A határozat elvi tartalma: Az üzemi tanács választás eredményének megsemmisítésével az „újonnan megválasztott” üzemi tanács szűnt meg és a választás folyamatát az új választás kiírásával kellett folytatni. Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 2.Mpkf.35.131/2022/
- A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a dr. Porpátzy Ügyvédi Iroda (alperesi jogi képviselő címe, ügyintéző: dr. Berkéné dr. Porpátzy Szilvia ügyvéd) által képviselt kérelmező (cím6.) kérelmezőnek – a dr. Szincsák Adrienn kamarai jogtanácsos által képviselt kérelmezett (kérelmezett címe) kérelmezett ellen kollektív jogra alapított nemperes eljárásban a Fővárosi Törvényszék 9.Mpk.75.168/2022/
- számú végzése ellen a kérelmező
- sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán – tárgyaláson kívül – meghozta az alábbi végzést: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyja. Kötelezi a kérelmezőt, hogy 15 napon belül fizessen meg a kérelmezettnek 9.000 (kilencezer) forint másodfokú perköltséget. A le nem rótt 7.000 (hétezer) forint fellebbezési eljárási illetéket az állam viseli. A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az elsőfokú bíróság döntése és az alapjául szolgáló tényállás [1] A Fővárosi Törvényszék a
- október 7-én kelt 9.Mpk.75.168/2022/
- számú végzésével a kérelmező kérelmét elutasította, melyben a kérelmezett Üzemigazgatóságon belül a Üzemi Tanács tagjainak megválasztása érdekében, a választásra jogosult és választható munkavállalók névsorának kiadását kérte. Kötelezte a kérelmezőt 18.000 forint perköltség megfizetésére a kérelmezett javára, és megállapította, hogy a feleket illetékfizetési kötelezettség nem terheli. Fővárosi Ítélőtábla 2.Mpkf.35.131/2022/3 2 [2] Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a kérelmezett speciális szervezeti struktúrában több telephelyen látja el a feladatait, így a Üzemigazgatóságon belül öt egységgel működik, négy főmérnökséggel (forgalmi, járműműszaki, infrastruktúra és üzemeltetéstechnológiai), valamint az üzemigazgatósági támogató Törzsel, amely magában foglalja a Csoportot, az Osztályt és az üzemigazgató közvetlen munkatársait. A budapesti Cégnévvonalakhoz négy járműtelep tartozik, valamint két telephely, az utcai és a irányítóközpont. A főmérnökségek mind a négy járműtelepen jelen vannak és az azt vezető főmérnökök, valamint az üzemigazgató rendelkezik általános munkáltatói jogkörrel. [3] A kérelmezett Üzemigazgatóságon egy üzemi tanács működött, annak mandátuma 2021 novemberében járt le. Ezt megelőzően a Tanács a munka törvénykönyvéről szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.)
- §
(2)bekezdése szerinti jogkörében eljárva létrehozta a választási bizottságot, választókörzete az üzemmérnökség teljes területére kiterjedt és mandátuma a választási szabályzat IV. Fejezet
- pontja értelmében az új választási bizottság felállításáig szólt. [4] A
- november 10-
- napja között megtartott üzemi tanács választás eredményét a Fővárosi Ítélőtábla a 2.Mpkf.35.074/2022/
- számú végzésével megsemmisítette az eljárási szabályok lényeges megsértése miatt. [5] A választási szabályzat IX. Fejezet
- pontjára hivatkozással a központi üzemi tanács
- július 4-én kelt levelében kezdeményezte „a Cégnév területén korábban megalakult és a választásokat követően továbbra is regnáló” Tanács Választási Bizottságánál új választások kiírását. A választási bizottság elnöke ugyanezen a napon tájékoztatta a kérelmezettet és a munkavállalókat az új választás előkészítésének megkezdéséről, ennek keretében aktualizálta a választási szabályzatot, a választások lebonyolítására kijelölte a
- szeptember 12-
- közötti időszakot, és megkeresésére
- július 14-én a kérelmezett megküldte a választói és választhatói munkavállalók névsorát a teljes üzemmérnökség vonatkozásában. [6]
- július 25-én a kérelmező és két alperesi munkavállaló megalakította a Cégnév Üzemi Tanács Választási Bizottságot, elnökévé a kérelmezőt választotta. Az alakuló ülésről készült jegyzőkönyvben rögzítették, hogy eljárásuk az Mt.
