Bf.77/2022/11 – Győri Ítélőtábla

(3)bekezdés] értékelt cselekmény 2 rb emberölés bűntettének előkészülete [Btk. 160. §

(3)bekezdés]. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. A bíróság a kiszabott szabadságvesztés büntetésbe beszámítja Terhelt1 vádlott által az elsőfokú bíróság ítéletének kihirdetésétől a mai napig letartóztatásban töltött időt. Indokolás: [1] A Tatabányai Törvényszék 2022. június 8. napján kihirdetett 3.B.73/2022/12. számú ítéletében bűnösnek mondta ki Terhelt1 vádlottat 4 rb emberölés előkészülete bűntettében [Btk. 160. §

(3)bekezdés], zaklatás vétségében [Btk. 222. §

(2)bekezdés a) pont], kábítószer birtoklásának bűntettében [Btk. 178. §

(2)bekezdés b) pont] és kábítószer birtoklásának vétségében [Btk. 178. §

(6)bekezdés]. Ezért halmazati büntetésül 3 év fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható. Rendelkezett a vádlott által előzetes fogvatartásban töltött idő szabadságvesztés büntetésbe történő beszámításáról, a bűnjelekről és a bűnügyi költség viseléséről. [2] A törvényszék ítélete ellen a vádlott és védője elsődlegesen felmentésért, másodlagosan a büntetés enyhítéséért jelentett be fellebbezést. [3] Terhelt1 vádlott védője fellebbezésének írásbeli indokolásában a perbeszédében előadottak változatlan formában történő figyelembe vételét kérte azzal, hogy az ott elhangzottak szerint elsődlegesen az elsőfokú bíróság ítéletét változtassa meg az ítélőtábla, másodlagosan az elsőfokú bíróságot az ott felhívott hiányosságok miatt új eljárás lefolytatására utasítsa. Győri Ítélőtábla II.Bf.77/2022/11.. 2 [4] A Győri Fellebbviteli Főügyészség BF.165/2022/4-I. számú átiratában a vádlott és védője által elsődlegesen felmentésért, másodlagosan a büntetés enyhítéséért bejelentett fellebbezéseket nem tartotta alaposnak. [5] Rámutatott, hogy a felülbírálat a Be. 590. §

(1)és

(2)bekezdéseire figyelemmel teljes körű. Hivatkozott arra, hogy a törvényszék a bizonyítási eljárást a büntetőeljárási szabályok betartásával folytatta le, s a beszerzett bizonyítékokat a vádlott védekezésének elemei mentén okszerűen és logikusan értékelte, ennek eredményeképpen megalapozott tényállást állapított meg, melyből a vádlott bűnösségére okszerű következtetést vont le, s a bűncselekmények minősítése is törvényes. [6] A törvényszék által a vádlott terhére róható, 10 éves középmértékkel járó bűnhalmazatban álló bűncselekmények miatt az enyhítő szakasz alkalmazásával kiszabott 3 év fegyházban végrehajtandó szabadságvesztés büntetést, illetve ahhoz igazodó mértékű közügyektől eltiltás mellékbüntetést a vádlott javára értékelhető nyomatékos enyhítő körülményekre figyelemmel méltányosnak tartotta, a vádlott személyében rejlő társadalomra veszélyesség miatt annak további enyhítését nem találta indokoltnak, tekintettel arra is, hogy a hasonló bűncselekmények miatt is előzőleg már többször felelősségre vont vádlottat a korábbi büntetőeljárások sem tartották vissza az újabb, ráadásul több bűncselekményre vonatkozó bűnelkövetéstől. Mindezekre tekintettel az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását indítványozta. [7] A fellebbezési nyilvános ülésen a vádlott védője felszólalában a tényállást és a minősítést nem vitatva a vádlott ténybeli beismerő vallomására tekintettel eltúlzottnak találta a szabadságvesztés büntetés tartamát. Az élet elleni bűncselekmény vonatkozásában amellett érvelt, hogy a konkrét cselekmény csekély, a zaklatás vonatkozásában a sértett édesanya megbocsátására hívta fel a figyelmet, a kábítószerrel kapcsolatban pedig arra hivatkozott, hogy a vádlott által elfogyasztott kábítószer a fogyasztáskor még nem minősült kábítószernek, ezáltal a cselekmény elkövetése és annak feltárása között lett csak bűncselekmény. A feltételes szabadság kedvezményéből történő kizárás mellőzését is kérte. [8] A fellebbviteli főügyészség képviselője felszólalásában fenntartotta az átiratában írtakat. Rámutatott arra, hogy a védelmi fellebbezés alaptalan, ugyanakkor a büntetőeljárási szabályok betartásával lefolytatott eljárása alapján a törvényszék a beszerzett bizonyítékokat a vádlott védekezésének elemei mentén okszerűen és logikusan értékelte, melynek eredményeképpen megalapozott tényállást állapított meg, ebből okszerű következtetést levonva a vádlott bűnösségére. A bűncselekmények minősítését is törvényesnek találta. A büntetéskiszabási körülmények felsorakoztatásával érvelt amellett, hogy a törvényszék a büntetési céloknak megfelelő büntetést alkalmazott. [9] A vádlott az utolsó szó jogán tett nyilatkozatában megbánásának adott hangot és tettét azzal magyarázta, hogy rosszul érintette, hogy elveszik tőle, amit megszerzett. Hivatkozott még 25 éves kábítószer használói múltjára. [10] Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítélete ellen bejelentett fellebbezésekre tekintettel a Győri Törvényszék ítéletét a Be. 590. §

