Kfv.37255/2026/2 – Kúria

(4)bekezdésében foglalt, a befogadási kérelem indokolására vonatkozó kötelezettségének. ... A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.V.37.255/2026/

1. A tanács tagjai: dr. Márton Gizella a tanács elnöke dr. Stefancsik Márta előadó bíró dr. Darák Péter bíró dr. Demjén Péter bíró Ságiné dr. Márkus Anett bíró A felperes: felperes1 (cím1) A felperes képviselője: dr. Eszteri Zoltán ügyvéd (cím2) Az alperes: Budapest Főváros Kormányhivatala (cím3) Az alperes képviselője: dr. Karmos Judit Mária kamarai jogtanácsos A per tárgya: fogyasztóvédelmi ügyben hozott határozat elleni Kúria V.Kfv.37.255/2026/2 2 közigazgatási per A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes A felülvizsgálni kért határozat: Fővárosi Törvényszék
2. január
3. napján kelt 113.K.703.841/2025/
4. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes kérelme alapján indult fogyasztóvédelmi eljárásban az alperes a
5. augusztus 6-án kelt BP/2200/04574-17/
6. számú határozatával figyelmeztetésben részesítette a cég1 (a továbbiakban: Társaság), továbbá – fogyasztóvédelmi bírság kiszabásának terhe mellett – felszólította arra, hogy a jövőben tartózkodjon közigazgatási szabályszegés elkövetésétől, valamint kötelezte, hogy a felperes
7. március
8. napján tett vásárlói panaszát érdemben válaszolja meg, és ennek megtörténtét a hatóság felé igazolja, továbbá tartsa meg a fogyasztói jogokat biztosító jogszabályi előírásokat, a panaszok megválaszolásának törvényi határidejét. [2] Határozatát a fogyasztóvédelemről szóló
9. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 17/A. §

(2),

(3),

(6)és

(8)bekezdésére, 47. §

(1)bekezdés

1. c)és
2. i)pontjára,

(2)és

(4)bekezdésére, 47/C. §

(1)bekezdésére, valamint a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló

1. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Szankció tv.)
2. §-ára,
3. §

(1)bekezdésére és 9. §

(2)bekezdésére alapította. [3] Indokolása szerint a Társaság a felperes panaszát ugyan megválaszolta, azt azonban nem a helyes címre küldte meg, ezért megsértette a fogyasztói panasz megválaszolására vonatkozó kötelezettségét, amelynek jogkövetkezményeit a jogsértés súlyának megfelelően határozta meg. Kúria V.Kfv.37.255/2026/2 3 A jogerős ítélet [4] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. [5] Megállapítása szerint a felperes kereshetőségi joga az alperes határozatának csak azon rendelkezésére terjed ki, amely kapcsán jogának vagy jogos érdekének közvetlen érintettsége fennáll. A felperesnek közvetlen jogsérelmet a Társaság által elkövetett jogsértés okozott, amelyet az alperes a határozatában meg is állapított. Ugyanakkor a szankció megválasztása, így bírság kiszabása vagy annak mellőzése a Társaság és a közigazgatási szerv között fennálló közjogi jogviszony keretében értékelendő, a határozat ezen rendelkezése tekintetében a felperesnek nem áll fenn közvetlen érintettsége, a kereshetőségi jog hiánya miatt a felperes keresetét a bírság kiszabásának mellőzését sérelmező részében el kellett utasítani. [6] A felperes nyilatkozattételi, iratbetekintési jogának érvényesülését az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 5. §-a, 33. §

(1),

(3)és

(4)bekezdése, 34. §

(3)bekezdése alapján vizsgálta, és megállapította, hogy határozat meghozatala, azaz a

1. augusztus
2. utáni eljárási cselekmények jogszerűségét illetően nem foglalhatott állást. Mivel a felperes
3. június 23-án az addig keletkezett teljes iratanyagról másolatot kapott, a felperes iratbetekintési joga nem sérült. Rámutatott, hogy az alperes a Társaság
4. július 23-i nyilatkozatának beszerzéséről a felperest nem értesítette, azt a döntéshozatal előtt a felperes nem ismerhette meg, ezáltal az alperes megsértette az Ákr.
5. §-ára figyelemmel az Ákr.
6. §-át. Ez az eljárási szabályszegés azonban az ügy érdemére nem hatott ki, ugyanis éppen a Társaság nyilatkozata igazolta a jogsértést. [7] Megállapította, hogy az alperes a tényállástisztázási és indokolási kötelezettségének eleget tett, a felperesnek az alperes egyik üzletében tapasztaltakkal kapcsolatos higiéniai kifogásainak a vizsgálata nem volt az eljárás tárgya, és az alperes már a panaszkezelési szabályok megsértése miatti hatósági eljárása megindítása előtt tájékoztatta a felperest, hogy a közegészségügyi előírások be nem tartására vonatkozó bejelentésével összefüggésben mely hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervhez fordulhat. A felperes kérelme ezen része áttételének mellőzésével – a tájékoztatásra figyelemmel – jogszabálysértést nem követett el és nem zárta el a felperest attól, hogy a higiéniai kifogásaival a megfelelő közigazgatási szervhez forduljon. [8] Rámutatott, hogy a felperes az Ákr.
7. § szerinti indokolási kötelezettség megsértésére a fentieken túlmenően nem önállóan, hanem a bírság mellőzése körében hivatkozott, ezért azt a bíróságnak a kereshetőségi jog hiányára figyelemmel nem kellett vizsgálnia. Mindezek alapján a felperes az Ákr.
8. §-ának, az Alaptörvény B) cikkének és XXIV. cikk

