A határozat elvi tartalma: Nyomtatott sajtótermék esetén a jogszabálysértés elkövetésének időpontja a sajtótermék megjelenésének napja. A megjelenés legkésőbb a terjesztés megkezdésével megvalósul. A KÚRIA végzése Az ügy száma: Kvk.VI.39.234/2022/
- A tanács tagjai: Dr. Vitál-Eigner Beáta a tanács elnöke Dr. Horváth Tamás előadó bíró Dr. Kurucz Krisztina bíró A kérelmező: név1 cím1 Dr. Palcsu Péter ügyvéd cím2 A kérelmező képviselője: Az ügy tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező A felülvizsgálni kért jogerős határozat: a Nemzeti Választási Bizottság 89/
- számú határozata Rendelkező rész A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 89/
- számú határozatát megváltoztatja, a HajdúBihar Megye
- számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 5/
- (II.18.) számú határozatát megváltoztatja és a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. A felülvizsgálati eljárási illeték az állam terhén marad. Kúria VI.Kvk.39.234/2022/6 2 A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Dr. Tiba István Csaba (a továbbiakban: kifogástevő), a Hajdú-Bihar megye
- számú választókerületben a FIDESZ–Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt jelölő szervezetek közös egyéni képviselőjelöltje.
- február 15-én 9 óra 19 perckor elektronikus úton –
- február 13-i keltezésű – kifogást nyújtott be a Hajdú-Bihar Megye
- számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB). A választási eljárásról szóló
- évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 208–
- §-ai alapján hivatkozott a Ve.
- §
(1)bekezdés
- a)pontjában foglalt, a választás tisztaságának megóvása,
- c)pontja szerinti esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között, és az
- e)pontjában meghatározott jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelveinek megsértésére. [2] Előadta, hogy kifogásának benyújtása napján vette kézbe a Balmazújváros című, Balmazújváros Város Önkormányzata havi megjelenésű közszolgálati lapjának (a továbbiakban: önkormányzati lap) 2022. február havi számát. Meglátása szerint az abban szereplő cikk - annak szerzője választási esélyeinek növelése és ezzel párhuzamosan az ő rossz színben feltüntetése érdekében - valótlan közléseket tartalmaz. [3] Kérte a jogszabálysértés megállapítását, a jogsértő további jogszabálysértéstől való eltiltását, valamint bocsánatkérésre és elégtételadásra kötelezését. [4] Az önkormányzati lap kérdéses számán „2022. február” szerepel dátumként. Az OEVB ezért megkereste az önkormányzati lap kiadóját annak közlése végett, hogy a februári lapszám pontosan mely időpontban jelent meg. A kiadó 2022. február 17. napján kelt nyilatkozata szerint a lap 2022. február 10. napján került ki a nyomdából, és annak kézbesítése 2022. február 11. napján kezdődött el. A kiadó az OEVB újabb megkeresésére tett, 2022. február 18-án kelt nyilatkozata szerint a lap szórása 2022. február 13. napján fejeződött be. [5] Az OEVB az 5/2022. (II. 18.) számú határozatával a kifogásnak helyt adott, megállapította a Ve. 2. §
(1)bekezdés a),
- c)és
- e)pontjainak megsértését és kötelezte az önkormányzati lap szerkesztőségét, hogy a határozat rendelkező részét a legközelebbi számban tegye közzé. [6] Indokolása szerint mivel a lap terjesztése nem egyszerre történt meg, vélelmezhető, hogy a kifogástevő 2022. február 13-án vette kézhez a sérelmezett lapszámot, így a Ve. 209. §
(3)bekezdése alapján a kifogás határidőben került benyújtásra. [7] A kiadó (a továbbiakban: kérelmező) az OEVB határozata ellen fellebbezést nyújtott be a Ve. 221. §
(1)bekezdésére hivatkozással, kérve a kifogás érdemi vizsgálat nélküli elutasítását. Állította, hogy a kifogástevő elkésetten nyújtotta be kifogását. Az OEVB határozatának indokolásából az következik, hogy a vitatott lapszám
- február 11-én jelent Kúria VI.Kvk.39.234/2022/6 3 meg, és nincs jelentősége annak, hogy a lapszám kézbesítése
- február
- napjával fejeződött be. Az Nemzeti Választási Bizottság határozata [8] A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) a 89/
- számú határozatával az OEVB határozatát helybenhagyta. A kérelmező érintettségét arra figyelemmel állapította meg, hogy rá nézve a sérelmezett döntés kötelezettséget állapít meg. [9] Álláspontja szerint az ügyben beszerzett bizonyítékok alapján a tényállás megállapításához szükséges bizonyossággal megállapítható, hogy az állított jogsértés elkövetésének időpontjának
- február 13-át kell tekinteni. Ez volt az a dátum, amikorra Balmazújváros minden háztartásába eljutott az önkormányzati lap, függetlenül attól, hogy magát a lapot mikor olvasták a választópolgárok. Hangsúlyozta, a kifogástevő nyilatkozata is ezt az időpontot erősíti, hiszen
- február 13-i keltezéssel nyilatkozott úgy, hogy aznap jutott a lap birtokába. Elkésettség ezért nem állapítható meg, így az elsőfokú döntés helybenhagyása volt indokolt. [10] Érvelése alátámasztására egyebek mellett felhívta a Kúria Kvk.37.484/2014/
- számú és a Fővárosi Ítélőtábla Pk.50.005/2014/
- számú döntését. A bírósági felülvizsgálati kérelem [11] Az NVB határozatával szemben a kérelmező nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve annak megváltoztatását és - elkésettség miatt - a kifogás érdemi vizsgálat nélküli elutasítását. Jogszabálysértésként a Ve.