(1)és

(2)bekezdésére figyelemmel teljeskörűen, az ezt megelőző eljárással együtt bírálta felül a Be.

1. § szerint megtartott nyilvános ülésen. Győri Ítélőtábla II.Bf.77/2022/11.. [11] 3 A másodfokú bíróság a védelmi és vádlotti fellebbezést nem találta alaposnak. [12] Az ítélőtábla vizsgálta az eljárási szabályok megtartását, a tényállás megalapozottságát, valamint a bűnösség kimondására, a bűncselekmények minősítésére, a büntetések kiszabására vonatkozó rendelkezéseket, az indokolás helyességét is, továbbá a járulékos kérdésekben hozott döntések törvényességét is. [13] A másodfokú bíróság elsődlegesen az eljárás törvényességét vizsgálta, és ennek során azt állapította meg, hogy az eljárás során a törvényszék abszolút eljárási szabálysértést nem követett el, olyan - az eljárás lefolytatására, illetőleg a bűnösség megállapítására, a bűncselekmény minősítésére, illetőleg a büntetés kiszabására lényegesen kiható, a vádemelés után a bizonyítás törvényességét, az eljárásban részt vevő személyek törvényes jogainak gyakorlását sértő, vagy korlátozó - eljárási szabályszegést, amely másodfokon akadálya lett volna az érdemi felülbírálatnak, vagy amely az elsőfokú ítéletet eljárási szempontból felülbírálatra alkalmatlanná tenné, az ítélőtábla a törvényszék eljárásában nem észlelt. [14] Az ítélőtábla az ügyben szereplő szükséges és lehetséges bizonyítást törvényesen elvégezte, kihallgatta a vádlottakat, a sértetteket, tanúkat hallgatott ki, ismertette a nyomozati vallomásaikat, valamint ismertetett minden olyan adatot tartalmazó iratot is, amely akár kapcsolatba volt hozható a váddal, akár részben vagy egészben megalapozta a vádlott felelősségét akár nem. [15] A vádlott cselekményeinek, azok elkövetése körülményeinek a vizsgálata a perbíróság részé-ről a közvetlenség elve alapján a lehető legszélesebb körben megtörtént. Ezeket is megfelelően megvizsgálta a bíróság, más bizonyítékokkal összevetette az eljárás során felmerülő egyéb adatok értékelése mellett. A törvényszék a feltárt bizonyítékokat egyenként és összességében értékelési körébe vonta, összefüggéseiben foglalkozott az összes olyan adattal és körülménnyel, amely az ügy helyes ténybeli és jogi megítélése terén a lényegi kérdések megnyugtató tisztázásához szükségesnek mutatkozott. [16] A törvényszék az eljárásban feltárt főként személyi bizonyítási eszközöket és a rendelkezésre álló releváns email és sms üzeneteket egymással egybevetette, végig elemezte, kifejtette, hogy mely bizonyítékot miért nem fogadott el és logikus magyarázattal megindokolta, miért milyen bizonyíték alapján állapította meg a tényállást. [17] Az ítélőtábla a teljes bizonyítási anyagra támaszkodhatott, a másodfokú felülbírálat valamennyi ismert bizonyítékra kiterjedt, az értékelésbe a fellebbviteli eljárás során is bevonható volt az elsőfokú bíróság által megfelelően számba vett és mérlegelt adathalmaz. [18] A zaklatás vonatkozásában a sértett, a vádlott édesanyja a tárgyaláson megtagadta a vallomástételt, e cselekmény vonatkozásában az sms üzeneteket és a sértett nyomozás során tett vallomását is figyelembe lehetett venni, az élet elleni cselekményben a pártfogó következetes vallomása és az email üzenetek álltak rendelkezésre, míg a kábítószeres cselekményekben a lefoglalási jegyzőkönyvek, a vegyész-szakértői vélemény, a toxikológiai Győri Ítélőtábla II.Bf.77/2022/11.. 4 vélemény és a pszichológus szakértői vélemény adatai voltak meghatározóak a vádlotti vallomások mellett. [19] A bizonyítékértékelésnél a törvényszék rendezőelve végig az volt, hogy az egyes bizonyítékokat ütköztette a bíróság és azt fogadta el, ami másik bizonyítékból is megerősítést nyert. Nem szemezgetett a bizonyítékok közül, hanem azonos logikai és eljárási keretek között mérlegeléssel jutott következtetésekre és állapította meg a tényállást. [20] A bizonyítékértékelés és a bírói ténymegállapító tevékenység alapját a törvényesen beszerzett bizonyítékok képezték, a bizonyítási eljárás lefolytatása terén nem található kifogásolnivaló. A lefolytatott bizonyítás teljes körűnek minősíthető, az egyes eljárási cselekmények a bírósági szakban is alaposan, helyénvaló módon kerültek lefolytatásra, ennek során a vádlotti jogok nem sérültek, a terhelti kihallgatások, a szakértő meghallgatása, az egyéb eljárási cselekmények szabályozott rendben folytak. [21] Összességében az ítélőtábla végig elemezve az elsőfokú bíróság mérlegelő tevékenységét, a felülmérlegelés tilalmába ütközne bármilyen más, az elsőfokú bíróság által megállapítottaktól eltérő tényállás megállapítása. Az elsőfokú bíróság mérlegelő tevékenysége eredményeként megállapított ítéleti tényállás összhangban áll az okszerűen értékelt bizonyítékokkal, a tényállás a Be.
2. §

