← Magyarország

Pf.20105/2025/4 – Győri Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: Az ügyvédi iroda tagja az ügyvédi iroda tartozásaiért az ügyvédi iroda vagyonából rá eső rész erejéig felel. Vele szemben azonban csak akkor érvényesíthető követelés, ha azt az iroda vagyona nem fedezi, ezért az ügyvédi iroda perlése nélkül, közvetlenül az iroda tagjával szemben az igény nem érvényesíthető. Győri Ítélőtábla Az ügy száma: Pf.I.20.105/2025/

  1. A felperes: Felperes1 (Cím1) A felperes képviselője: Dr. Szarka Norbert Ügyvédi Iroda, eljáró ügyvéd dr. Szarka Norbert ügyvéd (cím8) Az alperes: Alperes1 (Cím2) Az alperes képviselője: Dr. V. Nagy Adrienn Ügyvédi Iroda, eljáró ügyvéd dr. V. Nagy Adrienn ügyvéd (cím9) A per tárgya: tartozás megfizetése Az elsőfokú bíróság neve és fellebbezéssel támadott határozatának száma: Székesfehérvári Törvényszék 15.P.20.115/2024/
  2. sz. ítélete Győri Ítélőtábla I/M.Pf.20.105/2025/4 2 A fellebbezést előterjesztő fél és a fellebbezés sorszáma: felperes;
  3. Ítélet Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Az ítélőtábla kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 457.200 (Négyszázötvenhétezer-kétszáz) forint másodfokú perköltséget. Az ítélőtábla kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak a „NAV Bírósági határozatban megállapított eljárási illeték bevételi számla” megnevezésű 1003200001070044-09060018 számú költségvetési számlára 2.470.000 (kétmillió-négyszázhetvenezer) forint feljegyzett fellebbezési illetéket jelen ítélet keltétől számított 60 napon belül. Az illeték megfizetése során az ítélőtábla megnevezését, bírósági ügyszámát, valamint a felperes adószámát közleményként fel kell tüntetni. Az ítélettel szemben nincs helye fellebbezésnek. Indokolás [1] A felperes, mint megbízó és a Ügyvédi Iroda1 között 2020-
  4. években tartós megbízási jogviszony állt fenn. [2] Az alperes a Ügyvédi Iroda1 egyedüli tagja volt. [3] Az ügyvédi iroda ingatlanok vételárára vonatkozó ügyvédi letéti szerződéseket kötött. A felperes harmadik személyek megbízásából működött közre ingatlanok megszerzésében és a megbízók részéről befizetett vételárrészt kezelte letétben a Ügyvédi Iroda
  5. [4] Az ingatlanok megszerzésére vonatkozó megbízások több esetben felbontásra kerültek, amelyek során a megbízókkal felperes számolt el, és fizette vissza a szerződésekben megjelölt összegeket. [5] A Ügyvédi Kamara1 az alperes tevékenységét határozatlan időre felfüggesztette, majd kamarai tagságát
  6. június 11-i hatállyal megszüntette, a nyilvántartásból törölte és irodagondnok kijelöléséről intézkedett. Győri Ítélőtábla I/M.Pf.20.105/2025/4 3 [6] A Ügyvédi Iroda1 irodagondnoka
  7. június 18-án tette közzé a Hirdetmény száma1 számú irodagondnoki hirdetményt az ügyvédi iroda megszüntetéséről a hitelezői igények 40 napon belüli bejelentése céljából. [7] A felperesnek tudomása volt a hirdetmény közzétételéről, de hitelezői igényt nem jelentett be. [8] A Ügyvédi Iroda1
  8. augusztus 11-ei hatállyal törlésre került a kamarai nyilvántartásból, miután a NAV végleges jelleggel törölte az adószámát. [9] A Magyar Nemzeti Bank, mint felügyeleti hatóság a felperesi pénzügyi vállalkozás faktoring tevékenységére vonatkozó engedélyét
  9. június 13-ai határozatával visszavonta, elrendelte a pénzügyi vállalkozás végelszámolását. [10] A Fővárosi Törvényszék 2.Fpk.4194/2025/
  10. számú
  11. június 2-án kelt végzésével elrendelte a felperes felszámolását, majd
  12. sorszámú végzésével rendelkezett a felszámolás megindításának közzétételéről. A felperes felszámolója a cég1 Kft. A felszámolóbiztos felszámolóbiztos1, aki végelszámolóként járt el korábban a felperes végelszámolási ügyében. [11] A felperes módosított kereseti kérelmében ügyvédi letéti szerződés megszegéséből eredő kártérítés jogcímén 219.981.754 forint és
  13. január 1-től számított késedelmi kamata, továbbá jogalap nélküli gazdagodás címén 13.000.000 forint és
  14. január 1-től számított késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest. [12] Keresetét azzal indokolta, hogy az alperesnek, mint ügyvédnek az ingatlanok megszerzésére vonatkozó szerződések megszüntetését követően a Polgári Törvénykönyvről szóló
  15. évi V. törvény (a továbbiakban Ptk.) 6:
  16. § szerinti ügyvédi letéti összegekkel el kellett volna számolnia felé. Állította, hogy ehelyett a megbízókkal ő számolt el, és az alperes helyett ő fizette vissza számukra a letétbe helyezettel megegyező összeget, ezért az ügyvédi tevékenységről szóló
  17. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Üttv.)
