Pf.20103/2022/5 – Szegedi Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: A túlélési (gyógyulási) esély elvesztését nem az okozatosság, hanem a felróhatóság körében kell értékelni. Ha van orvosi hiba, az alperesi egészségügyi szolgáltató csak annak bizonyításával mentesülhet a felelősség alól, hogy a hiba nélkül sem maradt volna esély a túlélésre (gyógyulásra). Szegedi Ítélőtábla Az ügy száma: Pf.II.20.103/2022/

1. szám A felperes: (felperes neve) ((lakcím)) A felperes meghatalmazott jogi képviselője: Dr. Ábrahám László ügyvéd (ügyvéd címe.) Az alperes: (alperes neve) ((címe)) Az alperes meghatalmazott jogi képviselője: Sulyok és Ádám Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Ádám Attila ügyvéd, iroda címe.) Más perbeli személyek neve és perbeli állása: (X) Zrt. ((székhely)) I. rendű beavatkozó: I. rendű beavatkozó meghatalmazott jogi képviselője: Dr. Jakab Tamás ügyvéd ((cím).) (Y) Kft. (kft. székhelye) II. rendű beavatkozó II. rendű beavatkozó meghatalmazott jogi képviselője: Dr. Kovácsy Zsombor Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Kovácsy Zsombor Attila ügyvéd, (ügyvédi iroda címe)) A per tárgya: személyiségi jog megsértésének megállapítása és egyéb Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Szegedi Törvényszék 1.P.21.255/2020/
2. A fellebbezést benyújtó fél, a fellebbezés száma: alperes, 1.P.21.255/2020/
3. ÍTÉLET Az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, a megfellebbezett rendelkezéseit helybenhagyja. Szegedi Ítélőtábla II.Pf.20.103/2022/5 2 Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 50 000 (ötvenezer) Ft másodfokú eljárási költséget. A le nem rótt 240 000 (kettőszáznegyvenezer) Ft fellebbezési eljárási illeték az állam terhén marad. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás A tényállás [1] A felperes
4. január 29-én közúti balesetet szenvedett, melyet követően a (alperes neve) Sürgősségi Betegellátó Osztályára utalták. Panaszként nyaki fájdalom, bal kar zsibbadás került rögzítésre, státuszában külsérelmi nyom, érdemi eltérés nem szerepelt. A felperesen ekkor röntgenvizsgálatot végeztek, mely alapján a nyaki VI-VII. csigolyák baloldali kisízületének törését nem ismerték fel. Kórházi felvételét nem tartották indokoltnak, február
5. napjára kontroll vizsgálatra hívták vissza és egyebek mellett Schanz gallér viselését írták elő. [2] A felperes
6. február 6-án jelentkezett az (egyetem neve) Traumatológiai Szakrendelésén, ahol rögzítették, hogy a bal kéz I-es, II-es ujj területén érzészavar, zsibbadás áll fenn. Felperesen röntgenvizsgálatot végeztek, melynek során a VI-VII. csigolya 35 fokos magasságában megtöretést, az ízületi rés beszűkültségét és deformáltságát, a VII. csigolya elülső peremének törését, nem számottevő odalirányú elmozdulását, a VI. csigolya fél cm-es előre csúszását és tágabb kisízületi rést írtak le, majd a beteget a sürgősségi osztályra irányították. [3] Ugyanezen a napon az (egyetem neve) Sürgősségi Osztályán idegsebészeti konzílium eredményeként a beteg sürgősségi ellátását és osztályos felvételét javasolták. [4] A CT vizsgálat a VI. csigolya 5 mm-es előrecsúszását, 16 fokos megtöretését, valamint a VII. csigolya haránt nyúlványának törését és zárólemezének egyenetlenségét írta le. Az idegsebészeten sürgős műtétet végeztek, melynek során a ficamot helyreállították, a porckorongot eltávolították és pótló eszközt helyeztek be csavaros lemezes rögzítés mellett, valamint a gerincvelő nyomás alóli felszabadítása történ. A műtét után baloldali féloldali bénulás jelentkezett. [5] A
