← Magyarország

Mf.50046/2021/11 – Debreceni Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: A munkavállalóval szemben kötelezettségszegés miatt a munkáltatónál indított eljárásban a Kollektív Szerződés (KSZ) rendelkezéseitől eltérni nem lehet. Amennyiben a munkáltató nem tartja be a KSZ előírásait, a munkavállalóval szemben hozott írásbeli figyelmeztetés hatályon kívül helyezésének van helye. Debreceni Ítélőtábla Mf.I.50.046/2021/

  1. A Debreceni Ítélőtábla a Répássy Róbert Ügyvédi Iroda (Cím17 szám alatti székhelyű, ügyintéző: Dr. Répássy Róbert ügyvéd) által képviselt Felperes1 (Cím2) felperesnek – a Dr. Tóth Ambrus (Cím18) ügyvéd által képviselt Alperes1 (Cím16) alperes ellen munkáltatói intézkedés hatályon kívül helyezése és sérelemdíj megfizetése iránt indított perében a Miskolci Törvényszék 7.M.70.378/2020/
  2. számú részítélete ellen az alperes által
  3. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés alapján folyamatban lévő másodfokú eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi r é s z í t é l e t e t: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság részítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesek 3240 (háromezerkettőszáznegyven) forint általános forgalmi adót magában foglaló 15 240 (tizenötezerkettőszáznegyven) forint perköltséget. A feljegyzett 24 000 (huszonnégyezer) forint illetéket az állam viseli. A részítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás [1] A felperes
  4. augusztus
  5. napjától áll az alperes alkalmazásában közalkalmazotti jogviszonyban, pedagógus munkakörben. [2]
  6. március 29-én „egy önmagát tanú2nek nevező személy” a felperesnek tulajdonított obszcén hozzászólásokat tett közzé a Facebookon. A felperesre vonatkozó bejegyzésben tényként szerepelt, hogy az alperes tanára. [3] Az alperes vezetője, törvényes képviselő1 ugyanezen a napon az iskola honlapján és Facebook oldalán közleményt jelentetett meg, melyben – egyebek mellett – az ügy kivizsgálására tett ígéretet.
  7. március 30-án egy levelet küldött a felperesnek, melyben értesítette, hogy a fenti ügy miatt vizsgálóbizottságot alakított és kérte, hogy vegyen részt a
  8. április 7-én 9.00 órakor kezdődő meghallgatáson. A vizsgálóbizottság elnöke tanú4 intézményvezető-helyettes, tagjai tanár1 és tanú5 tanárok voltak. A felperes a meghallgatáson tagadta, hogy a sérelmezett kijelentéseket ő tette volna. A felperes elé semmilyen bizonyítékot nem tártak ekkor. Debreceni Ítélőtábla I.Mf.50.046/2021/11 2 [4] Az alperes vezetője
  9. április 16-án a tanári levelezőlistán egy körlevelet küldött a felperes kollégáinak, melyben a felperesre vonatkozó megállapításokat tett, de ezt a felperesnek nem küldte meg. A felperes még ezen a napon kérte a vizsgálóbizottsági meghallgatásról készült jegyzőkönyv nyilvánosságra hozatalát, majd
  10. április 20-án anonimizálva kérte ugyanezt, azonban az alperes ezt sem teljesítette, és a felperes levelére nem válaszolt. [5] Az alperes vezetője
  11. április 20-án írásbeli figyelmeztetésben részesítette a felperest a közalkalmazotti jogviszonyából származó kötelezettsége vétkes megszegése miatt, utalva a közalkalmazottak jogállásáról szóló
  12. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.)
  13. §

(3)bekezdése, a munka törvénykönyvéről szóló
  1. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.)
