← Magyarország

Mf.31059/2025/7 – Fővárosi Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: Az elsőfokú bíróság a sérelemdíj megállapítására irányadó körülményeket helytállóan mérlegelte, ezért a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 1.Mf.31.059/2025/

  1. A Fővárosi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a személyesen eljárt Felperes1 (felperes címe) felperesnek, a alperesi képviselő (ügyvéd címe, ügyintéző: alperesi képviselő ügyvéd) által képviselt Alperes1 (Cím1) alperes ellen és alperesi beavatkozóként a beavatkozó képviselője (ügyvéd címe 2, ügyintéző: beavatkozó képviselője1 ügyvéd) által képviselt Alperesi beavatkozó1 beavatkozó címe) kártérítés iránt indított perében a Budapest Környéki Törvényszék 33.M.70.213/2023/
  2. számú ítélete ellen, a felperes
  3. sorszámú fellebbezése folytán – tárgyaláson kívül – meghozta az alábbi ítéletet A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. A perben felmerült 120.000 (százhúszezer) forint fellebbezési illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az elsőfokú bíróság által megállapított ítéleti tényállás [1] A felperes
  4. december
  5. napjától állt határozatlan idejű munkaviszonyban az alperessel csiszoló munkakörben. A felek a munkaszerződést
  6. február
  7. napjától úgy módosították, a felperes munkaköre mechanikai megmunkáló munkakörre változott; a csiszoló részlegről a mechanika megmunkáló részlegére került. [2] A felperes védőfelszerelésként bakancsot, védőruhát, gumikesztyűt és védőszemüveget kapott. [3] A felperes
  8. december 05-én a csiszoló részlegen éves munka-, környezetvédelmi és tűzvédelmi oktatásban részesült. Fővárosi Ítélőtábla 1.Mf.31.059/2025/7 2 [4]
  9. február 05-én a mechanikai megmunkálás részlegen „önellenőrzés végrehajtása” témában tanú1, a részleg művezetője a felperest és munkatársait oktatásban részesítette. Az oktatás tartalma az alábbi volt:
  10. Sorja mentesség ellenőrzése
  11. Tömítő felületek épségének ellenőrzése
  12. Kaliberek használata
  13. Önellenőrzés dokumentálása [5] A felperest munkatársaival együtt
  14. február 10-én „910830 tömítetlenség a váltónál” témában tanú1 oktatásban részesített. Az oktatás tartalma az alábbi volt: Kartusfuratoknál a központban nem lehet „stucni” Tömörítőfelületek épségének, minőségének ellenőrzése (remegős felület, stb.). [6] A felperes
  15. március 10-én a mechanikai megmunkálás részlegen „Új dolgozó oktatása Check-lista alapján” elnevezésű oktatásban részesült. Az oktatás tartalma az alábbi volt:
  16. Elöljárók
  17. Időnyilvántartás, munkarend
  18. Szabadság, betegség és egyéb hiányzással kapcsolatos teendők
  19. Általános biztonságtechnikai kérdések, munkavédelem
  20. Munkaköri feladatok
  21. Tűz- és környezetvédelem
  22. Egyéni védőeszközök és azok használata [7] Az oktatásnak része volt tanú1 által készített „Baleseti veszélyforrások és betartandó szabályok Mechanikai megmunkálás” elnevezésű anyag, amely többek között az alábbiakat tartalmazta: ’A darabok befogása legtöbb esetben hidraulikus vagy pneumatikus befogóban történik. A pofák közé kézzel benyúlni tilos, pofa tisztítás csak levegővel. Diedesheim típusú gépeknél a munkadarab berakási lehetőségek „A”: Mdb-ot kézzel pofák közé helyez, ajtó zárásával pofákat zár és folyamatot indít „B”: Mdb-ot kézzel pofák közé helyez, lábpedállal pofákat zár, ajtó zárásával indít „C”: Mdb-ot segédeszközzel pofák közé helyez, lábpedállal pofákat zár, ajtó zárásával indít. A „B” verzió különös figyelmet igényel, a kéz semmi esetre sem kerülhet a mdb és a pofa közé. „C” verziónál a segédeszköz használata kötelező.’ A felperes által használt Diamat 70/7 típusú megmunkáló gépnél a „B” verzióban meghatározott munkadarab berakási módot oktatta az alperes, és ezalapján kellett a munkát végeznie a felperesnek. [8] Felperes
  23. október 06-án oktatásban részesült „Munkahelyi rend, fegyelem, kötelezettség” témakörben. Az oktatás tartalma az alábbi volt:
  24. Szabadság, betegállomány jelzése a vezetőnek
  25. Munkaidő betartása
  26. Szünetek rendje
  27. Blokkolás menete
  28. Öltöző használata Fővárosi Ítélőtábla 1.Mf.31.059/2025/7 3
  29. Dohányzás, telefon használata [9] A Diamat típusú megmunkáló automata berendezés kezelési utasítása szerint a lábpedállal vezérelt szorításnál a munkadarabot segédeszközzel kell fogni. Az elmozduló pofák közé záráskor kézzel benyúlni tilos. [10] A felperes
  30. október
