A határozat elvi tartalma: Amennyiben a felülvizsgálati kérelem nem tesz eleget a Kp. 117. §
(4)bekezdés, és Kp. 118. §
(1)bekezdés szerinti befogadási ok megjelölési, és befogadási ok indokolási kötelezettségének, a felülvizsgálati kérelem visszautasításának van helye. Az ügy száma: A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Kfv.I.37.751/2025/
- A tanács tagjai: dr. Tóth Kincső a tanács elnöke dr. Figula Ildikó előadó bíró dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit bíró dr. Heinemann Csilla bíró dr. Kalas Tibor bíró A felperes: felperes (cím1) A felperes képviselője: ... Ügyvédi Iroda ügyintéző ügyvéd: ügyvéd1 (cím2) Az alperes: Közbeszerzési Hatóság (1026 Budapest, Riadó utca 5.) Az alperes képviselője: dr. Demendi Ágnes kamarai jogtanácsos A per tárgya: döntés jogszerűségének vizsgálata közbeszerzési megbízhatósági ügyben hozott A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Fővárosi Törvényszék 106.K.704.777/2024/
- számú ítélete Kúria I.Kfv.37.751/2025/2 2 Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmét visszautasítja. A végzéssel szemben további felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes ajánlattevő volt a BKT ajánlatkérőnek „Irattár rekonstrukció 2.” elnevezésű nyílt közbeszerzési eljárásában. Ebben az eljárásban az alkalmassági minimum követelményeknek való megfelelés igazolása során a felperes, mint ajánlattevő nem a valóságnak megfelelő adatot szolgáltatta. Erre tekintettel az alperes megállapította, hogy a valótlan (hamis) adat szolgáltatása miatt a felperessel szemben a közbeszerzésről szóló
- évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.)
- §
(1)bekezdés i) pontja szerinti kizáró ok áll fenn, ezért a felperest a Kbt. 74. §
(1)bekezdés b) pontja alapján
- április 4-ei hatállyal az eljárásból kizárta. [2] A felperes több alkalommal kérte az alperestől megbízhatósága megállapítását. A
- május 2-án Kbt.
- §-a alapján előterjesztett kérelme megszüntetésre került, miután a felperes a kérelmét visszavonta. A
- május 31-én előterjesztett újabb kérelmét az alperes
- július 7-én kelt, KTF HEO-00089/08/
- számú határozatával utasította el. E határozat részletes vizsgálat alá vonta a felperes részéről benyújtott teljes dokumentációt, és megállapította, hogy a kizárást megalapozó jogsértés a Kbt.
- §
(3)bekezdése alapján közepes súlyos mértékű, és megállapította, hogy bár az ajánlatkérőnek nem okozott a felperes kárt, és a kizárást követő szervezeti intézkedések alkalmasak az újabb jogsértés megelőzésére, ugyanakkor a Kbt. 188. §
(2)bekezdés b) pontja szerinti feltétel megvalósulása – a rendelkezésre álló és a felperes által hivatkozott információk alapján – nem igazolt. [3] A felperes
- október 9-én terjesztette elő ismételten megbízhatóság megállapítása iránti kérelmét, melyet az alperes KTF HEO-00139/07/
- számú határozatával bírált el, a kérelmet elutasította, és megállapította, hogy a felperes által a Kbt.
- §-a szerinti öntisztázás érdekében a Kbt.
