← Magyarország

Mfv.10015/2025/4 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A kérelmező szakszervezet a konzultációt kezdeményező levelet elektronikusan nem azon személyeknek és emailcímre küldte, akikkel a kérelmezett munkáltató tájékoztatása szerint a kapcsolatot tartania kell érdekképviseleti kérdésekben, és akikkel korábban egyeztetéseket folytatott, ezért a kérelmezett által irányadónak elfogadott postai kézbesítés időpontjában tekinthető a kérelmező levele kézbesítettnek. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Mfv.II.10.015/2025/

  1. A tanács tagjai: Dr. Hajdu Edit a tanács elnöke Dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna előadó bíró Dr. Darákné dr. Nagy Szilvia bíró Dr. Kövesné dr. Kósa Zsuzsanna bíró Dr. Osztovits András bíró A kérelmező: kérelmező cím1 A kérelmező képviselője: Dr. Szabó Imre Szilárd ügyvéd cím2 A kérelmezett: kérelmezett cím3 A kérelmezett képviselője: Dr. Kardos Tímea ügyvéd /Kardos-N. Szász Ügyvédi Iroda/ cím4 A per tárgya: kollektív jogra alapított nemperes eljárás A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: kérelmező A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Győri Ítélőtábla Mpkf.V.35.037/2024/
  2. Kúria II.Mfv.10.015/2025/4 2 Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Székesfehérvári Törvényszék 71.Mpk.75.015/2024/
  3. Rendelkező rész A Kúria a Győri Ítélőtábla Mpkf.V.35.037/2024/
  4. számú végzését hatályában fenntartja. Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg a kérelmezettnek 15 napon belül 450.000 (négyszázötvenezer) forint és 121.500 (százhuszonegyezer-ötszáz) forint áfa felülvizsgálati eljárási költséget. A felülvizsgálati eljárásban felmerült 21.000 (huszonegyezer) forint illeték az államot terheli. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A kérelmezett 1300 munkavállalót foglalkoztató gazdasági társaság, székhelyén kívül a cégjegyzékbe bejegyzett három fiókteleppel rendelkezik. Vezető tisztségviselője személy1 ügyvezető, akinek bejegyzett kézbesítési címe e-mail cím
  5. [2] A kérelmezettnél foglalkoztatott munkavállalók közül többen tagsági jogviszonyt létesítettek a kérelmezőnél, és
  6. szeptember 7-én megalakították a kérelmező .... Alapszervezetet. Az alapszervezet megalakításáról, a munka törvénykönyvéről szóló
  7. évi I. törvény (továbbiakban: Mt.)
  8. §

(1)bekezdésében foglalt védettséget élvező szakszervezeti tisztségviselők személyéről a kérelmezettet
  1. szeptember 9-én az e-mail cím2 e-mail címre küldött e-mailben és postán
  2. szeptember 10-én megküldött levélben tájékoztatták. [3] A kérelmező
  3. szeptember 30-án a e-mail cím3 e-mailcímre megküldött emailben a kérelmezettnél megkötött hatályos kollektív szerződés megküldését kérte. személy2 forgalmi vezető
  4. október 7-én tájékoztatta a kérelmezőt, hogy a hatályos kollektív szerződés a munkavállalók számára rendelkezésre áll a cég internetes oldalán, egyben személy3 People and Culture igazgatóhoz irányította mint érdekképviseleti kapcsolattartóhoz. Ezt követően a kérelmező a kollektív szerződés megküldésére vonatkozó kérelmét
  5. október 15-én e-mail cím4 email címére küldött levélben megismételte, ahonnan választ kapott. [4] A kérelmező
  6. október 22-én személy1 ügyvezetőnek címezve e-mail cím2 email címre küldött levélében konzultációt kezdeményezett a
  7. évi bérfejlesztéssel kapcsolatosan. Közölte, hogy a konzultáció során referenciának tekinti a kötelező legkisebb minimálbér és garantált bérminimum megállapításáról szóló kormányrendeletben megállapított összegeket. A levelet postán is elküldte, amit a kérelmezett
  8. október 25-én vett át. Kúria II.Mfv.10.015/2025/4 3 [5]
  9. október 23-a munkaszüneti nap volt. személy1 ügyvezető
  10. október 24-től október 31-ig szabadságát töltötte.