  31. napján az alperes mechanikai megmunkáló üzemrészében a Diamat 70/7 jelű automata megmunkáló gépen dolgozott. Feladata volt a zuhanycsap behelyezése a megmunkáló gépben levő, lábpedállal vezérelt befogó pofák közé. A munkadarabot két ujjal kellett fogni addig, amíg a lábpedállal össze nem zárja a befogó pofákat, ez követően a gépen található kis ablakot le kellett húzni, és a gép elkezdte a csap megmunkálását. A felperes 08:00 órakor munkavégzés közben balesetet szenvedett úgy, hogy a zuhanycsap behelyezésekor a bal keze beszorult a befogó pofák közé. [11] A
  32. október 29-én kelt munkabaleseti jegyzőkönyv szerint a munkabaleset részletes leírása: „Felperes1 a mechanikai megmunkáló üzemben a Diamat 70/7 jelű automata megmunkáló gépen dolgozott a baleset napján. Feladata a gépen a munkadarabok cseréje volt. A lábpedállal vezérelt befogó pofába a munkadarab behelyezése előírt pozícióban kell, hogy történjen, kézzel. Felperes1 nem megfelelő pozícióban helyezte a munkadarabot a befogó pofák közé, majd a szorítás pedál vezérelt indítása előtt kezét nem vette el, ezért a befogó pofa megnyomta bal kezének hüvelyk ujját.” A munkabaleseti jegyzőkönyv tartalmazta, hogy a balesetet kiváltó ok: „A dolgozó nem előírás szerint működtette a befogó szerszámot.” [12] A felperest a baleset napján az város Egészségügyi Intézmény Sebészeti Osztályán, majd az egészségügyi intézmény 2 Ortopéd- Traumatológiai Szakambulanciáján látták el. [13] A felperes a baleset következtében a bal hüvelykujj körömpercének sérülését - a körömperc darabos romtörését, az ujj zúzódását és a körömágy sérülését - szenvedte el. A sérülés következtében a bal hüvelykujj körülbelül 0,5 cm-rel megrövidült, a körömperc pedig karomszerűen elvékonyodott. A sérülés maradandó egészségkárosodással járt, a köröm regenerációja nem volt teljes, az ujjperc funkciója is károsodott, a bal hüvelykujj maradandó funkció kiesését jelenti, amely 4%-os össz-szervezeti egészségkárosodást jelent. A felperes egészségi állapotában sem javulás, sem rosszabbodás nem várható. A felperes balesetéből visszamaradt egészségkárosodása a bal kéz hüvelykujjának mozgásbeszűkülése, ezáltal a finommanipulációs mozgásainak (kisebb tárgy megragadása, pozícionálása) károsodása. [14] Az alperes a
  33. november
  34. napján kelt határozatával a felperes balesetét üzemi balesetnek ismerte el. [15] A felperes
  35. október 14-től
  36. október 14-ig keresőképtelen volt. [16] A
  37. november 11-én kelt elsőfokú munkaköri alkalmassági vélemény szerint a felperes megmunkáló gépkezelő munkakörre nem alkalmas. A munkavédelmi kesztyű túllógása az ujj rövidülése miatt fokozott balesetveszély állhat fenn olyan munkakörökben, ahol a becsípődés veszélye fennáll, ezért a felperes minden olyan munkakörben jelenleg és a jövőben is alkalmatlannak minősül, ahol szükség van a bal kéz vagy mindkét kéz ujjainak finom mozgására, apró tárgyak stabil megragadására és illesztésére. A felperes kezének és karjának beidegzése, a kéz szorító ereje nem károsodott, így kézi tehermozgatással járó munkakörben alkalmas lehet, szükség esetén korlátozással. A felperes raktáros munkakörét el tudja látni, könnyű fizikai munkát végezhet, eredeti képesítése szerinti eladó munkakörben korlátozás nélkül alkalmas lehet. [17] Az alperes a felperes munkaviszonyát
  38. november
  39. napján kelt felmondással 55 nap felmondási idővel
  40. január
  41. napjával megszüntette. A felmondás Fővárosi Ítélőtábla 1.Mf.31.059/2025/7 4 indokolása szerint a felperes betegsége miatt jelenlegi munkakörére az orvosi alkalmassági vizsgálat alapján nem alkalmas, és az alperes más, a felperes egészségi állapotának megfelelő munkakört felajánlani nem tud. Kereset [18] A felperes a keresetében a 2020 október
  42. napján bekövetkezett balesetével összefüggésben sérelemdíj jogcímén 4.000.000 forint és ezután kamat megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Álláspontja szerint a balesetet a munkáltató magatartása okozta. [19] A sérelemdíj körében előadta, hogy a munkaviszony megszüntetését követően megpróbált új munkaviszonyt létesíteni, de a bal keze sérülései miatt a próbálkozásai tartósan nem jártak sikerrel, mivel a sérült hüvelykujját a mai napig nem tudja hajlítani, nehezebb tárgyakat nem tud felemelni. Arra is hivatkozott, hogy munkavédelmi kesztyűt nem tud viselni, mert az a hüvelykujj utolsó percének karomszerű elvékonyodása és hüvelykujj rövidülése miatt begyűrődik, amely akadályozza a munkavégzésben. Ellenkérelem [20] Az alperes az ellenkérelmében a kereset elutasítását és a felperes perköltségben való marasztalását kérte. A kártérítési felelősség mentesülés körében a Munka törvénykönyvéről szóló
