A határozat elvi tartalma: A felszámolás alá került adóssal szembeni pénzkövetelés érvényesítésére szolgáló hitelezőiigény-bejelentési határidő a jogintézmény természeténél fogva – mivel az igénybejelentés a követelés, a hitelezőt megillető anyagi jog érvényesítését jelenti – anyagi jogi határidőnek minősül, számítására a Pp. rendelkezései nem irányadók. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Gfv.III.30.216/2025/
- A tanács tagjai: Dr. Farkas Attila a tanács elnöke Dr. Gáspár Mónika előadó bíró Dr. Bajnok István bíró Salamonné dr. Piltz Judit bíró Dr. Zumbók Péter bíró Az adós: adós1 Az adós felszámolója: felszámoló1 A felszámoló képviselője: dr. K. M. T. kamarai jogtanácsos A kifogást tevő hitelező: hitelező1 A kifogást tevő hitelező képviselője: Szabó & Szomor Ügyvédi Iroda (cím1) Az eljárás tárgya: kifogás felszámolási eljárásban A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felszámoló Kúria III.Gfv.30.216/2025/4 2 A másodfokú bíróság neve és a felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla 11.Fpkhf.43.656/2025/
- számú végzés Az elsőfokú bíróság neve és a határozatának száma: Fővárosi Törvényszék 16.Fpkh.240/2024/
- számú végzés Rendelkező rész A Kúria a jogerős végzést hatályon kívül helyezi, és a másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az adós
- június 18-i kezdő időponttal áll felszámolás hatálya alatt. A felszámolási eljárásban eredetileg kijelölt felszámolót, a felszámoló2 (továbbiakban: első felszámoló) a törvényszék – előzetes bűnügyi hitelezői igénybejelentésre tekintettel – hivatalból felmentette, és felszámolóként a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló
- évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 79/A. §
(7)bekezdése alapján a felszámoló3-t jelölte ki (a továbbiakban: felszámoló). [2] A kifogást tevő hitelező az első felszámolóhoz hitelezői igénybejelentést terjesztett elő, amelyet
- július 25-én e-mail útján és postai úton is megküldött. Az első felszámoló az emailt
- július 25-én megnyitotta. A papír alapon megküldött hitelezői igénybejelentést a posta
- július 26-án megkísérelte kézbesíteni az első felszámoló székhelyén, de az sikertelen volt. Az első felszámoló a székhelyére érkező küldeményeket postafiókcímre irányította át. A hitelezői igénybejelentést tartalmazó postai küldeményt postafiókjában
- július 30-án vette át. [3] A felszámoló a kifogást tevő hitelező követelését határidőn túl bejelentett hitelezői igényként vette nyilvántartásba. Kúria III.Gfv.30.216/2025/4 3 A kifogást és a felszámoló ellenkérelme [4] A kifogást tevő hitelező
- október 8-án terjesztett elő a Cstv.
- §-ára alapított kifogást, amelyben a felszámoló kötelezését kérte arra, hogy bejelentett hitelezői igényét 40 napos határidőn belül bejelentett hitelezői igényként vegye nyilvántartásba. Arra hivatkozott, hogy mind az elektronikusan, mind a postai úton megküldött igénybejelentés határidőn belül érkezettnek minősült: az email, amelyet az első felszámoló
- július 25-én kézhez vett és megismert, megfelelt a Cstv.