(1)bekezdésének sérelmét is alaptalanul állította. Kúria V.Kfv.37.255/2026/2 4 [9] Végül rámutatott, hogy a keresetlevélben hivatkozott Alaptörvény M) cikk

(2)bekezdése és XV. cikk

(2)bekezdése az alperes határozatával összefüggésben értelmezhetetlenek. A felülvizsgálati kérelem [10] A felperes a jogerős ítélettel szemben felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, a befogadási kérelmében a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 118. §

(1)bekezdés teljes szövegét és 117. §

(4)bekezdését, az 1/

1. (V. 9.) KK vélemény
2. pontját idézte, valamint a Kp.
3. §

(1)bekezdés b) pontjával összefüggésben a Kúria Kfv.III.37.028/2014/4., Kfv.II.38.011/2015/3., Kfv.II.37.366/2016/7., Kfv.VI.37.076/2017/9., Kfv.IV.37.119/2021/

1. számú határozataitól és az EBH
2. K.
3. (Kfv.VI.37.739/2016/3.), BH
5. (Kfv.III.37.827/2021/15.), BH
7. (Kf.IV.39.177/2022/14.), BH
9. (Kfv.III.37.388/2024/8.) számú határozatoktól jogkérdésben való eltérést állított. [11] Befogadás iránti kérelmét nem indokolta. A felülvizsgálati kérelem A) fejezetében az egyes befogadási okokhoz nem társítva, de a Kp.
10. §

(1)bekezdés a) pont valamennyi alpontjához tartozóan fejtette ki álláspontját, a jogkérdéseket, a jogsértéseket példálódzva felsorolva. A felülvizsgálati kérelem B) pontjában felsorolt precedensekhez kapcsolódó jogsértést nem jelölt meg. A Kúria döntése és jogi indokai [12] fenn. A felülvizsgálati kérelem befogadásának feltételei – az alábbiak szerint – nem állnak [13] A Kp. 118. §

(1)bekezdése szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha

1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére Kúria V.Kfv.37.255/2026/2 5 kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [14] A Kp. 117. §

(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelmében meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti kivételével – részletesen indokolni nem kell. A 118. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [15] A Kúria Kfv.VI.37.029/2026/

1. számú végzésében rámutatott, hogy „[17] A felülvizsgálati kérelem befogadásáról szóló döntés azt a célt szolgálja, hogy a Kúria az egyedi ügyek intézésében is elláthassa jogegységesítő tevékenységét. Ennélfogva a befogadásról szóló döntés során a Kúriának nem önmagában az egyedi ügyben hozott bírósági határozat jogszerűségét, hanem az egyedi ügyben hozott határozat és a jogegység kapcsolatát kell vizsgálnia. Mindebből következően önmagában a felülvizsgálati kérelemmel támadott jogerős ítélet jogsértő jellegére, az alsóbb fokú bíróság téves jogértelmezésére való hivatkozás nem alapozza meg a befogadást. [18] A Kúria több döntésében rögzítette, hogy az indokok felülvizsgálati kérelemből való kiválogatása a Kúriára nem hárítható át, ezért önmagában a jogszabályhely megjelölése nem alapozza meg a befogadási kérelem teljesítését (Kfv.37.407/2021/6., Kfv.37.885/2021/2.). Nem képezi és a – felülvizsgálat, mint rendkívüli perorvoslati eljárás kérelemre induló jellege miatt – nem képezheti a Kúria feladatát a felülvizsgálati kérelem jogi indokolásából a befogadásra vonatkozó érvek kiválogatása (Kfv.35.284/2023/2., Kfv.35.006/2024/2., Kfv.37.769/2025/2.)”. [16] A Kp.
2. §

(4)bekezdése és a Kúria ezen jogszabályhely alkalmazásakor kialakult gyakorlata alapján tehát a félnek a felülvizsgálati kérelme befogadása iránt indokolt kérelmet kell előterjesztenie. A felülvizsgálati kérelem befogadásáról szóló döntés meghozatalkor a Kúria nem a felülvizsgálati kérelem, hanem a befogadási kérelem indokait vizsgálja abból a szempontból, hogy azok a felülvizsgálati kérelem érdemi tárgyalását megalapozzák-e. [17] A felperes 87 oldalas felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, azonban annak befogadás iránti kérelem része csupán a Kp. 118. §