- §
(1)-
(4)bekezdésein alapul. [7] A kérelmező
- július 29-én kérelemmel fordult a kérelmezetthez a Üzemi Tanács megválasztására jogosult és megválasztható munkavállalók adatainak beszerzése érdekében. E-mailjét a szakszervezet elnökének címéről, egyben a Tanácsát feltüntetve küldte el. A munkáltató ugyanaznap a kérelmet elutasította azzal az indokkal, hogy a Üzemi Tanács Választási Bizottság nem felel meg a jogszabályi előírásoknak. Fővárosi Ítélőtábla 2.Mpkf.35.131/2022/3 3 [8] Az elsőfokú bíróság a választásra jogosult és választható munkavállalók névsorának kiadása körében előterjesztett kérelmet megalapozatlannak találta az Mt.
- §
(1)bekezdés
- a)és
- b)pontja, 240. §
(1)-
(4)bekezdése, valamint
- §-a alapján. [9] Mindenekelőtt rögzítette, hogy a Fővárosi Ítélőtábla a 2.Mpkf.35.074/2022/
- számú végzésével a
- novemberi Tanács választás eredményét semmisítette meg. A döntés a Üzemmérnökség Üzemi Tanács Választási Bizottságának létrehozását, annak fennállását nem érintette, az új eljárásra vonatkozó előírások új választási bizottság létrehozását nem tartalmazták. Rögzítette, hogy a Főmérnökségen a munkavállalók létszáma az 50 főt meghaladja, és az adott főmérnökség vezetője munkáltatói jogkörrel rendelkezik. [10] Az Mt.
- §
(2)bekezdése alapján hangsúlyozta, hogy a választási bizottságot az üzemi tanács a választásra jogosult munkavállalók közül hozza létre, az jelen esetben nem vitatottan megtörtént. A korábban létrehozott választási bizottság megkezdte a megismételt választási eljáráshoz szükséges előkészületeket, intézkedéseit nemperes eljárás keretében öt napon belül senki nem támadta, mandátuma tehát fennáll, azt a Fővárosi Ítélőtábla hivatkozott végzése nem érintette. A választási szabályzat IX.
- pont e) pontja kifejezett rendelkezéseket tartalmaz arra az esetre, ha a bíróság a választás eredményét megsemmisítené, e szerint időközi választás tartását írja elő a helyi választási bizottság kezdeményezésével, ezen rendelkezésből, valamint abból, hogy a választási bizottság mandátuma az új választási bizottság fennállásáig tart, következik, hogy a Üzemigazgatóság Üzemi Tanácsa által létrehozott választási bizottság volt jogosult és köteles eljárni a megismételt választási eljárásban is. [11] Az Mt.
- §-ában foglalt rendelkezésekből következően arra mutatott rá, hogy az egyes telephelyek munkavállalóit csak egy üzemi tanács képviselheti, így a már jogszerűen működő választási bizottság fennállása kizárja, hogy ugyanazon választási körzet és munkavállalói kör tekintetében további választási bizottságot hozzanak létre. A Üzemmérnökség Üzemi Tanács Választási Bizottságának választási körzete az üzemmérnökség teljes munkavállalói körére kiterjedt, ez a tény kizárja a Üzemi Tanács Választási Bizottsága megválasztásának jogszerűségét. Emiatt nem volt jelentősége annak, hogy a Főmérnökségen, mint önálló telephelyen egyébként üzemi tanács létrehozható-e, figyelemmel arra is, hogy a Tanács
- novemberéig ilyen döntést nem hozott és csak egy választási bizottságot hozott létre. [12] Nem találta megalapozottnak azt az érvelést sem, hogy a főmérnökségek szintjén kellene üzemi tanácsot létrehozni. Kiemelte, hogy az Mt. az üzemi tanácsok létrehozásával összefüggésben kizárólag a munkavállalói létszámminimumot, az adott részleg vezetőjének munkáltatói jogosítványokkal való rendelkezését írja elő törvényi követelményként. Így nem tartalmaz olyan rendelkezést, hogy az üzemi tanácsot az említett kritériumoknak megfelelő legkisebb szervezeti egységnél kellene létrehozni, a munkavállalók jogosultak annak eldöntésére, hogy milyen szinten és hány üzemi tanácsot választanak. E kérdéskör pedig egyébként is olyan érdekvitának minősül, amely a BH2013.79 számú döntés értelmében bírói úton nem érvényesíthető. Ebből következően önmagában nem teszi Fővárosi Ítélőtábla 2.Mpkf.35.131/2022/3 4 jogellenessé a korábban létrehozott választási bizottság működését az, hogy egyébként főmérnökség szintjén is lehetőség lenne üzemi tanács megválasztására. [13] Mindezeken túl rámutatott, hogy a választási bizottság a töretlen bírói gyakorlat értelmében nem jogképes, így e körben nem volt relevanciája annak a körülménynek, hogy a kérelem teljesítését a választási bizottság legitimitásának megkérdőjelezése miatt is megtagadta. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a kérelmezett a megkeresés formai hiányosságaira utóbb az Mt.
