A határozat elvi tartalma: A közigazgatási per indítására szolgáló határidőbe az igazgatási szünet időtartama nem számít bele, függetlenül attól, hogy a keresetlevél előterjesztésére kormányzati igazgatási szerv vagy más a jogosult. Igazgatási szünetre kevés a joggyakorlat. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.VI.37.099/2024/
- A tanács tagjai: Dr. Kurucz Krisztina a tanács elnöke Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit előadó bíró Dr. Vitál-Eigner Beáta bíró Dr. Horváth Tamás bíró Dr. Rák-Fekete Edina bíró Az I. rendű felperes: Név1 (cím1)) A II. rendű felperes: Név2 (cím2) Az I. és II. rendű felperesek képviselője: Dr. Bedő Katalin ügyvéd (cím3) Az alperes: Budapest Főváros Kormányhivatala (cím4) Az alperes képviselője: Dr. Horváth Zsuzsanna kamarai jogtanácsos Az I. rendű alperesi érdekelt: cég1 (cím5) A II. rendű alperesi érdekelt: cég2 (cím5) Az I. és II. rendű alperesi érdekeltek képviselője: Illés és Társai Ügyvédi Iroda Kúria VI.Kfv.37.099/2024/7-1 2 eljáró ügyvéd: Dr. Illés Tibor (cím6) A per tárgya: építési ügyben indult közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: Fővárosi Törvényszék
- november
- napján kelt 112.K.700.918/2023/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Törvényszék 112.K.700.918/2023/
- számú ítéletének felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részeit nem érinti, a felülvizsgálati kérelemmel támadott részét hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 155.575 (azaz egyszázötvenötezer-ötszázhetvenöt) forint felülvizsgálati perköltséget. A felülvizsgálati eljárási illeték az állam terhén marad. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az I. rendű alperesi érdekelt, mint építtető a cím7 szám1 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlanra (a továbbiakban: társasházi ingatlan) az alperes - BP/2607/000183/
- számú döntésével módosított - BP/2607/00024-32/
- számú határozatával a meglévő lakóépület tetőtérbeépítésével, 5 db lakás építésére bontási és építési engedélyt kapott. Kúria VI.Kfv.37.099/2024/7-1 3 [2] Az I. rendű és II. rendű felperesek a szomszédos, cím8 szám alatti ingatlanban (a továbbiakban: szomszédos ingatlan) lakás tulajdonnal rendelkeznek, a társasházi ingatlan tetőtérbeépítésének engedélyes tervtől eltérő kivitelezésére hivatkozva bejelentést tettek. Az alperes a bejelentést követően építésrendészeti eljárást indított, a
- november 10-én tartott helyszíni szemle alapján megállapította, hogy az építési engedélytől eltérő, szakszerűtlen kivitelezés a szomszédos ingatlan kéményeinek használatát veszélyezteti, mivel a kialakított új tűzfal magasabban épült meg, mint az ahhoz tűzfallal csatlakozó szomszédos épület meglévő szintje. [3] Az alperes
- december 2-án kelt BP/ETDR-2601/751-1/
- számú határozatával a kivitelezési tevékenységet a naplóvezetés súlyos hiányosságai miatt leállította, majd
- december 5-én kelt BP/ETDR-2601/751-2/
- számú határozatával az I.-II. rendű alperesi érdekelteket a szomszédos ingatlan égéstermék elvezetőinek biztonságos használata érdekében szükséges munkálatok elvégzésére: a cég3 (kéményseprőipari közszolgáltató) által jóváhagyott kiviteli tervdokumentáció alapján a kéménypillérek magasítására, a teljesítés - fotódokumentációval, felelős műszaki vezetői nyilatkozattal igazolására, mindezek elektronikus naplóba feltöltésére kötelezte. [4] A határozat jogorvoslati kioktatása szerint a döntés ellen fellebbezésnek nincs helye, a közléstől számított 15 napon belül közigazgatási per indítható. A kereset és a védirat [5] Az I. rendű és II. rendű felperesek keresetükben az alperes határozatának a megsemmisítését, új eljárásra kötelezését kérték. Előadták, hogy a határozatot
- december 7-én vették át, azonban a
- december 22-től
- január 6-ig tartó igazgatási szünet miatt a keresetindítási határidő
