← Magyarország

Kpkf.40577/2021/2 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Pontosan megnevezett jogszabályhelyet megjelölt jogszabálysértés hiányában - kógens törvényi rendelkezésből eredően - a Kúria a fellebbezést érdemben nem vizsgálhatja. A Kúria mint másodfokú bíróság végzése Az ügy száma: A tanács tagjai: Kpkf.V.40.577/2021/

  1. Dr. Márton Gizella a tanács elnöke Dr. Drávecz Margit Gyöngyvér előadó bíró Dr. Darák Péter bíró felperes1 (cím1; levelezési cím: cím2) Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága A felperes: Az alperes: (cím3) Az alperes képviselője: Dr. Stomfai Ramóna kamarai jogtanácsos (NAV Fellebbviteli Igazgatósága Dél-dunántúli Hatósági Főosztály, cím4) A per tárgya: adóügyben indult közigazgatási jogvita A fellebbezést benyújtó fél: a felperes A fellebbezéssel támadott határozat: Pécsi Törvényszék 7.K.700.161/2021/
  2. számú végzése Rendelkező rész A Kúria a felperes fellebbezését visszautasítja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 6.000 (hatezer) forint másodfokú perköltséget. A végzés ellen további perorvoslatnak nincs helye. Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás és az ügy előzménye Kúria V.Kpkf.40.577/2021/2-I 2 [1] A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Baranya Megyei Adó- és Vámigazgatósága Magánszemélyek és Egyéni Vállalkozók Ellenőrzési Osztály I. (a továbbiakban: elsőfokú adóhatóság) a felperesnél mint adózónál a
  3. január 1.–
  4. december
  5. közötti időszakra személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás adónemeket érintően adóellenőrzést végzett és az ellenőrzés megállapításait realizáló 5223746533 iktatószámú határozatával az adózó terhére 89.568.303 forint adóhiánynak minősülő adókülönbözetet, 179.136.606 forint adóbírságot és 2.847.419 forint késedelmi pótlékot szabott ki. A fellebbezés folytán eljárt alperes a 4319437181/2020 számú végleges határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Döntését a felperessel – elektronikus tárhelyén –
  6. szeptember
  7. napján közölte. Keresetlevél, azonnali jogvédelem iránti kérelem, védirat, áttételt elrendelő végzés és a keresetlevél első visszautasítása [2] A felperes az alperes végleges közigazgatási cselekménye bírósági felülvizsgálata, annak megváltoztatása és az alperes új eljárásra utasítása iránt a másodfokú határozat jogorvoslati tájékoztatójától eltérően a Fővárosi Törvényszékhez címezve
  8. szeptember
  9. napján elektronikus úton keresetlevelet terjesztett elő, egyidejűleg a NAVKPER2 nyomtatványon jelezve, – indokolás nélkül – azonnali jogvédelem iránti kérelmet is előterjesztett. [3] Az alperes a Fővárosi Törvényszékhez előterjesztett védiratában a kereset és az azonnali jogvédelem iránti kérelem elutasítását egyaránt kérte. [4] A Fővárosi Törvényszék a
  10. szeptember
  11. napján kelt – és fellebbezés hiányában – jogerőre emelkedett 46.K.700.660/2020/
  12. számú végzésével a közigazgatási perrendtartásról szóló
  13. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
  14. §

(1)bekezdése, 14. §
(1)bekezdése és 47. §
(1)bekezdése, 81. §
(2)bekezdése, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szerveinek hatásköréről és illetékességéről szóló 485/
  1. (XII. 29.) Korm. rendelet I. melléklet B/
  2. pontja szerint megállapította illetékességének hiányát, az eljárást megszüntette és a keresetlevelet az ügy irataival együtt a Pécsi Törvényszékhez áttette. [5] Az áttett keresetlevél folytán a Pécsi Törvényszéken (a továbbiakban: elsőfokú bíróság) a per 7.K.701.444/
  3. számon került lajstromozásra, amelynek keretében az elsőfokú bíróság
  4. sorszámú végzésével a keresetlevél hiányainak pótlása érdekében 8 nap határidő tűzése mellett hiánypótlási felhívást bocsátott ki, és a felhívást
  5. november
  6. napján a Kp.
