Bfv.382/2024/8 – Kúria

(6)bekezdés a) pontja alapján szabadságvesztés mellett közérdekű munka kiszabására még akkor sem kerülhet sor, ha a szabadságvesztés végrehajtását a bíróság próbaidőre felfüggeszti. Az ügy száma: A határozat szintje: A tanács tagjai: Kúria ítélete Bfv.II.382/2024/

1. felülvizsgálat Dr. Somogyi Gábor, a tanács elnöke Dr. Demeter Zsuzsanna, előadó bíró Dr. Harangozó Attila, bíró Dr. Metzing Márton, bíró Dr. Boros Tibor, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
2. október
3. Az ügy tárgya: garázdaság bűntette és más bűncselekmények Terhelt: … Első fok: Nyírbátori Járásbíróság, 1.B.88/2023/9., ítélet, előkészítő ülés,
4. január 23., jogerő napja:
5. január
6. Másodfok: Harmadfok: Az indítvány előterjesztője: Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Főügyészség Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a garázdaság bűntette és más bűncselekmények miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Főügyészség által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Nyírbátori Járásbíróság 1.B.88/2023/
7. számú ítéletét annyiban változtatja meg, hogy a terhelttel szemben a közérdekű munka büntetés kiszabását mellőzi. Egyebekben a megtámadott határozatot hatályában fenntartja. Az ítélet ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben az indítvány előterjesztője újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás Kúria 2.Bfv.382/2024/8-I 2 [1] I. A Nyírbátori Járásbíróság a
8. január
9. napján – ítélete bevezető részében írtaktól eltérően, helyesen előkészítő ülésen – meghozott 1.B.88/2023/
10. számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki folytatólagosan elkövetett garázdaság bűntettében [Btk.
11. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés d) pont], magánlaksértés bűntettében [saját megjelölése szerint: Btk. 221. §

(1)bekezdés,

(4)bekezdés a) pont] és folytatólagosan elkövetett zaklatás bűntettében [Btk. 222. §

(2)bekezdés a) pont,

(3)bekezdés a) pont], ezért halmazati büntetésül 1 év 6 hónap börtön végrehajtási fokozatú szabadságvesztésre és 280 óra segédmunka jellegű közérdekű munka büntetésre ítélte, a szabadságvesztés végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztette. [2] Az ítélet – fellebbezés hiányában –

1. január
2. napján jogerőre emelkedett. [3] II.
3. A jogerős ügydöntő határozat ellen a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Főügyészség a Bf.162/2024/
4. szám alatt a terhelt javára nyújtott be felülvizsgálati indítványt a Be.
5. §

(1)bekezdés

1. b)pont második fordulat
2. ba)alpontban meghatározott okból, anyagi jogszabálysértés miatt. [4] Indokai szerint, hivatkozással a Btk. 33. §

(6)bekezdés a) pontjára, szabadságvesztés mellett közérdekű munka nem szabható ki, így a jogerős ítéletben a Btk. más szabályának megsértése törvénysértő büntetés kiszabásához vezetett, mely megalapozza a felülvizsgálati eljárás lefolytatását. [5] Észrevételezte továbbá, hogy az ügydöntő határozat bevezető része tévesen tartalmazza az eljárási formát, miután a bíróság az ügydöntő határozatát előkészítő ülésen hozta meg, továbbá téves a rendelkező részben a magánlaksértés bűntette minősítése is, az helyesen a Btk. 221. §

(1)bekezdése,

(2)bekezdés a) pontja és

(4)bekezdése. [6] Mindezek alapján a jogerős ítélet megváltoztatását, a kiszabott közérdekű munka mellőzését, a magánlaksértés bűntette jogszabályi alapja helyesbítését, egyebekben a jogerős ítélet hatályban fenntartását indítványozta. [7]

