← Magyarország

Pf.20337/2024/5 – Szegedi Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: A vélemény, a tényekből levont következtetés sajtó-helyreigazítást nem alapoz meg. Szegedi Ítélőtábla Az ügy száma: Pf.II.20.337/2024/

  1. A felperes: (felperesi cég neve) (székhely.) A felperes képviselője: Dr. Kókai Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Kókai Gábor ügyvéd; iroda
  2. címe.) Az alperes: (internetes hírportál neve) Szerkesztőség (cím.) Az alperes képviselője: Kummer Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Kummer Ákos ügyvéd; iroda
  3. címe.) A per tárgya: sajtó-helyreigazítás Az elsőfokú bíróság neve és a fellebbezett határozat száma: (település neve)i Törvényszék 6.P.21.414/2024/
  4. A fellebbezést benyújtó fél és a fellebbezés száma: felperes, 6.P.21.414/2024/
  5. ÍTÉLET Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az (X) Alapítvány (cím.) javára 95 250 (kilencvenötezer-kettőszázötven) Ft másodfokú perköltséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak a NAV illetékbevételi számlájára az esedékesség napjáig 48 000 (negyvennyolcezer) Ft fellebbezési eljárási illetéket. Az illetékfizetési kötelezettség esedékessége a jelen határozat meghozatalát követő
  6. nap. Szegedi Ítélőtábla II.Pf.20.337/2024/5 2 Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A tényállás [1] A felperes szervezésében került megrendezésre (település neve)en a (Y) Fesztivál
  7. augusztus 20-
  8. között. Ennek keretében került meghirdetésre
  9. augusztus 20-án 20:30 órai kezdési időponttal a „Szállj fel, szabad madár! – koncertshow Magyarország ikonikus dalaival” című műsor. A programfüzet a cím alatt feltünteti a közreműködő művészeket, a zenei rendező, a koreográfus, a LEDvisual animációért felelős személy nevét. Tartalmazza továbbá: „fényshow: személy neve. [2] Az alperes szerkesztésében működő (internetes hírportál neve) internetes hírportálon
  10. augusztus 17-én (......) link elérési úton „Idén sem lesz tűzijáték (település neve)en, fényshow-ban gyönyörködhetünk helyette” címmel jelent meg írás. A címet követő illusztrációként közzétett kép alatti kivastagított szöveg az alábbiakat tartalmazza: „A (felperes neve) Központ szervezésében megvalósuló (Y) Fesztivál programjai között ebben az évben sem szerepel tűzijáték. Az augusztus 20-án kezdődő fesztivál – sokak örömére – szakít a tradíciókkal, és helyette kedden 20:30-kor fényshow-val igyekeznek elkápráztatni a (település neve)ieket.” Ezt követően az írás megismétli a Budapesten megrendezésre kerülő tűzijátékkal kapcsolatos korábbi beszámolóját, kitér a tűzijáték megosztó jellegére, ismerteti a közvélemény által az azzal szemben felhozott ellenérveket, majd így folytatja: „Sokak örömére a tűzijáték az idei (település neve)i ünnepségen sem kapott helyet a programok között. A keddi fő attrakció a Szállj fel, szabad madár” lesz, egy koncertshow Magyarország ikonikus dalaival …”. [3]
  11. augusztus 21-én „Mégsem volt fényshow az augusztus 20-i ünnepségen (település neve)en” címen jelent meg cikk a cím alatt a megelőzővel megegyező képillusztráció közzétételével. [4] A kép alatt vastag betűvel szedve a következő olvasható: „Korábban beszámoltunk arról, hogy idén sem lesz tűzijáték (település neve)en, helyette – az előző évek példájára – fényshow-t csodálhattunk meg a (felperes neve) Központ szervezte (Y) Fesztivál keretein belül. A fényshow azonban nem valósult meg”. Beszámolt arról, hogy a városban már több éve nem kerül megrendezésre a tűzijáték, így
  12. augusztus 20-án lézershow,
  13. év szilveszterén pedig fényjáték volt. Majd így folytatja: „A (Y) Fesztivál programjai között idén sem találhattunk tűzijátékhoz kapcsolódó tervet. A keddi 20:30-as Szállj fel, szabad madár! című koncertshow leírásában helyet kapott azonban a ’fényshow’ megnevezés is, ebből arra lehetett következtetni, hogy a – a koncert kíséretében – idén is ez az esemény pótolja majd a tűzijátékot.” Ezt követően beszámol arról, hogy sokak számára a látottak csalódást okoztak, amelyet a szervezők féleérthető kommunikációjának tulajdonított. [5] Az alperes a felperes helyreigazítási kérelmének nem tett eleget. A kereseti kérelem és az alperes védekezése Szegedi Ítélőtábla II.Pf.20.337/2024/5 3 [6] A felperes keresetében sajtó-helyreigazítás közzétételére kérte kötelezni az alperest akként, hogy öt napon belül a (internetes hírportál neve) honlapon – bármiféle közvetlen vagy közvetett kommentár mellőzésével – a) a következő helyreigazító közlemény jelenjen meg: - a 2024.08.17-én megjelent „Idén sem lesz tűzijáték (település neve)en, fényshow-ban gyönyörködhetünk helyette”, valamint a 2024.08.21-én megjelent „Mégsem volt fényshow az augusztus 20-i ünnepségen (település neve)en” című cikkeinkben a (felperes neve) Központ által szervezett „Szállj fel, szabad madár!” koncertshow egyik színpadi elemét képező fényshow-ról a való tényeket hamis színben feltüntetve írtuk azt, hogy a fényshow az augusztus 20-i tűzijáték helyett kerül megrendezésre. A valóság ezzel szemben az, hogy a (felperes neve) Központ a (Y) Fesztivál keretében
  14. augusztus 20-ra nem szervezett fényshow-t a tűzijáték helyettesítésére”. - mind a (......) linken, mind pedig a (...) link alatt megjelent cikkekben a cím alatt közvetlenül – további kattintás nélkül elérhető módon – , a sérelmezett közlésekkel azonos betűtípus és betűméret alkalmazásával legyen elérhető legalább 30 napig, azt követően pedig mindaddig, amíg a kifogásolt cikk hozzáférhető, továbbá b) a (internetes hírportál neve) kezdő oldalának legelején ugyanolyan betűtípus és betűméret alkalmazásával, ahogyan a sérelmezett cikk eredetileg a kezdő oldalon megjelent, gördítés nélkül legalább 24 órán keresztül jelenjen meg a következő cím, amelyre kattintva az eredeti cikkek és azokban az I/a.) pontban részletezettek szerint közlésre kerülő helyreigazító közlemény közvetlenül elérhető: - „Helyreigazítás: a való tényeket hamis színben feltüntetve írtuk azt a 2024.08.17-én és 2024.08.21-én megjelent „ldén sem lesz tűzijáték (település neve)en, fényshow-ban gyönyörködhetünk helyette”, valamint „Mégsem volt fényshow az augusztus 20-i ünnepségen (település neve)en” című cikkeinkben, hogy a (felperes neve) Központ szervezésében a
  15. augusztus 20-ai tűzijáték helyett fényshow kerül, illetve került volna megrendezésre (Y) Fesztivál keretében.” [7] Kérte kötelezze a bíróság az alperes kiadóját, az (X) Alapítványt 250 000 Ft + áfa, azaz 317 500 Ft ügyvédi munkadíjból álló perköltségének, valamint a 36 000 Ft eljárási illeték állam javára történő megfizetésére. [8] Keresete jogalapjaként a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló
  16. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.)