(1)bekezdés a)-b) és

(2)bekezdés a)-d) pontjaiban írt megalapozatlansági hibáktól, hiányosságoktól mentes, azt egy helyen kellett csupán pontosítani és egy helyen elírás folytán javítani az alábbiak szerint. [22] Az ítélőtábla a törvényszék ítéletének 4.

1. tényállási pontjában a [16] bekezdés
2. sorában rögzíti, hogy a lefoglalt anyag bruttó tömege 24,66 gramm volt, a [20] bekezdés
3. sorában pedig a törvény megjelölése helyesen
4. évi CLIV. tv. [23] A tényállás azonos bizonyítékok mellett a fellebbezési eljárásban - a felülmérlegelési tilalom folytán - nem támadható és írható felül, az a másodfokú eljárásban is irányadó volt. Mindezekre tekintettel nem foghatott helyt a vádlottnak és védőjének felmentést célzó fellebbezése. [24] A megalapozott tényállásból az elsőfokú bíróság okszerűen következtetett a vádlott bűnösségére és a bűncselekmények minősítése megfelel az anyagi jog szabályainak és a bűncselekmények megnevezése és a jogszabályi megjelölése egy kivétellel megfelelt a Btk.
5. §

(1)bekezdés

1. c)pontban írtaknak, az élet elleni bűncselekmény rendbelisége vonatkozásában azonban az ítélőtábla nem osztotta a törvényszék álláspontját. [25] A kábítószerrel kapcsolatos cselekmények kapcsán az ítélőtábla rámutat arra, hogy az elsőfokú bíróság a 3. tényállás pont alapján - tekintettel arra, hogy a vádlott vizeletében speed fogyasztásból származó amfetamin került kimutatásra - a speed fogyasztást rótta fel, e szer vonatkozásában vitán felül áll, hogy az az elkövetéskor is kábítószenek minősült. A 4. tényállási pont vonatkozásában az etil-hexedron tartalmú anyag tartását rótta a vádlott terhére a bíróság a kábítószer birtoklás bűntette elkövetési magatartásaként, mely hatóanyagot tartalmazó anyag vádlottól történő lefoglalására 2021. február 21. napján került sor. Az etilhexedron a 2020. évi CLIV. tv. 23. mellékletére figyelemmel a Btk. 459. § 18.
2. b)pont alapján 2021. január 1. napjától minősül kábítószernek. Mindezekre tekintettel a tartással elkövetett Győri Ítélőtábla II.Bf.77/2022/11.. 5 kábítószer biroklás bűncselekményét megelőző szükségszerű megszerzési elkövetési magatartás időpontja irreleváns, a tartással elkövetett elkövetési magatartás a foglalás időpontjáig fennállt. [26] A zaklatás bűntette vonatkozásában kiemelendő, hogy a magánindítvány nem vonható vissza, a sértetti megbocsátás enyhítő körülményként vehető figyelembe a vádlott terhére a törvényszék által helyesen megállapított bűncselekmény esetében. [27] A törvényszék kellőképpen megindokolta, miért látta megállapíthatónak az emberölés bűntettének elkövetését a vádlott részéről, abban is helyesen foglalt állást, hogy több rendbeli bűncselekményről van szó, a rendbeliség számának megállapításánál azonban tévedett a törvényszék. [28] A megalapozott ítéleti tényállás szerint a vádlott több e-mail üzenetet küldött a kormányhivatalnál szolgálatot teljesítő tanú1 pártfogónak, mely e-mail üzenetekben a vádlott arra vállalkozott, hogy lecsap köztisztviselőkre, bírókra, ügyészekre; készül a tömeges retorzióra, aminek már a tervezett időpontja is megvan; gyilkolás lesz; a gyámhatóság ellen is bosszúhadjáratot akar indítani, leírta, hogy gyilkolászni lett kedve, ügyészt, bírót, rendőrt, gyámügyest, orvost; tervezi a retorziót és annyi embert visz magával, amennyit tud, hullákat akar; az összes kapcsolatát az ügyész, bíró, rendőr, gyám, civilek ellen fordítja; minél több köztisztviselőt visz el, élet-halál egyre megy. Azt is előre vetítette, hogy 50 méterre lakik egy ügyész, 20 méterre a rendőrkapitány, az ügyészre fáj a foga, mert 12 év súlyosbítást kért; megvárja a fegyvereket és a pénzt és leszámolja a lapokat; 20 ezressel betemeti