1. A Legfőbb Ügyészség BF.322/2024/
2. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt helyes indokai folytán, annak kiegészítésével és helyesbítésével fenntartotta, és indítványozta, hogy a Kúria a megtámadott határozatot a felülvizsgálati indítványban foglaltaknak megfelelően, a közérdekű munka mellőzésével változtassa meg, míg egyebekben a jogerős határozatot hatályában tartsa fenn. [8] Megjegyezte, hogy a jogerős ügydöntő határozat a büntetés kiszabást illetően a felülvizsgálati indítványban írt felülvizsgálati ok mellett egyéb, felülvizsgálatra alapot nem adó okból is törvénysértő, mivel a bíróság az ügyész által az alapügyben tartott előkészítő ülésen előterjesztett büntetési indítványnál súlyosabb büntetést szabott ki. Az ügyész ugyanis a terhelt előkészítő ülésen történő beismerése és a tárgyaláshoz való jogáról történő lemondása esetére kizárólag végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés kiszabására tett indítványt, a bíróság pedig ennek ellenére, a Be.
3. §

(2)bekezdésében írt törvényi rendelkezést megsértve szabott ki a terhelttel szemben további büntetésként közérdekű munkát a végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés mellett. [9] Az indítványt azzal pontosította még, hogy a bűncselekmény minősítését érintő felülvizsgálati ok hiányában a magánlaksértés büntette minősítése jogszabályi alapjának helyesbítésére nincs lehetőség. [10] 3. A Kúria a 2024. június 14. napján meghozott Bfv.II.382/2024/5. számú végzésével a közérdekű munka végrehajtását a Be. 659. §

(7)bekezdése alapján felfüggesztette. [11] III. A felülvizsgálati indítvány alapos. [12]

1. A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, ami a Be.
2. §-a értelmében kizárólag a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen, a Be.
3. §-ában megjelölt anyagi és eljárási Kúria 2.Bfv.382/2024/8-I 3 okokból vehető igénybe. A felülvizsgálati okok törvényben meghatározott köre nem bővíthető, az ott meghatározottakon kívül más okból felülvizsgálatnak nincs helye. [13] A Be.
4. §

(1)bekezdés

1. b)pont
2. ba)alpontja alapján felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság jogerős ítéletében a cselekmény törvénysértő minősítése, illetve a Btk. más szabályainak a megsértése miatt törvénysértő büntetést szabott ki. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Főügyészség a felülvizsgálati indítványában az e jogszabályi hivatkozás második fordulata szerinti felülvizsgálati okra hivatkozott, ezért az alapján a felülvizsgálatnak helye van. [14] 2. A kiszabott büntetés akkor törvénysértő, ha annak neme vagy mértéke a Btk. valamely, a büntetés kiszabására vonatkozó, mérlegelést nem tűrő rendelkezésébe ütközik. Felülvizsgálati okot valósít meg törvénysértő büntetés okából az olyan anyagi jogi szabály megsértése, amelynek alkalmazását a büntetés (intézkedés) meghatározása esetében a törvény a bíróság számára korlátok közé szorítva biztosítja, és elvétése miatt az egyszerűsített felülvizsgálat (Be. XCIV. Fejezet) nem ad jogorvoslati lehetőséget. Ilyen esetben a büntetés nem felel meg a törvénynek, mert joghátrányt ebben a formában a törvény nem tesz lehetővé [Bfv.III.1559/2018/10. (BH 2020.9.)]. [15] A Btk. szankciórendszerében a szabadságvesztés a Btk. 33. §

(1)bekezdés

1. a)pontja, a közérdekű munka pedig ugyanezen jogszabályhely
2. c)pontja szerint egyaránt büntetés. A Btk. 33. §

(3)bekezdése szerint a büntetések – az említett törvényhely

(5)és

(6)bekezdésében foglalt kivételekkel – egymás mellett is kiszabhatóak. [16] A Btk. 33. §

(6)bekezdés a) pontja azonban a szabadságvesztés és a közérdekű munka egymáshoz való viszonyát oly módon rendezi, hogy nem szabható ki szabadságvesztés mellett közérdekű munka. A törvény az együttalkalmazás tilalmát nem korlátozza a végrehajtandó szabadságvesztésre, így a közérdekű munka szabadságvesztés mellett akkor sem szabható ki, ha az utóbbi büntetés végrehajtását a bíróság próbaidőre felfüggeszti. [17] A bíróság jogerős ítéletében megsértette tehát a Btk. 33. §