  17. §

(3)bekezdését, 12. §
(1)-
(2)bekezdését, a polgári perrendtartásról szóló
  1. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
  2. §
(1)-
(2)bekezdését és 496. §
(1)bekezdését jelölte meg. [9] Állította, az alperes a
  1. augusztus 20-án 20:30 órai kezdési időponttal megrendezett programról beszámoló két cikkében az ünnepi program szövegkörnyezetéből valós részinformációkat kiragadva úgy tüntette fel az augusztus 20-i színpadi produkció egyik alkotó elemét, mintha a fényshow az ünnepi tűzijáték helyett önálló programként szerepelne. A programban tűzijátékra utalás nem szerepelt, a program ismertetésében a fényshow az egyéb közreműködők feltüntetése mellett, mint a program technikai eleme került feltüntetésre. A cikkekben szerepeltetett kép az olvasó számára azt a látszatot keltette, hogy hasonló, az ünnepi tűzijátékot helyettesítő nagyszabású fényshowra számíthatnak. Mindez alkalmas a jóhírnevének, hitelességének a rombolására, különösen az augusztus 21-i cikkben a felperes félreérthető kommunikációjára tett utalással. [10] Álláspontjának alátámasztására hivatkozott a Kúria Pfv.20.323/2019/
  2. számú precedensképes határozatára, valamint a Fővárosi Ítélőtábla Pf.20.425/2023/
  3. számú határozatának indokolásában kifejtett álláspontjára. Szegedi Ítélőtábla II.Pf.20.337/2024/5 4 [11] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását, valamint a felperesnek az (X) Alapítvány mint a médiatartalomért szerkesztői felelősséggel rendelkező jogi személy javára a csatolt ügyvédi megbízási szerződés alapján 180 000 Ft + áfa, azaz 228 600 Ft ügyvédi munkadíjból álló perköltség megfizetésére kötelezését kérte. Védekezése szerint a helyreigazítás Smtv.
  4. §
(1)bekezdésében megfogalmazott törvényi feltételei nem állnak fenn. Nem vonható kétségbe, hogy a felperes által szervezett ünnepi programsorozat részeként augusztus 20-án fényshow került meghirdetésre. Nem tényállítás, hogy a fényshow a tűzijáték helyett került be az ünnepi programba. A közlés következtetés, nevezetesen, hogy a tűzijáték helyett hirdette meg a felperes a fényshow-t, amely következtetésnek van ténybeli alapja, mivel a korábbi évekkel szemben 2024-ben nem rendeztek tűzijátékot, a fényshow viszont szerepelt a felperes által meghirdetett programban. Hivatkozott arra, az augusztus 20-i ünnep programja közérdeklődésre tart számot, az alperes tehát közügyben nyilvánult meg. A cikk tartalma értékítéletnek minősül, mert nem ellenőrizhető annak igaz, vagy hamis volta, nevezetesen, hogy a felperes a korábbi tűzijáték helyett hirdette-e meg a fényshow-t. A képet illusztrációként szerepeltette, amely szövegesen is rögzítésre került. A felperes azon érvelése kapcsán, miszerint az olvasó grandiózus, nagyszabású fényshow-ra számíthatott, utalt arra, e jelzők objektív mércével nem mérhetők, ezért értékítéletnek minősülnek. Az sajtóhelyreigazítás alapját nem képezheti. [12] Az alperes ellenkérelmére tett perfelvételi nyilatkozatában a felperes hivatkozott a Kúria Pfv.22.000/2017/
  1. számú határozatára, valamint a Fővárosi Ítélőtábla 20.425/2023/
  2. számú ítéletére, amelyben az eljárt bíróságok akként foglaltak állást, hogy amennyiben egy újságíró egy jelenségről véleményt kíván nyilvánítani, akkor annak az írásban formailag is meg kell jelennie, illetve a bizonytalan vélekedés esetén annak a cikkből ki kellett volna derülnie. Az elsőfokú ítélet [13] Az elsőfokú bíróság ítéletében a keresetet elutasította. Kötelezte a felperest 36 000 Ft eljárási illeték, valamint az alperes részére 228 600 Ft perköltség megfizetésére. [14] Határozatának indokolásában ismertette a jogvita elbírálása szempontjából irányadó törvényi rendelkezéseket, valamint a PK.