  43. I. törvény (a továbbiakban: Mt.)
  44. §

(2)bekezdés b) pontja alapján arra hivatkozott, hogy a baleset a felperes elháríthatatlan magatartása miatt következett be. [21] A sérelemdíj iránti kereseti kérelem összegszerűsége körében úgy nyilatkozott, hogy a felperes nem jelölte meg, hogy azt mi alapján számolta meg és milyen körülmények támasztják alá az ilyen mértékű sérelemdíj iránti igényét. Vitatta, hogy a felperes sérülése miatt lehetetlen lenne számára a munkavállalás. [22] Az alperesi beavatkozó ellenkérelmében a kereset elutasítását és a felperes perköltségben való marasztalását kérte, elsődlegesen az Mt. 166. §
(2)bekezdés
  1. b)pontjára való hivatkozással, miszerint a balesetet kizárólag a felperes elháríthatatlan magatartása okozta. Az elsőfokú bíróság határozata [23] Az elsőfokú bíróság kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 2.500.000 forint sérelemdíjat, ezen összeg után kamatot, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. [24] A bíróság az igazságügyi munkavédelmi szakértői vélemény, kiegészítő szakértői vélemény és szakértő neve igazságügyi munkavédelmi szakértő meghallgatása alapján megállapította, hogy az alperes az alábbi munkavédelmi szabályokat szegte meg. Az Fővárosi Ítélőtábla 1.Mf.31.059/2025/7 5 alperes nem megfelelően oktatta a Diamat gép kezelésére a felperest, és ennek alapján a munkabiztonsági követelményekkel ellentétes utasítás adott a felperesnek. A Diamat típusú megmunkáló automata berendezés kezelési utasítása ugyanis azt tartalmazta, hogy „a lábpedállal vezérelt szorításnál a munkadarabot segédeszközzel kell fogni, és az elmozduló pofák közé záráskor kézzel benyúlni tilos”, az alperes pedig ezzel ellentétesen úgy oktatta ki a felperest tanú1 mechanikai megmunkálás művezetőjének tanúvallomása és az általa készített „Baleseti veszélyforrások és betartandó szabályok Mechanikai megmunkálás” elnevezésű anyagnak a perbeli megmunkáló gépre vonatkozó „B” verziója szerint, hogy a munkadarabot kézzel kell a pofák közé helyezni, majd lábpedállal kell a pofákat zárni, és a megmunkáló gépet az ajtó zárásával kell indítani. Az oktatási anyag tartalmazza ugyan, hogy „a kéz semmi esetre sem kerülhet a munkadarab és a pofa közé”, ugyanakkor a szakértő meghallgatásakor úgy nyilatkozott, hogy a munkadarabot nem tudja máshogy berakni, csak ha a munkadarab és a pofa közé kerül a keze (73. számú jegyzőkönyv 3. oldal 1. bekezdés). A kezelési útmutató fenti megállapítására tekintettel az igazságügyi szakértő meghallgatásakor úgy nyilatkozott, hogy nem tartja fenn az alapszakértői véleményének azon megállapításait, hogy a „B” verzió esetén is megfelelt a munkaeszköz a biztonságos munkavégzés követelményeinek, valamint, hogy a „B” verzió esetében a sérülés elkerülésének érdekében a helyes műveletet dokumentáltan oktatta a munkáltató. [25] Az elsőfokú bíróság az igazságügyi munkavédelmi szakértői vélemény alapján megállapította továbbá, hogy az alperes munkavédelmi szabályt szegett azzal, hogy a munkavédelmi oktatás nem felelt meg az oktatás megtartásával kapcsolatos tartalmi követelményeknek a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban Mvt.) 42. §
  2. a)pontja, 54. §
(2)bekezdése, 55. §
(1)-
(2)bekezdése, a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről szóló 10/
  1. (IV.5.) NGM rendelet
  2. és
  3. § alapján, mivel nem tartalmazta a következőket: – az alkalmazott munkaeszközre vonatkozó kockázatértékelés elkészítését követően a feltárt veszélyeket és azok elkerülésének módját, – a munkaeszköz egészséget nem veszélyeztető és biztonságos használatának körülményeit, feltételeit, – a rendeltetésszerű használat során az előrelátható meghibásodási lehetőségeket és a meghibásodás esetén szükséges tennivalókat, – az esetleges téves kezelés és annak következményeit, – a munkaeszköz használata során szerzett tapasztalatokat és a levonható következtetéseket, – a munkaeszköz meghibásodásának lehetőségeit, – a munkavállalónak a hiba elhárításával kapcsolatos feladatát, – a rendkívüli körülmények bekövetkezése esetén szükséges teendőket, – a veszélyes terek megközelítését, – a munkaeszköz üzemeltetéséből adódó helyi sajátosságokat, – a munkaeszköz biztonságos használatához szükséges üzemeltetési dokumentáció tartalmát. [26] Az elsőfokú bíróság megállapította továbbá, hogy a felperes munkakörének
  4. február 1-jei változásakor - amikor csiszoló munkakörből mechanikai megmunkáló munkakörbe került át -, az alperes az Mvt.
  5. §
(1)bekezdés b) pontjával ellentétesen nem gondoskodott oktatás keretében arról, hogy a felperes elsajátítsa és a foglalkozás teljes időtartama alatt rendelkezzen az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel, megismerje a szükséges szabályokat, utasításokat és információkat. Az alperes által csatolt munkavédelmi oktatási anyagok, valamint név műszaki Fővárosi Ítélőtábla 1.Mf.31.059/2025/7 6 igazgató és tanú1 tanúvallomása alapján a bíróság megállapította, hogy a felperes a mechanikai megmunkálás részlegen
  1. február 05-én és
  2. február 10-én minőségellenőrzési témában részesült oktatásban, és csak
  3. március 10-én részesítette a felperest az új munkakörére vonatkozó munkavédelmi oktatásban. [27] A szakértő az alapszakvéleményben rögzítette továbbá, hogy a Diamat 70/7 automata megmunkáló gép műszaki megfelelőssége a baleset bekövetkezésének idején egyértelműen nem volt megállapítható, mivel a gép lecserélésre került, a helyszínen nem volt fellelhető, valamint a munkabaleset vizsgálatának megállapításait az alperes nem rögzítette olyan részletességgel, hogy az így készült dokumentumok alkalmasak legyenek a baleset okainak megállapítására, és a megállapított körülmények tényszerű alátámasztására. Azt is rögzítette a szakértői vélemény, hogy nem került kitöltésre a helyszíni munkabaleseti jegyzőkönyvnek a baleset előzményeinek és körülményeinek leírása a sérült meghallgatása alapján, valamint a sérüléssel kapcsolatosan jegyzőkönyv, fénykép, felvétel, videó vagy rajz sem volt fellelhető. A munkaeszközre vonatkozóan dokumentáltan történt rendkívüli ellenőrzés, az egyéni védőeszközre vonatkozóan nem. Az alperes munkavédelmi szabályt szegett azzal, hogy a kockázatértékelésben a monoton munka vagy a nagy koncentrációt igénylő munka kockázatként nem jelent meg. [28] A fentiekben kifejtettek szerint a balesetet nem a felperes szabályszegő munkavégzése okozta, hanem az alperes azon munkavédelmi szabályokkal ellentétes oktatása, utasítása és gyakorlata, amely szerint a munkadarabot segédeszköz helyett kézzel kellett a megmunkáló gépbe helyezni és így kerülhetett a felperes keze a gép befogó pofái közé, ezért az alperes az Mt.
