G.20191/2021/13 – Balassagyarmati Törvényszék

(1)–

(2)bekezdése alapján a köztulajdonban lévő cégek esetében kötelező a felügyelőbizottság létrehozása, így az alperesi társaságnál is három tagú Felügyelő Bizottságot kellett volna létrehozni, ami nem történt meg. A Cégbíróság ugyan adott ki hiánypótló végzést a kérelem első benyújtását követően, azonban ebben nem hívta fel a gazdasági társaságot a felügyelő bizottságra vonatkozóan kiegészített létesítő okirat és a felügyelő bizottsági tagok nyilatkozatainak becsatolására. Balassagyarmati Törvényszék 7.G.20.191/2021/13-II [6] [7] [8] [9] [10] [11] [12] [13] [14] [15] 2 Hivatkozott az ügyész keresetlevelében a 2006 évi V. törvény (Ctv.) 25. §

(1)bekezdésére is arra vonatkozóan, hogy a cégjegyzék szükség szerint tartalmazza a felügyelő bizottsági tagok nevét és lakóhelyét. Ismertette a Ctv. 32, 33, 35, 46. szakaszait, valamint utalt a törvényszék eljárás szabályai körében a Ctv. 65. §-ára és a 66. §

(1)bekezdésére, amely szerint, ha a végzés alapjául szolgáló irat jogszabálysértő, a bíróság megfelelő határidő tűzésével felhívja a céget a jogszabálysértő állapot megszüntetéséhez szükséges intézkedések megtételére. A

(2)bekezdés szerint pedig, ha az intézkedések eredményre vezetnek, a végzést hatályában fenntartja bíróság és felhívja a cégbíróságot, hogy törvényességi felügyeleti jogkörében hivatalból jegyezze be, vagy törölje az érintett cégjegyzékadatot. A cégtörvény 68. §

(1)bekezdésére hivatkozva pedig azt tartalmazza a keresetlevél, hogy a bíróság a per során megkísérli az érvénytelenségi ok kiküszöbölését és a Ctv. 68. §

(2)bekezdése szerint, ha az érvénytelenség oka már nem áll fenn, a végzést hatályában fenntartja és 66. §

(2)bekezdésében foglaltak szerint felhívja a cégbíróságot a szükséges intézkedések megtételére. Végül keresetlevélben utalt arra az ügyész, hogy a meg nem határozható perérték vonatkozik a perbeli keresetre, mivel a polgári perrendtartásról szóló

1. évi CXXX. törvény (Pp.) 21 22 §-ai alapján Ft-ban nem határozható meg a pertárgy értéke. A keresetlevél záró részében arra is hivatkozott az ügyész a felperes, hogy a Pp.
2. §

(7)bekezdése alapján az ügyész eljárásával felmerült költséget, így a lerovandó „illetéket az állam előlegezi". Az alperes ellenkérelmében a kereset teljesítését nem ellenezte. A perfelvételi tárgyalás

1. augusztus 2-i kitűzése után, a cégbíróság
2. augusztus 5-én kelt Cg. Cégjegyzékszám1/
3. számú végzésével bejegyezte a felügyelő bizottsági tagok adatait a cégjegyzékbe az adós kérelme alapján, mielőtt a törvényszék a perben felhívhatta volna az alperest a jogszabálysértés kiküszöbölésére vagy a Cégbíróságot valamely szükséges intézkedés megtételére. Erről a törvényszék tájékoztatta a felperest, aki a keresetét továbbra is fenntartotta. Kérte a Törvényszéket, hogy a Cégbíróság
4. április
5. napján kelt Cg. Cégjegyzékszám1/
6. számú bejegyző végzést – az érvénytelenség megállapítása mellett - hatályában tartsa fenn. A perköltség viselése tekintetében kérte, hogy a törvényszék a Pp.
7. §

(2)bekezdése alapján azalperesi teljesítésre figyelemmel az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 58. §