  3. és
  4. számú állásfoglalás releváns iránymutatásait. Erre figyelemmel elsődlegesen azt vizsgálta, hogy a sérelmezett közlés tényállításnak, vagy véleménynyilvánításnak minősül. Az elhatárolás az ún. bizonyíthatósági teszt alapján történhet, így ha a közlés tartalma ellenőrizhető, igazolható, akkor tényállításról van szó. Rámutatott, a tényállítás véleményt is tartalmazhat. Ebben az esetben azt kell vizsgálat tárgyává tenni, hogy vannak-e olyan valós tények, amelyek alapján a nyilatkozó kijelentéseit megtehette, ezek az ún. vékony ténybeli alapokon nyugvó értékítéletek, amelyek esetén a valós tényből levont következtetés mint vélemény megalapozottnak bizonyul. [15] Megállapította, a kifogásolt cikkek közéleti eseményről számoltak be, megjelenésük apropóját az adta, hogy 2024 évben az augusztus 20-i ünnepség alkalmából sem rendeztek tűzijátékot. Tény, hogy a felperesi programajánlóban a közreműködők, rendező feltüntetése mellett a „fényshow” megjelölés is szerepel, amelynek objektív fogalmi meghatározása nem ismeretes, ezért bizonyítékokkal nem igazolható, hogy a „fényshow” feltüntetésével a műsorkészítők pontosan mire gondoltak, amikor azt a programajánlóban feltüntették. Mindezek alapján álláspontja szerint az újságírónak az egyéni tudattartalmán, személyes értékítéletén alapuló, bizonyítékokkal alá nem támasztható véleménynyilvánítása annak a közlése, hogy tűzijáték nem lesz, helyette fényshow-ra számíthatnak a főtérre látogatók. A cikkíró véleményét fejezik ki a fényshowt minősítő kifejezések („gyönyörködhetünk”, „igyekeznek elkápráztatni”) is. A szerző tényekből levont következtetése, hogy a tűzijátékhoz hasonló látványosságra kell számítani, erre utal „helyette” kifejezés használata. A sérelmezett Szegedi Ítélőtábla II.Pf.20.337/2024/5 5 közlés szövegösszefüggésben való vizsgálata alapján arra a következtetésre jutott, hogy a cikkek megjelent tartalma nem tényállításnak, hanem véleménynyilvánításnak minősül, amelyet alátámaszt a második cikkben szereplő „arra lehet következtetni” kifejezés is. [16] Utalt arra, annak eldöntése, hogy a fényshow alkalmas volt-e a tűzijáték helyettesítésére, objektív módon nem bizonyítható és az nem is a bíróság feladata. A kifejtettekre tekintettel nem látott lehetőséget a helyreigazítási kérelemnek helyt adó döntés meghozatalára. A fellebbezés és fellebbezési ellenkérelem [17] A felperes fellebbezésében az elsőfokú ítélet keresete szerinti megváltoztatását és az alperes perköltségben való marasztalását kérte, amelyet bruttó 127 000 Ft ügyvédi munkadíjban számított fel. [18] Hangsúlyozta, a programtervezet jól áttekinthető, szerkezetileg, logikailag és nyelvtanilag egyértelműen kétséget kizáróan értelmezhető. A cikk írója ezeket a nyilvánosan közzétett adatokat, tényeket az augusztus 17-én megjelent cikkben egyoldalú, megtévesztésre alkalmas módon úgy csoportosította, helyezte egymás mellé, hogy ezzel az eredeti tartalmuk teljes mértékben megváltozott, amely a Kúria már elsőfokú eljárásban hivatkozott Pfv.20.323/2019/
