Pfv.20545/2020/6 – Kúria
A határozat elvi tartalma: 1. A piros lámpánál megálló gépjármű ajtajának kinyitása a fokozott veszéllyel járó tevékenység körébe esik.
A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Pfv.III.20.545/2020/6. szám A tanács tagjai: Salamonné dr. Piltz Judit a tanács elnöke Dr. Farkas Antónia előadó bíró Dr. Zumbók Péter bíró A felperes:
Felperes1 (Cím2) A felperes képviselője:
Hambalkó Ügyvédi Iroda (Cím5, ügyintéző: dr. Hambalkó Dominika ügyvéd) Az alperes:
Alperes1 (Cím1) Az alperes képviselője:
Kovács Ildikó Ügyvédi Iroda (Cím6, ügyintéző: dr. Iklódy-Kovács Ildikó ügyvéd) Kúria III.Pfv.20.545/2020/6 A per tárgya:
2 kártérítés megfizetése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma:
Fővárosi Törvényszék 57.Pf.634.886/2019/5.
Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma:
Pesti Központi Kerületi Bíróság 17.P.87.340/2018/29.
Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet – az elsőfokú bíróság ítéletére is kiterjedően – hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja.
A felperes felülvizsgálati eljárási költségét 100.000 (százezer) forintban, az alperesét 127.000 (százhuszonhétezer) forintban, a le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket 522.500 (ötszázhuszonkétezer-ötszáz) forintban állapítja meg.
A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] 2015. augusztus 14-én a felperes kerékpárral balesetet szenvedett oly módon, hogy nekiütközött egy gépjármű jobb első ajtajának, amelyet az autó utasa a piros lámpánál várakozó gépjárműben, előzetes körültekintés nélkül, a kerékpáros elhaladásának pillanatában nyitott ki. [2] A felperes az ütközés következtében a mellkasa elülső felszínének bal oldalán, a szegycsont mellett, a III-IV. bordák vetületében 8 centiméter hosszú, a széles mellizom állományának sérülésével és az V. borda törésével járó, a mellüreg megnyílását eredményező zúzott-szakított sérülést szenvedett el, amelyre tekintettel műtéti beavatkozásra is sor került.
Kúria III.Pfv.20.545/2020/6 3 [3] A kárt okozó gépjármű vezetője a baleset idején az alperesnél rendelkezett érvényes kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással.
A kereseti kérelem és az alperes védekezése [4] A felperes keresetében a balesettel okozati összefüggésben felmerült vagyoni kárai megtérítését kérte, valamint sérelemdíj iránti igényt is előterjesztett. [5] Az alperes a kereset elutasítását kérte arra hivatkozással, hogy a kötelező gépjárműfelelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (a továbbiakban: Kgfb. tv.) szerint az utas nem minősül biztosított személynek.
Az első- és másodfokú ítélet [6] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. [7] Határozata indokolásában hivatkozott arra, hogy a Kgfb. tv. 3. § 4. pontja értelmében biztosítottnak a gépjármű biztosítással rendelkező üzemben tartója és a gépjármű vezetője tekintendő, míg a gépjármű utasa nem tartozik ebbe a körbe. [8] Kifejtette, hogy bár az utas tevékenysége illeszkedik a gépjármű üzemeltetése során okozott kár szélesen értelmezett fogalmába, azonban a perbeli esetben nem a Kgfb. tv. szerint biztosítottnak minősülő személy által okozott kár megtérítését követeli a felperes. Érvelése szerint nem vitásan a gépjármű utasa nyitotta ki a gépjármű ajtaját, aki nem