- január 7-én telt le. [6] Sérelmezték, az alperes elmulasztotta annak tisztázását, hogy a szabályossá tételhez az elrendelt kéménymagasítás feltétlenül szükséges-e vagy az az engedély szerinti kialakítással elérhető, mivel az I. rendű alperes olyan tevékenységre kapott építési engedélyt, mely nem változtatta meg az éríntett tűzfal magasságát. [7] A kereshetőségi jogukkal összefüggésben előadták, hogy a kialakult állapot jogukat, jogos érdekeiket közvetlenül érinti, a lakásuktól a megmagasított tűzfal dél-délkelet irányban helyezkedik el, ami a nappali órákban a lakásaik és teraszaik benapozottságát akadályozza. [8] Az alperes védiratában elsődlegesen a keresetlevél visszautasítását kérte arra alapítottan, hogy határozatát a szomszédos ingatlan társasházi közös képviseletét ellátó cég4 részére kézbesítette, a cég4 azt cégkapun keresztül
- december 8-án átvette, a keresetindítási határidő
- december
- napján lejárt, az I-II. rendű felperesek a keresetlevelet jogi képviselőjük útján
- január 7-én terjesztették elő. A polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(1)bekezdése alapján az ítélkezési szünet időtartama nem számít bele a határidőkbe. A keresetlevél elkésett, a késedelem kimentésére vonatkozó igazolási kérelmet nem tartalmazott, így azt a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 48. §
(1)bekezdés i) pontja alapján vissza kell utasítani. [9] Az I.-II. rendű alperesi érdekeltek a kereset elutasítását kérték. Elsődlegesen a felperesek kereshetőségi jogának hiányára hivatkoztak. Kúria VI.Kfv.37.099/2024/7-1 4 Az elsőfokú ítélet [10] Az elsőfokú bíróság a BP/ETDR-2601/751-2/
- számú határozatot megsemmisítette és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte. [11] Indokolásában megállapította, hogy a kormányzati igazgatási szünet elrendeléséről és a kormányzati igazgatási szünetre alkalmazandó veszélyhelyzeti szabályokról szóló 369/
- (IX. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.)
- §
(1)bekezdése szerint a rendelet tárgyi hatálya a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) 2. §
(1)és
(4)bekezdéseiben rögzített területi kormányzati igazgatási szervként alperesre is kiterjed. [12] A R. 2. §
(2)bekezdés c) pontja szerint a R. 1. §
(2)bekezdése alapján
- december
- napjától
- január
- napjáig elrendelt igazgatási szünet időtartama a közigazgatási per indítására szolgáló határidőbe nem számít bele. [13] Az alperes határozatának
- december 7-ei átvétele alapján a keresetindítási határidő
- december 22-én járt volna le, azonban az igazgatási szünetre tekintettel a keresetindítási határidőt a R.
- §
(2)bekezdés c) pontja alapján megtartottnak minősül, ezért a keresetlevél visszautasításának, illetőleg az eljárás megszüntetésének nem volt helye. [14] A felperesek perbeli jogképessége kétséget kizáróan megállapítható, mivel a megelőző eljárás ügyfelei voltak, részükre a támadott határozatot kézbesítették, ekként az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 114. §
(1)bekezdésének megfelelően - mint a megelőző eljárás ügyfelei - a döntés ellen közigazgatási pert indíthattak. [15] Az alperes határozata jogszerűségével összefüggésben az ügy érdemére kiható tényállástisztázási és indokolási hiányosságot tárt fel, amely megalapozta a rendelkezését. A felülvizsgálati kérelem, ellenkérelem [16] Az alperes felülvizsgálati kérelmében a Kp. 121. §
(1)bekezdés a) pontja alapján a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására, új határozat hozatalára utasítását kérte. [17] Álláspontja szerint a R. hatálya az 1. §
(1)bekezdésében meghatározottak szerint a kormányzati igazgatási szervekre terjed ki és a 2. §
(2)bekezdését csak a személyi hatálya alá eső alanyok esetében lehet alkalmazni. Az I.-II. rendű felperesek a határozatról
- december 8-án értesültek, a keresetlevelük benyújtására nyitva álló 15 napos határidő
- december 23-án járt le, így a
- január 7-én benyújtott keresetlevél elkésett, azt a Kp.
- §
(1)bekezdés i) pontja alapján vissza kell utasítani. [18] Az I.-II. rendű felperesek ellenkérelmükben a felülvizsgálati kérelem elutasítását kérték. Kifejtették, a közigazgatási hatósági döntések elleni peres eljárásokra a Kp. szabályait kell alkalmazni. A Kp. 39. §
(4)bekezdése kifejezetten rendelkezik arról, hogy a keresetlevél benyújtására nyitva álló határidőt az ítélkezési szünet nem érinti, mely jogszabályhely az igazgatási szünetre nem tartalmaz rendelkezést, így annak alkalmazását nem zárja ki. Kúria VI.Kfv.37.099/2024/7-1 5 [19] A keresetlevelük benyújtásakor a veszélyhelyzeti szabályok alapján hozott R. szerint az igazgatási szünet időtartama nem számít bele a közigazgatási per indítására szolgáló határidőbe. Később, 2023. június 2-től az igazgatási szünetről szóló 2023. évi XXVI. törvény ugyanezt a szabályozást bevezette 3. §
(2)bekezdés
- pontjában. A Kp.
- §-át a jogalkotó nem módosította akként, hogy az igazgatási szünetre vonatkozó rendelkezést az ítélkezési szünethez hasonlóan ne tartaná alkalmazandónak. Ebből következik, hogy a keresetlevél benyújtására az igazgatási szünet generálisan vonatkozik és nemcsak a kormányzati igazgatási szervek által elenyésző számban benyújtott keresetekre. A Kúria döntése és jogi indokai [20] A felülvizsgálati kérelem nem alapos. [21] A Kúria az elsőfokú bíróság jogerős ítéletét a Kp.
- §
(2)bekezdése alapján alkalmazandó 108. §
(1)bekezdésében foglaltak szerint a felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem keretei között vizsgálta felül. A Kp. 120. §
(5)bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a jogerős határozat meghozatalakor rendelkezésre álló adatok alapján dönt. [22] Az Alaptörvény XXVIII. cikk
(7)bekezdése szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, hatósági és más közigazgatási döntés ellen, amely jogát vagy jogos érdekét sérti. [23] Peres felek az Alaptörvényben rögzített jogukat gyakorolták akkor, amikor felperesek az alperes határozatának bírósági felülvizsgálata iránt keresetet, majd alperes a meghozott elsőfokú ítélettel szemben felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. [24] Az alperes felülvizsgálati kérelme az elsőfokú ítéletnek kizárólag a keresetlevél elkésettségével, a Kp. 48. §
(1)bekezdés i) pontja szerinti visszautasítási ok vizsgálatával kapcsolatos részére vonatkozott, amely meghatározta a Kúria felülvizsgálatának és érdemi döntésének keretét. [25] A Kp. 2. §
(4)bekezdésében rögzített, hogy e törvény eltérő rendelkezésének hiányában a bíróság a közigazgatási jogvitát a kereseti kérelem, a felek által előterjesztett kérelmek és jognyilatkozatok keretei között bírálja el. [26] A bíróságnak meg kell határoznia, milyen fajtájú az előterjesztett kereset, közigazgatási perben vizsgálnia kell a perindítás Kp-ban szabályozott speciális rendelkezéseit, így azt, hogy felperes a keresetét a keresetindítási határidőn belül terjesztette-e elő. [27] A Kp. 39. §
(1)bekezdése szerint a keresetlevelet – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a vitatott közigazgatási cselekmény közlésétől számított 30 napon belül kell a vitatott cselekményt megvalósító közigazgatási szervhez benyújtani. A Kp-ban megállapított általános keresetindítási határidőt tehát törvény eltérően rendezheti. Felpereseknek az épített környezet alakításáról és védelméről szóló
- évi LXXVIII. törvény (Étv.) 53/I. §-a által megállapított rövidebb, 15 napos határidőn belül kellett az alperesi határozattal szemben a keresetlevelet előterjeszteniük, az elsőfokú bíróságnak e határidő megtartottságát kellett vizsgálnia. [28] Észlelte a Kúria, hogy peres felek eltérően nyilatkoztak a közigazgatási határozat átvételének időpontjáról. Az alperes szerint a határozatot a szomszédos ingatlan közös képviseletét ellátó cég4-nek kézbesítette, amit a határozat végén az értesítendők
- pontja is Kúria VI.Kfv.37.099/2024/7-1 6 alátámaszt és az átvétel
- december 8-án történt, azonban a kézbesítési igazolás a közigazgatási iratokban nem lelhető fel. A felperesek az átvétel időpontjaként
- december 7-ét jelölték meg, amit az elsőfokú bíróság is elfogadott, annak azonban nem adta indokát, hogy ezt mire alapozta.