  4. §
(2)bekezdés b) pontja alapján nem mentesülhet a kártérítési felelőssége alól. Erre tekintettel a az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az alperes a felperes 2020. október 14. napján bekövetkezett balesetéért az Mt. 166. §
(1)bekezdése alapján 100%-os mértékben felel. [29] Az elsőfokú bíróság az igazságügyi orvosszakértői vélemény alapján megállapította, hogy az alperes megsértette a felperes testi épséghez és egészséghez való személyiségi jogát a polgári törvénykönyvről szóló 2013.évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 2:
  1. § a) pontját, azzal, hogy a felperes balesete következtében a bal hüvelykujj körömpercének sérülését - a körömperc darabos romtörését, az ujj zúzódását és a körömágy sérülését - szenvedte el. A szakértői vélemény rögzítette, hogy a sérülés következtében a bal hüvelykujj körülbelül 0,5 cm-rel megrövidült, a körömperc pedig karomszerűen elvékonyodott. A sérülés maradandó egészségkárosodással járt, a köröm regenerációja nem volt teljes, az ujjperc funkciója is károsodott, a bal hüvelykujj maradandó funkció kiesését jelenti, amely 4%-os össz-szervezeti egészségkárosodást jelent. A felperes egészségi állapotában sem javulás, sem rosszabbodás nem várható. A felperes balesetéből visszamaradt egészségkárosodása a bal kéz hüvelykujjának mozgásbeszűkülése, ezáltal a finommanipulációs mozgásainak (kisebb tárgy megragadása, pozícionálása) károsodása. [30] Az elsőfokú bíróság a sérelemdíj iránti kereseti kérelem összegszerűsége tekintetében figyelembe vette, hogy a
  2. november 11-én kelt elsőfokú munkaköri alkalmassági vélemény és az igazságügyi foglalkozás orvostani szakértői vélemény alapján a felperes megmunkáló gépkezelő munkakörre a baleset következtében alkalmatlanná vált, valamint a szakértői vélemény azon megállapítását, hogy a munkavédelmi kesztyű túllógása az ujj rövidülése miatt fokozott balesetveszély állhat fenn olyan munkakörökben, ahol a becsípődés veszélye fennáll, ezért a felperes minden olyan munkakörben jelenleg és a jövőben is alkalmatlannak minősül, ahol szükség van a bal kéz vagy mindkét kéz ujjainak finom mozgására, apró tárgyak stabil megragadására és illesztésére. A szakértői vélemény ugyanakkor azt is rögzítette, hogy a felperes kezének és karjának beidegzése, a kéz szorító ereje nem károsodott, így kézi tehermozgatással járó munkakörben alkalmas lehet, szükség Fővárosi Ítélőtábla 1.Mf.31.059/2025/7 7 esetén korlátozással. A felperes raktáros munkakörét el tudja látni, könnyű fizikai munkát végezhet, eredeti képesítése szerinti eladó munkakörben korlátozás nélkül alkalmas lehet. [31] Az elsőfokú bíróság a fentiekben kifejtett egészségkárosodás és munkaköri alkalmatlanság, korlátozások mellett a sérelemdíj mértékének meghatározásakor a Ptk. 2:
  3. §
(3)bekezdése alapján figyelemmel volt a jogsértés súlyára, ismétlődő jellegére, a felróhatóság mértékére: az alperes súlyosan szabályszegű azon gyakorlatára, hogy nem biztosított megfelelő segédeszközt a munkavégzéshez, ezért a felperesnek kézzel kellett a gépbe betennie a munkadarabot és ez vezetett a balesethez. A bírói gyakorlat alapján a sérelemdíj funkciója kettős: kompenzációs szerepet tölt be a személyiségi jogsérelem tekintetében, és emellett magánjogi büntetésnek is tekinthető a hasonló jogsértések megelőzésének céljával (BH2019. 268., PJD2016. 17., PJD2016. 14.). [32] Az elsőfokú bíróság a fentiek alapján a Ptk. 2:52. §
(1)bekezdése alapján mérlegeléssel 2.500.000 forint kifizetésére kötelezte az alperest a baleset bekövetkezésekor irányadó ár- és értékviszonyok figyelembevételével, és ezen összeg után a Ptk. 6:48. §
