A határozat elvi tartalma: Nem fogadható be a felülvizsgálati kérelem, ha a felperes az általa megjelölt befogadási okokat nem indokolja, csupán a törvény szövegét idézi. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.III.45.146/2025/
- A tanács tagjai: Dr. Farkas Katalin a tanács elnöke Dr. Bérces Nóra előadó bíró Dr. Kovács András bíró Dr. Magyarfalvi Katalin bíró Dr. Varga Eszter bíró A felperes: felperes neve (felperes címe) A felperes képviselője: Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete (felperesi képviselő címe; képviseli: dr. Patonai Nóra ügyvéd felperesi képviselő címe 2 Az alperes: Budapesti Rendőr-főkapitányság (alperes címe) Az alperes képviselője: dr. Molnár Kinga kamarai jogtanácsos A per tárgya: fegyelmi eljárással kapcsolatos közszolgálati jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A felülvizsgálattal támadott határozat: a Fővárosi Törvényszék 10.K.700.962/2024/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének a befogadását megtagadja. A végzés ellen további perorvoslatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgál alapjául szolgáló tényállás Kúria III.Kfv.45.146/2025/4-I 2 [1] Az alperes ... Rendőrkapitánysága ... Alosztály állományában kiemelt fővizsgálói munkakört betöltő felperessel szemben az alperes vezetője
- január
- napján fegyelmi eljárás megindításáról döntött a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló
- évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.)
- §
(1)bekezdés b) pontjába ütköző szakszerűtlen, hanyag munkavégzésre hivatkozással. A fegyelmi eljárás eredményeképpen a ... Rendőrkapitányság vezetője a
- március
- napján kelt határozatával a felperest – fenyítés kiszabásának mellőzésével – figyelmeztetésben részesítette. A határozattal szemben a felperes által előterjesztett panaszt Budapest Rendőrfőkapitánya a
- január 2-án kelt határozatával elutasította. A felperes keresete, az alperes védirata [2] A felperes a határozattal szemben előterjesztett keresetében a fegyelmi határozat megsemmisítését kérte. Hivatkozása szerint a fegyelmi eljárást nem az arra jogosult rendelte el, ezen felül arra a Hszt.
- §
(1)bekezdésében rögzített határidőn túl került sor. [3] Az alperes védiratában a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint a fegyelmi eljárást a helyettesítésre irányadó szabályok alapján jogszerűen, a jogszabályban előírt három hónapos határidőt megtartva rendelte el a fegyelmi jogkör gyakorlója. A bíróság ítélete [4] A bíróság ítéletével a keresetet elutasította. A Hszt. 195. §
(2)bekezdése, 191. §
(1)
(6)bekezdései, a belügyminiszter irányítása alatt álló fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai fegyelmi szabályzatáról szóló 11/2006. (III.14.) BM rendelet 4. §
(1)bekezdése, továbbá a BRFK ... Rendőrkapitányság Ügyrendjéről szóló, a BRFK ... Rendőrkapitányság vezetőjének 1/2018. (XII.05.) Intézkedése 32.
- a)pontja, 16.
- a)pontja és a BRFK ... Rendőrkapitányság vezetőjének elektronikus aláírási és elektronikus bélyegzési szabályzatának kiadásáról szóló 2/2019. (I.23.) Intézkedése V. fejezet 27. és 29. pontja alapján megállapította, hogy a fegyelmi eljárást elrendelő határozat a fegyelmi döntési jogkörrel rendelkező szolgálati elöljáró kapitányságvezetőtől származik, és azt a jogszabály által megjelölt jogosult szignózta. A felperes által elkövetett mulasztás tényét a 2022. november 10-én kelt parancsnoki jelentés tartalmazta, a fegyelmi jogkör gyakorlója a jelentés kézhezvételét követő három hónapon belül, a jogszabályi határidő betartásával döntött a fegyelmi eljárás megindításáról. A felülvizsgálati kérelem [5] A felperes felülvizsgálati kérelmében lényeges eljárási szabálysértésre hivatkozással a jogerős ítélet megváltoztatását és a fegyelmi határozat megsemmisítését kérte. Kúria III.Kfv.45.146/2025/4-I 3 [6] A felülvizsgálati kérelem befogadása körében a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 118. §
(1)bekezdés
- aa)és
- ad)alpontjait jelölte meg, és ezen alpontok, valamint a Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontjának a törvényi szövegét idézte. A Kp. 118. §
(1)bekezdés „ab)” (helyesen: ad) alpontja tekintetében előadta, hogy a felülvizsgálati kérelem befogadása indokolt az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata, valamint a kérelmező alapvető eljárási jogának sérelme miatt; „az elsőfokon eljárt bíróság határozata sérti az foglaltakat”. A Kúria döntése és jogi indokai [7] A felülvizsgálati kérelem elbírálására – az alábbiak szerint – nincs lehetőség. [8] A Kp. 117. §
(4)bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti ok kivételével – részletesen indokolni nem kell. A Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [9] A Kp. 118. §
(1)bekezdése szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [10] A Kp. 3. §
(3)bekezdése szerint a jogvita elbírálásához szükséges tények feltárása, az alátámasztásukra szolgáló adatok és bizonyítékok rendelkezésre bocsátása – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a feleket terheli. [11] A Kúria mindenekelőtt rámutat arra, hogy a Kp. 117. §
(4)bekezdése nem teremt alanyi jogot a felülvizsgálati kérelem befogadásra. A felülvizsgálati kérelemben nevesített befogadási okok alapján történik annak vizsgálata, hogy a konkrét ügyben felmerült-e olyan kérdés, amely a Kp. 118. §