- §
(2)bekezdése miatt jogszerűen már nem hivatkozhatott, ezen aggályait ugyanis a jóhiszemű joggyakorlás követelményére figyelemmel a megkeresés során jeleznie kellett volna a kérelmező felé. A
- július 18-án megtartott konzultációra vonatkozó tényelőadásokat úgy ítélte meg, hogy a jogvita eldöntése szempontjából nem bírnak jelentőséggel, így figyelmen kívül hagyta a döntése meghozatala során. [14] A polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §-a alapján kötelezte a kérelmezőt a kérelmezett 32/
- (VIII. 22.) IM rendelet
- §
(3)és
(4)bekezdése szerint számított perköltségének viselésére. Az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.)
- §
(3)bekezdés b) pontja és 42. §
(1)bekezdés g) pontja szerinti eljárási illetékről a Pp. 102. §
(6)bekezdése alapján határozott úgy, hogy az az állam terhén marad. A kérelmező fellebbezése [15] Az elsőfokú bíróság végzése ellen a kérelmező élt fellebbezéssel és annak teljes megváltoztatásával a kérelem szerinti adatszolgáltatás kötelezésére, valamint költségei viselésében való marasztalását kérte a kérelmezettnek, mivel az elsőfokú bíróság döntése sérti az Mt. 236. §
(1)és
(2)bekezdését, 240. §
(1)és
(2)bekezdését, valamint
- §-át. [16] Érvelése szerint a kérelme kizárólag annak a kérdésnek az elbírálására irányult, hogy az Mt.
- §
(1)és
(2)bekezdése alapján a munkavállalók a munkáltató önálló telephelyén jogosultak-e üzemi tanácsot választani, ha a munkavállalóknak a választási bizottság megalakítását megelőző félévre számított átlagos létszáma az 50 főt meghaladja, és a telephely vezetője az üzemi tanácsot megillető egyes részvételi jogok tekintetében jogkörrel rendelkezik. A kérelem jogszabályi megfelelősége esetében a jogszerű adatszolgáltatásra vonatkozó kérelem teljesítésére kérte kötelezni a kérelmezettet. [17] Kifejtette, hogy önmagában az elsőfokú bíróság helyesen helyezkedett arra az álláspontra, miszerint abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a Üzemi Tanács Választási Bizottsága jogosult-e az Mt. 241. §
(1)bekezdése szerinti adatszolgáltatásra. Az elutasítás indokaként azonban több, a kérelemhez és az ügyhöz nem tartozó tényt, körülményt és ezekre alapított jogi érvelést is megjelölt. Hangsúlyozta, hogy a Üzemi Tanácsának Fővárosi Ítélőtábla 2.Mpkf.35.131/2022/3 5 megalakítása érdekében járt el és nem kívánt abban állást foglaltatni, hogy a többi főmérnökségen és üzemigazgatóságon kell-e, lehet-e üzemi tanácsot választani. [18] A kérelem teljesítésének anyagi jogi előkérdése az, hogy a munkavállalók jogosultak-e a Főmérnökség szervezeti egységben üzemi tanács választására, és ennek folyományaként a választás érdekében szükséges és törvényes választási eljárások aktusok megtételére. Az elsőfokú bíróság érvelése végső soron megvonja a munkavállalóktól az Mt.