  18. §

(5)bekezdése alapján az alperes köteles az őt ezzel ért kárt megtéríteni. [13] Előadta, hogy az ügyvédi letéti szerződések alapján az alperes feladata volt a Ptk. 6:
  1. § szerinti letéti összeget megőrizni, a letevő rendelkezésére azt kifizetni, és mivel szerződéses kötelezettségének nem tett eleget, a Ptk. 6:
  2. § szerint szerződésszegést követett el. [14] Jogalap nélküli gazdagodásra alapított igényét azzal indokolta, hogy a cég2 Kft.-vel való elszámolása során a megbízó helyett – tévesen – az ügyvédi letéti számlára fizetett meg 13.000.000 forintot. [15] A felperes álláspontja szerint az alperes az Üttv.
  3. §
(5)bekezdése és 96. §
(6)bekezdése (helyesen 97. §
(6)bekezdése) alapján felel az ügyvédi iroda tartozásaiért, mert egyedüli tagja volt az ügyvédi irodának. Győri Ítélőtábla I/M.Pf.20.105/2025/4 [16] 4 Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. [17] Hangsúlyozta, nem magánszemélyként, hanem az ügyvédi iroda képviseletében eljárva kötötte meg a megbízókkal az ügyvédi letéti szerződéseket, ezért az ügyvédi iroda volt felelős a letéti összegek visszafizetéséért. [18] Kitért arra is, hogy az ingatlan vásárlásokkal kapcsolatos ügyintézés során a felperes is az ügyvédi irodával állt jogviszonyban, ezért az Üttv. 87. §
(1),
(4)és
(5)bekezdései szerint igényét az ügyvédi irodával szemben kellett volna érvényesítenie vagy az irodagondnok hirdetménye alapján hitelezői igényét határidőben be kellett volna jelentenie. Az ügyvédi irodával szemben azonban nem érvényesített hitelezői igényt, ezért a követelését vele – mint mögöttesen felelős személlyel – szemben már nem érvényesítheti. [19] A felperes keresetét érdemben is vitatta, előadva, hogy az ügyvédi letétben levő összegeket a felperes rendelkezése szerint felhasználták. [20] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította, és kötelezte, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 2.540.000 forint perköltséget. [21] Ítéletének indokolásában rögzítette, hogy a Ügyvédi Kamara1 a Ügyvédi Iroda1 részére irodagondnokot rendelt ki, aki a Hirdetmény száma1 számon tette közzé hirdetményét a hitelezői igények bejelentésére vonatkozóan. A felperes tudott a hirdetményről, de hitelezői igényt nem érvényesített a Ügyvédi Iroda1val szemben. [22] Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint az ügyvédi iroda elleni vég- és felszámolási eljárásra az Üttv. 98. §-a szerinti szabályokra figyelemmel a csődeljárásról és felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (továbbiakban: Cstv.) rendelkezéseit kell alkalmazni. [23] A Cstv. 28. §
(2)bekezdés f) pontja értelmében a felszámolás közlésétől, hirdetménytől számított 40 napon belül lehet hitelezői igényeket bejelenteni a Cstv. 37. §
(3)bekezdése szerinti 180 napos jogvesztő határidőn belül. [24] A fentiek alapján arra a következtésre jutott, hogy a felperes – mivel nem jelentett be hitelezői igényt az ügyvédi irodával szemben – a mögöttesen felelős alperessel szemben az igényét már nem érvényesítheti. [25] Az elsőfokú ítélettel szemben a felperes terjesztett elő fellebbezést, melyben elsődlegesen a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 371. §
(1)bekezdés a) pontjára figyelemmel, a Pp. 383. §
(2)bekezdése alapján az elsőfokú ítélet megváltoztatásával a kereseti kérelmének történő helytadást, másodlagosan a Pp.