- §
(8)bekezdésében írt alaki követelményeknek; határidőben megérkezett a postai küldemény is a felszámolóhoz. Egyedül az első felszámoló eljárásának eredménye a postai úton küldött hitelezői igénybejelentés határidőn túli átvétele. [5] A felszámoló védekezése a kifogás elutasítására irányult. Az első- és a másodfokú határozat [6] Az elsőfokú bíróság végzésével a kifogást elutasította. [7] Végzésének indokolása szerint amiatt tekintette megalapozatlannak a kifogást, mert a 2024. július 25-i e-mail-küldemény nem volt írásban megküldöttnek tekinthető a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:7. §
(1)-
(3)bekezdései, valamint az elektronikus ügyintézés és bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (E-ügyintézési tv.) 104/B. §
(1)bekezdésének együttes értelmezésével. [8] A kifogást tevő hitelező fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta, és kötelezte a felszámolót, hogy a kifogást tevő hitelező bejelentett hitelezői igényét határidőn belül érkezettként vegye nyilvántartásba. [9] A jogerős végzés indokolásában az ítélőtábla elsők között azt emelte ki, hogy bár az elsőfokú bíróság a felszámoló védekezésével szemben nem foglalt állást a hitelezői igény bejelentésére szolgáló határidő jellegéről, és a kifogást elutasító döntését is kizárólag arra alapította, hogy a hitelezői igénybejelentést tartalmazó e-mail küldemény nem volt írásba foglalt jognyilatkozatnak, ezáltal közöltnek tekinthető, végzésének tényállási része mégis tartalmazta az előzőeken túl azt is, hogy a kifogásoló hitelező a hitelezői igényét
- július 25-én a korábban kirendelt felszámoló részére postai úton megküldte, amelyet a posta
- július 26-án sikertelenül próbált meg kézbesíteni az első felszámoló székhelyén, azt a korábbi felszámoló a postafiókjában
- július 30-án vette át. [10] Hangsúlyozta mindebből a másodfokú bíróság, hogy a kifogásoló hitelező a hitelezői igényét az erre nyitva álló határidőn belül postára adta. Kúria III.Gfv.30.216/2025/4 4 [11] A másodfokú bíróság a 40 napos hitelezőiigény-bejelentési határidőt illetően úgy foglalt állást, hogy az eljárási határidő. Értékelte ezzel kapcsolatosan, hogy a vizsgált igénybejelentési határidő egy már folyamatban lévő felszámolási eljárásban irányadó a hitelezők igényérvényesítésére, illetve hogy a regisztrációs díj megfizetésével együttesen történő igénybejelentés olyan eljárási cselekmény, amelyet az adóssal szemben a felszámolás közzététele folytán lejárt követeléssel bírók tehetnek meg. [12] Abból következően, hogy a konkrét ügyben a kifogást tevő hitelező postára adta a hitelezői igénybejelentését tartalmazó küldeményt az igénybejelentésre nyitva álló határidő utolsó napját (
- július 29.) megelőzően, és hogy a küldemény nem volt kézbesíthető a felszámoló számára a székhelyén, de a felszámoló postafiókjába
- július 29-én megérkezett, az ítélőtábla elfogadta a kifogást tevő hitelező hivatkozását, és határidőben előterjesztettnek tekintette a hitelezői igénybejelentését. Felülvizsgálati kérelem, ellenkérelem [13] A felszámoló felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen a jogerős végzés megváltoztatását és a kifogás elutasítását – tartalma szerint a jogerős végzés hatályon kívül helyezését és az elsőfokú végzés helybenhagyását –, másodlagosan a jogerős végzés hatályon kívül helyezésével a másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. [14] Arra hivatkozott, hogy a jogerős végzés azzal, hogy eljárási jellegűnek minősítette a hitelezői igénybejelentés megtételére szolgáló határidőt, jogkérdésben tért el a Kúria Gfv.30.244/2022/
- számú határozatában foglaltaktól. [15] Előadta, hogy a hivatkozott kúriai határozat [30] bekezdésében a Kúria fenntartotta azt a korábbi jogértelmezését (Gfv.VII.30.201/2018., Gfv.VII.30.468/2018.), hogy a felszámolási eljárásban a hitelezőiigény-bejelentési határidő a jogintézmény természeténél fogva – mivel az igénybejelentés a követelés, a hitelezőt megillető anyagi jog érvényesítését jelenti – anyagi jogi határidőnek minősül, számítására az eljárási szabályok nem irányadók. Kiemelten utalt a határozat [31] bekezdésére a csődeljárásban elmulasztott igénybejelentés jogkövetkezményéről, továbbá a [32] bekezdésére, a [33] bekezdésére az anyagi jogi igényhez, annak érvényesítéséhez kapcsolódó anyagi jogi határidőt illetően, a [34] bekezdésre az irányadó eljárási kérdések kapcsán, végül a [35] és a [36] bekezdésekre a hitelezőiigénybejelentési határidő számítása során irányadó anyagi jogi szabályokat nézve. Megjegyezte, hogy bár a fenti határozat csődeljárással kapcsolatban született, de mivel abban maga a Kúria is hivatkozott a [30] bekezdésben a felszámolási eljárást érintő eseti döntéseire, illetve mert a csődeljárást és a felszámolási eljárást ugyanaz a törvény szabályozza, az igénybejelentésekkel kapcsolatos határidők számítása során ugyanazok az elvek irányadók. [16] Kitért arra is, hogy az ügyben másodfokon eljárt bíróság álláspontjától eltérően a 40 napos határidő elmulasztásának van a Cstv.-ben meghatározott jogkövetkezménye: a Cstv.
