← Magyarország

Bf.116/2021/4 – Győri Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: büntetéskiszabási körülmények vizsgálata a másodfokú eljárásban Győri Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Bf.III.116/2021/

  1. A Győri Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a Győrött, a
  2. február
  3. napján megtartott tanácsülésen meghozta a következő í t é l e t e t: A tizennyolcadik életévét be nem töltött személy felhasználásával, bűnszövetségben, jelentős mennyiségű kábítószerre elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntette és más bűncselekmények miatt Terhelt1 és társai ellen indult büntetőügyben a Veszprémi Törvényszék
  4. november
  5. napján kelt 10.B.348/2021/
  6. számú ítéletét Terhelt6 vádlott vonatkozásában az alábbiak szerint változtatja meg: Terhelt6 vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés büntetés tartamát 1 (egy) évre, a végrehajtás felfüggesztésének próbaidejét 1 (egy) év 6 (hat) hónap időtartamra súlyosítja. Terhelt6 vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés büntetést - helyesen: a végrehajtása elrendelése esetén – börtönben kell végrehajtani. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. A másodfokú eljárásban 7.200,- (hétezer-kétszáz) Ft bűnügyi költség merült fel, amelynek megfizetésére Terhelt6 vádlott köteles. Indokolás [1] A Veszprémi Törvényszék a 10.B.348/2021/
  7. szám alatti ítéletével Terhelt6 vádlottat bűnösnek mondta ki kábítószer birtoklásának bűntettében [Btk.
  8. §

(1)bekezdés]. Ezért 4 hónap – végrehajtásában egy év próbaidőre felfüggesztett – fogház fokozatú szabadságvesztés büntetésre ítélte, és elrendelte a VI. r. vádlott pártfogó felügyeletét. Rendelkezett arról, hogy a VI. r. vádlott a szabadságvesztés végrehajtása esetén abból a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható legkorábban feltételes szabadságra, és kötelezte a VI. r. vádlottat az eljárás során felmerült bűnügyi költség rá eső részének megfizetésére. [2] Az ítélet ellen az ügyész a VI. r. vádlott terhére a kiszabott szabadságvesztés büntetés súlyosításáért és a végrehajtási fokozat börtönben történő meghatározása végett jelentett be fellebbezést, míg a VI. r. vádlott és védője az elsőfokú ítéletet tudomásul vette. [3] A Győri Fellebbviteli Főügyészség BF.211/2021/4-I. szám alatti átiratában az elsőfokú ítélet ellen bejelentett ügyész fellebbezést helyes indokainál fogva fenntartotta. Az érvelésében utalt arra, hogy a bejelentett fellebbezések iránya szerint a Be. 590. §
(3)-
(5)Győri Ítélőtábla III/P.Bf.116/2021/4 2 bekezdése alapján a felülbírálat korlátozott. A törvényszék a bizonyítási eljárás lefolytatása során nem vétett a Be. 607. §
(1)bekezdésébe, és a 608. §
(1)bekezdésébe ütköző eljárási hibát. A másodfokú eljárásban is irányadó tényállásból okszerűen vont következtetést a VI. r. vádlott bűnösségére, törvényes a terére rótt bűncselekmény minősítése is. [4] Hivatkozott arra, hogy a büntetés kiszabása során a törvényszék az enyhítő és súlyosító körülményeket helyesen ismerte fel, azonban a VI. r. vádlottal szemben eltúlzottan enyhe büntetést szabott ki. A törvényszék nagy hangsúlyt fektetett a belső arányosságra a büntetés kiszabásakor, azonban rámutatott arra, hogy az ügydöntő határozatban szereplő további terheltek (III., V., VII., VIII. és X. r. terheltek) cselekvősége és a cselekmények során birtokukba került kábítószer hatóanyag-tartalma teljesen eltér VI. r. vádlott cselekvőségétől és a birtokába került kábítószer hatóanyag-tartalmától. Helyesen rögzítette a törvényszék, hogy a VI. r. vádlott terhére a bűncselekmény büntetési tétele 1 évtől 5 évig terjedő szabadságvesztés, a középmérték 3 év, míg a Be. 565. §
