Kbf.31/2023/5 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bekezdésébe ütköző és a

(3)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpont szerint minősülő hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettében, ezért 2 év börtön fokozatú szabadságvesztésre, 250 napi tétel napi tételenként 1000 Ft pénzbüntetésre és lefokozásra ítélte. A kiszabott szabadságvesztés végrehajtását 4 évi próbaidőre felfüggesztette, és úgy rendelkezett, hogy a vádlott a szabadságvesztés büntetésből utólagos végrehajtás esetén a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A Debreceni Regionális Nyomozó Fővárosi Ítélőtábla 6K.Kbf.31/2023/5-II. 2 Ügyészségen nyilvántartásba vett 2 db 10 euros bankjegy tekintetében vagyonelkobzást rendelt el, és kötelezte a vádlottat 14.400 Ft bűnügyi költség megfizetésére. [2] A tárgyaláson a katonai ügyész, a vádlott és a védő egyaránt három munkanap gondolkodási időt tartottak fenn a nyilatkozattételre, majd a törvényes határidőn belül a védő jelentett be fellebbezést enyhítés, a kiszabott szabadságvesztés időtartamának és a felfüggesztés próbaidejének enyhítése, a pénzbüntetés összegének mérséklése, valamint a vádlott előzetes mentesítésben részesítése érdekében. [3] A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a BF.423/2023/3. számú átiratában a védelmi fellebbezést nem tartotta alaposnak. Utalt arra, hogy a fellebbezés elbírálása tekintetében a Be. 598. §

(2)bekezdésének I. fordulata szerint a tanácsülés feltételei fennállnak, valamint, hogy az ügyben a felülbírálat terjedelme a Be. 590. §

(3)bekezdése alapján korlátozott. Kifejtette továbbá, hogy az elsőfokú bíróság a perrendi szabályokat betartva folytatta le az eljárást, és nem követett el olyan abszolút vagy relatív eljárási szabálysértést, amely az ítélet hatályon kívül helyezését eredményezné. Utalt arra, hogy a felülbírálat során az ítéleti tényállás megalapozottsága nem vizsgálható, valamint, hogy az irányadó tényállásból az elsőfokú katonai tanács okszerűen vont következtetést a vádlott bűnösségére és törvényes a cselekmény jogi minősítése is. [4] Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság felsorolta a szóba jöhető enyhítő és súlyosító körülményeket és nem tévedett, amikor a kiemelkedő súlyú korrupciós bűncselekményt elkövető vádlottal szemben végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés büntetést, és pénzbüntetést szabott ki. A törvényi minimumban meghatározott szabadságvesztés inkább méltányosnak, mint eltúlzottnak tekinthető, míg a kiszabott pénzbüntetés napi tételeinek száma tükrözi a bűncselekmény tárgyi súlyát, és a törvényi minimumban megállapított napi tétel összege igazodik a terhelt egyéni anyagi teherbíró képességéhez. Utalt arra, hogy a vádlott cselekményével méltatlanná vált a rendfokozatára, így indokolt volt vele szemben a lefokozás katonai büntetés kiszabása. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság kellő indokát adta, hogy miért nem részesítette előzetes mentesítésben a vádlottat. Kifejtette azonban, hogy az elsőfokú bíróság tévedett, amikor a vádlott által a védelmi tiszttől elvett 20 euró vonatkozásában vagyonelkobzást rendelt el. A vádlottól a motozást követően lefoglalt eurós bankjegyeket az NVSZ részére kell kiadni, mivel azzal az elkövető nem gazdagodott, viszont a bankjegyek a védelmi szolgálat ellátmányából voltak biztosítva. Utalt továbbá a fellebbviteli főügyészség arra, hogy az elsőfokú katonai tanács elmulasztott rendelkezni a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztésről, melyet pótolni kell. Összességében arra tett indítványt, hogy a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa a Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsának ítéletét a Be. 606. §

(1)bekezdése alapján változtassa meg, rendelkezzen a vádlottal szemben kiszabott pénzbüntetés meg nem fizetése esetére történő átváltoztatásról, a vagyonelkobzásról szóló ítéleti rendelkezést mellőzze, és a vádlottól lefoglalt, a bűnjeljegyzék