  11. november 1-je péntek munkaszüneti nap volt, november 2-a szombatra, november 3-a vasárnapra esett. [6] A kérelmező
  12. november 4-én a Székesfehérvári Törvényszékhez 71.Mpk.75.015/
  13. számon benyújtott kérelmében annak megállapítását kérte, hogy a kérelmezett megszegte a konzultáció lefolytatására vonatkozó szabályokat. [7] A kérelmezett részéről személy3 People and Culture igazgató
  14. november 5-én 7 óra 24 perckor írt emailben a konzultáció időpontjaként
  15. november 14-én 12:00 órát jelölte meg, amelyet
  16. november 5-én, a kérelmező nevében személy4 elnök elfogadott. Egyben tájékoztatta a kérelmezettet, hogy mivel a konzultáció lefolytatására vonatkozó kérelmezői megkeresés 15 napig válasz nélkül maradt, a kérelmező bírósághoz fordult. A kérelem és ellenkérelem [8] A kérelmező kérelmében annak megállapítását kérte, hogy a kérelmezett megszegte a konzultáció lefolytatására vonatkozó szakszervezeti jogosultságot, szabályokat, és jogi képviselőjének munkadíját igényelte. [9] Kifejtette, hogy a kérelmezettnél képviselettel rendelkező szakszervezet az Mt.
  17. §
(1)bekezdés b) és
(2)bekezdése alapján konzultáció kezdeményezésére jogosult a munkáltatónál. A kérelmezett a megkeresésére nem reagált az Mt. 6. §
(2)bekezdésében foglalt együttműködési kötelezettség ellenére sem, ezért a kérelmezőnek az Mt. 289. §
(1)bekezdésében foglaltakra figyelemmel más érdemi lehetősége nem maradt [10] Érvelése szerint a kérelmezett
  1. október 22-én vette kézhez elektronikus levelét, ez alapján az Mt.
  2. §
(3)bekezdésben rögzített konzultációs hét napos határidő
  1. október 29-én letelt. Ezt követően nyílhatott meg az Mt.
  2. §
(1)bekezdés szerinti igényérvényesítésre nyitva álló öt napos időtartam. [11] A kérelmezett a kérelem elutasítását és a kérelmező 300.000 forint áfa-val növelt összegű ügyvédi munkadíjból álló perköltsége megfizetésére kötelezését kérte. Álláspontja szerint eljárása mindenben megfelelt a jogszabályi előírásoknak. Az első- és a másodfokú bíróság végzése [12] A Székesfehérvári Törvényszék 71.Mpk.75.015/2024/
  1. számú végzésével a kérelmező
  2. évi bérfejlesztéssel kapcsolatos konzultációs kötelezettségszegés megállapítása iránti kérelmét elutasította. A kérelmezőt perköltség fizetésére kötelezte azzal, hogy a felmerült illetéket az állam viseli. [13] Az elsőfokú bíróság érvelése szerint a konzultáció megkezdésére vagy a kezdeményezésre vonatkozó válaszadás időpontjára vonatkozóan az Mt. nem tartalmaz rendelkezést. Az Mt.
