A határozat elvi tartalma:
- A piros lámpánál megálló gépjármű ajtajának kinyitása a fokozott veszéllyel járó tevékenység körébe esik.
- A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás kiterjed az utas ajtónyitásából eredő kártérítési, illetve sérelemdíj iránti igény kielégítésére. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Pfv.III.20.545/2020/
- szám A tanács tagjai: Salamonné dr. Piltz Judit a tanács elnöke Dr. Farkas Antónia előadó bíró Dr. Zumbók Péter bíró A felperes: Felperes1 (Cím2) A felperes képviselője: Hambalkó Ügyvédi Iroda (Cím5, ügyintéző: dr. Hambalkó Dominika ügyvéd) Az alperes: Alperes1 (Cím1) Az alperes képviselője: Kovács Ildikó Ügyvédi Iroda (Cím6, ügyintéző: dr. Iklódy-Kovács Ildikó ügyvéd) Kúria III.Pfv.20.545/2020/6 A per tárgya: 2 kártérítés megfizetése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Törvényszék 57.Pf.634.886/2019/
- Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Pesti Központi Kerületi Bíróság 17.P.87.340/2018/
- Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet – az elsőfokú bíróság ítéletére is kiterjedően – hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja. A felperes felülvizsgálati eljárási költségét 100.000 (százezer) forintban, az alperesét 127.000 (százhuszonhétezer) forintban, a le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket 522.500 (ötszázhuszonkétezer-ötszáz) forintban állapítja meg. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1]
- augusztus 14-én a felperes kerékpárral balesetet szenvedett oly módon, hogy nekiütközött egy gépjármű jobb első ajtajának, amelyet az autó utasa a piros lámpánál várakozó gépjárműben, előzetes körültekintés nélkül, a kerékpáros elhaladásának pillanatában nyitott ki. [2] A felperes az ütközés következtében a mellkasa elülső felszínének bal oldalán, a szegycsont mellett, a III-IV. bordák vetületében 8 centiméter hosszú, a széles mellizom állományának sérülésével és az V. borda törésével járó, a mellüreg megnyílását eredményező zúzott-szakított sérülést szenvedett el, amelyre tekintettel műtéti beavatkozásra is sor került. Kúria III.Pfv.20.545/2020/6 3 [3] A kárt okozó gépjármű vezetője a baleset idején az alperesnél rendelkezett érvényes kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [4] A felperes keresetében a balesettel okozati összefüggésben felmerült vagyoni kárai megtérítését kérte, valamint sérelemdíj iránti igényt is előterjesztett. [5] Az alperes a kereset elutasítását kérte arra hivatkozással, hogy a kötelező gépjárműfelelősségbiztosításról szóló
- évi LXII. törvény (a továbbiakban: Kgfb. tv.) szerint az utas nem minősül biztosított személynek. Az első- és másodfokú ítélet [6] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. [7] Határozata indokolásában hivatkozott arra, hogy a Kgfb. tv.