7. február 7-én elvégzett MRI vizsgálat gerincvelő károsodásra utaló jelzavart és visszamaradt porckorong részletet észlelt, melyre figyelemmel ugyanezen a napon reoperáció történt. A műtét során a porckorong darabot eltávolították és a gerincvelőt felszabadították a nyomás alól. [6] A felperest
8. február 20-án az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézetbe szállították, ahol
9. április 27-ig kezelték. Felvételekor négy végtagot érintő bénulás állt fenn, távozásakor a leletek szerint önellátásban nem igényelt segítséget, egy vagy két mankóval Szegedi Ítélőtábla II.Pf.20.103/2022/5 3 közlekedőképes volt. A felperes állapota a hazabocsátást követően fokozatosan javult, majd utána lényegében változatlan maradt. [7] Az alperes orvosszakmai mulasztást követett el, amikor a felperes panaszaira, valamint az elszenvedett baleset jellegére figyelemmel elsődlegesen nem CT vizsgálatot, hanem röntgen vizsgálatot végzett és az elkészült röntgenfelvételen a nyaki VI-VII. csigolyák baloldali kisízületének törését nem ismerte fel. Az azonnali műtéti ellátással megakadályozható lett volna a február 6-ára kialakult jelentős mértékű csigolya elcsúszás, mely nélkül az első műtét után kialakult szövődmény, a porckorong darab bennmaradása is kisebb eséllyel alakult volna ki. Az orvosszakmai mulasztás nélkül lényegesen nagyobb eséllyel lett volna elkerülhető a felperesnél kialakult mértékű egészségkárosodás, a CT vizsgálat késlekedése a felperes gyógyulási esélyét jelentősen csökkentette és fontos szerepet játszott a jelenleg is észlelhető panaszainak kialakulásában. A felperes keresete, az alperes ellenkérelme [8] A felperes keresetében kérte, a bíróság állapítsa meg, hogy az alperes magatartása folytán sérült a testi épséghez, egészséghez, gyógyulási esélyhez fűződő személyiségi joga, és kérte kötelezni az alperest 5 000 000 Ft sérelemdíj, valamint havi 100 000 Ft jövedelempótló járadék megfizetésére. [9] Álláspontja szerint a balesetét követően a gerincsérülés gyanújára figyelemmel CT vizsgálatot kellett volna végezni, amennyiben ez megtörténik, az alperes könnyebben észrevehette volna a sérülését, így mulasztása miatt a gyógyulási esélye csökkent. Maradandó egészségkárosodása miatt korábbi munkáját sem tudja ellátni. [10] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Állította, a felperes egészségkárosodása nem az egészségügyi szolgáltató magatartásával, hanem a közúti közlekedési balesettel áll okozati összefüggésben. A felperesnél az első betegfelvétele során diszkrét zsibbadásos panasz kivételével neurológiai eltérésre utaló állapot nem volt, ezért nem volt szakmai indoka a sokszoros sugárterheléssel járó CT vizsgálat elvégzésének. Az ATLS irányelvek szerint primer ellátás kapcsán a nyaki gerincről készült röntgenfelvételek negativitása esetén nem szükséges sürgősséggel CT vizsgálatot végezni. A röntgenfelvétel alapján pedig traumás eltérés nem volt észlelhető. Hivatkozása szerint a felperes visszarendelése azzal történt, hogy panaszok esetén a megadott időpontnál hamarabb jelentkezzen, ezzel szemben a felperes az eredeti időpontban jelentkezett a kontroll vizsgálatra azzal, hogy panaszaiban javulás nem állt be. Az így szükségessé vált CT vizsgálat elvégzése elmozdulás nélküli gerincsérülést igazolt, melynek sebészeti ellátása időben megtörtént. Mindezekre figyelemmel magatartása mind a január 29-i, mind a február 6-i napon elvégzett beavatkozások, illetve vizsgálatok kapcsán megfelelt az egészségügyben dolgozóktól elvárható gondossági mércének. Hangsúlyozta felelőssége megállapítása esetén a helytállási kötelezettség kizárólag a felróható magatartásával közvetlen okozati összefüggésben álló károkra, sérelmekre terjed ki. [11] Az I. és II. rendű alperesi beavatkozók is a kereset elutasítását kérték, az alperessel megegyező indokok alapján. [12] Az elsőfokú ítélet és indokai [13] Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, az alperes azon magatartásával, hogy a felperes által
10. január
11. napján történt ellátása során nem CT, hanem röntgenvizsgálatot Szegedi Ítélőtábla II.Pf.20.103/2022/5 4 végzett és az elkészült röntgenfelvételen nem ismerte fel a VI-VII. csigolyák baloldali kisízületeinek törését és ennek folytán a törés ellátására elvégzendő műtétet késedelmesen végezte el, a felperes gyógyulási esélyét jelentősen csökkentette, ezzel megsértette a felperes személyiségi jogát és kötelezte az alperest 3 000 000 Ft sérelemdíj és kamatai megfizetésére. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Határozatának indoklásában kifejtette, a peres felek között egészségügyi szolgáltatás nyújtására irányuló nem nevesített kezelési szerződés jött létre. A lefolytatott bizonyítási eljárásban beszerzett orvosszakértői vélemény alapján rámutatott, a felperes panaszai, az általa elszenvedett baleset jellege miatt elsődlegesen CT vizsgálat és nem röntgenvizsgálat elvégzése lett volna indokolt. Az elkészült röntgenfelvételen is felismerhető volt a nyaki VI-VII. csigolyák baloldali kisízületének törése, melyet azonban az alperes orvosai ekkor nem diagnosztizáltak. A szakvélemény alapján a nyaki gerincet az első háti csigolya szintjéig kell vizsgálni nyaksérülés gyanúja esetén, az elkészült röntgenfelvételen azonban már a VII. nyakcsigolya is igen korlátozottan ábrázolódik, alig ítélhető meg, e korlátozott értékelhetőség is szükségessé tette a CT-vizsgálat elvégzését. Amennyiben arra sor kerül január 29-én, akkor a felperes által elszenvedett sérülés súlyossága is felismerhető lett volna. A törés instabil volt, amely műtéti ellátást igényelt, azzal megakadályozható lett volna a február 6-ra kialakult jelentős mértékű csigolyaelcsúszás. A csigolyaelcsúszás nélkül jóval kedvezőbb műtéti viszonyok miatt a február 6-i műtét során fellépő szövődmény, a porckorong darab bennmaradása is kisebb eséllyel alakult volna ki. A gerinctörés elszenvedése - még maradványtünetek nélkül is - jár egészségkárosodással, ezért az egészségkárosodás teljes elkerülésére nem lett volna mód még tökéletes ellátás esetén sem. Ideális gyógyulás esetén is megállapítható lenne a felperesnél kb. 10 %-os mértékű egészségkárosodás pusztán az elszenvedett törés miatt, jelenleg azonban az össz-szervezeti egészségkárosodása 36 %-os. A CT vizsgálat késlekedése a felperes gyógyulási esélyét nagymértékben csökkentette, jelentős szerepet játszott a jelenleg is észlelhető tüneteinek és panaszainak kialakulásában. A felperes jelenlegi állapotának közvetlen elsődleges oka az, hogy a február 6-i műtét során a műtéti területen bennmaradt egy porckorong darab, amely a gerincvelőt nyomás alá helyezte, illetve emellett kisebb, de pontosan meg nem határozható szerepet játszott önmagában az elsődleges műtét kb. 1 hetes késedelme is. Ha a CT