  5. számú precedensképes határozatában foglaltakra figyelemmel megvalósítja a való tények hamis színben való feltüntetését és helyreigazításra ad alapot. A fenti tények egyértelműen „átmennek” az ún. bizonyíthatósági teszten, a cikk megírása időpontjában is tényként léteztek: az évekig megszokott tűzijáték helyén az ünnepi műsor tematikájában nem egy fényshow, hanem egy koncertshow szerepelt. [19] Tévedett az elsőfokú bíróság, amikor kimondta: a fényshow objektív fogalmi definíciója nem ismert, ezért nem lehet párba állítani a fogalmat a tűzijátékkal. A jelen esetben azonban a cikk írója nem vitásan egy színpadi technikai elemre hivatkozott szándékosan tévesen, amely megjelenési formája, egyúttal korlátai, a csak a színpad előtt elhelyezkedő nézők általi élvezhetősége miatt nyilvánvalóan nem lehet alkalmas összehasonlításra egy, a társadalmi közfelfogás szerint alapvetően grandiózus, kilométerekről látható, emberek tízezrei számára egyszerre látványosságot nyújtó tűzijátékkal. A programtervezetben szereplő színpadi elemet a cikkíró az általa használt hangulatfestő kifejezések mellett egy egyértelműen megtévesztő, önkényesen kiválasztott és a rendezvényhez nem köthető képpel illusztrálva interpretálta az olvasók felé. Ez pedig nem más, mint a való tények egyoldalú átformálása, tudatos hamis színben való feltüntetése. [20] Utalt arra, az, hogy mi volt a szerző tudattartalma az első cikk megírása időpontjában, a második cikk címe és tartalma megválaszolja. Az olvasókat arról tájékoztatta, hogy „mégsem volt, nem valósult meg” a fényshow. Ez a tényközlés arra enged következtetni, hogy utólag maga a szerző sem tekintette az általa hatalmas méretű drón alakzattal beharangozottal egyenértékűnek az egyszerű színpadi műsorelemet. Az átlagember számára fel sem merülhetett az az értelmezés, hogy a műsortervben szereplő színpadi elemként megjelölt fényshow helyettesíti, illetve pótolja a tűzijátékot, ahogyan a cikkek fogalmaznak. A második cikkben szereplő „ebből arra lehetett következtetni” fordulat a szerző utólagos magyarázkodása a megtévesztett, felháborodott olvasók felé. [21] Amennyiben a szerzőben valamely kétely merült fel a program-tervezet alapján, az újságírói szakma alapvető szabályai szerint eljárva előzetesen indokolt lett volna megkeresnie kérdéseivel az intézményt. Az, hogy ez lett volna a helyes eljárás, ez a második cikk tartalmából is kitűnik. Az alperes azonban elmulasztotta a foglalkozása körében elvárható körültekintést. Ezzel összefüggésben utalt a Kúria Pfv.20.821/2021/
  6. számú precedensképes határozatára. Szegedi Ítélőtábla II.Pf.20.337/2024/5 6 [22] A második cikk tartalma nem orvosolta az első cikk okozta jogsértést, az augusztus 17-i cikk kategorikus, tényszerű megfogalmazásával a felperesi intézménynek nagy erkölcsi károkat okozott, ami kiderült a második cikkből és a legnagyobb közösségi oldalon azt kísérő kommentekből is. [23] Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását és a felperesnek a kiadója, az (X) Alapítvány javára történő perköltségben való marasztalását kérte, amelyet az IM r.