- §
- pontja értelmében biztosítottnak a gépjármű biztosítással rendelkező üzemben tartója és a gépjármű vezetője tekintendő, míg a gépjármű utasa nem tartozik ebbe a körbe. [8] Kifejtette, hogy bár az utas tevékenysége illeszkedik a gépjármű üzemeltetése során okozott kár szélesen értelmezett fogalmába, azonban a perbeli esetben nem a Kgfb. tv. szerint biztosítottnak minősülő személy által okozott kár megtérítését követeli a felperes. Érvelése szerint nem vitásan a gépjármű utasa nyitotta ki a gépjármű ajtaját, aki nem minősül a Kgfb. tv. alapján biztosítottnak, ezért az alperes az ő jogellenes cselekményéből fakadó károk megtérítésére nem köteles, a felelősségbiztosító helytállási kötelezettsége ezekért a károkért nem áll fenn. [9] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét – annak helyes indokai alapján – helybenhagyta. [10] Kifejtette, hogy egy forgalmi okból megálló járműre is a veszélyes üzemi felelősség szabályai az irányadók, azonban nem a gépjármű vezetője okozta a felperes sérüléseit. [11] Indokolásában utalt arra, hogy az 1/
- (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (a továbbiakban: KRESZ)
- §
(3)bekezdése szerint az utas a gépjármű ajtaját csak akkor nyithatja ki, ha ezzel a közlekedés biztonságát, valamint a személy- és vagyonbiztonságot nem veszélyezteti. Megjegyezte, hogy a KRESZ az ajtó kinyitására vonatkozó figyelmeztetési kötelezettséget nem ír elő a gépjárművezető részére. [12] Érvelése szerint a fentikre tekintettel az utas magatartásáért, aki a speciális törvényi rendelkezés szerint nem minősül az alperes biztosítottjának, az alperes nem tartozik helytállni. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [13] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben elsődlegesen annak hatályon kívül helyezését és a jogalap vonatkozásában közbenső ítélet meghozatalát, az összegszerűség tekintetében pedig az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára történő utasítását kérte. Másodlagosan a jogalap vonatkozásában – az alperesre terhesebben – 80-20%-os közrehatás megállapítása mellett kérte közbenső ítélet meghozatalát, és az összegszerűség vonatkozásában az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára történő utasítását. Harmadlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróságnak a per újabb tárgyalására, és újabb határozat hozatalára történő utasítását kérte. [14] Megsértett jogszabályként a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: régi Pp.) 1. §-ára, 2. §
(1)bekezdésére, 4. §
(1)és
(2)bekezdésére, 3. §
(3)és Kúria III.Pfv.20.545/2020/6 4
(5)bekezdésére, valamint 206. §
(1)bekezdésére és 221. §
(1)bekezdésére, a Kgfb. tv.
- § a) pontjára,
- §
- és
- pontjára,
- §-ára, továbbá a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:
- §-ára és 6:
- §-ára hivatkozott. [15] Álláspontja szerint az eljárt bíróságok a büntetőeljárás során keletkezett bizonyítékokat nem értékelték, egymással össze nem vetették, jogi érvelésüket kellően nem indokolták meg. [16] Érvelése szerint a biztosítás kiterjed a felelősség kérdésének vizsgálatára, és azoknak a megalapozott kártérítési igényeknek a kielégítésére, amelyeket a biztosított személyekkel szemben a biztosítási szerződésben megjelölt gépjármű üzemeltetése során okozott károk miatt támasztanak. [17] Állította, hogy a károsultak fokozott védelmével szemben a gépjárművezetők, üzembentartók fokozott gondossági követelménye áll. Hivatkozott arra, hogy az üzembentartó a fokozott veszéllyel járó tevékenységgel ok-okozati összefüggésben álló kár megtérítése alól csak akkor mentesül, ha a kárt olyan elháríthatatlan ok idézte elő, amely a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül esik. [18] Hangsúlyozta, hogy a perbeli esetben nem eshet a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül az olyan magatartás, amely a gépjárművel történő közlekedés során valósult meg akkor sem, ha a gépjárművezető által egyébként elhárítható lett volna. [19] Utalt arra is, hogy az ittas és fáradt utasnak a KRESZ szabályait szándékosan megszegő magatartását a gépjárművezető szóban kifejezetten jóváhagyta. [20] Álláspontja szerint vizsgálni kell, hogy a gépjármű vezetője a károkozás elkerülése érdekében a tőle elvárható magatartást tanúsította-e, felróhatóan közrehatott-e a baleset bekövetkezésében. Jelentőséget tulajdonított annak, hogy az utas megkérdezte a gépjárművezetőt, hogy a piros lámpánál kiszállhat-e. Érvelése szerint az ügy egyedi körülményei nem kerültek kellő mértékben tisztázásra. [21] Utalt arra is, hogy a perbeli esetben az eljárt bíróságoknak nem csupán a biztosított személyét kellett tisztázniuk, hanem annak is volt relevanciája, hogy a kár a fokozott veszéllyel járó tevékenységgel ok-okozati összefüggésben