  3. §
(3)bekezdése kizárólag arra ad iránymutatást, hogy a konzultáció tartama alatt, de legfeljebb hét napig a munkáltató a tervezett intézkedését nem hajthatja végre. Ez a szabály a már ténylegesen megkezdett tárgyalási folyamatra vonatkozik, ami jelen jogvitában a felek által sem vitatottan nem kezdődött meg. Az Mt. 233. §
(3)bekezdésében rögzített hét napos határidő a konzultációs kezdeményezésre vonatkozó válaszadás körében tehát nem irányadó, önmagában a kezdeményezést követő hét nap válasz nélküli eltelte kötelezettségszegést, jogellenes magatartást nem keletkeztetett. Kúria II.Mfv.10.015/2025/4 4 [14] Az elsőfokú bíróság utalt az Mt. 6. §
(2)bekezdésére is, a feleket terhelő jóhiszemű és tisztességes eljárás elvének betartására vonatkozó elvárásokra. [15] Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a konzultációs megkeresést
  1. október 25én kell kézbesítettnek tekinteni. A kérelmező ugyanis az elektronikus levelet
  2. október 22-én nem a cégjegyzékben feltüntetett hivatalos kézbesítési címre küldte, de nem is olyan munkavállaló felé továbbította, akivel korábban érdekképviseleti kérdésekben egyeztetett. [16] A konzultációra vonatkozó megkeresés tehát
  3. október 25-én jutott a kérelmezett tudomására, a kötelezettségszegés megállapítása szempontjából ez a határidő az irányadó. A bíróság nem osztotta a kérelmező álláspontját arra vonatkozóan, hogy az Mt.
  4. §
(3)bekezdés a konzultációval kapcsolatos válaszadásra ír elő határidőt, de látható, hogy ez a kérelmező által meghatározott idő sem telt el a bírósági eljárás megindításáig. [17] Az elsőfokú bíróság végzésében felhívta az Mt. 25. §
(1)-
(6)bekezdésében foglaltakat, az Mt. 97. §
(2)bekezdését és 102. §
(1)bekezdését. [18] A
  1. október 25-ei közlést figyelembevéve a kérelmező által állított hét napos határidő
  2. november 1-jén munkaszüneti napon járt le, november 2-a szombatra, november 3-a vasárnapra esett, ezért a határidő utolsó napja
  3. november 4-e volt. A kérelmező a bírósági nemperes eljárás megindítására vonatkozó kérelmét ezen a napon, tehát az általa meghatározott határidő lejárta előtt nyújtotta be. [19] A kérelmező elnöke
  4. november 5-én a kérelmezettnek írt levélben a válaszadásra reális határidőt maga is 15 napban jelölte meg. Megállapítható, hogy ez a határidő sem telt el
  5. november 4-ig, még akkor sem, ha konzultációs kezdeményezés közlésének időpontjaként
  6. október 22-én elfogadható lenne. [20] Figyelembevéve a konzultációs kezdeményezés és a nemperes eljárás megindítása közötti időtartamot, az erre az időszakra eső pihenő és munkaszüneti napokat, valamint a kérelmezett elnökének levelében megjelölt 15 napos válaszadásra nyitva álló reális időtartamot a bíróság azt állapította meg, hogy a kérelmezett azzal, miszerint
  7. október 25-én kézhez vett kezdeményezésre
  8. november 4-ig még nem válaszolt, jogszabálysértést nem követett el. Az Mt. általános magatartási követelményeinek az a kérelmezői eljárás felelt volna meg, ha a kérelmező észszerű határidőt tűz kérelme teljesítésére, és annak eredménytelen elteltét követően indítja csak meg a bírósági eljárást. [21] A kérelmező fellebbezése folytán eljárt Győri Ítélőtábla Mpkf.V.35.037/2024/
  9. számú végzésével az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta, és megállapította, hogy a fellebbezési illeték az állam terhén marad. [22] A másodfokú bíróság álláspontja szerint a konzultációs megkeresés kérelmezettel való közlése a postai úton történt meg
  10. október
  11. napján, mivel a korábban elektromos postafiókba küldött dokumentum nem tekinthető ilyennek. [23] A kérelmezett tévesen hivatkozott fellebbezésében arra, hogy az Mt.
  12. §
(3)bekezdésében rögzített hét napos határidő a konzultációt kezdeményező válaszadásra vonatkozik, mert ebben a tekintetben az Mt. nem állapít meg határidőt, ezért az Mt. általános magatartási követelményeinek értelmében a kérelmezőnek kell észszerű határidőt megjelölni a konzultáció kezdeményezésekor. [24] A kérelmező által
  1. október 25-én közölt konzultációs kezdeményezést követően a
  2. napon megjelölte a konzultáció időpontját úgy, hogy a 11 napból az általános munkarend szerint négy nap heti pihenőidő, egy munkaszüneti nap és öt munkanap volt. A másodfokú bíróság álláspontja szerint ez megfelel az észszerű határidőnek, ezért az elsőfokú bíróság időelőttiségre való hivatkozása a kérelem elutasítása tekintetében okszerű volt. Kúria II.Mfv.10.015/2025/4 5 A kérelmező felülvizsgálati kérelme és a kérelmezett ellenkérelme [25] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében a jogerős végzés hatályon kívül helyezését és a jogszabályoknak megfelelő határozat hozatalát kérte a kérelmezett perköltségben való marasztalásával. Megsértett jogszabályhelyként az Mt.