  7. §
(1)bekezdés c) pontja folytán alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló
  1. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
  2. §
(2)bekezdése szerint kézbesítettnek tekintette. [6] Az elsőfokú bíróság a
  1. december
  2. napján kelt 7.K.701.444/2020/
  3. számú végzésével a keresetlevelet a Kp.
  4. §
(1)bekezdés j) pontja alapján a hiánypótlás nem teljesítése okán visszautasította. [7] A végzés
  1. január
  2. napján jogerőre emelkedett. Az ismételten benyújtott keresetlevél és védirat Kúria V.Kpkf.40.577/2021/2-I 3 [8] A felperes
  3. január
  4. napján az alperesi határozat bírósági felülvizsgálata iránt ismételten benyújtotta a korábbival azonos tartalommal, azonnali jogvédelmet is kérve, a keresetlevelét. [9] Az alperes a védiratában a Kp.
  5. §
(1)bekezdés j) pontja alapján a hiányos tartalmú keresetlevél visszautasítására tett indítványt, továbbá a keresetlevélben foglalt azonnali jogvédelem iránti kérelem elutasítását indítványozta. Az azonnali jogvédelem körében hozott döntés, az ellene irányuló fellebbezés és a Kúria végzése és az ezt követő jogcselekmények [10] Az elsőfokú bíróság 3. sorszámú végzésével felperes azonnali jogvédelem iránti kérelmét a Kp. 50. §
(1)bekezdése,
(2)bekezdés a) pontja,
(4)bekezdése és 51. §
(3)bekezdése alapján a kérelem érdemi elbírálásra alkalmatlansága okán elutasította. [11] A
  1. sorszámú végzés ellen a felperes
  2. sorszám alatt fellebbezést terjesztett elő. A Kúria, mint másodfokú bíróság a
  3. május
  4. napján kelt Kpkf.VI.40.165/2021/
  5. számú végzésével a felterjesztett iratokat az elsőfokú bíróságnak azzal a felhívással küldte vissza, hogy a Pp.
  6. §
(2)bekezdésére tekintettel a Kp. 102. §
(1)bekezdés c) pontjában foglaltak szerint járjon el. Az elsőfokú bíróság a Kúria iratvisszaküldését követően a felperes
  1. sorszámú fellebbezését visszautasította, döntés elleni fellebbezés elbírálása a Kúria előtt folyamatban van. [12] A felperes a 7.K.701.444/
  2. számú perben
  3. február
  4. napján kézbesítési kifogást terjesztett elő valamennyi részére megküldött végzéssel kapcsolatban, kifogásolván, hogy az iratokat az elektronikus kapcsolattartás szabályai szerint kellett volna a bíróságnak szabályszerűen kézbesíteni. Az elsőfokú bíróság a felperes kézbesítési kifogását elutasította, az e tárgyban hozott végzés elleni fellebbezés elbírálása a Kúria előtt még nem zárult le. Az elsőfokú bíróság végzése [13] Az elsőfokú bíróság a
  5. április
  6. napján kelt 7.K.700.161/2021/
  7. számú végzésével az ismételten előterjesztett keresetlevelet a Kp.