  1. §-a alapján az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte. Győri Ítélőtábla I/M.Pf.20.105/2025/4 5 [26] Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság megsértette az Alaptörvény
  2. cikkét, az Üttv.
  3. §
(5)bekezdését, 87. §
(5)bekezdését, 97. §
(6)bekezdését, 98. §
(1)bekezdését, a Cstv. 3. §
(1)bekezdését, 27/A. §
(1)-
(2)bekezdéseit, továbbá a Ptk. 6:
  1. §-át, 6:
  2. §-át, 6:
  3. §-át, 6:
  4. §-át, 6:
  5. §-át, 6:
  6. §-át és 6:
  7. §-át. [27] Állította, hogy az elsőfokú bíróság nem végzett megfelelő anyagi pervezetést és a Pp.
  8. §
(4)és
(5)bekezdése szerinti indokolási kötelezettségét sem teljesítette, továbbá a bizonyítás során megszegte a Pp. 268. §
(1)bekezdését és 279. §
(1)bekezdését is. [28] Arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság az ítélet indokolásának [5] és [20] bekezdéseiben tévesen állapította meg, hogy a Ügyvédi Iroda1 felszámolás alá került, ezért tévesen hivatkozott a Cstv. rendelkezéseire. [29] Kifejtette, hogy ha az elsőfokú bíróság szerint indokolt lett volna a Ügyvédi Iroda1 perben állása, akkor kötelessége lett volna az anyagi pervezetésre vonatkozó szabályok szerint felhívni az ügyvédi iroda perbevonására. [30] Sérelmezte, hogy bár 12 elszámolási tétel vonatkozásában részletes tényállítást tett, azokat annak ellenére nem vizsgálta érdemben az elsőfokú bíróság, hogy okirati és tanúbizonyítást indítványozott és állítási, valamint bizonyítási szükséghelyzetre is hivatkozott. [31] Előadta, hogy az ügyvédi iroda irodagondnokának nyilatkozatából és az általa megküldött okiratokból kitűnik, hogy az ügyvédi iroda a letétkezelésre vonatkozó, jogszabályban és kamarai szabályzatokban rögzített garanciális előírásokat súlyosan megsértette. [32] Arra is kitért, hogy az elsőfokú döntés alapján az alperes, mint az ügyvédi iroda egyedüli tagja, aki az ügyvédi letét felett kizárólagosan rendelkezett, mentesül az ügyvédi letéttel való elszámolási kötelezettség alól, pusztán arra hivatkozással, hogy az elszámolás formálisan az ügyvédi irodát terhelné. [33] Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. [34] Álláspontja szerint az elsőfokú bíróságnak elsődlegesen azt kellett vizsgálnia, a követelés érvényesíthető-e az alperessel szemben. [35] Kiemelte, hogy a Ügyvédi Iroda1 irodagondnoka közzétette a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján a hitelezői igénybejelentésre vonatkozó felhívást, melyről a felperes erről tudomással bírt, ennek ellenére nem jelentett be hitelezői igényt, így e mulasztásának következményeit viselnie kell. Győri Ítélőtábla I/M.Pf.20.105/2025/4 6 [36] Előadta, hogy a 40 napos hitelezői igénybejelentési határidő célja, hogy az irodagondnok számára ismertté váljanak az ügyvédi irodával szembeni követelések, és az, az iroda vagyona fedezi-e azokat. Amennyiben nem, az irodagondnoknak intézkednie kell az ügyvédi iroda felszámolása iránt. Ezt az értelmezést támasztja alá az Üttv. 85. §
(2)bekezdés b) pontja és 98. §
(2)bekezdése is. [37] E körben hivatkozott az Igazságügyi Minisztérium XX-CIKFO/370/3/
  1. sorszámú állásfoglalására is, mely szerint – a minisztérium értelmezése alapján – az Üttv.