és felgyújtja az ügyészt, mire kiérnek darabokban lesz. Ezt követően a vádlott pártfogójával 2021. július 22. napján Település1-en történt személyes találkozásakor elmondta a pártfogónak azt is, hogy vásárolt egy olasz gyártmányú éles katonai gyakorló lőfegyvert és ahhoz lőszert, amivel revansot fog venni az ügyészen, a bírón, a rendőrön, köztisztviselőn; továbbá be akar szerezni egy gépkarabélyt és azzal több embert fog megölni, bemegy a település1-i plázában található Kormányhivatalba és válogatás nélkül minden köztisztviselőt meg fog ölni, nem érdeklik a civilek sem, csak az, hogy minél több ember meghaljon. Elmondta azt is a pártfogójának, hogy ezzel azt akarja elérni, hogy felhívja a közvélemény figyelmét arra, hogy a bíróság senkit ne helyezzen gyámság alá. [29] Az ítélőtábla végig elemezve a 3/2013. BJE határozatban írtakat és megállapította, hogy a vádlott cselekménye megfelel azoknak a feltételeknek, melyek az emberölés bűntettének előkészületének megállapíthatóságát megalapozzák, egyetértve a törvényszéki minősítéssel. A vádlott közlése konkrétumokat tartalmaz a cselekményekkel kapcsolatban, a külvilág szempontjából vizsgálva megállapítható, hogy a címzettre gyakorolt hatás alapján főleg a szóbeli közléssel kiegészülve - kimondható, hogy az e-mail-ek címzettje komolyan vette a vádlotti közléseket. A vádlott közléseiben egyre részletesebben, mintegy ívet leírva jelennek meg szándékát leíró kifejezések, melyek a pártfogónak tett szóbeli közlésben csúcsosodnak ki, amikor is fegyverbeszerzésről, konkrét elkövetési helyről és arról beszélt, hogy minél több ember megölése a célja, ezzel kifejezésre juttatva több, pontosan meg nem határozható személy irányában fennálló ölési szándékát. [30] A törvényszék az élet elleni cselekmény rendbeliségének megállapítása kapcsán azzal érvelt, hogy az 5/1999. számú BJE határozat értelmében az emberölés előkészülete annyi Győri Ítélőtábla II.Bf.77/2022/11.. 6 rendbeli bűncselekmény, ahány személy megölésére irányul az elkövető szándéka, márpedig a vádlott 4 hivatásrenden akart bosszút állni, következésképpen a szándékának legalább 4 személy életének kioltására kellett irányulnia, tehát 4 rendbeli bűncselekményt valósított meg. [31] Az előkészületi cselekmények egy- vagy többrendbeli előkészületi cselekménnyé minősítésének feltételeiről, valamint az emberölés előkészületének bűntette többrendbelinek minősítése feltételéről szóló 5/1999. Büntető jogegységi határozat 2. pontja rögzíti, hogy az emberölés előkészületének bűntette többrendbelinek minősül, ha az alanyának célja több ember megölésére irányul. A határozatban a büntető jogegységi tanács egyetértett azzal az állásponttal, mely az egység-többség kérdését az alábbiakra alapította: A több emberen elkövetett emberölés törvényi egység; a megállapítása legalább két, önmagában is emberölésnek értékelendő bűncselekménynek a megvalósulását feltételezi. Az emberölés előkészületét büntetni rendelve viszont a törvény nem teremt törvényi egységet több tényállásszerű előkészületi cselekmény között. Ennek egyenes következménye az, hogy a több ember életének a kioltását célzó előkészület annak ellenére többrendbeli bűncselekmény, hogy a befejezett emberölés (a törvényi egység folytán) egyrendbeli minősített emberölés lenne. Az egyrendbeliként való értékelése elenyésztetné az ilyen cselekmény társadalomra veszélyességében megnyilvánuló azt a többletet, amelyet több ember életének a veszélyeztetettsége jelent. [32] Annak a kérdésnek az eldöntésénél, hogy a fentiek alapján többrendbelinek tekintendő bűncselekmény pontosan hány rendbeli, az ítélőtábla álláspontja szerint az alábbiakból kell kiindulni. A Btk. 160. §