  8. §
(1)bekezdésére figyelemmel, a Kp. 48. §
(1)bekezdés i) pontja alapján visszautasította. Megállapította, hogy a felperes a 7.K.701.444/
  1. számú ügyben benyújtott keresetlevéllel azonos tartalmú keresetlevelét a keresetindítási határidőn túl terjesztette elő anélkül, hogy igazolási kérelmet nyújtott volna be, így a felperes ismételten előterjesztett keresetlevele elkésett. A végzés perorvoslati része pontos kioktatást tartalmazott arról, hogy a fellebbezésnek tartalmazni kell a fellebbezést megalapozó jogszabálysértést a jogszabályhely pontos megjelölésével, illetve azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a fellebbező szerint a határozat jogkérdésben eltér. Figyelmeztetést adott továbbá a nem a jogszabályban meghatározott módon előterjesztett fellebbezés jogkövetkezményéről. [14] A döntést a felperessel
  2. április
  3. napján közölte. Kúria V.Kpkf.40.577/2021/2-I 4 A fellebbezés, az észrevétel [15] A felperes a
  4. április
  5. napján a végzés ellen előterjesztett fellebbezésében a végzés megváltoztatását, ismételt kereseti kérelme befogadását, az elsőfokú bíróság érdemi tárgyalás megtartására utasítását kérte. Fellebbezési álláspontja szerint az elsőfokú bíróság végzése idő előtti, a keresetlevél visszautasítása nem történhetett volna meg, mert az ügyben kézbesítési kifogás tárgyában jogvita van folyamatban. Az elsőfokú bíróság döntése ezért sérti az Alaptörvényben deklarált tisztességes bírósági eljárás követelményét, egyben iratellenes is, figyelemmel, hogy keresetlevelét illetékesség hiányában tették át az elsőfokú bíróságra, így a megismételt, ugyanazon tartalmú keresetlevelet nem lehet új keresetlevélként értelmezni. Álláspontja szerint a 7.K.701.444/
  6. és a 7.K.700.161/
  7. számú peranyag szét nem választható, a 7.K.700.161/
  8. számú per nem új per. Kérte a Kúriát a két peranyag beszerzésére. [16] Az alperes a fellebbezésre tett észrevételében az elsőfokú végzés helybenhagyását kérte. Kiemelte, hogy a fellebbezéssel támadott döntés jogszerűségét nem érinti a 7.K.701.444/
  9. számú perben hozott kézbesítési döntéssel kapcsolatos kifogást érintő cselekmény, mert amennyiben a bíróság ott a felperesi kérelemnek helyt ad, úgy a 7.K.701.444/
  10. számú ügyben benyújtott keresetlevél alapján folyna a per. A Kúria döntése és jogi indokai [17] A fellebbezés az érdemi vizsgálatra alkalmatlan. [18] A Kúria elöljáróban rögzíti, hogy a Kp.
  11. §
(3)bekezdése szerint a másodfokú eljárásra az ítélet elleni fellebbezésre vonatkozó szabályokat az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni. Ezen utaló szabály alapján a Kp. 100. §
(2)bekezdésének rendelkezése szerint a fellebbezés a beadványokra vonatkozó általános szabályokon túlmenően kógens jelleggel kell, hogy tartalmazza a fellebbezéssel támadott ítélet (végzés) számát, a fellebbezést megalapozó jogszabálysértést, a jogszabályhely pontos megjelölésével és a másodfokú bíróság döntésére vonatkozó határozott kérelmet. [19] A felhívott jogszabályok alapján a Kúria rámutat arra, hogy a Kp. 100. §
(2)bekezdés b) pontjában meghatározott többlettartalmi követelmény, hogy a fellebbező félnek pontosan és egyértelműen meg kell jelölnie azt a jogszabályi rendelkezést (paragrafus, bekezdés, pont), amelyet állítása szerint az elsőfokú bíróság döntése sért. A törvény kifejezett rendelkezése értelmében a jogszabályhely szövegszerű, tartalmi körülírása a fellebbezés érdemi elbírálását nem teszi lehetővé. Kúria V.Kpkf.40.577/2021/2-I 5 [20] A fellebbezésben az elsőfokú eljárásban megvalósult jogszabálysértésre való hivatkozás nem lehet általános, annak jogszabályi érvekkel