- december 7-hez képest
- december 22-én, december 8-tól számítottan december 23-án járt le a keresetindítási határidő. [29] A Kúria a peres felek által nem vitatott tényként vette figyelembe, hogy felperesek a keresetlevelet
- január 7-én nyújtották be. [30] Az ítélkezési szünettel kapcsolatos joggyakorlat körében rögzíti a Kúria, hogy a Kp.
- § f) pontja szerint alkalmazandó Pp.
- § szerint az órákban, napokban és munkanapokban megállapított határidőbe nem számít bele minden évnek július 15-től augusztus 20-ig, valamint december 24-től január 1-ig terjedő időszaka (ítélkezési szünet). A Kp.
- §
(4)bekezdése egyértelműen rögzíti, hogy a keresetlevél benyújtására nyitva álló határidőt az ítélkezési szünet nem érinti. [31] Ezzel összefüggésben a Kúria Kfv.II.37.070/
- számú eseti döntésében állást foglalt abban a kérdésben, hogy a keresetlevél perindító cselekmény, a keresetlevél előterjesztésére vonatkozó határidő nem tekinthető peres eljárási határidőnek. A Pp. csak a már megindult és folyamatban lévő peres eljárásban felmerülő (peres) határidőkre irányadó, így a keresetindítási határidőre nem. Ebből következően az ítélkezési szünet bevezetése nem akadályozhatja meg a keresetlevél közigazgatási szervhez történő előterjesztését, melynek jogalkotói szándéka a Kp.
- §
(4)bekezdésében megállapításra is került. [32] A Kúria Közigazgatási Kollégiumának - a veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedésekről szóló 74/
- (III. 31.) Korm. rendelet alapján - a közigazgatási perekben veszélyhelyzetben érvényesülő határidők számításáról megalkotott 1/
- (IV. 3.) KK véleménye az egységes ítélkezési gyakorlat előmozdítása érdekében kimondta (
- pont): a keresetindítási határidő a veszélyhelyzet miatt nem hosszabbodik meg. A KK vélemény indokolása a Kp.