- § (l) bekezdése szerint ugyanis — az egyezségkötést kivéve — csak akkor elégíti ki a felszámoló a 40 napos határidőn túl, de a 180 napos jogvesztő határidőn belül bejelentett követeléseket, ha az 57.
(1)bekezdésében felsorolt tartozások kiegyenlítése után van rá vagyoni fedezet. Kúria III.Gfv.30.216/2025/4 5 [17] A kifogást tevő hitelező felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős végzés hatályban fenntartására irányult. Amellett, hogy egyetértett a jogerős végzés indokaival, fenntartotta a kifogása és a fellebbezése alapjául korábban előadottakat. A Kúria döntése és annak jogi indokai [18] A Kúria a jogerős végzést a Cstv. 6. §
(3)bekezdése szerint alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta, és a felülvizsgálati kérelmet az alábbiak szerint alaposnak találta. [19] Megalapozottan hivatkozott a felszámoló a felülvizsgálati eljárásban arra, hogy az ügyben másodfokon eljárt bíróság azzal, hogy eljárási jellegűnek minősítette a hitelezői igénybejelentés megtételére szolgáló határidőt, jogkérdésben tért el a Kúria Gfv.VI.30.244/2022/
- számú határozatában foglaltaktól. [20] A Kúria a megjelölt határozatában – fenntartva a korábbi gyakorlatát (Gfv.VII.30.201/2018/4., Gfv.VII.30.468/2018.) – generális jelleggel, a csődeljárásban és a felszámolási eljárásban intézményesített igénybejelentési határidőket a vizsgált szempontból egységesen értelmezve foglalt állást arról, hogy a hitelezőiigény-bejelentési határidő a jogintézmény természeténél fogva – mivel az igénybejelentés a követelés, a hitelezőt megillető anyagi jog érvényesítését jelenti – anyagi jogi határidőnek minősül, számítására a Pp. rendelkezései nem irányadók. [21] A felszámolás kezdő időpontjától a gazdálkodó szervezet ellen a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos pénzkövetelést a Cstv.