- §
(2)bekezdés b) pontja tekintetében meghozott intézkedések nem megfelelőek megbízhatóságának igazolására. [4] A határozat indokolása elsőként az ügyfélképességet vizsgálta, és megállapította, hogy a felperes, mint kérelmező a Kbt. 62. §
(1)bekezdés
- h)pont,
- ha)alpontjában foglalt – ajánlatkérő mérlegelési körébe tartozó – kizáró ok hatálya alatt áll, és a megbízhatóság megállapítása iránti kérelem az annak benyújtására jogosulttól származott. [5] A felperes kérelme érdemi vizsgálata során figyelemmel volt a korábbi, KTF HEO00089/08/2024. számú határozat indokolásában foglaltakra, valamint arra a bírói gyakorlatra, mely szerint a hamis adatszolgáltatás vagy hamis nyilatkozattétel esetén a Kbt. által előírt Kúria I.Kfv.37.751/2025/2 3 aktív együttműködés tényét a kérelmező kizárását megállapító ajánlatkérővel szemben mutatott magatartás alapján kell értékelni. Az indokolás szerint a felperes a hamis adatszolgáltatás jogkövetkezményeire történő figyelemfelhívás ellenére nem adott ésszerűen elfogadható objektív magyarázatot arra, hogy az ajánlatban szolgáltatásra kerülő minden adat tekintetében elvárható fokozott gondosság elmulasztását milyen általa ismert és releváns körülmények magyarázzák. Utalt arra, hogy a felperesnek az egyéb közbeszerzési eljárásokban tanúsított magatartása vonatkozásában korábbi alperesi határozatban részletesen ismertetett körülmények együttes értékelése alapján a felperes megbízhatóságát és a hivatkozott célok megvalósulását nem támasztotta alá a kérelmező által későbbi és párhuzamos eljárásokban, valamint az alperessel szemben tanúsított magatartása. Összességében megállapította, hogy az ismételt kérelmében a felperes nem hivatkozott olyan körülményre, érvre, amely az adott kizárást megállapító, ajánlatkérő felé tanúsított kérelmezői magatartás megítélését érintette volna. Miután a felperes nem igazolta megfelelően a Kbt. 188. §
(2)bekezdés b) pontja szerinti feltétel fennállását, a kérelem elutasításáról kellett döntenie. Az indokolás utalt arra, hogy a Kbt. 188. §
(4b)bekezdése szerint, ha a kérelmet a hatóság határozatában elutasítja, az adott kizáró ok alatt álló gazdasági szereplő akkor nyújthat be ismét kérelmet a Kbt. 188. §
(1)bekezdés szerint az azonos okból fennálló kizáró okkal kapcsolatban, ha megbízhatóságát az előző kérelmének elutasítását követő intézkedéssel kívánja bizonyítani. Összegezve megállapította, hogy a felperes nem igazolta megfelelően a Kbt. 188. §
(2)bekezdés b) pontjában foglalt feltétel teljesülését. A Fővárosi Törvényszék ítélete [6] Az alperes határozatával szemben felperes részéről előterjesztett keresetet a Fővárosi Törvényszék alaptalannak találta, ezért azt a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 88. §
(1)bekezdés a) pontja alkalmazásával elutasította. [7] Az ítélet indokolása elsőként ismertette a Kbt. ajánlatkérő kizárására vonatkozó szabályozást a hamis adatszolgáltatással összefüggésben; a Kbt. 62. §
(1)bekezdés i) pont és a 62. §
(1)bekezdés h) pont rendelkezését, valamint bemutatta a gazdasági szereplő megbízhatóságának igazolására vonatkozó jogszabályi környezetet, a Kbt.
- § rendelkezéseit, és ismertette a közbeszerzésről szóló Európai Parlament és Tanács 2014/24//EU irányelv kizárási okokat szabályozó
- cikkét. Az ítélet indokolása szerint, miután a Kbt.
- §
(2)bekezdés szerinti, a kizáró ok hatálya alá tartozó gazdasági szereplő számára a megbízhatóság bizonyítása érdekében előírt három feltétel konjunktív, azaz mindegyiket bizonyítania kell, és bármelyik feltétel hiánya kizárja a kérelmezőre kedvezőbb döntés meghozatalát. A Kbt. 188. §
(2)bekezdés b) pontjában szereplő, jelen jogvitában is vitatott feltétel bizonyítottsága értékelésével összefüggésben több bírósági határozatra utalt (Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 9.Kpk.50.003/2017/6., Fővárosi Törvényszék 5.Kpk.720.048/2018/5. számú határozat), és figyelembe vette az Európai Unió Bírósága ítélkezési gyakorlatát is (T-236/01- Tokai Carbon kontra Bizottság ügy). Rögzítette, hogy a Kbt. 188. §
(2)bekezdés b) pontjához kapcsolódó feltétel körében a bizonyítási teher a felperesen volt. Kúria I.Kfv.37.751/2025/2 4 [8] Az ítélet indokolása szerint a rendelkezésre álló adatok alapján az alperes okszerűen jutott arra a következtetésre, hogy a felperes nem segítette elő a valótlan tartalmú referenciaigazolás benyújtása körülményeinek tisztázását, és az alkalmassági követelményeknek való megfelelés objektív vizsgálatát, ebből következően a felperes alaptalanul állította, hogy az ajánlatkérő vonatkozásában teljesítette a Kbt. 188. §
(2)bekezdés b) pont szerinti követelményt. A felülvizsgálati kérelem [9] A jogerős ítélettel szemben a felperes élt felülvizsgálati kérelemmel, melyben az ítélet megváltoztatását, a közigazgatási jogvita tárgyát képező határozat megsemmisítését és az alperes új eljárása kötelezését, másodlagosan az ítélet hatályon kívül helyezését és a bíróság új eljárásra utasítását kérte. [10] A felülvizsgálati kérelem szerint a Fővárosi Törvényszék ítélete jogszabálysértő, mert a Kbt. 188. §
(2)bekezdés b) pontját tévesen értelmezte, továbbá mert a bizonyítékokat okszerűtlenül értékelte és a Kp. 85. §
(5)bekezdését megsértette az indokolás hiányosságai miatt. A felülvizsgálati kérelem 5.