  2. §
(1)bekezdése és 56. §
(1)bekezdése, a .... Kollektív Szerződése (a továbbiakban: KSZ) 13. §
(1)bekezdése és
(2)bekezdés b) pontja, valamint a
  1. §-ára. Az indokolás szerint az alperes tudomására jutott
  2. március 29-én, hogy a felperes „egy önmagát tanú2nek nevező személy” által közzétett posztra kommenteket tett, melyek olyan tartalmúak voltak, mellyel a felperes a pedagógus ágazatban dolgozókhoz nem méltó magatartást, illetve nem a munkakörének ellátásához szükséges bizalomnak megfelelő magatartást tanúsított. Az obszcén bejegyzések eredetére vonatkozó egyeztetés során
  3. március 29-én az iskolavezetés mindhárom tagja előtt elismerte a felperes, hogy az érintett sorok tőle származnak. A vizsgálati eljárás adatai alapján a meghallgatása során nem tárt fel a bizottság előtt olyan adatot, mely alkalmas lett volna annak az igazolására, hogy a Facebookon megjelent kommentek nem a felperestől származnak, illetve bármilyen intézkedést tett volna annak érdekében, hogy az ott közzétett kommentek felperestől származását cáfolták volna. A munkáltató ezt
  4. április
  5. napján elektronikus levélben közölte a felperessel. [6] A felperes keresetében kérte a fenti 99/1/3/
  6. számú írásbeli figyelmeztetés hatályon kívül helyezését, továbbá a személyiségi jogai megsértése miatt 1 000 000 forint sérelemdíj és perköltsége megfizetésére kötelezni az alperest. Álláspontja szerint az alperes a vizsgálatot nem 15 napon belül folytatta le, a tudomásszerzéstől számított 23., a vizsgálóbizottság tagjainak felkérésétől számított
  7. napon hozott határozatot, a vizsgálóbizottság elnöke olyan személy volt, akire alperes határozata tanúként hivatkozik, a vizsgálóbizottság nem folytatott le bizonyítást, nem hozott határozatot és helyette a munkáltatói jogkör gyakorlója hozott határozatot. [7] A felperes a jóhírnév megsértése iránti igényét a kereseti kérelmében arra alapította, hogy az alperes képviselője már a vizsgálati eljárás megindítása előtt nyilvánosan, a személyének beazonosítására alkalmas módon, tényként állította a felperesnek tulajdonított vétséget, valamint vizsgálat közben a határozat meghozatala előtt szintén tényként állította kollegáinak neki tulajdonítottan a vétség elkövetését. Ezzel szemben a felperesi nyilatkozatot tartalmazó jegyzőkönyv azonos módon való közzétételét megtagadta. [8] Az alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását és a felperes perköltségben való marasztalását kérte. Álláspontja szerint az írásbeli figyelmeztetés során a vonatkozó szabályozásoknak megfelelően járt el, a felperes által hivatkozott Mt.
  8. §
(3)bekezdésének és 78. §
(2)bekezdésének nincs jog relevanciájuk. A KSZ esetleges megszegése nem eredményezheti az írásbeli figyelmeztetés hatályon kívül helyezését, mert nincs olyan jogszabályi előírás. Elismerte, hogy KSZ hatálya alatt áll, de azzal érvelt, hogy az Debreceni Ítélőtábla I.Mf.50.046/2021/11 3 egész vizsgálati eljárás is mellőzhető lett volna a KSZ
  1. számú mellékletének
  2. pontja alapján. A határidők vonatkozásában kifejtette, hogy a KSZ
  3. számú melléklet
  4. pontja tekintetében az alperesnek nem 15 napon belül kellett a határozatát meghozni, hanem csak a vizsgálatot kellett megindítania. A
  5. pontnál nincs semmiféle szabályszegés, az
  6. pont alapján az egyik igazgatóhelyettesnek mindenképpen a bizottság tagjának kellett lennie, másrészt őt tanúként nem is hallgatta meg az alperes és ilyen módon nem is hivatkozott rá írásbeli figyelmeztetésében. A
  7. pontban írt 15 napos határidőt betartották, a
  8. pontban írt határidő pedig bár nem volt megtartva, de be kellett várni a tankerületi igazgató utasítását. [9] Az elsőfokú bíróság részítéletében a 99/1/3/
  9. számú írásbeli figyelmeztetést hatályon kívül helyezte. Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 20 000 forint ügyvédi munkadíjból álló perköltséget és rendelkezett arról, hogy az eljárás során felmerült 10 000 forint eljárási illetéket az állam viseli. [10] Indokolásában kitért arra, hogy az alperesnél van érvényes és hatályos KSZ, melynek alkalmazása során figyelemmel kell lenni a Kjt. és az Mt. rendelkezéseire is. A KSZ 13.