(2)bekezdés f) pontjában körülírt minősített emberölés bűntette, a több ember sérelmére elkövetett emberölés bűntette esetében a bűncselekmény befejezettségéhez legalább két ember halálának a bekövetkezése szükséges. Bizonyíthatóan a terhelt több ember sérelmére elkövetendő emberölés érdekében követte el az előkészületi cselekményt, azonban azt nem lehetett kétséget kizáróan megállapítani, pontosan hány sértett életének kioltása állt szándékában. Így csak az nyert bizonyítást, hogy célul legalább két ember megölését tűzte ki, ezért az ítélőtábla álláspontja szerint a helyes minősítés 2 rb (BH.2015.322.). [33] Mindezekre tekintettel az ítélőtábla Terhelt1 vádlott terhére rótt 4 rb emberölés előkészületének bűntetteként [Btk. 160. §

(3)bekezdés] értékelt cselekményt 2 rb-nek minősítette és megállapította, hogy a cselekmény helyes megnevezése emberölés bűntettének előkészülete [Btk. 160. §

(3)bekezdés]. [34] A törvényszék feltárta a figyelembe vehető enyhítő és súlyosító körülményeket, továbbiakat nem tárt fel az ítélőtábla. [35] A bíróságnak a törvényben meghatározott keretek között - figyelemmel a büntetési tételkeret irányadó középmértékére is - olyan büntetést kell kiszabnia, mely szem előtt tartja a büntetés célját, igazodik a bűncselekmény konkrét tárgyi súlyához, a bűnösség fokához, az elkövető társadalomra veszélyességéhez és az egyéb enyhítő és súlyosító körülményekhez. [36] A vádlottak terhére rótt bűncselekmény halmazat - az alkalmazandó Btk. szabályai alapján - 5 évtől 15 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, ezek a kiszabható büntetés törvényben meghatározott keretei, az irányadó középmérték 10 év. Győri Ítélőtábla II.Bf.77/2022/11.. 7 [37] A büntetés céljának a szem előtt tartása - mint büntetéskiszabási elv - törvényi megfogalmazás azt jelenti, hogy a generális és a speciális prevenció együttesen látják el társadalomvédelmi feladatukat, köztük a törvény sorrendet nem állít fel. A bűncselekmény konkrét tárgyi súlyához, a bűnösség fokához, az elkövetők társadalomra veszélyességéhez és az egyéb enyhítő és súlyosító körülményekhez igazodó büntetés figyelemmel van a konkrét bűncselekménynek a cselekmény következményeitől nagy mértékben függő társadalomra veszélyességének fokára, az elkövető előéletében rejlő társadalomra veszélyessége mértékére; azt a bűnösség fokával összefüggésben a bűncselekmény indítéka és célja is befolyásolhatják. [38] Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság által kiszabott szabadságvesztés tartamának megváltoztatását, rövidebb tartamú szabadságvesztés büntetés kiszabását nem találta indokoltnak. Az elsőfokú bíróság minden feltárt körülményt értékelt, nyomatékos enyhítőként értékelte a vádlott egészségi állapotát, melyre tekintettel a Btk. 82. §