(6)bekezdés a) pontjában írt, kötelező és mérlegelést nem tűrő büntető anyagi jogi szabályt, amikor a két büntetési nemet együttesen alkalmazta. Ezzel a Be. 649. §

(1)bekezdés

1. b)pont második fordulat
2. ba)alpontja szerinti felülvizsgálati ok megvalósult. [18] A törvénysértés a felülvizsgálati eljárásban a két, párhuzamosan alkalmazott büntetés közül a közérdekű munka kiszabásának mellőzésével orvosolható. A szabadságvesztés a törvény szerint elsőbbséget élvez, mivel a Btk. akként rendelkezik, hogy a szabadságvesztés mellett nem szabható ki közérdekű munka (és elzárás), nem pedig fordítva [az azonos szerkezetű szövegezésre tekintettel lásd a Btk. 33. §

(1)bekezdés b) pontja kapcsán – a kiutasítás és a pénzbüntetés viszonyában – BH 2020.132., BH 2017.285.I., BH 2017.208., BH 2017.1.]. [19]

1. A felülvizsgálatra eredményesen vezető ok mellett, ahogyan arra a Legfőbb Ügyészség helytállóan hivatkozott is, az ügydöntő határozat egyéb, felülvizsgálatot nem megalapozó okból is törvénysértő, mivel a bíróság az ügyész által az alapügyben tartott előkészítő ülésen előterjesztett büntetési indítványnál súlyosabb büntetést szabott ki. [20] A rendelkezésre álló ügyiratokból megállapíthatóan az ügyben az ügyész a Nyírbátori Járásbíróság által
2. január
3. napján megtartott előkésztő ülésen, a terhelt bűnösség beismerése és a tárgyaláshoz való jogáról előkészítő ülésen történő lemondása esetére tett mértékes indítványt, ennek során pedig kizárólag végrehajtásában 2 év próbaidőre felfüggesztett, 1 év 6 hónap börtön végrehajtási fokozatú szabadságvesztés kiszabását indítványozta (
4. számú tárgyalási jegyzőkönyv
5. oldal
6. bekezdés). Kúria 2.Bfv.382/2024/8-I 4 [21] A járásbíróság a terhelt – mindezek ismeretében tett – bűnösséget beismerő nyilatkozatát elfogadta, majd a terheltet a Be.
7. §

(4)bekezdése szerint a bűnösségi körülményekre kihallgatta. [22] Ezt követően az ügyész a felszólalásában a büntetésre vonatkozó indítványát akként módosította, hogy a bíróság a terheltet 280 óra közérdekű munkára is ítélje (

1. számú tárgyalási jegyzőkönyv
2. oldal
3. bekezdés). [23] A járásbíróság a 1.B.88/2023/
4. számú ítéletét az előkészítő ülésen meghozta; a terheltet 1 év 6 hónap, végrehajtásában 2 évi próbaidőre felfüggesztett börtön végrehajtási fokozatú szabadságvesztésre, valamint 280 óra segédmunka jellegű közérdekű munkára ítélte. Ez utóbbi büntetési nem kiszabásával viszont túllépte a joghátrány mértékére a beismerő vallomás elfogadása előtt tett konkrét ügyészi indítványt. [24] Kétségtelen, hogy az ügyész az előkészítő ülés megkezdését követő indítványát utóbb megváltoztatta, és felszólalásában, vagyis még azelőtt indítványozta a terhelttel szemben a 280 óra közérdekű munka kiszabását is, hogy a bíróság a határozathozatalra visszavonult volna. Lényeges azonban, hogy a terhelt úgy ismerte be a bűncselekmény elkövetését, hogy az ügyész újabb indítványával nem lehetett tisztában. [25] A beismerő vallomás elfogadásával a súlyosabb jogkövetkezmény alkalmazásának tilalma értelemszerűen beállt. Az ezt követően előterjesztett újabb, súlyosabb jogkövetkezmény alkalmazására tett ügyészi indítvány valójában elzárta a terheltet attól a lehetőségtől, hogy a beismerő vallomáshoz fűződő jogát kockázatmentesen, minden lehetséges jogkövetkezmény ismeretében gyakorolja. Ez a tisztességes tárgyaláshoz fűződő jogot is sérti (Kúria Bt.III.1.516/2023/8.). [26] Következésképpen a bíróság azzal, hogy jogerős ítéletében a terhelttel szemben az indítványhoz képest további büntetést szabott ki a végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés mellett, megsértette a súlyosabb büntetés kiszabásának tilalmát rögzítő, a Be.
5. §