  10. pontja szerint van lehetőség hátrányos jogkövetkezmény alkalmazására, melyek között az írásbeli figyelmeztetést is meghatározták. [11] Az elsőfokú bíróság jelentőséget tulajdonított annak, hogy a Kjt.
  11. § alapján alkalmazandó Mt.
  12. §
(1)bekezdése is lehetővé teszi a hátrányos jogkövetkezmény alkalmazását és az Mt. 56. §
(3)bekezdése utal az Mt. 78. §
(2)bekezdésére, melyet megfelelően alkalmazni kell. Ezek figyelembevételével a hátrányos jogkövetkezményt az annak alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül jogosult alkalmazni a munkáltató, mely időpontnak azt kell tekinteni, amikor az azonnali hatályú felmondás okáról – jelen esetben a hátrányos jogkövetkezmény alapjául szolgáló eseményről – a testületet, mint a munkáltatói jogkört gyakorló szervezetet tájékoztatják. [12] Az elsőfokú bíróság az eljárása során a módosításokkal egységes szerkezetű KSZ-t és annak
  1. számú mellékletét vette figyelembe a részítélet meghozatala során, nem pedig az alperes által hivatkozott eredeti KSZ-t és annak
  2. számú mellékletét. [13] Rögzítette, hogy a vizsgálat lefolytatására a KSZ
  3. számú melléklet
  4. pontja alapján a vétkes kötelezettségszegés munkáltatói jogkör gyakorlójának tudomására jutásától számított 15 napon belül kerülhet sor, feltéve, hogy a kötelezettségszegés időpontjától számított 1 év még nem telt el. A munkáltatói jogkör gyakorlója, törvényes képviselő1 az alperes intézményvezetője volt, aki arról
  5. március
  6. napján értesült és azonnal vizsgálóbizottság felállításáról intézkedett. Megállapította, hogy az alperes tévesen hivatkozott az eredeti KSZ-ben írtakra, ahol a vizsgálat megindítására biztosított 15 napot az
  7. számú melléklet
  8. pontja. [14] A vizsgálati eljárás lefolytatásának mellőzhetőségével kapcsolatban kifejtette az elsőfokú bíróság, hogy a felperes terhére rótt cselekményt az írásbeli figyelmeztetésben és a perbeli nyilatkozatában is jelentős súlyú kötelezettségszegésnek tekintette és a vizsgálóbizottság felállításakor – melyre az
  9. számú melléklet
  10. pontja alapján került sor – is úgy kezelte azt, hiszen különben ilyen bizottságot fel sem kellett volna állítania. Utóbb alappal nem hivatkozhat arra a munkáltató, hogy nem volt szükséges a vizsgálóbizottság Debreceni Ítélőtábla I.Mf.50.046/2021/11 4 felállítása, de annak felállítása esetén köteles volt az
  11. számú melléklet szerinti eljárási rendet betartani. Az elsőfokú bíróság ennek következtében vizsgálta a vizsgálóbizottság szabályszerűségét is a KSZ
  12. számú melléklet
  13. pontjában foglaltak alapulvételével. [15] A bizottság összetételével kapcsolatban kifejtette, hogy mivel az írásbeli figyelmeztetés
  14. oldal
  15. bekezdésében az alperes arra hivatkozott, hogy a felperes az iskolavezetés mindhárom tagja, így tanú4 igazgatóhelyettes, vizsgálóbizottsági elnök előtt elismerte a kommentek tőle való származását, az intézményvezetőnek helyette másik személyt kellett volna kijelölnie. A bizottság tagjai és a tanúk, szakértők közötti összeférhetetlenség elkerülése érdekében született szabály megszegése is a KSZ-be ütközőnek minősül, melyre tekintettel az eljárás szabálytalanságát lehetett megállapítani. [16] A KSZ-szel kapcsolatban az elsőfokú bíróság kifejtette azt is, hogy az abban foglaltak ugyanolyan jogi erővel bírnak, mintha azokat valamely törvény vagy jogszabály tartalmazná, ezért azok megszegésének is ugyanazok a joghatásai, mintha a jogszabályt szegte volna meg a munkáltató. A meghallgatás szabályszerűségével kapcsolatban megállapította, hogy a meghallgatásról készült jegyzőkönyvből nem derül ki, hogy bármilyen bizonyítékot a felperes elé tártak volna, sőt, éppen ellenkezőleg, a vizsgálóbizottság elnöke akkor nem tudta megmutatni a felperes kérésére sem a nyilvánosságra hozott beszélgetésrészletet, mely alapján a vizsgálóbizottság eljárását hiányosnak ítélte. A KSZ
  16. pontja alapján rögzítette, hogy a vizsgálóbizottságnak az utolsó tárgyalástól számított 3 napon belül zárt ülésen szótöbbséggel kellett volna határoznia és döntését indokolt írásbeli határozatba kellett volna foglalnia, melyet elmulasztott és a vizsgálóbizottság helyett a döntést az alperes intézményvezetője hozta meg, akinek erre nem volt jogosultsága. A fentiek alapján nem tulajdonított érdemi jelentőséget annak, hogy a tankerületi központ vezetője milyen utasítást adott a vizsgálatot követően. [17] A részítélettel szemben az alperes nyújtott be fellebbezést, melyben elsődlegesen kérte a polgári perrendtartásról szóló
  17. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
  18. §
(3)bekezdése alapján annak megváltoztatását és a felperes keresetének elutasítását, míg másodlagosan a Pp.