- §-ában biztosított alanyi jogot, azaz elveszi a munkáltatói döntésekben való munkavállalói részvétel lehetőségét. Bár az megállapításra került, hogy a főmérnökségek, így a Főmérnökség szintjén is teljesül a két törvényi követelmény, vagyis a munkavállalói létszámminimum és a telephely vezetőjének munkáltatói jogosítványokkal való rendelkezési jogosultsága, ebből azonban nem az a következtetés adódik, hogy az Mt. nem tartalmaz arra vonatkozó rendelkezést, hogy az üzemi tanácsot a feltételeknek megfelelő legkisebb szervezeti egység szintjén kell létrehozni. Ellenben éppen az a jogi következtetés vonható le, hogy amennyiben az adott szervezeti egység tekintetében teljesülnek az elsőfokú bíróság végzésében is rögzített törvényi feltételek, úgy az érintett önálló telephelyen foglalkoztatott munkavállalóknak alanyi joguk van az üzemi tanács megválasztására. Ez még abban az esetben is fennáll, ha a munkáltatónál esetleg magasabb szervezeti szinten már üzemi tanács működik. Az említett munkavállalói (kollektív) alanyi jogot és annak gyakorlását az Mt. semmilyen feltételhez nem köti, így ahhoz sem, hogy ez más munkavállalók más szervezeti szinten esetleg üzemi tanács választását kezdeményezzék. [19] Az elsőfokú bíróság abban helytálló következtetést vont le, hogy egy már működő választási bizottság fennállta kizárja, hogy a munkavállalók ugyanazon választási körzetben és munkavállalói kör tekintetében további választási bizottságot hozzanak létre. Nem vette azonban figyelembe, hogy jelen esetben nem ugyanazon választási körzetről és nem azonos munkavállalói körről van szó, hanem egy másik, önálló telephelyről. Az elsőfokú bíróság indokolatlanul vizsgálta a korábbi bírósági eljárásban megsemmisített eredményű üzemi tanács választást követő választási eljárás szabályait. A kérelmező vezetésével megalakult választási bizottság teljesen függetlenül jött létre a korábbi választási bizottságtól, az Mt. által rögzített jogszabályi rendelkezések alapulvételével. Kizárólag azt kell értékelni, hogy a Üzemigazgatóságon a kérelem benyújtásakor nem volt megválasztott üzemi tanács, a korábbi bírósági döntés értelmében a Tanács az Mt.
- § h) pontja alapján megszűnt. Az Mt.
- § b) pontja alapján mindezekre figyelemmel az üzemi tanács tagjainak megbízatása is megszűnt. Az új Tanács megválasztásához új választási bizottságot is létre kellett volna hozni az Mt.
- §
(4)bekezdése alapján, mivel üzemi tanács hiányában a választási bizottságot a munkavállalók hozzák létre. Mivel ez nem történt meg, így a munkáltató részéről a bírósági döntést követően a szabályszerűen meg nem választott választási bizottságnak történő adatszolgáltatás jogszerűtlennek tekinthető. Mindezekre az elsőfokú eljárásban az Mt. 240. §
(4)bekezdésére utalással hivatkozott, hangsúlyozva, hogy üzemi tanács hiányában a választási bizottságot a munkavállalók hozzák létre, amely alapján nem állhat fenn egy korábban létrehozott választási bizottság mandátuma. Így a központi üzemi tanács választási szabályzatának a választási bizottság mandátumának fennállásáról szóló rendelkezései ellentétesek az Mt. 240. §
(1)és
(4)bekezdésének kógens rendelkezéseivel, ezért érvénytelenek. Fővárosi Ítélőtábla 2.Mpkf.35.131/2022/3 6 [20] Kiemelte továbbá, hogy nem a Üzemigazgatóság Választási Bizottságának „helyébe kíván lépni”, hanem önálló telephelyen kívánja érvényesíteni a munkavállalók alanyi jogát, nem a teljes Üzemigazgatóság tekintetében. A kérelmezett fellebbezésre tett észrevételei [21] A kérelmezett az elsőfokú bíróság végzésének helybenhagyását és a kérelmező perköltségben való marasztalását kérte. [22] Mindenekelőtt rámutatott, hogy a kérelmező elsőfokú eljárásban megjelölt kérelme és a fellebbezésben rögzített tartalma egymástól eltér, az elsőfokú bíróság nem terjeszkedhetett túl a kérelmező kérelmén, és helyesen azt kellett vizsgálnia, hogy a kérelmező által hivatkozott kötelezésnek, vagyis az adatszolgáltatásnak van-e jogalapja. Az elsőfokú bíróság kellően részletes és az elbíráláshoz szükséges vizsgálatokat folytatott, az nem terjedt ki az ügyhöz nem tartozó körülményekre. [23] Az elsőfokú bíróság annak vizsgálata során, hogy kellett-e új választási bizottságot választani, helyesen mutatott rá, hogy az Mt. ezt a kérdéskört külön nem szabályozza, ahogy azt sem, hogy meddig tart a választási bizottság mandátuma. A kérelmező nem jelölt meg jogszabályhelyet és nem adott elő jogi érvelést arra, hogy a választási bizottság miért osztozna a megszűnt üzemi tanács jogi sorsában. Abban is helytálló álláspontra jutott az elsőfokú bíróság, hogy az Mt. nem írja elő, hogy minden esetben a legkisebb szervezeti egység szintjén kellene létrehozni az üzemi tanácsot. Az elsőfokú bíróság nem vont meg semmiféle, az Mt.