minősül a Kgfb. tv. alapján biztosítottnak, ezért az alperes az ő jogellenes cselekményéből fakadó károk megtérítésére nem köteles, a felelősségbiztosító helytállási kötelezettsége ezekért a károkért nem áll fenn. [9] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét – annak helyes indokai alapján – helybenhagyta. [10] Kifejtette, hogy egy forgalmi okból megálló járműre is a veszélyes üzemi felelősség szabályai az irányadók, azonban nem a gépjármű vezetője okozta a felperes sérüléseit. [11] Indokolásában utalt arra, hogy az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (a továbbiakban: KRESZ) 23. § (3) bekezdése szerint az utas a gépjármű ajtaját csak akkor nyithatja ki, ha ezzel a közlekedés biztonságát, valamint a személy- és vagyonbiztonságot nem veszélyezteti. Megjegyezte, hogy a KRESZ az ajtó kinyitására vonatkozó figyelmeztetési kötelezettséget nem ír elő a gépjárművezető részére. [12] Érvelése szerint a fentikre tekintettel az utas magatartásáért, aki a speciális törvényi rendelkezés szerint nem minősül az alperes biztosítottjának, az alperes nem tartozik helytállni.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [13] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben elsődlegesen annak hatályon kívül helyezését és a jogalap vonatkozásában közbenső ítélet meghozatalát, az összegszerűség tekintetében pedig az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára történő utasítását kérte. Másodlagosan a jogalap vonatkozásában – az alperesre terhesebben – 80-20%-os közrehatás megállapítása mellett kérte közbenső ítélet meghozatalát, és az összegszerűség vonatkozásában az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára történő utasítását. Harmadlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróságnak a per újabb tárgyalására, és újabb határozat hozatalára történő utasítását kérte. [14] Megsértett jogszabályként a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: régi Pp.) 1. §-ára, 2. § (1) bekezdésére, 4. § (1) és (2) bekezdésére, 3. § (3) és Kúria III.Pfv.20.545/2020/6 4
ajtó kinyitását megakadályozni, az utas kiszállását megtiltani, ennek elmulasztása alapozza meg az alperes helytállási kötelezettségét. Kifejtette, hogy erre figyelemmel a perbeli esetben a kárt nem egy hirtelen fellépő, üzembentartói felelősségen kívül eső, elháríthatatlan ok idézte elő, hiszen a gépjárművezetőnek módjában állt volna a károkozást megakadályozni. [24] Érvelése szerint a veszélyes üzemre vonatkozó döntést – az ajtó szabálytalan kinyitását – a gépjármű vezetője hozta meg, akinek tudomása volt a felperes útkereszteződéshez kerékpárral történő érkezéséről. Álláspontja szerint a perben nem az utas felelőssége volt általánosságban vizsgálandó, hanem az, hogy a felperes személyi sérüléséért az üzembentartó felel-e. [25] Utalt arra is, hogy a kármegosztás alkalmazása csak az üzembentartói felelősség kérdésének tisztázását követően merülhet fel. Elsődlegesen vitatta a kármegosztás alkalmazhatóságát, hiszen álláspontja szerint nem kellett számítania a piros lámpánál várakozó gépjármű ajtajának a kinyitására. Másodlagosan a közrehatás arányát alperesre terhesebben, legfeljebb 80-20 %-ban tartotta megállapíthatónak.
Kúria III.Pfv.20.545/2020/6 5 [26] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte.