- §
(4)bekezdése alapján úgyszintén tartalmazza, hogy a közigazgatási per megindítása nem tekinthető eljárási határidőnek. [33] Az igazgatási szünetre vonatkozóan rendelkezést a Kp., a Pp. - az ítélkezési szünet egyértelmű szabályozása mellett - nem tartalmaz. [34] A R. 2022. szeptember 30-tól hatályos 1. §
(1)bekezdése alapján a Kormány igazgatási szünetet rendelt el a Kit. 2. §
(1)bekezdése szerinti kormányzati igazgatási szervre. [35] Az igazgatási szünet időtartamát a R. 1. §
(2)bekezdése
- december
- napjától
- január
- napjáig határozta meg. [36] A
- §
(1)bekezdése rögzíti, hogy az igazgatási szünet időtartama alatt – a 3. §
(1)bekezdésében foglalt kivétellel – a kormányzati igazgatási szerv feladatait nem látja el, és az ügyfélfogadás nem működik. A
(2)bekezdés részletezi az a)-
- o)pontok közötti felsorolásban, hogy milyen határidőkbe nem számít bele az igazgatási szünet időtartama, így többek között a közigazgatási szervek előtti ügyintézési határidőbe, egyes bírósági eljárások határidejébe, és a
- c)pontban kimondva: a közigazgatási per indítására szolgáló határidőbe. [37] A R. 2. §
(2)bekezdés c) pontja semmilyen részletszabályt nem tartalmaz arról, hogy ez kire vonatkozik: kizárólag a keresetindításra jogosult kormányzati igazgatási szervre vagy a közigazgatási eljárásban részvevő ügyfelekre is. [38] A Kúria vizsgálta az Alkotmánybíróság keresetindítási joggal kapcsolatos joggyakorlatát. Az Alkotmánybíróság szerint a bírósághoz forduláshoz joga korlátozható, ellenkező tartalmú szabályozás jogbizonytalansághoz vezetne (3102/2023. (III. 14.) AB határozat
(83)bekezdés, 36/
- (XII. 18.) AB, 3149/
- (VI. 26.) AB határozatok). A tisztességes eljárás követelménye ugyanakkor olyan minőség (3/
- (II. 21.) AB, 4/
- Kúria VI.Kfv.37.099/2024/7-1 7 (III. 7.) AB határozatok), amelyet az eljárás egészének és körülményeinek figyelembevételével lehet megítélni, továbbá az összes eljárási részletszabály megtartása mellett is lehetséges, hogy egy adott eljárás nem felel meg a tisztességes eljárás alaptörvényi követelményének. A bírósághoz fordulás joga a tisztességes eljárás legalapvetőbb követelménye, amely azt hivatott biztosítani, hogy álljon rendelkezésre egy olyan fórum, amelynek eljárásától az ügyfelek a hatékony jogvédelmet elvárhatják (3102/
- (III. 14.) AB határozat
(80)bekezdés). [39] Az Alkotmánybíróság 18/2017. (VII. 18.) AB határozatában – a
(12),
(22),
(25)bekezdésekben – kifejtette: „egyrészt a jogalkotónak meg kell alkotnia azokat az eljárási szabályokat, melyek szerint az alapjog gyakorolható, másrészt pedig a jogalkalmazók kötelesek e szabályokat követve eljárni. A fél akkor tudja tehát gyakorolni a jogorvoslathoz való jogát, ha a bíróságok az alapjog érvényesítésére rendelt jogszabályi előírások szerint járnak el. (…) az Alkotmánybíróságra tartozó kérdés annak megítélése, hogyha valamely hiba folytán, különösen, ha ez a hiba visszavezethető a bíróság tévedésére, nem állapítható meg egyértelműen a jogorvoslati határidő kezdete és ezáltal a vége sem, akkor ennek hátrányos következményei a félre háríthatóak-e, vagyis megfosztható-e a törvényben meghatározott feltételekkel gyakorolható jogorvoslati jogától.”. [40] A Kúria rögzíti, a közigazgatási eljárások sajátja, hogy abban a hatóság nem egymaga, hanem valamely ügyfél érdekében vagy épp ügyféllel szemben jár el, eljárása nem értelmezhető ügyféli oldal figyelembevétele nélkül. [41] A Kp. 39. §
(1)bekezdése szerint a keresetlevelet a vitatott cselekményt megvalósító közigazgatási szervhez kell benyújtani, aminek racionális indoka, hogy a közigazgatási szerv így rögtön értesül a perindításról, arról, hogy mikor tud érvényt szerezni a meghozott döntésének, továbbá a közigazgatási eljárás iratai itt találhatók. Emellett a Kp. 39. §