- §-ában nevesített és biztosított alanyi jogot, nem vette el a munkáltatói döntésekben való munkavállalói részvétel lehetőségét. A Tanács Választási Bizottság által elfogadott választási szabályzatban meghatározottak szerint létrejött Tanácsa valamennyi munkavállalót képviseli, valamennyi szakterületen, így a Főmérnökségen is biztosított az egyéni, illetve szakszervezeti jelölés általi választhatóság és képviselet. A főmérnökség az üzemigazgatóság része, erre tekintettel duplikált lett volna az adatszolgáltatás és emiatt jogellenes is. A kérelem benyújtásakor pontosan nem volt beazonosítható, hogy milyen kollektív alanyi jogot kívánt gyakorolni a kérelmező, milyen körzetben, milyen munkavállalói kör és milyen feltételekkel hozta létre a választási bizottságot. Az egyes telephelyek munkavállalóit csak egy üzemi tanács képviselheti, ahogy arra helyesen mutatott rá az elsőfokú bíróság, és jogszerűen működött a Tanács Választási Bizottság. [24] A jelen eljárásban az elsőfokú bíróság a választási szabályzatot helyesen vizsgálta, mert az tartalmaz rendelkezéseket a jelen jogvitával érintett esetre a IX. fejezet
- e) bekezdésében és a IV. fejezet
- pontjában. Ez utóbbi egyértelműen rögzíti, hogy a választási bizottság mandátuma az új választási bizottság felállításáig szól. Fővárosi Ítélőtábla 2.Mpkf.35.131/2022/3 7 [25] Nem kellett és nem lehetett új választási bizottságot létrehozni, mert a választási szabályzat megtámadására nem került sor, ahogy a Tanács Választási Bizottság részére történő adatszolgáltatás sem tekinthető jogszerűtlennek, ennek bíróság előtti megtámadására szintén nem került sor. A korábbi bírósági döntés a Tanács Választási Bizottság létezésének jogszerűségét, sem az azt létrehozó és eljárási jogokkal felruházott választási szabályzatot nem érintette. Továbbra sem egyértelmű, hogy milyen körben kívánt volna a kérelmező választási bizottsága működni, és nem nyert igazolást, hogy nem kíván a Tanács Választási Bizottság helyébe lépni. A Tanács Választási Bizottság a Üzemigazgatóság teljes területét lefedi képviselet szintjén, és e körben is helyes következtetésekre jutott az elsőfokú bíróság. A másodfokú bíróság döntése és annak jogi indokai [26] A fellebbezés nem alapos. [27] Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg és a bizonyítékok értékelésével, az abból levont jogi következtetésekkel a másodfokú bíróság teljeskörűen egyetértett. [28] Az Mt.
- §
(1)bekezdése szerint a munkavállaló a munkáltató, továbbá a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet a jelöléssel, a választás lebonyolításával, vagy eredményének megállapításával kapcsolatban a
- §-ban foglaltak szerint bírósághoz fordulhat. [29] A kérelmező kérelmében a Főmérnökségen a Üzemi Tanács tagjainak megválasztása érdekében megalakult választási bizottság részére kérte a választásra jogosult, és a választható munkavállalók névsorának kiadását. [30] A felek előadása egyező volt akörben, hogy a Üzemigazgatóságon egy üzemi tanács működött és az teljeskörűen ellátta az Üzemigazgatóság négy főmérnökségénél dolgozó munkavállalók, így a Főmérnökség munkavállalóinak képviseletét is. Az irányadó tényállás szerint a Tanács mandátuma 2021 novemberében járt le, ezért az új választások előkészítése érdekében az Mt.