- § b) pontjára, a
- §
(4)és
(5)bekezdéseire, valamint a 209. §
(1)és
(3)bekezdéseire hivatkozott. [12] Álláspontja szerint a vélelmezett jogszabálysértés elkövetésének időpontja
- év február hó
- napja. Nincs jelentősége annak a körülménynek, hogy
- év február hó
- napján fejeződött be a sajtótermék kézbesítése, mivel a folyamatos jogszabálysértés esetére rendelt jogszabályi rendelkezések alkalmazását a Ve.
- §
(2)bekezdésének második mondata kizárja. A kifogást csak
- február 15-én, a három napos határidő eltelte után terjesztette elő a kifogástevő. [13] Utalt arra, hogy a határozat ítélkezési gyakorlatként
- évben hozott eseti döntésekre hivatkozott, azóta azonban a jogi környezet megváltozott. [14] A Kúria biztosította a kifogástevő számára a nyilatkozattétel lehetőségét, amely alapján a kifogástevő a bírósági felülvizsgálati kérelemre kettő nyilatkozatot tett. A Kúria döntése és jogi indokai [15] A bírósági felülvizsgálati kérelem alapos. Kúria VI.Kvk.39.234/2022/6 4 [16] A bírósági felülvizsgálati kérelmet a határozat alapján közzétételre kötelezett, így a Ve.
- §
(1)bekezdése szerint az ügyben érintett kérelmező nyújtotta be a Ve. 224. §
(2)bekezdésében meghatározott határidőn belül, tartalma megfelel a Ve. 224. §
(3)bekezdésében foglaltaknak, valamint az eljárásban a kérelmezőt ügyvéd képviselte. [17] A Ve. 228. §
(2)bekezdésének második mondata szerint a bírósági eljárásban a polgári perrendtartásról szóló törvény közigazgatási perekre vonatkozó rendelkezéseit kell – az e törvényben foglalt eltérésekkel – megfelelően alkalmazni. A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 157. §
(13)bekezdése szerint, ahol a jogszabály a polgári perrendtartás közigazgatási perekre vonatkozó szabályai alkalmazását rendeli, azon a közigazgatási perrendtartást kell érteni. A Kp. 115. §
(2)bekezdése alapján alkalmazandó 108. §
(1)bekezdése szerint, figyelemmel a Ve. idézett 228. §
(2)bekezdésére, a Kúria a támadott határozatot a felülvizsgálati kérelemben foglaltak keretei között vizsgálja felül. [18] A kérelmező az NVB határozata ellen kizárólag eljárási okból, a kifogás elkésettségére hivatkozva nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, ezért a Kúria is kizárólag ennek a tárgynak a körében vizsgálta felül a vitatott döntést. [19] A Ve. 209. §
(1)bekezdése alapján a kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a sérelmezett jogszabálysértés elkövetésétől számított harmadik napon megérkezzen az elbírálásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező választási bizottsághoz. A Ve. 209. §
(3)bekezdése értelmében nyomtatott sajtótermék esetén a jogszabálysértés elkövetésének időpontja a sajtótermék megjelenésének napja. Ebben az esetben a
(2)bekezdés – folyamatos jogsértésre irányadó – rendelkezései nem alkalmazhatók. [20] A Kúria megítélése szerint a jogalkotó egyértelműen rendezte, hogy a nyomtatott sajtótermék esetén mit kell a jogszabálysértés elkövetése időpontjának tekinteni, meghatározva ekként a sajtótermék megjelenésének napját. Kifejezetten rögzítette azt is a Ve. 209. §
(2)és
(3)bekezdéseiben, hogy ebben az esetben nem folyamatos jogsértésként kell tekinteni a lapnak az olvasókhoz való eljutásának értelemszerűen fokozatos és időben elnyúló szakaszát. A Ve. 209. §
(1)bekezdése alapján jogszabálysértés elkövetése szempontjából a megjelenés időpontjaként eszerint kizárólag a terjesztés megkezdése vehető figyelembe, hiszen csakis a már megjelent, azaz a végleges formára szerkesztett és nyomtatott lapot lehet hagyományos módon terjeszteni. A kifogásban vélt jogsértés ezért a terjesztés megindulásával már megvalósult. A Ve. 209. §
(1)bekezdése szerinti határidőt a kifogás benyújtására tehát ettől az időponttól, jelen esetben
- február
- napjától kell számítani. [21] Az NVB és a kérelmező joggyakorlatra való hivatkozásait a Ve.