(1)bekezdésének idézetét, valamint a Kp. 118. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti befogadási ok körében a Kúria azon közzétett határozatainak számát jelölte meg indokolás nélkül, amelyektől a jogkérdésben való eltérést állította. Nem tesz eleget az indokolási kötelezettségnek az a befogadás iránti kérelem, amely a Kp. 118. §

(1)bekezdés a) pontjának mindegyik alpontjához tartozóan példálódzva sorol fel jogkérdéseket, és az egyes befogadási okokhoz nem társít konkrét indokolást és nem jelöl meg jogsértést valamely jogkérdéshez kapcsolódóan. A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontjához a felülvizsgálati kérelemmel élő félnek részletes indokolást kell előterjesztenie, be kell mutatnia, hogy az adott jogsértés miben nyilvánult meg, az miként hatott ki az ügy érdemére. Ennek hiányában a példálódzva hivatkozott jogsértések nem értékelhetők a befogadási ok vizsgálatánál. Kúria V.Kfv.37.255/2026/2 6 [18] A Kúria az indokolás hiánya miatt a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont aa), ab),
2. ac)és
3. ad)alpontok szerinti befogadási okok alapján a felülvizsgálati kérelem érdemi tárgyalását nem tartotta lehetségesnek. [19] A Kúria a Kp. 118. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti befogadási okot illetően rámutat, hogy a Kp. 117. §

(4)bekezdése alapján e befogadási ok körében a felet részletes indokolási kötelezettség terheli. A befogadási kérelem indokolásában meg kell jelölnie a hivatkozott kúriai határozatot (referenciahatározat) és annak azon részét, amelytől a támadott határozat jogkérdésben eltér, továbbá be kell mutatnia a támadott határozat és a referenciahatározat közötti ügyazonosságot és a jogkérdésben való eltérés mibenlétét is. Párhuzamot kell vonnia az érintett jogkérdés szempontjából releváns tények, alkalmazandó jogszabályok és kérelmi elemek hasonlóságára, továbbá be kell mutatnia, hogy a referenciahatározatban milyen elvi megállapítás került rögzítésre, és ugyanezen jogkérdésben milyen álláspontot fogadott el az eljárt bíróság, tehát miben áll fenn a két határozat közötti eltérés [Kfv.VI.37.039/2022/2.; Kfv.III.45.072/2023/2.; Kfv.II.37.690/2023/2.; Kfv.I.35.042/2023/3.; Kfv.I.35.202/2023/3.; Kfv.V.35.045/2023/2.; Kfv.V.35.055/2024/2.; Kfv.V.35.278/2025/3.]. A felülvizsgálati kérelem befogadására csak akkor kerülhet sor, ha a támadott jogerős határozat és a referenciahatározat között fennáll a Jpe.I.60.002/2021/7. és Jpe.I.60.011/2021/3. számú jogegységi határozatokban foglalt kritériumok szerinti ügyazonosság [2/2024. (XII.03.) KK. vélemény 6. pont]. [20] A felperes a befogadás iránti kérelmében a Kp. 117. §

(4)bekezdés szerinti indokolási kötelezettségének nem tett eleget, mert ugyan megjelölte a Kúria közzétett határozatainak számát, azonban nem mutatta be az ügyazonosságot, a befogadás iránti kérelmében nem jelölte meg a kúriai határozat azon részét, amelytől az elsőfokú bíróság ítélete jogkérdésben eltér, és nem mutatta be, hogy az elsőfokú bíróság ítélete attól mennyiben és milyen tartalommal tér el. [21] A Kúria hangsúlyozza továbbá, hogy a jogkérdésben való eltéréshez, ha erre alapítja a befogadási kérelmét a fél, ahhoz kapcsolódó jogszabálysértésre is hivatkoznia kell. A felperes a jogkérdésben való eltérést a peres eljárásra nézve az érintettségre, a kereshetőségi jogra vonatkozóan állította, azonban ahhoz jogszabálysértést nem jelölt meg. [22] Mindezek alapján a Kp. 118. §

(1)bekezdés b) pontja alapján a felülvizsgálati kérelem befogadásának nem volt helye. [23] Mindezek alapján a Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását a Kp. 118. §

(2)bekezdése alapján megtagadta. A döntés elvi tartalma Kúria V.Kfv.37.255/2026/2 7 [24] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadja, ha a fél a felülvizsgálati kérelmében idézi a befogadás feltételeit meghatározó jogszabályi rendelkezéseket, megjelöl közzétett kúriai határozatokat is, azonban nem tesz eleget a Kp. 117. §

(4)bekezdésében foglalt, a befogadási kérelem indokolására vonatkozó kötelezettségének. Záró rész [25] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §

(1)bekezdés a) pontja alapján illetékmentes. [26] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §

(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül határozott. [27] ki. A végzéssel szembeni további felülvizsgálat lehetőségét a Kp.

1. § d) pontja zárja Budapest,
2. április
3. dr. Márton Gizella s.k. Péter s.k. a tanács elnöke dr. Stefancsik Márta s.k. előadó bíró bíró dr. Demjén Péter s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Ságiné dr. Márkus Anett s.k. bíró dr. Darák