(1)bekezdés alapján 2020. október 14-től késedelmi kamat kifizetésére kötelezte az alperest. A felperes ezt meghaladó sérelemdíj iránti kereseti kérelmét elutasította, tekintettel a felperes egészségkárosodásának 4%-os mértékére; arra, hogy a foglalkozás-orvostani szakértői vélemény alapján, jelenlegi raktáros munkakörére alkalmas, könnyű fizikai munkát végezhet és eredeti képesítése szerinti eladó munkakörben korlátozás nélkül alkalmas lehet; valamint figyelemmel azon nyilatkozatára, hogy a mindennapokban nincs olyan tevékenység, amiben a sérülése akadályozná. Fellebbezés [33] Az ítélet ellen a felperes terjesztetett elő fellebbezést, amelyben az elsőfokú ítélet megváltoztatását és az alperes kötelezését kérte 4.000.000 forint sérelemdíj megfizetésére. Hivatkozott arra, hogy az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a munkáltatót a baleset bekövetkeztében 100 % mértékű felelősség terheli. Az orvosszakértő véleménye szerint az egészségkárosodása 4 %, a bal hüvelykujja 0,5 cm-el rövidült meg, a munkavédelmi kesztyű túllógása miatt fokozott balesetveszély állhat fenn, amely erősen korlátozza a fizikai munka elvégzésében. A felperes csupán könnyű fizikai munkára, adminisztrációs munkára alkalmas. Előadta, hogy a magatartásával nem volt gond, soha nem kapott szóbeli vagy írásbeli figyelmeztetést. [34] Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság ítéletéből nem állapítható meg konkrétan, hogy milyen szempontokat vett figyelembe a bíróság akkor, amikor az általa követelt összeget leszállította, annak 5/8-ad részére. Álláspontja szerint a 4.000.000 forint kereseti követelés nem túlzó, hiszen olyan fizikai munkát, amelynek során a sérült kezét is használnia kell, nem tud végezni, a kora miatt pedig maradandó sérülései mellett is jelentős mértékben korlátozottak az elhelyezkedési lehetőségei. Fellebbezési ellenkérelem Fővárosi Ítélőtábla 1.Mf.31.059/2025/7 8 [35] Az alperes a fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte, figyelemmel arra, hogy az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg a sérelemdíj összegét. Az elsőfokú ítélet pedig pontosan meg is indokolta, hogy mely körülményekre tekintettel határozta meg a sérelemdíj összegét. Álláspontja szerint a felperes ennél magasabb összegre nem jogosult, sem a szakképzettsége szerinti munkavégzésben, sem jelenlegi munkakörének ellátásában őt a sérülése nem akadályozza, a munkaképesség csökkenésének általános mértéke sem olyan mértékű (4 % az orvosszakértő megállapítása szerint), hogy a megítélt sérelemdíj erre tekintettel ennél magasabb összegben legyen meghatározható. [36] Az alperesi beavatkozó a fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását és a felperes kötelezését kérte másodfokú perköltség megfizetésére. [37] Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg a tényállást, szakszerűen és a bizonyítékok okszerű mérlegelésével döntött. A bíróság részletes indokolással megállapította, hogy a felperes maradandó egészségkárosodása 4 %-os mértékű, a mindennapi életvitelében jelentős hátrányt nem szenvedett és a munkaképessége sem szűnt meg teljesen. A sérelemdíj összegszerűsége megállapításakor az elsőfokú bíróság helyesen vette figyelembe a baleset súlyát, az egészségkárosodás mértékét, a felperes életkorát, valamint a munkakörre és életvezetésre gyakorolt hatásokat. Hangsúlyozta, hogy az elsőfokú bíróság 4 %-os egészségkárosodást állapított meg és erre figyelemmel 1 %-onként 500.000 forint, összesen 2.00.000 forint sérelemdíjat állapított meg a bírói gyakorlat alapján, kifejezetten magas összegnek tekinthető. Az elsőfokú bíróság a Ptk. 2:52.§
(3)bekezdésében foglalt szempontok alapján helyesen, jogszerűen járt el. [38] Álláspontja szerint a fellebbezés kizárólag a felperes szubjektív elégedetlenségén alapul, amely önmagában nem alkalmas az elsőfokú ítélet megváltoztatására. A másodfokú bíróság döntése és jogi indokai [39] A felperes fellebbezése megalapozatlan. [40] A másodfokú bíróság megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárást lefolytatta, a tényállást teljeskörűen feltárta, a döntését a peradatok okszerű mérlegelésével hozta meg, mellyel a másodfokú bíróság is egyetértett, ezért az elsőfokú ítéletet a Polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 383.§
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet a Pp. 386.§
(4)bekezdése alapján, helyes indokainál fogva hagyta helyben. [41] A Pp. 370. §
(1)bekezdése szerint a másodfokú bíróság felülbírálati jogkörét – a
(2)–
(4)bekezdésben foglalt eltéréssel – az erre irányuló fellebbezési kérelemre, csatlakozó fellebbezésre, ellenkérelemre, azok korlátai között gyakorolja. Ilyen korlátnak minősülnek a 371. §
(1)bekezdés
  1. a)–