1. sorszáma alatti 2 db 10 eurós bankjegy lefoglalását szüntesse meg és azokat az NVSZ Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata Igazgatóság Kelet-magyarországi Főosztály Észak-alföldi Regionális osztálya részére rendelje kiadni. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét hagyja helyben. Fővárosi Ítélőtábla 6K.Kbf.31/2023/5-II. 3 [5] A védő a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsánál előterjesztette fellebbezése részletes írásbeli indokolását, amelyben a pénzbüntetés mérséklésére irányuló fellebbezését visszavonta, de a szabadságvesztés büntetés végrehajtása próbaidejének csökkentésére és az előzetes mentesítésre tett fellebbezési indítványait fenntartotta. Nem kifogásolta az ügynek a tanácsülésen történő elbírálását. Álláspontja szerint az elsőfokú katonai tanács az eljárásjogi szabályokat betartotta, és indokolási kötelezettségének is eleget tett. A törvényszék helyesen szabott ki végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés büntetést és pénzbüntetést védencével szemben. Helyes a szabadságvesztés büntetés tartamának törvényi minimumban történő megállapítása, azonban a védői álláspont szerint a próbaidő tartama hátrányosan korlátozza a vádlott jövőbeni életvitelét és a társadalomba való beilleszkedésének lehetőségét. Nem értett egyet a védő az elsőfokú bíróság azon döntésével, hogy a vádlottat előzetesen nem mentesítette a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól. Utalt arra, hogy védence jelenleg mozdonyvezető gyakornokként dolgozik, és több modulból álló képzésen vesz részt, hogy mozdonyvezetőé váljon. Az előzetes mentesítés hiánya azonban akadályát fogja képezni annak, hogy a vádlottat mozdonyvezetőként foglalkoztassák, ami életvitelét ellehetetlenítheti. [6] A védő által bejelentett fellebbezés tartalmára figyelemmel az ügyben a felülbírálat a Be.
2. §

(3)bekezdése alapján korlátozott. Ebből következően a másodfokú bíróság a felülbírálat körében vizsgálta, hogy az elsőfokú katonai tanács nem követett-e el olyan a Be. 607. §

(1)bekezdése, a Be. 608. §

(1)bekezdése, vagy a Be. 609. §

(1)bekezdése szerinti eljárási szabálysértést, amely az ítélet hatályon kívül helyezését eredményezné, a bűncselekmény minősítésére, valamint a büntetés kiszabására vonatkozó rendelkezést. A Be. 590. §

(5)bekezdés b) pontja szerint a bűnösség megállapítására vonatkozó rendelkezés felülbírálatának csak akkor van helye, ha annak alapján a terheltet fel kell menteni, vagy vele szemben az eljárást meg kell szüntetni. [7] A másodfokú bíróság a felülbírálat során megállapította, hogy az elsőfokú katonai tanács a bíróság elé állításos tárgyalás során az eljárási szabályokat betartotta. A bíróság elé állítás feltételei fennálltak, a törvényszék a vádlottal szemben törvényes figyelmeztetéseket, kioktatásokat alkalmazott, és az ügy egyéb bizonyítékait is a jogszabályban előírt módon tette a bizonyítás anyagává. Megállapítható, hogy az elsőfokú bíróság eljárása során nem vétett olyan, a Be. 607. §

(1)bekezdésében, a Be. 608. §

(1)bekezdésében és a Be. 609. §

(1)bekezdésében írt eljárási szabálysértést, amely az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését eredményezhetné. Az érdekeltek eljárási szabálysértésre nem is hivatkoztak. [8] Az elsőfokú katonai tanács a tárgyaláson a szükséges bizonyítási eljárást lefolytatta, ítéletében a tényállást megalapozó bizonyítékokat megjelölte, indokolási kötelezettségének eleget tett. A vádlott mind a tárgyaláson, mind az eljárás korábbi szakaszaiban beismerte a bűncselekmény elkövetését és megbánásának adott hangot. Az ügy egyéb bizonyítékai a vádlott beismerő vallomását alátámasztották, így az elsőfokú bíróság a tényállást egymást alátámasztó, egymással összhangban álló bizonyítékok alapján állapította Fővárosi Ítélőtábla 6K.Kbf.31/2023/5-II. 4 meg. Nem kétséges, hogy a törvényszék katonai tanácsa által rögzített tényállás megalapozott, a Be. 590. §