  1. § alapján az elsőfokú bíróság részítéletének hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra, új határozata hozatalára utasítását kérte. Kérte a fellebbezéssel felmerülő első- és másodfokú perköltség megfizetésére is kötelezni a felperest. [18] Érvelése szerint az elsőfokú bíróság hiányosan, illetőleg tévesen állapította meg a tényállást és nem fordított kellő figyelmet azon alperesi tényelőadásra, mely szerint a KSZ mellékletében foglalt vizsgálati eljárás jelen esetben mellőzhető lett volna. Ebből fakadóan az elsőfokú bíróság téves következtetést is vont le. Az alperes a melléklet
  2. pontja szerinti vizsgálati eljárás mellőzésével alkalmazta a hátrányos jogkövetkezményt, ugyanis a tényállás tisztázott volt, a hátrányos jogkövetkezményt a munkáltatói jogkör gyakorlója alkalmazta és sor került a felperes személyes meghallgatására is. Mindezek alapján a vizsgálati eljárás lefolytatására vonatkozó szabályokat nem sértette meg, azok számára nem voltak kötelezőek, az alperes által megalakított bizottság csak a felperes meghallgatását szolgálta a melléklet
  3. pont
  4. mondata alapján. A tényállás megállapítása azért is volt hiányos, mert elmulasztotta az elsőfokú bíróság valamennyi indítványozott tanú, így tanú3 és tanú4 meghallgatását, akik nyilatkozni tudtak volna arra vonatkozóan, hogy a felperes személyesen elismerte előttük, hogy a perbeli Facebook hozzászólások tőle származnak, így a vizsgálati eljárás lefolytatása emiatt is mellőzhető volt, ugyanis a tényállás tisztázott volt. Debreceni Ítélőtábla I.Mf.50.046/2021/11 5 [19] A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság részítéletének helybenhagyását és az alperesnek másodfokú perköltség viselésére kötelezését kérte. Álláspontja szerint, amikor az alperes
  5. március 30-án írásban értesítette a felperest a vizsgálóbizottság megalakításáról és a felperest kötelezte annak
  6. április 7-i ülésén való megjelenésre, a hátrányos jogkövetkezményekre vonatkozó eljárás kereteit meghatározta és a felperest ezen eljárás alá vonta. Kifejtette, hogy a KSZ hatálya alá tartozó munkáltató esetén ezek a szabályok a munkaviszonyra vonatkozó szabályoknak minősülnek, azaz a munkáltatónak kötelező betartania annak rendelkezéseit. Az alperes azonban megsértette az Mt.
  7. §
(3)bekezdését, 78. §
(2)bekezdését, a KSZ
  1. számú mellékletének 1., 3., 5., 6.,
  2. pontjait. [20] A fellebbezés nem alapos. [21] bírálta el. Az ítélőtábla a fellebbezést a Pp.