(2)bekezdése alapján VI. r. vádlottal szemben 1 év 6 hónapnál súlyosabb szabadságvesztés nem volt kiszabható. Hangsúlyozta, hogy a VI. r. vádlott életvezetése nem tekinthető kifogástalannak, hiszen jelen büntetőeljárás hatálya alatt újabb bűncselekmény elkövetése miatt nevezettet jogerősen elítélték. E tény a VI. r. vádlott elkövetéskor fennálló büntetlen előéletét, mint enyhítő körülmény nyomatékát lényegében negligálja. A VI. r. vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés és a büntetés felfüggesztésének mértéke nem szolgálja a büntetési célokat, ezért a büntetés és a felfüggesztés mértékének súlyosítása egyaránt indokolt és szükséges. [5] Az állandó bírói gyakorlatra utalással arra hivatkozott, hogy a szabadságvesztés enyhébb végrehajtási fokozatának alkalmazására a vádlott egészségi állapotára, rokkantságára, személyiségének kedvező tulajdonságaira, a sértett felróható közrehatására, a bűnösség kisebb fokára, az elkövető büntetlen előéletére, illetve a cselekmény méltányolható indokára tekintettel van lehetőség. Jelen ügyben e feltételek nem állnak fenn, sőt a VI. r. vádlott kifogásolható életmódja nem teszi lehetővé az enyhébb végrehajtási fokozat alkalmazását. [6] A bejelentett fellebbezés tartalmára és Be. 580. §
(2)bekezdésében rögzített felülbírálati korlátra figyelemmel, az ítélőtábla a törvényszék ítéletének felülbírálata során a Be. 591. §
(2)bekezdése és Be. 590. §
(3),
(5)és
(7)bekezdései szerint járt el, melynek eredményeképpen a fellebbviteli főügyészség súlyosításra irányuló fellebbezését alaposnak ítélte. [7] A korlátozott felülbírálat keretében az ítélőtábla vizsgálta a fellebbezéssel sérelmezett büntetőjogi joghátrányt, az elsőfokú bírósági eljárást, az abszolút és relatív hatályon kívül helyezési okokat. Hivatalból vizsgálta emellett az egyszerűsített felülvizsgálat tárgyát képező kérdéseket is. Ugyanakkor - a fellebbezés terjedelme és a Be. 580.§
(2)bekezdésében írt korlátaira tekintettel - nem vizsgálhatta az elsőfokú ítélet megalapozottságát, a bűnösség megállapítására és a bűncselekmény minősítésére vonatkozó rendelkezést, határozatát az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásra, bűnösség és minősítés körében tett döntésre alapította. [8] Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság eljárásában nem észlelt olyan Be. 607.§
(1)bekezdésben és a Be. 608. §
(1)bekezdésben rögzített hibát, hiányosságot, amely az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését eredményezhette volna, és mely a felülbírálatot gátolta volna. Győri Ítélőtábla III/P.Bf.116/2021/4 3 [9] A büntetés kiszabási körülményeket az elsőfokú bíróság helyesen feltárta, ugyanakkor osztotta az ítélőtábla azt a fellebbviteli főügyészségi álláspontot, amely szerint az elsőfokon kiszabott büntetés eltúlzottan enyhe. [10] A törvényszék helyesen mutatott rá, hogy az 1-5 évig terjedő szabadságvesztés büntetéssel fenyegetett bűncselekmény büntetési tételének középmértéke 3 év, azonban figyelemmel a Be. 565.§