  2. §
(5)bekezdése alapján akkor érvényesíthető az ügyvéddel szemben a mögöttes felelősség, ha a károsult az ügyvédi irodával szemben is érvényesítette a követelését. [38] Felhívta továbbá a Kúria Pfv.V.20.031/2020/6. számú és a Pfv.20.877/2023/10. számú döntéseit is. [39] Arra is utalt, hogy az Üttv. 85. §
(5)bekezdése alapján kizárólag akkor lehet perbe vonni az ügyvédi iroda tagját, ha az ügyvédi irodával együtt perlik. A perbeli esetre ez a szabály nem alkalmazható, mert az ügyvédi iroda már nem perelhető, mivel 2023-ban törlésre került. [40] Megismételte, hogy érdemi elbírálás esetén sem ítélhető meg az érvényesített követelés, mert a felperes annak megalapozottságát nem bizonyította. [41] A fellebbezés nem alapos. [42] Az ítélőtábla a fellebbezést a Pp. 376. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Megállapította, hogy a Pp.
  1. §-ában és
  2. §-ában írt kötelező hatályon kívül helyezési ok nem merült fel. A felperes fellebbezését annak korlátai között, a Pp.
  3. §,
  4. §,
  5. §
(1)és
(3)bekezdésében foglaltak alapján, arra vonatkozóan vizsgálta, hogy az elsőfokú bíróság az Üttv. 52. §
(5)bekezdését, 87. §
(5)bekezdését, 97. §
(6)bekezdését, 98. §
(1)bekezdését, a Cstv. 3. §
(1)bekezdését, 27/A. §
(1)-
(2)bekezdéseit, a Ptk. 6:
  1. §-át, 6:
  2. §-át, 6:
  3. §-át, 6:
  4. §-át, 6:
  5. §-át, 6:
  6. §-át és 6:
  7. §-át helyesen értelmezte és megfelelően alkalmazta-e. [43] Az Üttv.
  8. §
(2)bekezdésének c) pontja értelmében a területi kamara az ügyvédi irodák nyilvántartásából törli az irodát, ha az ügyvédi irodának nem marad sem ügyvéd, sem európai közösségi jogász, sem vagyoni tagja. [44] Az Üttv. 85. §
(1)bekezdésének
  1. a)és
  2. c)pontja alapján a területi kamara irodagondnokot jelöl ki az ügyvédi kamarai nyilvántartásba irodagondnoki tevékenység folytatására jogosultként bejegyzett ügyvédek közül az ügyvédi iroda részére, ha az irodának nem marad ügyvédi tevékenységet gyakorló tagja, továbbá – az Üttv-ben meghatározott feltételek teljesülése esetén – a jogutód nélkül megszűnő ügyvédi iroda részére. [45] Az irodagondnokról szóló 7/2017. (XI. 20.) MÜK szabályzat 4.2.2. pontjának a)-
  3. e)pontjai szerint az irodagondnok elszámol a folyamatban lévő ügyekben érintett ügyfelekkel, Győri Ítélőtábla I/M.Pf.20.105/2025/4 7 megkeresi az ismert hitelezőket a követelés nem vitatott összegének megállapítása iránt, a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján hirdetményt tetet közzé, amelyben felhívja az ügyvédi iroda esetleges hitelezőit igényüknek a közzétételt követő negyven napon belüli bejelentésére, megkeresi az állami adóhatóságot a gondnokolt köztartozásainak megállapítása, valamint adószámának törlése iránt, megkeresi a cégkapu-szolgáltatót a gondnokolt korábbi képviselőjének a hozzáférési jogosultságai törlése, valamint az irodagondnok hozzáférési jogosultságának megteremtése érdekében. [46] A 4.2.3. pont alapján az igénybejelentési határidő leteltét követően az irodagondnok követelésjegyzéket készít, amely elkülönítetten tartalmazza a vitatott és a nem vitatott követeléseket, és – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a nem vitatott követeléseket kifizeti a hitelezőknek, ha azokat a gondnokolt vagyona fedezi. [47] A fenti szabályok alapján, tekintettel arra, hogy a kamarai nyilvántartásból törölt alperes egyedüli tagja volt az ügyvédi irodának, és emiatt az irodát törölni kellett az ügyvédi irodák nyilvántartásából irodagondnok kijelölése vált szükségessé. [48] Az Üttv. 85. §