  3. §
(1)bekezdés alapján tárgyaláson kívül [22] Az alperes fellebbezésében – annak tartalma szerint – a Pp. 369. §
(3)bekezdésében foglalt, a részítélet anyagi jognak való megfelelőségének felülbírálatát kérte, de az ítélőtábla szerint az elsőfokú bíróság a Pp. 279. §
(1)bekezdése alapján a perben jelentős tényeket helyesen állapította meg és abból megalapozott következtetést vont le. [23] Az ítélőtábla a fellebbezéssel kapcsolatban az alábbiakat kívánja hangsúlyozni. [24] A felperes közalkalmazotti jogviszonyban állt az alperessel, így rá elsődlegesen a Kjt. rendelkezései irányadók. A Kjt. 2. §
(1)bekezdése szerint a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő kérdéseket törvény, kormányrendelet, miniszteri rendelet, továbbá KSZ és közalkalmazotti szabályzat rendezi. Rendelkezik arról is a
(3)bekezdésben, hogy a közalkalmazotti jogviszonyra az Mt. szabályait az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Ehhez kapcsolódóan irányadó az Mt.
  1. §-a, mely szerint a munkaviszonyra vonatkozó szabály a jogszabály, a KSZ és az üzemi megállapodás, valamint az egyeztető bizottságnak a
  2. §-ban foglaltak szerinti kötelező határozata. [25] Az alperesi munkáltató kollektív szerződéssel rendelkezik, így a felperes és a munkáltató is annak hatálya alá tartozik, azaz az abban foglalt rendelkezések a felek számára kötelező érvényűek. [26] A perben a felperes becsatolta a
  3. február
  4. napján kelt kollektív szerződést, annak
  5. számú mellékletével, valamint a KSZ
  6. számú módosítását, mely
  7. április
  8. napján kelt. Ez az
  9. számú módosítás érintette a kollektív szerződés
  10. számú mellékletét, mely éppen a hátrányos jogkövetkezmények alkalmazásával kapcsolatos eljárási szabályokat rögzítette. Az elsőfokú bíróság így elsődlegesen helytállóan állapította meg azt, hogy ezen módosított kollektív szerződést és annak
  11. számú mellékletét kell irányadónak tekinteni. Debreceni Ítélőtábla I.Mf.50.046/2021/11 6 [27] Nem értett egyet az ítélőtábla azzal az alperesi hivatkozással, hogy a vizsgálati eljárás mellőzhető lett volna és hogy a hátrányos jogkövetkezményt annak mellőzésével alkalmazta, hiszen ez a kijelentés önmagában is ellentmondásos. [28] A vizsgálati eljárás a KSZ
  12. számú mellékletének
  13. pontja szerint bár valóban mellőzhető, de abban az esetben a munkáltatói jogkor gyakorlója foganatosítja a közalkalmazott meghallgatását és dönt az ügy érdemében is. A munkáltatói jogkör gyakorlója ugyanakkor felállította a KSZ
  14. számú mellékletének
  15. pontjában szabályozott háromtagú vizsgálóbizottságot, így alaptalan az az állítása, hogy a hátrányos jogkövetkezményt annak mellőzésével alkalmazta. [29] A fentiek alapján az elsőfokú bíróság helytállóan jutott arra a következtetésre, hogy mivel az alperes a vizsgálóbizottságot felállította, az eljárásnak ezt a módját választotta, így megsértette a KSZ
  16. számú melléklet további részletszabályait is a vizsgálati eljárás lefolytatása vonatkozásában. [30] Ebből következően nem volt jelentősége az elsőfokú eljárásban tanú3 és tanú4 tanúkénti meghallgatásának és annak bizonyításának, hogy a hátrányos jogkövetkezmények alkalmazása kapcsán a tényállás tisztázott volt és a vizsgálati eljárás lefolytatása mellőzhető volt. [31] Megalapozottan állapította meg az elsőfokú bíróság azt is, hogy az alperesnek a vizsgálóbizottság felállításával a KSZ
  17. számú melléklet további eljárási szabályait is be kellett volna tartania, így a vizsgálóbizottság tagjaira vonatkozó kizárási rendelkezéseket, a bizonyítás lefolytatását és a döntés meghozatalára vonatkozó hatásköri szabályokat is. [32] A fentiek alapján az ítélőtábla is arra a következtetésre jutott, hogy Mt.
  18. § rendelkezéseiből következően a kollektív szerződés, mint ahogy a nevében is benne van, szerződés, ami kötelmi hatályú, és a Kjt.