  2. d)pontjában megjelölt tartalmi követelmények körében előadottak. [42] A másodfokú bíróság a fellebbezés kapcsán az alábbiakra mutat rá. [43] A felperes fellebbezése megalapozatlan volt annak vonatkozásában, hogy az elsőfokú bíróság nem mérlegelte és nem indokolta a sérelemdíj megállapításánál irányadó körülményeket. Az elsőfokú ítélet
(38),
(39)
(40)bekezdései tartalmazzák az elsőfokú bíróság indokolását a sérelemdíj jogalapja és összegszerűsége kapcsán, mellyel a másodfokú bíróság teljeskörűen egyetértett. Fővárosi Ítélőtábla 1.Mf.31.059/2025/7 9 [44] Az Mt. 9. §
(1)bekezdése szerint a munkavállaló és a munkáltató személyiségi jogainak védelmére, ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a Ptk. 2:42-54. §-át kell alkalmazni azzal, hogy a Ptk. 2:52.§
(2)bekezdése és
(3)bekezdése, valamint a 2:53. §-a alkalmazásakor e törvény kártérítési felelősségre vonatkozó szabályai az irányadóak. [45] A sérelemdíj funkciói a kompenzáció (elsődleges funkció) olyan vagyoni juttatás, amely a jogsértéssel okozott nemvagyoni hátrány másnemű előnnyel történő kiegyenlítését, az elveszett életörömök pótlását hívatott biztosítani. A sérelemdíj kiegészítő jellege magánjogi büntetés, amely megtorlás, amely kifejezi a jogsértés társadalmi elítélését, a jogalkotó rosszallását, a jogsértő és mások hasonló jogsértésektől való visszatartása érdekében. [46] A Ptk. 2:52.§
(3)bekezdése szerint a sérelemdíj mértékét a bíróság az eset összes körülményeire, különösen a jogsértés súlyára, ismétlődő jellegére, a felróhatóság mértékére, a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatására tekintettel egyösszegben határozza meg. [47] A sérelemdíj összegszerűségének megállapításánál mérlegelni kell a jogsértés súlyát, azaz, hogy mennyire tért el a jogsértő a társadalom által elvárt magatartástól. Jelen esetben a munkáltató munkajogi felelőssége 100 %-ban fennállt, azaz a munkáltató jogsértést követett el. Az elsőfokú bíróság értékelte a sérelemdíj funkcióját, illetve a következményét, mely szerint az elsőfokú munkaköri alkalmassági vélemény és az igazságügyi foglalkozásorvostani szakvélemény alapján a felperes megmunkáló gépkezelő munkakörre a baleset következtében alkalmatlanná vált, valamint a munkavédelmi kesztyű túllógása az ujj rövidülése miatt fokozott balesetveszély állhat fenn, olyan munkakörökben, ahol a becsípődés veszélye fennáll. A felperes minden olyan munkakörben jelenleg és a jövőben is alkalmatlannak minősül, ahol szükség van a bal kéz, vagy mindkét kéz ujjainak finom mozgására, apró tárgyak stabil megragadására, illesztésére. A szakértői vélemény ugyanakkor azt is rögzítette, hogy a felperes kezének és karjának beidegzése, a kéz szorító ereje nem károsodott, így kézi teher mozgatással járó munkakörben alkalmas lehet, szükség esetén korlátozással. A felperes a raktáros munkakörét is el tudja látni, könnyű fizikai munkát végezhet, eredeti képesítése szerinti eladó munkakörben korlátozás nélkül alkalmas lehet.Azaz a fentiek alapján a felperes bizonyos munkakörök ellátására alkalmas, összszervezeti egészségkárosodása 4 %-os. [48] A sérelemdíj összege mindig az eset összes körülményeinek vizsgálatával, a jogsértéssel közvetlenül okozott hátrány miben létének figyelembevételével is a Ptk. 2:52.§
(3)bekezdésében meghatározott szempontok mérlegelése alapján határozható meg. [49] Az összegszerűség meghatározásakor figyelemmel kell lenni a bírói gyakorlatra, ez az összehasonlításra alkalmas, más hasonló tényállású ügyekben megítélt sérelemdíj összegének a figyelembevételét jelenti a mérlegelés során. De ez nem alkalmazható automatikusan, az összehasonlítás alapjául szolgáló ítéletek nem bizonyítékok, azok nem megfelelő értékelése nem jelenti a Pp. 279. §