- pontja „a felülvizsgálati kérelem jogi alapja” cím alatt a Kp.
- §
(1)bekezdése rendelkezését szó szerint ismertette, a befogadás kapcsán egyéb előadást nem tett. A Kúria döntése és jogi indokai [11] A felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálására az alábbiak miatt nincs lehetőség. [12] A közigazgatási perrendtartás jogorvoslati rendszerében a Kúria előtt zajló felülvizsgálati eljárás egy rendkívüli eljárás, alapvetően a Kúria Alaptörvény 25. cikk
(3)bekezdésben megjelölt feladata, a bíróságok jogalkalmazásának egysége biztosítását célozza. [13] Ebben a rendkívüli jogorvoslati eljárásban, elkülönül egymástól a felülvizsgálati kérelem befogadásáról történő döntéshozatal, és a felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálása. [14] A Kp. 118. §
(1)bekezdése taxatív módon határozza meg, hogy a Kúria mely esetben fogadhatja be a jogerős ítélet, a keresetlevelet visszautasító vagy az eljárást megszüntető jogerős végzéssel szemben előterjesztett felülvizsgálati kérelmet. E szerint, a felülvizsgálati kérelem befogadásának akkor van helye, ha
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. Kúria I.Kfv.37.751/2025/2 5 [15] A Kp. 117. §
(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani, és azt – a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti ok kivételével – részletesen indokolni nem kell. A Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pont szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot, és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [16] A Kúria egységes gyakorlata szerint a felülvizsgálati kérelem érdemi részéhez kapcsolódó indokolás nem helyettesítheti a felülvizsgálati kérelem befogadása oka és annak indokolása megjelölését. Ehhez képest a felperes felülvizsgálati kérelme mindössze ismertette a Kp. 118. §
(1)bekezdését, annak szó szerinti idézésével. Ez a jogszabályismertetés ugyanakkor nem teljesíti a Kp. 117. §
(4)bekezdés azon kógens szabályát, mely szerint a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél részéről egyrészt a kérelem befogadhatóságának okát kell megjelölni, másrészt ahhoz kapcsolódó indokolást is elő kell terjeszteni, és a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti befogadási okra hivatkozás esetében ennek az indokolásnak részletesnek kell lennie. [17] Miután a felperes felülvizsgálati kérelmében sem a befogadási ok megjelölési, sem az indokolási kötelezettségének nem tett eleget, a Kúria nincs abban a helyzetben, hogy a felülvizsgálati kérelem befogadásáról történő döntéshozatal során a Kp. 118. §
(1)bekezdésben szereplő befogadási okok vizsgálatát elvégezze. [18] A Kúria kiemeli, hogy a Kp. 117. §
(5)bekezdése kifejezetten kizárja a Kp. ismertetett 117. §
(4)bekezdése tekintetben a hiánypótlás kibocsátását. [19] Miután a felperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem a befogadási okok megjelölése, indokolása körében nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak, ezért a Kúria a Kp. 115. §
(2)bekezdés alapján alkalmazandó, Kp. 104. §
(1)bekezdése és Kp. 48. §
(1)bekezdés k) pontja megfelelő alkalmazásával a felülvizsgálati kérelem visszautasításáról rendelkezett. A döntés elvi tartalma [20] Amennyiben a felülvizsgálati kérelem nem tesz eleget a Kp. 117. §
(4)bekezdés, és Kp. 118. §
(1)bekezdés szerinti befogadási ok megjelölési, és befogadási ok indokolási kötelezettségének, a felülvizsgálati kérelem visszautasításának van helye. Záró rész [21] A Kúria a felülvizsgálati kérelem visszautasításáról a Kp. 117. §
(2)bekezdése alapján tanácsban, tárgyaláson kívül, indokolt végzésben határozott. [22] Az eljárás az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés
- a)pontja alapján illetékmentes volt, ezért a Kúriának az illeték megfizetéséről rendelkeznie nem kellett. [23] A végzéssel szembeni felülvizsgálat lehetőségét a Kp. 116. §
- d)pontja zárja ki. Budapest, 2025. december 4.