(1)bekezdés

1. a)pontjának
2. ac)alpontja, illetve

(3)bekezdése alapján mérsékelt illeték megfizetésére kötelezze az alperest. Hivatkozott arra, hogy a cégiratok és a cégjegyzék adatai szerint a felügyelő bizottságra vonatkozó adatok bejegyzésre törvényesen sor került, ezzel az érvénytelenség oka meg is szűnt. Ugyanakkor ez nem változtat azon a tényen, hogy a cég bejegyzésére törvénysértően került sor, ezért a végzés hatályban tartása mellett az érvénytelenség (jogszabálysértés)megállapítása mindenképpen szükséges. A felperes álláspontja szerint a perindításra az adott okot, hogy a cégbíróság a végzéssel a cég által előterjesztett bejegyzési (változásbejegyzési) kérelmet, annak hibája ellenére teljesítette, tehát a fellépésre okot adó körülmény a cégbíróság végzésével állt elő. Ezért, még ha a cég a per folyamatban léte alatt korrigálja is a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelmének hibáját, a jogszabálynak megfelelő állapot ugyan helyreáll, de objektíve mégsem alkalmas a célzott joghatás, azaz a végzés jogsértő volta megszűnésének kiváltására. A Ctv. ezért a törvényszéknek biztosít hatáskört arra, hogy a cégbíróság bejegyző (változásbejegyző) végzésével kapcsolatos jogszabálysértő helyzet orvoslásához szükséges intézkedéseket megtegye. A per tárgyát képező jogszabálysértés megszüntetéséről csak a törvényszék rendelkezhet, és csak a perben. Balassagyarmati Törvényszék 7.G.20.191/2021/13-II [16] [17] [18] [19] [20] [21] [22] [23] [24] [25] 3 Ebből következően a cég önkéntes teljesítése nem eredményezi a perre okot adó körülmény elenyészését, mert az a végzés jogsértő voltának megszűnéséhez nem vezet. A felperes elállása esetén a bíróság a pert megszünteti, ez esetben azonban a perben érvényesített jog, azaz a végzés jogszabálysértő volta kérdésében a bíróság érdemi döntést nem hoz. A perfelvételi tárgyaláson a felperes fenntartotta azt az álláspontját, hogy a jogsértés megállapítása mellett a végzés hatályában való fenntartása indokolt. Az alperes képviselője ismételten nem ellenezte a kereset teljesítését, de hivatkozott arra is, hogy időközben a jogsértést kiküszöbölte. A perbeli tényállás lényeges eleme, hogy az alperes cég önként pótolta azt a hiányosságot, amire a felperes keresetében hivatkozott. Ez a kétféle jogértelmezési lehetőséget vet fel. A tényalap az amit a felperes is előadott, hogy a céget bejegyző végzés egy ponton hiányos volt, méghozzá a Taktv. 4.§ mellőzése, a felügyelő bizottság hiánya miatt jogszabálysértő. Ha tehát utóbb ezt a hiányosságot pótolta az adós, a felperes által is elismerten a jogszabálynak megfelelő állapot helye állt. Azonban a felperes álláspontja szerint objektíve mégsem alkalmas a célzott joghatás, azaz a végzés jogsértő volta megszűnésének a kiváltására az alperes önkéntes teljesítése. A felperes ezen jogértelmezésének konkrét jogszabályi vagy dogmatikai jogelvi alapját ugyan nem jelöli meg, csak a cégtörvény kommentárjában is fellelhető "fellebbezést helyettesítő kontrollper "jellegre hivatkozik, amelyből azonban közvetlenül nem következik, hogy a cégbíróság önmaga a jogszabálysértést ne orvosolhatná, hanem azt csak a perbíróság tehetné meg olyan ítéleti rendelkezéssel, hogy az eredeti bejegyző végzést hatályában fenntartja. A jogértelmezés másik problematikus kérdése az, hogy a felperes hivatkozott a Ctv. 66. és 68. szakaszaira is párhuzamosan, ami nem ugyanazon perbeli esetre vonatkozik. A 66. §