keletkezett-e. [22] Érvelése szerint a perben nem azt kellett vizsgálni, hogy a gépjármű utasa biztosított volt-e, hanem a gépjármű vezetője felelősségének az esetleges fennállását, ugyanis az alperes akkor mentesülhet, ha a gépjárművezető felelőssége a baleset bekövetkezéséért nem áll fenn. [23] Álláspontja szerint a gépjárművezetőnek a perbeli esetben lett volna lehetősége az ajtó kinyitását megakadályozni, az utas kiszállását megtiltani, ennek elmulasztása alapozza meg az alperes helytállási kötelezettségét. Kifejtette, hogy erre figyelemmel a perbeli esetben a kárt nem egy hirtelen fellépő, üzembentartói felelősségen kívül eső, elháríthatatlan ok idézte elő, hiszen a gépjárművezetőnek módjában állt volna a károkozást megakadályozni. [24] Érvelése szerint a veszélyes üzemre vonatkozó döntést – az ajtó szabálytalan kinyitását – a gépjármű vezetője hozta meg, akinek tudomása volt a felperes útkereszteződéshez kerékpárral történő érkezéséről. Álláspontja szerint a perben nem az utas felelőssége volt általánosságban vizsgálandó, hanem az, hogy a felperes személyi sérüléséért az üzembentartó felel-e. [25] Utalt arra is, hogy a kármegosztás alkalmazása csak az üzembentartói felelősség kérdésének tisztázását követően merülhet fel. Elsődlegesen vitatta a kármegosztás alkalmazhatóságát, hiszen álláspontja szerint nem kellett számítania a piros lámpánál várakozó gépjármű ajtajának a kinyitására. Másodlagosan a közrehatás arányát alperesre terhesebben, legfeljebb 80-20 %-ban tartotta megállapíthatónak. Kúria III.Pfv.20.545/2020/6 5 [26] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [27] A felülvizsgálati kérelem alapos. [28] A Kúria a jogerős ítéletet a régi Pp.
- §
(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között, a 272. §
(2)bekezdése szerint megjelölt jogszabálysértések alapján, azok előadott indokai tekintetében vizsgálta felül. [29] A felperes felülvizsgálati kérelmére tekintettel a felülvizsgálati eljárásban azt kellett vizsgálni, hogy az eljárt bíróságok megalapozottan utasították-e el a keresetet arra hivatkozással, hogy a gépjármű utasának károkozó magatartása nem tartozik a Kgfb. tv. szerinti biztosítotti körbe. [30] A Kgfb. tv. 12. §-a szerint a biztosítás azoknak a megalapozott kártérítési igényeknek a kielégítésére terjed ki, amelyeket a biztosított személyekkel szemben támasztanak a gépjármű üzemeltetése során okozott károk miatt. A Ptk. 6:470. §
(1)bekezdésére figyelemmel felelősségbiztosítási szerződés alapján a biztosított követelheti, hogy a biztosító a szerződésben megállapított módon és mértékben mentesítse őt olyan kár megtérítése, illetve sérelemdíj megfizetése alól, amelyre jogszabály értelmében köteles. A biztosítás ennek folytán nemcsak a biztosított által okozott károkra terjed ki, hanem mindazokra a kártérítési igényekre, amelyekért a biztosított jogszabály szerint felelős. [31] A másodfokú bíróság helyesen mutatott rá arra, hogy egy forgalmi okból megálló járműre is a veszélyes üzemi felelősség szabályai vonatkoznak. A Kúria fenntartja a már korábban kifejtett álláspontját, amely szerint az üzembentartó érdekében történik a veszélyes üzemi tevékenység, ő az, aki a veszélyes üzemet fenntartja, tartósan üzemelteti, működteti, azzal rendelkezni jogosult. A fokozott veszéllyel járó tevékenység az üzembentartó felügyelete, irányítása, ellenőrzése mellett valósul meg, ő köteles a fokozott veszély elleni védekezésre, személye pedig nem feltétlenül azonos a közvetlen károkozóval. A veszélyes üzemi felelősség lényege, hogy az üzembentartó akkor is köteles a fokozott veszéllyel járó tevékenységből eredő kárt megtéríteni, ha azt ténylegesen nem ő okozta, mert a felelősség alapja az üzembentartói minőség. Ha az üzembentartó és a közvetlen károkozó személye elválik, akkor az üzembentartó a veszélyes üzemi felelősség, a közvetlen károkozó az általános deliktuális kárfelelősség alapján lehet egyetemlegesen felelős a károsulttal szemben (Pfv.V.20.676/2019/4.). [32] A perbeli esetben a piros lámpánál megálló gépjármű ajtajának kinyitása a fokozott veszéllyel járó tevékenység körébe esik, így a Ptk. 6:535. §
(1)bekezdése alapján az üzembentartó, illetve a felelősségbiztosítás alapján helyette helytállni köteles alperes köteles az ebből eredő kárt megtéríteni. Mivel a fokozott veszéllyel járó tevékenységből eredő kárfelelősség objektívfelelősség és a mentesülés feltételei nem állnak fenn, ezért – a felülvizsgálati kérelemben kifejtett állásponttal ellentétben – szükségtelen volt vizsgálni az üzembentartótól, vezetőtől elvárható magatartást, így azt, hogy mit kellett volna tennie az utas biztonságos kiszállása érdekében. [33] Mindezekre figyelemmel a jogerős ítélet sérti a Ptk. 6:535. §
(1)bekezdését és 6:536. §
(1)bekezdését, valamint a Kgfb. tv.