(5)bekezdés b) pontja szerinti felülbírálatnak nincs helye. [9] Az elsőfokú bíróság az irányadó tényállás alapján okszerűen vont le következtetést a vádlott bűnösségére, és helyes a cselekmény jogi minősítése is. Nem tévedett a Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsa, amikor Terhelt1 vádlott bűnösségét a Btk. 294. §

(1)bekezdésébe ütköző és a

(3)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpont szerint minősülő hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettében megállapította. [10] Az enyhítésre irányuló védői fellebbezés nem alapos. [11] Az elsőfokú bíróság ítéletében helytállóan sorolta fel a büntetés kiszabása során figyelembe vehető enyhítő és súlyosító körülmény, és nem tévedett, amikor a vádlottal szemben a rendelkező részben írt büntetéseket szabta ki. A terhelt azonnali és teljes beismerése, korábbi hibátlan életvezetése és a mesterségesen kialakított élethelyzetben történő elkövetés a katonai tanács részéről értékelésre került, amikor a büntetést az adott bűncselekményre előírt büntetési tétel minimumában határozta meg, és lehetőséget látott a szabadságvesztés végrehajtásának próbaidőre történő felfüggesztésére. Az elkövetés körülményeire, így a vádlotti kötelességszegésre, annak súlyára, a határt átlépő személy, az okmányok és a jármű ellenőrzésének teljes elmaradására figyelemmel azonban a másodfokú bíróság a próbaidő tartamának csökkentésére nem látott lehetőséget. Törvényes a szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetére a börtön fokozat megállapítása, és nem tévedett az elsőfokú bíróság akkor sem, amikor a vádlottal szemben a rendelkező részben írt pénzbüntetést szabta ki. A vádlott magatartásával méltatlanná vált a rendfokozat viselésére, ezért őt lefokozással kellett sújtani, hiszen szolgálati viszonya a korábban közös megegyezéssel szűnt meg. Összességében az elsőfokú bíróság által kiszabott büntetések megfelelően szolgálják a Btk. 79. §-ában írt büntetési célokat. [12] A másodfokú bíróság egyetértett a fellebbviteli főügyészséggel abban a tekintetben, hogy tévesen rendelkezett az elsőfokú bíróság a 2 db 10 eurós bankjegy vagyonelkobzásáról. A motozást követően a vádlottól lefoglalásra került a vesztegetési pénz, azzal tehát nem gazdagodott, így vagyonelkobzás alkalmazásának nem volt helye. Megállapítható ugyanakkor, hogy a pénzt a Nemzeti Védelmi Szolgálat saját ellátmányából biztosította a megbízhatósági vizsgálat lefolytatása céljából. Ezért a másodfokú bíróság a Debreceni Regionális Nyomozó Ügyészségen tételszám1 tételszám 1. sorszám alatt nyilvántartásba vett 2 db 10 eurós bankjegy tekintetében a vagyonelkobzásra vonatkozó ítéleti rendelkezést mellőzte, a lefoglalását megszüntette és a Nemzeti Védelmi Szolgálat Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata Igazgatóság Kelet-magyarországi Főosztály Északalföldi Regionális Osztály részére kiadni rendelte a Be. 320. §

(1)bekezdés a) pontja és a Be. 321. §

(1)bekezdése alapján. Fővárosi Ítélőtábla 6K.Kbf.31/2023/5-II. 5 [13] A Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsa ítéletének egyéb rendelkezései törvényesek, ezért azokat a másodfokú bíróság – helyes indokai alapján – helybenhagyta azzal, hogy a Btk. 51. §

(1)bekezdése alapján rendelkezett a pénzbüntetés meg nem fizetése esetére annak szabadságvesztésre történő átváltoztatására, mert erről az elsőfokú bíróság ítéletében elmulasztott rendelkezni. [14] alapszik. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának ítélete a Be. 606. §

(1)bekezdésén Budapest,

1. november
2. Dr. Török Zsolt hb. dandártábornok s.k. a tanács elnöke Dr. Mészáros László hb. ezredes s.k. Dr. Szabó Éva hb. ezredes s.k. előadó bíró bíró A Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsának KB.III.12/2023/
3. számú ítélete a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának 6.Kbf.31/2023/
4. számú ítéletével, a rendelkező részben írt változtatással
5. november
6. napján jogerőre emelkedett és a szabadságvesztés kivételével végrehajthatóvá vált. Budapest,
7. november
8. Dr. Török Zsolt hb. dandártábornok s.k. a tanács elnöke .