(1)bekezdése szerint ugyanis, ha a cégbíróság bejegyző végzése vagy annak meghozatala alapjául szolgáló okirat jogszabálysértő, akkor hívja fel a bíróság a céget a jogszabálysértő állapot megszüntetéséhez szükséges intézkedések megtételére. A 66. §

(2)bekezdése szerint pedig, ha ezek az intézkedések eredményre vezetnek, a bíróság ítéletében a végzést hatályában fenntartja és felhívja a cégbíróságot, hogy törvényességi felügyeleti jogkörében hivatalból jegyezze be, vagy törölje a cégjegyzékadatot. A jogszabály nem tartalmaz olyan rendelkezést, hogy a jogszabálysértés megállapítása mellett tartja fenn hatályában a bejegyző végzést a perbíróság. A Ctv.

1. §-a tartalmaz ilyen rendelkezést, amely szerint a bíróság a végzést a jogszabálysértés megállapítása mellett, további intézkedés elrendelése nélkül hatályában fenntartja, ha a cégbejegyzést elrendelő végzés jogszabálysértő, azonban a jogszabálysértés csekély jelentőségű és cégjegyzékadatot nem érint. Erre a jogszabályra a felperes nem is hivatkozott keresetében tekintettel arra, hogy a felügyelő bizottság bejegyzése a cégjegyzék adat, ilyen értelemben tehát annak hiánya érint cégjegyzékadatot, ezért csak az előző, a
2. § alkalmazása jöhet szóba. A Ctv.
3. §-a pedig annyiban eltér a korábban ismertetett szabályoktól, hogy ha a felperes a végzés jogszabályba ütközését az alapul szolgáló létesítő okiratnak a végzésben foglalt cégjegyzékadattal összefüggő érvénytelenségére alapítja, a bíróság a per során megkísérli az érvénytelenségi ok kiküszöbölését. A perben támadott végzésében nem volt olyan cégjegyzékadat, aminek érvénytelenségét támadta volna a kereset. A létesítő okirat egyébként nem volt érvénytelen, hanem annyiban volt jogszabálysértő, hogy a felperes által megjelölt jogszabályi rendelkezés ellenére elmulasztotta az alapító a felügyelő bizottság létrehozását. A felperes konkrétan nem is fejtette ki, hogy az érvénytelenség melyik jogszabályon alapul. Ilyen érvénytelenségi okokat (semmisségi okokat) pl. a Ctv.
4. §

(2)bekezdése sorol fel a cégalapítása érvénytelenségének esetében. Balassagyarmati Törvényszék 7.G.20.191/2021/13-II [26] [27] [28] [29] [30] [31] [32] [33] [34] [35] 4 A Ctv. 68. §

(2)bekezdése szerint, ha az érvénytelenség oka már nem áll fenn, a végzést hatályában fenntartja a perbíróság, és 66. §

(2)szerinti felhívást adja ki a cégbíróságnak a szükséges intés intézkedések megtételére. A 68. §

(4)bekezdése utal arra, hogy a teljes hatályon kívül helyezésnek csak a 69. §

(2)bekezdésében foglalt érvénytelenségi okok fennállása esetén van helye, más érvénytelenségi ok fennállása esetén a bíróság ítéletében az érvénytelenség megállapítása mellett a végzést hatályában fenntartja és szintén a 66. §

(2)bekezdésében foglaltak szerint felhívja a cégbíróságot a szükséges intézkedések megtételére. Lényeges azonban, hogy ez csak a 68. §

(1)bekezdésben foglaltakkal összhangban értelmezhető, amely szerint a végzésben foglalt cégjegyzékadattal összefüggő érvénytelenségére lehet itt hivatkozni, a perbeli esetben azonban a végzésben nem volt olyan cégjegyzékadat, amelynek érvénytelenségét állította volna a felperes. A Felügyelő Bizottság cégjegyzékbe való feltüntetésének hiánya és a társasági szerződésből való kihagyása a cégtörvény 66. szakasz szerinti jogszabálysértést valósíthat meg, amelynek alapján a 66. §