- §-át, mivel a gépjármű ajtajának kinyitása miatt az üzembentartóval szemben támasztott kártérítési igény megalapozott, így a kötelező gépjárműfelelősségbiztosítás a Kgfb. tv.
- §-a alapján kiterjed annak kielégítésére. Kúria III.Pfv.20.545/2020/6 6 [34] Fentiekre tekintettel a Kúria a régi Pp.
- §
(4)bekezdése alapján a jogerős ítéletet – az elsőfokú bíróság ítéletére is kiterjedően – hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. [35] Az ügyben eljárt bíróságok eltérő jogi álláspontjuk miatt nem foglaltak állást a károsult esetleges közrehatása kérdésében, illetve nem vizsgálták a kereset összegszerűségét sem, ezért az elsőfokú eljárás megismétlése szükséges. [36] Az új eljárásban az elsőfokú bíróságnak az alperes ellenkérelmére tekintettel – a felek által felajánlott és szükségesnek tartott bizonyítás lefolytatását követően – vizsgálnia kell, hogy a károsult a baleset bekövetkezésében, illetve annak súlyosságában felróhatóan közrehatott-e; amennyiben igen, meg kell állapítania, hogy milyen mértékben. Le kell továbbá folytatnia a bizonyítást az összegszerűség körében, vizsgálnia kell, hogy a gépjármű ajtajának kinyitásával okozati összefüggésben a felperest milyen hátrányok érték, milyen összegű kártérítésre, illetve sérelemdíjra tarthat alappal igényt. Az esetleges közrehatás és az összegszerűség körében a feleknél a bizonyításra szoruló tényekről és a bizonyítási teherről történt tájékoztatását követően előterjesztett bizonyítékai, bizonyítási indítványai alapján lefolytatott bizonyítási eljárást követően lesz az elsőfokú bíróság abban a helyzetben, hogy bizonyítékok okszerű mérlegelésével megalapozott döntést hozzon. Záró rész [37] A Kúria a felek felülvizsgálati eljárási költségeit, valamint a felülvizsgálati eljárási illeték összegét a régi Pp. 275. §
(5)bekezdése alkalmazásával csupán megállapította, azok viseléséről az új határozatot hozó elsőfokú bíróság dönt. A felperes és az alperes képviseletével felmerült munkadíj összegét a Kúria a bírósági eljárásban alkalmazható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(3),
(5)és
(6)bekezdése alkalmazásával határozta meg, az alperes részére a 4/A. § szerint általános forgalmi adóval növelten. A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték összegének számítása az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 50. §
(1)bekezdésén alapul. [38] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a régi Pp. 274. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [39] A végzés elleni felülvizsgálatot a régi Pp. 271. §
(1)bekezdésének e) pontja zárja ki. Budapest,
- március
- Salamonné dr. Piltz Judit s.k. a tanács elnöke, Dr. Farkas Antónia s.k. előadó bíró, Dr. Zumbók Péter s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző HM