  3. §
(1)bekezdését,
  1. §-át,
  2. §
(3)bekezdését,
  1. § -át jelölte meg. [26] Érvelése szerint a másodfokú bíróság jogszabálysértően járt el, amikor arra a megállapításra jutott, hogy a
  2. október 22-én küldött dokumentum nem tekinthető a kérelmezettel közöltnek (Mt.
  3. §). [27] A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló
  4. évi V. törvény (Ctv.)
  5. §
(1)bekezdés m) pontja szerint a cégjegyzék valamennyi cég esetében tartalmazza a cég elektronikus kézbesítési címét. A 24. §
(8)bekezdés értelmében az
(1)bekezdés e) pontja szerinti kézbesítési címen a cég részére elektronikus úton megküldött hivatalos iratok átvételét biztosítja, vagyis a hivatalos kézbesítési cím a társaság részére megküldött hivatalos elektronikus iratok átvételére szolgál. A szakszervezet konzultációs megkeresése nem tekinthető hivatalos iratnak, és nemcsak a cégjegyzékben feltüntetett címen lehet jognyilatkozatot közölni. A kérelmezett
  1. november 5-ig hallgatott, semmilyen nyilatkozatot nem tett, és ez semmilyen körülmények között nem tekinthető olyan időtartamnak, amely észszerűnek, kellően rövidnek minősülhetne, és megfelelne az általános együttműködési kötelességből folyónak. [28] A konzultációs jog sérelme bekövetkezésének időpontja, ami megnyitja az Mt.
  2. §
(1)bekezdés szerinti öt napos határidőt, az az időpont, amely az észszerűen rövid válaszadás elvárható időpontja, ez pedig
  1. november 4-re már biztosan eltelt. Így a kérelmező intézkedése időelőttinek nem tekinthető. E körben utalt a Kúria Gfv.VII.30.364/2012/
  2. sorszámú döntésére. [29] Az öt napos határidő jogvesztő, és ez a mulasztás kockázatát teljesen a kérelmezőre telepíti. Mindezt figyelembevéve azt megállapítani, hogy
  3. november 4-ig tartó hallgatás megfelel az együttműködési kötelezettségnek, nem fogadható el. [30] A másodfokú bíróság által rögzített elvárás, hogy a kérelmező jelöljön meg időpontot a konzultáció lefolytatására, teljes körben életszerűtlen és irreális is. [31] Bármelyik kezdő időpontot (a
  4. október 22-ei e-mailen, akár az október 25-ei postai úton közölt kézbesítést) vesszük alapul, elegendő idő telt el ahhoz, hogy a kérelmezett legalább írásban reagáljon a konzultációra. [32] A Kúria Mpk.VIII.10.078/2022/
  5. számú végzésében rögzítette, miszerint pusztán abból a tényből, hogy egy konzultációról rövid idővel annak kezdete előtt értesítette a kérelmezőt a kérelmezett, nem lehet arra a következtetésre jutni, hogy ezzel megsértette együttműködési kötelezettségét. [33] A kérelmezett felülvizsgálati ellenkérelme a másodfokú bíróság végzésének hatályában való fenntartására irányult annak helyes indokai alapján. Álláspontja szerint a jogerős végzés sem anyagi jogi, sem eljárási szabálysértést nem tartalmaz, a bizonyítékok értékelése alapján a döntés megalapozott. [34] A kérelmezett érvelése szerint amennyiben a
  6. október 22-ei napot vennénk alapul a kézbesítés időpontjának, akkor is a
  7. november 5-ei válasz észszerű határidőben történt figyelemmel arra, hogy a köztes időszakban ünnepnapok és hétvégék is voltak. Kúria II.Mfv.10.015/2025/4 6 [35] A kérelmező a kérelmezettel való kapcsolattartásra korábban nem a mostani e-mail címet használta, az eshetőlegesen kiválasztott e-mail címre küldött dokumentumokkal kapcsolatos eljárásjogi következmények pedig nem háríthatók át a kérelmezettre. A Kúria döntése és jogi indokai [36] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. [37] A Pp.