vizsgálatot és utána a műtétet késedelem nélkül elvégzik, akkor is bekövetkezhetett volna ugyanilyen vagy hasonló szövődmény, csak jóval alacsonyabb valószínűséggel, erre figyelemmel a perbeli ellátás során a feltárt mulasztás és a testi állapotának hátrányos változása között az okozati összefüggés igazolható. [14] A Kúria több eseti döntésére hivatkozva kifejtette, a kártérítési kötelezettség terjedelmére nem lehet kihatása annak, hogy a felelősség a gyógyulási esély elvesztésén, csökkenésén úgy alapul, hogy ahhoz kötődően az egészségkárosodás bekövetkezett. A szakvéleményből egyértelműen megállapítható, hogy az esély elvesztése és az alperesi felróható magatartás között az okozati összefüggés fennáll, így az alperes a felperes teljes kárának megtérítésére köteles. [15] A felperest ért immateriális hátrányok kompenzálására 3 000 000 Ft összegű sérelemdíjat talált megállapíthatónak, a jövedelempótló járadék megfizetésére irányuló kereseti kérelmet elutasította, arra hivatkozva, hogy a felperesnél jövedelemve(egyetem neve)ség nem mutatható ki. A fellebbezés, a fellebbezési ellenkérelem és annak indokai [16] Az ítélettel szemben az alperes terje(egyetem neve)tt elő fellebbezést, melyben elsődlegesen annak megváltoztatását és a kereset elutasítását, másodlagosan a marasztalás összegének 300 000 Ft-ra történő leszállítását kérte. Szegedi Ítélőtábla II.Pf.20.103/2022/5 5 [17] Elsődleges fellebbezési kérelmének indokaként kiemelte, nem tartalmazza a szakvélemény és nem világos, hogy a felperes számára előírt nyakmerevítő viselése mellett miként következhetett be a csigolyaelcsúszás, mert annak éppen az a funkciója, hogy megakadályozza többek között az ilyen jellegű hátrányos állapot kialakulását. Ha a felperes betartja a merevítő gallér kontrollvizsgálatig történő használatára vonatkozó alperesi orvosi utasítást, a csigolyaelcsúszás nem következik be. Az elsőfokú bíróság e körülményt figyelmen kívül hagyta határozatának meghozatalakor. [18] Kiemelte továbbá, az elsőfokú bíróság a sérelemdíj igényt megalapozó maradványtünet okaként tüntette fel a bennmaradt ponckorong darab gerincvelőre gyakorolt nyomását is. Ezt a porckorong darabot az alperes azonban 22 órán belül, február 7-én újabb műtéttel eltávolította. A porckorong darab nem a késedelmes CT vizsgálat miatt maradt benn a február 6-i műtét során, az csak a postoperatív szakban jelentkező neurológiai nóvum miatt merült fel, annak jelenlétét addig semmilyen tünet nem jelezte. Az első műtét előtti CT késedelmes elvégzésének semmilyen szerepe nincs abban, hogy a műtétet követően helyezte a porckorong darab nyomás alá a gerincvelőt, mert az az első műtét után, tehát a CT elvégzését követően és attól függetlenül alakult ki. Így abban az esetben, ha a CT-t és a műtétet január 29-én elvégzik, akkor sem rövidebb időtartamra alakult volna ki a gerincvelő nyomása, ami ugyanazt a következményt okozta volna. Hangsúlyozta továbbá, a porckorong darab bennmaradása a műtéti szövődmény körébe tartozik, az az elvárható gondosság mellett is bekövetkezhet, ezért e tekintetben sem terheli felróhatóság az alperest. [19] Elsődleges fellebbezési kérelme további indokaként előadta, a felperes a gyógyulási esély csökkenésére irányulóan sem tényállítást, sem jogi állítást, sem jogi érvelést nem terje(egyetem neve)tt elő keresetlevelében, ennek hiányában nincs erre irányuló kereseti kérelem, ezért az elsőfokú ítélet megsértette a Pp.
12. §