  19. §
(1)bekezdése szerint jogi normának minősül, így az abban foglaltak a munkáltató és a munkavállaló részére is kötelező érvényűek. Mivel a munkáltató kollektív szerződéssel rendelkezik, melyben a hátrányos jogkövetkezmények alkalmazásának eljárási rendjét részletesen szabályozták, azok garanciális szabályok, betartásuk nem mellőzhető, és megsértése olyan lényeges eljárási szabálysértésnek minősül, hogy az az alapján meghozott írásbeli figyelmeztetés hatályon kívül helyezésének van helye. [33] A Pp. 370. §
(1)bekezdése szerint a másodfokú bíróság felülbírálati jogkörét a
(2)-
(4)bekezdésben foglalt eltéréssel az erre irányuló fellebbezési kérelemre, ellenkérelemre, azok korlátai között gyakorolja. Tekintettel arra, hogy az alperes a fellebbezésében az elsőfokú bíróság részítéletének egyéb megállapításait és jogkövetkeztetéseit nem vitatta, így az ítélőtábla az elsőfokú bíróság részítéletének további vizsgálatát mellőzte. A Pp. 383. §
(2)bekezdése szerint az érdemben helyes elsőfokú részítélet megváltoztatására nem látott okot, így azt annak helyes indokai alapján helybenhagyta. [34] Az alperes fellebbezésében másodlagosan kérte a Pp.
  1. §-a alapján az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését is, azonban fellebbezésében nem jelölte meg azt az eljárási szabálysértést, ami alapján ez indokolt lett volna és az ítélőtábla sem tudott olyan Debreceni Ítélőtábla I.Mf.50.046/2021/11 7 eljárási szabálysértést megállapítani, amely miatt az elsőfokú bíróság részítéletének a Pp.
  2. §-a szerinti kötelező hatályon kívül helyezését indokolná. [35] Az ítélőtábla a perköltség felől a Pp. 81-
  3. § alapján határozott, figyelembe véve, hogy az alperes fellebbezése eredménytelen volt, míg a felperes érdemi fellebbezési ellenkérelmet nyújtott be a másodfokú eljárásban. A felperes a másodfokú eljárásban költségigényét költségjegyzék nyomtatványon számította fel 100 000 forint + áfa összegben, melyhez a 32/
  4. (VIII.22.) IM rendelet
  5. §
(1)bekezdés a) pontját határozta meg. A felperes azonban a fellebbezési ellenkérelméhez ügyvédi munkadíjat tartalmazó megbízási szerződést nem csatolt, így csak az általános szabályok szerint állapíthatta meg a perköltség összegét. A 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §
(3)bekezdése szerint, ha az eljárásban a pertárgy értéke nem állapítható meg, a munkadíj minden megkezdett tárgyalási óránként, valamint az ügyvédnek eljárást megelőző és tárgyaláson kívül végzett igazolt tevékenységéért óránként 6000 forint, de legalább 12 000 forint azzal, hogy az
(5)bekezdés szerint a másodfokú eljárásban az ügyvédi munkadíj ezen összegnek az 50%-a. [36] Tekintettel arra, hogy a részítélet vonatkozásában a per tárgyának értéke nem meghatározható, így az ellenkérelem előkészítésével két órát alapul véve a perköltség összegét általános forgalmi adóval növelten 15 240 forintban állapította meg, melynek megfizetésére az alperes köteles. [37] A perben a feleket a 2017. évi CXXXVIII. törvény 3. §
(1)bekezdés f) pontja alapján tárgyi költségfeljegyzési jog kedvezmény illette meg. A másodfokú eljárás során a feljegyzett illeték az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 46. §
(1)bekezdése és a 39. §
(3)bekezdés b) pontja alapján 24 000 forint, melyet az Itv. 5. §
(1)bekezdés c) pontja alapján személyes illetékmentesség miatt az alperes helyett az állam visel. [38] Az ítélet ellen a Pp. 365. §
(2)bekezdése alapján nincs helye fellebbezésnek. Debrecen,
  1. július
  2. Dr. Veszprémy Zoltán s.k. a tanács elnöke, Dr. Tass Edina s.k. előadó bíró, Tarsolyné dr. Váradi Ildikó s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.