  7. §
(1)bekezdés a) pontja alapján 95 250 Ft-ban számított fel azzal, hogy jogi képviselője áfa fizetésére köteles. Hangsúlyozta, az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy a perbeli cikkek közéleti eseményről számoltak be, jogszabálysértés nélkül állapította meg azt is, hogy azok kifogásolt tartalma nem tényállításnak, hanem véleménynyilvánításnak minősül. A felperes fellebbezésében nem az elsőfokú ítélet érdemi megállapításait vitatja, hanem azt taglalja, hogy miért nem volt helyes az alperesi vélekedés az ünnepi program elemeit illetően. Ha a cikk megírásakor a szerző tévedett is abban, hogy a fényshow alkalmas volt a tűzijáték helyettesítésére, az „alkalmasság” megállapítása nem tényállítás, hanem kifejezetten a jövőre vonatkozó fejtegetés. [24] Mivel a programtervet elemezve fejtegette az egyes műsorelemek várható minőségét, színvonalat, közönségre gyakorolt hatását, nem volt indokolt a felperes előzetes megkeresése. Az elsőfokú bíróság helyesen foglalt állást abban a kérdésben is, miszerint a rendezvény résztvevői számára a fényshow alkalmas volt-e a tűzijáték helyettesítésére, objektív módon nem bizonyítható. [25] Amennyiben a cikkekben írtakat tényállításként lehet értékelni, a helyreigazítás közlésére akkor sem kötelezhető, az ugyanis, hogy a program bármely része képes volt-e a nézőkben elérendő, illetve elért hatás kapcsán ellensúlyozni a korábbi években megtartott, de 2024-ben elmaradó programrészt, lényegtelen a felperes közvélemény előtti megítélését illetően relevanciával nem bíró tévedés pontatlanság, amely a PK 12. számú állásfoglalás értelmében nem ad alapot helyreigazításra. Az ítélőtábla döntésének indokai [26] A fellebbezés alaptalan. [27] A Pp. 370. §
(1)bekezdése szerint a másodfokú bíróság felülbírálati jogkörét az erre irányuló fellebbezési kérelemre, csatlakozó fellebbezésre, ellenkérelemre, azok korlátai között gyakorolja. Ilyen korlátnak minősülnek a fellebbezés Pp. 371. §
(1)bekezdésében megjelölt tartalmi követelményei körében előadottak. A jogszabályi rendelkezésből következik, korlátot nem csak az képez, hogy a fellebbező fél milyen tartalmú másodfokú döntést kér, hanem az is, hogy azt milyen indokkal teszi, melyik eljárási vagy anyagi jogszabály megsértésére hivatkozik. A fellebbezésben foglaltak alapján a felperes álláspontja az, hogy az elsőfokú bíróság ítéletében az Smtv. 12. §
(1)és
(2)bekezdését sértve vonta le a kereset megalapozatlanságával kapcsolatos jogkövetkeztetését. Ez az ítélőtábla számára a Pp. 369. §
(3)bekezdés c) pontja szerinti felülbírálati jogkör alkalmazását tette szükségessé. Ennek megfelelően a másodfokú eljárásban arról kellett dönteni, hogy az elsőfokú bíróság a megállapított tényekből helyes jogkövetkeztetést vont-e le, a sajtó-helyreigazítás sajátos személyiségvédelmi eszközét a megjelölt anyagi jogszabályok sérelmével alkalmazta-e. [28] Az Smtv. 12. §
(1)bekezdése szerint, ha valakiről bármely médiatartalomban valótlan tényt állítanak, híresztelnek, vagy vele kapcsolatban való tényeket hamis színben tüntetnek fel, követelheti olyan helyreigazító közlemény közzétételét, amelyből kitűnik, hogy a közlés mely tényállítása valótlan, illetve megalapozatlan, mely tényeket tüntet fel hamis színben és ehhez képest melyek a való tények. Szegedi Ítélőtábla II.Pf.20.337/2024/5 7 [29] A felperes szerint az igényét megalapozó alperesi magatartás a való tények hamis színben való feltüntetésével valósult meg. Az elsőfokú eljárásban és a fellebbezésében felhívott határozatok alapján helytállóan határozta meg e magatartás megvalósulási formáját. Lényeges azonban, hogy a sajtó-helyreigazításnak csak tényállítás lehet az alapja, és tekintettel arra, hogy az alperes vitatta, miszerint a sérelmezett közlés tényállításnak minősül, az elsőfokú bíróság helytállóan járt el, amikor elsődlegesen ebben a kérdésben foglalt állást. Az ítélőtábla egyetért az elsőfokú bíróság elfoglalt álláspontjával. Nem vitatott és a valóságnak megfelelő tény, hogy
  1. augusztus 20-i ünnepi programban tűzijáték megrendezése nem szerepelt. Tény az is, hogy a 20:30 órára meghirdetett programpont tartalmazza a fényshow kifejezést. Kétségtelen tény, hogy az nem önálló programpontként, hanem a meghirdetett színpadi produkció technikai elemeként került feltüntetésre. Annak a köztudomású ténynek az ismeretében, hogy az augusztus 20-i ünnep rendszerinti velejárója a tűzijáték, a kifogásolt közlés értékelhető akként mint a szerző következtetése, a leendő műsorról kialakított elképzelése, amely ugyan tévesnek bizonyult, de okszerűtlennek nem tekinthető. Ezért osztja az ítélőtábla az elsőfokú bíróság álláspontját, hogy kifejezetten a per tárgyává tett sérelmezett közlés (tűzijáték helyett fényshow lett) a szerző vélekedése, ezáltal a véleménynyilvánítás kategóriájába eső értékítéletnek minősül, amely a PK.