  8. §
(1)bekezdése alapján a Kúria a felülvizsgálat során a felülvizsgálati kérelem korlátai között, az ott megjelölt jogszabályok tekintetében vizsgálhatta a jogerős ítélet jogszabálysértő voltát figyelemmel a Pp.
  1. §-ban foglaltakra is. [38] A kérelmező felülvizsgálati kérelme a Pp.
  2. §-ának megsértését, a bizonyítékok téves értékelését nem állította, így a jogerős végzésben megállapított tényállás volt jelen felülvizsgálati eljárásban is irányadó. [39] A jogvita eldöntése során elsődlegesen abban a kérdésben kellett állástfoglalni, hogy a konzultációs megkeresést mely napon kell kézbesítettnek tekinteni. [40] Az elsőfokú bíróság helyesen fejtette ki, hogy a kérelmező az elektronikus levelét
  3. október 22-én nem a cégjegyzékben feltüntetett hivatalos kézbesítési címre küldte, és nem is azon munkavállalónak és e-mail címre, akivel érdekképviseleti kérdésekben korábban egyeztetéseket folytatott. Nincs adat arra, hogy a kérelmező az e-mail cím2 e-mail címen tartotta volna a kapcsolatot a kérelmezettel. [41] A felülvizsgálati eljárásban is irányadó tényállás szerint (kérelmezett 10/
  4. szám alatti beadvány) személy2 forgalmi vezető
  5. október 7-én írt e-mail üzenetében tájékoztatta a kérelmezőt arról, hogy személy3 a kompetens személy, ha érdekképviseleti kapcsolattartásról van szó. Ezzel a munkáltató eleget tett az Mt.
  6. §-ban foglalt kötelezettségének, a kérelmezett azonban e tájékoztatást követően is figyelmen kívül hagyta jelen ügy tárgyát képező megkereséskor a kapcsolattartó személyt és emailcímét. [42] Erre tekintettel a jogvita elbírálásakor nincs döntő jelentősége a Ctv.
  7. §
(1)bekezdés m) pontjának, illetve
(8)bekezdésének. A feleket terhelő együttműködési kötelezettség folytán az Mt.
  1. § szerint közölteknek megfelelően kellett a kérelmezőnek a kérelmezettel való kapcsolattartás alkalmával eljárnia. Ugyanakkor a cégjegyzék szerinti kézbesítési címen a cég részére elektronikus úton megküldött hivatalos iratok átvétele biztosított, vagyis a hivatalos kézbesítési cím a társaság részére megküldött hivatalos elektronikus iratok átvételére szolgál. Téves a kérelmező álláspontja, hogy szakszervezet konzultációs megkeresése nem tekinthető ilyen hivatalos iratnak. A kérelmező megkeresése – a Ctv. erre vonatkozó értelmező rendelkezése hiányában – a szavak általános jelentése szerint hivatalos iratnak volt tekinthető, hiszen abban lényeges szakszervezeti érdekek érvényesítése történt, amihez a kérelmező álláspontja szerint is eljárási határidők – így akár a bírósághoz fordulás lehetősége – fűződtek. [43] A bíróságok – a kérelmezett előadására is tekintettel – helyesen állapították meg, hogy a megkeresést
  2. október 25-én kell kézbesítettnek tekinteni, amikor az postai úton megtörtént (Mt.