(6)bekezdése szerint törvény eltérő rendelkezésének hiányában a keresetlevél benyújtásának a közigazgatási cselekmény hatályosulására nincs halasztó hatálya, vagyis önmagában a keresetlevél benyújtása nem lehet akadálya a közigazgatási cselekmény végrehajtásának, így a jogvitára okot adó állapot változatlan fenntartása érdekében az ügyfél azonnali jogvédelem iránti kérelemmel élhet, melyről a bíróság dönt. A keresetlevél benyújtását követően attól függően, hogy a kereset tartalmaz-e azonnali jogvédelem iránti kérelmet, a hatóságnak a megadott határidőn belül intézkednie kell a keresetlevél és a közigazgatási iratok bírósághoz továbbításáról. [42] A közigazgatási határozat meghozatalát követően az ügyfelet érintő (keresetlevél előterjesztése) és hatóságra vonatkozó (keresetlevél felterjesztése) eljárások egyaránt szabályozottak, melyeket az igazgatási szünet időtartama érinthet. [43] A Kúria álláspontja szerint – figyelemmel az Alkotmánybíróság joggyakorlatára, az irányadó, idézett jogszabályokra - mivel a R. 2. §
(2)bekezdés c) pontja nem tesz különbséget a hatóságra vagy az ügyfelekre vonatkozó keresetindítási határidő között, az alperes hivatkozásával ellentétben, az nem értelmezhető kizárólag a kormányzati igazgatási szervre érvényes szabályként, vagyis a közigazgatási per indítására szolgáló határidőbe az igazgatási szünet időtartama nem számít bele, függetlenül attól, hogy a keresetlevél előterjesztésére kormányzati igazgatási szerv vagy más személy (pl.: közigazgatási eljárásban szereplő ügyfél), szervezet jogosult. [44] Az alperes határozatának átvételi időpontja minden késéget kizáróan nem volt a perben megállapítható, de ennek nincs ügydöntő jelentősége, mivel a keresetindításra megállapított 15 napos határidő utolsó napja (2022. december 22. vagy 23.) beleesik a vizsgált igazgatási szünet időtartamába, és az figyelembe nem vehető. A keresetindítási határidő 15. napja az igazgatási szünet utolsó napját követő napon: 2022. december 7-én járt Kúria VI.Kfv.37.099/2024/7-1 8 le, mely időpontban nem vitásan a felperesek keresetlevelüket előterjesztették, így az határidőben érkezett. [45] Az elsőfokú bíróság helyes jogértelmezéssel hozta meg döntését, a keresetlevélnek a Kp. 48. §
(1)bekezdés i) pontja szerinti visszautasítására nem volt törvényes lehetőség, a felperesek keresetét az elrendelt igazgatási szünetre tekintettel érdemben el kellett bírálnia. [46] Mindezek folytán a Kúria a jogerős ítélet felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részeit nem érintette, a felülvizsgálati kérelemmel támadott részét a Kp. 121. §
(2)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A döntés elvi tartalma [47] A közigazgatási per indítására szolgáló határidőbe az igazgatási szünet időtartama nem számít bele, függetlenül attól, hogy a keresetlevél előterjesztésére kormányzati igazgatási szerv vagy más a jogosult. Záró rész [48] A Kúria a pernyertes felpereseket megillető, a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 2. §
(1)bekezdése alapján a költségjegyzékkel egyezően megállapított felülvizsgálati perköltség viselésére a pervesztes alperest kötelezte a Kp. 35. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 83. §
(1)bekezdése alapján. [49] Az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény (Itv.)
- §
(1)bekezdése és 50. §
(1)bekezdése, valamint a Kp.
- §-a alapján alkalmazandó Pp.
- §
(6)bekezdésében foglaltak szerint a felülvizsgálati eljárási illeték az állam terhén marad. [50] Az ítélet elleni további felülvizsgálatot a Kp.
- § d) pontja zárja ki. Budapest,
- május
- Dr. Kurucz Krisztina sk. a tanács elnöke Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit sk. előadó bíró Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. bíró Dr. Horváth Tamás sk. Dr. Rák-Fekete Edina sk. Kúria VI.Kfv.37.099/2024/7-1 bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő 9 bíró