(1)bekezdésének rendelkezései körébe tartozik, ezáltal a felülvizsgálati kérelem befogadását és érdemi elbírálását megalapozza. A befogadásról szóló döntés ugyanis azt a célt szolgálja, hogy a Kúria az egyedi ügyek elbírálása során is elláthasson jogegységi funkciót (Kfv.III.45.222/2022/2., Kfv.III.45.063/2024/3., Kfv.I.37.041/2025/2.). [12] A Kp. 117. §
(4)bekezdésének alkalmazásakor a rendkívüli jogorvoslati eljárás kereteit meghatározó szabályozási elv a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságáról való döntés során is érvényesül, azaz ilyenkor is kötik a Kúriát a befogadási kérelemben megjelöltek, és azok indokai. Erre figyelemmel a felülvizsgálatot kérő félnek nem elegendő mindössze a befogadhatóság törvényi jogcímére utalnia, annyit mindenképpen ki kell fejtenie, hogy az adott okból miért tartja szükségesnek a felülvizsgálati kérelme érdemi elbírálását, mivel csak így kerülhet a Kúria abba a helyzetbe, hogy a fél szempontjait értékelhesse a Kúria III.Kfv.45.146/2025/4-I 4 kérelem befogadhatóságáról hozandó döntése körében. Ellenkező esetben a fél szempontjainak figyelembevétele lehetetlen lenne, ami módot adna a jogerős határozat önkényes felülbírálatára (Kfv.IV.38.224/2021/2., Kfv.VII.37.017/2025/2., Kfv.IV.37.147/2025/3.). [13] A felperes a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontjára hivatkozással kérte, azonban nem jelölte meg, hogy a jogerős ítélet milyen elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amelyben a Kúria még nem foglalt állást, vagy amelyben a bírói gyakorlat nem egységes, ami által a jogegység megbomlásának a veszélye állna fenn. A felperes nem fejtette ki azt sem, hogy a kialakult joggyakorlatot érintő körülmények változására miatt miért lenne szükség a joggyakorlat továbbfejlesztésére. Az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2025. évi XLIX. törvény 171. §
- b)pontjával módosított rendelkezései értelmében – az
- aa)alpont esetében sem elegendő mindössze a befogadhatóság törvényi jogcímére utalnia, és a törvény szövegét idéznie a befogadási kérelmében, mivel a felek a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja kivételével csak a részletes, de nem a teljes indokolási kötelezettség alól mentesülnek. A felperesnek legalább azt elő kellett volna adnia, hogy miért tekinti a felvetett jogkérdéseket a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása miatt befogadásra érdemesnek, ilyen előadása azonban nem volt. [14] A felperes befogadási okként jelölte meg a két külön befogadási okot nevesítő Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontját is. Ezen alpontra történő hivatkozás esetén a félnek meg kell jelölnie, hogy a jogerős határozatot hozó bíróság melyik eljárási szabályt sértette meg, és ez miként befolyásolta az alapvető eljárási jogának gyakorlását (Kfv.III.45.111/2025/2., Kfv.VII.45.025/2021/2.); illetve azt kell bemutatnia, hogy az eljárási szabályszegés a konkrét ügy érdemére kihatással volt, továbbá, hogy annak ténybeli alapja kétséget ébreszt a jogerős határozat helytállósága tekintetében oly mértékben, hogy az további érdemi vizsgálat nélkül nem megítélhető (Kfv.II.38.030/2021/2., Kfv.VII.45.269/2022/2., Kfv.I.35.472/2022/3.; Kfv.II.37.690/2023/2., Kfv.V.37.555/2024/2.). A Kp. 117. §
(4)bekezdése alapján a felülvizsgálattal élő félnek a befogadhatóság körében előterjesztendő részletes indokolási kötelezettsége is van. Amint azt a Kúria Közigazgatási Kollégiuma a 2/
- (XII. 3.) KK véleményben kifejtette, a kérelem előterjesztőjét a befogadási ok indokainak előadására terheli kötelezettség, amely indokolási kötelezettség a felülvizsgálati eljárás szakaszainak elkülönülése miatt nem teljesíthető sem mindössze jogszabályhelyek megjelölésével, sem csupán a felülvizsgálati kérelem érdemi indokaira való utalással. A Kp. nem ad lehetőséget a Kúriának arra, hogy a kérelmező helyett a felülvizsgálati kérelemből maga keresse meg és válogassa ki, mi minősülhet eljárásjogi szempontból befogadási oknak. A Kúria az eljárásjogi indokokra alapított befogadási kérelemről való döntés során nem végezheti el a támadott jogerős határozat felülvizsgálatát, az abban megjelölt jogszabálysértésekről nem foglalhat állást, arra csak a már befogadott felülvizsgálati kérelmet érdemben elbíráló határozatban kerülhet sor (Kfv.III.45.120/2025/
- Kfv.VII.37.167/2024/2.). A felperes a Kp.
- §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja körében sem terjesztett elő indokolást, csupán a törvényszövegre utalt. [15] Mindezekre figyelemmel a Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján megtagadta. A döntés rövid tartalma Kúria III.Kfv.45.146/2025/4-I 5 [16] Nem fogadható be a felülvizsgálati kérelem, ha a felperes az általa megjelölt befogadási okokat nem indokolja, csupán a törvény szövegét idézi. Záró rész [17] A végzés ellen sem fellebbezésnek, sem felülvizsgálatnak nincs helye [Kp. 112. §
(2)bekezdés, Kp.
- § d) pont]. [18] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásáról a Kp.
- §
(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül indokolt végzéssel határozott. Budapest,
- január
- Dr. Farkas Katalin s.k. a tanács elnöke, Dr. Bérces Nóra s.k. előadó bíró, Dr. Kovács András s.k. bíró, Dr. Magyarfalvi Katalin s.k. bíró, Dr. Varga Eszter s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő