← Magyarország

Kpkf.39692/2021/2 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A hiánypótlási felhívást a fél helyzetéhez, jogérvényesítési képességéhez viszonyítva kell megtenni, e körben fennálló hiányosság esetén a keresetlevél visszautasítása nem jogszerű. ... A Kúria mint másodfokú bíróság végzése Az ügy száma: Kpkf.V.39.692/2021/

  1. A tanács tagjai: dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet a tanács elnöke Ságiné dr. Márkus Anett előadó bíró dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit bíró A felperes: Felperes1 (Cím2) Az alperes: Budapest Főváros Kormányhivatala (Cím1) Az alperes képviselője: dr. Jónás Csilla jogi előadó A per tárgya: fogyatékossági támogatási ügyben hozott T-BP-MCST-1926-1/
  2. számú közigazgatási végzés jogszerűségének vizsgálata A fellebbezést benyújtó fél: a felperes
  3. sorszám alatt A fellebbezéssel támadott határozat: a Debreceni Törvényszék
  4. február
  5. napján kelt 20.K.703.399/2020/
  6. számú végzése keresetlevél visszautasítása tárgyában Rendelkező rész A Kúria az elsőfokú bíróság végzését hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja. Kúria V.Kpkf.39.692/2021/2 2 A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye. Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás és az ügy előzménye [1] A felperes fogyatékossági támogatás megállapítása iránti kérelmét Jász-NagykunSzolnok Megyei Kormányhivatal Szolnoki Járási Hivatala a
  7. február
  8. napján kelt TJN-07-CST-15524-2/
  9. számú végzésével visszautasította arra hivatkozással, hogy a kérelem mellékletét képező háziorvosi beutaló hiányos, ezért az eljárást nem lehetett megindítani. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes az elsőfokú végzést helybenhagyta a T-BP-MCST-1926-1/
  10. számú végzésével (a továbbiakban: alperesi végzés), mert indokolása szerint a házorvosi beutalón egyértelműen át volt húzva a fogyatékosság jellegére, az önálló életvitel és önkiszolgálási képesség tekintetében a beutalón erre utaló rész, vagyis így a beutaló nem igazolta a fogyatékosság jellegét. Megállapította ezért, hogy az eljárás lefolytatására nem volt lehetőség. [2] A felperes
  11. július
  12. napján érkezetten, postai úton keresetlevelet terjesztett elő az alperesi végzéssel szemben, melyet az alperes
  13. december
  14. napján továbbított a Debreceni Törvényszékre a védiratával és a közigazgatási iratokkal együtt. Az alperes a védiratában technikai okra hivatkozva előadta, hogy csak
  15. december
  16. napján értesült a keresetlevélről. Egyebekben érdemben nyilatkozott a felperes keresetlevelében foglaltakra. [3] Az elsőfokú bíróság a
  17. január
  18. napján kelt 20.K.703.399/2020/
  19. számú végzésével 8 napos határidő biztosításával hiánypótlásra hívta fel a felperest, hogy visszautasítás terhével nyilatkozzon: a bíróságtól milyen tartalmú döntés meghozatalát várja. Felhívta, hogy terjesszen elő a bíróság döntésére irányuló határozott kereseti kérelmet és egyben tájékoztatta, hogy a bíróságtól kérhető a sérelmes határozat (helyesen: végzés) megváltoztatása, annak megsemmisítése. Útmutatást adott arra nézve, hogy a felperes milyen meghatalmazott személy útján járhat el, és arra is: rászorultsága esetén pártfogó ügyvédi képviselet biztosítását kérheti, kérelmét a kormányhivatalok mellett működő jogi segítségnyújtó szolgálatnál terjesztheti elő. [4] A felperes a
  20. január
  21. napján kelt és tévedésből a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészséghez benyújtott beadványában - amely
  22. január
  23. napján került továbbításra - feltüntette a háziorvosa nevét és címét, és annak eljárását kifogásolta. A bíróság döntésére irányuló kereseti kérelmet a beadvány nem tartalmazott. Az elsőfokú bíróság végzése Kúria V.Kpkf.39.692/2021/2 3 [5] A Debreceni Törvényszék a
  24. február
  25. napján kelt 20.K.703.399/2020/
  26. számú végzésével a felperes keresetlevelét visszautasította. Végzésének jogorvoslati záradékában - egyebek mellett - tájékoztatta a felperest a fellebbezés tartalmi követelményei köréből a jogszabálysértés megjelöléséről, és annak elmulasztása esetén a jogkövetkezményről (fellebbezés visszautasítása). Indokolásában megállapította, hogy a felperes számára biztosított 8 napos határidőben a felperes a
  27. január
  28. napján kelt és tévedésből a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészségnek megküldött beadványában a háziorvosával kapcsolatos fenti adatokat feltüntette, de ezen beadványában sem jelölte meg a bíróság döntésére irányuló határozott kereseti kérelmet, és így a keresetlevele továbbra sem volt elbírálható. A keresetlevél visszautasításának alapjaként a közigazgatási perrendtartásról szóló
  29. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
  30. §

(1)bekezdés j) pontjára hivatkozott, figyelemmel a Kp. 37. §
(1)bekezdés g) pontjára. A fellebbezés [6] Az elsőfokú bíróság végzésével szemben a felperes fellebbezés megnevezéssel beadványt terjesztett elő. Jogszabálysértésként megjelölte, hogy a „rokkantsági % nem megfelelően lett megállapítva.” Ismételten kifogásolta a háziorvosa eljárását, és úgy vélte, hogy feltehetően egy zárójelentés nem lett megküldve „a megfelelő hivatalokhoz.” [7] Az alperes a felperes fellebbezésére észrevételt nem terjesztett elő. A Kúria döntése és jogi indokai [8] Elöljáróban leszögezi a Kúria, hogy a felperes fellebbezését befogadta, mert egyrészt a beadvány tartalmánál fogva fellebbezésnek minősül, abban a 4. sorszámú végzést megjelölte a felperes. Másrészt a Kúria figyelembe vette, hogy a beadványt saját hatáskörben nem intézhette el az elsőfokú bíróság, mert a keresetlevelet visszautasító 4. sorszámú végzéséhez kötve van a polgári perrendtartásól szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 357. §
(1)bekezdése alapján. [9] A Kúria ugyanakkor a másodfokú eljárásban a fellebbezés kereteire tekintet nélkül járt el, mert észlelte, hogy az elsőfokú bíróság lényeges kérdéseket nem ismert fel és nem vizsgált meg az eljárásában, amelyek végső soron ügydöntőek voltak a keresetlevélnek - a hiánypótlás elmulasztása miatti - visszautasítása tekintetében. A hiánypótlási felhívásában az elsőfokú bíróság helyesen kérte számon a keresetlevél tartalmi követelményei vonatkozásában, hogy a bíróság döntésére irányuló határozott kérelmet a keresetlevél nem foglal magában. A hiányt megjelölve továbbá, formálisan jogszerűen teljesítette a felperes felé a tájékoztatási kötelezettségét. Azt viszont fel kellett volna ismernie, - figyelemmel már a keresetlevélre és a felperes
  1. január
  2. napján kelt beadványára is - hogy önmagában az írásban kiadott hiánypótlás (annak jogi nyelvezete) nem segíti, nem segítette a felperest a jogérvényesítésben. A felperes ez utóbbi beadványában ugyan reagált a bíróság végzésére, de érzékelhetően nem adott adekvát választ a hiánypótlási felhívásra. A fellebbezéséből kitűnik, Kúria V.Kpkf.39.692/2021/2 4 hogy szinte a visszautasító végzésből a számára kedvezőtlen döntés tényét sem igazán azonosította be, de a
  3. január
  4. napján kelt beadvány is azt tükrözi: nem ismerte fel, hogy mit takar „a bíróság döntésére irányuló határozott kérelem” megjelölésének a követelménye (még úgy sem, hogy a kérelem irányaként a bíróság a megváltoztatást, megsemmisítést is feltüntette a hiánypótlásra felhívó végzésében). Mindezek alapján a Kúria megállapította, hogy az elsőfokú bíróság bár - formálisan a jogszabályok alapján eljárva, határidő biztosításával, a következményre való figyelmeztetéssel kiadva a végzését teret adott a hiánypótlásnak, amelynek elmaradására tekintettel a visszautasítás jogkövetkezménye felmerülhetett, de a közrehatási kötelezettségét nem teljesítette. Figyelmen kívül hagyta, hogy a
  5. sorszámú hiánypótlási felhívás önmagában nem volt alkalmas arra, hogy abból a személyesen eljáró felperes a hiányokra következtessen; nem vette fontolóra, hogy a felperes részére egy ismételt hiánypótlás lehetőségének biztosítása - akár az ügy körülményeire tekintettel hatékonyabbnak, eredményesebbnek tűnő személyes meghallgatás keretében indokolt lett volna. Ennek során a részletesen elmagyarázott hiány, a bíróság döntésére irányuló határozott kérelem megjelölésének szükségessége tisztázható lett volna. [10] A Kúria utal a Kp. Kommentárjára (Kommentár a közigazgatási perrendtartásról szóló
  6. évi I. törvényhez Szerkesztette: Barabás Gergely / F. Rozsnyai Krisztina / Kovács András György), amely hangsúlyozza a Kp.