- §
(2)bekezdése alapján a Tanács létrehozta a Tanács Választási Bizottságot. A
- november
- és
- között lebonyolított választás eredményét a bíróság jogerősen megsemmisítette (Fővárosi Ítélőtábla 2.Mpkf.35.074/2022/3.). [31] Az Mt.
- §
(1)bekezdése értelmében a választás előkészítése, lebonyolítása, valamint a választási eljárás részletes szabályainak megállapítása a választási bizottság feladata. A
(4)bekezdés szerint üzemi tanács hiányában a választási bizottságot a Fővárosi Ítélőtábla 2.Mpkf.35.131/2022/3 8 munkavállalók hozzák létre. A 244. §
(1)bekezdése akként rendelkezik, hogy a választás eredményét a választási bizottság állapítja meg és a
(4)bekezdés értelmében az üzemi tanács megbízatása a választási jegyzőkönyv közzétételét követő munkanapon kezdődik. [32] E körben arra mutat rá a másodfokú bíróság, hogy az üzemi tanács az üzemi tanácsi választás lebonyolítására, az ahhoz szükségszerűen kapcsolódó előkészítő és befejező (a szavazást követően a választás eredményének megállapításához tartozó) tevékenységek elvégzésére hozza létre a választási bizottságot. [33] Az Mt.
- § h) pontja szerint az üzemi tanács megszűnik abban az esetben, ha a bíróság a választás eredményét megsemmisíti. Az üzemi tanács választás eredményének bíróság általi megsemmisítése nem jelentette azt, hogy a választást megelőzően már létrehozott választási bizottságot utóbb a bíróság döntésére figyelemmel nem lehet jogszerűen létrehozottnak tekinteni. A választás eredményének megsemmisítésével a szavazás alapján „újonnan megválasztott” üzemi tanács szűnt meg, és a választás folyamatát az új választások kiírásával kellett folytatni. Ezért helytállóan állapította meg az elsőfokú bíróság és érvelt úgy a kérelmezett, hogy a választási bizottságot még a korábbi üzemi tanács hozta létre a mandátumának lejárta előtt, és működését nem érintette a bíróság jogerős döntése. [34] Ezzel azonos következtetés vonható le a kérelmezett üzemi tanács választási szabályzatából is. Annak IX. fejezet 4.e. pontja értelmében a választási körzetben időközi választást kell tartani, ha a bíróság a választás eredményét megsemmisíti. A kérelmezett területét érintő időközi választás kiírását a IX. pont
- pontja értelmében központi üzemi tanács kezdeményezi, míg a
- pont szerint a választási körzetben időközi választás kezdeményezése és az erre vonatkozó döntés meghozatala az illetékes üzemi tanács, ennek hiányában a helyi választási bizottság feladata. A választási szabályzat rendelkezéseinek megfelelően a korábban létrehozott Tanács Választási Bizottsága a központi üzemi tanács kezdeményezése alapján megkezdte a megismételt választási eljárás előkészületeit. Az Mt. a választási bizottság megbízatásának időtartamát nem határozza meg, a kérelmezettnél hatályos választási szabályzat IV. fejezet
- pontja erről úgy rendelkezik, hogy a választási bizottság mandátuma az új választási bizottság felállításáig szól. Mindezek alapján megalapozottan nem állítható, hogy a megismételt üzemi tanács választáshoz új választási bizottságot kellett volna létrehozni és arra üzemi tanács hiányában a munkavállalók lettek volna jogosultak. A Tanács által létrehozott választási bizottság mandátuma fennállt, a választási szabályzat erre vonatkozó rendelkezései nem ütköznek az Mt.