- §
(3)bekezdése szerint csak a felszámolási eljárás keretében lehet érvényesíteni. Az igényérvényesítés pedig a Cstv. 28. §
(2)bekezdés f) pontjából, 37. §
(1)és
(2)bekezdéséből, valamint 46. §
(5)bekezdéséből következően – az itt nem irányadó esetek kivételével – hitelezői igénybejelentéssel történik. [22] A hitelezői igények bejelentésének határidejét a Cstv. 28. §
(1)bekezdés f) pontja a felszámolást elrendelő végzés közzétételétől számított 40 napban határozza meg. A felszámolónak a Cstv. 37. §
(1)bekezdése értelmében a felszámolás közzétételétől számított 40 napon túl, de 180 napon belül bejelentett igényeket is nyilvántartásba kell vennie, ezeknek az igényeknek a kielégítésére azonban – az egyezségkötést kivéve – csak akkor kerülhet sor, ha a felszámolási eljárás alatt keletkezett, felszámolási költségnek minősülő, valamint a 40 napos határidőben bejelentett igények kielégítése után van rá vagyoni fedezet. A 180 napos határidő elmulasztása a Cstv. 37. §
(3)bekezdése szerint jogvesztéssel jár. [23] Mivel a hitelezői igénybejelentés a követelés, a hitelezőt megillető alanyi jog érvényesítését jelenti, az igénybejelentési határidő – a jogintézmény természeténél fogva – anyagi jogi határidőnek minősül. Kúria III.Gfv.30.216/2025/4 6 [24] A Cstv. 6. §
(3)bekezdése a felszámolási eljárásban is megfelelően alkalmazni rendeli a polgári perrendtartás szabályait, ez a rendelkezés azonban csak az eljárási kérdésekre, tehát alapvetően a felszámolási eljárásnak a bíróság előtti szakaszára vonatkozik. [25] A hitelezőiigény-bejelentési határidő számítása során ezért a Pp. szabályai nem alkalmazhatók. E vonatkozásban a Ptk. 8:3. §-át kell alapul venni. Ez a szabály a Pp. 149. §
(4)bekezdéséhez hasonló rendelkezést nem tartalmaz. A hitelezői igénybejelentésnek ezért ahhoz, hogy a 40 napos határidőn belül érkezzen, legkésőbb annak utolsó napján, a jogvesztés elkerüléséhez pedig a 180 napos igénybejelentési határidő lejártáig meg kell érkeznie a felszámolóhoz. A határidő elmulasztásának következményei alól a hitelezőt nem mentesíti az, hogy az igénybejelentését a határidő utolsó napján postára adta. [26] Mindebből következően a másodfokú bíróság tévesen – az igénybejelentési határidő téves minősítése miatt – tekintette egyedül annak értékelésével határidőben érkezettnek a hitelező igénybejelentését, hogy azt a hitelező a 40 napos határidő utolsó napján postára adta. Téves jogi álláspontja miatt nem foglalt állást az igénybejelentés időbeliségéről annak egyéb releváns szempontjai értékelésével. [27] A felülvizsgálati eljárás korlátaiból következően, kiemelten arra tekintettel, hogy a felülvizsgálat rendkívüli perorvoslat jellege miatt nem foglalhat állást a Kúria sem olyan tény, sem pedig jogkérdésben, amelyet az ügyben korábban eljárt bíróságok nem vizsgáltak, figyelembe véve továbbá a Pp. 424. §
(3)bekezdésének a Kúria közzétett határozatától való eltérésre vonatkozó szabályozási tartalmát is, nem vizsgálhatta a Kúria az ügyben elsőként a korábbi felszámoló székhelyére postai úton megküldött hitelezői igénybejelentésnek az anyagi jogi igénybejelentési határidőn belüli érkezését. [28] A kifejtettek értelmében a Kúria a Pp. 424. §
(3)bekezdése alapján a jogerős végzést hatályon kívül helyezte, és az ügyben másodfokon eljárt bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. [29] A megismételt másodfokú eljárásban az ítélőtáblának az előzőek figyelembevételével kell döntenie a kifogást tevő hitelező fellebbezéséről és az elsőfokú végzés felülbírálatáról. [30] A felek oldalán felmerült felülvizsgálati eljárási költségről – mivel annak felszámításáról egyik fél sem nyilatkozott – a Kúriának nem kellett rendelkeznie a Pp. 424. §
(4)bekezdése szerint. [31] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 405. §
(1)bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 391. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A határozat elvi tartalma A felszámolás alá került adóssal szembeni pénzkövetelés érvényesítésére szolgáló hitelezőiigény-bejelentési határidő a jogintézmény természeténél fogva – mivel az Kúria III.Gfv.30.216/2025/4 7 igénybejelentés a követelés, a hitelezőt megillető anyagi jog érvényesítését jelenti – anyagi jogi határidőnek minősül, számítására a Pp. rendelkezései nem irányadók. Budapest, 2026. március 31. Dr. Farkas Attila s.k. a tanács elnöke, Dr. Gáspár Mónika s.k. előadó bíró, Dr. Bajnok István s.k. bíró, Salamonné dr. Piltz Judit s.k. bíró, Dr. Zumbók Péter s.k. bíró