- §
(3)bekezdését érintő törvénymódosítás tükrében lehet csak figyelembe venni. Ezen új szabályt az egyes választásokkal kapcsolatos törvények módosításáról szóló
- évi XXVI. törvény
- §-a állapította meg, és az
- szeptember
- napjától hatályos. Rendelkezésre álló gyakorlat azonban kizárólag az ezt megelőzően hatályos jogi környezetből van. E körben vannak olyan kúriai döntések, amelyek konformak a későbbi módosítással, így a Kúria Kvk.III.37.484/2014/
- számú, valamint Kvk.VI.37.415/2018/
- számú (
- április
- napján kelt) végzése. E határozatokban a Kúria kimondta, hogy egy kiadvány esetén nem az az időpont számít kezdő időpontnak, amikor ahhoz a jogsértést kifogásoló kérelmező hozzájutott, hanem az a nap, amikor a kiadvány megjelent, terjesztését megkezdték. A jogalkotó lényegében a bírói jogértelmezést emelte törvényerőre, ezért ettől a gyakorlattól, figyelemmel a jogszabályváltozásra is, az eltérés nem indokolt. [22] A Fővárosi Ítélőtábla 11.Pk.50.005/2014/
- számú határozatával kapcsolatban az eltérő jogi környezeten túl megjegyzendő, hogy az a Kúria döntésére nézve nem irányadó. Kúria VI.Kvk.39.234/2022/6 5 [23] A Ve. egyértelmű rendelkezése alapján a sajtótermék megjelenése nem kötött sem a terjesztés időtartamához, sem az olvasó általi kézhezvétel időpontjához, ezek az elkésettség szempontjából jogi jelentőséggel nem bírnak. [24] Az ügyben a kiadó nyilatkozatának tartalmát senki nem vitatta, azt a Kúria is aggálytalannak elfogadta. [25] A sajtótermék megjelenésének napja a fentiek szerint
- február 11., amelyhez képest a
- február
- napján benyújtott kifogás a Ve.
- §
(1)bekezdése alapján elkésett. Az NVB ezzel ellentétes tartalmú határozata így a Ve. 209. §
(3)bekezdésébe ütközik. [26] Minderre tekintettel a Kúria a Ve. 231. §
(5)bekezdés
- b)pontja alapján az NVB határozatát és az OEVB határozatát megváltoztatta, az elkésett kifogást pedig a Ve. 215. §
- b)pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította. A döntés elvi tartalma [27] Nyomtatott sajtótermék esetén a jogszabálysértés elkövetésének időpontja a sajtótermék megjelenésének napja. A megjelenés legkésőbb a terjesztés megkezdésével megvalósul. Záró rész [28] Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A. §
(5)bekezdése szerint feljegyzett felülvizsgálati eljárási illeték a Ve. 228. §
(2)bekezdése és a Kp. 35. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 102. §
(1)és
(6)bekezdése alapján az állam terhén marad. [29] A Kúria a bírósági felülvizsgálati kérelmet a Ve. 229. §
(2)bekezdése szerinti eljárásban bírálta el. [30] ki. A végzés elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. §
(5)bekezdése zárja Budapest,
- március
- Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. a tanács elnöke Kúria VI.Kvk.39.234/2022/6 Dr. Horváth Tamás sk. előadó bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő 6 Dr. Kurucz Krisztina sk. bíró