(2)bekezdése szerint lehet a végzést hatályában fenntartani. Ez esetben azonban nem kell a jogsértés megállapítását az ítélet rendelkező részébe foglalni. Ezért erre vonatkozó részében a törvényszék a keresetet elutasította. A törvényszék álláspontja szerint egyébként a felperes elállásának és a per megszüntetésének is helye lehetett volna, tekintettel arra, hogy nincs olyan jogszabályi kizáró rendelkezés, hogy a cégbíróság az eredetileg hiányos végzését, a végzés hiányosságát nem orvosolhatná úgy, hogy egy következő végzésével elrendeli a felügyelő bizottság tagjaira vonatkozó adatok bejegyzését a cégnyilvántartásba. A Ctv. már említett nagykommentárjára

1. szakaszhoz fűzött magyarázat szerint a perben a jogszabálysértés kiküszöbölése és a cég fennmaradásának biztosítása a cél, ami azzal megvalósult, hogy még a tárgyalást megelőzően eleget tett perbeli felhívás nélkül is hiánypótlási kötelezettségének az alperes, és a cégbíróság egy második bejegyző végzésével pótolta a korábbi végzésének hiányosságát, maga állította helyre a jogszerű állapotot amelynek folytán az első eredeti bejegyző végzésének jogszabályba ütköző volta is megszűnt. A felperesétől eltérő második típusú jogértelmezés szerint tehát, a jogszabálynak megfelelő állapot elérése érdekében a cégbíróság orvosolhatta a hibát, így az első bejegyző végzés jogszabálysértő volta megszűnt. A felperes keresete tartalmilag arra irányult, hogy azt állapítsa meg, a törvényszék a bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránt indított perben, hogy az eredeti bejegyző végzés jogszabálysértő volt a második kiegészítő végzés meghozatala előtt. Ilyen megállapításra azonban sem a Pp., sem a cégtörvény fentebb idézett rendelkezései nem adnak lehetőséget. Tekintettel azonban arra, hogy az alperes sem az eredeti ellenkérelmében, sem a felperes előkészítő iratát követően a hiányok pótlása és a jogszerű állapot létrejötte után sem ellenezte a felperes keresetének teljesítését és az alperes illeték viselése kötelezését, ezért a törvényszék a felek nyilatkozatainak keretei között hozta meg az ítéletét. Az alperes elismerésével szemben nem hozott ellentétes döntést, nem utasította el a keresetet, hanem a felperes
2. sorszámú beadványában részben megváltoztatott jogállításai alapján, a támadott eredeti bejegyző végzést hatályában fenntartotta. Az alperes elismerésére figyelemmel ezért helyt adott annak a kereseti kérelemnek is, hogy a törvényszék kötelezze az alperest a mérsékelt illeték megfizetésére, tekintettel arra, hogy a felperes személyes illetékmentessége folytán nem rótt le 36.000 Ft meg nem határozható perérték alapján számított illetéket. Ennek 10% a mérsékelt illeték az Itv.
3. §

(1)bekezdése szerint, melynek viselésére kötelezte a bíróság az alperest a Pp. 101. §

(1)bekezdése alapján. Balassagyarmati Törvényszék 7.G.20.191/2021/13-II [36] [37] 5 A keresetlevél abban a részében pontatlan volt, hogy az állam által előlegezett illeték viselésére kérte kötelezni az alperest, ugyanis az illetéket nem előlegezi az állam. Az minősül előlegezésnek, amikor ténylegesen kifizetés történik a perben az állam terhére (pl. tanúdíj szakértői díj stb.) Az illeték vonatkozásában a Pp. 101 –

1. §-a rendelkezik a meg nem fizetett illeték és az állam által előlegezett költségek viseléséről. Az állam tehát nem előlegezi az illetéket, hanem az illetékmentes vagy költségmentes félnek azt nem kell előzetesen megfizetnie, hanem az eljárás végén dönt a bíróság az illeték viseléséről. A fellebbezés lehetősége a Pp.
2. §

(2)bekezdése pontján alapul. Balassagyarmat,

1. szeptember
2. Dr. Barsi József s.k. bíró