(2)bekezdésének b) pontja szerint az irodagondnok a 85. §
(1)bekezdésének c) pontja szerinti esetben – ha ezt az irodavezető elmulasztja – az ügyvédi iroda vagyoni helyzetét felméri, követeléseit behajtja, tartozásait kiegyenlíti, jogait érvényesíti, kötelezettségeit teljesíti, vagyoni eszközeit pedig szükség esetén értékesíti, a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyont az ügyvédi iroda tagjai, illetve örökösei között pénzben vagy természetben felosztja és az ügyvédi iroda működését megszünteti. [49] Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy az irodagondnok az ügyvédi kamara által előírtak szerint, az Üttv. 85. §
(2)bekezdés b) pontja szerinti feladatai körében, a MÜK szabályzatban foglaltak szerint tette közzé Hirdetmény száma1 számú hirdetményét hitelezői igények bejelentéséről. [50] Az ítélőtábla is rámutat arra, hogy a felperes elismerte, tudott arról, hogy a Ügyvédi Iroda1 részére a Ügyvédi Kamara1 által kirendelt irodagondnok közzétette Hirdetmény száma1 számú hirdetményét a hitelezői igények bejelentésére vonatkozóan. [51] Az elsőfokú bíróság helytállóan tulajdonított jelentőséget annak, hogy a felperes nem terjesztett elő hitelezői igényt az ügyvédi irodával szemben. Az irodagondnok ugyanis hitelezői igénybejelentés hiányában hitelezői igény feltüntetése nélkül készítette el a Ügyvédi Iroda1 zárómérlegét és az Üttv. 85. §
(2)bekezdésének b) pontja szerinti eljárást követően intézkedett az ügyvédi iroda megszüntetéséről. [52] Az alperes az Üttv. 97. §
(6)bekezdése alapján az ügyvédi iroda tartozásaiért az ügyvédi iroda vagyonából rá eső rész erejéig felel. Vele szemben azonban e § és az Üttv. 87. §
(5)bekezdése alapján csak akkor érvényesíthető követelés, ha azt az iroda vagyona nem fedezi, ezért az ügyvédi iroda perlése nélkül, közvetlenül az alperessel szemben az igény nem érvényesíthető. (pl. Kúria Pfv.20.297/2019/6) Győri Ítélőtábla I/M.Pf.20.105/2025/4 8 [53] A fentiekre tekintettel az elsőfokú bíróságnak nem kellett bizonyítást lefolytatnia, ezért a felperes alaptalanul sérelmezi bizonyítási indítványai elutasítását. [54] Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a fentiekben részletezettek szerint a Pp. 383. §
(2)bekezdésben írtakra utalással helyben hagyta. [55] A felperes a fellebbezése előerjesztésével egyidejűleg megfizetett 30.000 forint fellebbezési illetéket. Fellebbezése nem vezetett eredményre, ezért az ítélőtábla a Pp. 83. §
(1)bekezdése alapján kötelezte az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. tv. (Itv.) 39. §
(1)bekezdése és 46. §
(1)bekezdése alapján a fellebbezett érték alapján számított további 2.470.000 forint fellebbezési illeték megfizetésére. [56] Az alperes másodfokú perköltségként 360.000 forint + ÁFA ügyvédi munkadíjat érvényesített fellebbezési ellenkérelmében, melyet a felperes nem vitatott, ezért az ítélőtábla az eredménytelenül felperest kötelezte e költség megfizetésére. [57] Az ítélettel szemben a Pp. 365. §
(2)bekezdése szerint fellebbezésnek nincs helye. Győr,
  1. október
  2. Dr. Molnár Andrea s. k. Dr. Bartus Erika s. k. Dr. Sarmon Hedvig s. k. a tanács elnöke előadó bíró bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.