tett eleget indokolási kötelezettségének. [40] A Kúria e körben rámutat, hogy a bíróság indokolási kötelezettségének teljesítése közjogi és perjogi szabályokból fakadó kötelezettség, amely nem diszkrecionális, hanem törvényileg szabályozott. A bírói döntés indokolásának megléte törvényileg szabályozott. A bírói döntés indokolásának megléte törvényileg egzakt kötelezettség, legfeljebb mikéntje lehet mérlegelés tárgya; ez utóbbi immár relatív eljárási szabálysértés körébe tartozó [Be. 609. §
(2)bekezdés d) pont]. [41] A Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontja szerint eljárási szabálysértés miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a határozatát a Be. 607. §
(1)bekezdés b) pontjában, vagy a 608. §
(1)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg. [42] Az indokolási kötelezettség megsértése a hatályos Be. alapján nem felülvizsgálati ok, az nem szerepel a Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontja által hivatkozott, a Be. 607. §
(1)Kúria 3.Bfv.1.271/2024/9-I. 9 bekezdés b) pontjában, illetve a Be. 608. §
(1)bekezdésében felsorolt eljárási szabálysértések között. [43] A relatív eljárási szabálysértések pedig nem tartoznak a felülvizsgálat alapjául szolgáló eljárási szabálysértések körébe, ezért az indítvány e részében törvényben kizárt. [44] A teljesség kedvéért a Kúria megjegyzi, hogy az I. rendű terhelt a
  1. február
  2. napján megtartott előkészítő ülésen a váddal egyezően beismerte a bűnösségét, és a tárgyaláshoz való jogáról lemondott (Budai Központi Kerületi Bíróság mint fiatalkorúak bírósága 7.Fk.2289/2022/
  3. számú jegyzőkönyv
  4. oldal utolsó bekezdés), az elsőfokú bíróság a beismerő nyilatkozatot elfogadta és a
  5. április 6-i tárgyaláson ítéletet hozott (Budai Központi Kerületi Bíróság mint fiatalkorúak bírósága 7.Fk.2289/2022/
  6. számú jegyzőkönyv
  7. oldal
  8. bekezdés és
  9. oldal), mellyel szemben az I. rendű terhelt és védője kizárólag enyhítés érdekében jelentett be fellebbezést. [45] Ezért az ítélet indokolása az I. rendű terhelt vonatkozásában a Be.
  10. §
(4)bekezdésében foglaltakat kellett, hogy tartalmazza. E szerint, ha a bíróság elfogadta a terhelt bűnösséget beismerő nyilatkozatát és erre alapítva állapította meg a terhelt bűnösségét, az ítélet indokolása a Be. 561. §
(3)bekezdés a)-
  1. c)és
  2. e)pontjában meghatározottakból és a bűnösség beismerésére, a bűnösséget beismerő nyilatkozat elfogadására, valamint az alkalmazott jogszabályokra való utalásból is állhat. [46] A Be. 561. §
(3)bekezdés a), b),
  1. c)és
  2. e)pontja szerint az ügydöntő határozat indokolása tartalmazza
  3. a)a vádra történő utalást, a vád szerinti minősítést, szükség esetén a vádirati tényállás lényegének ismertetését,
  4. b)a vádlott személyi körülményeire vonatkozóan megállapított tényeket, a vádlott korábbi büntetéseire vonatkozó adatok közül azokat, amelyek a határozat meghozatalakor jelentőséggel bírtak,
  5. c)a bíróság által megállapított tényállást,
  6. e)a bíróság által megállapított tényállás szerinti cselekmény minősítését. [47] Jelen ügyben pedig a jogerős ítélet indokolása tartalmazza a bűnösség beismerését, a bűnösséget beismerő nyilatkozat elfogadását, a tényállást, az I. rendű terhelt bűnösségének megállapítását, valamint a cselekmény minősítését és az alkalmazott jogszabályokra való utalást. [48] A Be. 659. §
(1)bekezdése alapján felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok ismételt és eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó. [49] Ez azt jelenti, hogy felülvizsgálatban a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése nem vitatható. A jogkövetkeztetések – így a bűnösség vagy a jogi minősítés megállapításának – helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható. [50] Ezzel szemben az I. rendű terhelt az indítványában a tényállás megalapozottságát vitatta, a bizonyítékok értékelését kifogásolta, amikor azt sérelmezte, hogy a bíróság közvetett bizonyítékokra alapította a tényállást, valamint a bizonyítási eljárás hiányosságára hivatkozott. [51] Erre azonban a felülvizsgálati eljárásban nincs törvényi lehetőség, az indítvány e részében is törvényben kizárt. [52] Ekként a Kúria – miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést sem, amelynek felülvizsgálatára a Be. 659. §
(6)bekezdése alapján hivatalból köteles – a Be. 660. §
(1)Kúria 3.Bfv.1.271/2024/9-I. 10 bekezdése alapján tanácsülésen eljárva a Budai Központi Kerületi Bíróság mint fiatalkorúak bírósága 7.Fk.2289/2022/
  1. számú, illetőleg a Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság 31.Fkf.8267/2023/
  2. számú ítéletét az I. rendű terhelt tekintetében a Be.
  3. §
(1)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. [53] A döntés elvi tartalma: A kereskedés fogalma szempontjából továbbra is irányadó az 1/
  1. Büntető Jogegységi Határozat. E szerint a kereskedés mint elkövetési magatartás adásvételek által valósul meg, mely haszonszerzésre irányul. Magában foglal minden olyan tevékenységet, amely elősegíti, hogy a kábítószer eljusson a viszonteladóhoz vagy a fogyasztóhoz. Ezek közé tartozik a kábítószernek kereskedés céljából történő megszerzése is. A kábítószernek kereskedés céljára történt megszerzése önmagában akkor is a kereskedés körébe tartozik, ha többletmagatartás nem kapcsolódik hozzá. IV. [54] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be.
  2. §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [55] A Be. 652. §
(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul. A Be. 652. §
(7)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja [Be. 656. §
(4)bekezdés]. Budapest,
  1. szeptember
  2. Dr. Bartkó Levente s.k. a tanács elnöke, Dr. Varga Eszter s.k. előadó bíró, Molnár Ferencné dr. s.k. bíró, Dr. Hornyák Szabolcs János s.k. bíró, Dr. Idzigné dr. Novák Marianna Csilla s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő BÉ

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.