A Kúria döntése és jogi indokai [27] A felülvizsgálati kérelem alapos. [28] A Kúria a jogerős ítéletet a régi Pp. 275. § (2) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között, a 272. § (2) bekezdése szerint megjelölt jogszabálysértések alapján, azok előadott indokai tekintetében vizsgálta felül. [29] A felperes felülvizsgálati kérelmére tekintettel a felülvizsgálati eljárásban azt kellett vizsgálni, hogy az eljárt bíróságok megalapozottan utasították-e el a keresetet arra hivatkozással, hogy a gépjármű utasának károkozó magatartása nem tartozik a Kgfb. tv. szerinti biztosítotti körbe. [30] A Kgfb. tv. 12. §-a szerint a biztosítás azoknak a megalapozott kártérítési igényeknek a kielégítésére terjed ki, amelyeket a biztosított személyekkel szemben támasztanak a gépjármű üzemeltetése során okozott károk miatt. A Ptk. 6:470. § (1) bekezdésére figyelemmel felelősségbiztosítási szerződés alapján a biztosított követelheti, hogy a biztosító a szerződésben megállapított módon és mértékben mentesítse őt olyan kár megtérítése, illetve sérelemdíj megfizetése alól, amelyre jogszabály értelmében köteles. A biztosítás ennek folytán nemcsak a biztosított által okozott károkra terjed ki, hanem mindazokra a kártérítési igényekre, amelyekért a biztosított jogszabály szerint felelős. [31] A másodfokú bíróság helyesen mutatott rá arra, hogy egy forgalmi okból megálló járműre is a veszélyes üzemi felelősség szabályai vonatkoznak. A Kúria fenntartja a már korábban kifejtett álláspontját, amely szerint az üzembentartó érdekében történik a veszélyes üzemi tevékenység, ő az, aki a veszélyes üzemet fenntartja, tartósan üzemelteti, működteti, azzal rendelkezni jogosult. A fokozott veszéllyel járó tevékenység az üzembentartó felügyelete, irányítása, ellenőrzése mellett valósul meg, ő köteles a fokozott veszély elleni védekezésre, személye pedig nem feltétlenül azonos a közvetlen károkozóval. A veszélyes üzemi felelősség lényege, hogy az üzembentartó akkor is köteles a fokozott veszéllyel járó tevékenységből eredő kárt megtéríteni, ha azt ténylegesen nem ő okozta, mert a felelősség alapja az üzembentartói minőség. Ha az üzembentartó és a közvetlen károkozó személye elválik, akkor az üzembentartó a veszélyes üzemi felelősség, a közvetlen károkozó az általános deliktuális kárfelelősség alapján lehet egyetemlegesen felelős a károsulttal szemben (Pfv.V.20.676/2019/4.). [32] A perbeli esetben a piros lámpánál megálló gépjármű ajtajának kinyitása a fokozott veszéllyel járó tevékenység körébe esik, így a Ptk. 6:535. § (1) bekezdése alapján az
üzembentartó, illetve a felelősségbiztosítás alapján helyette helytállni köteles alperes köteles az ebből eredő kárt megtéríteni. Mivel a fokozott veszéllyel járó tevékenységből eredő kárfelelősség objektívfelelősség és a mentesülés feltételei nem állnak fenn, ezért – a felülvizsgálati kérelemben kifejtett állásponttal ellentétben – szükségtelen volt vizsgálni az üzembentartótól, vezetőtől elvárható magatartást, így azt, hogy mit kellett volna tennie az utas biztonságos kiszállása érdekében. [33] Mindezekre figyelemmel a jogerős ítélet sérti a Ptk. 6:535. § (1) bekezdését és 6:536. § (1) bekezdését, valamint a Kgfb. tv. 12. §-át, mivel a gépjármű ajtajának kinyitása miatt az üzembentartóval szemben támasztott kártérítési igény megalapozott, így a kötelező gépjárműfelelősségbiztosítás a Kgfb. tv. 12. §-a alapján kiterjed annak kielégítésére.
Kúria III.Pfv.20.545/2020/6 6 [34] Fentiekre tekintettel a Kúria a régi Pp. 275. § (4) bekezdése alapján a jogerős ítéletet
Záró rész [37] A Kúria a felek felülvizsgálati eljárási költségeit, valamint a felülvizsgálati eljárási illeték összegét a régi Pp. 275. § (5) bekezdése alkalmazásával csupán megállapította, azok viseléséről az új határozatot hozó elsőfokú bíróság dönt. A felperes és az alperes képviseletével felmerült munkadíj összegét a Kúria a bírósági eljárásban alkalmazható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. § (3), (5) és (6) bekezdése alkalmazásával határozta meg, az alperes részére a 4/A. § szerint általános forgalmi adóval növelten. A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték összegének számítása az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 50. § (1) bekezdésén alapul. [38] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a régi Pp. 274. § (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [39] A végzés elleni felülvizsgálatot a régi Pp. 271. § (1) bekezdésének e) pontja zárja ki.
Budapest, 2021. március 24.
Salamonné dr. Piltz Judit s.k. a tanács elnöke, Dr. Farkas Antónia s.k. előadó bíró, Dr.
Zumbók Péter s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző HM