- §
(1)és
(4)bekezdése kógens rendelkezéseibe. [35] Arra is rámutat a másodfokú bíróság, hogy a kérelmező és másik két munkavállaló által a Cégnév Üzemi Tanács Választási Bizottságának alakuló üléséről
- július 25-én készített jegyzőkönyvből nem állapítható meg az, hogy ezen választási bizottság az érintett főmérnökség munkavállalóinak akaratával egyezően jött volna létre. A delegáló munkavállalók, a jelölés a megválasztás körülményei abból egyáltalán nem tűnik ki. Nem tükrözi azt a szándékot, hogy a Tanácsból kiválva a Főmérnökség munkavállalói önálló üzemi Fővárosi Ítélőtábla 2.Mpkf.35.131/2022/3 9 tanácsot kívánnak létrehozni, és a továbbiakban ezen a szinten kívánják gyakorolni a munkavállalói részvételi jogukat. [36] Kétségtelen a kérelmezettnél kialakult gyakorlata van az üzemi tanács választás struktúrájának, a választási körzetek kialakításának, egyezményes módon létrehozásra kerültek az egyes üzemi tanácsok választási körzetei, amelyek összeségében lefedték a teljes kérelmezetti munkavállalói kört. Azt a kérelmező sem vitatta az elsőfokú bíróság megállapításai közül, hogy az egyes telephelyek munkavállalóit csak egy üzemi tanács képviselheti. Mindezekből következően párhuzamosan ugyanazon munkavállalói kört több üzemi tanács nem fedhet le. [37] A Kúria Mfv.II.10.892/2011/
- számú végzéséből következően az a kérelem miszerint legalább két üzemi tanácsot válasszanak a munkavállalók, nem a jelöléssel, a választás lebonyolításával, vagy eredményével kapcsolatosan felmerült vita, ezért az arra vonatkozó megállapítás bírói úton nem érvényesíthető. Ezért a kérelmezők azon érdeke és törekvése, hogy a munkáltatónál a Főmérnökség területén a Tanácsból kiválva önálló üzemi tanácsot alakítsanak ki, nem a jelöléssel, a választás lebonyolításával, vagy eredményével kapcsolatosan felmerült jogvitának minősül, a munkáltatói döntésekben való részvételi jogokkal kapcsolatos ezen érdekvita kívül esik a bíróság előtt nemperes eljárással érvényesíthető jogvita keretein. A jogalkotó ugyan a munkavállalókra bízza annak eldöntését, hogy milyen szinten, és hány üzemi tanácsot választanak, de konszenzus hiányában az Mt.
- §
(1)bekezdése alapján bírósági úton nem kényszeríthető ki a fennálló képviseleti rend módosítása. [38] A megismételt eljárásban a jogszerűen létrehozott választási bizottságnak kellett eljárnia a megismételt választási eljárásban jogszerű létrehozása folytán, mandátuma nem szűnt meg, ezért a kérelmezett adatszolgáltatása jogszerű volt a Tanács Választási Bizottsága részére, és kapta meg a választási körzete egészére nézve az adatokat. Választási körzete az egész munkavállalói körre, az üzemmérnökségek teljes munkavállalói körére kiterjedt. Mindezek miatt nem lehetett jogosult a kérelmező a Mt. 241. §-a szerinti adatszolgáltatásra. [39] Fentiekre tekintettel a másodfokú bíróság a polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló 2017. évi CXVIII. törvény (Bpnp tv.) 1. §
(1)bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 383. §
(2)bekezdése alapján az érdemben helyes elsőfokú végzést helybenhagyta. Záró rendelkezés [40] A másodfokú bíróság a Pp. 83. §
(1)bekezdése alapján kötelezte az eredménytelenül fellebbező kérelmezőt a kérelmezett másodfokú perköltségének viselésére, Fővárosi Ítélőtábla 2.Mpkf.35.131/2022/3 10 ennek mértéket a 32/2003 (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(3)-
(5)bekezdése alapján határozta meg. [41] A kérelmező munkavállalói költségkedvezményre való jogosultsága folytán a le nem rótt, az Itv. 47. §
(1)bekezdése szerinti fellebbezési eljárási illetéket a Pp. 102. §
(1)bekezdése alapján az állam viseli. [42] A másodfokú bíróság a végzését a Pp. 391. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül hozta meg. Budapest,
- november
- dr. Orosz Andrea s.k. s.k. a tanács elnöke dr. Szalai Beatrix s.k. előadó bíró dr. Laczó Adrienn Lilla bíró