(1)bekezdésének sérelmét. Az elsőfokú bíróság helytállóan értékelte azt is, hogy a felperes úgy nyilatkozott, miszerint a mindennapokban nincs olyan tevékenység, amelyben a sérülése akadályozná. A felperes nem hivatkozott az életkörülményeiben bekövetkezett esetleges negatív változásokra, így beszűkült életére, megváltozott jövőképre, társas kapcsolatok leépülésére, házastársi kapcsolat, házasélet megromlására. A felperes kizárólag arra hivatkozott, hogy bizonyos munkákat nem tud elvégezni. A sérelemdíj során a másodfokú bíróság is figyelembe vette az egészségkárosodást, a maradványállapotot és a gyógytartamot, azaz, hogy a felperes 4 %-os össz-szervezeti egészségkárosodása mellett is elláthat egyéb fizikai munkákat, így raktárosi, illetve eladói munkakört. A másodfokú bíróság ezenkívül értékelte a felperes életkorát is, amikor a baleset bekövetkezésekor 53 éves volt, nem fiatal életkorú, ezért az irányadó bírói Fővárosi Ítélőtábla 1.Mf.31.059/2025/7 10 gyakorlat szerint magasabb összegű sérelemdíj nem illeti meg. Értékelni kellett továbbá azt, hogy az elsőfokú bíróság a baleset bekövetkezéskori ár- és értékviszonyok alapján határozta meg a sérelemdíj összegét és ezen összeg után,
  1. október 14-től késedelmi kamat megfizetésére kötelezte az alperest. [50] A másodfokú bíróság rámutat arra, hogy általában magasabb 3-5 millió forint közötti sérelemdíjat ítélt meg a bíróság a súlyosan maradandó testi/lelki károsodással járó ügyekben. A felperes életkorára, előzményi állapotára, a gyógyulásban szerzett betegségei miatt nehezítő előzményállapotára is figyelemmel, a balesettel kapcsolatos személyiségi jogsértés ellensúlyozására 3.000.000 forint összegű sérelemdíjat ítélt alkalmasnak a bíróság (Fővárosi Törvényszék 73.Pf.633.426/2019/4.). [51] A Kúria Mfv.10.169/2022/
  2. számú határozatával megállapította, hogy az eljárt bíróságok a sérelemdíj összegének meghatározása során figyelemmel voltak a felperesnél megállapított egészségkárosodás mértékére, a kialakult egészségi állapot munkavégzésre, a szabadidős tevékenységre gyakorolt hatásra és valamennyi tényező figyelembevételével határozták meg a marasztalás mértékét. A bíróságok a felperes foglalkozási megbetegedéssel összefüggő 5 %-os egészségkárosodása, a végleges maradványállapota, illetve, hogy 55 évesen, azaz a nyugdíjkorhatár betöltését megelőző 10 évvel, egyedül élő személyként érte az egészségkárosodás, így 1.000.000 forint összegben határozták meg a sérelemdíjat. [52] A Kúria Mfv.10.092/2022/
  3. számú határozatában megállapította, hogy az eljárt bíróságok helytállóan állapították meg az aggálytalan szakértői vélemény alapján, hogy a felperes 2017.szeptember 14-én 47 %-os egészségkárosodással rendelkezett,
  4. november 1-től pedig 18 %-os baleseti egészségkárosodás alapján, baleseti járadékot állapítottak meg. A felperesnél a gerinc elfajulás, bizonyos gerincet terhelő tevékenység, a kényszertartás fájdalommal járnak, amely korlátozza őt az ülő, álló, hajlással, törzsdöntéssel járó minden tevékenységben, munkavégzésben, így 3.000.000 forint sérelemdíjra jogosult. [53] Jelen esetben azonban a felperesnek a fenti jogesethez hasonló súlyos maradandó testi és lelki károsodása nem állt fenn, így eltúlzott a 4.000.000 forint iránti igénye. [54] A fentiek alapján megállapítható, hogy a felperes kereseti kérelme a sérelemdíj vonatkozásában eltúlzott volt, ugyanis az irányadó bírói gyakorlat szerint a felperes életkora, az egészségkárosodása, a mindennapi életvitele körében a 2.500.000 forint összeg volt alkalmas a sérülés körében elkövetett következmények kompenzálására. Záró rész [55] A fellebbezési eljárásban az alperesi beavatkozó másodfokú perköltség iránti igényt terjesztett elő, annak jogszabály alapja és pontos összege megjelölése nélkül. A Pp. 81.§
(1)-
(2)-
(5)bekezdése szerint, nem elegendő a félnek a perköltség kapcsán olyan kérelmet előterjesztenie, hogy a bíróság kötelezze a felet, annak megfizetésére, hanem a költség összegét és felmerülésének lényeges körülményeit, azaz annak típusát is meg kell határoznia. A másodfokú bíróság mellőzte a perköltség tárgyában való határozathozatalt a fenti jogszabályi rendelkezések alapján. [56] A felperes munkavállalói költségkedvezményre jogosult, ezért a perben felmerült fellebbezési illetéket a Pp.
  1. § és
  2. §-a alapján az állam viseli. Fővárosi Ítélőtábla 1.Mf.31.059/2025/7 [57] bírálta el. [58] 11 A másodfokú bíróság a fellebbezést a Pp. 376.§-a alapján tárgyaláson kívül Az ítélet elleni fellebbezést a Pp. 365.§-a zárja ki. Budapest,
  3. július
  4. dr. Vajas Sándor s.k. a tanács elnöke dr. Kovács Edit s.k. előadó bíró dr. Kulisity Mária s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.