  7. §
(7)bekezdése kapcsán, hogy „a bíróság tájékoztatásának folyamatosan igazodnia kell a felek per során változó nyilatkozataihoz. Egyediesítettnek és teljes körűnek kell lennie, nem teljesíthető pusztán a Kp. 2. §
(7)bekezdésére való utalással. (…) A szükséges tájékoztatás ellátásának teljesítéséhez azt kell vizsgálni, hogy milyen az érintett jogi képviselő nélkül eljáró fél perbeli jog- és igényérvényesítési képessége. Ezt befolyásolhatja a fél egészségi állapota, személyi körülményei, tartózkodási helye stb. E képesség vizsgálatánál figyelembe vehetők a fél nyilatkozatai és beadványai, azokból lehet kiindulni a tekintetben, hogy perbeli jogaival és kötelezettségeivel mennyire volt tisztában: lehet-e arra következtetni, hogy a perjog, pervitel rendelkezéseivel tisztában van (pl. szabályszerűen kimenti magát, megfelelő bizonyítási indítványokat tesz), vagy kifejezetten jelzi a hiánypótlás bírói végzéssel kapcsolatos értelmezési nehézségeit. (…) A bíróság tájékoztatási kötelezettsége garanciális szabály, amelynek megsértése - a bírói út kiüresítése és a bírósághoz fordulás joga megsértése miatt lényeges eljárási szabálysértés lehet.” [11] Az előzőek alapján a Kúria rögzíti, hogy a Kp. 46. §
(1)bekezdése szerinti hiánypótlás egy olyan bírói eszköz, amelyhez a bíróság nincs kötve, az abban foglalt határidőt meg is hosszabbíthatja, de annak sincs akadálya, hogy ismételt hiánypótlást bocsásson ki, a fél helyzetéhez, a jogérvényesítési képességéhez viszonyítva. Erre a perbeli esetben - a közrehatási kötelezettség megsértése, az adott körülményekhez igazított, egyediesített tájékoztatás elmaradása miatt - nem került sor. [12] Mindezek folytán a Kúria az elsőfokú bíróság jogszabálysértő végzését a fellebbezés kereteire tekintet nélkül hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasította a Kp. 112. §
(3)bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 110. §
(1)bekezdés c) pontja alapján. [13] Az új eljárás során az elsőfokú bíróságnak - akár személyes meghallgatás keretében – és esetlegesen a felperes birtokában lévő, az ügyre vonatkozó iratok egyidejű bekérése mellett - szükséges a felperest nyilatkoztatnia, a részletesen elmagyarázott hiány, hiányosság alapján, Kúria V.Kpkf.39.692/2021/2 5 figyelemmel arra is: a felperes maga személyesen adta be a beadványait, a megjelenésének akadálya pedig nem merült fel. Záró rész [14] A Kúria a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálta el a Kp. 114. §
(1)bekezdése alapján. [15] Fellebbezési illeték a másodfokú eljárásban nem merült fel, tekintettel arra, hogy az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 57. §
(1)bekezdés a) pontja alapján a keresetlevél visszautasítása elleni fellebbezés tárgyi illetékmentes. [16] A felperesnek a Kúria előtti eljárásban perköltsége nem merült fel, így perköltség megállapításáról a Kúriának rendelkeznie nem kellett. [17] A végzés ellen a fellebbezés lehetőségét a Kp. 112. §
(2)bekezdése, a felülvizsgálatot a Kp.
  1. § d) pontja zárja ki. Budapest,
  2. április
  3. dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet s.k. a tanács elnöke, Ságiné dr. Márkus Anett s.k. előadó bíró, A kiadmány hiteléül: tisztviselő dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.