  3. §,
  4. §). [44] A kérelmezett álláspontja annyiban helytáló volt, hogy az Mt. nem rendelkezik arról, hogy a kérelem beérkezésétől számítottan mennyi idő alatt kell a konzultációt megkezdeni. Az Mt. 233 §
(3)bekezdésben a konzultáció tartamára meghatározott 7 napos időtartamból következően azonban ezt a határidőt is szűken kell értelmezni, továbbá erre vonatkozóan is irányadónak kell tekinteni az Mt. 233. §
(2)bekezdésben írtakat. Minderre figyelemmel célszerű, ha a konzultációt kezdeményező annak megkezdésére határidőt jelöl. Ennek Kúria II.Mfv.10.015/2025/4 7 hiányában az eset összes körülményének mérlegelésével – vita esetén – a bíróság dönt arról, hogy a konzultáció megkezdése ésszerű határidő alatt, a konzultációs jog megsértése nélkül történt-e meg. [45] Az Mt. 6. §
(2)bekezdése a jóhiszemű és tisztességes eljárásról rendelkezik, valamint az együttműködés követelményét fogalmazza meg, amely előírásoknak a feleknek – az egyébként rendkívül rövid határidő betartása során is – eleget kell tenniük. Ezért figyelembevéve a konzultációs kezdeményezés és a nemperes eljárás megindítása közötti időtartamot, az erre az időszakra eső pihenő és munkaszüneti napokat, valamint a kérelmezett elnökének levelében megjelölt 15 napos válaszadásra nyitva álló reális időtartamot a bíróság azt állapította meg, hogy a kérelmezett azzal, miszerint 2024. október 25-én kézhez vett kezdeményezésre 2024. november 4-ig még nem válaszolt, jogszabálysértést nem követett el. [46] Egyébként a kérelmező által a konzultáció megkezdésére hivatkozott hét napos határidő 2024. november 1-jén munkaszüneti napon járt le, így az általa a jelen eljárásban megjelölt határidő utolsó napja (a hétvégi munkarendre is figyelemmel az Mt. 25.§
(5)bekezdés szerint)
  1. november 4-re esett. A kérelmező azonban ezt sem várta meg, a határidő utolsó napján már bírósághoz fordult. A kérelmezett
  2. november 5-én a konzultációs időpontot felajánlotta, ami az észszerű határidőn belül volt, azt a kérelmező maga is elfogadta. [47] A kérelmező által felhívott eseti döntések jelen jogvita eldöntése szempontjából nem alkalmazhatóak, mivel azok eltérő tényálláson alapulnak, és eltérő jogi probléma megoldását voltak hivatottak eldönteni. [48] Mindebből következően a bíróságok helyesen állapították meg, hogy a kérelmező keresetének nem volt jogalapja, ezért a Kúria a jogerős végzést hatályában fenntartotta a Pp.
  3. §
(1)bekezdése alapján. [49] A kérelmező felülvizsgálati kérelme nem vezetett eredményre, ezért a kérelmezett felülvizsgálati eljárásban felmerült 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 2. §
(1)bekezdés a) pontja alapján számított költsége megfizetésére köteles a Pp. 405. §
(1)bekezdés és 346. §
(1)bekezdés szerint alkalmazandó Pp. 83. §
(1)bekezdése alapján. [50] A kérelmező az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 5. §
(1)bekezdés d) pontja alapján személyes illetékmentességben részesül, ezért az eljárás során felmerült illeték a Pp.
  1. §-a alapján az állam terhén marad. A döntés elvi tartalma A kérelmező szakszervezet a konzultációt kezdeményező levelet elektronikusan nem azon személyeknek és emailcímre küldte, akikkel a kérelmezett munkáltató tájékoztatása szerint a kapcsolatot tartania kell érdekképviseleti kérdésekben, és akikkel korábban egyeztetéseket folytatott, ezért a kérelmezett által irányadónak elfogadott postai kézbesítés időpontjában tekinthető a kérelmező levele kézbesítettnek. Budapest,
  2. május
  3. Dr. Hajdu Edit s.k. a tanács elnöke, Dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. előadó bíró, Dr. Darákné dr. Nagy Szilvia s.k. bíró, Dr. Kövesné dr. Kósa Zsuzsanna s.k. bíró, Dr. Osztovits András s.k. bíró Kúria II.Mfv.10.015/2025/4 8

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.