való alátámasztása is szükséges. A Kúria által kimunkált joggyakorlat ilyen esetekben töretlen a fellebbezés visszautasítása tekintetében (Kpkf.V.39.101/2020/3., Kpkf.VI.40.108/2020/3., Kpkf.V.40.192/2020/2., Kpkf.V.40.193/2020/2., Kpkf.V.39.900/2020/2., Kpkf.V.40.401/2020/2., Kpkf.V.40.352/2020/2., Kpkf.V.39.040/2021/2., Kpkf.VI.39.056/2020/2., Kpkf.VI.40.447/2020/2., Kpkf.V.39.381/2021/2., Kpkf.V.39.162/2021/2., Kpkf.VI.39.319/2021/2., Kpkf.VI.39.637/2021/2., Kpkf.VI.39.746/2021/2., Kpkf.VI.39.757/2021/2., Kpkf.VI.39.768/2021/2.). [21] A Kúria megállapította, hogy a felperes a jogszabályi kötelezettsége és erre vonatkozó, a fellebbezéssel támadott végzésben foglalt kioktatás, tájékoztatás ellenére a fellebbezésében egyetlen jogszabályhellyel alátámasztott jogszabálysértést sem jelölt meg, annak ellenére, hogy a Kp. 100. §
(2)bekezdés b) pontja (akárcsak a fellebbezéssel támadott végzés perorvoslati tájékoztatása) a jogszabályhely pontos megjelölését írta elő. Ezen követelménynek a felperes fellebbezése nem felelt meg. A jogalkotó a fellebbezésében a megsértett jogszabályhely pontos megjelölését olyan súlyú kötelezettségnek minősítette, hogy annak elmaradása miatt a hiánypótlási felhívás lehetőségét is kizárta. Amennyiben a fél a fellebbezésében egyetlen jogszabályhelyet sem jelöl meg pontosan, amely a fellebbezés alapját képezhetné, abban az esetben a fellebbezés érdemi vizsgálatára a Kúriának törvényes lehetősége nincs. [22] A Kp. 2. §
(2)bekezdésében foglalt tisztességes, koncentrált és költségtakarékos eljárás követelményéből nem vezethető le a bíróság olyan kötelezettsége, hogy a támadott határozat jogszerűségéről pusztán a fellebbezésben előadott indokok alapján a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely fél által történő pontos megjelölése hiányában döntsön (Kpkf.X.38.049/2019/2.). Nem a bíróság feladata annak feltárása, hogy a fél mit sérelmez, mit kíván megfellebbezni és milyen okból. [23] Pontosan megjelölt jogszabályhellyel alátámasztott jogszabálysértés hiányában a Kúria ezért a fellebbezést érdemben nem vizsgálhatta, azt a Kp. 112. §
(3)bekezdése, 104. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 48. §
(1)bekezdés k) pontja alapján vissza kellett utasítania. A döntés elvi tartalma [24] Pontosan megnevezett jogszabályhellyel megjelölt jogszabálysértés hiányában – kógens törvényi rendelkezésből eredően - a Kúria a fellebbezést érdemben nem vizsgálhatja. Kúria V.Kpkf.40.577/2021/2-I 6 Záró rész [25] A Kúria a fellebbezést a Kp. 114. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [26] A fellebbezési eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés a) pontja alapján illetékmentes. [27] Az alperes másodfokú perköltségéről a Kp. 35. §
(1)bekezdése alapján alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 81. §
(1)bekezdése, 83. §
(1)bekezdése alapján, a felszámításától eltérően rendelkezett, mert a 32/
  1. (VIII. 22.) IM rendelet (a továbbiakban: IMr.)
  2. §
(1)bekezdés a) pontja és 3. §
(3)bekezdés alapján – és az elsőfokú eljárásra irányadó szabályozás szerint – igényelt 12.000 forint kamarai jogtanácsosi munkadíjhoz képest a másodfokú eljárásra irányadó IMr. 3. §
(5)bekezdése értelmében ennek az összegnek csak a fele ítélhető meg. [28] A végzés ellen a fellebbezés lehetőségét a Kp. 112. §
(2)bekezdése, a felülvizsgálatot a Kp.
  1. § d) pontja zárja ki. Budapest,
  2. szeptember
  3. dr. Márton Gizella s.k. s.k. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: tisztviselő dr. Drávecz Margit Gyöngyvér s.k. előadó bíró dr. Darák Péter bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.