  2. számú állásfoglalás
  3. pontja folytán nem lehet sajtó-helyreigazítás tárgya. [30] Helytállóan állapította meg az elsőfokú bíróság azt is, hogy a látványelemhez kapcsolódó kifejezések a szerző várakozását tükrözik, amelyek ugyancsak a véleménynyilvánítás körébe esnek. [31] Ezzel összefüggésben a felperes lényegében arra hivatkozik, hogy a közlés az olvasó számára „grandiózus” fényshow bemutatását sugallotta, azonban ha ez így is van, az nem ad alapot a helyreigazításra, a sugallat alapvetően egy egyéni tudattartalom, amely helyreigazítás tárgya nem lehet (BDT
  4. 3192). A cikkbe ágyazott kép a jogvita elbírálása szempontjából ettől függetlenül is figyelmen kívül marad, mert ahogyan arra az alperes hivatkozott, feltüntetésre került, hogy az csak illusztráció. [32] A
  5. augusztus 21-i cikk kapcsán rámutat az ítélőtábla arra, hogy az írásban szerepel ugyan a felperes által sérelmezett közlés, ugyanakkor – ezt a PK.
  6. számú állásfoglalás II. pontjában írt szempontok szerint értelmezve – nem ez a lényegi tartalma. A szerző leírja, hogy az augusztus 20-i programban a tűzijáték nem szerepelt, a koncertshow leírásában szereplő fényshow megnevezésből vonta le azt a következtetést, hogy az pótolja a tűzijátékot. Az írás tehát a szerző által levont téves konzekvencia magyarázatául szolgál. Erre tekintettel a cikk tekintetében a felperes által kért helyreigazítás lehetősége nem merülhet fel. [33] A szervezők kommunikációjára vonatkozó közlés az eljárásnak nem tárgya. [34] A kifejtettekre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
  7. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. [35] Az eredménytelenül fellebbező felperest a Pp. 83. §
(1)bekezdése alapján kötelezte az IM r. 2. §
(1)bekezdés a) pontja alapján meghatározott és a Pp.
  1. §-a alapján felszámított ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltség megfizetésére az alperes kiadója részére. [36] A le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket a felperes a Pp.
  2. §
(1)bekezdés és 83. §
(1)bekezdése alapján köteles megfizetni. [37] Tájékoztatja a bíróság a felperest, hogy a másodfokú eljárási illetéket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlájára kell megfizetnie. A megfizetés során közleményként fel kell tüntetni a Szegedi Ítélőtábla megnevezését, a határozat számát és a fizetésre kötelezett adóazonosító számát. Figyelmezteti a felperest, ha az illetéket annak esedékességekor nem fizeti meg az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint késedelmi pótlékot kell fizetni és az illeték behajtására és Szegedi Ítélőtábla II.Pf.20.337/2024/5 8 megfizetésére az illetékekről szóló törvény rendelkezéseit és az adóigazgatási eljárásokra irányadó jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. [38] Az ítélőtábla a fellebbezést a Pp. 376. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Szeged,
  1. december
  2. Dr. Béri András sk. a tanács elnöke Zanóczné dr. Ocskó Erzsébet sk. előadó bíró Dr. Lengyel Nóra sk. táblabíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.