(2)bekezdésére a kiszabható büntetés felső határa 1 év 6 hónap volt. Helyesen állapította meg azt is, hogy a csekély mennyiséget alig túllépő fogyasztás társadalomra veszélyessége kisebb az ugyanezen mennyiségre elkövetett kábítószerkereskedelem társadalomra veszélyességénél. Ugyanakkor az ítélőtábla megítélése szerint a büntetés kiszabása során értékelni kell, hogy a VI. r. vádlott milyen kábítószer fajtára követte el a cselekményét. Ezért az ítélőtábla nagyobb nyomatékkal értékelte, hogy a VI. r. vádlott veszélyes kábítószer miatt került felelősségre vonásra, továbbá azt is, hogy az enyhítő körülmények közül a büntetlen előélet a VI. r. vádlott fiatalkorára és a jelen büntetőeljárás hatálya alatt elkövetett bűncselekmény miatti elítélésére figyelemmel kisebb nyomatékkal értékelhető. Mindezek alapján az ítélőtábla a Btk. 79.§-ában meghatározott büntetési célok elérése érdekében az elsőfokú bíróság határozatát megváltoztatta, és a kiszabott szabadságvesztés büntetés tartamát, továbbá a végrehajtás felfüggesztésének próbaidejét a rendelkező részben foglaltak szerint súlyosította. [11] Az ítélőtábla nem osztotta azt az elsőfokú álláspontot, amely szerint a VI. r. vádlott esetében a kiszabott büntetés végrehajtása során a Btk. 35.§
(2)bekezdése alapján a törvényben előírt börtön fokozatnál eggyel enyhébb fogház végrehajtási fokozat meghatározása indokolt. A bírói gyakorlat szerint az elkövető bűnösségének kisebb foka, büntetlen előélete, a cselekmény elkövetésének méltányolható indoka és a megromlott egészségi állapot összességében indokolhatja a Btk. 35.§
(2)bekezdés I. fordulat alapján az enyhébb végrehajtási fokozat megállapítását (BH
  1. 45.). A VI. r. vádlott javára nem igazolt olyan alanyi tényező, amely e szakasz alkalmazását alátámasztaná. [12] Az így kiszabott büntetés tartama igazodik az elkövetett bűncselekmény tárgyi súlyához, a vádlott társadalomra veszélyességéhez és a bűnösségi körülményekhez. A Btk. 79.§-ában meghatározott büntetési cél – a társadalom védelme – érdekében ezen büntetések szükségesek, és egyben elegendők is. [13] A másodfokú bíróság a Be.
  2. §
(3)bekezdése szerinti korlátozott felülbírálat során, a Be. 590. §
(7)bekezdése alapján vizsgálta az egyszerűsített felülvizsgálat tárgyát képező járulékos kérdésekben hozott rendelkezések helyességét is, melynek során megállapította, hogy az ítélet járulékos rendelkezései is törvényesek. [14] Fentiekre figyelemmel a Győri Ítélőtábla a Veszprémi Törvényszék 10.B.348/2021/94. számú ítéletét Terhelt6 vádlott vonatkozásában - a 2020. LVIII. tv. 211.§
(2)bekezdése alapján tanácsülésen eljárva - a Be. 606.§
(1)bekezdése alapján részben megváltoztatta. Győri Ítélőtábla III/P.Bf.116/2021/4 4 [15] A másodfokú eljárás során a kirendelt védő díjával kapcsolatban felmerült bűnügyi költség viseléséről a Be. 613.§
(1)bekezdése alapján határozott a bíróság. Győr,
  1. február
  2. dr. Péntek László sk. Zsámboki Györgyi sk. a tanács elnöke bíró Szalainé dr. Joánovits Krisztina sk. dr. előadó bíró A Veszprémi Törvényszék
  3. november
  4. napján kihirdetett 10.B.348/2021/
  5. számú ítélete a másodfokú ítéletben foglalt változtatással Terhelt6 vádlott vonatkozásában
  6. február
  7. napján jogerőre emelkedett. Dr. Péntek László sk. a tanács elnöke

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.