(1)és

(2)bekezdés b) pontban írt enyhítő szakasz alkalmazásával megállapított törvényi minimumot kicsivel meg haladó, annál egy évvel hosszabb szabadságvesztés büntetést szabott ki. [39] Olyan körülmény, mely a kiszabott büntetésnél lényegesen enyhébb büntetés kiszabását kell, hogy eredményezze az ítélőtábla eljárásában nem merült fel. A másodfokú bíróság álláspontja szerint az elsőfokú bíróság által alkalmazott tartamú szabadságvesztés a vádlott esetében az a joghátrány, amely a szükséges és arányos és mely biztosítja a büntetési célok elérését, megfelel a generális és speciális prevenció elvárásainak is. Mindezekre figyelemmel nem adott helyt a védelem enyhítést célzó fellebbezésének. [40] Az ítélőtábla a Be. 590. §

(7)bekezdése alapján vizsgálta az egyszerűsített felülvizsgálat tárgyát képező járulékos kérdésekben hozott rendelkezések helyességét is és megállapította, hogy az ítélet járulékos rendelkezései is törvényesek. A védelem arra irányuló kérelme, hogy az ítélőtábla a feltételes szabadság kedvezményéből ne zárja ki a vádlottat, nem foghatott helyt, tekintettel arra, hogy a Btk. 38. §

(5)bekezdés b) pontjában írtak szerint ez a rendelkezés kötelezően alkalmazandó a vádlott esetében. [41] Mindezek alapján a Győri Ítélőtábla a Tatabányai Törvényszék 2022. június 8. napján kihirdetett 3.B.73/2022/12. számú ítéletét a Be. 606. §

(1)bekezdés alapján részben megváltoztatta, míg egyebekben a Be. 605. §

(1)bekezdése alapján helybenhagyta. [42] A vádlottak által az előfokú bíróság ítéletének kihirdetése óta előzetes fogvatartásban töltött időt az ítélőtábla a Btk. 92. §

(1)bekezdés alapján a kiszabott szabadságvesztés büntetésbe beszámította a Btk. 92. §

(2)bekezdés rendelkezésének figyelembevételével. Győr,

1. november
2. Dr. Zólyomi Csilla s.k. a tanács elnöke Záradék: Szalainé dr. Joánovits Krisztina s.k. előadó bíró Dr. Vajda Edit s.k. bíró Győri Ítélőtábla II.Bf.77/2022/11.. 8 Ez az ítélet és ezáltal a Tatabányai Törvényszék
3. június
4. napján kelt 3.B.73/2022/
5. számú ítéletének meg nem változtatott része a mai napon jogerőre emelkedett. Győr,
6. november
7. Dr. Zólyomi Csilla s.k. a tanács elnöke