(2)bekezdésében írt azon szabályt, miszerint a terhelttel szemben az ügyészi indítványban megjelölt szankciónál súlyosabb jogkövetkezmény nem alkalmazható. Az így előállt sérelem kizárólag a legfőbb ügyész diszkrecionális jogkörébe tartozó törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat keretében lenne orvosolható, azonban, miután a Be. 649. §

(1)bekezdés

1. b)pont második fordulat
2. ba)alpontjában meghatározott felülvizsgálati ok is fennáll és annak eredményeképp a közérdekű munka kiszabását mellőzni kellett, jelen rendkívüli jogorvoslati eljárás az anyagi jogszabálysértés orvoslása mellett egyúttal a fenti eljárási szabálysértés kiküszöbölését is eredményezte. [27] 4. A Kúria a teljesség érdekében a jogerős ítélet által kiszabott közérdekű munka vonatkozásában még azt is rögzíti, hogy a büntetőeljárásról szóló törvény és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2020. évi XLIII. törvény 59. §
3. a)pontja 2021. január 1-jei hatálybalépéssel hatályon kívül helyezte a Btk. 47. §

(3)bekezdését, amely a bíróság kötelezettségévé tette az ügydöntő határozatában a közérdekű munka jellegéről való rendelkezést is. Erre tekintettel a támadott jogerős ítéletben a közérdekű munka segédmunka jellegének meghatározása – az elkövetés

1. novemberi időpontjára is figyelemmel – nem törvényes. [28]
2. A felülvizsgálati indítvány helytállóan hivatkozott a jogerős ítélet magánlaksértés bűntettének minősítésbeli tévedésére az alkalmazott jogszabályt érintően. Kétségkívül a Btk.
3. §

(1)bekezdésében meghatározott magánlaksértés bűntette

(4)bekezdésben meghatározott minősített esete nem tartalmaz (és korábban sem tartalmazott) abc rend szerinti szabályozási pontokat. Az irányadó tényállás szerint a terhelt éjjel, erőszakkal ment be a sértetti ingatlanba; ez esetben a magánlaksértés bűntette minősítésének jogszabályi alapja a Btk. 221. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés a) pont és

(4)bekezdés. Azonban amint arra a Legfőbb Kúria 2.Bfv.382/2024/8-I 5 Ügyészség helytállóan hivatkozott, ennek helyesbítésére a jelen felülvizsgálati eljárásban, a jogi minősítésre vonatkozó felülvizsgálati ok hiányában, nincsen lehetőség. [29] Mindezek alapján a Kúria – mivel nem észlelt olyan eljárási szabálysértést, amelynek vizsgálatára a Be. 659. §

(6)bekezdése alapján hivatalból köteles – a felülvizsgálati indítványnak helyt adott, és a megtámadott határozatot a Be. 660. §

(1)bekezdése alapján főszabály szerinti tanácsülésen, a Be. 655. §

(2)bekezdése szerinti összetételben eljárva, a Be. 662. §

(2)bekezdés b) pont második fordulata alapján a fent írtak szerint megváltoztatta. [30] A Kúria egyebekben a megtámadott határozatot a Be. 662. §

(1)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. [31] IV. Az ítélet elleni fellebbezés lehetőségét a Be. 6. §

(4)bekezdése, felülvizsgálatát pedig a Be. 650. §

(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [32] Az ugyanazon jogosult általi ismételt indítvány előterjesztésének tilalma a Be. 652. §

(6)bekezdésén alapul. A Be. 656. §

(4)bekezdésének első fordulata alapján az ilyen indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. Budapest,

1. október
2. Dr. Somogyi Gábor s.k. a tanács elnöke, Dr. Demeter Zsuzsanna s.k. előadó bíró, Dr. Harangozó Attila s.k. bíró, Dr. Metzing Márton s.k. bíró, Dr. Boros Tibor s.k. bíró